01. A FILM FORMANYELVE

1.1. A film formanyelve
A tér, az idő és a mozgás ábrázolása mindig izgatta az ember fantáziáját. Az ősember a barlang falára rajzolta a futó bölény képét. A középkorban a festők kísérletet tettek arra, hogy a perspektíva törvényeinek alkalmazásával, az árnyék felfedezésével a valós tér hatását hozzák létre a művekben. Fra Angelico Krisztus életét ábrázoló sorozatában történetet mesélt el, ahol az időben egymást követő jelenetek egymás mellé kerültek. Egy ötéves kisgyermek úgy rajzolja meg a pillangó csapongó röptét, hogy az egyes mozgásfázisokat egymás után helyezi.

Read more...

02. AZ EURÓPAI FILM KEZDETEI

2.1. A francia film kezdetei
2.1.1. A francia film az első világháborúig
A némafilm első évtizedének történetében Franciaország rendkívül jelentős szerepet játszott. Itt született meg a mozi, a Lumière testvérek kísérleteinek eredményeként.
Louis és Auguste Lumière apjukkal együtt fotótechnikai vállalatot vezettek Lyonban. 1894-ben az apa megvásárolt egy példányt Edison kinetoszkópjából, és átadta fiainak továbbfejlesztés céljából. A kinetoszkóp egy pénzbedobással működő szekrény volt, amelyben a néző egy 10-15 méteres filmszalagot látott leperegni.

Read more...

03. AZ AMERIKAI FILM KEZDETEI

3.1. A film formálta Amerika
Vajon a századforduló idején hány ember számára jelentett elképzelhetetlen kiadást negyed dollár [egy mozijegy ára] az Egyesült Államokban? És akkor még nem beszéltünk a villamosjegy áráról, sem arról, hogy az ember a barátnő vagy a családtagok jegyeit is fizeti, illetve hogy az az idő is pénz, amíg bejut a városközpontba, megnézi a műsort és hazamegy. Ezek fényében ez komoly kiadás lehetett minden dolgozó ember számára.

Read more...

04. AZ OROSZ ÉS A SZOVJET NÉMAFILM

4.1. A kezdet
1896 májusában a film legenergikusabb úttörői új piacon: Oroszországban találkoztak össze. II. Miklós koronázása a látogatók tömegét vonzotta Szentpétervárra és Moszkvába. A külföldi kereskedők százai között, akik ki akarták használni ezt a mohó közönséget, jelen voltak a csecsemőkorát élő filmipar francia, angol és egyesült államokbeli képviselői is. Igazság szerint a Lumière Cinématographe vonta először érdeklődési körébe Oroszország első mozilátogatóit az „Akvárium”-ban, egy szentpétervári nyári színházban.

Read more...

05. A NÉMET FILM 1933-IG

5.1. A Dr. Caligari és a „caligarizmus”
A Caligari díszlettervezési munkálataira Janowitz Alfréd Kubin festőt és könyvillusztrátort javasolta. Kubin a szürrealisták előfutára volt, akinek műveiben nyomasztó szellemvilág vonult be a békés hétköznapok jelenségei közé, és gyötrő rémtörténetek szabadultak fel a tudat alól. Wiene egyetértett azzal, hogy kizárólag festett színfalakat alkalmazzanak, de Kubin helyett három expresszionista festőt alkalmazott: Herrman Warmot, Walter Röhriget és Walter Reimannt. Mindhárman a berlini „Sturm” művész-csoporthoz tartoztak, amelynek Herwart Walden által kiadott, azonos című folyóirata minden művészi területen az expresszionizmus mellett szállt síkra.

Read more...

06. A FRANCIA LÍRAI REALIZMUS

6.1. „Költői realizmus” Franciaországban
Gaumont-ék már 1928-ban összeállították első hangosfilm programjukat, hogy sikeresen felvehessék a harcot az amerikai film franciaországi terjeszkedésével. A francia hangosfilm technikai eljárása azonban egyelőre még fogyatékosnak bizonyult. De különösen a francia filmművészek tiltakoztak az új eljárás bevezetése ellen, mert abban pusztán csak az üzleti spekuláció újabb eszközét látták. De már az első hangosfilmek is átütő közönségsikert arattak, és nyomukban megindult az olcsó és igénytelen filmek áradata, amelyek nagy hévvel igyekeztek tőkét kovácsolni az új eljárás népszerűségéből. A harmincas évek elején a francia filmgyártás évi termése száz-százötven filmre ugrott fel.

Read more...

07. AMERIKAI FILMTÍPUSOK I. - EGYÉN ÉS TÁRSADALOM

7.1. Hollywood és az Egyesült Államok
Az antropológus a társadalom bármely szegmensét az egész részének tekinti; Hollywood az ő számára az Egyesült Államok része és mindkettőt a nyugati civilizáció tágabb összefüggésében szemléli. A filmipar problémái nem egyedülállóak. De a modern világ egyes jellemzőit Hollywoodban erősen eltúlozták, másokat pedig kevésbé érvényesítettek. Hollywood ezért nem tükröződése, hanem karikatúrája a jelenkor válogatott tendenciáinak, amelyek viszont rajta hagyták lenyomatukat a filmeken. Hármas, körkörös kölcsönhatás van tehát Hollywood, az Egyesült Államok és a filmek között.

Read more...

08. AMERIKAI FILMTÍPUSOK II. - A WESTERN

8.1. Az amerikai film par excellence
Talán még a filmtörténetben tapasztalt szívós életerejénél is meglepőbb a western nemzetközi közkedveltsége. Miért érdekli az arab, indiai, román, germán és angolszász népeket, akiknél a western állandó népszerűségnek örvend, az amerikai történelem felidézése, Buffalo Bill harca az indiánokkal, a vasútépítés vagy az északi és déli államok polgárháborúja?

Read more...

09. AMERIKAI FILMTÍPUSOK III. - A ZENÉS FILM

9.1. A show és a film
Szerintem egy musical, akár komoly a témája, akár nem, esztétikai szempontból ugyanolyan komoly, mint bármely más film. Talán azért is, mert mindenféle lehetséges technikát felhasznál, hogy a nézők minden rétegére hatást tudjon gyakorolni. Ez a ránk gyakorolt hatás kiszámíthatatlan, meghatározhatatlan és gyakran kétségtelenül alattomos.

Read more...

10. A SZOVJET HANGOSFILM (1930-1953)

Vertov mutatott példát a legtermészetesebb hangokra a Lelkesedés, más címen A Donyec-medence szimfóniája felvételeivel. Elméletben ennek a filmnek azt kellett volna megmutatnia, hogyan tűzik ki a célt a Donyec-szénmedence bányászai – négy év alatt teljesítik ötéves tervüket – , s hogyan érik el ezt a célkitűzést. Vertov számára azonban gyakorlatilag ez a film hanggal és zenével gazdagított lírai alkotói módszerének bizonyítéka lett...

Read more...

11. A NEOREALIZMUS

11.1. Az új olasz filmművészet felé
Az olasz filmművészet megújítása mindazok lelkében élő igény, akiknek valamennyire is fontos a film, sőt azt is mondhatnám, hogy minden olasz lelkében, aki jogosnak véli, elengedhetetlennek tartja a megújuláshoz vezető utak keresését: különösképpen olyan időszakban, amikor az újjászületés biztató jelei mind erőteljesebben, mind konkrétabban körvonalazódnak. Reméljük, hogy hű, értő és érzékeny közönségünk bizodalma és várakozása a jövőben sem lanyhul, s nem kell többet csalódnia.
Az olasz film saját stílusát keresi, vizsgáljuk meg tehát közelebbről, milyen ez az olasz film, milyen ez a stílus.

Read more...

12. A SZOVJET FILM (1953-1970)

12.1. Hagyományok feltámasztása és tagadása
Mint ismeretes, a szovjet filméletben a változások – többek között – korábban betiltott filmek bemutatásával, illetve néhány alkotás szerzői változatának helyreállításával kezdődtek. A „rehabilitáció” a legkülönbözőbb korszakokat érintette, számunkra azonban most a hatvanas években készült filmek lesznek fontosak.

Read more...

13. A LENGYEL FILM

13.1. Munk és a „lengyel iskola”
1. Az Ember a vágányon c. film forgatókönyvét Jerzy Stefan Stawinski írta. Ez a film ugyanúgy az ő alkotása is, mint ahogy Andrzej Munké. Igaz ugyan, hogy itt a rendezőről írok, de ugyanitt kezdődik a forgatókönyvíró problémája is, aki ugyanolyan jelentős szerepet játszott Munk munkásságában, mind az 1955-60-as évek lengyel filmművészetében. Így kezdődött kettőjük többéves együttműködése.

Read more...

14. A FRANCIA ÚJ HULLÁM

14.1. Kísérlet ideiglenes mérleg készítésére
Abban a szenvedélyes légkörben, amely az új hullámot [nouvelle vague] veszi körül, és mindazzal kapcsolatban, ami rá vonatkozik, egyre nehezebb higgadt megállapításokat tenni. Különösen mivel a vitázók – általában – nem ugyanazt a nyelvet beszélik, elengedhetetlennek tűnik, hogy minden vitát megelőzően újra meghatározzunk bizonyos számú alapelvet, s ezáltal elkerüljük az értetlenkedő szócséplést. Másrészt nyilvánvaló, hogy az új hullámnak nem egy és ugyanaz az értéke, ha önmagában, vagy ha a francia filmművészet egyéb területeihez viszonyítva nézzük.

Read more...

15. AZ ANGOL „FREE CINEMA”

15.1. Az angol dokumentumfilm-iskola
A harmincas évek angol játékfilmjei csak mintegy mellékesen foglalkoznak a kor valóságával. Ugyanebben az időben azonban a filmipartól függetlenül kibontakozott az angol dokumentumfilm mozgalom. Kezdeményezője és vezetője a skót John Grierson volt. Noha csupán egyetlen filmet rendezett teljesen önállóan, mint gyártásvezető és mint publicista továbbra is a mozgalom szellemi motorja maradt. John Griersont, a fiatal filozófiaszakos egyetemi docenst 1924-ben meghívták az Egyesült Államokba egy társadalomtudományi tanulmányi csoport munkájában való részvételre.

Read more...

16. A CSEH „ÚJ HULLÁM”

16.1. Csehország fényei
Az egész [a csehszlovák „új hullám”] akkor kezdődött, amikor Vera Chytilová 1961-ben nyíltan önéletrajzi témát választott diplomadolgozata tárgyául, és azt nem-hivatásos szereplőkkel az utcán forgatta le. Ez a Strop (Mennyezet) című középterjedelmű film volt, amelyben már megnyilatkozott az a szépség és igazság iránti érzék, ami Chytilová stílusát jellemzi. Egy fiatal lány portréját rajzolta meg benne, akinek az a vágya, hogy manöken legyen.

Read more...

17. A MAGYAR FILM (1945-1957)

17.1. A magyar film 1945-1948 között
Budapesten még folytak a harcok, amikor 1945. január 30-án megjelent a székesfőváros polgármesterének, dr. Csorba Jánosnak rendelete a filmgyártás mielőbbi megindítása érdekében. Nem sokkal később egy újabb rendelet már arról intézkedett, hogy mielőbb rendbe keli hozni a Hunnia Filmgyár Részvénytársaság tulajdonában lévő műtermeket és el kell kezdeni a gyártást.

Read more...

18. A MAGYAR FILM (1957-1970)

18.1. „Így élünk mi...”
A fiatalok világszemléletének gerincét az önmeghatározás, vagy még inkább az elkülönülés határainak keresése alakította ki. „Ilyenek vagyunk; mások, mint az előttünk járó generáció”. S noha ezt a problémát kérdő alakban is meg lehetne fogalmazni, és talán így még izgalmasabb és egyben történelmibb lenne - ezek a filmek nem vállalkoznak analízisre, az önmeghatározás kutató jellegű műveletére. Nem keresik, hogy mit is akarnak, miért és mennyiben különböznek az előttünk járóktól, mennyiben szerencsés ez az elkülönülési vágy és gyakorlat stb.

Read more...

Showcases

Background Image

Header Color

:

Content Color

: