{"id":81,"date":"2014-06-18T14:00:48","date_gmt":"2014-06-18T14:00:48","guid":{"rendered":"http:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/30\/1-a-film-formanyelve\/"},"modified":"2019-03-07T11:45:19","modified_gmt":"2019-03-07T11:45:19","slug":"1-a-film-formanyelve","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/","title":{"rendered":"01. A film formanyelve"},"content":{"rendered":"

A t\u00e9r, az id\u0151 \u00e9s a mozg\u00e1s \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa mindig izgatta az ember fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1t. Az \u0151sember a barlang fal\u00e1ra rajzolta a fut\u00f3 b\u00f6l\u00e9ny k\u00e9p\u00e9t. A k\u00f6z\u00e9pkorban a fest\u0151k k\u00eds\u00e9rletet tettek arra, hogy a perspekt\u00edva t\u00f6rv\u00e9nyeinek alkalmaz\u00e1s\u00e1val, az \u00e1rny\u00e9k felfedez\u00e9s\u00e9vel a val\u00f3s t\u00e9r hat\u00e1s\u00e1t hozz\u00e1k l\u00e9tre a m\u0171vekben.<\/p>\n

1.1. A film formanyelve<\/h1>\n

Fra Angelico Krisztus \u00e9let\u00e9t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 sorozat\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9netet mes\u00e9lt el, ahol az id\u0151ben egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 jelenetek egym\u00e1s mell\u00e9 ker\u00fcltek. Egy \u00f6t\u00e9ves kisgyermek \u00fagy rajzolja meg a pillang\u00f3 csapong\u00f3 r\u00f6pt\u00e9t, hogy az egyes mozg\u00e1sf\u00e1zisokat egym\u00e1s ut\u00e1n helyezi.<\/p>\n

A m\u00falt sz\u00e1zadban Plateau belga fizikus elm\u00e9s j\u00e1t\u00e9kot szerkesztett. Egy forgathat\u00f3 korongon rajzfigura mozg\u00e1sf\u00e1zisait r\u00f6gz\u00edtette. Ezt egy r\u00e9sen \u00e1t figyelve mozogni l\u00e1tta az alakokat. A n\u00e9pszer\u0171 j\u00e1t\u00e9kot Franciaorsz\u00e1gban Reinaud fejlesztette tov\u00e1bb. Egy forgathat\u00f3 henger k\u00f6zep\u00e9be t\u00fckr\u00f6ket helyezett el, a hengerpal\u00e1ston pedig cser\u00e9lte a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 figur\u00e1kat \u00e1br\u00e1zol\u00f3 pap\u00edrszalagokat. A n\u00e9z\u0151 \u00edgy mozogni l\u00e1tta a figur\u00e1kat a t\u00fck\u00f6rben. Ezzel tulajdonk\u00e9ppen megsz\u00fcletett a mozg\u00f3k\u00e9p \u0151se.<\/p>\n

Az angol Muybridge m\u00e1r fotogr\u00e1fiai elj\u00e1r\u00e1ssal r\u00f6gz\u00edtette a l\u00f3 mozg\u00e1s\u00e1t. Pillanatfelv\u00e9tel-sorozatokat k\u00e9sz\u00edtett. Huszonn\u00e9gy egyszer\u0171 f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9pet helyezett el egym\u00e1s mellett, majd lef\u00e9nyk\u00e9pezte az el\u0151tte elhalad\u00f3 l\u00f3 egyes mozg\u00e1sf\u00e1zisait. Az \u00e1llatok \u00e9s az ember mozg\u00e1s\u00e1t meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151, reproduk\u00e1l\u00f3 k\u00eds\u00e9rletek akkoriban m\u00e9g tudom\u00e1nyos c\u00e9llal k\u00e9sz\u00fcltek, a n\u00e9z\u0151kre gyakorolt hat\u00e1suk ugyanakkor le\u00edrhatatlan volt.<\/p>\n

Az amerikai Edison az \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 celluloidszalagot, amelyen akkoriban a pillanatk\u00e9peket r\u00f6gz\u00edtett\u00e9k, perfor\u00e1ci\u00f3val, apr\u00f3 lyukakkal l\u00e1tta el az oldal\u00e1n. Ez arra szolg\u00e1lt, hogy mind a felvev\u0151g\u00e9pben, mind a vet\u00edt\u0151g\u00e9pben megoldhat\u00f3 legyen a film szakaszos, egyenletes \u00e9s gyors tov\u00e1bb\u00edt\u00e1sa. Ez a lelem\u00e9ny adta a film egyik technikai alapj\u00e1t. A gyors egym\u00e1sut\u00e1nban el\u00e9nk ker\u00fcl\u0151 \u00e1ll\u00f3k\u00e9pek a l\u00e1t\u00e1sunk tehetetlens\u00e9ge miatt folyamatos mozg\u00e1ss\u00e1 olvadnak \u00f6ssze. A k\u00e9pv\u00e1lt\u00e1s frekvenci\u00e1ja, amely 50 Hz k\u00f6r\u00fcli, nem teszi lehet\u0151v\u00e9, hogy az egym\u00e1s ut\u00e1n k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9peket k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n megfigyelj\u00fck, mert m\u00e9g nem sz\u0171nt meg az el\u0151z\u0151 k\u00e9pnek az \u00e9rzete, amikor a szerkezet m\u00e1r a k\u00f6vetkez\u0151t vet\u00edti el\u00e9nk. Edison Kinetoszk\u00f3pra keresztelt vet\u00edt\u0151je egy id\u0151ben m\u00e9g csak egy embernek ny\u00fajtott \u00e9lvezetet, hiszen csup\u00e1n egy ny\u00edl\u00e1son \u00e1t lehetett szeml\u00e9lni a l\u00e1tv\u00e1nyt.<\/p>\n

A francia Lumi\u00e9re-testv\u00e9rek m\u00e1r v\u00e1szonra vet\u00edtett\u00e9k ki a mozg\u00f3k\u00e9pet, \u00edgy egyszerre t\u00f6bb n\u00e9z\u0151 juthatott mozi\u00e9lm\u00e9nyhez. Az els\u0151 nyilv\u00e1nos vet\u00edt\u00e9st\u0151l, 1895. december 28-\u00e1t\u00f3l sz\u00e1m\u00edtjuk a mozi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Lumi\u00e9re-\u00e9k m\u00e9g csup\u00e1n j\u00f3 \u00fczletnek, szenz\u00e1ci\u00f3nak tekintett\u00e9k a mozg\u00f3k\u00e9pet. A mozg\u00f3 val\u00f3s\u00e1g puszta meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9se volt a c\u00e9ljuk. M\u00e9gis, A vonat \u00e9rkez\u00e9se c\u00edm\u0171 kisfilmj\u00fck kamera\u00e1ll\u00e1sa m\u00e1r \u00e9reztet valamit a film kifejez\u0151 erej\u00e9b\u0151l. A vonat a k\u00e9p m\u00e9lys\u00e9ge fel\u0151l \u00e9rkezik, s \u00edgy l\u00e9nyegesen nagyobb hat\u00e1st gyakorol a n\u00e9z\u0151kre, mintha csak kereszt\u00fclmenne el\u0151tt\u00fck a szerelv\u00e9ny.<\/p>\n

A filmk\u00e9p a fot\u00f3hoz hasonl\u00f3an olyan pontosan, val\u00f3szer\u0171en reproduk\u00e1lja t\u00e1rgy\u00e1t, hogy a n\u00e9z\u0151 a l\u00e1tottakat val\u00f3s\u00e1gk\u00e9nt fogadja el. A kamera azt r\u00f6gz\u00edti, amit l\u00e1t, de hogy mire ir\u00e1ny\u00edtjuk, vagy hogy mit jelen\u00edt\u00fcnk meg el\u0151tte, az a film k\u00e9sz\u00edt\u0151it\u0151l f\u00fcgg. A val\u00f3s l\u00e1tv\u00e1nyt a legh\u0171s\u00e9gesebben r\u00f6gz\u00edt\u0151 eszk\u00f6z, a film, a formanyelv alkalmaz\u00e1s\u00e1val k\u00e9pes m\u0171v\u00e9szi hat\u00e1st el\u00e9rni. Ha egy sz\u00e9kr\u0151l olvasunk, olyan sz\u00e9ket k\u00e9pzel\u00fcnk el magunknak, amilyenhez hasonl\u00f3 az eml\u00e9keink k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3. Minden olvas\u00f3 saj\u00e1t k\u00e9pet alak\u00edt ki mag\u00e1ban a sz\u00e9kr\u0151l. A festm\u00e9nyen megjelen\u0151 sz\u00e9ket olyannak l\u00e1thatjuk, amilyennek a fest\u0151 \u00e1br\u00e1zolta. Mag\u00e1n viseli a m\u0171v\u00e9sz keze nyom\u00e1t. A sz\u00e9kr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt filmk\u00e9p azonban a val\u00f3s\u00e1g hiteles lenyomata. M\u00e9gis, att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy milyen ir\u00e1nyb\u00f3l, milyen f\u00e9nyben k\u00e9sz\u00edtj\u00fck a felv\u00e9telt, mindig m\u00e1s lesz a n\u00e9z\u0151re gyakorolt hat\u00e1s. Azok az eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s m\u00f3dszerek, amelyekkel a sz\u00e9k k\u00e9p\u00e9t \u00e1talak\u00edtjuk, a film formanyelv\u00e9nek alapvet\u0151 elemei k\u00f6z\u00e9 tartoznak.<\/p>\n

Ha csak n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1sodpercig n\u00e9zhet\u00fcnk egy zs\u00fafolt v\u00e1s\u00e1rt \u00e1br\u00e1zol\u00f3 k\u00e9pet, nem sok mindent figyelhet\u00fcnk meg rajta. Abban, hogy m\u00e9gis milyen r\u00e9szleteket jegyezt\u00fcnk meg, bizonyos t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gek fedezhet\u0151k fel. A k\u00e9p el\u0151ter\u00e9ben l\u00e1that\u00f3 k\u00e9pelemek p\u00e9ld\u00e1ul l\u00e9nyegesen nagyobbak a t\u00f6bbin\u00e9l. A fut\u00f3 szem\u00e9ly bemozdul, elmos\u00f3dik. Az is kiemelhet egy t\u00e1rgyat, ha t\u00f6bb f\u00e9ny esik r\u00e1, a vil\u00e1gosabb folt kiemelkedik a s\u00f6t\u00e9t \u00e1rny\u00e9kb\u00f3l. A k\u00e9pen kirajzol\u00f3d\u00f3 vonalak – egy \u00fat, egy \u00e9p\u00fclet \u00e9lei, egy lovas kocsi \u00e9s annak \u00e1rny\u00e9ka \u2013 is vezetik a tekintet\u00fcnket. A kompoz\u00edci\u00f3 bizonyos elemei ilyen m\u00f3don alak\u00edtj\u00e1k ki a k\u00e9p figyelmi centrum\u00e1t. Ha az \u00edrott, a besz\u00e9lt nyelvhez hasonl\u00edtjuk a filmnyelvet, akkor a filmk\u00e9p a szavaknak felel meg, a mont\u00e1zs kialak\u00edtotta k\u00e9psor pedig a mondatoknak.<\/p>\n

Vegy\u00fck sorra a legfontosabb formanyelvi eszk\u00f6z\u00f6ket, amelyek k\u00f6z\u00fcl tal\u00e1n a k\u00e9pkeret a legszembet\u0171n\u0151bb. Egy fekv\u0151 t\u00e9glalapr\u00f3l van sz\u00f3, amelynek oldalar\u00e1nya 3:4. Mi\u00e9rt v\u00e1lt ez a forma m\u00e1r Edison \u00e9s Lumi\u00e9re-\u00e9k idej\u00e9ben uralkod\u00f3v\u00e1? Hiszen az emberi alakot f\u00fcgg\u0151leges k\u00e9pmez\u0151ben is k\u00f6nnyen el lehetne helyezni. Csakhogy amennyiben ez az ember mozogni kezd t\u00e9rben, m\u00e1ris logikuss\u00e1 v\u00e1lik a fekv\u0151 form\u00e1tum. Egy\u00e9bk\u00e9nt ez a fekv\u0151 t\u00e9glalap nagyon hasonl\u00edt a k\u00e9t szemmel val\u00f3 l\u00e1t\u00e1s l\u00e1t\u00f3ter\u00e9hez is.<\/p>\n

A filmen, a v\u00e1sznon, a k\u00e9perny\u0151n megjelen\u0151 k\u00e9tdimenzi\u00f3s k\u00e9pet a n\u00e9z\u0151 a perspekt\u00edva t\u00f6rv\u00e9nyeinek megfelel\u0151en h\u00e1romdimenzi\u00f3snak \u00e9rz\u00e9keli. A k\u00e9pkeret ablak a vil\u00e1gra. Azt a r\u00e9szletet, amelyet a keret kiszak\u00edt a k\u00f6rnyez\u0151 t\u00e9rb\u0151l, k\u00e9pkiv\u00e1g\u00e1snak, k\u00f6zismert idegen sz\u00f3val pl\u00e1nnak nevezz\u00fck. A k\u00e9pkiv\u00e1g\u00e1s m\u00e9rt\u00e9ke az ember.<\/p>\n

A t\u00e1vol, m\u00e1s n\u00e9ven tot\u00e1lk\u00e9p az embert t\u00e1gas t\u00e9rben mutatja. A hangs\u00faly a k\u00f6rnyezeten \u00e9s a t\u00e9rben foly\u00f3 mozg\u00e1son van.<\/p>\n

A f\u00e9lk\u00f6zel, amelyben m\u00e1r nem f\u00e9r el a teljes emberi alak, a szem\u00e9lyek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat pl\u00e1nja. \u00c1ltala j\u00f3l megfigyelhet\u0151k a gesztusok.<\/p>\n

A k\u00f6zelk\u00e9p, idegen sz\u00f3val premier pl\u00e1n, a kiemel\u00e9s eszk\u00f6ze. K\u00f6zel hozza az arc j\u00e1t\u00e9k\u00e1t, a mimikai mozg\u00e1st, bels\u0151, lelki folyamatok megmutat\u00e1s\u00e1ra alkalmas. Bal\u00e1zs B\u00e9la szerint: \u201e\u2026 Ez volt az els\u0151 felfedezett \u00faj vil\u00e1g, melyet a kamera felt\u00e1rt a n\u00e9mafilm idej\u00e9n. Az eg\u00e9sz kis dolgok csak k\u00f6zelr\u0151l l\u00e1that\u00f3 vil\u00e1ga. A rejtett apr\u00f3 \u00e9let\u2026\u201d<\/p>\n

A film k\u00e9sz\u00edt\u0151i a pl\u00e1nok egym\u00e1s ut\u00e1ni sorrendj\u00e9nek megv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1val is szab\u00e1lyozni tudj\u00e1k, hogy a n\u00e9z\u0151 milyen viszonyba ker\u00fclj\u00f6n a k\u00e9p tartalm\u00e1val. Gyakori megold\u00e1s, hogy a t\u00e1voli k\u00e9pet sz\u0171kebb pl\u00e1nok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel r\u00e9szleteire bontj\u00e1k. Ha a folyamatot megford\u00edtjuk, a k\u00f6zeli k\u00e9pekb\u0151l \u00e9p\u00edtkezve \u00f6ssze\u00e1ll az eg\u00e9sz. Ha t\u00e1voli \u00e9s k\u00f6zeli k\u00e9pkiv\u00e1g\u00e1sok k\u00f6vetik egym\u00e1st, – a kontraszthat\u00e1s miatt – n\u0151 a dr\u00e1mai fesz\u00fclts\u00e9g.<\/p>\n

Az operat\u0151r a film tartalmi ig\u00e9nyeinek megfelel\u0151en rendezi be a k\u00e9p ter\u00e9t, amelyben az egyes alkot\u00f3elemek meghat\u00e1rozott viszonyba ker\u00fclnek egym\u00e1ssal. Kialakul a k\u00e9p szerkezete, a kompoz\u00edci\u00f3. N\u00e9zz\u00fck meg ennek n\u00e9h\u00e1ny alapvet\u0151 saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1t!<\/p>\n

A k\u00e9pmez\u0151 k\u00f6zep\u00e9n elhelyezett k\u00e9pelem a befejezetts\u00e9g, a nyugalom \u00e9rzet\u00e9t kelti. Kimozdulva a k\u00f6z\u00e9ppontb\u00f3l a kompoz\u00edci\u00f3 aszimmetrikus lesz, elvesz\u00edti nyugodt jelleg\u00e9t. Szem\u00fcnk \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl is helyrehozni igyekszik a megbomlott szimmetri\u00e1t. A k\u00e9peken \u00e1ltal\u00e1ban term\u00e9szetesen t\u00f6bb elem helyezkedik el. K\u00e9t alak, vagy t\u00e1rgy kompon\u00e1lhat\u00f3 szimmetrikusan \u00e9s aszimmetrikusan is. Az aszimmetrikus szerkeszt\u00e9s eredm\u00e9nye az \u00e1tl\u00f3s kompoz\u00edci\u00f3, amely t\u00e9rhat\u00e1shoz \u00e9s a fesz\u00fclts\u00e9g fokoz\u00f3d\u00e1s\u00e1hoz vezet. A filmbeli k\u00e9psorban a szimmetria \u00e9s az aszimmetria t\u00f6bbnyire v\u00e1ltakozva van jelen. A megt\u00f6rt szimmetri\u00e1t gyakran a m\u00e1sik k\u00e9p aszimmetri\u00e1ja ellens\u00falyozza. Erre p\u00e9lda, ha az egyik k\u00e9p szerepl\u0151je a k\u00f6vetkez\u0151 be\u00e1ll\u00edt\u00e1s szerepl\u0151j\u00e9vel besz\u00e9lget. K\u00f6zismert a h\u00e1romsz\u00f6g-kompoz\u00edci\u00f3, amelyben h\u00e1rom k\u00e9pelem viszony\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. A talp\u00e1n stabilan \u00e1ll\u00f3 h\u00e1romsz\u00f6g nyugalmat \u00e1raszt. Fels\u0151 cs\u00facsa mag\u00e1ra vonja a n\u00e9z\u0151 figyelm\u00e9t. Kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rezz\u00fck nyugodtnak, s\u0151t dr\u00e1mai hat\u00e1s\u00fa lehet a cs\u00facs\u00e1ra \u00e1ll\u00edtott h\u00e1romsz\u00f6g-kompoz\u00edci\u00f3. T\u00f6bb k\u00e9pelem ism\u00e9tl\u0151d\u00e9se ritmikus kompoz\u00edci\u00f3t eredm\u00e9nyez.<\/p>\n

\"\"
1. Lumiere testv\u00e9rek<\/figcaption><\/figure>\n

Eddig a filmk\u00e9pet \u00fagy elemezt\u00fck, mint s\u00edkfel\u00fcletet. Az egyetlen s\u00edkban elhelyezett elemek egyteres kompoz\u00edci\u00f3t hoznak l\u00e9tre. \u00c1m ha a kamera \u00e9s a t\u00e1rgy k\u00f6z\u00e9 \u00fajabb elemet tesz\u00fcnk, k\u00e9tteres kompoz\u00edci\u00f3 az eredm\u00e9ny. A Gyilkos arany c\u00edm\u0171 filmben, az esk\u00fcv\u0151 h\u00e1tter\u00e9ben kil\u00e1tunk az ablakon. Az utc\u00e1n elhalad\u00f3 temet\u00e9si menet el\u0151re vet\u00edti a h\u00e1zass\u00e1g tragikus sors\u00e1t. A h\u00e1romteres elrendez\u00e9sben az el\u0151t\u00e9r, a k\u00f6z\u00e9pt\u00e9r \u00e9s a h\u00e1tt\u00e9r is adhatja a cselekm\u00e9ny sz\u00ednter\u00e9t \u2013 ak\u00e1r egyidej\u0171leg, ak\u00e1r v\u00e1ltakozva. A Hamu \u00e9s gy\u00e9m\u00e1nt c\u00edm\u0171 filmben \u00edgy kapcsol\u00f3dik \u00f6ssze az el\u0151t\u00e9rben telefon\u00e1l\u00f3 szem\u00e9ly, a k\u00f6z\u00e9pt\u00e9rben v\u00e1rakoz\u00f3 f\u0151h\u0151s \u00e9s a h\u00e1tt\u00e9rben bel\u00e9p\u0151 \u00f6regember, akit halottnak hisznek.<\/p>\n

A filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9sn\u00e9l haszn\u00e1latos objekt\u00edvek egyik tulajdons\u00e1ga a m\u00e9lys\u00e9g\u00e9less\u00e9g, amelyet v\u00e1ltoztatva a k\u00e9p m\u00e9lys\u00e9g\u00e9ben haladhatunk: t\u00e1volodhatunk \u00e9s k\u00f6zeledhet\u00fcnk. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 objekt\u00edvekre jellemz\u0151, hogy a teret milyennek mutatj\u00e1k.<\/p>\n

A norm\u00e1l objekt\u00edv \u2013 amint azt neve is jelzi \u2013 t\u00e1rgy\u00e1t olyannak mutatja, amilyennek azt szabad szemmel \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck.<\/p>\n

A nagy-l\u00e1t\u00f3sz\u00f6g\u0171 objekt\u00edv sz\u00e9les, t\u00e1g teret foglal a k\u00e9pkeretbe nagy m\u00e9lys\u00e9g\u00e9less\u00e9ggel. Jellegzetess\u00e9ge, hogy a k\u00e9pm\u00e9lys\u00e9g \u00e9rzet\u00e9t er\u0151sen megn\u00f6veli. Ennek megfelel\u0151en torz\u00edt\u00e1s jelentkezik a k\u00e9pen, a k\u00f6zeli r\u00e9szlet m\u00e9g k\u00f6zelebbinek, a szokottn\u00e1l nagyobbnak, a t\u00e1voli pedig m\u00e9g t\u00e1volabbinak, l\u00e9nyegesen kisebbnek t\u0171nik.<\/p>\n

A teleobjekt\u00edv ellenben lesz\u0171k\u00edti a teret, egy r\u00e9szletet emel ki, azt hozza k\u00f6zel. A k\u00e9pet m\u00e9lys\u00e9g\u00e9ben \u00f6sszezs\u00fafolja.<\/p>\n

A v\u00e1ltoztathat\u00f3 gy\u00fajt\u00f3t\u00e1vols\u00e1g\u00fa objekt\u00edv \u2013 ismertebb nev\u00e9n vari\u00f3 \u2013 egyes\u00edti mag\u00e1ban mindh\u00e1rom objekt\u00edvt\u00edpus jellemz\u0151 tulajdons\u00e1gait: a nagy l\u00e1t\u00f3sz\u00f6g\u0171 objekt\u00edv t\u00e9rt\u00e1g\u00edt\u00f3, valamint a teleobjekt\u00edv t\u00e9rsz\u0171k\u00edt\u0151 \u00e9s kiemel\u0151 hat\u00e1sa a norm\u00e1l objekt\u00edv re\u00e1lis t\u00e9rhat\u00e1s\u00e1val \u00f6tv\u00f6z\u0151dik.<\/p>\n

A teleobjekt\u00edv eset\u00e9ben a t\u00e9r torz\u00edt\u00e1s\u00e1nak eredm\u00e9nye, hogy a fel\u00e9nk gyorsan fut\u00f3 ember alig k\u00f6zeledik, mozg\u00e1sa \u2013 \u00fagy t\u0171nik \u2013 lelassul. A nagy l\u00e1t\u00f3sz\u00f6g\u0171 objekt\u00edvhez k\u00f6zeled\u0151 t\u00e1rgy mozg\u00e1sa viszont felgyorsul.<\/p>\n

A kamera \u00e1ltal\u00e1ban a szerepl\u0151 szem\u00e9lyek szemmagass\u00e1g\u00e1ban dolgozik. Ez felel meg term\u00e9szetes l\u00e1t\u00e1sunknak. Amennyiben a felvev\u0151g\u00e9p fel\u00fclr\u0151l tekint le, azt fels\u0151 g\u00e9p\u00e1ll\u00e1snak nevezz\u00fck. Amikor a kamera als\u00f3 (szemmagass\u00e1g alatti) g\u00e9p\u00e1ll\u00e1sb\u00f3l f\u00f6lfel\u00e9 dolgozik, az alakok kiemelkednek k\u00f6rnyezet\u00fckb\u0151l \u00e9s f\u00f6l\u00e9nk magasodnak. Az Aranypolg\u00e1r c\u00edm\u0171 filmben a szerkeszt\u0151s\u00e9g alacsony mennyezet\u00e9be szinte bele\u00fctk\u00f6zik a hatalmas amb\u00edci\u00f3kkal \u00e9rkez\u0151, alulr\u00f3l f\u00e9nyk\u00e9pezett Mr. Kane. A Talpalatnyi f\u00f6ld G\u00f3z J\u00f3sk\u00e1j\u00e1t a film v\u00e9g\u00e9n az als\u00f3 g\u00e9p\u00e1ll\u00e1s h\u0151ss\u00e9 n\u00f6veli.<\/p>\n

A f\u00e9ny a film \u00e9ltet\u0151 forr\u00e1sa. A megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s nem csak a megfelel\u0151 expoz\u00edci\u00f3t biztos\u00edtja, hanem a k\u00e9pkompoz\u00edci\u00f3 meghat\u00e1roz\u00f3 r\u00e9sze. \u00c9rzelemkifejez\u0151, hangulatteremt\u0151 ereje rendk\u00edv\u00fcl nagy. Gazdag p\u00e9ld\u00e1val szolg\u00e1l erre Kalatozov Sz\u00e1llnak a darvak c\u00edm\u0171 filmj\u00e9nek l\u00e9git\u00e1mad\u00e1s-jelenete.<\/p>\n

A kamera fel\u0151l \u00e9rkez\u0151 f\u00e9nysugarak okozta \u00e1rny\u00e9kokat a n\u00e9z\u0151 nem l\u00e1thatja, ez\u00e9rt a t\u00e1rgyak elvesz\u00edtik t\u00e9rhat\u00e1sukat: a k\u00e9p laposabb lesz, az arc jellegtelenn\u00e9 v\u00e1lik. Az oldalf\u00e9ny a t\u00e1rgyak finom fel\u00fcleti egyenetlens\u00e9geit is l\u00e1that\u00f3v\u00e1 teszi, ez\u00e1ltal n\u00f6vekszik a t\u00e9rhat\u00e1s. A szem\u00e9lyeket, t\u00e1rgyakat h\u00e1tulr\u00f3l megvil\u00e1g\u00edt\u00f3 f\u00e9ny, az ellenf\u00e9ny kirajzolja a k\u00f6rvonalakat, a fejet f\u00e9nygl\u00f3ri\u00e1val veszi k\u00f6r\u00fcl, elv\u00e1laszt a h\u00e1tt\u00e9rt\u0151l. Ha ilyenkor minden m\u00e1s f\u00e9nyt megsz\u00fcntet\u00fcnk, a j\u00f3l ismert sziluett-k\u00e9pet kapjuk. Ellenszenves, krimiszer\u0171 hat\u00e1st kelt az alulr\u00f3l j\u00f6v\u0151 f\u00e9ny. A s\u00f6t\u00e9t t\u00f3nus\u00fa k\u00e9p komor, a vil\u00e1gos pedig der\u0171s hangulatot \u00e1raszt. A fel\u00fcleteket k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e9r\u0151, direkt f\u00e9ny \u00e9s a kem\u00e9ny, s\u00f6t\u00e9t \u00e1rny\u00e9k n\u00f6veli a kontrasztot, dr\u00e1mai tartalmat sejtet. Sz\u00f3rt f\u00e9ny alkalmaz\u00e1s\u00e1val l\u00e1gyabbak lesznek a k\u00e9p t\u00f3nusai. A f\u00e9ny szerepe nem csak a kell\u0151 expoz\u00edci\u00f3 biztos\u00edt\u00e1sa, hanem az \u00e1rny\u00e9kok megteremt\u00e9se. Ezzel er\u0151s\u00f6dik a t\u00e9rhat\u00e1s, plasztikusabb\u00e1 v\u00e1lik a k\u00e9p. Az \u00e1rny\u00e9k konkr\u00e9t dramaturgiai szerephez jut p\u00e9ld\u00e1ul a Rettegett Iv\u00e1n c\u00edm\u0171 filmben, ahol egyszer a c\u00e1r erej\u00e9t, m\u00e1skor mag\u00e1ny\u00e1t \u00e9rz\u00e9kelteti.<\/p>\n

Term\u00e9szetesnek vessz\u00fck, hogy k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk minden sz\u00ednes. Sz\u00ednes filmek m\u00e1r a harmincas \u00e9vekben is k\u00e9sz\u00fcltek, elterjed\u00e9s\u00fck azonban m\u00e9gis az \u00f6tvenes \u00e9vekre esik. A filmben a sz\u00ednek hi\u00e1nya ma m\u00e1r egyfajta stiliz\u00e1ci\u00f3t jelent. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00ednek a fekete-feh\u00e9r filmben a sz\u00fcrke k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1rnyalataik\u00e9nt jelennek meg. A sz\u00ednek \u2013 nyilv\u00e1nval\u00f3 hangulati, pszich\u00e9s hat\u00e1suk mellett \u2013 t\u00e1rsadalmi megegyez\u00e9sen, szok\u00e1son alapul\u00f3 jelent\u00e9startalmakat is hordoznak. A sz\u00edndramaturgia a sz\u00edneket, a kontrasztok hat\u00e1s\u00e1t (p\u00e9ld\u00e1ul a hideg-meleg, a s\u00f6t\u00e9t-vil\u00e1gos, a tiszta \u00e9s t\u00f6rt, valamint az ellent\u00e9tes sz\u00edneket) a filmi kifejez\u00e9s szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtja. V\u00f6r\u00f6s sivatag c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben Antonioni mesters\u00e9gesen avatkozik be a h\u0151sn\u0151t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 vil\u00e1g sz\u00edneibe, amikor \u00e1tfesti az ipari k\u00f6rnyezetet. A kegyetlen\u00fcl rideg, sz\u00fcrke t\u00f3nusok k\u00f6z\u00f6tt verg\u0151d\u0151 lelki beteg n\u0151 \u00e9s a s\u00e1rga, m\u00e9rgez\u0151 f\u00fcst\u00f6t ok\u00e1d\u00f3 gy\u00e1rk\u00e9m\u00e9ny \u2013 a sz\u00ednek \u00fctk\u00f6ztet\u00e9s\u00e9vel \u2013 tov\u00e1bb fokozza a n\u00e9z\u0151ben kialakul\u00f3 szorong\u00e1st.<\/p>\n

A \u201920-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l a n\u00e9mafilmet felv\u00e1ltotta a hangosfilm. A filmk\u00e9sz\u00edt\u0151k kezdetben f\u00e9ltett\u00e9k a hangt\u00f3l a n\u00e9mafilm gazdag, kifejez\u0151 k\u00e9pi vil\u00e1g\u00e1t. \u00c1m hamarosan a hang a formanyelv n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Tulajdonk\u00e9ppen a n\u00e9mafilm sohasem volt n\u00e9ma. Mindig j\u00e1tszottak hozz\u00e1 valamilyen zen\u00e9t, s\u0151t a sz\u00f3 is szerephez jutott. A k\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tti feliratok k\u00e9tf\u00e9le funkci\u00f3t t\u00f6lthettek be. Egyfel\u0151l olyan inform\u00e1ci\u00f3kat k\u00f6z\u00f6ltek, amelyeket a k\u00e9p nem mutatott meg, m\u00e1sfel\u0151l p\u00f3tolt\u00e1k a technikai okokb\u00f3l m\u00e9g hi\u00e1nyz\u00f3 p\u00e1rbesz\u00e9det. A filmhang elemei k\u00f6z\u00fcl a besz\u00e9d szerepe nyilv\u00e1nval\u00f3. A zene els\u0151sorban hangulati, stiliz\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00fa. A z\u00f6rejek viszont a jelenet realit\u00e1s\u00e1t fokozz\u00e1k. Ugyanannak a jelenetnek k\u00e9tf\u00e9le hanghat\u00e1s teljesen elt\u00e9r\u0151 hangulatot k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z. Ha Bondarcsuk Tiszta \u00e9gbolt c\u00edm\u0171 filmj\u00e9nek p\u00e1lyaudvari jelenet\u00e9t \u2013 mondjuk \u2013 Csajkovszkij heroikus zen\u00e9je festen\u00e9 al\u00e1, a r\u00e9szlet patetikusabb\u00e1, a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s elvontabb\u00e1 v\u00e1lna. A rendez\u0151 \u00e1ltal v\u00e1lasztott hangi k\u00f6rnyezetben azonban a csend \u00e9s a z\u00f6rejek t\u00f6ltik be a zene szerep\u00e9t, s ett\u0151l a k\u00e9psor hat\u00e1sa rendk\u00edv\u00fcl fesz\u00fclt, dr\u00e1mai.<\/p>\n

A film kifejez\u0151 erej\u00e9t nagyban fokozza a kamera mozg\u00e1sa. A kamera l\u00e9nyeg\u00e9ben k\u00e9tf\u00e9le \u2013 s\u00edkbeli \u00e9s t\u00e9rbeli \u2013 mozg\u00e1st v\u00e9gezhet. Az egy helyben \u00e1ll\u00f3 kamera egyszer\u0171 fordul\u00e1ssal is k\u00f6vetheti a szerepl\u0151k, illetve a t\u00e1rgyak mozg\u00e1s\u00e1t, az esem\u00e9nyt. A Talpalatnyi f\u00f6ld egyik jelenet\u00e9ben a kamera zaklatott, bizonytalan mozg\u00e1sa \u00e9rz\u00e9kletesen mutatja, amint a kisz\u00e1radt f\u00f6ld\u00f6n utat keres mag\u00e1nak a sz\u00e9t\u00e1rad\u00f3 v\u00edz. An\u00e9lk\u00fcl, hogy a kamera elmozdulna a hely\u00e9r\u0151l, v\u00edzszintes \u00e9s f\u00fcgg\u0151leges elfordul\u00e1ssal k\u00f6vetheti az akci\u00f3t.<\/p>\n

A szerepl\u0151 mozg\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151 kamera a kompoz\u00edci\u00f3 \u00e1lland\u00f3, finom v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val is gazdag\u00edtja a film k\u00e9pi vil\u00e1g\u00e1t. Fellini Nyolc \u00e9s f\u00e9l c\u00edm\u0171 filmj\u00e9nek z\u00e1r\u00f3jelenet\u00e9ben a kamera t\u00f6bbnyire fordul\u00e1ssal k\u00f6veti a szerepl\u0151ket, \u00e1m a rendez\u0151 a sz\u00edn\u00e9szeket meghat\u00e1rozott koreogr\u00e1fia szerint mozgatja. A kamer\u00e1hoz k\u00f6zeled\u0151 \u00e9s t\u00e1volod\u00f3 szem\u00e9lyek a k\u00e9pkiv\u00e1g\u00e1st id\u0151r\u0151l-id\u0151re l\u00e9nyegesen megv\u00e1ltoztatj\u00e1k. A mont\u00e1zsnak ezt a form\u00e1j\u00e1t bels\u0151 v\u00e1g\u00e1snak nevezz\u00fck.<\/p>\n

A felvev\u0151g\u00e9p t\u00e9rbeli mozg\u00e1s\u00e1nak t\u00f6bb form\u00e1ja van. Amikor a kamera elhagyja a hely\u00e9t, a n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e9g \u00e9rz\u00e9kletesebb\u00e9 v\u00e1lik a mozg\u00e1s. Mintha egy\u00fctt haladn\u00e1nk a szerepl\u0151vel. A kocsiz\u00f3 kamera \u00fagy mutatja a k\u00f6rnyezet\u00e9t, mintha a n\u00e9z\u0151 mozogna a k\u00e9p ter\u00e9ben. A kocsiz\u00e1s \u2013 a szerepl\u0151 hosszabb k\u00f6vet\u00e9s\u00e9vel \u2013 mozg\u00e1s\u00e1nak pontos megfigyel\u00e9s\u00e9t is lehet\u0151v\u00e9 teszi. A szerepl\u0151 el\u0151tt, m\u00f6g\u00f6tt vagy vele egy\u00fctt halad\u00f3 kamera a k\u00e9pkiv\u00e1g\u00e1s, a kompoz\u00edci\u00f3, az objekt\u00edvt\u00edpus \u00e9s a sebess\u00e9g v\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1val m\u00e1s-m\u00e1s hat\u00e1st eredm\u00e9nyez. Term\u00e9szetesen ez a k\u00e9tfajta kameramozg\u00e1s, a fordul\u00e1s \u00e9s a kocsiz\u00e1s sokf\u00e9lek\u00e9ppen kombin\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s kieg\u00e9sz\u00fclhet a vari\u00f3 m\u00e1r kor\u00e1bban megismert lehet\u0151s\u00e9geivel. Ran\u00f3dy L\u00e1szl\u00f3 Szakad\u00e9k c\u00edm\u0171 filmj\u00e9nek temet\u00e9si jelenete j\u00f3l p\u00e9ld\u00e1zza ezt az \u00f6sszetett mozg\u00e1st. A k\u00e9psor v\u00e9g\u00e9n a kamera nem csak v\u00edzszintesen, hanem f\u00fcgg\u0151legesen is elmozdul. Ezt daruz\u00e1snak nevezz\u00fck. Ezek a kombin\u00e1lt kameramozg\u00e1sok a korszer\u0171 filmnyelv l\u00e9nyeges elemei. Val\u00f3j\u00e1ban a film egyik alapvet\u0151 kifejez\u00e9si eszk\u00f6z\u00e9nek, a mont\u00e1zsnak bonyolult form\u00e1i.<\/p>\n

De mi is az a mont\u00e1zs?<\/h1>\n

Tudjuk, hogy a filmet r\u00f6videbb-hosszabb be\u00e1ll\u00edt\u00e1sokban veszik fel. Ezeknek az egym\u00e1shoz illeszt\u00e9se, \u00f6sszeszerel\u00e9se \u2013 francia kifejez\u00e9ssel \u2013 a mont\u00e1zs. A val\u00f3s\u00e1gb\u00f3l kiszak\u00edtott id\u0151- \u00e9s t\u00e9rszeletek \u2013 a mont\u00e1zs seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u2013 a n\u00e9z\u0151ben id\u0151beli \u00e9s t\u00e9rbeli folyamatokk\u00e1 \u00e1llnak \u00f6ssze. A mont\u00e1zsr\u00f3l sz\u00e1mos elm\u00e9let, felfog\u00e1s ismeretes. Ezek l\u00e9nyeg\u00e9ben k\u00e9t csoportba sorolhat\u00f3k.<\/p>\n

Az egyik szerint a mont\u00e1zs-\u00e9p\u00edtkez\u00e9s, amelyben az elbesz\u00e9l\u00e9s elemei bizonyos logikai rend szerint, val\u00f3s t\u00e9r- \u00e9s id\u0151folyamatoknak megfelel\u0151en k\u00f6vetik egym\u00e1st. N\u00e9zz\u00fcnk n\u00e9h\u00e1ny p\u00e9ld\u00e1t:
\nMag\u00e1nyos villa c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben (1909) D. W. Griffith v\u00e1ltakozva illesztette egym\u00e1s ut\u00e1n k\u00e9t helysz\u00edn t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seit. Hol a vill\u00e1ba behatol\u00f3 bet\u00f6r\u0151ket \u00e9s a k\u00e9ts\u00e9gbeesett csal\u00e1dot, hol az otthonr\u00f3l elt\u00e1vozott csal\u00e1df\u0151t l\u00e1tjuk. A rendez\u0151 ezzel az \u00f6tlettel fokozta a jelenet izgalm\u00e1t, felfedezve ezzel a film egyik fontos hat\u00e1slehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, a p\u00e1rhuzamos mont\u00e1zst.<\/p>\n

Kaneto Shindo Kop\u00e1r sziget c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben nyugodt k\u00e9pek monoton ism\u00e9telget\u00e9s\u00e9vel \u00e9rz\u00e9kelteti f\u00f6ldh\u00f6zragadt h\u0151seinek nyomor\u00fas\u00e1g\u00e1t. A rendez\u0151 a sok k\u00f6zelk\u00e9pb\u0151l \u00e9p\u00edtkezik, szabadon kezeli a k\u00e9pkiv\u00e1g\u00e1st, a kompoz\u00edci\u00f3t, a szerepl\u0151k \u00e9s a kamera mozg\u00e1s\u00e1t, valamint a be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok hossz\u00e1t, s ezekkel az eszk\u00f6z\u00f6kkel alak\u00edtja ki a filmteret \u00e9s a filmid\u0151t.<\/p>\n

Pudovkin 1926-ban k\u00e9sz\u00fclt Anya c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben a t\u00f6megek \u00e9s a katonas\u00e1g tragikus \u00f6sszecsap\u00e1s\u00e1nak dinamizmus\u00e1t ritmikus mont\u00e1zs seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel fejezi ki. Nem bels\u0151 l\u00e9lektani folyamatok \u00e1rnyalt \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekszik, hanem a villan\u00e1snyi r\u00f6vids\u00e9g\u0171 k\u00e9pek kontraszthat\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00edt.<\/p>\n

Hitchcock Psych\u00f3j\u00e1nak f\u00fcrd\u0151k\u00e1djelenete sz\u0171k be\u00e1ll\u00edt\u00e1sokb\u00f3l, apr\u00f3 r\u00e9szletekb\u0151l \u00e1ll. A k\u00e9pek gyors egym\u00e1sut\u00e1nja egy sz\u00f6rny\u0171 gyilkoss\u00e1g k\u00e9pzet\u00e9t kelti a n\u00e9z\u0151ben.<\/p>\n

A m\u00e1sik mont\u00e1zsfelfog\u00e1s szerint a hangs\u00faly a k\u00e9pek \u00fctk\u00f6ztet\u00e9s\u00e9n van. A rendez\u0151 k\u00e9t elt\u00e9r\u0151 tartalm\u00fa k\u00e9p egym\u00e1s mell\u00e9 illeszt\u00e9s\u00e9vel \u00e9ri el, hogy a n\u00e9z\u0151ben megsz\u00fclessen a k\u00edv\u00e1nt k\u00e9pzett\u00e1rs\u00edt\u00e1s. A mont\u00e1zsnak ezt a t\u00edpus\u00e1t asszociat\u00edv, kifejez\u0151 mont\u00e1zsnak nevezz\u00fck. P\u00e9lda erre Jancs\u00f3 Mikl\u00f3s Old\u00e1s \u00e9s k\u00f6t\u00e9s c\u00edm\u0171 filmj\u00e9nek az a jelenete, amelyben a fiatal orvos az ablakon \u00e1t v\u00e9gign\u00e9zi, amint az \u00fcgyetlen sz\u00e1ll\u00edt\u00f3munk\u00e1sok v\u00e9letlen\u00fcl kibor\u00edtanak egy kosarat. A k\u00f6vezeten verg\u0151d\u0151 halak l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1b\u00f3l \u00e9rtj\u00fck meg, hogy a f\u0151szerepl\u0151 lelk\u00e9ben bizonytalans\u00e1g \u00e9s rem\u00e9nytelens\u00e9g uralkodik. Itt a sz\u00edn\u00e9szi j\u00e1t\u00e9k \u00e9s a jelk\u00e9pes k\u00fclvil\u00e1g \u00f6sszekapcsol\u00e1sa v\u00e1ltja ki a n\u00e9z\u0151 asszoci\u00e1ci\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n

Andrzej Wajda a Hamu \u00e9s gy\u00e9m\u00e1nt z\u00e1r\u00f3 k\u00e9psor\u00e1ban a p\u00e1rhuzamos \u00e9s az asszociat\u00edv mont\u00e1zs lehet\u0151s\u00e9geit kapcsolja \u00f6ssze. A f\u0151h\u0151s ag\u00f3ni\u00e1j\u00e1t p\u00e1rhuzamos k\u00e9psorokban \u00fctk\u00f6zteti az \u00e9jszak\u00e1t \u00e1tmulat\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1g f\u00e1sult t\u00e1nc\u00e1val, \u00edgy jelen\u00edti meg egy t\u00f6rt\u00e9nelmi sorsfordul\u00f3 ellentmond\u00e1soss\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n

Ugyancsak bonyolult, sokr\u00e9t\u0171 mont\u00e1zst tal\u00e1lunk a Sz\u00e1llnak a darvakban. A hal\u00e1los l\u00f6v\u00e9st kapott katona lelki szemei el\u0151tt leperegnek a m\u00falt \u00e9s a v\u00e1gyott j\u00f6v\u0151 k\u00e9pei. A rendez\u0151 a hal\u00e1lt megel\u0151z\u0151 pillanatot t\u00e1g\u00edtja ki asszociat\u00edv k\u00e9pekkel: vir\u00e1gz\u00f3 tavaszi f\u00e1k, \u00f6lelkez\u0151 szerelmesek, lakodalmi forgatag, f\u00e1tylak lebeg\u00e9se… A l\u00edrai k\u00e9psor v\u00e9g\u00e9n visszazuhanunk a jelenbe \u2013 a katona holtan esik \u00f6ssze.
\nMegismert\u00fck a film formanyelv\u00e9nek sz\u00e1mos elem\u00e9t \u00e9s azok felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1nak sok szab\u00e1ly\u00e1t. \u00c1m sz\u00fcrke minden elm\u00e9let: a film val\u00f3j\u00e1ban csak a v\u00e1sznon l\u00e9tezik.<\/p>\n

(Buglya S\u00e1ndor el\u0151ad\u00e1s\u00e1nak sz\u00f6vege)<\/em><\/p>\n

1.2. Szemelv\u00e9nyek a szakirodalomb\u00f3l<\/h1>\n

1.2.1. Filmeszt\u00e9tikai gondolatok<\/h2>\n

\u00daj m\u0171v\u00e9szetnek \u00faj elm\u00e9letre van sz\u00fcks\u00e9ge. \u00daj eszt\u00e9tik\u00e1ra, amely az \u00faj kifejez\u00e9s formanyelv\u00e9nek alaktan\u00e1t (morfol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t) rendszerezi \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyeit meg\u00e1llap\u00edtja. Sz\u00fcks\u00e9g van \u00faj m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fi\u00e1ra, amely az \u00faj m\u0171v\u00e9szettel felt\u00e1rt \u00faj \u00e9lm\u00e9nyszf\u00e9ra \u00e1ltal\u00e1nos jelent\u0151s\u00e9g\u00e9vel foglalkozik. (Mint ahogy teszem a zene m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fi\u00e1j\u00e1nak a saj\u00e1tos zenei \u00e9lm\u00e9ny jelent\u0151s\u00e9g\u00e9vel kell foglalkoznia, az emberi \u00f6ntudat \u00e9s az emberi kult\u00fara sz\u00e1m\u00e1ra \u00e1ltal\u00e1ban). Sz\u00fcks\u00e9g van \u00faj m\u0171v\u00e9szetpszichol\u00f3gi\u00e1ra, amely az \u00faj formanyelvvel el\u00e9rt \u00faj hat\u00e1sokat elemzi. Sz\u00fcks\u00e9g van mindezeken bel\u00fcl m\u0171v\u00e9szetszociol\u00f3gi\u00e1ra is, amely az \u00faj m\u0171v\u00e9szet t\u00e1rsadalmi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit t\u00e1rja fel. De sz\u00fcks\u00e9g van azoknak az \u00faj emberi k\u00e9pess\u00e9geknek elemz\u00e9s\u00e9re is, amelyek \u00faj \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel az \u00faj asszoci\u00e1ci\u00f3s kapcsol\u00e1sokkal az \u00faj m\u0171v\u00e9szet \u00e9lvez\u00e9s\u00e9t \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t lehet\u0151v\u00e9 teszik.<\/p>\n

A n\u00e9mafilm, mint kult\u00farhist\u00f3riai probl\u00e9ma<\/h2>\n

A mi nemzed\u00e9k\u00fcnk az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelmi kor\u00e1ban egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 esem\u00e9nyeknek volt tan\u00faja: \u00faj m\u0171v\u00e9szet sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek. \u00c9s m\u00e9g egynek, amely nem kev\u00e9sb\u00e9 ritka. Egy m\u0171v\u00e9szet \u2013 l\u00e1tsz\u00f3lagos \u2013 hal\u00e1l\u00e1nak. Hiszen a n\u00e9mafilm, \u00fagy l\u00e1tszik, megsz\u0171nt. A tudom\u00e1ny annak idej\u00e9n elmulasztotta ennek a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nynek kivizsg\u00e1l\u00e1s\u00e1t. Egyed\u00fcl \u00e1lltam ott megfigyel\u0151nek. De ilyen roppant jelens\u00e9g vizsg\u00e1lat\u00e1hoz egy ember er\u0151i nem elegend\u0151k.<\/p>\n

1924-ben megjelent Der sichtbare Mensch c\u00edm\u0171, els\u0151 filmeszt\u00e9tik\u00e1mban a film n\u00e9mas\u00e1g\u00e1t nemcsak az \u00faj m\u0171v\u00e9szet l\u00e9nyeg\u00e9nek \u00e9s princ\u00edpium stilisationis\u00e1nak tartottam, hanem a kult\u00farhist\u00f3ria nagy fordul\u00f3jak\u00e9nt \u00fcdv\u00f6z\u00f6ltem. Viszont 1929-ben, a hangosfilm megjelen\u00e9sekor, els\u0151 k\u00f6nyvemmel vit\u00e1zva azt \u00e1ll\u00edtottam, hogy annak idej\u00e9n t\u00e9vesen abszolutiz\u00e1ltam a n\u00e9mafilm n\u00e9mas\u00e1g\u00e1t, mivelhogy nem l\u00e1thattam el\u0151re a hangosfilmet. (Der Geist des Films, 1930). Ma meg\u00e9rtettem, hogy els\u0151 elm\u00e9letem volt helyes. Meg\u00e9rtettem, hogy ma is \u00e9rv\u00e9nyes minden, amit a n\u00e9mafilm n\u00e9mas\u00e1g\u00e1nak eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1r\u00f3l mondottam. (A m\u0171v\u00e9szetek mind reduk\u00e1lj\u00e1k t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 az \u00e9rz\u00e9kszervek funkci\u00f3j\u00e1t. A vil\u00e1g k\u00e9pe \u00fagy v\u00e1lik homog\u00e9n k\u00e9pp\u00e9, hogy csak l\u00e1tom, vagy csak hallom, vagy csak olvasom stb.). A n\u00e9mafilm nem egy kezdetleges \u00e9s id\u00e9tlen form\u00e1ja a hangosfilmnek. Ez viszont nem magasabb fejl\u0151d\u00e9si foka a n\u00e9mafilmnek. \u00c9ppen olyan kev\u00e9ss\u00e9, mint ahogy a fest\u00e9szet nem magasabb fejl\u0151d\u00e9si foka, nem kieg\u00e9sz\u00fcl\u00e9se a grafik\u00e1nak, az\u00e9rt, mert a rajzhoz \u201ehozz\u00e1j\u00e1rultak\u201d a sz\u00ednek. K\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9szetr\u0151l van sz\u00f3. A hangosfilm sem magasabb fejl\u0151d\u00e9si fok, hanem m\u00e1s m\u0171v\u00e9szet, amely csak ideiglenesen kihozta a divatb\u00f3l a n\u00e9mafilmet.<\/p>\n

Most egy \u00faj m\u0171v\u00e9szet azon van, hogy \u00faj fordulatot, \u00e1rnyalatot adjon a kult\u00far\u00e1nak. Sok milli\u00f3 ember \u00fcl est\u00e9nk\u00e9nt a moziban, \u00e9s csak l\u00e1tv\u00e1n \u00e9lnek \u00e1t sorsokat, jellemeket, \u00e9rzelmeket \u00e9s hangulatokat, s\u0151t gondolatokat is, \u00e9s szavakra alig van sz\u00fcks\u00e9g\u00fck. Mert a szavak nem \u00e9rintik a k\u00e9pek lelki tartalm\u00e1t, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nben is csak muland\u00f3 cs\u00f6kev\u00e9nyei a m\u00e9g kifejletlen m\u0171form\u00e1knak. A film nagy k\u00f6zelk\u00e9pei, amelyek az ember mikrofiziogn\u00f3mi\u00e1j\u00e1t felt\u00e1rva egy mikropszichol\u00f3gi\u00e1ba vezetnek be, olyat mutatnak, amit sz\u00ednh\u00e1z sohasem mutathat. Az emberis\u00e9g tanulja m\u00e1r az arckifejez\u00e9seknek, taglejt\u00e9seknek \u00e9s gesztusoknak gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, gazdag nyelv\u00e9t. Nem a s\u00fcketn\u00e9ma nyelv szavakat helyettes\u00edt\u0151, szavakat jelz\u0151 besz\u00e9de ez, hanem k\u00f6zvetlen\u00fcl megtestes\u00fclt lelkek vizu\u00e1lis korrespodenci\u00e1ja. Az ember \u00fajra l\u00e1that\u00f3v\u00e1 lesz.<\/p>\n

(Bal\u00e1zs B\u00e9la: Filmeszt\u00e9tikai gondolatok, Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1948)<\/em><\/p>\n

1.2.2. Az alaki \u00e1br\u00e1zol\u00e1s<\/h3>\n

A be\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat az objekt\u00edvek torz\u00edt\u00e1sait\u00f3l \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 jellegzetess\u00e9geit\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl a v\u00e1sznon sz\u00fclet\u0151 perspektivikus hat\u00e1sok szerint is oszt\u00e1lyozhatjuk. Ezzel kapcsolatban a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetek seg\u00edtenek, amelyekb\u0151l az egyszer\u0171 vertik\u00e1lis \u00e9s horizont\u00e1lis kompoz\u00edci\u00f3kon k\u00edv\u00fcl m\u00e9g a k\u00f6vetkez\u0151ket is sz\u00e1rmaztatjuk:<\/p>\n

    \n
  • a.) Egyszer\u0171 h\u00e1romsz\u00f6g\u00a0\u00a0\u00a0 A felv\u00e9tel t\u00e1rgyait elhelyeztetj\u00fck egy olyan h\u00e1romsz\u00f6gben, amelynek cs\u00facsa a fels\u0151 k\u00e9phat\u00e1r k\u00f6zep\u00e9re mutat, alapja pedig egybeesik az als\u00f3 k\u00e9phat\u00e1r sarokpontjaival. A szerepl\u0151k mozg\u00e1sa vagy n\u00f6vekv\u0151, vagy cs\u00f6kken\u0151, vagyis k\u00f6zeledni vagy t\u00e1volodni l\u00e1tszanak, ha az optikai tengellyel p\u00e1rhuzamosan mozognak.<\/li>\n
  • b.) Kett\u0151s h\u00e1romsz\u00f6g\u00a0\u00a0\u00a0 \u00a0\u00a0\u00a0 A felv\u00e9tel t\u00e1rgyait k\u00e9t csoportban, k\u00e9t h\u00e1romsz\u00f6gben helyezz\u00fck el, amelyeknek cs\u00facsai egy pontban tal\u00e1lkoznak, alapjaik pedig a k\u00e9t oldals\u00f3 k\u00e9phat\u00e1r sarokpontjaival esnek egybe. A szerepl\u0151k ugyancsak n\u00f6vekedni vagy cs\u00f6kkenni l\u00e1tszanak, mik\u00f6zben a k\u00e9t h\u00e1romsz\u00f6g k\u00f6z\u00f6s cs\u00facsai fel\u00e9 k\u00f6zelednek, vagy azokt\u00f3l t\u00e1volodnak.<\/li>\n
  • c.) \u00c1tl\u00f3s<\/li>\n<\/ul>\n

    1.) Balra\u00a0\u00a0\u00a0 A felv\u00e9tel t\u00e1rgyait olyan \u00e1tl\u00f3 baloldal\u00e1n helyezhetj\u00fck el, amely a k\u00e9p jobb fels\u0151 sark\u00e1b\u00f3l a bal als\u00f3 sarokba vezet. A mozg\u00e1s n\u00f6vekv\u0151 vagy cs\u00f6kken\u0151, a szerepl\u0151k k\u00f6zeledni vagy t\u00e1volodni l\u00e1tszanak aszerint, hogy az \u00e1tl\u00f3 hossz\u00e1ban a fels\u0151 jobb sarokb\u00f3l a bal als\u00f3 fel\u00e9, vagy ford\u00edtva mozognak.<\/p>\n

    2.) Jobbra\u00a0\u00a0\u00a0 A felv\u00e9tel t\u00e1rgyait olyan \u00e1tl\u00f3 baloldal\u00e1n helyezhetj\u00fck el, amely a k\u00e9p bal fels\u0151 sark\u00e1b\u00f3l a jobb als\u00f3 fel\u00e9 halad. A szerepl\u0151k mozg\u00e1sa n\u00f6vekv\u0151 vagy cs\u00f6kken\u0151, k\u00f6zeledni vagy t\u00e1volodni l\u00e1tszanak, ha az \u00e1tl\u00f3 hossz\u00e1ban a jobb als\u00f3 sarok fel\u0151l a bal fels\u0151 fel\u00e9 haladnak, vagy ford\u00edtva.<\/p>\n

    Mondottuk, hogy ezek a kompoz\u00edci\u00f3k m\u00e1s m\u0171v\u00e9szeti form\u00e1k (pl. \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s fest\u00e9szet) elm\u00e9letileg meghat\u00e1rozott kompoz\u00edci\u00f3ib\u00f3l erednek, vil\u00e1gos azonban, hogy ebben az esetben l\u00e9nyegesen m\u00e1s dologr\u00f3l van sz\u00f3. A filmk\u00e9p \u00e1lland\u00f3an mozog \u00e9s a be\u00e1ll\u00edt\u00e1sban a statik\u00e1t csak \u00fagy tekintj\u00fck, mint a mozg\u00e1s hi\u00e1ny\u00e1t. A kompoz\u00edci\u00f3 teh\u00e1t csak \u00e1tmeneti \u00e1llapot, de mint ilyen, igen fontos, hiszen v\u00e9g\u00fcl is olyan dinamikus folyamatr\u00f3l van sz\u00f3, amelyben \u2013 a sz\u00edn\u00e9szek, a felvev\u0151g\u00e9p stb. mozg\u00e1sa \u00e1ltal \u2013 egyik t\u00edpus l\u00e1that\u00f3an a m\u00e1sikba alakul \u00e1t. Mi teh\u00e1t a figur\u00e1k l\u00e1tsz\u00f3lagos mozg\u00e1s\u00e1t akarjuk kifejezni mag\u00e1n a be\u00e1ll\u00edt\u00e1son bel\u00fcl. Eszerint a mozg\u00e1s fajt\u00e1i:<\/p>\n

      \n
    1. az optikai tengely hossz\u00e1ban (el\u0151re vagy h\u00e1tra)<\/li>\n
    2. az optikai tengelyre mer\u0151legesen (balra vagy jobbra)<\/li>\n
    3. az optikai tengelyre b\u00e1rmely egy\u00e9b sz\u00f6gben b\u00e1rmilyen keresztez\u00e9ssel (jobbra el\u0151re, vagy jobbra h\u00e1tra, balra el\u0151re vagy balra h\u00e1tra).<\/li>\n<\/ol>\n

      Kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 megjegyz\u00e9sek<\/em><\/h3>\n

      Az objekt\u00edvek egyik f\u0151 jellemz\u0151je a f\u00f3kuszt\u00e1vols\u00e1g, amelyet millim\u00e9terben m\u00e9r\u00fcnk az objekt\u00edv f\u0151s\u00edkj\u00e1nak nullpontja \u00e9s azon fel\u00fclet k\u00f6z\u00f6tt, amelyen a v\u00e9gtelenb\u0151l \u00e9rkez\u0151 k\u00e9p \u00e9lesen k\u00e9pz\u0151dik. Ennek a jellegzetess\u00e9gnek az alapj\u00e1n az objekt\u00edveket k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen oszthatjuk fel:<\/p>\n

        \n
      1. nagyl\u00e1t\u00f3sz\u00f6g\u0171<\/li>\n
      2. norm\u00e1l<\/li>\n
      3. hossz\u00fa gy\u00fajt\u00f3t\u00e1vols\u00e1g\u00fa vagy teleobjekt\u00edv<\/li>\n<\/ol>\n

        \u00c1ltal\u00e1nos szab\u00e1ly, hogy min\u00e9l kisebb egy objekt\u00edv sz\u00e1ma (gy\u00fajt\u00f3t\u00e1vols\u00e1ga):
        \nann\u00e1l nagyobb a l\u00e1t\u00f3sz\u00f6ge
        \nann\u00e1l nagyobb a m\u00e9lys\u00e9g\u00e9less\u00e9ge (vagyis az a t\u00e9r, amelyben a sz\u00edn\u00e9sz \u2013 a felvev\u0151g\u00e9pt\u0151l bizonyos t\u00e1vols\u00e1gban \u2013 az optikai tengely ment\u00e9n mozogva mindig \u00e9less\u00e9gben marad)
        \nann\u00e1l nagyobbak a perspektivikus torzul\u00e1sok
        \nann\u00e1l nagyobb a f\u00e9nyereje.<\/p>\n

        K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 optik\u00e1kkal k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1vols\u00e1gb\u00f3l azonos nagys\u00e1g\u00fa k\u00e9pet kaphatunk a szerepl\u0151r\u0151l.<\/p>\n

        A k\u00e9pi megfogalmaz\u00e1sban a pl\u00e1nok kiv\u00e1laszt\u00e1sa egyike a legfontosabb t\u00e9nyez\u0151knek; \u00e9s igen l\u00e9nyeges a sz\u00edn\u00e9szi j\u00e1t\u00e9k szempontj\u00e1b\u00f3l is, mert mint l\u00e1ttuk, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 objekt\u00edvek haszn\u00e1lata megv\u00e1ltoztatja a mozg\u00e1sok term\u00e9szetes sebess\u00e9g\u00e9t, vagyis a cselekm\u00e9ny idej\u00e9t a k\u00e9pben. Ugyanakkor a mont\u00e1zsra gyakorolt hat\u00e1suk is l\u00e9nyeges, mivel befoly\u00e1solj\u00e1k a film ritmus\u00e1t. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pl\u00e1nokban a mimikai kifejez\u00e9s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t is v\u00e1ltoztatni kell. Egy sz\u00edn\u00e9sz, akinek tagad\u00f3 mozdulatot kell tennie, f\u00e9lk\u00f6zelben ezt \u00fagy hajtja v\u00e9gre, mint a val\u00f3s\u00e1gban, m\u00edg kist\u00e1volban t\u00faloznia, t\u00e1volban esetleg hevesen gesztikul\u00e1lnia kell. K\u00f6zelk\u00e9pben viszont a gesztust sokkal m\u00e9rt\u00e9kletesebben kell kifejeznie, nagyk\u00f6zelben m\u00e9g finomabban, mert a k\u00e9zzel kifejezett gesztus, mivel a k\u00e9pen k\u00edv\u00fcl van, l\u00e1thatatlan.<\/p>\n

        Ha m\u00e1r a be\u00e1ll\u00edt\u00e1s bels\u0151 \u00e9rt\u00e9k\u00e9r\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, eml\u00edts\u00fck meg a k\u00f6zelk\u00e9p rendk\u00edv\u00fcli kifejez\u0151 erej\u00e9t. Ezt a kifejez\u0151 er\u0151t egy emberi arc vagy t\u00e1rgy \u00f3ri\u00e1si nagy\u00edt\u00e1sa biztos\u00edtja, mivel a nagy\u00edt\u00e1s folyt\u00e1n az elemz\u00e9s elm\u00e9ly\u00fcltebb\u00e9 v\u00e1lik. Ezzel kapcsolatban Bal\u00e1zs B\u00e9l\u00e1nak, a film egyik legels\u0151 teoretikus\u00e1nak vil\u00e1gh\u00edr\u0171, \u00e9rdekes m\u0171v\u00e9re kell hivatkoznunk: \u201eAz arckifejez\u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban t\u00f6bbsz\u00f3lam\u00fa, mint a besz\u00e9d\u2026Az arcon\u2026egyidej\u0171leg is kifejez\u0151dhetnek a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb \u00e9rz\u00e9sek\u2026Az egyes elt\u00e9r\u0151 von\u00e1sok egym\u00e1s k\u00f6zti viszonya gazdag harm\u00f3ni\u00e1k \u00e9s modul\u00e1ci\u00f3k megteremt\u00e9s\u00e9re ad lehet\u0151s\u00e9get\u2026A film az arcmozdulatoknak olyan nagyfok\u00fa kicsiszolts\u00e1g\u00e1t \u00e9s biztons\u00e1g\u00e1t k\u00f6veteli meg, amir\u0151l a csak sz\u00ednpadi sz\u00edn\u00e9sz nem is \u00e1lmodhat.\u201d<\/p>\n

        Ugyanazon be\u00e1ll\u00edt\u00e1son bel\u00fcl egyik pl\u00e1nr\u00f3l a m\u00e1sikra a k\u00f6vetkez\u0151 m\u00f3don v\u00e1lthatunk:<\/p>\n

          \n
        • a.) az alakok term\u00e9szetes mozg\u00e1sa \u00e1ltal (pl. a sz\u00edn\u00e9sz k\u00f6zeledik a felvev\u0151g\u00e9phez, ill. t\u00e1volodik att\u00f3l)<\/li>\n
        • b.) a g\u00e9p mozg\u00e1sa \u00e1ltal (pl. a felvev\u0151g\u00e9p k\u00f6zeledik a sz\u00edn\u00e9szhez, ill. t\u00e1volodik t\u0151le)<\/li>\n
        • c.) az alakok \u00e9s a felvev\u0151g\u00e9p kombin\u00e1lt mozg\u00e1sa \u00e1ltal<\/li>\n
        • d.) az objekt\u00edv gy\u00fajt\u00f3t\u00e1vols\u00e1g\u00e1nak v\u00e1ltoztat\u00e1sa \u00e1ltal (l. vari\u00f3)<\/li>\n<\/ul>\n

          (May, Renato: A film formanyelve, Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1961)<\/em><\/p>\n

          1.2.3. A k\u00e9p, mint a film legkisebb auton\u00f3m egys\u00e9ge<\/h2>\n

          Vizsg\u00e1ljuk meg el\u0151sz\u00f6r mag\u00e1t a k\u00e9pet, amely a val\u00f3s\u00e1g t\u00e1rgyait, esem\u00e9nyeit r\u00f6gz\u00edti. Filmk\u00e9pr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, amely azonban t\u00e1volr\u00f3l sem azonos a filmkock\u00e1val, vagyis a lef\u00e9nyk\u00e9pezett val\u00f3s\u00e1g statikus, kiemelt r\u00e9szlet\u00e9vel. A filmk\u00e9p mozg\u00f3 filmkock\u00e1k sor\u00e1b\u00f3l \u00e1ll, vagyis id\u0151ben kiterjed\u0151 kompoz\u00edci\u00f3, amelynek tartalma egyetlen mozg\u00e1segys\u00e9g.<\/p>\n

          Milyen form\u00e1l\u00f3, alak\u00edt\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6k t\u00fckr\u00f6z\u0151dnek a k\u00e9pen, mi teszi a val\u00f3s\u00e1g puszta m\u00e1sol\u00e1sa helyett filmm\u0171v\u00e9szett\u00e9?<\/p>\n

          Leonardo da Vinci \u00edrja a fest\u00e9szettel kapcsolatban a k\u00f6vetkez\u0151 szavakat: \u201eA fest\u00e9s a l\u00e1tv\u00e1ny mind a t\u00edz tulajdons\u00e1g\u00e1val rendelkezik, nevezetesen a f\u00e9ny \u00e9s az \u00e1rny\u00e9k, a szubsztancia \u00e9s a sz\u00edn, a forma \u00e9s a t\u00e9r, a t\u00e1vlat \u00e9s a k\u00f6zels\u00e9g, a mozg\u00e1s \u00e9s a nyugalom elemeivel\u201d \u2013 de vajon nem tal\u00e1lhatjuk-e meg a mozg\u00f3 k\u00e9peken m\u00e9g ink\u00e1bb ugyanezeket a form\u00e1l\u00f3 saj\u00e1ts\u00e1gokat? A filmen is a f\u00e9ny \u00e9s az \u00e1rny\u00e9k, a t\u00e1rgyak kiterjed\u00e9se \u00e9s perspekt\u00edv\u00e1ja, t\u00e1vols\u00e1ga \u00e9s k\u00f6zels\u00e9ge, \u00e9s nem utols\u00f3 sorban a mozg\u00e1s adja a k\u00e9pek legf\u0151bb anyag\u00e1t \u00e9s tartalm\u00e1t. \u00c9s a kamera a maga alkot\u00f3 munk\u00e1ja sor\u00e1n nem tesz m\u00e1st, mint ezeket a plasztikus elemeket pr\u00f3b\u00e1lja \u00faj rendbe, a film \u00e1ltal megk\u00f6vetelt \u00faj kompoz\u00edci\u00f3ba elhelyezni.<\/p>\n

          A mozg\u00f3 kamera alkot\u00f3 szerep\u00e9n k\u00edv\u00fcl azonban vannak olyan filmk\u00e9p form\u00e1l\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek, amelyek t\u00f6rt\u00e9netileg is, s a val\u00f3s\u00e1gos alkot\u00f3 folyamatban is megel\u0151zik ezt a teremt\u0151 munk\u00e1t. A f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9k saj\u00e1tos szerep\u00e9r\u0151l van sz\u00f3.<\/p>\n

          A mozg\u00f3 f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9k<\/h3>\n

          A f\u00e9ny alkot\u00f3 felhaszn\u00e1l\u00e1sa a film m\u0171v\u00e9szi form\u00e1l\u00e1s\u00e1ban rendk\u00edv\u00fcl fontos t\u00e9nyez\u0151, b\u00e1r a n\u00e9z\u0151 tudat\u00e1ban sokszor alig \u00e9szrevehet\u0151en jelenik meg. Hiszen ink\u00e1bb mint az atmoszf\u00e9ra k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, nehezen defini\u00e1lhat\u00f3 eleme j\u00e1tszik szerepet, m\u00e1sfel\u0151l a mai filmekben a vil\u00e1g\u00edt\u00e1s speci\u00e1lis eszk\u00f6zei eg\u00e9szen m\u00e1s szerepet kapnak, mint a r\u00e9gebbi filmekben.<\/p>\n

          \u00c9rdekes, hogy a film modern fejl\u0151d\u00e9se kezdi h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtani a f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9k t\u00falzott, hangs\u00falyozott szerep\u00e9t. M\u00e1r a neorealizmusban, ahol a term\u00e9szetes k\u00fcls\u0151k, k\u00f6zvetlen felv\u00e9teli m\u00f3dszerek uralkodnak, nemigen tal\u00e1lkozunk vele. Ezek a rendez\u0151k tudatosan egyszer\u0171s\u00edtik, \u201ef\u00e9nytelen\u00edtik\u201d filmjeiket, \u2013 ezzel is a maguk st\u00edlus\u00e1t szolg\u00e1lj\u00e1k: a val\u00f3szer\u0171s\u00e9g, term\u00e9szetess\u00e9g mind k\u00f6tetlenebb l\u00e9gk\u00f6r\u00e9t, amely egyben az \u00e9let sz\u00fcrkes\u00e9g\u00e9t, t\u00e9nyleges f\u00e9nytelens\u00e9g\u00e9t is hivatott \u00e9rz\u00e9keltetni.<\/p>\n

          A leg\u00fajabb filmek m\u00e9g tov\u00e1bb viszik ezt a tendenci\u00e1t. Olyan ir\u00e1nyzatok, mint a nouvelle vague vagy a cinema verit\u00e9, teljesen mell\u0151zik a f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9k hat\u00e1sait, annyira fontos sz\u00e1mukra a val\u00f3di k\u00fcls\u0151k, \u00e9letbeli k\u00f6rnyezet teljes felid\u00e9z\u00e9se, az artisztikus beavatkoz\u00e1sok elrejt\u00e9se vagy legal\u00e1bbis fokozott h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edt\u00e1sa.<\/p>\n

          A f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9k \u201ele\u00edr\u00f3 szerepe\u201d nem szorul r\u00e9szletesebb magyar\u00e1zatra. \u00c9rdekesebbek azonban sz\u00e1munkra a f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9k m\u0171v\u00e9szi funkci\u00f3i, amelyek l\u00e9nyeg\u00e9ben h\u00e1rom csoportba sorolhat\u00f3k:<\/p>\n

            \n
          • hangulatteremt\u0151 funkci\u00f3<\/li>\n
          • \u00e9rzelemkifejez\u0151 er\u0151<\/li>\n
          • \u00e9rtelmez\u0151 szerep.<\/li>\n<\/ul>\n

            Egy film hangulat\u00e1nak megteremt\u00e9se tulajdonk\u00e9ppen a m\u0171 t\u00f3nus\u00e1nak, vagyis l\u00e9gk\u00f6r\u00e9nek megteremt\u00e9s\u00e9vel azonos. Ez a t\u00f3nus nyilv\u00e1nval\u00f3an nem az egyes k\u00e9pek f\u00e9nyhat\u00e1saib\u00f3l sug\u00e1rzik, hanem az eg\u00e9sz filmi vil\u00e1g egys\u00e9ges st\u00edlus\u00e1b\u00f3l. De ha a film tudatos m\u0171v\u00e9szi elgondol\u00e1s sz\u00fcl\u00f6tte, ez az egys\u00e9ges t\u00f3nus a f\u00e9nyek \u00e9s \u00e1rnyak haszn\u00e1lat\u00e1t is megszabja. A vil\u00e1g\u00edt\u00e1s atmoszf\u00e9rateremt\u0151 hat\u00e1s\u00e1hoz nagyon k\u00f6zel \u00e1ll a f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9k k\u00f6zvetlen \u00e9rzelemkifejez\u0151 jelent\u00e9se. Itt ink\u00e1bb arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy a h\u0151s pillanatnyi \u00e9rz\u00e9s\u00e9t, indulatait fogalmazza meg a f\u00e9ny j\u00e1t\u00e9ka, t\u00f3nusa \u00e1ltal, hogy a l\u00e1thatatlan \u00e9rzelmeket l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tegye, leford\u00edtsa a k\u00e9p nyelv\u00e9re. Gondoljunk a K\u00f6rhinta \u201elebeg\u00e9si\u201d jelent\u00e9re. Itt a l\u00e1ny visszaeml\u00e9kez\u00e9se csak\u00fagy, mint a k\u00f6rhint\u00e1n val\u00f3 rep\u00fcl\u00e9se, \u00e1lomszer\u0171en gyeng\u00e9d t\u00f3nust kap, puha, vil\u00e1gos sz\u00edneket, a f\u00e9ny is a boldogs\u00e1gr\u00f3l besz\u00e9l, ragyogva, melegen\u2026 Az \u00e1rny\u00e9knak, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az emberi \u00e1rny\u00e9knak olykor szimbolikus ereje, v\u00e9szj\u00f3sl\u00f3, szorongat\u00f3 hangulati tartalma lehet.<\/p>\n

            A legfelejthetetlenebb tal\u00e1n Eizenstein Rettegett Iv\u00e1nj\u00e1nak dr\u00e1mai erej\u0171 k\u00e9pe: egyed\u00fcl \u00fcl a h\u0151s az alacsony, boltozatos szob\u00e1ban, tudjuk, hogy gyilkos sz\u00e1nd\u00e9kok s teljes mag\u00e1ny veszi k\u00f6r\u00fcl. Eizenstein t\u00e1volb\u00f3l fotograf\u00e1lja h\u0151s\u00e9t, pontosabban nem is h\u0151s\u00e9t, csak furcsa, ijeszt\u0151 \u00e1rny\u00e9k\u00e1t a falon, a hossz\u00fa, keskeny szak\u00e1llt, a g\u00f6rnyedt h\u00e1tat; minden valami d\u00e9moni elrajzolts\u00e1got kap az \u00e1rny\u00e9k nagy\u00edt\u00f3, s\u00f6t\u00e9t ar\u00e1nyaiban.<\/p>\n

            V\u00e9g\u00fcl a rendez\u0151 \u00e9s az operat\u0151r lehet\u0151s\u00e9ge, hogy a f\u00e9nnyel saj\u00e1tosan \u00e9rtelmezze a bemutatott jelens\u00e9geket, emberi alakokat. Olykor a kiemel\u00e9s eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik a f\u00e9ny, v\u00e1ratlanul megvil\u00e1g\u00edt valamit, felh\u00edvja a figyelmet a fontosnak v\u00e9lt r\u00e9szletre.<\/p>\n

            A sz\u00edn<\/h2>\n

            A f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9k \u00e1ltal teremtett saj\u00e1tos t\u00f3nusvil\u00e1gnak, a kontrasztnak, a vil\u00e1gos \u00e9s s\u00f6t\u00e9t legapr\u00f3bb \u00e1rnyalatainak egyik sz\u00e9ls\u0151 esete, m\u00e9gis \u00faj min\u0151s\u00e9ge a sz\u00edn megjelen\u00e9se a filmv\u00e1sznon. Felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1nak jogosults\u00e1g\u00e1t, mint minden m\u0171v\u00e9szi formaelem\u00e9t csak az adhatja meg, ha a term\u00e9szet m\u00e1sol\u00e1sa helyett alkot\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9ssel, egyedi felfog\u00e1sban ker\u00fcl be a film kompoz\u00edci\u00f3s rendj\u00e9be, ha dramaturgiai elemm\u00e9 v\u00e1lik. \u201eA rendez\u0151 sz\u00ednkever\u00e9se k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a term\u00e9szet \u00e9s a jelens\u00e9gek eleve adott sz\u00ednvil\u00e1g\u00e1t\u00f3l. A m\u0171v\u00e9sz rendk\u00edv\u00fclit teremt a megszokottb\u00f3l, \u00e9s ezzel kifejezi saj\u00e1t \u00e9rz\u00e9s \u00e9s gondolatvil\u00e1g\u00e1t\u201d \u2013 mondja Eizenstein.<\/p>\n

            M\u00e9g ma sem, a sz\u00ednesfilm technikai fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek mai \u00e1llom\u00e1s\u00e1n sem besz\u00e9lhet\u00fcnk egy\u00e9rtelm\u0171en arr\u00f3l, hogy a sz\u00ednt rendeltet\u00e9s\u00e9nek megfelel\u0151en alkalmazz\u00e1k. A legt\u00f6bb esetben egyszer\u0171en a l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g, a dekorat\u00edv hat\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben \u201evetik be\u201d, vagyis minden m\u0171v\u00e9szi mondanival\u00f3, form\u00e1l\u00f3 er\u0151 n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n

            A sz\u00edn ugyanis, b\u00e1r val\u00f3ban a val\u00f3s\u00e1g egyik eleme, a dolgok objekt\u00edv tulajdons\u00e1ga, nem valamif\u00e9le naturalista ig\u00e9nyt, a val\u00f3s\u00e1ghoz val\u00f3 m\u00e9g fokozottabb k\u00f6zeled\u00e9st hivatott szolg\u00e1lni a filmben. Ha csak mint v\u00e9gre megh\u00f3d\u00edtott \u00faj val\u00f3s\u00e1gdimenzi\u00f3 jelenik meg a v\u00e1sznon \u2013 lapos, mesterk\u00e9lt naturalizmus lesz bel\u0151le; a m\u0171v\u00e9szet k\u00f6telez\u0151, l\u00e9nyegre koncentr\u00e1l\u00f3 tendenci\u00e1j\u00e1t oldja fel, t\u00e9r\u00edti el megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00fatj\u00e1b\u00f3l. A sz\u00ednnek valami t\u00f6bbletet kell adnia, a figyelemir\u00e1ny\u00edt\u00e1s kompoz\u00edci\u00f3s rendszer\u00e9nek egyik elem\u00e9v\u00e9 kell el\u0151l\u00e9pnie, akkor lesz m\u0171v\u00e9sziv\u00e9, akkor simul bele a film szerkezeti organizmus\u00e1nak rendj\u00e9be.<\/p>\n

            A sz\u00ednek m\u0171v\u00e9szi, filmszer\u0171 felhaszn\u00e1l\u00e1sa felt\u00e9telezi azok objekt\u00edv hat\u00e1s\u00e1nak ismeret\u00e9t. A sz\u00edneket \u00e1ltal\u00e1ban k\u00e9t csoportba oszthatjuk: a meleg (v\u00f6r\u00f6s, narancs, s\u00e1rga) \u00e9s a hideg (k\u00e9k, z\u00f6ld) sz\u00ednekre. Eszerint van bizonyos hangulati tartalmuk: felvid\u00edtanak, elevens\u00e9get \u00e1rasztanak vagy lehangol\u00f3 hat\u00e1st, szomor\u00fas\u00e1got keltenek stb. Mivel a filmben minden jelenetnek, k\u00e9pr\u00e9szletnek van bizonyos t\u00f3nusa, amely az elbesz\u00e9l\u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9b\u0151l k\u00f6vetkezik, a sz\u00ednnek is k\u00f6vetnie, szolg\u00e1lnia kell ezt a t\u00f3nust a maga m\u00f3dj\u00e1n.<\/p>\n

            A k\u00e9pen a sz\u00edneket alaposan meg kell tervezni, a h\u00e1tt\u00e9r \u00e9s a sz\u00edn\u00e9sz sz\u00ednviszony\u00e1t gondosan kisz\u00e1m\u00edtani, nehogy az elnyomja, jelent\u00e9ktelenn\u00e9 kicsiny\u00edtse a sz\u00edn\u00e9szt. A jelenet t\u00f3nusa \u00e9s a sz\u00ednvil\u00e1g t\u00f3nusa t\u00e1volr\u00f3l sem csak az egyszer\u0171 megfelel\u00e9s lehet. Itt is m\u00f3d van a kontrasztokra, amelyek m\u00e9g plasztikusabb\u00e1 tehetik a mondanival\u00f3t; anal\u00f3gia \u00e9s ellent\u00e9t egyform\u00e1n j\u00e1rhat\u00f3 \u00fat a sz\u00ednfelhaszn\u00e1l\u00e1s ter\u00e9n, persze mindig a sz\u00fcks\u00e9glet szerint, annak megfelel\u0151en.<\/p>\n

            De nemcsak a sz\u00ednek funkci\u00f3ir\u00f3l van sz\u00f3, hanem arr\u00f3l is, hogy a filmen, mint ismeretes, nincsenek statikus k\u00e9pek. Valamif\u00e9le mozg\u00f3 kompoz\u00edci\u00f3t kell a sz\u00ednnel k\u00f6vetni, amelyben a harm\u00f3ni\u00e1k minduntalan v\u00e1ltoznak, modul\u00e1l\u00f3dnak, alakot cser\u00e9lnek. Ebbe a folyamatos sz\u00ednforgatagba kell a sz\u00ednek mozg\u00e1s\u00e1t is tulajdonk\u00e9ppen beletervezni, a v\u00e1g\u00e1s t\u00f6rv\u00e9nyeit figyelembe v\u00e9ve.
            \nRendk\u00edv\u00fcl tal\u00e1l\u00f3 Bal\u00e1zs B\u00e9la idev\u00e1g\u00f3 megjegyz\u00e9se, amellyel a sz\u00ednes film lehet\u0151s\u00e9geit pr\u00f3b\u00e1lja meghat\u00e1rozni: \u201eM\u0171v\u00e9szi jelent\u0151s\u00e9ge a sz\u00ednnek (a filmben tudniillik) csak akkor van, ha k\u00fcl\u00f6nleges filmsz\u00edn \u00e9lm\u00e9nyeket fejez ki. Mert ha csak a fest\u00e9szet m\u0171v\u00e9szi hat\u00e1saival akarna versenyre kelni, eleve veres\u00e9gre volna \u00edt\u00e9lve, \u00e9s csak giccses, primit\u00edv par\u00f3di\u00e1ja maradhatna a leg\u0151sibb \u00e9s legnagyobb m\u0171v\u00e9szetnek. A mozg\u00f3f\u00e9nyk\u00e9p sz\u00edness\u00e9g\u00e9nek m\u0171v\u00e9szi k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge csak a sz\u00ednek mozg\u00e1s\u00e1nak \u00e9lm\u00e9nye \u00e9s annak kifejez\u00e9se lehet.\u201d<\/p>\n

            Szeml\u00e9letesen sz\u00f3lva: \u201eSenki se gondoljon sz\u00ednkompoz\u00edci\u00f3ra addig, am\u00edg nem tanulja meg, hogy h\u00e1rom narancs a z\u00f6ld gyepen nem csak egyszer\u0171en a f\u0171re helyezett h\u00e1rom t\u00e1rgy, hanem h\u00e1rom s\u00e1rga folt z\u00f6ld h\u00e1tt\u00e9r el\u0151tt. Ellenkez\u0151 esetben ugyanis nem \u00e1llap\u00edthatjuk meg a sz\u00ednkompoz\u00edci\u00f3s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st k\u00f6z\u00f6tt\u00fck \u00e9s k\u00e9t narancss\u00e1rga b\u00f3ja k\u00f6z\u00f6tt, amely \u00e1ttetsz\u0151 z\u00f6ldes-k\u00e9k v\u00edzen ring\u201d. (Eizenstein)<\/p>\n

            Eszerint az eml\u00edtett p\u00e9ld\u00e1ban a narancssz\u00ednnek nem egyszer\u0171en az a funkci\u00f3ja, hogy az v\u00e9letlen\u00fcl a narancs gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9nek megfelel\u0151 sz\u00edne, hanem a sz\u00ednek k\u00f6z\u00f6tti fesz\u00fclts\u00e9g, h\u00e1tt\u00e9rrel val\u00f3 \u00f6sszj\u00e1t\u00e9k \u00e9s m\u00e9g tov\u00e1bb a sz\u00ednek mozg\u00e1sa \u00e9s egym\u00e1sba fon\u00f3d\u00e1sa megjelen\u00edt\u0151 \u00e9rtelmet is kap, bizonyos \u00e9rzelmek \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9s\u00e9t is mag\u00e1ra v\u00e1llalja. Akkor elmondhatjuk, hogy a rendez\u0151 a sz\u00ednekb\u0151l valami \u201e\u00e9rtelmes\u201d, \u201ebesz\u00e9des\u201d egyedi tartalmat bontott ki, hogy a sz\u00edn eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt a megjelen\u00edt\u00e9snek. Mint zenei partit\u00fara, \u00fagy kapcsol\u00f3dik a sz\u00ednpartit\u00fara a k\u00e9pek sz\u00f6vet\u00e9hez: bevezeti, t\u00f3nusaival \u00e9rtelmezi, hangulatilag festi a t\u00e9m\u00e1t, \u00f6r\u00f6mt\u0151l vagy f\u00e9lelemr\u0151l besz\u00e9l, a szertelen tobz\u00f3d\u00e1sr\u00f3l vagy a szorongat\u00f3 hidegs\u00e9gr\u0151l.<\/p>\n

            Eizenstein ismeri fel azt is, hogy a sz\u00ednek megjelen\u00e9se er\u0151teljes hangs\u00fallyal j\u00e1r. \u201eAmikor a sz\u00edn felbukkan a kell\u0151 pillanatban, funkci\u00f3ja ugyanaz, mint a fekete-feh\u00e9r film eset\u00e9ben, mondjuk, a k\u00f6zelk\u00e9p\u00e9: a rendez\u0151 ilyenkor elvet minden felesleges elemet, mindent, ami elvonn\u00e1 figyelm\u00fcnket att\u00f3l az egyed\u00fcl l\u00e9nyegest\u0151l, amit a premier pl\u00e1n mutathat csak. Ha a sz\u00edn a sz\u00fcks\u00e9ges pillanatban l\u00e1that\u00f3, az nem m\u00e1s, mint sz\u00edndramaturgia: a sz\u00ednre akkor van sz\u00fcks\u00e9g, amikor a j\u00e1t\u00e9k, a t\u00f6megek mozgat\u00e1sa vagy a t\u00f6bbi kifejez\u0151eszk\u00f6z a sz\u00ednek seg\u00edts\u00e9ge n\u00e9lk\u00fcl m\u00e1r nem teremtheti meg a sz\u00fcks\u00e9ges hat\u00e1st.\u201d<\/p>\n

            A k\u00e9pkiv\u00e1g\u00e1s<\/h3>\n

            A filmk\u00e9p mindig a val\u00f3s\u00e1g kiragadott r\u00e9szleteit t\u00e1rja el\u00e9nk, egy meghat\u00e1rozott, k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolt s\u00edkon, t\u00e9rbelileg megszerkesztve. Ennyiben rendk\u00edv\u00fcl k\u00f6zel \u00e1ll a fest\u0151i k\u00e9phez, amely szint\u00e9n a m\u0171v\u00e9sz \u00e1ltal kiemelt \u00e9s \u00faj egys\u00e9gbe foglalt \u00e9letr\u00e9szletek z\u00e1rt, k\u00fcl\u00f6n vil\u00e1ga, s melynek szerkezeti t\u00f6rv\u00e9nyeit meglehet\u0151sen j\u00f3l ismerj\u00fck. A k\u00e9pkiv\u00e1g\u00e1s nem m\u00e1s, mint a m\u0171v\u00e9sz (a kamera) val\u00f3s\u00e1ghoz val\u00f3 k\u00f6zeled\u00e9s\u00e9nek els\u0151 \u00e1llom\u00e1sa. Egyr\u00e9szt a k\u00e9p tartalm\u00e1t hat\u00e1rozza meg, vagyis azt, hogy mi ker\u00fclj\u00f6n be a l\u00e1t\u00f3mez\u0151be, m\u00e1sr\u00e9szt az \u00edgy kiv\u00e1lasztott anyag saj\u00e1tos elrendez\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

            A k\u00e9pkiv\u00e1g\u00e1s feladata az is, hogy t\u00e9r-\u00e9rzetet adjon, hogy pontosan \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151v\u00e9 tegye, hol, milyen k\u00f6rnyezetben j\u00e1tsz\u00f3dik a cselekm\u00e9ny. Tulajdonk\u00e9ppen a j\u00f3 k\u00e9pkiv\u00e1g\u00e1s teremti meg a harmadik dimenzi\u00f3 \u00e9rzet\u00e9t, a t\u00e9r m\u00e9lys\u00e9gi kiterjed\u00e9s\u00e9nek \u00e1t\u00e9l\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

            A k\u00e9pen bel\u00fcli r\u00e9szletek tagolts\u00e1ga, bels\u0151 elrendezetts\u00e9ge a filmen is k\u00fcl\u00f6n\u00f6s szerephez jut, hisz a plasztikus \u00e9rt\u00e9k a kifejez\u0151 er\u0151t jelenti, a gondolat hat\u00e1rozott kifejt\u00e9s\u00e9t, az \u00e9lm\u00e9ny intenzit\u00e1s\u00e1t. A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetb\u0151l ismert kompon\u00e1l\u00e1si m\u00f3dok t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 a filmk\u00e9pekre is vonatkoztathat\u00f3k. Itt is megtal\u00e1ljuk, b\u00e1r nyilv\u00e1nval\u00f3an el\u00e9g ritk\u00e1n, a szimmetrikus elrendez\u00e9st, f\u0151leg olyan jelenetek megold\u00e1s\u00e1n\u00e1l, ahol az \u00fcnnep\u00e9lyess\u00e9get a rendez\u0151 sz\u00e1nt sz\u00e1nd\u00e9kkal hangs\u00falyozni k\u00edv\u00e1nja. Eizenstein Rettegett Iv\u00e1nj\u00e1nak nyit\u00f3k\u00e9peiben mutatja be ilyen tudatos, te\u00e1tr\u00e1lis hat\u00e1s\u00fa kompoz\u00edci\u00f3ban az udvart, a koron\u00e1z\u00e1sra gy\u00fclekez\u0151, majd felvonul\u00f3 n\u00e9ps\u00e9get. A h\u00e1romsz\u00f6g \u00e9s \u00e1tl\u00f3s kompoz\u00edci\u00f3 is fellelhet\u0151 a filmk\u00e9peken.<\/p>\n

            A k\u00e9pkiv\u00e1g\u00e1s jelenti a filmk\u00e9p elhat\u00e1rolts\u00e1g\u00e1nak megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t. A val\u00f3s\u00e1g \u00e9s a m\u0171alkot\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti distancia jelz\u00e9s\u00e9re minden m\u0171v\u00e9szetnek sz\u00fcks\u00e9ge van. Gondoljunk a szobor talapzat\u00e1ra, a k\u00e9pkeretre, a sz\u00ednh\u00e1zi f\u00fcgg\u00f6nyre. A filmn\u00e9l is megvan a distancia, ami a k\u00e9pkompoz\u00edci\u00f3 szempontj\u00e1b\u00f3l szint\u00e9n kiakn\u00e1zhat\u00f3. Ez teremti a viszony\u00edt\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, a k\u00e9pen bel\u00fcli elrendez\u00e9s, tagol\u00e1s, harm\u00f3ni\u00e1k kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. A k\u00e9pkeret eleinte csak aff\u00e9le f\u00e9lve tisztelt adotts\u00e1g volt, amelyet \u201emegt\u00f6rni\u201d, \u00e9rinteni nem lehetett. Val\u00f3j\u00e1ban kiz\u00e1r\u00f3, negat\u00edv meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151 volt. Csak k\u00e9s\u0151bb, a filmnyelv term\u00e9szetes fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel mer\u00e9szkedtek a rendez\u0151k arra, hogy ezt is szabadabban \u00e9rtelmezz\u00e9k: ha kell, belekompon\u00e1lj\u00e1k a k\u00e9pbe, hogy \u201e\u00e1tv\u00e1g\u00e1sokat\u201d alkalmazzanak a szab\u00e1lyos, iskol\u00e1s be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok helyett.<\/p>\n

            A pl\u00e1nok<\/h3>\n

            A k\u00e9pkiv\u00e1g\u00e1s term\u00e9szetszer\u0171leg meghat\u00e1rozza a k\u00e9ps\u00edkok nagys\u00e1g\u00e1t, amelyet idegen sz\u00f3val pl\u00e1nnak nevez\u00fcnk (plan: francia, a. m. s\u00edk). A pl\u00e1n nagys\u00e1ga a kamera t\u00e1rgyt\u00f3l val\u00f3 t\u00e1vols\u00e1g\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg.
            \nA pl\u00e1nok megv\u00e1laszt\u00e1sa mindenekel\u0151tt az elbesz\u00e9l\u00e9s vil\u00e1goss\u00e1g\u00e1t, \u00e9rtelmess\u00e9g\u00e9t kell, hogy szolg\u00e1lja: a pl\u00e1nok nagys\u00e1g\u00e1t ugyanis aszerint kell meghat\u00e1rozni, mennyi anyagot k\u00edv\u00e1nunk az egyes k\u00e9pbe s\u0171r\u00edteni, \u00e9s mekkora figyelmet k\u00edv\u00e1nunk kelteni az egyes r\u00e9szletek ir\u00e1nt. Min\u00e9l intenz\u00edvebb hat\u00e1sra, min\u00e9l nagyobb \u00e9rzelmi, gondolati r\u00e9szv\u00e9telre t\u00f6reksz\u00fcnk, ann\u00e1l nagyobb hangs\u00falyt adunk a megjelen\u00edtend\u0151 t\u00e1rgynak, teh\u00e1t ann\u00e1l k\u00f6zelebb hozzuk, ann\u00e1l nagyobb lesz a k\u00e9p.<\/p>\n

            A pl\u00e1noknak l\u00e9nyegileg h\u00e1rom f\u0151 t\u00edpusa van:<\/p>\n

              \n
            • a figyelem\u00f6sszpontos\u00edt\u00f3 pl\u00e1nok (k\u00f6zeliek)<\/li>\n
            • a figyelemkib\u0151v\u00edt\u0151 pl\u00e1nok (t\u00e1voliak)<\/li>\n
            • a semleges, \u00fan. \u00e1tmeneti pl\u00e1nok.<\/li>\n<\/ul>\n

              A pl\u00e1nok v\u00e1ltakoz\u00e1sa, az a lehet\u0151s\u00e9g, hogy a bemutat\u00e1sra ker\u00fcl\u0151 t\u00e1rgyat k\u00f6zelebbr\u0151l vagy t\u00e1volabbr\u00f3l, hangs\u00falyozottabban vagy sz\u00e1nd\u00e9kos \u201ek\u00f6z\u00f6mb\u00f6ss\u00e9ggel\u201d t\u00e1rja el\u00e9nk a rendez\u0151, a film formak\u00e9pz\u00e9s\u00e9nek egyik legfontosabb, legsaj\u00e1tszer\u0171bb eszk\u00f6ze. Ez az a mozzanat, amelyben a f\u00e9nym\u0171v\u00e9sz a kamera seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel behatolhat a t\u00e1rgyba, alkot\u00f3lag \u00e9rtelmezheti, hisz a puszta, mechanikus bemutat\u00e1s helyett, a kamera v\u00e1ltoz\u00f3 \u201eszem\u00e9nek\u201d j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l a dolgokat szubjekt\u00edven, egy\u00e9nien l\u00e1ttatva sorakoztatja fel a filmv\u00e1sznon.<\/p>\n

              A k\u00e9pform\u00e1l\u00e1s lehet\u0151s\u00e9gei eszerint nagym\u00e9rt\u00e9kben a kamera \u201ealkot\u00f3 szerep\u00e9t\u0151l\u201d f\u00fcggenek, hisz a filmen megjelen\u0151 dolgoknak a kamera saj\u00e1tos helyzete, l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja ad \u00e9rt\u00e9ket, (azok a speci\u00e1lis n\u00e9z\u0151pontok, ahonnan \u00e9s ahogyan a t\u00e1rgyak \u00e9s esem\u00e9nyek mozg\u00e1s\u00e1t r\u00f6gz\u00edti). Jogosan mondja Alexandre Astruc francia rendez\u0151 \u00e9s eszt\u00e9ta, hogy \u201ea filmtechnika t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t l\u00e9nyegileg \u00fagy tekinthetj\u00fck, mint a kamera felszabadul\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t.\u201d Val\u00f3j\u00e1ban ezt a gondolatot m\u00e1r Arnheim is megfogalmazta a harmincas \u00e9vek elej\u00e9n. \u0150 is \u00e9ppen azt vizsg\u00e1lta, hogyan tud a kamera t\u00e1rgyt\u00f3l val\u00f3 t\u00e1vols\u00e1ga vagy be\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00faj hat\u00e1sokat l\u00e9trehozni, a natur\u00e1lis val\u00f3s\u00e1got \u00e1talak\u00edtani.<\/p>\n

              A kamera teremt\u0151 munk\u00e1j\u00e1nak sokr\u00e9t\u0171s\u00e9g\u00e9re jellemz\u0151, hogy az \u00e1ll\u00f3 \u00e9s mozg\u00f3 kompoz\u00edci\u00f3s eszk\u00f6z\u00f6ket egyar\u00e1nt birtokba veszi. Az \u00e1ll\u00f3eszk\u00f6z\u00f6k k\u00f6z\u00e9 tartozik az el\u0151bbi r\u00e9szben elemzett k\u00e9pkiv\u00e1g\u00e1s, illetve az az\u00e1ltal meghat\u00e1rozott k\u00e9ps\u00edk, a pl\u00e1n, de ezt a k\u00e9ps\u00edkot is mindig m\u00e1s-m\u00e1s n\u00e9z\u0151sz\u00f6gb\u0151l l\u00e1ttatja a kamera, amely speci\u00e1lis n\u00e9z\u0151sz\u00f6g nem m\u00e1s, mint a be\u00e1ll\u00edt\u00e1s. (A mozg\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6kre k\u00e9s\u0151bb t\u00e9r\u00fcnk r\u00e1!)<\/p>\n

              Val\u00f3j\u00e1ban a pl\u00e1n \u00e9s a be\u00e1ll\u00edt\u00e1s elv\u00e1laszthatatlan egym\u00e1st\u00f3l. Minden k\u00e9ps\u00edkot csak meghat\u00e1rozott szemsz\u00f6gb\u0151l lehet felvenni \u00e9s ford\u00edtva, minden n\u00e9z\u0151sz\u00f6g felt\u00e9telezi egy meghat\u00e1rozott, kiv\u00e1lasztott k\u00e9ps\u00edk l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t, hisz csak azt tudja a felvev\u0151g\u00e9p lefotograf\u00e1lni. A v\u00e1ltoz\u00f3 be\u00e1ll\u00edt\u00e1s a kamera t\u00e1rgyt\u00f3l val\u00f3 t\u00e1vols\u00e1g\u00e1t \u00e9s t\u00e1rgyhoz viszony\u00edtott n\u00e9z\u0151sz\u00f6g\u00e9t egyar\u00e1nt megm\u00e1s\u00edtja; ez az \u00e9rtelmez\u0151munka egyetlen aktus eredm\u00e9nye. Ha a pl\u00e1nv\u00e1ltoz\u00e1sok term\u00e9szet\u00e9t m\u00e9g alaposabban tanulm\u00e1nyozzuk, kider\u00fcl, hogy val\u00f3j\u00e1ban a pl\u00e1nv\u00e1ltoz\u00e1sok a kamera mozg\u00e1s\u00e1t is mindig felt\u00e9telezik. Az egyes pl\u00e1nok \u00e9s be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok v\u00e1ltoz\u00e1sai a kamera helyv\u00e1ltoztat\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n j\u00f6nnek l\u00e9tre akkor is, ha ez a mozg\u00e1s nem a szem\u00fcnk l\u00e1tt\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9nik, hanem a k\u00e9pen k\u00edv\u00fcl reked. A filmt\u00f6rt\u00e9net kezdet\u00e9n ez a kameramozg\u00e1s javar\u00e9szt virtu\u00e1lis maradt, a m\u00e1s-m\u00e1s t\u00e1vols\u00e1gb\u00f3l felvett k\u00e9pr\u00e9szletek k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1g\u00e1s volt, hi\u00e1nyzott a folyamatoss\u00e1g. Ebb\u0151l sz\u00fcletett a mont\u00e1zs forradalmi szerepe, amely ezeket a f\u00fcggetlen k\u00e9pt\u00f6red\u00e9keket egy eg\u00e9szbe \u00f6tv\u00f6zte. Az\u00f3ta, \u201ea kamera felszabadul\u00e1sa\u201d, egyre nagyobb mozg\u00e9konys\u00e1ga k\u00f6vetkezt\u00e9ben ez a t\u00f6redezetts\u00e9g megsz\u0171nt, mert a felvev\u0151g\u00e9p b\u00e1rhov\u00e1, b\u00e1rmikor k\u00e9pes k\u00f6vetni az esem\u00e9nyeket \u00e9s egyetlen, folyamatos eg\u00e9szben t\u00e1rhatja fel a fontosnak \u00edt\u00e9lt (k\u00f6zelben felvett) \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 fontosnak \u00edt\u00e9lt (t\u00e1volabbr\u00f3l fotograf\u00e1lt) dolgokat.
              \nA be\u00e1ll\u00edt\u00e1s eredetis\u00e9ge, vagy a szokatlan n\u00e9z\u0151sz\u00f6g olyan \u00e9rzelmi, hangulati sz\u00ednezetet adhat a jelentnek, amilyet a rendez\u0151 megk\u00edv\u00e1n.<\/p>\n

              Murnau Utols\u00f3 ember\u00e9ben, 1924-ben, az alulr\u00f3l, ill. fel\u00fclr\u0151l val\u00f3 fotograf\u00e1l\u00e1s k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9rzelmi t\u00f3nus\u00e1t ragadja meg, a b\u00fcszkes\u00e9g, ill. megal\u00e1zotts\u00e1g hangulati tartalmainak k\u00e9pi jelz\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n

              \"\"
              2. Friedrich Wilhelm Murnau<\/figcaption><\/figure>\n

              A kamera mozg\u00e1s\u00e1val l\u00e9trehozott \u00fajszer\u0171 \u00e9lm\u00e9nyek is el\u00e9g koraiak a film t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. M\u00e1r 1896 t\u00e1j\u00e1n Lumi\u00e9re egyik operat\u0151re \u00f6szt\u00f6n\u00f6s m\u00f3don felfedezi a g\u00e9pmozg\u00e1st, g\u00e9p\u00e9t egy velencei gondol\u00e1ra helyezve hoz szokatlan mozg\u00e1s\u00e9lm\u00e9nyt.<\/p>\n

              Eleinte csak a le\u00edr\u00e1s elevens\u00e9ge kedv\u00e9\u00e9rt mozdul meg a g\u00e9p, hogy a cselekm\u00e9ny vagy d\u00edszlet r\u00e9szleteit szem\u00fcgyre vegye. Gondoljunk Pastrone Cabiria c\u00edm\u0171 1916-os filmj\u00e9nek nagy jelent\u0151s\u00e9g\u0171 kameramozg\u00e1s\u00e1ra vagy a T\u00fcrelmetlens\u00e9g leny\u0171g\u00f6z\u0151 hat\u00e1saira, amikor a kamera bej\u00e1rja a gigantikus babiloni d\u00edszleteket. K\u00e9s\u0151bb a kamera ahhoz is eljut, hogy n\u00e9z\u0151sz\u00f6ge egyre ink\u00e1bb szubjekt\u00edv legyen. \u00cdgy pl. Murnau Utols\u00f3 ember\u00e9ben el\u0151sz\u00f6r tal\u00e1lkozunk a \u201esz\u00e9d\u00fcl\u0151 kamer\u00e1val\u201d, amely a h\u0151s r\u00e9szegs\u00e9g\u00e9t hivatott \u00e9rz\u00e9keltetni.<\/p>\n

              A kamera felszabadul\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben bizonyos \u00e9rtelemben visszah\u00faz\u00f3 szerepe volt a hang megjelen\u00e9s\u00e9nek. A hangosfilm kezdet\u00e9n a mikrofon alkalmaz\u00e1sa, valamint a dial\u00f3gusok elszaporod\u00e1sa miatt \u00fajb\u00f3l neh\u00e9zkess\u00e9, sokszor stagn\u00e1l\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt a felvev\u0151g\u00e9p, mintha azokat az eredm\u00e9nyeket is elfelejtette volna, amelyeket a n\u00e9mafilm nagy m\u0171v\u00e9szei kiv\u00edvtak. A kameramozg\u00e1s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek igazi forradalmi \u00e1llom\u00e1sa a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni \u00e9vekre tehet\u0151 az egyszer\u0171bben kezelhet\u0151, k\u00f6nny\u0171 k\u00e9zikamer\u00e1k l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9vel. A kamera minden eddigi k\u00f6t\u00f6tts\u00e9get legy\u0151z\u00f6tt, s most m\u00e1r val\u00f3ban t\u00e9r- \u00e9s id\u0151 ura lett. Az a k\u00f6tetlens\u00e9g \u00e9s hajl\u00e9konys\u00e1g, amely a mai kamerakezel\u00e9st jellemzi, m\u00e9lt\u00e1n nevezhet\u0151 \u00faj t\u00f6rt\u00e9neti szakasznak, a film\u00edr\u00e1s korszak\u00e1nak vagy ahogy m\u00e9g \u00e9rz\u00e9kletesebben megfogalmazt\u00e1k: a kamera t\u00f6lt\u0151toll korszak\u00e1nak.<\/p>\n

              A k\u00f6zelk\u00e9p<\/h3>\n

              Bal\u00e1zs B\u00e9la is, Epstein is kiv\u00e9teles jelent\u0151s\u00e9get tulajdon\u00edtott a premier pl\u00e1nnak a film formanyelv\u00e9ben. \u201eEz volt az els\u0151 felfedezett \u00faj vil\u00e1g, melyet a filmkamera felt\u00e1rt\u2026 az eg\u00e9sz kis dolgok csak k\u00f6zelr\u0151l l\u00e1that\u00f3 vil\u00e1ga. A rejtett, apr\u00f3 \u00e9let\u2026Nemcsak \u00faj dolgokat mutatott, hanem a r\u00e9giek \u00e9rtelm\u00e9t is felfedezte a n\u00e9mafilm idej\u00e9n.\u201d Epstein pedig \u00edgy \u00edr: \u201e A l\u00e1tv\u00e1ny \u00e9s a n\u00e9z\u0151 k\u00f6z\u00f6tt semmi akad\u00e1ly. Nem n\u00e9zz\u00fck az \u00e9letet, hanem belehatolunk. Ez a behatol\u00e1s mindenf\u00e9le intimit\u00e1st megenged\u2026A val\u00f3s\u00e1g jelenl\u00e9t\u00e9nek csod\u00e1ja ez, az \u00e9let nyilatkozik meg nyitottan, mint egy sz\u00e9p gr\u00e1n\u00e1talma, h\u00e9j\u00e1b\u00f3l kih\u00e1ntva, asszimil\u00e1lhat\u00f3an, barb\u00e1rul.\u201d<\/p>\n

              A premier pl\u00e1n nagy teremt\u0151 ereje k\u00e9t vonatkoz\u00e1sban is v\u00e1ratlan aj\u00e1nd\u00e9kkal lepett meg. Az egyik az emberi arc mikromimik\u00e1j\u00e1nak felt\u00e1r\u00e1sa, a m\u00e1sik a t\u00e1rgyak fiziogn\u00f3mi\u00e1j\u00e1nak felfedez\u00e9se.
              \nBal\u00e1zs helyesebben emeli ki, hogy a k\u00f6zelk\u00e9pben az emberi arc legszubjekt\u00edvebb vonatkoz\u00e1sai juthatnak \u00e9rv\u00e9nyre, a sz\u00f3 konvencion\u00e1lis k\u00f6zvet\u00edt\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl. Az arckifejez\u00e9sek rebben\u00e9snyi v\u00e1ltoz\u00e1sa, a szemek j\u00e1t\u00e9k\u00e1nak legapr\u00f3bb rezd\u00fcl\u00e9sei a bels\u0151 vil\u00e1got \u00e1rulj\u00e1k el, hozz\u00e1k felsz\u00ednre. Pszichol\u00f3giai, dr\u00e1mai \u00e9rtelmet nyer \u00edgy minden kis mozzanat, olyan \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket villant fel, amelyekhez az irodalomnak olykor hossz\u00fa oldalak kellenek.<\/p>\n

              A premier pl\u00e1n azonban m\u00e9g az eg\u00e9sz arcn\u00e1l is tud k\u00f6zelebb menni, hogy kiemeljen r\u00e9szleteket, a szem, az \u201e\u00e1lmodoz\u00f3 sz\u00e1j\u201d, a r\u00e1ncbah\u00faz\u00f3d\u00f3 homlok, egy \u00f6nk\u00e9ntelen fontos pillanatmozaikj\u00e1t. Dreyer Johann\u00e1j\u00e1ban olykor natur\u00e1lis h\u0171s\u00e9ggel jegyzi fel a k\u00f6nnybel\u00e1bad\u00f3 szem megrend\u00edt\u0151 hunyorg\u00e1s\u00e1t, Falconetti orr\u00e1nak, sz\u00e1j\u00e1nak szipog\u00f3 r\u00e1ng\u00e1s\u00e1t, \u00e9s ezek a kis r\u00e9szletek minden le\u00edr\u00e1sn\u00e1l \u00e9lm\u00e9nyszer\u0171bben id\u00e9zik fel a f\u00e1jdalmat \u00e9s szenved\u00e9st.<\/p>\n

              A nagyk\u00f6zeliek dr\u00e1mai tel\u00edtetts\u00e9ge, dinamikus ereje \u00e9rdekesen alak\u00edtja az \u00e9lettelen t\u00e1rgyak \u201earc\u00e1t\u201d is.<\/p>\n

              A k\u00f6zelk\u00e9p saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy alkalmaz\u00e1sa a folyamatos elbesz\u00e9l\u00e9s sor\u00e1n dr\u00e1mai fesz\u00fclts\u00e9get kelt, a mondand\u00f3 hirtelen megs\u0171r\u0171s\u00f6d\u00e9s\u00e9nek, az indulatok feltolul\u00e1s\u00e1nak kit\u00f6r\u00e9s\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik.
              \nHa a premier pl\u00e1noknak els\u0151sorban dr\u00e1mai koncentr\u00e1l\u00f3 erej\u00fck van, a t\u00e1voliaknak, tot\u00e1loknak m\u00e1sfajta, l\u00edraibb, oldottabb a szerep\u00fck. A nagyt\u00e1voli felv\u00e9telek mindenekel\u0151tt visszahelyezik az embert a k\u00f6rnyezetbe, az eg\u00e9sz, t\u00e1gan vett vil\u00e1gba, innen az ar\u00e1nyok pszichol\u00f3giai \u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9se, \u00e9lm\u00e9nye is. Az ember ezekben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekben kicsiny pont a nagy eg\u00e9szben. A k\u00f6rnyezet azt\u00e1n a t\u00f6rt\u00e9net \u00e9rtelm\u00e9t\u0151l f\u00fcgg\u0151en hol ellens\u00e9ges er\u0151t jelent, hol v\u00e9d\u0151, \u00f3v\u00f3, elnyugtat\u00f3 mened\u00e9ket.<\/p>\n

              Az \u00e1tmeneti, \u00fan. k\u00f6z\u00e9ppl\u00e1nok a \u201enorm\u00e1lis\u201d, a folyamatos elbesz\u00e9l\u00e9s k\u00f6zegei. Nem v\u00e9letlen, hogy a mai filmm\u0171v\u00e9szetben \u00fajb\u00f3l olyan jelent\u0151s\u00e9gre emelkedtek, hisz a film\u00edr\u00e1s hajl\u00e9konys\u00e1ga azt jelenti, hogy a kiv\u00e9teles expresszivit\u00e1s\u00fa filmnyelv m\u00e1r nem elengedhetetlen felt\u00e9tele az \u00e1rnyalt \u00e9s finoman motiv\u00e1lt el\u0151ad\u00e1snak. A keresetlens\u00e9g, egyszer\u0171s\u00e9g el\u0151t\u00e9rbe nyomul\u00e1sa kedvez ennek a p\u00f3ztalanabb, k\u00f6zvetlen k\u00e9pi besz\u00e9dnek.<\/p>\n

              A mozg\u00f3 be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok<\/h2>\n

              A g\u00e9pmozg\u00e1sok egyik legfontosabb funkci\u00f3ja, hogy a t\u00e9r\u00e9lm\u00e9nyt fokozz\u00e1k, tegy\u00e9k re\u00e1lisabb\u00e1. Amikor a g\u00e9p a maga mozg\u00e1s\u00e1val bej\u00e1rja a teret, \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik val\u00f3s\u00e1gos kiterjed\u00e9se, ezen bel\u00fcl a t\u00e1rgyak \u00e9s szem\u00e9lyek egym\u00e1shoz val\u00f3 t\u00e9rbeli viszonya. De mint eml\u00edtett\u00fck, el\u0151seg\u00edtheti a h\u0151s\u00f6kkel val\u00f3 azonosul\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. Amikor a g\u00e9pmozg\u00e1ssal \u00fagy hozunk l\u00e9tre k\u00e9pv\u00e1lt\u00e1st, hogy a folyamatoss\u00e1got nem t\u00f6rj\u00fck meg, hogy nem alkalmazunk v\u00e1g\u00e1st, a h\u0151s\u00f6kkel val\u00f3 egy\u00fctt halad\u00e1s sokkal intenz\u00edvebb\u00e9 \u00e9s zavartalanabb\u00e1 v\u00e1lik. V\u00e9g\u00fcl a g\u00e9pmozg\u00e1s kiv\u00e9teles dramaturgiai funkci\u00f3t kaphat, mint az eddig elemzett kifejez\u0151eszk\u00f6z\u00f6k mindegyike. Vagyis nemcsak le\u00edrja az esem\u00e9nyeket, hanem a mozg\u00e1s\u00e9lm\u00e9ny hozz\u00e1ad\u00e1s\u00e1val v\u00e1ratlan kifejez\u0151 er\u0151vel ruh\u00e1zza fel a bemutatott \u00e9letr\u00e9szleteket, \u00e9rtelmez, bels\u0151 \u00e9rzelmeket fejez ki, hangulatot teremt.<\/p>\n

              Technikai szempontb\u00f3l a g\u00e9pmozg\u00e1s h\u00e1romf\u00e9le lehet:<\/p>\n

                \n
              • A kamera saj\u00e1t tengelye k\u00f6r\u00fcli, v\u00edzszintes s\u00edkban marad\u00f3 mozg\u00e1sa a g\u00e9pfordul\u00e1s, illetve a panor\u00e1m\u00e1z\u00e1s.<\/li>\n
              • A kamera f\u00fcgg\u0151leges s\u00edkban val\u00f3 mozgat\u00e1sa, emelked\u00e9se vagy s\u00fcllyed\u00e9se: a daruz\u00e1s.<\/li>\n
              • A kamera kocsiz\u00e1sa: a felvev\u0151g\u00e9p a f\u00f6ld\u00f6n mozog, a t\u00e1rgyhoz viszony\u00edtva el\u0151re, h\u00e1tra vagy oldalt. A dolgokt\u00f3l, szem\u00e9lyekt\u0151l val\u00f3 t\u00e1vols\u00e1g\u00e1t v\u00e1ltoztatja, de ha azok is mozognak, vel\u00fck egy\u00fctt is haladhat a t\u00e1vols\u00e1got tartva.<\/li>\n<\/ul>\n

                A g\u00e9p mozg\u00e9konys\u00e1ga szinte term\u00e9szetess\u00e9 teszi, hogy ezeket a be\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat a legritk\u00e1bb esetben v\u00e1laszthatjuk el egym\u00e1st\u00f3l, hogy az egyes g\u00e9pmozg\u00e1sok folyamatosan mennek \u00e1t egym\u00e1sba, pl. daruz\u00e1sb\u00f3l kocsiz\u00e1sba, majd g\u00e9pfordul\u00e1sba, mint pl. Carn\u00e9: Szerelmek v\u00e1ros\u00e1nak expoz\u00edci\u00f3j\u00e1ban; ahol a kamera a fent le\u00edrt folyamatoss\u00e1ggal mer\u00fcl al\u00e1 a zsibong\u00f3 t\u00f6megbe, hogy v\u00e9g\u00fcl is megismertessen a f\u0151szerepl\u0151kkel.
                \nA kocsiz\u00e1s a g\u00e9pmozg\u00e1s fajt\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt a legv\u00e1ltozatosabb form\u00e1kat \u00edg\u00e9r\u0151, legink\u00e1bb kihaszn\u00e1lhat\u00f3. A mai modern filmm\u0171v\u00e9szetben meg \u00e9ppen kiv\u00e9teles jelent\u0151s\u00e9gre tett szert, mert l\u00e9nyege a h\u0151s\u00f6k kitart\u00f3 k\u00eds\u00e9r\u00e9se, gesztusaik mikrokozmosz\u00e1t\u00f3l k\u00f6rnyezet\u00fck, mindennapi milli\u0151j\u00fck \u201emakro\u201d vil\u00e1g\u00e1ig, minden\u00fcv\u00e9.<\/p>\n

                A k\u00e9pm\u00e9lys\u00e9g<\/h2>\n

                L\u00e1ttuk, a g\u00e9pmozg\u00e1s egyik legfontosabb tulajdons\u00e1ga a t\u00e9r kiterjed\u00e9s\u00e9nek pontos \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9se, a szerepl\u0151k \u00e9s a k\u00f6rnyezet egym\u00e1shoz val\u00f3 viszony\u00e1nak vil\u00e1gos \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa. Ezt a t\u00e9r\u00e9lm\u00e9nyt azonban a filmnek a legkisebb mozzanat\u00e1ban is gondosan meg kell teremtenie, hisz nem szabad elfelejten\u00fcnk, hogy a film tulajdonk\u00e9ppen s\u00edkra vet\u00edtve ad h\u00e1romdimenzi\u00f3s, t\u00e9rbeli \u00e9lm\u00e9nyt. Ahhoz, hogy egy harmadik dimenzi\u00f3 is \u00e1t\u00e9lhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lj\u00e9k, az alkot\u00f3nak tudatos kompoz\u00edci\u00f3ban kell a k\u00e9pen bemutatott anyagot \u00fagy elrendeznie, hogy ez a m\u00e9lys\u00e9gi kiterjed\u00e9s term\u00e9szetesen jelenl\u00e9v\u0151 legyen.<\/p>\n

                A k\u00e9pm\u00e9lys\u00e9g a sz\u00f3 sz\u0171kebb \u00e9rtelm\u00e9ben a felv\u00e9tel h\u00e1tter\u00e9nek azt a z\u00f3n\u00e1j\u00e1t jelenti, ahol a t\u00e1rgyak m\u00e9g \u00e9lesen elk\u00fcl\u00f6n\u00fclnek egym\u00e1st\u00f3l, vil\u00e1gosan kivehet\u0151k. T\u00e1gabb \u00e9rtelemben azonban jelenti azt az eg\u00e9sz m\u00e1sodik vagy harmadik s\u00edkot, amely az el\u0151t\u00e9rben zajl\u00f3 esem\u00e9nyeket k\u00f6r\u00fclveszi, s amelyet a film, \u00e9ppen a kamera mozg\u00e9konys\u00e1ga miatt rendk\u00edv\u00fcl sok oldalr\u00f3l, mindig m\u00e1s-m\u00e1s szemsz\u00f6gb\u0151l tud bemutatni.<\/p>\n

                A k\u00e9pm\u00e9lys\u00e9g kihaszn\u00e1l\u00e1sa, eszt\u00e9tikai rangra emel\u00e9se term\u00e9szetesen hosszabb t\u00f6rt\u00e9neti folyamat eredm\u00e9nye. Nem igaz ugyanis az a t\u00fals\u00e1gosan elterjedt n\u00e9zet, hogy csak a modern filmm\u0171v\u00e9szetben tal\u00e1lkozhatunk a k\u00e9pmez\u0151 val\u00f3di m\u00e9lys\u00e9gi tagolts\u00e1g\u00e1val. Az igazs\u00e1g az, hogy m\u00e1r a legkezdetlegesebb filmek, Lumi\u00e9re A vonat \u00e9rkez\u00e9se is mutat eff\u00e9le m\u00e9lys\u00e9gi tagolts\u00e1got. M\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, hogy tudatos kiakn\u00e1z\u00e1sa a rendez\u00e9sben m\u00e9g sok\u00e1ig h\u00e1tt\u00e9rbe szorult. Ennek egy\u00e9bk\u00e9nt technikai okai is voltak: sok\u00e1ig nem rendelkeztek olyan \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u0171 filmszalaggal, amely megengedhette volna a k\u00e9pmez\u0151 m\u00e9lys\u00e9g\u00e9nek val\u00f3di kihaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t. Orson Welles Aranypolg\u00e1ra e tekintetben annyiban jelentett \u00fajat, hogy a modern filmtechnika ny\u00fajtotta finomabb eszk\u00f6z\u00f6kkel mintegy \u00fajra felfedezte \u00e9s tudatosan \u00e9rt\u00e9kes\u00edtette a k\u00e9p m\u00e9lys\u00e9g\u00e9nek sok\u00e1ig elhanyagolt lehet\u0151s\u00e9geit.<\/p>\n

                Az \u00e1ll\u00f3k\u00e9pszer\u0171s\u00e9g elker\u00fcl\u00e9s\u00e9nek m\u00e1sik m\u00f3dja \u2013 \u00e9s ez a leggyakoribb \u2013 maguknak a szerepl\u0151knek mozg\u00e1sa a hosszanti tengely ment\u00e9n, ami \u00e1ltal a k\u00e9p term\u00e9szetes dinamik\u00e1t kap, \u00e9s a pl\u00e1nv\u00e1ltoz\u00e1soknak folyamatos, szinte alig \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 egym\u00e1sut\u00e1nja k\u00f6vetkezik be.<\/p>\n

                A k\u00e9pmez\u0151 m\u00e9lys\u00e9gi tagolts\u00e1g\u00e1nak szerepe a film modern nyelv\u00e9ben \u00e9rdekes k\u00f6vetkeztet\u00e9sekre vezette Andr\u00e9 Bazint, a neves francia filmeszt\u00e9t\u00e1t. Tal\u00e1n \u0151 figyelt fel el\u0151sz\u00f6r arra, hogy a film\u00edr\u00e1snak ezek az \u00faj m\u00f3dszerei nemcsak nyelvi jelens\u00e9gek, hanem szeml\u00e9leti v\u00e1ltoz\u00e1sokkal is \u00f6sszef\u00fcggenek. A filmnyelv fejl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 tanulm\u00e1ny\u00e1ban r\u00e9szletesen elemzi ennek az \u00faj m\u00f3dszernek kihat\u00e1s\u00e1t a modern filmm\u0171v\u00e9szetre. Gondolatmenet\u00e9nek l\u00e9nyege az, hogy a klasszikus n\u00e9mafilmekre jellemz\u0151 mont\u00e1zs uralkod\u00f3 szerep\u00e9vel szemben, ahol a rendez\u0151 zsarnoki uralma alatt tartja a n\u00e9z\u0151 figyelm\u00e9t, mert kiemelt be\u00e1ll\u00edt\u00e1saival csak azt mutatja be, amit fontosnak v\u00e9l, a modern film lemond a figyelem ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1nak ilyen er\u0151szakos eszk\u00f6zeir\u0151l.<\/p>\n

                A k\u00e9p m\u00e9lys\u00e9g\u00e9ben rejl\u0151 kifejez\u0151 lehet\u0151s\u00e9gek felfedez\u00e9se \u00e9s tudatos alkalmaz\u00e1sa rendk\u00edv\u00fcl fontos \u00e1llom\u00e1sa a film fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek. Olyan \u00faj technikai felfedez\u00e9sekre t\u00e1maszkodva, mint a hang, a nagy \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u0171 filmszalag, a v\u00e1ltoz\u00f3 f\u00f3kusz\u00fa objekt\u00edvek, stb., a k\u00e9pmez\u0151 m\u00e9lys\u00e9ge \u2013 eszt\u00e9tikai s\u00edkon \u2013 a film \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1nak, a sz\u00ednpadt\u00f3l val\u00f3 teljes elszakad\u00e1s\u00e1nak mintegy befejez\u0151 l\u00e9pcs\u0151j\u00e9t jelenti. A t\u00e9rnek kiv\u00e9teles jelent\u0151s\u00e9get ad a film vil\u00e1g\u00e1ban, amely a sz\u00ednh\u00e1zhoz viszony\u00edtva szinte korl\u00e1tlan adotts\u00e1gokat ny\u00fajt sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s amely a filmnyelv auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1nak egyik jelent\u0151s felt\u00e9tele lett.<\/p>\n

                (B\u00edr\u00f3 Yvette: A film formanyelve, Budapest: Gondolat, 1964)<\/em><\/p>\n

                1.2.4. Az anyag feldolgoz\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dszere<\/h2>\n

                Az \u00e9p\u00edt\u0151 mont\u00e1zs<\/h3>\n

                A film \u00e9s a f\u00e9ny \u00e9s ezzel egy\u00fctt a forgat\u00f3k\u00f6nyv mindig igen sok r\u00e9szecsk\u00e9re oszlik (helyesebben ezekb\u0151l a r\u00e9szecsk\u00e9kb\u0151l \u00e9p\u00fcl fel). Az eg\u00e9sz forgat\u00f3k\u00f6nyv mindenekel\u0151tt nagyobb r\u00e9szekre tagol\u00f3dik, minden r\u00e9sz epiz\u00f3dokra, minden epiz\u00f3d jelenetekre, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl minden jelenet sz\u00e1mos \u201esnittb\u0151l\u201d (v\u00e1g\u00e1sb\u00f3l) \u00e1ll \u00f6ssze, amelyeket k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9z\u0151pontokb\u00f3l vesznek fel.
                \nA jelenetek fel\u00e9p\u00edt\u00e9se snittekb\u0151l, az epiz\u00f3dok\u00e9 jelenetekb\u0151l, a r\u00e9szek\u00e9 epiz\u00f3dokb\u00f3l stb. a mont\u00e1zs nevet viseli. A mont\u00e1zs egyike a legjelent\u00e9kenyebb hat\u00e1skelt\u0151 eszk\u00f6z\u00f6knek, amivel a filmalkot\u00f3, \u00e9s vele egy\u00fctt a forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3 rendelkezik. Ismerkedj\u00fcnk meg sorj\u00e1ban az elj\u00e1r\u00e1saival.<\/p>\n

                A jelenet mont\u00e1zsa<\/h3>\n

                Mindenkinek, aki l\u00e1tott \u00fajabb filmeket, ismer\u0151s a k\u00f6zelk\u00e9p fogalma. Besz\u00e9lget\u0151 emberek \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa egym\u00e1s ut\u00e1n. Kezek, l\u00e1bak \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa, amelyek bet\u00f6ltik az eg\u00e9sz v\u00e1sznat: mindezt mindenki ismeri. De a k\u00f6zelk\u00e9pek helyes alkalmaz\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges, hogy tiszt\u00e1ban legy\u00fcnk az \u00e9rtelm\u00fckkel. Ez az \u00e9rtelem pedig a k\u00f6vetkez\u0151: a k\u00f6zelk\u00e9p er\u0151sen r\u00e1ir\u00e1ny\u00edtja a n\u00e9z\u0151 figyelm\u00e9t arra a r\u00e9szletre, amely az adott esetben egyed\u00fcl fontos a cselekm\u00e9ny szempontj\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n

                Abb\u00f3l a c\u00e9lb\u00f3l, hogy a magunk sz\u00e1m\u00e1ra megmagyar\u00e1zzuk a jelenetet \u00e9p\u00edt\u0151 mont\u00e1zst, egy hasonlattal szeretn\u00e9nk \u00e9lni. K\u00e9pzelj\u00fcnk el valakit, aki az el\u0151tt\u00fcnk kibontakoz\u00f3 jelenetet figyeli, mondjuk a k\u00f6vetkez\u0151t: egy h\u00e1z fal\u00e1n\u00e1l \u00e1ll egy ember, fej\u00e9t balra ford\u00edtja; a r\u00e1csos kertkapun \u00f3vatosan belop\u00f3dzik egy m\u00e1sik ember. Mindketten meg\u00e1llnak, el\u00e9g nagy t\u00e1vols\u00e1gra egym\u00e1st\u00f3l. Az els\u0151 kivesz a zseb\u00e9b\u0151l valamilyen t\u00e1rgyat, \u00e9s mintha csak bosszantani akarn\u00e1, megmutatja a m\u00e1siknak. Amaz d\u00fch\u00f6sen \u00f6k\u00f6lbe szor\u00edtja a kez\u00e9t, \u00e9s az el\u0151bbire rohan. Ebben a pillanatban a m\u00e1sodik emeleti ablakb\u00f3l kihajol egy n\u0151, \u00e9s ezt ki\u00e1ltja: \u201eRend\u0151rs\u00e9g!\u201d. Az ellenfelek sz\u00e9tszaladnak. Hogyan lehet ezt megfigyelni?<\/p>\n

                A megfigyel\u0151 az els\u0151 f\u00e9rfira n\u00e9z; az elford\u00edtja a fej\u00e9t.<\/p>\n

                De mit n\u00e9z? A megfigyel\u0151 is abba az ir\u00e1nyba pillant \u00e9s megl\u00e1tja azt, aki a kertkapun bej\u00f6n. Ut\u00f3bbi meg\u00e1ll.
                \nHogyan fogadja megjelen\u00e9s\u00e9t a m\u00e1sik? \u00dajabb fordulat: az els\u0151 f\u00e9rfi el\u0151veszi a sz\u00f3ban forg\u00f3 t\u00e1rgyat, \u00e9s ingerli vele a m\u00e1sikat.
                \nHogyan reag\u00e1l a m\u00e1sodik? \u00dajabb fordulat. A f\u00e9rfi \u00f6k\u00f6lbe szor\u00edtja a kez\u00e9t, \u00e9s r\u00e1rohan az ellenf\u00e9lre.
                \nA megfigyel\u0151 odafut \u00e9s l\u00e1tja, hogyan veti mag\u00e1t a k\u00e9t ember a vereked\u00e9sbe.
                \nKi\u00e1lt\u00e1s f\u00f6ntr\u0151l. A megfigyel\u0151 felemeli a fej\u00e9t, \u00e9s megl\u00e1tja a n\u0151t az ablakban.
                \nA megfigyel\u0151 \u00fajb\u00f3l leereszti a fej\u00e9t, \u00e9s megl\u00e1tja az eddigiek eredm\u00e9ny\u00e9t: a sz\u00e9tszalad\u00f3 embereket.<\/p>\n

                A megfigyel\u0151 k\u00f6zel \u00e1llt a f\u00e9rfiakhoz \u00e9s tiszt\u00e1n l\u00e1tott minden r\u00e9szletet, de ehhez az kellett, hogy a fej\u00e9t hol balra, hol jobbra, hol felfel\u00e9 ford\u00edtsa, \u00e9s arra n\u00e9zzen, amerre az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se vonzza, a jelenet kibontakoz\u00e1sa megszabta sorrendben. Ha messze \u00e1llt volna az esem\u00e9nyek sz\u00ednter\u00e9t\u0151l, akkor egyetlen pillant\u00e1sa \u00e1tfogta volna a k\u00e9t embert is, meg a m\u00e1sodik emeleti ablakot is, de csak \u00e1ltal\u00e1nos benyom\u00e1st szeretett volna a jelenetr\u0151l, an\u00e9lk\u00fcl, hogy egyenk\u00e9nt n\u00e9zhette volna meg ak\u00e1r az els\u0151 f\u00e9rfit, ak\u00e1r a m\u00e1sodikat, ak\u00e1r pedig az asszonyt.<\/p>\n

                \u00cdme, ezzel eljutottunk az \u00e9p\u00edt\u0151 mont\u00e1zs l\u00e9nyeg\u00e9hez. A c\u00e9lja: a jelenet kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t plasztikusan megmutatni, oly m\u00f3don, hogy a n\u00e9z\u0151 figyelm\u00e9t hol az egyik, hol a m\u00e1sik mozzanatra ir\u00e1ny\u00edtjuk. A felvev\u0151g\u00e9p t\u00e1rgylencs\u00e9je helyettes\u00edti a megfigyel\u0151 szem\u00e9t, \u00e9s a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k fordulatait hol az egyik, hol a m\u00e1sik ember ir\u00e1ny\u00e1ba, hol az egyik, hol a m\u00e1sik r\u00e9szletre, ugyanaz a sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g ir\u00e1ny\u00edtja, mint a megfigyel\u0151 szem\u00e9nek mozg\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

                Ily m\u00f3don meg\u00e1llap\u00edtottuk, mi a l\u00e9nyege a jelenet\u00e9p\u00edt\u0151 mont\u00edroz\u00e1snak. Egyes r\u00e9szletekb\u0151l \u00e9p\u00edti fel a jelenetet, amelyek mindegyike csak a l\u00e9nyeges mozzanatra \u00f6sszpontos\u00edtja a n\u00e9z\u0151 figyelm\u00e9t. Ezeknek a r\u00e9szleteknek az egym\u00e1sut\u00e1nja nem lehet rendezetlen, hanem meg kell felelnie a k\u00e9pzelt megfigyel\u0151 term\u00e9szetesen ide-oda ugr\u00e1l\u00f3 figyelm\u00e9nek (ez a megfigyel\u0151 v\u00e9g\u00fcl majd a n\u00e9z\u0151 lesz).
                \nMagunk\u00e9v\u00e1 kell tenn\u00fcnk azt a meggy\u0151z\u0151d\u00e9st, hogy a mont\u00e1zs l\u00e9nyeg\u00e9ben a n\u00e9z\u0151 gondolatainak \u00e9s k\u00e9pzett\u00e1rs\u00edt\u00e1sainak mesters\u00e9ges ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa. Ha a mont\u00e1zs nem egy\u00e9b, mint k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 jelenetr\u00e9szek rendetlen l\u00e1ncolata, akkor a n\u00e9z\u0151 nem \u00e9rt meg (nem fogad mag\u00e1ba) semmit. Ha azonban r\u00e1hangoljuk a cselekm\u00e9ny menet\u00e9re vagy a gondolatok v\u00e1ltogatott folyamat\u00e1ra, akkor a cselekm\u00e9ny \u2013 aszerint, hogy izgalmas-e vagy megnyugtat\u00f3 \u2013 izgatja vagy megnyugtatja a n\u00e9z\u0151t.<\/p>\n

                A szembes\u00edt\u0151 mont\u00e1zs<\/h3>\n

                Most meg kell ismerkedn\u00fcnk a mont\u00e1zs legf\u0151bb, saj\u00e1tos elj\u00e1r\u00e1saival, amelyek c\u00e9lja a n\u00e9z\u0151 lelki\u00e1llapot\u00e1nak a befoly\u00e1sol\u00e1sa.<\/p>\n

                Az ellent\u00e9t<\/h3>\n

                K\u00e9pzelj\u00fck el, hogy egy \u00e9hez\u0151 ember nyomor\u00fas\u00e1gos helyzet\u00e9r\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk. Ennek az elbesz\u00e9l\u00e9snek m\u00e9g \u00e9lesebb lesz a hat\u00e1sa, ha ugyanakkor megeml\u00e9kez\u00fcnk egy gazdag ember esztelen d\u00fask\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Az ellent\u00e9teknek ezen az egyszer\u0171 szembes\u00edt\u00e9s\u00e9n alapul a mont\u00e1zs megfelel\u0151 elj\u00e1r\u00e1sa is. A v\u00e1sznon az ellent\u00e9t benyom\u00e1sa m\u00e9g \u00e9lesebb, h\u00e1la annak a lehet\u0151s\u00e9gnek, hogy a v\u00e1sznon nem csak az \u00e9hez\u0151 embert tudjuk bemutatni, hanem szembe tudunk vele \u00e1ll\u00edtani egyes jeleneteket, amivel mintegy arra k\u00e9nyszer\u00edtj\u00fck a n\u00e9z\u0151t, hogy folyton \u00f6sszehasonl\u00edtsa a k\u00e9t cselekv\u00e9st, egyikkel er\u0151s\u00edtve a m\u00e1sikat. A kontrasztos, szembes\u00edt\u0151 mont\u00e1zs az egyik leger\u0151sebb \u00e9s egy\u00fattal legszok\u00e1sosabb sablonos fog\u00e1s; nem szabad vele vissza\u00e9lni.<\/p>\n

                A p\u00e1rhuzam<\/h3>\n

                A p\u00e1rhuzam m\u0171fog\u00e1sa k\u00f6zel \u00e1ll a kontraszt\u00e9hoz, de ann\u00e1l sokkal sz\u00e9lesebbek a lehet\u0151s\u00e9gei. L\u00e9nyege vil\u00e1gosan megmutathat\u00f3 egy p\u00e9ld\u00e1n.
                \nEgy m\u00e9g le nem forgatott forgat\u00f3k\u00f6nyvben van a k\u00f6vetkez\u0151 r\u00e9sz: egy munk\u00e1st, aki sztr\u00e1jkot vezetett, hal\u00e1lra \u00edt\u00e9ltek; a kiv\u00e9gz\u00e9s idej\u00e9t reggel \u00f6t \u00f3r\u00e1ra t\u0171zt\u00e9k ki. Az epiz\u00f3d mont\u00e1zsa a k\u00f6vetkez\u0151: a gy\u00e1ros, a hal\u00e1lra\u00edt\u00e9lt munkaad\u00f3ja r\u00e9szegen j\u00f6n ki egy vend\u00e9gl\u0151b\u0151l; kar\u00f3r\u00e1j\u00e1ra n\u00e9z: n\u00e9gy \u00f3ra. L\u00e1tjuk a hal\u00e1lra\u00edt\u00e9ltet: indul\u00e1sra k\u00e9sz\u00edtik el\u0151. \u00dajb\u00f3l a gy\u00e1ros, csenget az ajt\u00f3n, k\u00f6zben az \u00f3r\u00e1j\u00e1t n\u00e9zi: f\u00e9l \u00f6t. Az utc\u00e1n egy fekete kocsi, amelyben a rabot viszik a veszt\u0151helyre. A szobal\u00e1ny, a hal\u00e1lra\u00edt\u00e9lt feles\u00e9ge, aki ajt\u00f3t nyit a gy\u00e1rosnak, v\u00e1ratlan, \u00e9rtelmetlen er\u0151szak \u00e1ldozata lesz. A r\u00e9szeg gy\u00e1ros horkol az \u00e1gyon, l\u00e1ba meg a keze lel\u00f3g, l\u00e1tni a kar\u00f3r\u00e1t; a mutat\u00f3 az \u00f6t\u00f6s fel\u00e9 k\u00faszik. A munk\u00e1st felakasztj\u00e1k. Itt k\u00e9t tematikailag \u00f6ssze nem kapcsolt cselekv\u00e9s egyes\u00fcl \u00e9s halad p\u00e1rhuzamosan az \u00f3ra seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, amely a kiv\u00e9gz\u00e9s k\u00f6zeledt\u00e9re utal.<\/p>\n

                A hasonlat<\/h3>\n

                A Sztr\u00e1jk c\u00edm\u0171 filmben a munk\u00e1sok agyonl\u00f6v\u00e9s\u00e9t meg-megszak\u00edtja egy-egy v\u00e1g\u00f3h\u00eddi k\u00e9p \u00f6kr\u00f6k lem\u00e9sz\u00e1rol\u00e1s\u00e1r\u00f3l. A forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3 mintegy azt akarja mondani: ahogy a m\u00e9sz\u00e1ros tagl\u00f3val lev\u00e1gja az \u00f6kr\u00f6t, ugyanolyan hidegv\u00e9rrel \u00e9s kegyetlen\u00fcl l\u00f6vik agyon a munk\u00e1sokat. Ez az elj\u00e1r\u00e1s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes az\u00e9rt, mert a mont\u00e1zs r\u00e9v\u00e9n a n\u00e9z\u0151 tudat\u00e1ba juttat teljesen elvont fogalmakat is, an\u00e9lk\u00fcl, hogy feliratot haszn\u00e1lna.<\/p>\n

                Egyidej\u0171s\u00e9g<\/h3>\n

                Amerikai filmeken a forgat\u00f3k\u00f6nyv fin\u00e1l\u00e9ja k\u00e9t cselekv\u00e9s gyors, egyidej\u0171 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9b\u0151l szokott fel\u00e9p\u00fclni, amikor az egyik kimenetele a m\u00e1sik lefoly\u00e1s\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg. P\u00e9ld\u00e1ul a T\u00fcrelmetlens\u00e9g c\u00edm\u0171 filmben a jelenkori r\u00e9sz fin\u00e1l\u00e9ja a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen \u00e9p\u00fcl fel: a munk\u00e1st k\u00f6t\u00e9l \u00e1ltali hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lik, m\u00e1r ki is hirdett\u00e9k az \u00edt\u00e9letet, \u00e9s az el\u00edt\u00e9ltet az akaszt\u00f3f\u00e1hoz vezetik, de m\u00e9g megmenek\u00fclhet, ha a feles\u00e9ge aut\u00f3n utol\u00e9ri a korm\u00e1nyz\u00f3 vonat\u00e1t, \u00e9s megkapja a kegyelmi parancsot. Az eg\u00e9sz fin\u00e1l\u00e9 arra \u00e9p\u00fcl, hogy szakadatlanul hol a veszett\u00fcl rohan\u00f3 automobilt l\u00e1tjuk, amint versenyt fut a vonattal, hol pedig a kiv\u00e9gz\u00e9s fokr\u00f3l-fokra val\u00f3 el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s az el\u00edt\u00e9lt arc\u00e1t. A legeslegutols\u00f3 pillanatban, amikor a h\u00f3h\u00e9rok keze m\u00e1r a k\u00f6telet k\u00e9sz\u00edti el\u0151, meg\u00e9rkezik a kegyelem.<\/p>\n

                Ennek az elj\u00e1r\u00e1snak a c\u00e9lja az, hogy a n\u00e9z\u0151t maxim\u00e1lis izgalomba hozza az a gondolat: el\u00e9ri-e? El\u00e9ri-e? Mindaz, amit a szembes\u00edt\u0151 mont\u00e1zsr\u00f3l mondtunk, term\u00e9szetesen nem mer\u00edti ki m\u0171fog\u00e1sainak v\u00e9gtelen gazdags\u00e1g\u00e1t. Fontos csak az, hogy megmutassuk: a mont\u00e1zs, a filmnek ez a saj\u00e1toss\u00e1ga, hatalmas benyom\u00e1skelt\u0151 fegyver a forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3 kez\u00e9ben. Figyelmes tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa a megl\u00e9v\u0151 filmeken \u2013 tehets\u00e9ggel p\u00e1rosulva \u2013 k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl \u00faj lehet\u0151s\u00e9gek f\u00f6lfedez\u00e9s\u00e9hez, ezzel egy\u00fctt \u00faj form\u00e1k megteremt\u00e9s\u00e9hez vezet.<\/p>\n

                (Pudovkin, Vszevolod: A filmrendez\u0151 \u00e9s a filmsz\u00edn\u00e9sz m\u0171v\u00e9szete, Budapest: Gondolat, 1965)<\/em><\/p>\n

                Aj\u00e1nlott irodalom<\/h1>\n
                  \n
                • Arnheim, Rudolf: A film mint m\u0171v\u00e9szet, Budapest: Gondolat, 1985<\/li>\n
                • Bal\u00e1zs B\u00e9la: A l\u00e1that\u00f3 ember, A film szelleme, Budapest: Gondolat, 1984<\/li>\n
                • B\u00edr\u00f3 Yvette: A film formanyelve, Budapest: Gondolat, 1964<\/li>\n
                • Gregor, Ulrich – Patalas, Enno: A film vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nete, Budapest: Gondolat, 1966<\/li>\n
                • Honffy P\u00e1l: Filmr\u0151l, telev\u00edzi\u00f3r\u00f3l k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1soknak, Budapest: Tank\u00f6nyvkiad\u00f3, 1979<\/li>\n
                • Itten, Johannes: A sz\u00ednek m\u0171v\u00e9szete. Budapest: Corvina, 1978<\/li>\n
                • Lohr Ferenc: A film hangkult\u00far\u00e1ja, Budapest: Magvet\u0151, 1968<\/li>\n
                • May, Renato: A film formanyelve (k\u00e9zirat), Budapest: Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1961<\/li>\n
                • Pudovkin, Vszevolod: A filmrendez\u0151 \u00e9s a filmsz\u00edn\u00e9sz m\u0171v\u00e9szete, Budapest: Gondolat, 1965<\/li>\n
                • Sadoul, Georges: A filmm\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nete, Budapest, 1959<\/li>\n<\/ul>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

                  A t\u00e9r, az id\u0151 \u00e9s a mozg\u00e1s \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa mindig izgatta az ember fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1t. Az \u0151sember a barlang fal\u00e1ra rajzolta a fut\u00f3 b\u00f6l\u00e9ny k\u00e9p\u00e9t. <\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":345,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_jetpack_memberships_contains_paid_content":false,"footnotes":""},"categories":[12],"tags":[145,151,147,139,142,140,146,150,149,138,143,152,141,148,144],"class_list":["post-81","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-fejezetek-a-filmtoertenetbol","tag-abrazolas","tag-ellentet","tag-feny-arnyek","tag-formanyelv","tag-gyujtotavolsag","tag-kamera","tag-kepkivagas","tag-kepmalyseg","tag-kozelkep","tag-montazs","tag-objektiv","tag-parhuzam","tag-planok","tag-szin","tag-vario"],"yoast_head":"\n01. A film formanyelve - MAFSZ<\/title>\n<meta name=\"description\" content=\"A t\u00e9r, az id\u0151 \u00e9s a mozg\u00e1s \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa mindig izgatta az ember fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1t. Az \u0151sember a barlang fal\u00e1ra rajzolta a fut\u00f3 b\u00f6l\u00e9ny k\u00e9p\u00e9t.\" \/>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"01. A film formanyelve - MAFSZ\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"A t\u00e9r, az id\u0151 \u00e9s a mozg\u00e1s \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa mindig izgatta az ember fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1t. Az \u0151sember a barlang fal\u00e1ra rajzolta a fut\u00f3 b\u00f6l\u00e9ny k\u00e9p\u00e9t.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"MAFSZ\" \/>\n<meta property=\"article:publisher\" content=\"https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2014-06-18T14:00:48+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2019-03-07T11:45:19+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/filmtori_01.jpg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"796\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"524\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/jpeg\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"\u00c1d\u00e1m\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"\u00c1d\u00e1m\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"69 perc\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/\"},\"author\":{\"name\":\"\u00c1d\u00e1m\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6\"},\"headline\":\"01. A film formanyelve\",\"datePublished\":\"2014-06-18T14:00:48+00:00\",\"dateModified\":\"2019-03-07T11:45:19+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/\"},\"wordCount\":13714,\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/filmtori_01.jpg\",\"keywords\":[\"\u00e1br\u00e1zol\u00e1s\",\"ellent\u00e9t\",\"f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9k\",\"formanyelv\",\"gy\u00fajt\u00f3t\u00e1vols\u00e1g\",\"kamera\",\"k\u00e9pkiv\u00e1g\u00e1s\",\"k\u00e9pm\u00e1lys\u00e9g\",\"k\u00f6zelk\u00e9p\",\"mont\u00e1zs\",\"objekt\u00edv\",\"p\u00e1rhuzam\",\"pl\u00e1nok\",\"sz\u00edn\",\"vari\u00f3\"],\"articleSection\":[\"Fejezetek a filmt\u00f6rt\u00e9netb\u0151l\"],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/\",\"name\":\"01. A film formanyelve - MAFSZ\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/filmtori_01.jpg\",\"datePublished\":\"2014-06-18T14:00:48+00:00\",\"dateModified\":\"2019-03-07T11:45:19+00:00\",\"description\":\"A t\u00e9r, az id\u0151 \u00e9s a mozg\u00e1s \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa mindig izgatta az ember fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1t. Az \u0151sember a barlang fal\u00e1ra rajzolta a fut\u00f3 b\u00f6l\u00e9ny k\u00e9p\u00e9t.\",\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/filmtori_01.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/filmtori_01.jpg\",\"width\":796,\"height\":524},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"01. A film formanyelve\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/\",\"name\":\"MAFSZ - Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Vide\u00f3 Sz\u00f6vets\u00e9g\",\"description\":\"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g\",\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization\"},\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Organization\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization\",\"name\":\"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/\",\"logo\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg\",\"width\":724,\"height\":705,\"caption\":\"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/\"},\"sameAs\":[\"https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/\",\"https:\/\/www.instagram.com\/mafsz31\",\"https:\/\/www.youtube.com\/channel\/UC0VaPk-iRomi0S1rTqAlFZg\"]},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6\",\"name\":\"\u00c1d\u00e1m\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g\",\"caption\":\"\u00c1d\u00e1m\"}}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"01. A film formanyelve - MAFSZ","description":"A t\u00e9r, az id\u0151 \u00e9s a mozg\u00e1s \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa mindig izgatta az ember fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1t. Az \u0151sember a barlang fal\u00e1ra rajzolta a fut\u00f3 b\u00f6l\u00e9ny k\u00e9p\u00e9t.","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"01. A film formanyelve - MAFSZ","og_description":"A t\u00e9r, az id\u0151 \u00e9s a mozg\u00e1s \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa mindig izgatta az ember fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1t. Az \u0151sember a barlang fal\u00e1ra rajzolta a fut\u00f3 b\u00f6l\u00e9ny k\u00e9p\u00e9t.","og_url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/","og_site_name":"MAFSZ","article_publisher":"https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/","article_published_time":"2014-06-18T14:00:48+00:00","article_modified_time":"2019-03-07T11:45:19+00:00","og_image":[{"width":796,"height":524,"url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/filmtori_01.jpg","type":"image\/jpeg"}],"author":"\u00c1d\u00e1m","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"\u00c1d\u00e1m","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"69 perc"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/"},"author":{"name":"\u00c1d\u00e1m","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6"},"headline":"01. A film formanyelve","datePublished":"2014-06-18T14:00:48+00:00","dateModified":"2019-03-07T11:45:19+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/"},"wordCount":13714,"publisher":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization"},"image":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/filmtori_01.jpg","keywords":["\u00e1br\u00e1zol\u00e1s","ellent\u00e9t","f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9k","formanyelv","gy\u00fajt\u00f3t\u00e1vols\u00e1g","kamera","k\u00e9pkiv\u00e1g\u00e1s","k\u00e9pm\u00e1lys\u00e9g","k\u00f6zelk\u00e9p","mont\u00e1zs","objekt\u00edv","p\u00e1rhuzam","pl\u00e1nok","sz\u00edn","vari\u00f3"],"articleSection":["Fejezetek a filmt\u00f6rt\u00e9netb\u0151l"],"inLanguage":"hu"},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/","name":"01. A film formanyelve - MAFSZ","isPartOf":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/filmtori_01.jpg","datePublished":"2014-06-18T14:00:48+00:00","dateModified":"2019-03-07T11:45:19+00:00","description":"A t\u00e9r, az id\u0151 \u00e9s a mozg\u00e1s \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa mindig izgatta az ember fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1t. Az \u0151sember a barlang fal\u00e1ra rajzolta a fut\u00f3 b\u00f6l\u00e9ny k\u00e9p\u00e9t.","breadcrumb":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/#primaryimage","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/filmtori_01.jpg","contentUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/filmtori_01.jpg","width":796,"height":524},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/18\/1-a-film-formanyelve\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/www.mafsz.hu\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"01. A film formanyelve"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/","name":"MAFSZ - Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Vide\u00f3 Sz\u00f6vets\u00e9g","description":"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g","publisher":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization"},"potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/www.mafsz.hu\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Organization","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization","name":"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/","logo":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg","contentUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg","width":724,"height":705,"caption":"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g"},"image":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/"},"sameAs":["https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/","https:\/\/www.instagram.com\/mafsz31","https:\/\/www.youtube.com\/channel\/UC0VaPk-iRomi0S1rTqAlFZg"]},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6","name":"\u00c1d\u00e1m","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/image\/","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g","caption":"\u00c1d\u00e1m"}}]}},"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/filmtori_01.jpg","jetpack_sharing_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/81","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=81"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/81\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1056,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/81\/revisions\/1056"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/345"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=81"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=81"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=81"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}