![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/03\/max_linder.jpg\")
1908-ban k\u00e9sz\u00fclt a Guise herceg meggyilkol\u00e1sa c\u00edm\u0171 film (r: Calmettes \u2013 Le Bargy), amelyet a francia filmt\u00f6rt\u00e9net k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1llom\u00e1s\u00e1nak tekinthet\u00fcnk. A v\u00e9res gyilkoss\u00e1got feldolgoz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9t a neves \u00edr\u00f3, Henri Lavedan \u00edrta, a film zen\u00e9j\u00e9t Saint-Sa\u00ebns szerezte. A filmet az \u00fajonnan alakult Film d\u2019Art t\u00e1rsas\u00e1g mutatta be, amely azzal a c\u00e9llal alakult, hogy m\u0171v\u00e9szi sz\u00ednvonalra emelje a m\u00e9g gyakran v\u00e1s\u00e1ri \u00edz\u0171 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1got, a filmet. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben a legnevesebb \u00edr\u00f3kt\u00f3l rendeltek forgat\u00f3k\u00f6nyveket, \u00e9s a szerepekre a Com\u00e9die Francaise kiv\u00e1l\u00f3 sz\u00edn\u00e9szeit szerz\u0151dtett\u00e9k. A filmben a rendez\u0151 ker\u00fclte a t\u00falzott gesztikul\u00e1l\u00e1st, a pantomimszer\u0171 mozg\u00e1st, amellyel kor\u00e1bban a besz\u00e9d hi\u00e1ny\u00e1t pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k ellens\u00falyozni, \u00e9s ink\u00e1bb az arcj\u00e1t\u00e9kra helyezte a hangs\u00falyt. A sz\u00edn\u00e9szek kim\u00e9rt, visszafogott mozdulatokkal j\u00e1tszottak, amely teljesen ellent\u00e9tben \u00e1llt M\u00e9li\u00e8s alakjainak mozgalmass\u00e1g\u00e1val.<\/p>\n
Ennek a filmnek a h\u0151sei m\u00e1r meghat\u00e1rozott tulajdons\u00e1gokkal, jellemmel b\u00edrtak. A gonosz, alattomos kir\u00e1ly figur\u00e1ja a k\u00e9s\u0151bbi pszichol\u00f3giai \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3d ir\u00e1ny\u00e1ba mutatott. A Film d\u2019Art sikeres kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9t k\u00e9t tov\u00e1bbi irodalmi film k\u00f6vette: Az Od\u00fcsszeusz hazat\u00e9r\u00e9se (\u00edr\u00f3: Edmond Rostand), \u00e9s a J\u00fad\u00e1s lelkiismerete (\u00edr\u00f3: Henri Lavedan). 1911-ben M. Pouctal megfilmes\u00edtette Dumas Kam\u00e9li\u00e1s h\u00f6lgy\u00e9t, \u00e9s ezzel kezdet\u00e9t vette a nagy francia reg\u00e9nyek filmrevitel\u00e9nek sora. 1913-ban A nyomorultak \u00e9s a Germinal filmv\u00e1ltozata k\u00e9sz\u00fclt el Albert Capellani rendez\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n
Louis Feuillade, aki kor\u00e1bban a Path\u00e9 komikus sz\u00edn\u00e9sze volt, a t\u00edzes \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l kezdve, a nagy riv\u00e1lis, a Gaumont c\u00e9g vezet\u0151 rendez\u0151je lett. T\u00f6bb m\u0171fajjal is pr\u00f3b\u00e1lkozott: komikus tr\u00fckkfilmekkel, koszt\u00fcm\u00f6s t\u00f6rt\u00e9nelmi filmekkel, bulv\u00e1rkom\u00e9di\u00e1kkal, \u00e9s f\u0151k\u00e9nt olyan folytat\u00e1sos b\u0171n\u00fcgyi filmekkel, mint a Fantomas (1913-14), a V\u00e1mp\u00edr (1915-16) \u00e9s a Judex (1916-18) c\u00edm\u0171 sorozatok. Ezek a filmek izgalmas, fordulatos cselekm\u00e9ny\u00fck miatt voltak n\u00e9pszer\u0171ek. Feuillade versenyt\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl a legjelent\u0151sebb Victorin Jasset volt. Meg kell eml\u00edteni Louis Gasnier nev\u00e9t is, aki a Path\u00e9 megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l Amerik\u00e1ban forgatta a New York rejtelmei c\u00edm\u0171 filmet 1915-ben.<\/p>\n
2.1.2. A n\u00e9mafilm utols\u00f3 \u00e9vtizede Franciaorsz\u00e1gban<\/h2>\n
Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9get vetett a film vil\u00e1gpiac\u00e1n a franci\u00e1k els\u0151bbs\u00e9g\u00e9nek. A bels\u0151 piac meggy\u00f6ng\u00fclt, a filmgy\u00e1rt\u00e1s nem fizet\u0151d\u00f6tt ki, a filmek a befektetett t\u0151k\u00e9nek csak jelent\u00e9ktelen h\u00e1nyad\u00e1t t\u00e9r\u00edtett\u00e9k vissza. Amerikai filmek \u00e1rasztott\u00e1k el az orsz\u00e1got, amelyek hatalmas sikert arattak. Path\u00e9, Gaumont \u00e9s bank\u00e1raik 1918 ut\u00e1n ink\u00e1bb felsz\u00e1molt\u00e1k francia \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi v\u00e1llalataikat, mintsem hogy a hatalmas amerikai \u00e9s n\u00e9met versenyt\u00e1rsakkal felvegy\u00e9k a harcot.<\/p>\n
A francia filmgy\u00e1rt\u00e1sban kialakult anarchikus helyzet azonban kedvezett az \u00faj ir\u00e1nyzatok kialakul\u00e1s\u00e1nak. 1918 ut\u00e1n Louis Delluc k\u00f6r\u00fcl egy olyan lelkes fiatal csapat gy\u00fclekezett, akik szinte valamennyien irodalommal vagy \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1ssal foglalkoztak, \u00e9s a filmet els\u0151sorban m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt \u00e9s nem mint \u00fczletet fogt\u00e1k fel. Louis Delluc, Marcel L\u2019Hebier, Jean Epstein, Germaine Dulac \u00e9s Abel Gance tartoztak ehhez az ir\u00e1nyzathoz, amelyet hamarosan impresszionist\u00e1nak kezdtek nevezni. Delluc volt az ir\u00e1nyzat szellemi atyja, aki filmkritikusb\u00f3l \u00e9s filmteoretikusb\u00f3l lett rendez\u0151. \u0150 teremtette meg Franciaorsz\u00e1gban a magas sz\u00ednvonal\u00fa filmkritik\u00e1t, kezdem\u00e9nyez\u0151je \u00e9s megteremt\u0151je volt a filmklub mozgalomnak is. A h\u00faszas \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l rendezett filmeket is. Filmdr\u00e1ma volt a Fekete f\u00fcst c\u00edm\u0171 m\u0171ve, amelyet a Csend k\u00f6vetett, ahol a bels\u0151 monol\u00f3g megteremt\u00e9s\u00e9vel k\u00eds\u00e9rletezett. A Mennyd\u00f6rg\u00e9s c\u00edm\u0171 boh\u00f3zat ut\u00e1n rendezte k\u00e9t legkiemelked\u0151bb filmj\u00e9t: a L\u00e1zat \u00e9s a Hontalan asszonyt 1922-ben. Rendez\u0151i p\u00e1ly\u00e1ja kibontakoz\u00e1s\u00e1t megg\u00e1tolta korai hal\u00e1la.<\/p>\n
A csoportosul\u00e1s legeredetibb alakja Marcel L\u2019Herbier volt, aki szint\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171fajokkal k\u00eds\u00e9rletezett, \u00faj filmes form\u00e1kat keresve. Forgat\u00f3csoportj\u00e1ban neves \u00edr\u00f3kkal, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szekkel dolgozott egy\u00fctt. K\u00eds\u00e9rleti filmjei: A v\u00e9gzet vill\u00e1ja, az Eldor\u00e1d\u00f3 \u00e9s A kegyetlen asszony. A tenger embere c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben zenei mot\u00edvumokat pr\u00f3b\u00e1lt vizu\u00e1lisan megjelen\u00edteni. Filmjeinek sorozatos kudarca azonban arra k\u00e9nyszer\u00edtette, hogy \u00e1tt\u00e9rjen a kommerszfilmekre.<\/p>\n
Jean Epstein legismertebb filmje az 1923-ban k\u00e9sz\u00fclt H\u0171s\u00e9ges sz\u00edv. Ezt a n\u00e9pies t\u00e1rgy\u00fa Nevers sz\u00e9pe k\u00f6vette 1924-ben, majd a Finis Terrae (1929) \u00e9s a Morvran (1930) c\u00edm\u0171 filmjeivel a dokumentumfilm m\u0171faja fel\u00e9 fordult.<\/p>\n
Germaine Dulac legjelent\u0151sebb filmje a Beudet asszony mosolya, amely 1922-ben k\u00e9sz\u00fclt. A film egy meg nem \u00e9rtett asszonyr\u00f3l sz\u00f3l, aki f\u00e9rj\u00e9t annyira gy\u0171l\u00f6li, hogy m\u00e1r a gyilkoss\u00e1g gondolat\u00e1val foglalkozik. Dulac sz\u00edvesen haszn\u00e1l metafor\u00e1kat. Amikor p\u00e9ld\u00e1ul az asszony egy Debussy m\u0171vet zongor\u00e1zik, remeg\u0151 v\u00edzt\u00fckr\u00f6t l\u00e1tunk. Dulac a huszas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l egyre ink\u00e1bb a sz\u00fcrrealizmus fel\u00e9 fordult \u00e9s az els\u0151 sz\u00fcrrealista filmet: A kagyl\u00f3 \u00e9s a lelk\u00e9szt \u0151 k\u00e9sz\u00edtette 1927-ben.<\/p>\n
Abel Gance st\u00edlus\u00e1nak jellemz\u0151i a patetikus hangv\u00e9tel, az \u00e1rad\u00f3 l\u00edra \u00e9s a formagazdags\u00e1g. Legjelent\u0151sebb filmjei: a pacifista-humanista szeml\u00e9let\u0171 V\u00e1dolok (1919), a vasutask\u00f6rnyezetben j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 Sz\u00e1guld\u00f3 ker\u00e9k (1923-24) \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi filmje, a Nap\u00f3leon (1927). A Sz\u00e1guld\u00f3 ker\u00e9k kezd\u0151 k\u00e9psorai egy vas\u00fati szerencs\u00e9tlens\u00e9get mutatnak be rendk\u00edv\u00fcl brav\u00farosan. Gance a gyorsul\u00f3 v\u00e1g\u00e1st, Griffith gyakori elj\u00e1r\u00e1s\u00e1t alkalmazza. Egym\u00e1st v\u00e1ltj\u00e1k a k\u00e9pek, elsuhan\u00f3 t\u00e1jakat l\u00e1tunk, majd arcok k\u00f6zelij\u00e9t, \u00e9s a mozdonyb\u00f3l ki\u00e1raml\u00f3 g\u0151zt. A film \u00fcteme egyre gyorsul, a mozdony a szakad\u00e9k fel\u00e9 rohan \u00e9s bek\u00f6vetkezik a katasztr\u00f3fa.<\/p>\n Az impresszionist\u00e1k csak r\u00e9szben tudt\u00e1k megval\u00f3s\u00edtani a film felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1t a hagyom\u00e1nyos tematika uralma al\u00f3l. Ezt a folyamatot tet\u0151zt\u00e9k be a radik\u00e1lisabb, ifjabb filmm\u0171v\u00e9szek, Ren\u00e9 Clair, Alberto Cavalcanti, Luis Bunuel, Jean Cocteau, \u00e9s a filmmel is k\u00eds\u00e9rletez\u0151 fest\u0151: Fernand Leger, valamint az amerikai f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz, Man Ray. Els\u0151sorban a k\u00eds\u00e9rleti r\u00f6vidfilmeket kedvelt\u00e9k, ide\u00e1ljuk a cinema pour (tiszta film) volt. A mozg\u00f3k\u00e9p tiszta ritmus\u00e1t akart\u00e1k megteremteni, ez\u00e9rt k\u00fcsz\u00f6b\u00f6ltek ki minden tartalmat a filmjeikb\u0151l. A sz\u00fcrrealizmus a dadaizmushoz hasonl\u00f3an a polg\u00e1ri m\u0171v\u00e9szet konformizmusa \u00e9s racion\u00e1lis logik\u00e1ja ellen l\u00e1zadt. A film ter\u00fclet\u00e9n a sz\u00fcrrealist\u00e1k j\u00f3val akt\u00edvabbak voltak az impresszionist\u00e1kn\u00e1l, akik sz\u00e1m\u00e1ra gyakran \u00f6nc\u00e9l volt a mozgalmas form\u00e1k elrendez\u00e9se.<\/p>\n Franciaorsz\u00e1g mellett Olaszorsz\u00e1gban is viszonylag kor\u00e1n jelent\u0151s filmipar alakult ki, \u00e9s filmm\u0171v\u00e9szete m\u00e1r a korai n\u00e9mafilm idej\u00e9n is hatott m\u00e1s orsz\u00e1gok\u00e9ra.<\/p>\n Amikor 1895 december\u00e9ben a Lumi\u00e8re testv\u00e9rek P\u00e1rizsban a kinematogr\u00e1f bemutat\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sz\u00fcltek, Olaszorsz\u00e1gban Filoteo Alberini szabadalmat kapott egy \u00e1ltala kifejlesztett filmfelvev\u0151- \u00e9s vet\u00edt\u0151 szerkezetre. Az olasz film \u00fatt\u00f6r\u0151i, francia kolleg\u00e1ikhoz hasonl\u00f3an, el\u0151sz\u00f6r r\u00f6vid filmszalagokat forgattak a Vez\u00fav kit\u00f6r\u00e9s\u00e9r\u0151l, a messinai f\u00f6ldreng\u00e9sr\u0151l, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hadgyakorlatokr\u00f3l, vagy aut\u00f3- \u00e9s l\u00f3versenyekr\u0151l. 1905-ben kezd\u0151d\u00f6tt a folyamatos olasz filmgy\u00e1rt\u00e1s, amikor Filoteo Alberini \u00e9s Alceste Santoni az els\u0151 m\u0171termet alap\u00edtotta. Itt olyan dokumentarista st\u00edlus\u00fa m\u0171vek k\u00e9sz\u00fcltek, amelyeket a k\u00e9s\u0151bbi n\u00e9pszer\u0171-tudom\u00e1nyos filmek \u0151s\u00e9nek nevezhet\u00fcnk. 1908-ban alakultak meg az els\u0151 filmv\u00e1llalatok, \u00e9s ekkor a j\u00e1t\u00e9kfilmgy\u00e1rt\u00e1s is elkezd\u0151d\u00f6tt. 1909-ben sz\u00fcletett meg az olasz burleszk, amikor az egyik c\u00e9g a Path\u00e9 komikus h\u0151s\u00e9t szerz\u0151dtette, aki Cretinetti n\u00e9ven lett az olasz k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g kedvence. Mellette a k\u00e9t legn\u00e9pszer\u0171bb burleszk h\u0151s Tontolini \u00e9s Polidor voltak. A korai dokumentarista \u00e9s burleszkir\u00e1nyzat azonban elszigetelt maradt az olasz film \u00e1ltal\u00e1nos fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben, \u00e9s nem teremtett sem iskol\u00e1t, sem hagyom\u00e1nyt.<\/p>\n Nemzetk\u00f6zi jelent\u0151s\u00e9gre a t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9m\u00e1k monument\u00e1lis st\u00edlus\u00fa feldolgoz\u00e1s\u00e1val tett szert az olasz film a t\u00edzes \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l. Ezekben a filmekben az \u00f3kort\u00f3l az it\u00e1liai szabads\u00e1gharcig felvonult az eg\u00e9sz vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelem. A pazar ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00fa t\u00f6rt\u00e9nelmi alkot\u00e1sok hamarosan keresettekk\u00e9 v\u00e1ltak eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ban, \u00e9s Amerik\u00e1ban is. Ehhez hozz\u00e1j\u00e1rult az is, hogy a francia \u00e9s az amerikai film 1910 k\u00f6r\u00fcl \u00e9lte \u00e1t els\u0151 v\u00e1ls\u00e1g\u00e1t. A t\u00e9m\u00e1k \u00e9s a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s sablonoss\u00e1 kezdtek v\u00e1lni, a l\u00e1tv\u00e1nyos, nagyszab\u00e1s\u00fa t\u00f6rt\u00e9nelmi filmek pedig \u00fajdons\u00e1gk\u00e9nt hatottak. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt k\u00e9sz\u00fclt t\u00f6rt\u00e9nelmi filmek k\u00f6z\u00fcl a Pompeji v\u00e9gnapjai (r: Luigi Maggi \u00e9s Mario Caserini), a Tr\u00f3ja eleste (r: Giovanni Pastrone) \u00e9s a Quo Vadis (r: Enrico Guazzoni) voltak a legjelent\u0151sebbek. A t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9m\u00e1k mellett a dr\u00e1mai \u00e9s elbesz\u00e9l\u0151 irodalmi m\u0171vek gazdag\u00edtott\u00e1k n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben a film anyag\u00e1t. Sikerrel filmes\u00edtett\u00e9k meg a rendez\u0151k a vil\u00e1girodalom legjelent\u0151sebb alkot\u00e1sait: a R\u00f3me\u00f3 \u00e9s J\u00falia, a Hamlet, az Othello, az Antigon\u00e9, a Don Carlos vagy a Szent Johanna filmv\u00e1ltozata a t\u00f6rt\u00e9nelmi filmek\u00e9hez hasonl\u00f3an monument\u00e1lis st\u00edlusban \u00e9s kivitelben k\u00e9sz\u00fclt.<\/p>\n Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kezdetekor a gazdas\u00e1gi vir\u00e1gz\u00e1sban l\u00e9v\u0151 olasz filmipar k\u00f6zpontja R\u00f3m\u00e1n k\u00edv\u00fcl Torino \u00e9s N\u00e1poly volt. Ebben az id\u0151ben a neves olasz \u00edr\u00f3: Gabriele d\u2019Anunzio rendk\u00edv\u00fcl nagy befoly\u00e1st gyakorolt az olasz filmre. T\u00f6bb m\u0171v\u00e9t megfilmes\u00edtett\u00e9k, \u00e9s forgat\u00f3k\u00f6nyveket is \u00edrt, p\u00e9ld\u00e1ul az olasz n\u00e9mafilm korszak legjelent\u0151sebb filmj\u00e9nek, a Cabiri\u00e1nak a forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9t. Ennek a filmnek a k\u00e9pk\u00f6zi feliratait is \u0151 k\u00e9sz\u00edtette. A Cabiria 1914-ben k\u00e9sz\u00fclt, a r\u00f3mai \u00e9s a karth\u00e1g\u00f3i birodalom harc\u00e1t, Karth\u00e1g\u00f3 pusztul\u00e1s\u00e1t eleven\u00edtette meg. A filmet Giovanni Pastrone rendezte, a korszak legjelent\u0151sebb rendez\u0151je, aki 1910-ben t\u0171nt fel Tr\u00f3ja eleste c\u00edm\u0171 filmj\u00e9vel. A Cabiria d\u00edszlet\u00e9p\u00edtkez\u00e9se, t\u00f6megmozgat\u00e1sa, technikai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa minden addigi film\u00e9t fel\u00fclm\u00falta. Ilyen technikai \u00faj\u00edt\u00e1s volt a kocsiz\u00e1s bevezet\u00e9se. A kamera s\u00edneken g\u00f6rd\u00fclt, \u00e9s ez lehet\u0151v\u00e9 tette a szerepl\u0151k hosszabb ideig tart\u00f3 k\u00f6vet\u00e9s\u00e9t v\u00e1g\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. A technikai seg\u00e9deszk\u00f6z\u00f6k lelem\u00e9nyes alkalmaz\u00e1sa \u00e9s d\u2019Annunzio dramaturgiai m\u0171v\u00e9szete is hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy a film diadalmasan j\u00e1rta be az eg\u00e9sz vil\u00e1got, minden\u00fctt hatalmas k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g- \u00e9s szakmai sikert aratva. Hat\u00e1sa t\u00f6bb jeles filmrendez\u0151nek ebben az id\u0151szakban k\u00e9sz\u00fclt filmj\u00e9n is lem\u00e9rhet\u0151. Az amerikai Griffith p\u00e9ld\u00e1ul az 1916-ban befejezett T\u00fcrelmetlens\u00e9g c\u00edm\u0171 nagy t\u00f6rt\u00e9nelmi filmj\u00e9hez kapott \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st a Cabiri\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n A l\u00e1tv\u00e1nyos, nagyszab\u00e1s\u00fa t\u00f6rt\u00e9nelmi filmst\u00edlus mellett m\u00e1s ir\u00e1nyzatok is kialakultak a t\u00edzes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n, amelyek jelent\u0151s m\u0171veikkel kiindul\u00f3pontjai lehettek volna az olasz film k\u00e9s\u0151bbi felemelked\u00e9s\u00e9nek. A t\u00f6rt\u00e9nelmi filmek szinte kiz\u00e1r\u00f3lagos egyeduralma azonban elb\u00e1tortalan\u00edtotta ezeket az ir\u00e1nyzatokat \u00e9s megakad\u00e1lyozta meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00fcket. Az egyik ilyen ir\u00e1nyzat volt a verizmus, amely a realista irodalmi hagyom\u00e1nyokhoz kapcsol\u00f3dott. Egyik legjelent\u0151sebb alkot\u00e1sa az 1914-ben k\u00e9sz\u00fclt Elvesztek a s\u00f6t\u00e9tben c\u00edm\u0171 film, amelyet Nino Martoglio rendezett. A film a t\u00e1rsadalom k\u00e9t oszt\u00e1ly\u00e1nak p\u00e1rhuzamos bemutat\u00e1s\u00e1ra ellent\u00e9tes tartalm\u00fa k\u00e9peket alkalmazott, aminek sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 haszn\u00e1lat\u00e1ra Griffithn\u00e9l tal\u00e1lunk majd p\u00e9ld\u00e1kat.<\/p>\n cselekm\u00e9ny egyid\u0151ben j\u00e1tsz\u00f3dik a gazdag Vallenza herceg palot\u00e1iban, \u00e9s a koldusok \u00e9s prolet\u00e1rok lakta nyomor\u00fas\u00e1gos n\u00e1polyi visk\u00f3kban. A szeg\u00e9nyes k\u00f6rnyezet rajza j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zi a korabeli N\u00e1poly n\u00e9h\u00e1ny jellegzetes von\u00e1s\u00e1t: a nyomor\u00fas\u00e1gos utc\u00e1csk\u00e1k \u00e9s a k\u00e1v\u00e9h\u00e1zak vil\u00e1g\u00e1t, a babon\u00e1t, a v\u00e9rbossz\u00fat \u00e9s a nemess\u00e9g ir\u00e1nt \u00e9rzett babon\u00e1s tiszteletet. A film val\u00f3sz\u00edn\u0171leg hat\u00e1ssal volt az olasz neorealizmus megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9re is a negyvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n. Eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 Anton Giulio Bragaglia \u00e9s Lucio d\u2019Ambra tev\u00e9kenys\u00e9ge, akik futurista filmeket k\u00e9sz\u00edtettek, \u00e9s a filmnyelv formai meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1n f\u00e1radoztak. Ir\u00e1nyzatuk azonban elszigetelt maradt.<\/p>\n Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9ge az olasz film hanyatl\u00e1s\u00e1nak id\u0151szaka, amelynek f\u0151 oka az amerikai, \u00e9s az egyre jelent\u0151sebb\u00e9 v\u00e1l\u00f3 n\u00e9met filmek t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1sa volt. A t\u00edzes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a forgat\u00f3k\u00f6nyvek egyre \u00e9rdektelenebbek \u00e9s gyeng\u00e9bbek lettek, mert a szt\u00e1rkultusz kialakul\u00e1s\u00e1val a sz\u00edn\u00e9szek szem\u00e9lye ker\u00fclt el\u0151t\u00e9rbe.<\/p>\n A d\u00e1n n\u00e9mafilm saj\u00e1tos helyet foglal el az eur\u00f3pai filmt\u00f6rt\u00e9netben. M\u00e1r a filmm\u0171v\u00e9szet kialakul\u00e1sa idej\u00e9n l\u00e9p\u00e9st tartott a vezet\u0151 orsz\u00e1gokkal, \u00e9s az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9ig filmnagyhatalomnak sz\u00e1m\u00edtott. A d\u00e1n film er\u0151sen hatott a korai eur\u00f3pai filmm\u0171v\u00e9szetre, technikai \u00e9s m\u0171v\u00e9szi tekintetben egyik ir\u00e1nyad\u00f3ja volt.<\/p>\n Az els\u0151 d\u00e1n forgat\u00f3k\u00f6nyvet 1907-ben \u00edrt\u00e1k meg. Nagyon naiv volt ez a forgat\u00f3k\u00f6nyv, kiz\u00e1r\u00f3lag egy sz\u00f3rakozott professzor balszerencs\u00e9s kalandjaival foglalkozott, de a bel\u0151le k\u00e9sz\u00fclt filmben olyan sz\u00edn\u00e9sz szerepelt, aki k\u00e9s\u0151bb Hollywoodban k\u00f6zismertt\u00e9 v\u00e1lt: Jean Hersholtnak h\u00edvt\u00e1k.<\/p>\n Volt D\u00e1ni\u00e1ban valaki, aki hamarosan r\u00e1j\u00f6tt arra, hogy a film milyen j\u00f3 \u00fczleti lehet\u0151s\u00e9geket rejt mag\u00e1ban. Ole Olsen, az egykori gazd\u00e1lkod\u00f3, nagy lend\u00fclettel fogott a munk\u00e1hoz, \u00e9s 1905-ben megalap\u00edtotta a Nordisk Film V\u00e1llalatot, amelynek h\u00edres jegesmedve embl\u00e9m\u00e1ja hamarosan az eg\u00e9sz vil\u00e1gon ismert lett. 1906-ban m\u00e1r sz\u00e1z filmet k\u00e9sz\u00edtettek. Ezek a filmek nemcsak primit\u00edv humort \u00e9s egyszer\u0171 \u00f6tleteket tartalmaztak. Ole Olsen dr\u00e1mai m\u0171veket is k\u00e9sz\u00edtett. Ezek egyike az Oroszl\u00e1nvad\u00e1szok c\u00edm\u0171 volt, amelynek felv\u00e9telei sor\u00e1n k\u00e9t igazi oroszl\u00e1nt \u00f6ltek meg. Ez volt az els\u0151 olyan film, amely kasszasikert aratott: 159 k\u00f3pi\u00e1t adtak el bel\u0151le.<\/p>\n A korai filmek rendk\u00edv\u00fcl sokf\u00e9l\u00e9k voltak. 1907-ben m\u00e1r k\u00e9sz\u00fclt film Nap\u00f3leon \u00e9let\u00e9r\u0151l a vil\u00e1girodalmi alkot\u00e1sok k\u00f6z\u00fcl pedig megfilmes\u00edtett\u00e9k a Hamletet \u00e9s a Kam\u00e9li\u00e1s h\u00f6lgyet. Ezek a filmek nemcsak D\u00e1ni\u00e1ban voltak sikeresek. Olyan nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s nyilv\u00e1nult meg ir\u00e1ntuk k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is, hogy Ole Olsen hamarosan 150 ezer angol font \u00e9rt\u00e9k\u0171 filmnyersanyagot v\u00e1s\u00e1rolt. R\u00f6videsen r\u00e1j\u00f6tt azonban, hogy ezek a filmek t\u00fal r\u00f6videk, ez\u00e9rt mer\u00e9szen belev\u00e1gott, \u00e9s az addigi negyed\u00f3r\u00e1s filmek helyett k\u00e9tszer olyan hossz\u00faakat kezdett gy\u00e1rtani. Ole Olsen nemcsak \u00fczletember volt, de min\u0151s\u00e9gi filmek gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1ra is t\u00f6rekedett, \u00e9s siker\u00fclt a legjobb sz\u00edn\u00e9szeket r\u00e1vennie, hogy n\u00e1la szerepeljenek. K\u00f6z\u00e9j\u00fck tartozott t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Betty Nansen \u00e9s Bodil Ipsen, a k\u00e9s\u0151bbi filmrendez\u0151.<\/p>\n 1909 k\u00f6r\u00fcl alakult ki a saj\u00e1tos d\u00e1n filmm\u0171faj, a t\u00e1rsadalmi t\u00e1rgy\u00fa filmdr\u00e1ma, amelynek megteremt\u00e9se els\u0151sorban Vigo Larsen rendez\u0151 nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik. Ezek a filmdr\u00e1m\u00e1k \u00e1ltal\u00e1ban a jelenkorban j\u00e1tsz\u00f3dtak. F\u0151 jellemz\u0151ik: a pszichologiz\u00e1l\u00f3 hajlam, a romantikusan ki\u00e9lezett konfliktusok, a sodr\u00f3 szenved\u00e9lyek, a komor t\u00f3nus \u00e9s az \u00e1ltal\u00e1ban tragikus befejez\u00e9s. Kedvelt t\u00e9m\u00e1juk volt a szerelmi, a f\u00e9lt\u00e9kenys\u00e9gi \u00e9s a h\u00e1zass\u00e1gi probl\u00e9ma. A reg\u00e9nyes mesesz\u00f6v\u00e9s, a cselekm\u00e9nysz\u00e1lak bonyol\u00edt\u00e1sa szint\u00e9n d\u00e1n hat\u00e1sra indult meg a t\u00f6bbi nemzet filmgy\u00e1rt\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n A Nordisk Film V\u00e1llalat legnagyobb siker\u00e9t Waldemar Psilandernek, a vil\u00e1g egyik legels\u0151 filmszt\u00e1rj\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhette, aki a szerelmi dr\u00e1m\u00e1k \u00e1lland\u00f3 f\u0151szerepl\u0151je volt. Eleg\u00e1ns, f\u00e9rfias sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9\u00e9rt a n\u0151k milli\u00f3i rajongtak Eur\u00f3p\u00e1ban. A nemzetk\u00f6zi n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ghez azonban az is hozz\u00e1j\u00e1rult, hogy Psylander tehets\u00e9ges sz\u00edn\u00e9sz is volt, amint azt h\u00e1rom legnevesebb filmje: A boh\u00f3c, a Felt\u00e1mad\u00e1s \u00e9s A bibli\u00e1s ember is bizony\u00edtja. Az ut\u00f3bbi filmben egy lelk\u00e9szt j\u00e1tszik, aki eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9t annak szenteli, hogy a szeg\u00e9nynegyedekben \u00e9l\u0151k\u00f6n seg\u00edtsen. Psylander k\u00e9s\u0151bb \u00f6n\u00e1ll\u00f3 v\u00e1llalatot alap\u00edtott, de r\u00f6viddel ezut\u00e1n, 1917-ben \u2013 a karrierje cs\u00facs\u00e1n \u2013 \u00f6ngyilkoss\u00e1got k\u00f6vetett el, amely tov\u00e1bb n\u00f6velte m\u00edtosz\u00e1t. Hal\u00e1la egybeesik a d\u00e1n n\u00e9mafilm hanyatl\u00e1s\u00e1nak id\u0151szak\u00e1val.<\/p>\n A t\u00edzes \u00e9vek elej\u00e9n h\u00e1rom kimagasl\u00f3 rendez\u0151 dolgozott D\u00e1ni\u00e1ban: August Blom, Holger Madsen \u00e9s Urban Gad. August Blom nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik az Atlantis c\u00edm\u0171 film, amely Gerhart Hauptmann reg\u00e9nye alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt \u00e9s a Titanic trag\u00e9di\u00e1j\u00e1t dolgozta fel. Az 1913-ban k\u00e9sz\u00fclt m\u0171 a d\u00e1n n\u00e9mafilmgy\u00e1rt\u00e1s legk\u00f6lts\u00e9gesebb produkci\u00f3ja volt. \u00c9rdekess\u00e9ge, hogy a film felv\u00e9telein\u00e9l az \u00e9ppen D\u00e1ni\u00e1ban tanulm\u00e1ny\u00faton tart\u00f3zkod\u00f3 Kert\u00e9sz Mih\u00e1ly is assziszt\u00e1lt, \u00e9s a filmben egy kisebb szerepet is j\u00e1tszik.<\/p>\n Holger Madsen eszt\u00e9tikai \u00e9rz\u00e9k\u00e9vel \u00e9s v\u00e1laszt\u00e9koss\u00e1g\u00e1val t\u0171nt ki rendez\u0151t\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl. K\u00e9t legjelent\u0151sebb filmje a Pax Aeterna \u00e9s a m\u00e1r eml\u00edtette A bibli\u00e1s ember volt. A rendez\u0151 mesteri m\u00f3don alkalmazta a speci\u00e1lis filmes effektusokat. A d\u00edszletek, a f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s, a vil\u00e1g\u00edt\u00e1s gondosan el\u0151k\u00e9sz\u00edtett \u00e9s kidolgozott minden filmj\u00e9ben. Holger Madsen filmjeiben j\u00e1tszott a d\u00e1n film m\u00e1sik h\u00edres f\u00e9rfiszt\u00e1rja, a norv\u00e9g sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Gunnar Tolnnaes.<\/p>\n Urban Gad nemcsak neves rendez\u0151 \u00e9s filmteoretikus volt, de nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik Asta Nielsen felfedez\u00e9se is, akinek neve a n\u00e9mafilmkorszakban fogalomm\u00e1 v\u00e1lt. Asta Nielsen, akit \u201ea film Dusej\u00e1nak\u201d is neveztek, j\u00e1t\u00e9k\u00e1val bebizony\u00edtotta, hogy a filmm\u0171v\u00e9szet is lehet. M\u00e1r az els\u0151 filmszerepeiben megmutatkozott, hogy m\u00e1s mint a t\u00f6bbiek, hogy egyenesen a filmre termett. 1910-ben deb\u00fct\u00e1lt Urban Gad: A z\u00fcll\u00e9s \u00fatj\u00e1n c\u00edm\u0171 filmj\u00e9vel, ahol egy prostitu\u00e1ltat j\u00e1tszott. A forgat\u00f3k\u00f6nyvet is Urban Gad \u00edrta, \u00e9s \u0151 volt a film producere is. A film hatalmas nemzetk\u00f6zi sikere elind\u00edtotta Asta Nielsent a vil\u00e1gh\u00edr fel\u00e9. Arca, megragad\u00f3 egy\u00e9nis\u00e9ge, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tehets\u00e9ge, amelynek r\u00e9v\u00e9n fennk\u00f6lt is tudott lenni, de emberi is, minden filmj\u00e9t jelent\u0151ss\u00e9 tett\u00e9k. J\u00e1tszott v\u00edgj\u00e1t\u00e9kokban, dr\u00e1m\u00e1kban, j\u00e1tszott bakfisl\u00e1nyt, szenved\u0151 asszonyt, prostitu\u00e1ltat, \u00e9s ezeket a figur\u00e1kat nemcsak elj\u00e1tszotta, hanem mint a sz\u00ednpad legnagyobb m\u0171v\u00e9szei, \u00fajj\u00e1 is teremtette azokat. A szerep csak alkalom volt erre az emberteremt\u00e9sre. A n\u00e9met filmgy\u00e1rt\u00e1s nagyon hamar felfigyelt Asta Nielsenre, aki f\u00e9rj\u00e9vel, Urban Gaddal egy\u00fctt Berlinbe k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Ett\u0151l kezdve f\u0151leg n\u00e9met produkci\u00f3kban szerepelt, otthon csak ritk\u00e1n \u00e1llt a felvev\u0151g\u00e9p el\u00e9.<\/p>\n A t\u00edzes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n a Nordisk mellett t\u00f6bb m\u00e1s filmgy\u00e1rt\u00f3 v\u00e1llalat is alakult, b\u00e1r ezek sosem tudtak igazi konkurenseiv\u00e9 v\u00e1lni a vezet\u0151 v\u00e1llalatnak. A Filmsfabrikkel Danmark sz\u00e1mos kimagasl\u00f3 \u00e9s sikeres produkci\u00f3val jelentkezett. Lau Lauritzen, aki \u00e9veken \u00e1t a Nordisk rendez\u0151je volt, saj\u00e1t v\u00e1llalatot alap\u00edtott. \u0150 tal\u00e1lta ki, \u00e9s rendezte a k\u00e9s\u0151bb h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt komikus kett\u0151st: Zorot \u00e9s Hurut. A kis k\u00f6v\u00e9r \u00e9s a magas sov\u00e1ny emberre k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kalandok \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sok v\u00e1rtak ezekben a v\u00edgj\u00e1t\u00e9kokban, de v\u00e9g\u00fcl mindig s\u00e9rtetlen\u00fcl \u00e9s j\u00f3kedv\u0171en jutottak t\u00fal a bajokon.<\/p>\n Eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 rendez\u0151 Benjamin Christiensen is, aki 1913-ban t\u0171nt fel A titokzatos X c\u00edm\u0171 k\u00e9mfilmmel, amelynek f\u0151szerep\u00e9t is \u0151 alak\u00edtotta. Legjobb alkot\u00e1sa az 1916-ban k\u00e9sz\u00fclt A boszork\u00e1ny c\u00edm\u0171 film volt, amelyben \u00fajszer\u0171en haszn\u00e1lta ki a kameramozg\u00e1s lehet\u0151s\u00e9geit, \u00e9s technikailag sokkal magasabb szintre jutott, mint az abban az id\u0151ben \u00e1ltal\u00e1nos volt. V\u00e1g\u00e1si m\u00f3dszere is bizony\u00edtotta, hogy meg\u00e9rtette a filmm\u0171v\u00e9szet l\u00e9nyeg\u00e9t. A d\u00e1n n\u00e9mafilm utols\u00f3 nagy rendez\u0151 egy\u00e9nis\u00e9ge Carl Theodor Dreyer volt, aki a n\u00e9mafilmkorszak egyetlen nemzetk\u00f6zi h\u00edrn\u00e9vre szert tett rendez\u0151je. \u0150 m\u00e1r a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, a Nordisk lehanyatl\u00e1sa ut\u00e1n kezdett rendezni, ez\u00e9rt t\u00f6bbet dolgozott k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n \u2013 Sv\u00e9dorsz\u00e1gban, N\u00e9metorsz\u00e1gban, Franciaorsz\u00e1gban \u2013 mint haz\u00e1j\u00e1ban. Utols\u00f3 D\u00e1ni\u00e1ban k\u00e9sz\u00fclt jelent\u0151s filmje az 1920-as Levelek a S\u00e1t\u00e1n napl\u00f3j\u00e1b\u00f3l, amelynek \u0151 \u00edrta a forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9t \u00e9s \u0151 tervezte a d\u00edszleteit is, \u00e9s amely a d\u00e1n filmt\u00f6rt\u00e9net egyik klasszikus alkot\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt. A n\u00e9gy epiz\u00f3db\u00f3l \u00e1ll\u00f3 \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korokban j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi filmben nagyon \u00fcgyesen mozgatta a t\u00f6megeket, \u00e9s j\u00f3val t\u00f6bb premier pl\u00e1nt haszn\u00e1lt, mint az a korabeli d\u00e1n filmekben szok\u00e1s volt. A premier pl\u00e1nokat egy\u00e9bk\u00e9nt az 1928-ban Franciaorsz\u00e1gban k\u00e9sz\u00fclt Jeanne D\u2019Arc c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben alkalmazta ism\u00e9t mesterien. A Levelek a S\u00e1t\u00e1n napl\u00f3j\u00e1b\u00f3l els\u0151 helysz\u00edne Palesztina Krisztus idej\u00e9ben, a m\u00e1sodik Spanyolorsz\u00e1g az inkviz\u00edci\u00f3 kor\u00e1ban, a harmadik a francia forradalom id\u0151szak\u00e1ban j\u00e1tsz\u00f3dik, az utols\u00f3 pedig Finnorsz\u00e1gban az 1918-as polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n. A S\u00e1t\u00e1n mindig m\u00e1s, \u00e1lc\u00e1zott alakban jelenik meg, \u00e9s arra igyekszik r\u00e1venni az embereket, hogy \u00e1rulj\u00e1k el szomsz\u00e9daikat. A film Griffith T\u00fcrelmetlens\u00e9g\u00e9nek hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e1rulkodik, de Dreyer ink\u00e1bb azzal foglalkozik, hogy az emberek szenved\u00e9s\u00e9t mutassa be, \u00e9s nem gonoszs\u00e1gukat. Helge Nissen remek\u00fcl j\u00e1tszotta a S\u00e1t\u00e1n n\u00e9gyf\u00e9le szerep\u00e9t, de a film legnagyobb sz\u00edn\u00e9szi teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t Clara Wieth ny\u00fajtotta haldokl\u00e1si jelenet\u00e9vel. Egy olyan asszonyt testes\u00edt meg, akit\u0151l a S\u00e1t\u00e1n szerzetesnek \u00e1lc\u00e1zva elragadta a gyermek\u00e9t, \u00e9s aki \u00f6ngyilkoss\u00e1got k\u00f6vet el, mert ez az egyetlen m\u00f3d arra, hogy ne kelljen el\u00e1rulnia az \u00f6v\u00e9it.<\/p>\n A d\u00e1n n\u00e9mafilmekre nem volt jellemz\u0151 az \u00e9szaki jellegzetess\u00e9gek, nemzeti saj\u00e1toss\u00e1gok kidombor\u00edt\u00e1sa. A d\u00e1n filmek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb nemzeti sz\u00edn n\u00e9lk\u00fcl olvadtak bele a nemzetk\u00f6zi filmterm\u00e9sbe. Ann\u00e1l ink\u00e1bb jellemezte ez a sv\u00e9d filmeket, amelyek a d\u00e1n film hanyatl\u00e1sa ut\u00e1n \u00e1tvett\u00e9k \u00e9szakon a vezet\u0151 szerepet.<\/p>\n A nemzetk\u00f6zi irodalomban \u00fagy t\u00e1rgyalj\u00e1k a sv\u00e9d filmgy\u00e1rt\u00e1s aranykor\u00e1t, mint egy v\u00e1ratlan jelens\u00e9get, mint egy olyan \u00fcst\u00f6k\u00f6st, amely v\u00e1ratlanul robbant ki a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gb\u0151l, majd r\u00f6vid l\u00e1ngol\u00e1s ut\u00e1n visszazuhant. A sv\u00e9d n\u00e9mafilm vir\u00e1gkor\u00e1ban: 1917 \u00e9s 1924 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00fclt nagy sv\u00e9d filmek pedig nem a semmib\u0151l j\u00f6ttek. A sv\u00e9d n\u00e9mafilmek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l \u00e1ltal\u00e1ban csak Mauritz Stiller \u00e9s Victor Sj\u00f6str\u00f6m, a k\u00e9t rendez\u0151-\u00f3ri\u00e1s neve ismert, pedig a sv\u00e9d film vir\u00e1gkora nemcsak az \u0151 nev\u00fckh\u00f6z kapcsol\u00f3dik. Charles Magnusson volt az els\u0151 jelent\u0151s sv\u00e9d filmrendez\u0151, aki kor\u00e1bban f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szettel foglalkozott. \u0150 teremtette meg a felt\u00e9teleit a sv\u00e9d n\u00e9mafilm felemelked\u00e9s\u00e9nek. Julius Jaenzon nev\u00e9t is ismernie kell a filmt\u00f6rt\u00e9netekben kicsit is j\u00e1ratosnak, aki Stiller \u00e9s Sj\u00f6str\u00f6m kiv\u00e1l\u00f3 operat\u0151re volt. Charles Magnusson \u00e9s Julius Jaenzon technikai \u00e9s m\u0171v\u00e9szi tekintetben sok eur\u00f3pai \u00e9s amerikai koll\u00e9g\u00e1jukn\u00e1l el\u0151bbre tartottak.<\/p>\n A sv\u00e9d film 1916-17 k\u00f6r\u00fcli felvir\u00e1gz\u00e1s\u00e1nak teh\u00e1t megvoltak az el\u0151zm\u00e9nyei. A sv\u00e9d film vil\u00e1gh\u00edr\u0171v\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz az is hozz\u00e1j\u00e1rult, hogy az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa t\u00f6nkretette a francia \u00e9s d\u00e1n filmipart, a n\u00e9metek\u00e9 \u00e9s angolok\u00e9 pedig alacsony sz\u00ednvonal\u00fa maradt, Sv\u00e9dorsz\u00e1g viszont semleges \u00e1llamk\u00e9nt eg\u00e9sz sor eredeti filmet alkothatott. B\u00e1r akkor m\u00e9g nem export\u00e1lhatott, de 1920-ban a sv\u00e9d filmek m\u00e1r el\u00e1rasztott\u00e1k a vil\u00e1got. Ekkor kezdett a n\u00e9met filmgy\u00e1rt\u00e1s is felt\u00f6rni, de m\u00e1s \u00faton haladt. Az expresszionizmust\u00f3l \u00e1thatott fiatal m\u0171v\u00e9szek elszakadtak a val\u00f3 \u00e9lett\u0151l, mesters\u00e9ges vil\u00e1got alkottak, \u00e9s szinte kiz\u00e1r\u00f3lag m\u0171teremben forgattak. A sv\u00e9dek viszont a realista iskol\u00e1n\u00e1l maradtak, emberi probl\u00e9m\u00e1kat jelen\u00edtettek meg \u00e9s nagyobbr\u00e9szt k\u00fcls\u0151ben forgattak. A sv\u00e9d n\u00e9mafilm-iskola tov\u00e1bbi jellegzetess\u00e9gei a k\u00f6vetkez\u0151k: l\u00e9lektani realizmus az alakok jellemz\u00e9s\u00e9ben \u00e9s a dr\u00e1ma minden mozzanat\u00e1ban, a nemzeti jellegzetess\u00e9gek kidombor\u00edt\u00e1sa, a t\u00e1j fokozott dramaturgiai szerepe, valamint az irodalom k\u00f6zpont\u00fas\u00e1g. A sv\u00e9d n\u00e9mafilm tal\u00e1n a szovjet filmgy\u00e1rt\u00e1sra volt a legnagyobb hat\u00e1ssal. Eizenstein \u00e9s Pudovkin nyilatkozatai arra vallanak, hogy j\u00f3l ismert\u00e9k a sv\u00e9d n\u00e9mafilmeket. F\u0151k\u00e9pp realizmusukat \u00e9s saj\u00e1tos term\u00e9szetszeml\u00e9let\u00fcket szerett\u00e9k. A fest\u0151i mont\u00e1zs haszn\u00e1lat\u00e1ban is sokat tanultak a sv\u00e9dekt\u0151l, de ezt forradalmi ir\u00e1nyban fejlesztett\u00e9k tov\u00e1bb.<\/p>\n A sv\u00e9d n\u00e9mafilm fejl\u0151d\u00e9se meglep\u0151en \u00f6n\u00e1ll\u00f3, \u00e9s a sv\u00e9d filmipar viszonylag kor\u00e1n saj\u00e1t l\u00e1b\u00e1ra \u00e1llt. A Svenska Biogratteaternt 1905-ben alap\u00edtotta Charles Magnusson. Kezdetben h\u00edrad\u00f3k k\u00e9sz\u00fcltek itt, \u00e9s 1907-t\u0151l a j\u00e1t\u00e9kfilmgy\u00e1rt\u00e1s is elindult. A j\u00e1t\u00e9kfilmgy\u00e1rt\u00e1s k\u00e9t gy\u00f6k\u00e9rb\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkozott: a sz\u00ednh\u00e1zi technik\u00e1b\u00f3l, amelyet st\u00fadi\u00f3felv\u00e9telekkel, \u00e1ll\u00f3 felvev\u0151g\u00e9ppel forgattak, tov\u00e1bb\u00e1 a mozg\u00f3 felvev\u0151g\u00e9ppel k\u00e9sz\u00fclt riporteri felv\u00e9telekb\u0151l. A Svenska Biografteatern embl\u00e9m\u00e1ja egy bagoly volt, amely a d\u00e1n Nordisk jegesmedv\u00e9j\u00e9hez \u00e9s a francia Path\u00e9 kakas\u00e1hoz hasonl\u00f3an v\u00e1lt ismert \u00e9s jellegzetes embl\u00e9m\u00e1v\u00e1 a vil\u00e1g mozijaiban. 1912-ben szerz\u0151d\u00f6tt a Svensk\u00e1hoz Mauritz Stiller \u00e9s Victor Sj\u00f6str\u00f6m. Mindketten sz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt, illetve sz\u00ednh\u00e1zi rendez\u0151k\u00e9nt kezdt\u00e9k. Kezdetben er\u0151sen \u00f6sszekapcsol\u00f3dott a munk\u00e1ss\u00e1guk. Egym\u00e1s filmjeiben j\u00e1tszottak, egym\u00e1s forgat\u00f3k\u00f6nyveit rendezt\u00e9k. El\u0151sz\u00f6r a d\u00e1n rendez\u0151k modor\u00e1ban k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k filmjeiket, de hamarosan kialak\u00edtott\u00e1k saj\u00e1t st\u00edlusukat. Felfog\u00e1suk sok tekintetben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 volt, \u00e9s ennek a k\u00e9t felfog\u00e1snak az \u00f6sszeolvad\u00e1s\u00e1b\u00f3l alakult ki a sv\u00e9d filmst\u00edlus. A k\u00e9t rendez\u0151 k\u00f6z\u00fcl Sj\u00f6str\u00f6m\u00f6t f\u0171zt\u00e9k er\u0151sebb sz\u00e1lak a sv\u00e9d kult\u00fara alapjaihoz, a paraszts\u00e1ghoz, a term\u00e9szethez, a folkl\u00f3rhoz. Stiller m\u00e9g akkor is modern v\u00e1roslak\u00f3nak \u00e9s kozmopolita polg\u00e1rnak bizonyult, amikor a m\u00faltb\u00f3l vett t\u00e9m\u00e1kat filmes\u00edtette meg. Sj\u00f6str\u00f6m a filmjeit \u00e1ltal\u00e1ban bel\u00fclr\u0151l form\u00e1lta, \u00e9rzelmeit a konfliktus elm\u00e9ly\u00edt\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a sz\u00edn\u00e9szi j\u00e1t\u00e9k intenz\u00edvebb\u00e9 t\u00e9tel\u00e9vel k\u00f6zvet\u00edtette. Stiller viszont ink\u00e1bb k\u00fcls\u0151dleges eszk\u00f6z\u00f6kkel, a felvev\u0151g\u00e9p mozg\u00e1s\u00e1val \u00e9s a v\u00e1g\u00e1s eszk\u00f6zeivel \u00e9lt, hogy biztos\u00edtsa effektusai \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n Stiller sz\u00fcletett filmrendez\u0151 volt. M\u00e1r harmadik filmje, a Fekete \u00e1larcok (1912) nagy sikert aratott, \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldre is eljutott. Szerencs\u00e9s m\u00f3don fennmaradt a film forgat\u00f3k\u00f6nyve, a rendez\u0151 saj\u00e1t kez\u0171 jegyzeteivel. Meglep\u0151 a technikai fejletts\u00e9ge. Stiller m\u00e1r j\u00f3val Griffith el\u0151tt p\u00e1rhuzamos cselekm\u00e9nyt haszn\u00e1lt ebben a k\u00e9mt\u00f6rt\u00e9netben, \u00e9s a feljegyz\u00e9sek szerint t\u00f6bbf\u00e9le befejez\u00e9ssel k\u00e9sz\u00edtette el a filmet, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 orsz\u00e1gok ig\u00e9nyei szerint. A k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny sok\u00e1ig \u00fagy k\u00f6nyvelte el, hogy Griffith forgatott el\u0151sz\u00f6r mozg\u00f3 felvev\u0151g\u00e9ppel 1914-ben, pedig Julius Jaenzon m\u00e1r 1911-ben \u00edgy dolgozott. Magnusson, Jaenzon \u00e9s Stiller m\u00e1r kilenc \u00e9vvel Griffith el\u0151tt alkalmazt\u00e1k az egym\u00e1sra kop\u00edroz\u00e1s technik\u00e1j\u00e1t. Stiller Oroszorsz\u00e1gban sz\u00fcletett zsid\u00f3 csal\u00e1dban, eredeti neve Mose volt. Az akkoriban Oroszorsz\u00e1ghoz tartoz\u00f3 Helsinkiben kezdte sz\u00edn\u00e9szi p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t tizenhat \u00e9ves kor\u00e1ban. A katonai szolg\u00e1lat el\u0151l Sv\u00e9dorsz\u00e1gba sz\u00f6k\u00f6tt, ahol t\u00f6bb stockholmi sz\u00ednh\u00e1zban j\u00e1tszott, k\u00e9s\u0151bb rendezett is. 1912-ben Charles Magnusson szerz\u0151dtette a filmv\u00e1llalat\u00e1hoz. Tehets\u00e9ge ezut\u00e1n fokozatosan bontakozott ki. Korai filmjeinek nagy r\u00e9sze ban\u00e1lis k\u00e9mhist\u00f3ria volt, de ez volt akkoriban az egyik legkedveltebb m\u0171faj szerte a vil\u00e1gban. Ezek a korai m\u0171vek is sokat el\u00e1rulnak m\u00e1r azonban a k\u00e9s\u0151bbi vil\u00e1gh\u00edr\u0171 filmek rendez\u0151j\u00e9nek eredeti tehets\u00e9g\u00e9r\u0151l, filmszer\u0171 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1r\u00f3l. Stiller els\u0151 vil\u00e1gsikere az 1919-ben, Selma Lagerl\u00f6f reg\u00e9nye alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00edtett Arne \u00far kincse c\u00edm\u0171 film volt, amely az egyetemes filmt\u00f6rt\u00e9net egyik klasszikus\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Ezt k\u00f6vet\u0151en h\u00e1rom legjelent\u0151sebb filmje az Erotikon (1920), Az iramszarvas csod\u00e1ja (1922) \u00e9s az 1924-ben k\u00e9sz\u00fclt G\u00f6sta Berling. Rendez\u0151i m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek \u00e9rdekes magyar vonatkoz\u00e1sa az Erotikon, amelyet Herczeg Ferenc K\u00e9kr\u00f3ka c\u00edm\u0171 sz\u00edndarabja alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00edtett. A film pik\u00e1ns h\u00e1zass\u00e1gi kom\u00e9dia ironikus hangnemben, az amerikai szalonv\u00edgj\u00e1t\u00e9kok st\u00edlus\u00e1ban. Egyes filmt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek szerint Ernst Lubitsch h\u00faszas \u00e9vek elej\u00e9n k\u00e9sz\u00fclt filmjeire Stiller Erotikonja volt a legnagyobb hat\u00e1ssal. Mauritz Stiller nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik ezenk\u00edv\u00fcl Greta Garbo felfedez\u00e9se \u00e9s elind\u00edt\u00e1sa a vil\u00e1gsiker fel\u00e9. A m\u00e9g f\u00e9lig amat\u0151r sz\u00edn\u00e9szn\u0151t a stockholmi Dr\u00e1mai Sz\u00ednh\u00e1z sz\u00edn\u00e9sziskol\u00e1j\u00e1b\u00f3l szerz\u0151dtette a G\u00f6sta Berling c\u00edm\u0171 filmje egyik f\u0151szerep\u00e9re. Garbo a szint\u00e9n Selma Lagerl\u00f6f-reg\u00e9ny filmv\u00e1ltozat\u00e1ban j\u00e1tszotta az egyetlen filmf\u0151szerep\u00e9t sv\u00e9d filmben. A berlini bemutat\u00f3 hatalmas sikere ut\u00e1n Stillert Hollywoodba h\u00edvt\u00e1k, a Metro-Goldwyn-Mayert\u0151l kapott aj\u00e1nlatot. Azzal a felt\u00e9tellel fogadta el, ha felfedezettj\u00e9t, Greta Garbot is mag\u00e1val viheti. Senki sem sejthette m\u00e9g ekkor, hogy a kezd\u0151 sz\u00edn\u00e9szn\u0151t, aki az MGM vezet\u0151inek nem is igen tetszett, n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00falva m\u00e1r \u201eisteni Garbo\u201d-k\u00e9nt emlegetik szerte a vil\u00e1gban. Garbo nagyon sokat k\u00f6sz\u00f6nhetett Stillernek. Igaz, hogy \u00f6szt\u00f6n\u00f6s tehets\u00e9g volt, de mindazt, ami olyan egyedi \u00e9s titokzatos volt az egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9ben \u00e9s a j\u00e1t\u00e9k\u00e1ban, Stiller alak\u00edtotta ki \u00e9s fejlesztette tov\u00e1bb m\u00e1r Amerik\u00e1ban. A sors ir\u00f3ni\u00e1ja, hogy Stiller sz\u00e1m\u00e1ra a hollywoodi megh\u00edv\u00e1s p\u00e1ly\u00e1ja hanyatl\u00e1s\u00e1t jelentette. Nem kapott megfelel\u0151 feladatokat. Sj\u00f6str\u00f6m, aki 1926-t\u00f3l szint\u00e9n Hollywoodba szerz\u0151d\u00f6tt, jobban \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt Amerik\u00e1ban, annak ellen\u00e9re, hogy Sv\u00e9dorsz\u00e1gban \u0151 k\u00e9sz\u00edtette a nemzetiesebb filmeket. Stiller haza is t\u00e9rt volna hamarosan, ha ebben nem g\u00e1tolja meg 1928-ban bek\u00f6vetkezett korai hal\u00e1la.<\/p>\n Stiller legjelent\u0151sebb filmje az Arne \u00far kincse (1919). Lagerl\u00f6f reg\u00e9nye a XVI. sz\u00e1zadban j\u00e1tsz\u00f3dik K\u00f6z\u00e9p-Sv\u00e9dorsz\u00e1gban, egy \u00e1rva l\u00e1ny \u00e9s egy zsoldoskapit\u00e1ny szerelm\u00e9r\u0151l sz\u00f3l. A sk\u00f3t zsoldoskapit\u00e1ny volt az \u2013 amint azt v\u00e9g\u00fcl a l\u00e1ny megtudja \u2013 aki meg\u00f6lte apj\u00e1t. Elsalill \u00e9let\u00e9vel fizet szerelm\u00e9\u00e9rt. Stiller nem ragaszkodott szolgai m\u00f3don Lagerl\u00f6f 1903-ban megjelent reg\u00e9ny\u00e9nek eredeti sz\u00f6veg\u00e9hez, hanem kronol\u00f3giai sorrendben mutatja be a t\u00f6rt\u00e9netet: a zsoldoskaton\u00e1k sz\u00f6k\u00e9s\u00e9t a b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l, a szenved\u00e9seket, mely kivetk\u0151zteti \u0151ket emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gukb\u00f3l, \u00e9s a kincs elrabl\u00e1s\u00e1t. A film 810 jelenetb\u0151l \u00e1ll, a k\u00e9pk\u00f6zi inzertek az eredeti Lagerl\u00f6f-sz\u00f6veg alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fcltek. A rendez\u0151 st\u00edlusa dinamikus, a felvev\u0151g\u00e9p mozg\u00e1sa, a gyors v\u00e1g\u00e1sok okozz\u00e1k els\u0151sorban ezt a dinamikus hat\u00e1st. A film legh\u00edresebb jelenete az Elsalill temet\u00e9si menet\u00e9t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 utols\u00f3 k\u00e9psor. A fel\u00fclr\u0151l f\u00e9nyk\u00e9pezett jelenetben a temet\u00e9si menet a j\u00e9gen halad a l\u00e1ny kopors\u00f3j\u00e1val, k\u00f6zel\u00fckben a j\u00e9gbefagyott haj\u00f3, a film egyik vez\u00e9rmot\u00edvuma. Ez a jelenet k\u00f6sz\u00f6n vissza Eisenstein 26 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb k\u00e9sz\u00fclt Rettegett Iv\u00e1n c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben.<\/p>\n Victor Sj\u00f6str\u00f6m 17 \u00e9ves kor\u00e1t\u00f3l j\u00e1tszott k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vid\u00e9ki sz\u00ednh\u00e1zakban, majd a f\u0151v\u00e1rosban. Amikor Charles Magnusson fiatal tehets\u00e9geket keresett filmv\u00e1llalat\u00e1hoz, r\u00f6gt\u00f6n megragadta \u0151t Sj\u00f6str\u00f6m fotog\u00e9n arca \u00e9s megjelen\u00e9se. 1912-t\u0151l kezdve m\u00e1r rendezett is. Els\u0151 filmj\u00e9t, A v\u00e1mp\u00edrt m\u00e9g a divatos d\u00e1n rendez\u0151k st\u00edlus\u00e1ban k\u00e9sz\u00edtette, de az 1913-as Ingeborg Holm c\u00edm\u0171 filmje m\u00e1r a sv\u00e9d n\u00e9mafilm klasszikusai k\u00f6z\u00e9 tartozik. A dr\u00e1ma a t\u00e1rsadalom perem\u00e9n \u00e9l\u0151k helyzet\u00e9r\u0151l sz\u00f3l, \u00e9s a j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi int\u00e9zm\u00e9nyek tehetetlens\u00e9g\u00e9t pelleng\u00e9rezi ki. K\u00f6vetkez\u0151 jelent\u0151s filmje az 1916-ban k\u00e9sz\u00fclt Terje Vigen, amely Henrik Ibsen elbesz\u00e9l\u0151 k\u00f6ltem\u00e9nye alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Sj\u00f6str\u00f6m m\u0171v\u00e9szi ig\u00e9nnyel, dr\u00e1mai er\u0151vel \u00e9s t\u00f6k\u00e9letes vizualit\u00e1ssal dolgozta fel az irodalmi alapanyagot. Ebben a filmj\u00e9ben szerepeltette el\u0151sz\u00f6r a term\u00e9szetet \u00f6n\u00e1ll\u00f3 dramaturgiai er\u0151k\u00e9nt. A term\u00e9szet \u00e9s a t\u00e1j nem puszta h\u00e1tt\u00e9r itt, hanem a f\u0151h\u0151s viszontags\u00e1gainak, \u00e9rzelmeinek k\u00f6zvetlen kifejez\u0151je. A szinte teljes eg\u00e9sz\u00e9ben a tengeren j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 film egy norv\u00e9g hal\u00e1szr\u00f3l sz\u00f3l, aki a nap\u00f3leoni h\u00e1bor\u00fak idej\u00e9n megk\u00eds\u00e9rli, hogy \u00e1tjusson az angol blok\u00e1don, \u00e9s D\u00e1ni\u00e1b\u00f3l \u00e9lelmiszert szerezzen \u00e9hez\u0151 csal\u00e1dj\u00e1nak. Cs\u00f3nakj\u00e1t azonban elfogj\u00e1k, \u0151t beb\u00f6rt\u00f6nzik, \u00e9s mire hazat\u00e9r, csal\u00e1dja \u00e9hen pusztul.<\/p>\n K\u00f6vetkez\u0151 filmj\u00e9ben, az 1917-ben k\u00e9sz\u00fclt \u00dcld\u00f6z\u00f6ttekben a magas \u00e9szaki hegyek veszik \u00e1t azt a dramaturgiai szerepet, amelyet a Terje Vigenben a tenger j\u00e1tszott. A film egy izlandi \u00edr\u00f3 reg\u00e9nye alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s Lappf\u00f6ld\u00f6n forgatt\u00e1k. Az egyik izlandi tanya \u00farn\u0151je beleszeret egy csavarg\u00f3ba (akit maga Sj\u00f6str\u00f6m alak\u00edt), \u00e9s amikor kitud\u00f3dik, hogy a f\u00e9rfit b\u0171ncselekm\u00e9ny miatt k\u00f6r\u00f6zik, egy\u00fctt a hegyekbe sz\u00f6knek. \u00dajabb \u00e9s \u00fajabb vesz\u00e9lyek t\u00f6rnek r\u00e1juk, \u00e9s ezek el\u0151l egyre kietlenebb vid\u00e9kekre menek\u00fclnek, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl egy h\u00f3viharban megfagynak. A term\u00e9szet zords\u00e1ga a sors kegyetlens\u00e9g\u00e9vel egy\u00fctt fokoz\u00f3dik. A k\u00e9pkompoz\u00edci\u00f3k dr\u00e1mai kifejez\u0151ereje els\u0151sorban a kiv\u00e1l\u00f3 operat\u0151r, Julius Jaenzon \u00e9rdeme.<\/p>\n Sj\u00f6str\u00f6m m\u0171v\u00e9szete is jelent\u0151s \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st kapott Selma Lagerl\u00f6ft\u0151l. 1917-ben dolgozta fel el\u0151sz\u00f6r egyik novell\u00e1j\u00e1t, a T\u0151zegvid\u00e9k l\u00e1ny\u00e1t, ezt k\u00f6vette a monument\u00e1lis Jeruzs\u00e1lem c\u00edm\u0171 reg\u00e9nyciklus megfilmes\u00edt\u00e9se, amelyb\u0151l k\u00e9t r\u00e9sz k\u00e9sz\u00fclt el: az Ingmar fiai \u00e9s a Karin, Ingmar l\u00e1nya 1919-ben, illetve 1920-ban. Az 1920-ban k\u00e9sz\u00fclt A hal\u00e1l kocsisa c\u00edm\u0171 film jelenti Sj\u00f6str\u00f6m m\u0171v\u00e9szi p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak cs\u00facspontj\u00e1t. A szint\u00e9n Lagerl\u00f6f m\u0171 alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt film egy k\u00f6z\u00e9pkori legend\u00e1t dolgoz fel, illetve helyezi \u00e1t a jelenbe. Ak\u00e1rcsak a Terje Vigenben \u00e9s az \u00dcld\u00f6z\u00f6ttekben, itt is Sj\u00f6str\u00f6m j\u00e1tssza a f\u0151szerepet, aki nemcsak saj\u00e1t, hanem rendez\u0151t\u00e1rsai filmjeiben is gyakran v\u00e1llalt sz\u00edn\u00e9szi feladatokat. A t\u00f6rt\u00e9net szerint a hal\u00e1l kocsisa a fej\u00e9n csukly\u00e1val, kez\u00e9ben kasz\u00e1val \u00fcl szeker\u00e9n, amelyet k\u00e9t sov\u00e1ny gebe h\u00faz, \u00e9s \u0151 sz\u00e1ll\u00edtja el a halottakat egy \u00e9ven kereszt\u00fcl. Minden szilveszter \u00e9jjelen azonban \u00faj kocsist keres a maga hely\u00e9be, olyan embert, aki legutolj\u00e1ra b\u0171nben halt meg.<\/p>\n A kor\u00e1bbi filmjeiben szimbolikusan megjelen\u0151 term\u00e9szetfeletti er\u0151k itt m\u00e1r konkr\u00e9t alakban jelennek meg a v\u00e1sznon. A film felv\u00e9teleinek nagy r\u00e9sze m\u0171teremben k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s siker\u00e9t els\u0151sorban az egym\u00e1sra f\u00e9nyk\u00e9pezett jeleneteknek k\u00f6sz\u00f6nhette. \u00cdgy \u00e1ll\u00edtotta el\u0151 Julius Jaenzon operat\u0151r az egyes szellemalakokat \u00e9s jelen\u00e9seket. Ezt a technik\u00e1t m\u00e9g M\u00e9lies alkalmazta el\u0151sz\u00f6r a naiv szellemfelv\u00e9teleivel, de A hal\u00e1l kocsisa az els\u0151 film, ahol ezt sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171en haszn\u00e1lt\u00e1k. Sj\u00f6str\u00f6m szak\u00edtott az irodalmi alapanyag id\u0151beli sorrendj\u00e9vel, \u00fcgyesen bonyol\u00edtja a cselekm\u00e9nyt, \u00e9s az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 t\u00f6rt\u00e9netek a h\u00e1rom f\u0151szerepl\u0151 visszaeml\u00e9kez\u00e9s\u00e9ben saj\u00e1tos hangulatot kapnak.<\/p>\n A sv\u00e9d n\u00e9mafilm-hagyom\u00e1nyok er\u0151sen hatottak Ingmar Bergman m\u0171v\u00e9szet\u00e9re, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen korai filmjeiben figyelhetj\u00fck meg hat\u00e1s\u00e1t. Sj\u00f6str\u00f6mh\u00f6z szem\u00e9lyes kapcsolat is f\u0171zte, amikor Bergman els\u0151 filmj\u00e9t rendezte 1945-ben, sok gyakorlati tan\u00e1csot \u00e9s \u00fatmutat\u00e1st kapott a sv\u00e9d film \u201enagy \u00f6reg\u201d-j\u00e9t\u0151l. Sj\u00f6str\u00f6m a harmincas \u00e9vekt\u0151l kezdve m\u00e1r csak sz\u00edn\u00e9szi feladatokat v\u00e1llalt. Az \u00f6tvenes \u00e9vekben Bergman k\u00e9t filmj\u00e9ben is f\u0151szerepet j\u00e1tszott, eml\u00e9kezetes alak\u00edt\u00e1sa A nap v\u00e9ge c\u00edm\u0171 film id\u0151s orvosprofesszora.<\/p>\n A Lumi\u00e8re testv\u00e9rek kinematogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1nak bemutat\u00e1sa ut\u00e1n a tal\u00e1lm\u00e1ny hamarosan Magyarorsz\u00e1gon is ismertt\u00e9 v\u00e1lt. Dupont, a Lumi\u00e8re-f\u00e9le v\u00e1llalkoz\u00e1s egyik megb\u00edzottja hozta el el\u0151sz\u00f6r Budapestre a kinematogr\u00e1fot a hozz\u00e1 val\u00f3 filmszalagokkal egy\u00fctt. Az els\u0151 nyilv\u00e1nos vet\u00edt\u00e9seket 1896 m\u00e1jus\u00e1ban tartott\u00e1k a budapesti Royal Sz\u00e1ll\u00f3 k\u00e1v\u00e9h\u00e1zi r\u00e9sz\u00e9ben. A millenniumi \u00fcnneps\u00e9gek alkalm\u00e1b\u00f3l francia operat\u0151r\u00f6k k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k az els\u0151 felv\u00e9teleket a f\u0151v\u00e1ros utc\u00e1in. K\u00e1v\u00e9h\u00e1zakban, orfeumokban \u00e9s s\u00e1tormozikban hamarosan rendszeres filmel\u0151ad\u00e1sokat tartottak. A Projectograph c\u00e9g m\u00e1r filmgy\u00e1rt\u00e1ssal is foglalkozott. A magyar film \u00fatt\u00f6r\u0151i k\u00f6z\u00fcl megeml\u00edtend\u0151 Zsitkovszky B\u00e9la, az Ur\u00e1nia Tudom\u00e1nyos Sz\u00ednh\u00e1z technikusa, aki a sz\u00ednh\u00e1zban tartott el\u0151ad\u00e1sokat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3dszerekkel igyekezett l\u00e1tv\u00e1nyosabb\u00e1 tenni. Kit\u0171n\u0151 eszk\u00f6znek tal\u00e1lta erre az \u00faj tal\u00e1lm\u00e1nyt: a filmet.<\/p>\n Operat\u0151ri \u00e9s rendez\u0151i k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel k\u00e9sz\u00fclt 1901-ben az els\u0151 magyar j\u00e1t\u00e9kfilm, A t\u00e1ncz, amelyet az Ur\u00e1nia \u00e9p\u00fclet\u00e9nek terasz\u00e1n vettek fel, hogy a t\u00e1nc t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 el\u0151ad\u00e1st illusztr\u00e1lj\u00e1k vele. Ez a film sajnos elveszett, pedig az\u00e9rt is jelent\u0151s lenne, mert a kor legnevesebb magyar sz\u00edn\u00e9szeinek k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel k\u00e9sz\u00fclt. A film n\u00f6vekv\u0151 n\u00e9pszer\u0171s\u00f6d\u00e9se folyt\u00e1n megalakultak az els\u0151 filmst\u00fadi\u00f3k. Uher \u00d6d\u00f6n \u00e9s fia \u00e9p\u00edtett\u00e9k az els\u0151, modern, \u00fcvegfal\u00fa st\u00fadi\u00f3t. Az els\u0151 jelent\u0151sebb filmv\u00e1llalatok a Hunnia Biograph T\u00e1rsas\u00e1g, az Uher-f\u00e9le filmv\u00e1llalat \u00e9s az Ungerleider M\u00f3r \u00e1ltal alap\u00edtott Projektograph Rt. voltak. Uher \u00d6d\u00f6n k\u00e9sz\u00edtette el az els\u0151 hosszabb j\u00e1t\u00e9kfilmeket 1912-ben, a N\u0151v\u00e9reket \u00e9s a Gy\u00e9m\u00e1nt nyak\u00e9ket. 1907 \u00e9s 1909 k\u00f6z\u00f6tt jelent meg az els\u0151 mozilap, a Kinematograf. 1909 j\u00fanius\u00e1ban 67 taggal megalakult a Magyar Kinematogr\u00e1fusok Orsz\u00e1gos Sz\u00f6vets\u00e9ge, amely saj\u00e1t lappal, a Mozg\u00f3f\u00e9nyk\u00e9p H\u00edrad\u00f3val rendelkezett.<\/p>\n A kor egyik legig\u00e9nyesebb magyar m\u0171v\u00e9szegy\u00e9nis\u00e9ge Janovics Jen\u0151 kolozsv\u00e1ri sz\u00ednigazgat\u00f3 volt, aki Kolozsv\u00e1rt Budapest mellett a m\u00e1sodik magyar filmk\u00f6zpontt\u00e1 tette. A kolozsv\u00e1ri filmgy\u00e1rt\u00e1s nagym\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rult a magyar n\u00e9mafilm nemzeti jelleg\u00e9nek kidombor\u00edt\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s m\u0171v\u00e9szi sz\u00ednvonal\u00e1nak emel\u00e9s\u00e9hez. Janovics filmst\u00fadi\u00f3j\u00e1ban olyan ifj\u00fa rendez\u0151k deb\u00fct\u00e1ltak, mint Korda S\u00e1ndor \u00e9s Kert\u00e9sz Mih\u00e1ly, akik k\u00e9s\u0151bb nemzetk\u00f6zi h\u00edrn\u00e9vre tettek szert.<\/p>\n Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tti konjukt\u00fara \u00e9veiben a filmgy\u00e1rt\u00e1s fellend\u00fclt Magyarorsz\u00e1gon, \u00e9s ez m\u00e9g jobban er\u0151s\u00f6d\u00f6tt a h\u00e1bor\u00fas \u00e9vekben, amikor a k\u00fclf\u00f6ldi filmek behozatala cs\u00f6kkent. Az 1914-ben gy\u00e1rtott 18 filmmel szemben, 1918-ban m\u00e1r 102 filmet k\u00e9sz\u00edtettek. A m\u0171v\u00e9szi sz\u00ednvonal els\u0151sorban az irodalmi m\u0171vek megfilmes\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l emelkedett. Egyre t\u00f6bb \u00faj rendez\u0151 t\u0171nt fel: Garas M\u00e1rton, P\u00e1sztory M. Mikl\u00f3s, Dam\u00f3 Oszk\u00e1r, De\u00e9sy Alfr\u00e9d, Zilahy Gyula, Fodor Alad\u00e1r, T\u00e1bori Korn\u00e9l, L\u00e1z\u00e1r Lajos, Sug\u00e1r P\u00e1l. K\u00f6z\u00fcl\u00fck P\u00e1sztory M. Mikl\u00f3s \u2013 kell\u0151 \u00fczleti \u00e9rz\u00e9kkel \u2013 n\u00e9psz\u00ednm\u0171v\u00e9szekkel dolgozott.<\/p>\n Garas M\u00e1rtont, a Magyar Sz\u00ednh\u00e1z egykori sz\u00edn\u00e9sz\u00e9t rutin \u00e9s egy\u00e9ni l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d jellemezte. 35 filmet rendezett Kolozsv\u00e1ron \u00e9s Budapesten, amelyek k\u00f6z\u00fcl kiemelkedik a Tetemreh\u00edv\u00e1s, a Havasi Madonna \u00e9s a Karenina Anna. Egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 realista k\u00eds\u00e9rlet volt 1915-ben Dam\u00f3 Oszk\u00e1r rendez\u00e9se, a T\u00f6m\u00f6rk\u00e9ny Istv\u00e1n sz\u00f6veg\u00e9re \u00e9p\u00fclt Barlanglak\u00f3k c\u00edm\u0171 film. Janovics Jen\u0151 az 1916-ban k\u00e9sz\u00edtett Pet\u0151fi-dalciklusban a k\u00f6lt\u0151 hat vers\u00e9t filmes\u00edtette meg. De\u00e9sy Alfr\u00e9d, aki a legterm\u00e9kenyebb volt, els\u0151sorban a vil\u00e1girodalmi klasszikusokat kedvelte: Raskoljnikov (1916), Dorian Gray arck\u00e9pe, \u00c9jjeli mened\u00e9khely (1917).<\/p>\n Korda S\u00e1ndor, aki egy\u00e9bk\u00e9nt film\u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k\u00e9nt h\u00e1rom lapot is szerkesztett, szint\u00e9n sikerrel vitt filmre irodalmi m\u0171veket. Nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik Csiky Gergely A nagymama c\u00edm\u0171 sz\u00edndarabj\u00e1nak filmv\u00e1ltozata Blaha Lujz\u00e1val a f\u0151szerepben, valamint Miksz\u00e1th K\u00e1lm\u00e1n Szent P\u00e9ter eserny\u0151je c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9nek filmv\u00e1ltozata. Kert\u00e9sz Mih\u00e1ly k\u00e9t Moln\u00e1r Ferenc-sz\u00edndarabot vitt filmre, majd E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef klasszikus Karthausij\u00e1t. Balogh B\u00e9la a P\u00e1l utcai fi\u00fak filmv\u00e1ltozat\u00e1val aratta a legnagyobb sikert 1917-ben.<\/p>\n A filmgy\u00e1rt\u00e1s mennyis\u00e9gi n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel b\u0151v\u00fclt a m\u0171faji v\u00e1ltozatoss\u00e1g is. A rendez\u0151k sz\u00edvesen fordultak a bev\u00e1lt sz\u00ednpadi \u00e9s k\u00f6nyvsikerekhez. Meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt a szaksajt\u00f3, a kritikai tev\u00e9kenys\u00e9g, \u00edr\u00f3k is bekapcsol\u00f3dtak a filmgy\u00e1rt\u00e1sba. A h\u00e1bor\u00fa v\u00e9ge fel\u00e9 \u00e9szrevehet\u0151en emelkedett a rendez\u0151k, operat\u0151r\u00f6k szakmai biztons\u00e1ga, v\u00e1ltozatosabbak, filmszer\u0171bbek lettek az egyes m\u0171vek. A magyar n\u00e9mafilm egyik saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy sz\u00edn\u00e9szei a legnevesebb sz\u00ednpadi sz\u00edn\u00e9szek k\u00f6z\u00fcl ker\u00fcltek ki, mint: J\u00e1szai Mari, Blaha Lujza, Csortos Gyula, Uray Tivadar, Berky Lili, Bajor Gizi, Sug\u00e1r K\u00e1roly, Vars\u00e1nyi Ir\u00e9n, R\u00f3zsahegyi K\u00e1lm\u00e1n, T\u00f6rzs Jen\u0151. A t\u00edzes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l egyre nagyobb n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gre tett szert n\u00e9h\u00e1ny filmsz\u00edn\u00e9sz is: L\u00f3th Ila, Lenkeffy Ica, Hollay Kamilla, V\u00e1rkonyi Mih\u00e1ly voltak a legkedveltebbek. A h\u00e1bor\u00fa utols\u00f3 \u00e9veiben \u00faj filmm\u0171termek is \u00e9p\u00fcltek. 1917-ben adt\u00e1k \u00e1t a Star filmgy\u00e1r Pasar\u00e9ti \u00fati, 1918-ban pedig a Corvin Gyarmat utcai telep\u00e9t.<\/p>\n A tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g alatt \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k a filmipart, \u00e9s egys\u00e9ges ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s al\u00e1 vont\u00e1k a mag\u00e1nv\u00e1llalatokat. N\u00e9gy h\u00f3nap alatt 31 filmet forgattak. Folytat\u00f3dott a vil\u00e1girodalmi alkot\u00e1sok megfilmes\u00edt\u00e9se, amelyek k\u00f6z\u00fcl eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 Strindberg J\u00falia kisasszonya Lajthay K\u00e1roly rendez\u00e9s\u00e9ben, Dickens Twist Olivere \u00e9s Upton Sinclair Kutat\u00f3 S\u00e1muel c\u00edm\u0171 szoci\u00e1lis t\u00e9m\u00e1j\u00fa m\u0171ve, Garas M\u00e1rton filmfeldolgoz\u00e1s\u00e1ban. Dam\u00f3 Oszk\u00e1r Br\u00f3dy S\u00e1ndor: A dada c\u00edm\u0171 sz\u00edndarabj\u00e1nak filmv\u00e1ltozat\u00e1t k\u00e9sz\u00edtette el. Eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 m\u00e9g Korda S\u00e1ndor t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e1rgy\u00fa Ave Caesar \u00e9s Yamata c\u00edm\u0171 filmje.<\/p>\n A tan\u00e1cskorm\u00e1ny buk\u00e1sa ut\u00e1n a m\u0171v\u00e9szek egy r\u00e9sze politikai vagy gazdas\u00e1gi okokb\u00f3l emigr\u00e1lt. A legt\u00f6bben B\u00e9csben kapcsol\u00f3dtak be az osztr\u00e1k filmgy\u00e1rt\u00e1sba, k\u00e9s\u0151bb Berlinben, Londonban, vagy Hollywoodban dolgoztak, \u00e9s n\u00e9h\u00e1nyan k\u00f6z\u00fcl\u00fck az egyetemes filmm\u0171v\u00e9szet fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez is jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rultak. Elhagyta az orsz\u00e1got t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Korda S\u00e1ndor, Kert\u00e9sz Mih\u00e1ly \u00e9s Sug\u00e1r P\u00e1l rendez\u0151, Vir\u00e1g \u00c1rp\u00e1d operat\u0151r, B\u00edr\u00f3 Lajos, Sz\u00e9kely J\u00e1nos \u00e9s Vajda L\u00e1szl\u00f3 forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3, a sz\u00edn\u00e9szek k\u00f6z\u00fcl pedig Lugosi B\u00e9la, Beregi Oszk\u00e1r, Verebes Ern\u0151, B\u00e1nky Vilma.<\/p>\n A h\u00faszas \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l a magyar filmgy\u00e1rt\u00e1s anyagi \u00e9s gazdas\u00e1gi vonatkoz\u00e1sban is v\u00e1ls\u00e1ggal k\u00fczd\u00f6tt. 1920-ban m\u00e9g sz\u00fcletett n\u00e9h\u00e1ny \u00e9rdekesebb alkot\u00e1s, mint a N\u00e9vtelen v\u00e1r, a Lengyelv\u00e9r, vagy a J\u00f6n a rozson \u00e1t. Bolv\u00e1ry G\u00e9za szem\u00e9ly\u00e9ben \u00faj rendez\u0151 mutatkozott be, \u00e9s ekkor k\u00e9sz\u00edtette els\u0151 filmjeit Fej\u0151s P\u00e1l is, a k\u00e9s\u0151bbi vil\u00e1gh\u00edr\u0171 rendez\u0151. A kedvez\u0151tlen gazdas\u00e1gi helyzet k\u00f6vetkezt\u00e9ben 1922-ben m\u00e1r csak n\u00e9gy, 1924-ben pedig csak k\u00e9t film k\u00e9sz\u00fclt a magyar m\u0171termekben. A h\u00faszas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9re a magyar filmgy\u00e1rt\u00e1s teljesen elsorvadt, \u00e9s csak a hangosfilm bek\u00f6sz\u00f6ntekor kapott megint \u00faj lend\u00fcletet.<\/p>\n Rendez\u0151, sz\u00edn\u00e9sz. 1904-ben a N\u00e9pligeti Sz\u00ednk\u00f6r tagja volt, majd mint \u00e9nekes bonviv\u00e1n \u00e9s sz\u00ednh\u00e1zi rendez\u0151, vid\u00e9kre szerz\u0151d\u00f6tt. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a budapesti Operah\u00e1z \u00fcgyel\u0151je, majd mozi-\u00fczemvezet\u0151. 1916-ban rendezte els\u0151 filmj\u00e9t. 1916-t\u00f3l 1918-ig az Astra filmgy\u00e1r rendez\u0151je, 1920-t\u00f3l 1924-ig a Star filmv\u00e1llalat f\u0151rendez\u0151je. 1927-ben Berlinben dolgozott, 1936-t\u00f3l Magyarorsz\u00e1gon rendezett filmeket. 1941-ben saj\u00e1t filmgy\u00e1rt\u00f3 c\u00e9get alap\u00edtott. A l\u00edrai, \u00e9rzelmesebb t\u00e9m\u00e1kat kedvelte.<\/p>\n Spanyol rendez\u0151. A madridi egyetem b\u00f6lcs\u00e9szkar\u00e1n szerzett diplom\u00e1t. 1923-t\u00f3l P\u00e1rizsban az avantgard csoportosul\u00e1s jelent\u0151s k\u00e9pvisel\u0151je lett. Salvador Dal\u00edval k\u00e9sz\u00edtette el els\u0151 filmj\u00e9t, az Andal\u00faziai kuty\u00e1t. A harmincas \u00e9vek elej\u00e9n felhagyott a zs\u00e1kutc\u00e1ba jutott sz\u00fcrrealizmussal \u00e9s fokozatosan kialak\u00edtotta egy\u00e9ni st\u00edlus\u00e1t. 1938-t\u00f3l 1947-ig az USA-ban \u00e9lt, ezt k\u00f6vet\u0151en Mexik\u00f3t v\u00e1lasztotta \u00faj haz\u00e1j\u00e1nak. \u00d6tvenes-hatvanas \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt filmjeinek jellemz\u0151je a naturalizmusba \u00e1tcsap\u00f3 realizmus \u00e9s az \u00e9rz\u00e9keny szoci\u00e1lis lelkiismeret.<\/p>\n Francia rendez\u0151. \u00dajs\u00e1g\u00edr\u00f3k\u00e9nt dolgozott, majd 1921-ben k\u00e9t filmben sz\u00edn\u00e9szi feladatot v\u00e1llalt. 1923-ban mutatkozott be rendez\u0151k\u00e9nt P\u00e1rizs alszik c\u00edm\u0171 szatirikus hangv\u00e9tel\u0171 filmj\u00e9vel. Avantgard korszak\u00e1nak legnevesebb filmje a Felvon\u00e1sk\u00f6z. A harmincas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n Angli\u00e1ban, a h\u00e1bor\u00fa alatt pedig Hollywoodban rendezett. Ut\u00e1na visszak\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt haz\u00e1j\u00e1ba. T\u00f6bb sz\u00e9pirodalmi m\u0171ve is megjelent.<\/p>\n Francia eszt\u00e9ta \u00e9s rendez\u0151. P\u00e1ly\u00e1j\u00e1t \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k\u00e9nt kezdte. Reg\u00e9nyei, versei, tanulm\u00e1nyai jelentek meg, sz\u00edndarabokat is \u00edrt. Els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt ismerte fel a film m\u0171v\u00e9szi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, t\u00f6bb tanulm\u00e1nyk\u00f6tetet is szentelt a mozg\u00f3k\u00e9p k\u00e9rd\u00e9seinek. A filmklubmozgalom megalap\u00edt\u00f3ja Franciaorsz\u00e1gban. Forgat\u00f3k\u00f6nyveket \u00edrt \u00e9s filmet is rendezett. Munk\u00e1i k\u00eds\u00e9rleti jelleg\u0171ek.<\/p>\n D\u00e1n rendez\u0151. P\u00e1ly\u00e1j\u00e1t sz\u00ednikritikusk\u00e9nt kezdte radik\u00e1lis szeml\u00e9let\u0171 vid\u00e9ki lapokn\u00e1l. 1912-ben ker\u00fclt kapcsolatba a filmmel, forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3k\u00e9nt, majd v\u00e1g\u00f3k\u00e9nt dolgozott. 1920-ban k\u00e9sz\u00edtette els\u0151 filmj\u00e9t. Haz\u00e1j\u00e1n k\u00edv\u00fcl Norv\u00e9gi\u00e1ban, Sv\u00e9dorsz\u00e1gban, N\u00e9metorsz\u00e1gban \u00e9s Franciaorsz\u00e1gban is k\u00e9sz\u00edtett filmet. Legkiemelked\u0151bb alkot\u00e1s\u00e1t, a P\u00e1rizsban forgatott Jeanne D\u2019Arcot 1958-ban a kritikusok a vil\u00e1g legjobb tizenk\u00e9t filmje k\u00f6z\u00e9 sorolt\u00e1k Br\u00fcsszelben.<\/p>\n Francia rendez\u0151n\u0151. \u00dajs\u00e1g\u00edr\u00f3 \u00e9s kritikus volt, sz\u00edndarabokat is \u00edrt. 1915-ben kezdett hivat\u00e1sszer\u0171en rendez\u00e9ssel foglalkozni. Az avantgard filmm\u0171v\u00e9szet egyik legjelent\u0151sebb francia k\u00e9pvisel\u0151je. Sz\u00fcrrealista munk\u00e1ival \u00e9s l\u00e9lek\u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel t\u0171nt ki.<\/p>\n D\u00e1n filmteoretikus \u00e9s rendez\u0151. \u00dajs\u00e1g\u00edr\u00f3k\u00e9nt kezdte, majd Koppenh\u00e1g\u00e1ban sz\u00ednh\u00e1zi rendez\u0151 lett. 1909-ben a d\u00e1n Nordisk filmv\u00e1llalathoz szerz\u0151d\u00f6tt. \u0150 volt Asta Nielsen felfedez\u0151je \u00e9s filmjei egy r\u00e9sz\u00e9nek rendez\u0151je.<\/p>\n Sv\u00e9d sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa amerikai sz\u00edn\u00e9szn\u0151. \u00c1ruh\u00e1zi elad\u00f3b\u00f3l lett fot\u00f3modell, majd elv\u00e9gezte a sz\u00edniakad\u00e9mi\u00e1t. A film sz\u00e1m\u00e1ra Mauritz Stiller fedezte fel. 1925-ben Berlinben filmezett, majd 1926-t\u00f3l Hollywoodban. Garbo a n\u00e9mafilmkorszak v\u00e9g\u00e9n egyre n\u00e9pszer\u0171bb lett, de a vil\u00e1gh\u00edrnevet a korai hangosfilm hozta meg sz\u00e1m\u00e1ra. 1941-ig, v\u00e9gleges visszavonul\u00e1s\u00e1ig a vil\u00e1g legn\u00e9pszer\u0171bb filmcsillaga volt.<\/p>\n Magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, Oscar-d\u00edjas amerikai rendez\u0151. Sz\u00edniakad\u00e9miai diplom\u00e1t szerzett, vid\u00e9ken, majd Budapesten j\u00e1tszott. 1912-ben k\u00e9sz\u00edtett el\u0151sz\u00f6r filmet. Egy\u00e9ves d\u00e1niai tanulm\u00e1ny\u00fatra ment a Nordisk filmgy\u00e1rhoz. Ezut\u00e1n Janovics Jen\u0151 kolozsv\u00e1ri filmgy\u00e1r\u00e1nak rendez\u0151je lett, majd a pesti Ph\u00f6nix filmv\u00e1llaltn\u00e1l rendezett. 1919-ben B\u00e9csben telepedett le. El\u0151sz\u00f6r itt, majd 1925-t\u0151l Berlinben forgatott. 1927-t\u0151l Hollywoodban \u00e9lt, \u00e9s Michael Curtiz n\u00e9ven lett t\u00f6bb vil\u00e1gh\u00edr\u0171 film, k\u00f6zt\u00fck a Casablanca rendez\u0151je.<\/p>\n Magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa angol rendez\u0151 \u00e9s producer. P\u00e1ly\u00e1j\u00e1t \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k\u00e9nt kezdte. 1914-ben k\u00e9sz\u00edtette els\u0151 filmj\u00e9t. 1917-ben Budapesten megalap\u00edtotta a Corvin Filmv\u00e1llalatot. 1919-t\u0151l 1925-ig B\u00e9csben, ezt k\u00f6vet\u0151en Berlinben rendezett. 1926-t\u00f3l 1930-ig Hollywoodban, majd Londonban dolgozott. 1932-ben Londonban filmv\u00e1llalatot alap\u00edtott, amely nagy szerepet j\u00e1tszott az angol hangosfilm felvir\u00e1goztat\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n Francia fest\u0151. A kubist\u00e1kkal indult, a t\u00edzes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l azonban m\u00e1r a monument\u00e1lisabb, dekorat\u00edvabb form\u00e1k jellemzik st\u00edlus\u00e1t. K\u00e9pein g\u00e9pelemek, mechanikai t\u00e1rgyak, geometrikus konstrukci\u00f3k szervez\u0151dnek dekorat\u00edv rendben. A harmincas \u00e9vekt\u0151l kezdve \u00faj, monument\u00e1lis, figurat\u00edv formanyelv kialak\u00edt\u00e1s\u00e1n f\u00e1radozott. Jelent\u0151sek mozaikjai, ker\u00e1mi\u00e1i, \u00fcvegablakai is. 1924-ben filmet is k\u00e9sz\u00edtett Mechanikus balett c\u00edmmel.<\/p>\n Francia sz\u00edn\u00e9sz, a korai n\u00e9mafilm-korszak egyik legjelent\u0151sebb komikusa. Zeneakad\u00e9mi\u00e1t v\u00e9gzett. 1905-ben filmezett el\u0151sz\u00f6r. 1907-ben szerz\u0151dtette a Path\u00e9, \u00e9s neve csakhamar vil\u00e1gh\u00edr\u0171v\u00e9 lett. Forgat\u00f3k\u00f6nyveit maga \u00edrta. \u00c1lland\u00f3 szerepk\u00f6re az eleg\u00e1ns, zsakettes, cilinderes, bajuszos \u00fariember.<\/p>\n Francia feltal\u00e1l\u00f3k. Apjuk arck\u00e9pfest\u0151 \u00e9s f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szeti m\u0171term\u00e9b\u0151l fejl\u0151d\u00f6tt ki a csal\u00e1di \u00fczem \u00e9s laborat\u00f3rium. 1895 elej\u00e9n Edison kinetoszk\u00f3pj\u00e1b\u00f3l fejlesztett\u00e9k ki a kinematogr\u00e1fot. 1895. m\u00e1rcius 22-\u00e9n sz\u0171k k\u00f6rben mutatt\u00e1k be els\u0151 alkot\u00e1sukat, A munkaid\u0151 v\u00e9g\u00e9t, majd 1895. december 28-\u00e1n, a p\u00e1rizsi Grand Caf\u00e9ban tartott\u00e1k az els\u0151 vet\u00edt\u00e9st nagy nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt. Ezt a d\u00e1tumot tekintj\u00fck a film sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1nak. Lumi\u00e8re-\u00e9k munk\u00e1ss\u00e1ga \u00fatt\u00f6r\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171. A sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9veiben megteremtett\u00e9k a h\u00edrad\u00f3-, a dokumentum- \u00e9s a riportfilm m\u0171faj\u00e1t, \u00e9s bevezettek n\u00e9h\u00e1ny technikai \u00faj\u00edt\u00e1st is, p\u00e9ld\u00e1ul a v\u00e1g\u00e1st \u00e9s a kocsiz\u00e1st.<\/p>\n Francia rendez\u0151. K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti tanulm\u00e1nyai ut\u00e1n karikaturista \u00e9s dekorat\u0151r lett. 1889-ben \u00e1tvette Robert Houdin b\u0171v\u00e9szsz\u00ednh\u00e1z\u00e1t, \u00e9s ott mutatta be tr\u00fckkjeit. 1896-ban filmfelvev\u0151g\u00e9pet v\u00e1s\u00e1rolt, \u00e9s ett\u0151l kezdve \u00e9vente 40-50 filmet k\u00e9sz\u00edtett. M\u00e9lies a Lumi\u00e8re testv\u00e9rek mellett a filmm\u0171v\u00e9szet m\u00e1sik nagy \u00fatt\u00f6r\u0151je. \u0150 volt a filmtr\u00fckk feltal\u00e1l\u00f3ja, legt\u00f6bb filmje erre \u00e9p\u00fcl.<\/p>\n D\u00e1n sz\u00edn\u00e9szn\u0151. Sz\u00edni tanulm\u00e1nyai ut\u00e1n skandin\u00e1v sz\u00ednh\u00e1zi turn\u00e9kon vett r\u00e9szt. A film sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9s\u0151bbi f\u00e9rje, Urban Gad rendez\u0151 fedezte fel. Hamarosan vele egy\u00fctt Berlinbe szerz\u0151d\u00f6tt, de id\u0151nk\u00e9nt D\u00e1ni\u00e1ban is forgatott.<\/p>\n Olasz rendez\u0151, producer, sz\u00edn\u00e9sz. Az olasz filmgy\u00e1rt\u00e1s \u00fatt\u00f6r\u0151inek egyike. 1909-t\u0151l kezdve rendezett. A t\u00edzes \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l kezdve els\u0151sorban az \u0151 alkot\u00e1sai r\u00e9v\u00e9n ker\u00fclt a vil\u00e1g \u00e9lvonal\u00e1ba az olasz koszt\u00fcm\u00f6s, t\u00f6rt\u00e9nelmi film. Munk\u00e1iban \u00faj technikai megold\u00e1sokra t\u00f6rekedett.<\/p>\n D\u00e1n sz\u00edn\u00e9sz. Sz\u00ednpadi sz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt kezdte, majd a filmhez ker\u00fclt. 1910-ben a Nordisk szerz\u0151dtette, \u00e9s h\u00e9t \u00e9ven \u00e1t, korai hal\u00e1lig a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g els\u0151 sz\u00e1m\u00fa kedvence volt. Jellegzetes, eleg\u00e1ns k\u00fclseje, villog\u00f3 monoklija fogalomm\u00e1 v\u00e1lt, de vonz\u00f3 megjelen\u00e9se mellett jelent\u0151s jellem\u00e1br\u00e1zol\u00f3 k\u00e9pess\u00e9ggel is rendelkezett.<\/p>\n Sv\u00e9d rendez\u0151 \u00e9s sz\u00edn\u00e9sz. Sz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt kezdte p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t, el\u0151sz\u00f6r Finnorsz\u00e1gban, majd t\u00f6bb sv\u00e9d vid\u00e9ki sz\u00ednh\u00e1zban j\u00e1tszott. 1912-ben Mauritz Stillerrel egy\u00fctt szerz\u0151d\u00f6tt a Svenska Filmhez, ahol rendez\u0151k\u00e9nt, forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3k\u00e9nt \u00e9s sz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt is tev\u00e9kenykedett. Munk\u00e1it m\u0171v\u00e9szi ig\u00e9nnyel, dr\u00e1mai er\u0151vel, term\u00e9szeti k\u00e9pekben gazdagon, t\u00f6k\u00e9letes vizualit\u00e1ssal k\u00e9sz\u00edtette. 1925-t\u0151l 1929-ig Seastrom n\u00e9ven rendezett Hollywoodban. 1930-ban t\u00e9rt vissza Sv\u00e9dorsz\u00e1gba, ahol ett\u0151l kezdve m\u00e1r csak sz\u00edn\u00e9szi feladatokat v\u00e1llalt.<\/p>\n Sv\u00e9d rendez\u0151. 1903-t\u00f3l sz\u00edn\u00e9sz, k\u00e9s\u0151bb sz\u00ednh\u00e1zi rendez\u0151. 1912-ben a sv\u00e9d filmgy\u00e1rt\u00e1s \u00fatt\u00f6r\u0151je: Charles Magnusson h\u00edvta meg a Svenska Filmv\u00e1llalathoz, amelynek rendez\u0151je, k\u00e9s\u0151bb m\u0171v\u00e9szeti vezet\u0151je lett. A filmdr\u00e1ma mellett a v\u00edgj\u00e1t\u00e9k m\u0171faj\u00e1ban is jelent\u0151set alkotott. 1925-ben Hollywoodba szerz\u0151d\u00f6tt, ahol azonban igaz\u00e1b\u00f3l nem tudott kibontakozni.<\/p>\n Francia rendez\u0151. Variet\u00e9-\u00e9nekesk\u00e9nt kezdte, majd a Path\u00e9hoz szerz\u0151d\u00f6tt, ahol rendez\u0151, d\u00edszlettervez\u0151, forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3 \u00e9s sz\u00edn\u00e9sz lett. A francia filmipar \u00fatt\u00f6r\u0151inek egyike. T\u00f6bb m\u0171fajjal is pr\u00f3b\u00e1lkozott. N\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t a v\u00edgj\u00e1t\u00e9knak k\u00f6sz\u00f6nhette, de igazi ter\u00fclete a realista \u00e9letk\u00e9p, a filmdr\u00e1ma volt.<\/p>\n A n\u00e9mafilm els\u0151 \u00e9vtized\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben Franciaorsz\u00e1g rendk\u00edv\u00fcl jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":345,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_jetpack_memberships_contains_paid_content":false,"footnotes":""},"categories":[12],"tags":[134,72,135,136,133,110,129,137,130,128,132,131],"class_list":["post-82","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-fejezetek-a-filmtoertenetbol","tag-bunuel","tag-filmtortenet","tag-garbo","tag-kertesz-mihaly","tag-kezdetek","tag-korda","tag-lumiere","tag-max-linder","tag-mozgokep","tag-nemafilm","tag-pathe","tag-talalmany"],"yoast_head":"\n![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/03\/luis_bunuel.jpg\")
2.2. Az olasz film els\u0151 vir\u00e1gkora<\/h1>\n
2.3. A d\u00e1n n\u00e9mafilm<\/h1>\n
![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/03\/asta-nielsen.jpg\")
\nAz els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9vel lez\u00e1rult a d\u00e1n n\u00e9mafilm nagy korszaka. Ebben f\u0151leg gazdas\u00e1gi-politikai okok j\u00e1tszottak k\u00f6zre. K\u00f6z\u00e9p- \u00e9s Kelet-Eur\u00f3pa orsz\u00e1gai, amelyek a d\u00e1n film f\u0151 v\u00e1s\u00e1rl\u00f3i voltak, elszeg\u00e9nyedtek, N\u00e9metorsz\u00e1gban meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt a nemzeti filmipar, a tengerent\u00falr\u00f3l pedig megindult az amerikai filmd\u00f6mping. A legnevesebb d\u00e1n rendez\u0151k \u00e9s sz\u00edn\u00e9szek k\u00fclf\u00f6ldre szerz\u0151dtek.<\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/carl-t-dreyer.jpg\")
2.4. A sv\u00e9d n\u00e9mafilm helye a filmm\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben<\/h1>\n
![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/sjostrom_viktor.jpg\")
2.5. A magyar n\u00e9mafilm<\/h1>\n
![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/kertesz_mihaly.jpg\")
A korszak jelent\u0151s egy\u00e9nis\u00e9gei<\/h1>\n
Balogh B\u00e9la (1885-1945)<\/h2>\n
Bu\u00f1uel, Luis (1900-1983)<\/h2>\n
Clair, Ren\u00e9 (1898-1981)<\/h2>\n
Delluc, Louis (1890-1924)<\/h2>\n
Dreyer, Carl Theodor (1889-1968)<\/h2>\n
Dulac, Germaine (1882-1942)<\/h2>\n
Gad, Urban (1879-1947)<\/h2>\n
Garbo, Greta (1905-1990)<\/h2>\n
Kert\u00e9sz Mih\u00e1ly (1888-1962)<\/h2>\n
Korda S\u00e1ndor (1893-1956)<\/h2>\n
L\u00e9ger, Fernand (1881-1955)<\/h2>\n
Linder, Max (1883-1925)<\/h2>\n
Lumi\u00e8re testv\u00e9rek (Auguste: 1862-1954, Louis: 1864-1948)<\/h2>\n
M\u00e9lies, Georges (1861-1938)<\/h2>\n
Nielsen, Asta (1881-1972)<\/h2>\n
Pastorne, Giovanni (1883-1959)<\/h2>\n
Psylander, Valdemar (1884-1917)<\/h2>\n
Sj\u00f6str\u00f6m, Victor (1879-1960)<\/h2>\n
Stiller, Mauritz (1883-1928)<\/h2>\n
Zecca, Ferdinand (1864-1947)<\/h2>\n
Aj\u00e1nlott irodalom<\/h3>\n
\n