{"id":83,"date":"2014-06-16T14:02:03","date_gmt":"2014-06-16T14:02:03","guid":{"rendered":"http:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/30\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/"},"modified":"2019-03-07T13:19:11","modified_gmt":"2019-03-07T13:19:11","slug":"3-az-amerikai-film-kezdetei","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/","title":{"rendered":"03. Az amerikai film kezdetei"},"content":{"rendered":"

Vajon a sz\u00e1zadfordul\u00f3 idej\u00e9n h\u00e1ny ember sz\u00e1m\u00e1ra jelentett elk\u00e9pzelhetetlen kiad\u00e1st negyed doll\u00e1r (egy mozijegy \u00e1ra) az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban?<\/p>\n

3.1. A film form\u00e1lta Amerika<\/h1>\n

\u00c9s akkor m\u00e9g nem besz\u00e9lt\u00fcnk a villamosjegy \u00e1r\u00e1r\u00f3l, sem arr\u00f3l, hogy az ember a bar\u00e1tn\u0151 vagy a csal\u00e1dtagok jegyeit is fizeti, illetve hogy az az id\u0151 is p\u00e9nz, am\u00edg bejut a v\u00e1rosk\u00f6zpontba, megn\u00e9zi a m\u0171sort \u00e9s hazamegy. Ezek f\u00e9ny\u00e9ben ez komoly kiad\u00e1s lehetett minden dolgoz\u00f3 ember sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

A v\u00e1llalkoz\u00f3 \u2013 amennyiben ki tudta el\u00e9g\u00edteni az emberek v\u00e1ltozatoss\u00e1g ir\u00e1nti ig\u00e9ny\u00e9t szer\u00e9ny szabadidej\u00fckben \u2013 sokat kereshetett, \u00e1m az \u00e1ltala ny\u00fajtott sz\u00f3rakoz\u00e1snak olcs\u00f3nak, r\u00f6vidnek \u00e9s els\u0151sorban el\u00e9rhet\u0151nek kellett lennie. A sz\u00f3rakoztat\u00f3 programot oda kellett vinni, ahol az emberek laktak. Egy-k\u00e9t helyen, a \u201epenny-\u00e1rk\u00e1dok\u201d \u00f6tlet\u00e9hez hasonl\u00f3an, ahol a j\u00e1t\u00e9k-automat\u00e1k voltak, k\u00eds\u00e9rleteztek a mutaszk\u00f3ppal, esetleg az \u00fczlet h\u00e1tulj\u00e1ban f\u00fcgg\u00f6nnyel elv\u00e1lasztott r\u00e9szen \u00f6t cent\u00e9rt mozg\u00f3filmet n\u00e9zhetett a vend\u00e9g. A mozg\u00f3filmek n\u00e9pszer\u0171nek bizonyultak. Az \u00f6tcentesek t\u00f6bb p\u00e9nzt hoztak, mint az automata j\u00e1t\u00e9kokba bedobott egycentesek. \u00cdgy azut\u00e1n ugyanezek a v\u00e1llalkoz\u00f3k az \u00fcres \u00fczleteket mozivet\u00edt\u00e9sre alkalmas helyis\u00e9gekk\u00e9 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t. Az egyik v\u00e1rosban nicholetnek h\u00edvt\u00e1k \u0151ket, a m\u00e1sikban nickeldrome-nak, m\u00e1sutt a nickelodeon elnevez\u00e9s terjedt el. K\u00f6zben megsz\u00fcletett a filmek sz\u00e9les k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge.<\/p>\n

\u00c1ll\u00edt\u00f3lag az els\u0151 nagy filmsz\u00ednh\u00e1zat McKeesportban, Pennsylvani\u00e1ban nyitotta meg k\u00e9t pittsburgh-i v\u00e1llalkoz\u00f3, valamikor 1905 nyar\u00e1n vagy \u0151sz\u00e9n. A fontos azonban nem az els\u0151s\u00e9g. New Orleansban 1896-ban m\u00e1r m\u0171k\u00f6dtek mozg\u00f3k\u00e9psz\u00ednh\u00e1zak, \u00e9s New Yorkban is. A csak filmet vet\u00edt\u0151 \u201eelektromos\u201d sz\u00ednh\u00e1zak Los Angeles \u00e9s Chicago k\u00f6zpontjaiban 1902-ben ny\u00edltak meg. Ami igaz\u00e1n fontos, az az \u00fajonnan kialakult k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, \u00e9s az, ahogyan a mozikat fogadta. Egy \u00e9v sem telt el, \u00e9s t\u00f6bb tucat, majd t\u00f6bb sz\u00e1z mozi ny\u00edlt meg a munk\u00e1sk\u00f6rzetekben. A fejl\u0151d\u00e9s k\u00e1pr\u00e1zatosan gyors volt. Kev\u00e9s statisztikai adattal rendelkez\u00fcnk, \u00e9s a megl\u00e9v\u0151 adatok sem megb\u00edzhat\u00f3ak. Egy \u00fatt\u00f6r\u0151 filmalkot\u00f3 memo\u00e1rj\u00e1ban arr\u00f3l \u00edr, hogy 1906-ban a tiszta profit h\u00e1romszor annyi volt, mint 1905-ben, \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben ism\u00e9t megdupl\u00e1z\u00f3dott, azaz k\u00e9t \u00e9v alatt t\u00f6bb mint 600 sz\u00e1zal\u00e9kkal emelkedett. 1908-ban egy vizsg\u00e1lat sor\u00e1n azt \u00e1llap\u00edtott\u00e1k meg, hogy New York v\u00e1ros\u00e1ban t\u00f6bb mint 600 \u201enickel sz\u00ednh\u00e1z\u201d \u00fczemel, amelyeket naponta kb. 300-400 ezer ember l\u00e1togat, \u00e9s a teljes \u00e9ves bev\u00e9tel csup\u00e1n New Yorkban meghaladja a 6 milli\u00f3 doll\u00e1rt.<\/p>\n

\u00dczleti v\u00e1llalkoz\u00e1sk\u00e9nt \u00e9s t\u00e1rsadalmi jelens\u00e9gek\u00e9nt a film akkor sz\u00fcletett meg az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, amikor a munk\u00e1soszt\u00e1ly sz\u00fcks\u00e9gleteivel \u00e9s v\u00e1gyaival tal\u00e1lkozott. 1910-ben a filmsz\u00ednh\u00e1zak igazgat\u00f3inak \u00e9s \u00fczemeltet\u0151inek \u00edrott k\u00e9zik\u00f6nyvben a szerz\u0151 azt fogalmazta meg, hogy a \u201enickel sz\u00ednh\u00e1z\u201d \u201eide\u00e1lis helye a s\u0171r\u0171n lakott munk\u00e1sk\u00f6rzet\u201d. A szerz\u0151 \u00f3va intett att\u00f3l, hogy a mozit gazdagabb lak\u00f3k\u00f6rzetbe telep\u00edts\u00e9k, vagy olyan helyre, ahol a templomj\u00e1r\u00f3k \u00e9lnek, mert ezek ritk\u00e1n fogj\u00e1k azt l\u00e1togatni, \u00e9s a kisv\u00e1rosokban a v\u00e1llalkoz\u00f3nak sz\u00e1molnia kellene a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g fanyalg\u00e1s\u00e1val, illetve az egyh\u00e1z \u00e9s a hetilapok \u00e1lland\u00f3 tiltakoz\u00e1s\u00e1val. Hasonl\u00edtsuk ezt \u00f6ssze Nagy-Britannia viszonyaival, ahol egy hasonl\u00f3 k\u00e9zik\u00f6nyv azt tan\u00e1csolta a leend\u0151 moziigazgat\u00f3knak, hogy \u201ea megfelel\u0151en k\u00e9pzett m\u0171p\u00e1rtol\u00f3 vagy a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyok\u2026 a mozg\u00f3k\u00e9p filmsz\u00ednh\u00e1z legnagyobb t\u00e1mogat\u00f3i\u201d \u00e9s \u201eaz als\u00f3bb r\u00e9tegek\u201d csak probl\u00e9m\u00e1t jelentenek a mozisnak\u201d.<\/p>\n

Amerik\u00e1ban az \u00f6t centjeiket fizet\u0151 \u201eals\u00f3bb oszt\u00e1lyok\u201d probl\u00e9m\u00e1i \u00e1ltal\u00e1ban etnikai \u00e9s faji konfliktusokkal f\u00fcggtek \u00f6ssze. A \u201evegyes\u201d lak\u00f3helyi k\u00f6rzetekben l\u00e9v\u0151 filmsz\u00ednh\u00e1zak \u2013 egy amerikai k\u00e9zik\u00f6nyv szerint \u2013 olykor az egyes csoportok k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszet\u0171z\u00e9sek sz\u00ednterei voltak, s az alacsonyabb oszt\u00e1lyokb\u00f3l j\u00f6tt olasz vagy n\u00e9ger mozin\u00e9z\u0151k olykor ki\u0171zt\u00e9k a mozib\u00f3l a t\u00f6bbi csoport potenci\u00e1lis n\u00e9z\u0151it. Annak azonban semmi jele nem volt, hogy az els\u0151 \u00f6tcentes mozik tulajdonosai valaha is szenvedtek volna a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g hi\u00e1ny\u00e1t\u00f3l. Azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a legjobban ott ment az \u00fczlet, ahol egy munk\u00e1sk\u00f6rzet \u00fczleti k\u00f6zpontj\u00e1ban, vagy k\u00f6zponti k\u00f6zleked\u00e9si vonalak ment\u00e9n n\u00e9gy-\u00f6t mozi \u00fczemelt egym\u00e1s mellett. N\u00e9h\u00e1ny k\u00f6z\u00fcl\u00fck kor\u00e1n reggel kinyitott, a t\u00f6bbs\u00e9g azonban d\u00e9lben kezdte el el\u0151ad\u00e1sait, \u00e9s k\u00e9s\u0151 estig folytatta azokat. Rik\u00edt\u00f3 f\u00e9nyek \u00e9s plak\u00e1tok, olykor egy kiki\u00e1lt\u00f3 megafonnal vagy a bej\u00e1ratn\u00e1l zen\u00e9t j\u00e1tsz\u00f3 fonogr\u00e1f tartozott e mozikhoz.
\nA programok legfeljebb 15-20 percig tartottak, ami el\u00e9g r\u00f6vid volt ahhoz, hogy a h\u00e1ziasszonyok az el\u0151t\u00e9rben hagyj\u00e1k a babakocsit \u00e9s magukkal vigy\u00e9k csemet\u00e9j\u00fcket a terembe, a gyerekek bet\u00e9rjenek az iskola ut\u00e1n, a gy\u00e1ri munk\u00e1sok pedig beugorjanak \u00e9s megn\u00e9zzenek egy filmet a munk\u00e1b\u00f3l hazafel\u00e9 menet. Est\u00e9nk\u00e9nt \u00e9s vas\u00e1rnap d\u00e9lut\u00e1nonk\u00e9nt eg\u00e9sz csal\u00e1dok mentek el a moziba egy\u00fctt, \u00e9s olykor az \u00f6sszes mozi \u00f6sszes programj\u00e1t megn\u00e9zt\u00e9k egyetlen kiruccan\u00e1skor. A pittsburgh-i felm\u00e9r\u00e9s kutat\u00f3i arr\u00f3l sz\u00e1molnak be, hogy 1908-ban t\u00fcrelmesen \u00e1lltak sorba a munk\u00e1sf\u00e9rfiak \u00e9s n\u0151k arra v\u00e1rakozva, hogy szombat d\u00e9lut\u00e1n bejuthassanak a moziba. A kutat\u00f3k is szerett\u00e9k volna l\u00e1tni, hogy mit vet\u00edtetnek, azonban nem akartak sorban \u00e1llni.<\/p>\n

(Sklar, Robert: Movie made America. New York, 1975, ford. F\u00fcredi J\u00falia)<\/em><\/p>\n

3.2. Az Edison-tr\u00f6szt \u00e9s ahogy cs\u0151dbe jutott<\/h1>\n

\u201eMost m\u00e1r nem tagadhatjuk \u2013 ismerte be \u0151szint\u00e9n az els\u0151 film\u00e9vk\u00f6nyv 1912-ben \u2013, hogy kezdetben a filmipar sok alantas elem is volt, \u00e9s hogy sok olyan filmet k\u00e9sz\u00edtettek, mutattak be, amelyek a legalacsonyabb rend\u0171 emberi \u00f6szt\u00f6n\u00f6kre \u00e9p\u00edtettek\u201d. Ez lehetett az els\u0151 \u00edr\u00e1sos beismer\u00e9s olyasvalaki r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, aki kapcsolatban \u00e1llt a filmiparral. Ez a v\u00e1d azt\u00e1n t\u00f6bb \u00e9vtizeden \u00e1t rendszeresen elhangzott \u2013 szinte ritu\u00e1lis m\u00f3don hamis\u00edtva meg a m\u00faltat.
\nAz emberek a reformerek, az egyh\u00e1z \u00e9s a politikusok \u00e1ltal felhozott valamennyi v\u00e1dat helyt\u00e1ll\u00f3nak ismert\u00e9k el a m\u00faltra vonatkoz\u00f3an. \u201eA gy\u00f6k\u00e9rtelenek, a kalandv\u00e1gy\u00f3k, a szerencsej\u00e1t\u00e9kosok, az arany\u00e1s\u00f3k, a gyors meggazdagod\u00e1st rem\u00e9l\u0151k\u201d voltak a film becstelen \u00fatt\u00f6r\u0151i \u2013 ismerte be egy \u00edr\u00f3 1923-ban, de szerinte az\u00f3ta felv\u00e1ltott\u00e1k \u0151ket a jobbak.<\/p>\n

A filmipar vezet\u0151i tal\u00e1n hittek is benne, hogy \u00edgy fejl\u0151d\u00f6tt a filmipar, vagy egyszer\u0171en csak taktikai okokb\u00f3l fogadt\u00e1k el ezt. B\u00e1rmelyik eset felel meg az igazs\u00e1gnak, a filmipar fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek t\u00e9nyleges t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t meghamis\u00edtott\u00e1k. Annak az elk\u00e9pzel\u00e9snek a hangs\u00falyoz\u00e1sa, hogy azok, akik megalap\u00edtott\u00e1k a filmszakm\u00e1t, kal\u00f3zok \u00e9s g\u00e1tl\u00e1stalan szerencsevad\u00e1szok voltak, teljesen figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja azt a t\u00e9nyt, hogy 1910 el\u0151tt a film\u00fczlet \u00e9s filmipar teljes m\u00e9rt\u00e9kben tiszteletrem\u00e9lt\u00f3, protest\u00e1ns, angolsz\u00e1sz amerikaiak kez\u00e9ben volt, sokkal ink\u00e1bb, mint b\u00e1rmikor k\u00e9s\u0151bbi t\u00f6rt\u00e9nete sor\u00e1n.<\/p>\n

Azok a f\u00e9rfiak, akik az amerikai filmt\u00f6rt\u00e9net els\u0151 \u00e9vtized\u00e9ben a filmipart ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k, nagyon k\u00f6zel \u00e1lltak a huszadik sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9vtized\u00e9nek \u00e1tlagos amerikai \u00fczletember\u00e9hez. A legnagyobb amerikai filmv\u00e1llalat, a Vitagraph vezet\u0151je k\u00e9t angliai sz\u00fclet\u00e9s\u0171 f\u00e9rfi volt: Albert E. Smith \u00e9s J. Stewart Blackton. A Biograph V\u00e1llaltot (amelyet hivatalosan American Mutascope and Biograph Companynak h\u00edvtak, s amelyet az 1890-es \u00e9vekben Henry Marvin, egy New York \u00e1llambeli iparos alap\u00edtott, valamint W. K. L. Dickson, egy angol, aki Edison laborat\u00f3rium\u00e1ban a filmtechnikai munk\u00e1t vezette) 1908-ban egy New York-i bank\u00e1r, D. W. Griffith vette \u00e1t, egy disztingv\u00e1lt, \u0151si kentuckyi csal\u00e1d fia, aki itt kezdte filmes p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t. Edwin S. Porter, egy pennsylvaniai kisv\u00e1ros keresked\u0151j\u00e9nek a fia ir\u00e1ny\u00edtotta a filmgy\u00e1rt\u00e1st Edison \u00faj st\u00fadi\u00f3j\u00e1ban, Manhattanben \u00e9s Bronxban 1909-ig. E h\u00e1rom New York-i v\u00e1llalat volt a legfontosabb a filmszakm\u00e1ban. Ezen k\u00edv\u00fcl volt m\u00e9g h\u00e1rom v\u00e1llalat Chicag\u00f3ban, egy Philadelphi\u00e1ban \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny kis filmgy\u00e1rt\u00f3 szerte az orsz\u00e1gban.<\/p>\n

A filmiparban legnagyobb h\u00edrnevet Thomas Alva Edison szerzett mag\u00e1nak. A sz\u00e1zadfordul\u00f3t k\u00f6vet\u0151en Edison k\u00f6ny\u00f6rtelen\u00fcl kiterjesztette ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9t a ter\u00fclet producereire \u00e9s forgalmaz\u00f3ira, de a technikai eszk\u00f6z\u00f6kre is. Amennyiben a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lybeli kritikus reformerek fel tudt\u00e1k volna m\u00e9rni, hogy milyen nagy hat\u00e1ssal volt Edison az eg\u00e9sz szakm\u00e1ra, minden bizonnyal m\u00e9rs\u00e9kelt\u00e9k volna kritik\u00e1jukat, mivel hol tal\u00e1lhattak volna m\u00e9g egy olyan ipar\u00e1gat Amerik\u00e1ban, amelyet egy olyan nagy tiszteletnek \u00f6rvend\u0151, mindenkin\u00e9l jobban csod\u00e1lt vez\u00e9regy\u00e9nis\u00e9g ir\u00e1ny\u00edtott volna, mint Edison. Saj\u00e1t, j\u00f3l felfogott \u00e9rdek\u00e9ben Edison a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny tudom\u00e1s\u00e1ra hozta, hogy a mindennapos filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9si tev\u00e9kenys\u00e9gben \u0151 maga egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00e9rdekelt. Ugyanakkor mik\u00f6zben a sz\u00ednfalak m\u00f6g\u00f6tt azon munk\u00e1lkodott, hogy uralma al\u00e1 hajtsa konkurenseit, gondosan \u00f3vta a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra kialak\u00edtott k\u00e9pet \u00fagy, hogy a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt mint mag\u00e1nyos, nem e vil\u00e1gra val\u00f3 feltal\u00e1l\u00f3 jelent meg, akit semmi m\u00e1s nem \u00e9rdekel, mint a tov\u00e1bbi kutat\u00e1s annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy \u00f6sszekapcsolja a fonogr\u00e1fot a kamer\u00e1val, hogy kik\u00eds\u00e9rletezze a hangosfilmet.<\/p>\n

1908 december\u00e9ben Edison v\u00e1llalkoz\u00f3i t\u00f6rekv\u00e9seinek sikerek\u00e9nt megsz\u00fcletett a Motion Picture Patent Company. A gy\u0151zelem ut\u00e1n \u2013 \u00e9letrajz\u00edr\u00f3ja szerint \u2013 Edison egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00fagy viselkedett, ahogy az az \u00fczleti \u00e9letben szok\u00e1sos volt. A v\u00e1llalatot alkot\u00f3 filmv\u00e1llalkoz\u00f3k, akik a szabadalomra vonatkoz\u00f3 egyezm\u00e9nyt megk\u00f6t\u00f6tt\u00e9k, \u00f6sszegy\u0171ltek Edison k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban az egyezm\u00e9ny al\u00e1\u00edr\u00e1s\u00e1ra. Ezt saj\u00e1t filmoperat\u0151reik \u00f6r\u00f6k\u00edtettek meg. A feltal\u00e1l\u00f3 gyorsan evett, eln\u00e9z\u00e9st k\u00e9rt \u00e9s lepihent egy \u00e1gyra a szoba sark\u00e1ban, mik\u00f6zben a t\u00f6bbiek az egyezm\u00e9ny utols\u00f3 r\u00e9szleteit dolgozt\u00e1k ki. Amikor el\u00e9rkezett az al\u00e1\u00edr\u00e1s ideje, felkelt, odament \u00e9s al\u00e1\u00edrta, majd odafordult t\u00e1rsaihoz, \u00e9s ezt mondta: \u201eViszl\u00e1t, fi\u00fak! V\u00e1r a munk\u00e1m.\u201d Ezzel mintegy megc\u00e1folni igyekezett azt, hogy neki mag\u00e1nak milyen nagy szerepe volt ennek az egyezm\u00e9nynek az el\u00e9r\u00e9s\u00e9ben. Matthew Josephson id\u00e9zi ezt az Edison (1959) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv egyik oldal\u00e1n.<\/p>\n

A Motion Picture Company megalakul\u00e1sa \u00e9s buk\u00e1sa az amerikai \u00fczleti \u00e9let t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek lebilincsel\u0151 epiz\u00f3dja, a t\u00f6rt\u00e9netet teljess\u00e9g\u00e9ben azonban sohasem \u00edrt\u00e1k meg. A k\u00e9t legteljesebb le\u00edr\u00e1s err\u0151l a szakirodalomban \u2013 Terry Ramsey: A Million and One Nights (1926) \u00e9s Benjamin B. Hampton: A History of the Movies (1931) \u2013 Edison \u00e9let\u00e9ben \u00edr\u00f3dott, amikor meggondolatlans\u00e1gnak sz\u00e1m\u00edtott volna egy olyan f\u00e9rfi\u00fa t\u00f6rekv\u00e9seit vagy taktik\u00e1it rev\u00edzi\u00f3 al\u00e1 venni, akit a legnagyobb \u00e9l\u0151 amerikainak tartottak. Az embert mindig megr\u00e1zza az, ha szembe kell n\u00e9znie azzal, hogy h\u0151snek nem teljesen tiszta a keze. Ennek ellen\u00e9re a dokumentumok egy\u00e9rtelm\u0171en azt bizony\u00edtj\u00e1k: a film-monop\u00f3lium Edison kapzsis\u00e1g\u00e1nak \u00e9s k\u00e9pmutat\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nheti l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

Edison a film\u00e9letet teljesen ellen\u0151rz\u00e9se al\u00e1 szerette volna vonni. De ahelyett, hogy konkurenseit cs\u0151dbe juttatta volna, arra akarta \u0151ket k\u00e9nyszer\u00edteni, hogy az \u00e1ltala gy\u00e1rtott filmfelvev\u0151ket haszn\u00e1lj\u00e1k egy licensz-egyezm\u00e9ny alapj\u00e1n, \u00e9s hogy a filmeket csak olyan forgalmaz\u00f3knak, mozisoknak adj\u00e1k el, vagy adj\u00e1k b\u00e9rbe, akik beleegyeztek abba, hogy kiz\u00e1r\u00f3lag az Edison v\u00e1llalat licensze szerint k\u00e9sz\u00fclt felvev\u0151ket \u00e9s vet\u00edt\u0151ket haszn\u00e1lj\u00e1k. Amit nem siker\u00fclt az U. S. Patent Office-on (Amerikai Szabadalmi Hivatal) kereszt\u00fcl, el\u00e9rnie, azt a sz\u00f6vets\u00e9gi b\u00edr\u00f3s\u00e1gokon kereszt\u00fcl pr\u00f3b\u00e1lta \u00e1tvinni. Azt a gyakorlatot folytatta, amit Gordon Hendricks r\u00e9szletesen bemutatott a The Edison Motion Picture Myth c\u00edm\u0171, 1961-ben megjelent k\u00f6nyv\u00e9ben: hogy szabadalmi beadv\u00e1nyaiban a lehet\u0151 legt\u00f6bbre tartott ig\u00e9nyt. Amennyiben a Szabadalmi Hivatal szak\u00e9rt\u0151i elutas\u00edtott\u00e1k egyik vagy m\u00e1sik beadv\u00e1ny\u00e1t, akkor addig alak\u00edtotta azokat, am\u00edg elfogadt\u00e1k. Ezut\u00e1n konkurenseit b\u00edr\u00f3s\u00e1gi elj\u00e1r\u00e1ssal, feljelent\u00e9sekkel zaklatta. Egyetlen konkurense sem rendelkezett m\u00e9g a t\u00f6red\u00e9k\u00e9vel sem azon anyagi forr\u00e1soknak, azon jogi j\u00e1rtass\u00e1gnak \u00e9s tehets\u00e9gnek, amellyel Edison l\u00e9pett a k\u00fczd\u0151t\u00e9rre, \u00edgy fokozatosan kapitul\u00e1lniuk kellett. 1907-re valamennyi amerikai producer, valamint M\u00e9li\u00e8s \u00e9s Path\u00e9 Fr\u00e9res is Edison ellen\u0151rz\u00e9se al\u00e1 ker\u00fclt. Egyetlen kiv\u00e9tel a Biograph volt.<\/p>\n

A Biograph V\u00e1llalatnak az\u00e9rt siker\u00fclt k\u00edv\u00fcl maradnia, mert saj\u00e1t kamera szabadalm\u00e1val rendelkezett. Edison feljelentette a Biograph V\u00e1llalatot szabadalmi kih\u00e1g\u00e1s c\u00edm\u00e9n, \u00e9s meg is nyerte a pert egy k\u00f6rzeti sz\u00f6vets\u00e9gi b\u00edr\u00f3s\u00e1gon. A b\u00edr\u00f3s\u00e1g \u00edt\u00e9let\u00e9t azonban megfellebbezte a Biograph V\u00e1llalat, \u00e9s az alacsonyabb szint\u0171 b\u00edr\u00f3s\u00e1g d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t dr\u00e1mai m\u00f3don megv\u00e1ltoztatta a fels\u0151bb b\u00edr\u00f3s\u00e1g. \u201eNyilv\u00e1nval\u00f3 volt\u201d, jelentette ki William J. Wallace b\u00edr\u00f3, \u201ehogy Mr. Edison nem volt \u00fatt\u00f6r\u0151 (ezen a ter\u00fcleten)\u2026\u201d Nem \u0151 tal\u00e1lta fel a filmet, nem \u0151 tal\u00e1lta fel a filmfelvev\u0151t, amely k\u00e9pes egym\u00e1s ut\u00e1ni k\u00e9pek sorozat\u00e1t felvenni, szint\u00e9n nem \u0151 tal\u00e1lta fel azt a kamer\u00e1t, amely k\u00e9pes nagy sebess\u00e9get \u00e9s egyenl\u0151 intervallumokban mozg\u00f3k\u00e9pet felvenni. (A b\u00edr\u00f3 ez ut\u00f3bbi feltal\u00e1l\u00f3jak\u00e9nt azt nevezte meg, aki val\u00f3ban a feltal\u00e1l\u00f3 volt: Marey-t). Edison volt az els\u0151, aki e ter\u00fcleten \u00fczleti v\u00e1llalkoz\u00e1sba kezdett \u00e9s kidolgozta, hogyan hasznos\u00edthatja m\u00e1sok tal\u00e1lm\u00e1nyait gyorsan \u00e9s megfelel\u0151en; ennyit, s nem t\u00f6bbet tulajdon\u00edtott neki a b\u00edr\u00f3.<\/p>\n

Edison ekkor egy \u00faj szabadalommal fordult a hivatalhoz, \u00e9s csup\u00e1n annyira tartott ig\u00e9nyt, amire a b\u00edr\u00f3i hat\u00e1rozat val\u00f3ban lehet\u0151s\u00e9get adott neki \u2013 a csillagker\u00e9k mechanizmusra, amely a filmet szakaszosan \u00e9s folyamatosan mozgatja a lencse m\u00f6g\u00f6tt. Amikor siker\u00fclt az \u00faj szabadalmat megkapnia, ism\u00e9t a b\u00edr\u00f3s\u00e1g el\u00e9 vitte a Biograph V\u00e1llalat \u00fcgy\u00e9t. 1906-ban ism\u00e9t vesz\u00edtett. 1907-es fellebbez\u00e9se sor\u00e1n megint vesz\u00edtett, annak ellen\u00e9re, hogy a fellebbviteli b\u00edr\u00f3s\u00e1g egy kis gy\u0151zelemmel aj\u00e1nd\u00e9kozta meg \u0151t, amikor helybenhagyta, hogy a Warwick-f\u00e9le filmfelvev\u0151, amelyet a Biograph V\u00e1llalat n\u00e9h\u00e1ny tengerent\u00fali munkat\u00e1rsa haszn\u00e1lt, s\u00e9rtette az Edison neve alatt elfogadott szabadalmat. Ha a Biograph sikeresebben v\u00e9dekezett volna ebben a perben az edisoni v\u00e1dakkal szemben, az vesz\u00e9lyes lett volna r\u00e1 n\u00e9zve. Nem siker\u00fclt volna neki a t\u00fal\u00e9l\u00e9s, ha Edison a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1gig vihette volna az \u00fcgyet. M\u00e9g ha nem is lett volna igaza (nem volt), akkor is lett volna hatalma ahhoz, hogy mindenk\u00e9ppen nyerjen. 1908-ban a Biograph V\u00e1llalat beleegyezett abba, hogy \u201efegyversz\u00fcnetet\u201d k\u00f6ss\u00f6n az Edison V\u00e1llalattal. Ennek lett az eredm\u00e9nye a Motion Picture Patents Company.<\/p>\n

A Patents kilenc filmgy\u00e1rt\u00f3 v\u00e1llalatb\u00f3l \u00e1llt: Edison, Biograph, Vitagraph, Essanay, Kalem, Selig, Lubin, Path\u00e9 Fr\u00e9res \u00e9s M\u00e9li\u00e8s, valamint a George Kleine filmimport\u00e1l\u00f3 v\u00e1llalatb\u00f3l. Vagy 16 szabadalmat egyes\u00edtettek: egy a filmre vonatkozott, kett\u0151 a filmfelvev\u0151kre \u00e9s 13 a vet\u00edt\u0151kre. Ezzel Edison megval\u00f3s\u00edtotta c\u00e9lj\u00e1t, amelyen m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta dolgozott, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban foly\u00f3 mindenfajta filmes tev\u00e9kenys\u00e9g felett tot\u00e1lis hatalommal felruh\u00e1zva uralkodjon.<\/p>\n

\"\"
George Eastman \u00e9s Thomas Edison<\/figcaption><\/figure>\n

A v\u00e1llalat egyezs\u00e9get k\u00f6t\u00f6tt az Eastman Kodak v\u00e1llalattal, amely az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban a filmnyersanyag kiz\u00e1r\u00f3lagos el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3ja volt, \u00e9s ennek \u00e9rtelm\u00e9ben a Kodak csak a Patents licensze alatt dolgoz\u00f3 producereknek adott el nyersanyagot. Ezek a producerek csak olyan filmforgalmaz\u00f3knak k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zhett\u00e9k ki filmjeiket, amelyek a licensz alapj\u00e1n enged\u00e9lyezett filmeket vet\u00edtettek, \u00e9s a forgalmaz\u00f3k csak olyan mozisoknak adhatt\u00e1k a filmeket, akik semmi m\u00e1st nem mutattak be, csak az enged\u00e9lyezett filmeket. Amennyiben egy forgalmaz\u00f3 vagy mozis, ezeket a szab\u00e1lyokat megszegte, kik\u00f6z\u00f6s\u00edtett\u00e9k. A mozisokt\u00f3l szint\u00e9n megk\u00f6vetelt\u00e9k, hogy heti k\u00e9t doll\u00e1rt fizessenek a Patents V\u00e1llalatnak az\u00e9rt a kiv\u00e1lts\u00e1g\u00e9rt, hogy enged\u00e9lyezett filmeket vet\u00edthetnek. Ezekb\u0151l els\u0151sorban Edison profit\u00e1lt, s a filmter\u00fcleten szerzett \u00e9ves profitja egy milli\u00f3 doll\u00e1r felett volt.<\/p>\n

A fellend\u00fcl\u00e9s korszak\u00e1ban az olyan \u00fczleti egyes\u00fcl\u00e9sek, mint a Patents Company, amelyek egy ipart monopoliz\u00e1ltak, a tr\u00f6szt nevet viselt\u00e9k, \u00e9s \u2013 legal\u00e1bb retorikai szempontb\u00f3l \u2013 az amerikaiak t\u00f6bbs\u00e9ge negat\u00edvan \u00e9rt\u00e9kelte ezt a sz\u00f3t. A Patents Company azonban \u2013 \u00fagy l\u00e1tszik \u2013 nyugodt lelkiismerettel, s\u0151t, tal\u00e1n n\u00e9mi b\u00fcszkes\u00e9ggel viselte a tr\u00f6szt nevet (The Trust, ahogyan a filmipar szaklapjaiban \u00edrt\u00e1k). 1910-ben m\u00e9g t\u00f6k\u00e9letesebb tr\u00f6sztt\u00e9 szervezte \u00e1t \u00f6nmag\u00e1t, amikor megalap\u00edtotta saj\u00e1t filmk\u00f6lcs\u00f6nz\u0151 v\u00e1llalat\u00e1t, a General Film Companyt, amely 1912-ig t\u00f6bb mint hatvan enged\u00e9lyezett filmforgalmaz\u00f3 v\u00e1llalatot vett \u00e1t, \u00e9s gyakorlatilag a licensszel ell\u00e1tott filmek piac\u00e1t teljesen uralma al\u00e1 hajtotta. A Tr\u00f6szt vezet\u0151inek t\u00falzott \u00f6nbizalma azonban sz\u00e1m\u00edt\u00e1son k\u00edv\u00fcl hagyott egy t\u00e9nyez\u0151t: az eln\u00f6kv\u00e1laszt\u00e1si \u00e9v szesz\u00e9lyes sz\u00e9lj\u00e1r\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

1912 j\u00falius\u00e1ban a demokrata p\u00e1rt Woodrow Wilsont jel\u00f6lte, aki azzal v\u00e1dolta a k\u00f6zhivatalban l\u00e9v\u0151 vezet\u0151 republik\u00e1nusokat, hogy a nagy monop\u00f3liumoknak kedveznek, \u00e9s eln\u00f6kk\u00e9nt azt helyezte kil\u00e1t\u00e1sba, hogy visszat\u00e9r a konkurencia gyakorlat\u00e1hoz \u00e9s a kisemberek sz\u00e1m\u00e1ra kedvez\u0151 lehet\u0151s\u00e9geket teremt. Hat h\u00e9ttel ezut\u00e1n, mintegy a wilsoni nevez\u00e9sre val\u00f3 v\u00e1laszak\u00e9nt, a republik\u00e1nus korm\u00e1ny a Motion Picture Patents Company ellen b\u00edr\u00f3s\u00e1gi elj\u00e1r\u00e1st ind\u00edtott, azzal v\u00e1dolva a v\u00e1llalatot, hogy az 1890-es Shermann tr\u00f6szt ellenes t\u00f6rv\u00e9nyt s\u00e9rti, amikor a kereskedelmet korl\u00e1tozza. Egyetlen m\u00e1s olyan ipar\u00e1gat sem tal\u00e1lhattak volna, amely annyira sebezhet\u0151 volt, vagy olyan nagy gyanakv\u00e1ssal n\u00e9zett volna r\u00e1 a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly, mint a filmiparra, \u00e9s a republik\u00e1nusok \u00e9s demokrat\u00e1k egyar\u00e1nt a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly szavazatai\u00e9rt vet\u00e9lkedtek.<\/p>\n

A Patents Company e v\u00e1d ellen v\u00e9dekezve azzal \u00e9rvelt, hogy az \u00e1ltala bevezetett ellen\u0151rz\u00e9sek az\u00e9rt voltak sz\u00fcks\u00e9gesek, hogy a film magasabb ig\u00e9nyeket szolg\u00e1ljon, \u00e9s rend legyen a piacon. A tr\u00f6szt\u00f6t alkot\u00f3 tagv\u00e1llalatok fel akart\u00e1k egym\u00e1st menteni az \u00e1lland\u00f3 szabadalmi vit\u00e1k \u00f3dium\u00e1t\u00f3l, hogy v\u00e9get vessenek azoknak a jogi konfliktusoknak, amelyek felem\u00e9sztett\u00e9k a jobb filmek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re ford\u00edthat\u00f3 energi\u00e1jukat.<\/p>\n

Mindezek ellen\u00e9re, a sz\u00f6vets\u00e9gi b\u00edr\u00f3s\u00e1g 1915-ben a Motion Picture Patents Companyt a kereskedelem (szabad kereskedelem) korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1ban illeg\u00e1lis konspir\u00e1ci\u00f3 v\u00e1dj\u00e1ban b\u0171n\u00f6snek mondta ki.<\/p>\n

Az eg\u00e9szben az volt a furcsa, hogy a Tr\u00f6szt nem vetett v\u00e9get a konkurenci\u00e1nak, hanem el\u0151mozd\u00edtotta azt. A v\u00e1llalat a filmipar egyre jobban sz\u0171k\u00fcl\u0151 r\u00e9sz\u00e9t szab\u00e1lyozta \u00e9s ir\u00e1ny\u00edtotta, mik\u00f6zben egyre sz\u0171kebb k\u00f6rein k\u00edv\u00fcl m\u00e1sok a filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9s, forgalmaz\u00e1s \u00e9s bemutat\u00e1s eg\u00e9szen m\u00e1s m\u00f3dszereit fejlesztett\u00e9k ki. Jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben nem jav\u00edtotta a filmek mor\u00e1lj\u00e1t vagy sz\u00ednvonal\u00e1t, azonban m\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra ilyen jelleg\u0171 inspir\u00e1ci\u00f3t ny\u00fajtott. A Patents Company legfontosabb szerepe az volt, amit ugyan v\u00e9delm\u00e9ben nem k\u00edv\u00e1nt hangs\u00falyozni, hogy m\u00e1sokat kiz\u00e1r\u00f3 \u00e9s zaklat\u00f3 taktik\u00e1j\u00e1val egyre n\u00f6vekv\u0151 ellent\u00e1bort alak\u00edtott ki, amelyet mindenekel\u0151tt New York \u00e9s Chicago nickelodeon mozijainak vezet\u0151i alkottak. Ezek a mozik a k\u00e9t nagyv\u00e1ros szeg\u00e9nyebb negyedeiben voltak. Mivel a v\u00e1llalat vezet\u0151i hittek abban, hogy k\u00f6nnyen siker\u00fcl az ipart monopoliz\u00e1lniuk, nagyon meg voltak lepve, amikor energetikus \u00e9s \u00faj\u00edt\u00f3 jelleg\u0171 er\u0151kkel tal\u00e1lt\u00e1k magukat szemben. A sz\u00f6vets\u00e9gi b\u00edr\u00f3s\u00e1g 1915-ben hozott d\u00f6nt\u00e9s\u00e9nek idej\u00e9re a Patents Company val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r r\u00e9gen elvesztette a csat\u00e1t. A filmipar ellen\u0151rz\u00e9se kics\u00faszott kez\u00e9b\u0151l, \u00e9s \u00e1tker\u00fclt azokhoz a bev\u00e1ndorl\u00f3 csoportokhoz, amelyek el\u0151sz\u00f6r biztos\u00edtottak nagysz\u00e1m\u00fa k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get a filmjeiknek.<\/p>\n

1912-re, fenn\u00e1ll\u00e1sa negyedik \u00e9v\u00e9re a Patents Companya teljes amerikai filmgy\u00e1rt\u00e1sban \u00e9s forgalmaz\u00e1sban elfoglalt ar\u00e1nya az 1908-as, gyakorlatilag 100%-os nagys\u00e1grendr\u0151l kb. 50%-osra cs\u00f6kkent.<\/p>\n

(Sklar, Robert: Movie made America. New York, 1975, ford.: F\u00fcredi J\u00falia)<\/em><\/p>\n

3.3. Interj\u00fa Griffith operat\u0151rj\u00e9vel, Billy Bitzerrel<\/h1>\n

Amikor Griffith bel\u00e9pett a Biograph V\u00e1llalathoz, m\u00e1ris szerencs\u00e9snek mondhatta mag\u00e1t, mivel akkor m\u00e1r ott dolgozott G. W. Bitzer, aki 1896 \u00f3ta vett r\u00e9szt a filmgy\u00e1rt\u00e1sban. Kezdetben mint villanyszerel\u0151, k\u00e9s\u0151bb mint operat\u0151r, kell\u00e9kes, d\u00edszlettervez\u0151, rendez\u0151 \u2013 olyasvalaki, akit b\u00e1rmilyen feladatra ig\u00e9nybe lehetett venni. Griffith \u00e9s Bitzer kapcsolata hamarosan megszil\u00e1rdult, \u00e9s ezt k\u00f6vet\u0151en 16 esztend\u0151n \u00e1t Bitzer val\u00f3s\u00edtotta meg Griffith filmrendez\u0151i elgondol\u00e1sait, majdnem mindig egyed\u00fcl v\u00e9gezve az operat\u0151ri munk\u00e1t. Annyira szoros volt egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck, hogy neh\u00e9z meg\u00e1llap\u00edtani, az egyes technikai \u00fajdons\u00e1gok melyik\u00fcknek tulajdon\u00edthat\u00f3k. 1940-ben, amikor Bitzerrel besz\u00e9lget\u00e9st folytattam, igen j\u00f3l eml\u00e9kezett k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1jukra. Az \u0151 technikai zsenialit\u00e1sa tette lehet\u0151v\u00e9, hogy Griffith sz\u00e1mos forradalmi eszm\u00e9j\u00e9t val\u00f3ra v\u00e1lthatta. Bitzer der\u0171sen eml\u00e9kezett arra, hogy vannak olyan fog\u00e1sok, amelyeket Griffith igen sokat haszn\u00e1lt, \u00e9s amelyekre \u00e9ppen csak a v\u00e9letlen kapcs\u00e1n bukkantak r\u00e1.<\/p>\n

Az 1900-as \u00e9vek elej\u00e9n a Biograph c\u00e9g egy \u00fan. Mutagraph kamer\u00e1t haszn\u00e1lt, amely igen neh\u00e9zkes szerkezet volt. Egyik nagy h\u00e1tr\u00e1nya volt, hogy a filmet nem lehetett visszatekercselni kett\u0151s expoz\u00edci\u00f3 c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. Ebb\u0151l k\u00f6vetkezett, hogy a filmgy\u00e1r nem k\u00e9sz\u00edthetett tr\u00fckkfilmeket, amelyek pedig akkoriban nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendtek. Griffith elgondol\u00e1sai k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen vonz\u00f3nak t\u0171ntek a Biograph p\u00e9nzemberei sz\u00e1m\u00e1ra, hiszen az \u0151 \u00f6tletei r\u00e9v\u00e9n tudtak versenyben maradni.<\/p>\n

Bitzer visszaeml\u00e9kezik arra, hogy egy felvev\u0151g\u00e9pet nagyon hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t haszn\u00e1ltak a Biograph m\u0171teremben. K\u00e9zzel vagy motorral lehetett forgatni. A filmnyersanyagot, amelyen m\u00e9g nem volt perfor\u00e1ci\u00f3, behelyezt\u00e9k a g\u00e9pbe, amely forgat\u00e1s k\u00f6zben kock\u00e1nk\u00e9nt k\u00e9t lyukat v\u00e1gott a szalagon. A kies\u0151 apr\u00f3 korongok folyamatosan lehullottak a kamera al\u00e1 a f\u00f6ldre. Amikor egy be\u00e1ll\u00edt\u00e1st meg kellett ism\u00e9telni, Bitzernek k\u00f6nny\u0171 dolga volt, mert egyszer\u0171en odahelyezte a g\u00e9p \u00e1llv\u00e1ny\u00e1t, ahol a celluloid korongok kis halomm\u00e1 gy\u0171ltek \u00f6ssze.<\/p>\n

A g\u00e9pben l\u00e9trej\u00f6v\u0151 d\u00f6rzselektromoss\u00e1g is sok neh\u00e9zs\u00e9get okozott. Hogy ezt legy\u0151zz\u00e9k, f\u0171t\u00f6tt\u00e9k a kamera belsej\u00e9t egy v\u00e9d\u0151vel ell\u00e1tott ker\u00e9kp\u00e1rl\u00e1mp\u00e1val, amelyben petr\u00f3leum \u00e9gett. Hideg id\u0151ben azonban, \u00e9pp amikor a d\u00f6rzsvillamoss\u00e1g a legt\u00f6bb bajt okozta, a l\u00e1mpa melege k\u00f6vetkezt\u00e9ben a lencs\u00e9k elhom\u00e1lyosodtak. A film ebben a masin\u00e1ban nagyon k\u00f6nnyen megkarcol\u00f3dott \u00e9s ezek a karcok er\u0151sen l\u00e1tszottak a k\u00e9p vil\u00e1gos r\u00e9szein. \u00c9ppen ez\u00e9rt a kompoz\u00edci\u00f3t \u00fagy kellett megoldani, hogy az \u00e9gbolt a lehet\u0151 legritk\u00e1bban l\u00e1tsszon egy-egy filmkock\u00e1n. \u00c9s m\u00e9gis, e kezdetleges felszerel\u00e9ssel l\u00e9trej\u00f6ttek olyan operat\u0151ri teljes\u00edtm\u00e9nyek, amelyek a filmt\u00f6rt\u00e9net legszebb pillanatai k\u00f6z\u00e9 tartoznak.<\/p>\n

Az \u00faj\u00edt\u00e1sok sz\u00e1ma megd\u00f6bbent\u0151. Sok a v\u00e9letlennel kezd\u0151d\u00f6tt, amelyeket azut\u00e1n Bitzer gyakorlati, technikai el\u0151ny\u00f6kk\u00e9 alak\u00edtott. Kev\u00e9sb\u00e9 b\u00e1tor rendez\u0151 t\u00e9tov\u00e1zott volna az \u00faj\u00edt\u00e1sok eszt\u00e9tikai \u00e9s dr\u00e1mai \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek felismer\u00e9s\u00e9ben, Griffith azonban mindig megragadta ezeket e lehet\u0151s\u00e9geket. Ezek az \u00faj\u00edt\u00e1sok, fog\u00e1sok k\u00e9s\u0151bb szinte term\u00e9szetess\u00e9, automatikuss\u00e1 v\u00e1ltak.<\/p>\n

Az alacsony \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u0171 filmen a f\u00e9nyesebb, vil\u00e1gosabb r\u00e9szek – a k\u00e9pen l\u00e1that\u00f3 l\u00e1mp\u00e1k \u2013 mintha kiterjedtek volna, \u00e9s \u201emegett\u00e9k\u201d volna a k\u00f6rnyez\u0151 s\u00f6t\u00e9tebb k\u00e9pr\u00e9szleteket. Az ilyen f\u00e9nyudvarhat\u00e1st \u00fagy lehetett akkoriban megakad\u00e1lyozni, hogy f\u00e9nyv\u00e9d\u0151 cs\u00f6vet szereltek az objekt\u00edv el\u00e9. Egy napon villanyf\u00e9nyn\u00e9l Bitzer h\u00e1z\u00e1nak alagsor\u00e1ban f\u00e9nyk\u00e9pezett \u00e9s egy \u00fcres ragaszt\u00f3 tart\u00e1lyb\u00f3l \u00f6tletszer\u0171en k\u00e9sz\u00edtett egy v\u00e9d\u0151cs\u00f6vet kamer\u00e1j\u00e1hoz. Az eredm\u00e9ny kit\u0171n\u0151nek bizonyult, \u00e9s ezt a h\u00e1zilag k\u00e9sz\u00fclt kis szerkezetet Bitzer elvitte a filmgy\u00e1rba is. A filmtekercs el\u0151h\u00edv\u00e1sakor azonban felt\u0171nt, hogy minden egyes kocka sarkai lekereked\u0151 form\u00e1ban s\u00f6t\u00e9tek maradtak. Amikor Griffith l\u00e1tta az ily m\u00f3don k\u00e9sz\u00fclt filmet a v\u00e1sznon, egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt csal\u00f3dott, s\u0151t ink\u00e1bb nagyon izgatott lett \u2013 mes\u00e9lte Bitzer \u2013 \u00e9s azt k\u00e9rdezte, hogyan tudtam ezt a kit\u0171n\u0151 hat\u00e1st el\u00e9rni? \u00c9n azt feleltem neki, hogy bizony, az eltelt hat h\u00f3napot azzal t\u00f6lt\u00f6ttem, hogy ezt a megold\u00e1st kidolgozzam.<\/p>\n

\"\"
Billy Bitzer, D.W. Griffith \u00e9s Henry B. Walthall a \u201eThe Escape\u201d forgat\u00e1s\u00e1n 1913-ban<\/figcaption><\/figure>\n

Ki kellett teh\u00e1t alak\u00edtani egy olyan objekt\u00edv v\u00e9d\u0151cs\u00f6vet, amely m\u00e9g biztosabban l\u00e9trehozza az eml\u00edtett lekerek\u00edt\u0151 hat\u00e1st. \u201eF\u00f6lszerelt\u00fcnk egy nagyobb blend\u00e9t, amit egy f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9pb\u0151l vett\u00fcnk ki \u2013 az optika el\u00e9. Hogy k\u00f6nnyebben tudjuk kezelni, foganty\u00fat is tett\u00fcnk r\u00e1, ez azut\u00e1n \u00fajabb v\u00e9letlen felismer\u00e9shez vezetett. Egyik forgat\u00e1s alkalm\u00e1val a foganty\u00fa saj\u00e1t s\u00faly\u00e1n\u00e1l fogva leereszkedett, \u00e9s \u00f6sszez\u00e1rta a blende ny\u00edl\u00e1s\u00e1t. Fokozatosan jelentek meg teh\u00e1t a k\u00e9pen a s\u00f6t\u00e9t sarkok eg\u00e9szen addig, am\u00edg a k\u00e9p teljesen elt\u0171nt el\u0151l\u00fcnk. \u00c9ppen ez volt az, amire akkor sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk volt. A filmeknek cs\u00facsponti jelenete volt a cs\u00f3k. Azonban nem id\u0151zhett\u00fcnk sokat egy-egy \u00f6lel\u00e9sen, mert akkor a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00f6r\u00e9ben l\u00e9v\u0151 fiatalok azonnal ny\u00e1vog\u00f3 hangokat adtak volna ki. Nem is v\u00e1ghattuk el hirtelen e jeleneteket, mert az nagyon durv\u00e1n hatott volna. A k\u00e9pnek a blende \u00f6sszez\u00e1r\u00e1s\u00e1val megoldott, fokozatos elt\u0171n\u00e9se val\u00f3ban m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljes volt\u2026<\/p>\n

A maszkol\u00e1s sem volt mindig c\u00e9lravezet\u0151, amikor a n\u00e9z\u0151 tekintet\u00e9t a k\u00e9p egy fontos r\u00e9sz\u00e9re k\u00edv\u00e1ntuk ir\u00e1ny\u00edtani. \u00cdgy azut\u00e1n kialak\u00edtottuk a \u201ef\u00e1tyol maszkot\u201d, t\u00f6bb r\u00e9tegben fekete f\u00e1tylat er\u0151s\u00edtett\u00fcnk az objekt\u00edv v\u00e9d\u0151cs\u00f6v\u00e9re. Azut\u00e1n lyukat \u00e9gett\u00fcnk ebbe a f\u00e1tyolba egy cigarettav\u00e9ggel, arra a helyre, ahol azt k\u00edv\u00e1ntuk, hogy a r\u00e9szlet \u00e9lesen legyen l\u00e1that\u00f3. K\u00eds\u00e9rletezt\u00fcnk olyan blend\u00e9kkel is, amelyeket \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 celluloidb\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk. V\u00e9g\u00fcl pedig egy \u00faj szerkezetet is bevezett\u00fck; egy olyan dobozszer\u0171 alkalmatoss\u00e1got, amelyet ugyancsak a kamera el\u00e9 szerelt\u00fcnk, \u00e9s a lemezeit k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyb\u00f3l lehetett betolni az objekt\u00edv el\u00e9. Ez\u00e1ltal menetk\u00f6zben megv\u00e1ltoztattuk a filmkocka oldalainak egym\u00e1shoz val\u00f3 ar\u00e1ny\u00e1t.\u201d<\/p>\n

A riv\u00e1lis operat\u0151r\u00f6k gyakran megvesztegett\u00e9k a sz\u00edn\u00e9szeket, hogy mondjanak el nekik n\u00e9h\u00e1ny r\u00e9szletet arr\u00f3l, hogy milyen \u00faj, csalafinta szerkezet ker\u00fclt m\u00e1r megint Bitzer kamer\u00e1j\u00e1ra.<\/p>\n

Bitzer elmondta, hogy az Amerika h\u0151skora egyetlen felvev\u0151g\u00e9ppel k\u00e9sz\u00fclt. Ez hihetetlennek t\u0171nik, de a gy\u00e1rt\u00e1ssal kapcsolatos feljegyz\u00e9sek \u0151t igazolj\u00e1k. \u00cdgy eml\u00e9kezik: \u201eEgy 300 doll\u00e1ros Path\u00e9 g\u00e9pet haszn\u00e1ltunk, amelynek 3,5 f\u00e9nyerej\u0171, 2 inch gy\u00fajt\u00f3t\u00e1vols\u00e1g\u00fa objekt\u00edv\u00e9t ki lehetett cser\u00e9lni egy r\u00f6vid gy\u00fajt\u00f3t\u00e1vols\u00e1g\u00fa objekt\u00edvre. Ilyenkor az egyiket mindig ki kellett csavarni a hely\u00e9b\u0151l, a m\u00e1sikat pedig becsavarni. K\u00f6nny\u0171 volt ez a Path\u00e9 kamera, \u00e9s \u00edgy k\u00f6nnyen tudtam el\u0151reszaladni, hogy premier pl\u00e1n felv\u00e9teleket k\u00e9sz\u00edtsek, majd pedig ism\u00e9t visszafutnom a tot\u00e1l k\u00e9pek miatt, vagy oldalra, hogy m\u00e1s szemsz\u00f6gb\u0151l vegyem fel az esem\u00e9nyt. Id\u0151nk\u00e9nt azonban \u00fagy \u00e9reztem, b\u00e1rcsak Griffith ne t\u00e1masztana oly nagy ig\u00e9nyeket velem szemben.<\/p>\n

K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a csatajelenetek alkalm\u00e1val volt ez az \u00e9rz\u00e9sem. Ut\u00f3v\u00e9gre is az ember nem arra sz\u00fcletett, hogy \u00f3r\u00e1kat t\u00f6lts\u00f6n g\u00f6dr\u00f6kbe kuporodva. A t\u0171zszer\u00e9szek f\u00fcstbomb\u00e1kat l\u0151d\u00f6ztek a kamera f\u00f6l\u00f6tt, \u00e9s ezek k\u00f6z\u00fcl a legt\u00f6bb a felvev\u0151g\u00e9p l\u00e1t\u00f3sz\u00f6g\u00e9n k\u00edv\u00fcl robbant fel. Griffith ord\u00edtott: \u201eAlacsonyabbra l\u0151jenek, alacsonyabbra azokat az \u00e1tkozott bomb\u00e1kat!\u201d Erre azt felelt\u00e9k: \u201eAkkor az operat\u0151rt tal\u00e1ljuk el\u201d \u2013 \u00e9s abban a pillanatban az egyik bomba a f\u00fclem mellett suhant a t\u00e1volba. A k\u00f6vetkez\u0151t \u00fagy l\u0151tt\u00e9k ki, hogy \u2013 amennyire meg\u00edt\u00e9lhettem \u2013 a l\u00e1baim k\u00f6z\u00f6tt haladt \u00e1t; mindenesetre a bomb\u00e1k most m\u00e1r a kamera l\u00e1t\u00f3sz\u00f6g\u00e9ben robbantak, \u00e9s \u00edgy azut\u00e1n minden rendben volt.\u201d<\/p>\n

Bitzer eg\u00e9sz p\u00e1lyafut\u00e1sa sor\u00e1n mer\u00e9sz megvil\u00e1g\u00edt\u00e1si hat\u00e1sokat alkalmazott, m\u00e9g oly sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges megold\u00e1sokat is v\u00e1llalt, hogy a f\u00e9nysug\u00e1r k\u00f6zvetlen\u00fcl az objekt\u00edvet \u00e9rje. Elmondta, hogy a v\u00e9letlen folyt\u00e1n mik\u00e9ppen jutott el az \u00fan. ellenf\u00e9nyes megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s m\u00f3dszer\u00e9hez. \u00c9ppen Fort Leeben forgattak, \u00e9s eb\u00e9dsz\u00fcnetben j\u00e1t\u00e9kosan Mary Pickford \u00e9s Owen Moore fel\u00e9 ford\u00edtotta a felvev\u0151g\u00e9p\u00e9t, amint azok szendvicset ettek. N\u00e9h\u00e1ny m\u00e9ternyit vett \u00edgy fel, an\u00e9lk\u00fcl, hogy a sz\u00edn\u00e9szek \u00e9szrevett\u00e9k volna. Az eml\u00edtettek ott \u00e1lltak k\u00f6z\u00e9p\u00fctt, a nap \u00e9s a felvev\u0151g\u00e9p vonal\u00e1ban. Bitzer nem b\u00e1nta, mert hiszen ez az eg\u00e9sz csak tr\u00e9fa volt, hogy az els\u0151 vet\u00edt\u00e9s alkalm\u00e1val a film k\u00e9sz\u00edt\u0151i j\u00f3t nevessenek. A szembej\u00f6v\u0151 f\u00e9nyek k\u00f6r\u00fclrajzolt\u00e1k az alakokat, a visszaver\u0151d\u0151 f\u00e9nyek pedig r\u00e9szletgazdagg\u00e1 tett\u00e9k a sz\u00edn\u00e9szek arc\u00e1t. Amikor ezt levet\u00edtett\u00e9k, Griffith nemcsak mulatott rajta, hanem felismerte, hogy a vil\u00e1g\u00edt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9g \u00faj \u00fatja ny\u00edlott meg el\u0151tt\u00fck.<\/p>\n

A sors nem b\u00e1nt kegyesen Billy Bitzerrel. Amikor nyolc \u00e9vvel hal\u00e1la el\u0151tt Iris Barry felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re interj\u00fat k\u00e9sz\u00edtettem vele, m\u00e1r nem volt akt\u00edv filmes, \u00e9s alig tudtak arr\u00f3l, hogy mennyiben \u00e9s mivel j\u00e1rult hozz\u00e1 mindahhoz, amelyre mai filmgy\u00e1rt\u00e1sunk \u00e9p\u00fcl. Mindig eml\u00e9kezn\u00fcnk kell arra, hogy milyen b\u00fcszke volt szakmai tud\u00e1s\u00e1ra, milyen odaad\u00f3 bar\u00e1ts\u00e1ggal viseltetett D. W. Griffith ir\u00e1nt, \u00e9s hogy \u00fatt\u00f6r\u0151 eredm\u00e9nyei a filmt\u00f6rt\u00e9net legnagyszer\u0171bb \u00e9s legjelent\u0151sebb t\u00e9nyei k\u00f6z\u00e9 tartoznak.<\/p>\n

(Brown, Karl: Adventures with D. W. Griffith. London, 1973, ford. Feny\u0151 Imre)<\/em><\/p>\n

3.4. A szakad\u00e9k sz\u00e9l\u00e9n<\/h1>\n

\u00cdgy azt\u00e1n, miut\u00e1n m\u00e1r vagy k\u00e9t milli\u00f3 doll\u00e1rra r\u00fagtak a kiad\u00e1sok, \u00e9let\u00fcnkb\u0151l majdnem m\u00e1sf\u00e9l \u00e9v telt el a felv\u00e9telekkel, Griffith \u00f6sszekeverte Az anya \u00e9s a t\u00f6rv\u00e9ny (The Mother and the Law) mind a n\u00e9gy verzi\u00f3j\u00e1t, ak\u00e1rcsak egy pakli k\u00e1rty\u00e1t, \u00e9s az \u00edgy l\u00e9trehozott n\u00e9gy esem\u00e9nysz\u00e1lon fut\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netnek azt a c\u00edmet adta, hogy T\u00fcrelmetlens\u00e9g (Intolerance).<\/p>\n

Hatalmas film volt ez, minden lehets\u00e9ges vonatkoz\u00e1sban. \u00dagy k\u00e9sz\u00fclt, hogy nagyszer\u0171 sz\u00ednh\u00e1zi l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gk\u00e9nt, nagym\u00e9ret\u0171 filmsz\u00ednh\u00e1zban mutass\u00e1k be felemelt hely\u00e1rakkal. Sz\u00fcks\u00e9g volt hozz\u00e1 egy szimfonikus nagyzenekarra \u00e9s a filmv\u00e1szon m\u00f6g\u00f6tt dolgoz\u00f3 m\u0171szakiakra, akik l\u00e9trehozz\u00e1k a hanghat\u00e1sokat, a csatazajt stb.. Ezen k\u00edv\u00fcl arra is sz\u00fcks\u00e9ge volt ennek a filmnek, hogy telth\u00e1zak el\u0151tt menjen, mert csak \u00edgy hozhatta be k\u00f6lts\u00e9geit. Ezt az ut\u00f3bbi felt\u00e9telt nem siker\u00fclt teljes\u00edteni. R\u00f6viden: a film megbukott.<\/p>\n

Nem mintha eg\u00e9sz\u00e9ben megbukott volna, nem mintha egy csap\u00e1sra elvetett\u00e9k volna. Nem, csak \u00fagy ott lebegett k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte a buk\u00e1s szelleme, \u00e9s ez ann\u00e1l szomor\u00fabb volt, mert egy pillanatig sem volt k\u00e9ts\u00e9ges a v\u00e9geredm\u00e9ny, csak azt nem lehetett tudni, hogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se hi\u00e1ny\u00e1ban mikor veszik le a m\u0171sorr\u00f3l.<\/p>\n

Rekl\u00e1moszt\u00e1lyunk Frank Woods vezet\u00e9s\u00e9vel minden t\u0151le telhet\u0151t megtett, hogy mentse, ami menthet\u0151. De nem siker\u00fclt, m\u00e9gpedig a legegyszer\u0171bb okb\u00f3l.<\/p>\n

\u00c9n mindig csod\u00e1ltam Griffith-t az\u00e9rt a vil\u00e1gos j\u00f3zans\u00e1g\u00e1\u00e9rt, amellyel a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get tekintette a maga legf\u0151bb b\u00edr\u00e1j\u00e1nak. Mindig a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g d\u00f6nt\u00f6tt arr\u00f3l, hogy mit tegyen, hogyan gondolkodj\u00e9k, mit rem\u00e9ljen. Mi t\u00f6rt\u00e9nt most, hogy ily tragikusan t\u00e9vedett az az egy\u00e9bk\u00e9nt t\u00e9vedhetetlen \u00e9rz\u00e9ke, hogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g mit fogad el, hogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek mire van sz\u00fcks\u00e9ge?
\nSok magyar\u00e1zatot hallottam. T\u00falont\u00fal sokat \u00e9s t\u00fal bonyolultakat. Tud\u00e1l\u00e9kosakat. De sz\u00e1momra a v\u00e1lasz mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151.<\/p>\n

Gyakran hangoztattuk akkoriban azt a mond\u00e1st, hogy: \u201eK\u00f6vesd tekinteteddel a labd\u00e1t!\u201d H\u00e1t, Griffith levette tekintet\u00e9t a labd\u00e1r\u00f3l egy pillanatra, amely 18 h\u00f3napig tartott. Teh\u00e1t m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vig.<\/p>\n

H\u00e1bor\u00fa volt, amikor elkezdt\u00fck ezt a nagyon hossz\u00fa filmet, \u00e9s mindannyian el voltunk sz\u00e1nva r\u00e1, hogy ehhez a h\u00e1bor\u00fahoz semmi k\u00f6z\u00fcnk sem lesz. Politikusaink egyre csak orsz\u00e1gunk atyj\u00e1t, George Washingtont id\u00e9zt\u00e9k, aki \u00f3va intett att\u00f3l, hogy k\u00fcl\u00fcgyekbe bonyol\u00f3djunk. Jelenlegi eln\u00f6k\u00fcnk pedig, Woodrow Wilson azzal kapta meg m\u00e1sodszorra a szavazati t\u00f6bbs\u00e9get a v\u00e1laszt\u00f3kt\u00f3l, mert az volt a v\u00e1laszt\u00e1si hadj\u00e1ratban az \u00e9rte kortesked\u0151k jelmondata: \u201e\u0150 tartott minket t\u00e1vol a h\u00e1bor\u00fat\u00f3l!\u201d. Ez volt a hangulat orsz\u00e1gszerte, mikor elkezdt\u00fck a filmet, amelynek az lett a c\u00edme, hogy T\u00fcrelmetlens\u00e9g. Orsz\u00e1gszerte n\u00e9pszer\u0171 dal volt az, amelynek sz\u00f6vege, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl azt mondja el, hogy nem az\u00e9rt neveltem fiamat, hogy katona legyen, \u00e9s meg\u00f6lje egy m\u00e1sik anya szeretett fi\u00e1t. Mindenki a b\u00e9ke mellett sz\u00e1llt s\u00edkra, minden\u00e1ron. Az volt az alap\u00e1ll\u00e1s, hogy sohasem volt m\u00e9g j\u00f3 h\u00e1bor\u00fa, \u00e9s soha sem volt m\u00e9g rossz b\u00e9ke.<\/p>\n

Griffith-nek m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vig tartott, hogy fel\u00e9p\u00edtse filmj\u00e9t, amely el\u00edt\u00e9li az embernek embert\u00e1rsa ir\u00e1nti embertelens\u00e9g\u00e9t. N\u00e9gyszeresen is meg\u00e1llap\u00edtja mindezt \u00e9s figyelmezteti az emberis\u00e9get, hogy hagyjon fel a t\u00fcrelmetlens\u00e9ggel, az intoleranci\u00e1val, miel\u0151tt m\u00e9g t\u00fal k\u00e9s\u0151 lenne. Ez a film nem volt m\u00e1s, mint a bev\u00e1lt, j\u00f3 \u00f6reg, pulpitust csapkod\u00f3 pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3 arr\u00f3l, hogy legyen b\u00e9ke a f\u00f6ld\u00f6n, j\u00f3akarat \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclj\u00f6n az emberek k\u00f6z\u00f6tt, mert ez az egyetlen alternat\u00edva a gy\u0171l\u00f6lettel \u00e9s a v\u00e9ront\u00e1ssal szemben, amely kapzsis\u00e1gb\u00f3l \u00e9s kegyetlens\u00e9gb\u0151l fakad.<\/p>\n

A filmet t\u00f6bbsz\u00f6r is megn\u00e9ztem, legink\u00e1bb az\u00e9rt, hogy meg tudjam \u00e9rteni, mir\u0151l is \u00edrnak a kritikusok \u2013 az egyik p\u00e9ld\u00e1ul Griffith \u0151r\u00fclt bakl\u00f6v\u00e9s\u00e9nek nevezte a m\u0171vet.<\/p>\n

Pedig nem arr\u00f3l volt itt sz\u00f3. Mik\u00f6zben k\u00e9sz\u00fclt a film, nem tudtam meg\u00e9rteni az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket. De azut\u00e1n vil\u00e1goss\u00e1 tett sz\u00e1momra mindent Breil zenekar\u00e1nak hangja; sz\u00e1momra minden a hely\u00e9re ker\u00fclt. Mi\u00e9rt baj az, hogy egyik korb\u00f3l a m\u00e1sikba csapott \u00e1t, ide-oda, \u00e9s n\u00e9gy t\u00f6rt\u00e9netet mondott el p\u00e1rhuzamosan? Egy\u00e9bk\u00e9nt hogyan tudta volna \u00e1ltal\u00e1nosan meg\u00e9rtetni, hogy k\u00e9t sz\u00f6rnyeteg van a f\u00f6ld\u00f6n: a t\u00fcrelmetlens\u00e9g \u00e9s a kapzsis\u00e1g? Csakis \u00fagy, hogy megmutatta t\u00f6rt\u00e9nelmi korokon kereszt\u00fcl, hogyan ism\u00e9tli mag\u00e1t ez a lid\u00e9rcnyom\u00e1sos v\u00e9gzet.<\/p>\n

\u00c9s mivel dics\u00e9rhette volna b\u00e1rki is jobban a b\u00e9ke \u00f6r\u00f6m\u00e9t, mint azzal, hogy megmutatta, hogy az \u00e1rtatlan gyermekek mik\u00e9ppen j\u00e1tszadoznak egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, vir\u00e1gos mez\u0151n? Eml\u00e9kszem ennek az utols\u00f3 jelenetnek a forgat\u00e1s\u00e1ra. Egy t\u00e1g, s\u00e9rtetlen term\u00e9szetes kert h\u00faz\u00f3dott nem messze gy\u00e1runkt\u00f3l a hegyek fel\u00e9, nem volt itt semmi, ami megt\u00f6rte volna a l\u00e1tv\u00e1ny sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t, sem h\u00e1z, sem p\u00f3zn\u00e1k, sem egy\u00e9b.<\/p>\n

\u00d6sszegy\u0171jt\u00f6tt\u00fck a gyerekeket, \u00e9s hagytuk, hogy ott j\u00e1tszanak ebben az idilli k\u00f6rnyezetben. Nem az hatott meg legink\u00e1bb, amit Griffith mondott, hanem Bitzernek, \u00e9ppen Bitzernek egy megjegyz\u00e9se, amint v\u00e1gyakozva n\u00e9zte a sz\u00e9p gyerekeket, \u00e9s l\u00e1gyan, v\u00e9gtelen megb\u00e1n\u00e1ssal a hangj\u00e1ban mondotta: \u201eEz az egyetlen dolog, amely\u00e9rt \u00e9rdemes \u00e9lni. Bizony, a fene egye meg! Az egyetlen!\u201d H\u00e1t neki tudnia kellett, minden m\u00e1st megpr\u00f3b\u00e1lt az \u00e9letben, \u00e9s most a teljes k\u00f6r megt\u00e9tele ut\u00e1n vissza\u00e9rkezett minden dolgok kezdet\u00e9hez.
\nMost m\u00e1r meg tudtam \u00e9rteni, hogy mi\u00e9rt volt az a sok harc a film babil\u00f3niai r\u00e9sz\u00e9ben Minden egyszer\u0171 lett, amikor Griffith \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtotta a filmet. Belzac\u00e1rnak volt valamije, amit a perzs\u00e1k el akartak venni t\u0151le. Ez pedig nem volt m\u00e1s, mint kult\u00fara, sz\u00e9ps\u00e9g \u00e9s b\u00e9ke. \u00cdgy teh\u00e1t er\u0151szakkal \u00e9s csal\u00e1rds\u00e1ggal elvett\u00e9k t\u0151le. Ez a vil\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelme \u00f6sszes\u0171r\u00edtve n\u00e9h\u00e1ny ezer m\u00e9ter filmtekercsbe.<\/p>\n

Griffith-nek nemcsak hogy siker\u00fclt ezt kifejeznie, hanem ragyog\u00f3an siker\u00fclt. De a siker nem megfelel\u0151 id\u0151ben k\u00f6vetkezett be. Mert a vil\u00e1g megv\u00e1ltozott. Azok az emberek, akik kor\u00e1bban azt akart\u00e1k, hogy fiukb\u00f3l ne legyen katona, \u00e9s az err\u0151l sz\u00f3l\u00f3 dalt \u00e9nekelt\u00e9k, most h\u00e1bor\u00fat akartak. A n\u00e9metek egyre-m\u00e1sra s\u00fcllyesztett\u00e9k el haj\u00f3inkat. Az nem sz\u00e1m\u00edtott, hogy haj\u00f3ink mun\u00edci\u00f3t sz\u00e1ll\u00edtottak a sz\u00f6vets\u00e9geseknek: a mi haj\u00f3ink voltak, \u00e9s a mi embereinket \u00f6lt\u00e9k meg. \u00c9s ez olyasmi volt, amit mi, amerikaiak ki nem \u00e1llhattunk. Nem bizony. Azt\u00e1n megtorped\u00f3zt\u00e1k a Lusitani\u00e1t, \u00e9s t\u00f6bb sz\u00e1z amerikai vesztette \u00e9let\u00e9t. Ez m\u00e9g magasabbra lobbantotta a h\u00e1bor\u00fas l\u00e1z l\u00e1ngj\u00e1t.<\/p>\n

Az \u00fajs\u00e1gok egyre t\u00f6bbet \u00edrtak a n\u00e9metek \u00e1ltal elk\u00f6vetett atrocit\u00e1sokr\u00f3l, belga kisgyermekekr\u0151l, akiknek csukl\u00f3ban lev\u00e1gt\u00e1k a kez\u00e9t, \u00e9s hogy egy n\u00e9met kiv\u00e9gz\u0151osztag meg\u00f6lte Edith Cavell \u00e1pol\u00f3n\u0151t, mert seg\u00edtett az angol foglyok gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n

Amerika hirtelen r\u00e1d\u00f6bbent arra, hogy nincs olyan hadserege, amely m\u00e9lt\u00f3 lenne erre a n\u00e9vre. Hadsereget kellett l\u00e9trehozni, m\u00e9gpedig gyorsan.
\nA felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s, a felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g volt az egyetlen dolog, amivel most n\u00e9p\u00fcnk t\u00f6r\u0151d\u00f6tt. Sepr\u0171nyelekkel felszerelt civilek meneteltek ide-oda orsz\u00e1gszerte az \u00fcres f\u00f6ldeken, egyesek, akik nem v\u00e1rtak erre sem, bel\u00e9ptek az angol, a kanadai vagy az olasz hader\u0151k valamelyik\u00e9be. Ment\u0151kocsikat vezettek, rep\u00fcl\u0151g\u00e9pet, b\u00e1rmire k\u00e9szek voltak.<\/p>\n

Felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9si felvonul\u00e1s volt San Francisc\u00f3ban, \u00e9s a t\u00f6megbe bomb\u00e1t dobtak. N\u00e9h\u00e1nyan meghaltak, a b\u0171n\u00f6z\u0151ket elfogt\u00e1k. Egy gy\u0171l\u00f6lt szervezet, az IWW tagjai voltak.<\/p>\n

Ebben a gy\u0171l\u00f6lettel m\u00e9rgezett l\u00e9gk\u00f6rben ind\u00edtotta el Griffith filmj\u00e9t, amely a t\u00fcrelmetlens\u00e9g \u00e9s a kapzsis\u00e1g ellen sz\u00f3lt. Term\u00e9szetesen megbukott. Nem t\u00f6rt\u00e9nhetett m\u00e1s ezzel a filmmel egy olyan k\u00f6rnyezetben, amely ekkor nem akart m\u00e1st, csak h\u00e1bor\u00fat.<\/p>\n

Id\u0151k\u00f6zben a t\u00f6bbi filmgy\u00e1rak rohamtemp\u00f3ban hoztak ki olyan filmeket, amelyek ezerf\u00e9le m\u00f3don \u00edt\u00e9lt\u00e9k el a n\u00e9meteket. A cs\u00e1sz\u00e1rt hivatalosan \u201eBerlini fenevadnak\u201d nevezt\u00e9k. A mi gy\u00e1runk egyik seg\u00e9drendez\u0151je, Erich von Stroheim egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra szt\u00e1r lett, mert j\u00f3l tudta \u00e1br\u00e1zolni a merevnyak\u00fa, borotv\u00e1lt fej\u0171, monoklit visel\u0151, sebhelyes arc\u00fa, gonoszul \u00e9lvhajh\u00e1sz porosz tisztet, aki nagyon m\u0171velt, nagyon udvarias, de v\u00e9gtelen\u00fcl kegyetlen. Stroheimr\u0151l hamarosan azt mondt\u00e1k, hogy az \u0151 az az ember, akit pomp\u00e1san lehet gy\u0171l\u00f6lni.<\/p>\n

A filmszakma f\u00f6llend\u00fclt. Mindenki rengeteget keresett, csak Griffith nem, aki szinte minden\u00e9t elvesztette. Ki\u00fct\u00f6tt\u00e9k, ott fek\u00fcdt a padl\u00f3n, \u00e9s a b\u00edr\u00f3 most sz\u00e1molta ki. K\u00e9rd\u00e9ses volt, hogy vajon fel tud-e kelni, el tudja-e ker\u00fclni a v\u00e9gzetes veres\u00e9get.<\/p>\n

Griffith-t nem nagyon l\u00e1ttuk akkoriban. New Yorkban volt, hogy el\u0151k\u00e9sz\u00edtse filmje pomp\u00e1zatos bemutat\u00f3j\u00e1t. Azt\u00e1n azt hallottuk, hogy elment Londonba, elk\u00eds\u00e9rte filmj\u00e9t, hogy ott pr\u00f3b\u00e1ljon vele szerencs\u00e9t. Ett\u0151l kezdve m\u00e1r csak a mendemond\u00e1k alapj\u00e1n sejtett\u00fck, mi lehetett vele.<\/p>\n

A londoni bemutat\u00f3ra k\u00f6lts\u00e9ges rekl\u00e1mhadj\u00e1rattal folyt a k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00e9s, \u00e9s \u00e9ppen azon a napon ker\u00fclt sor a film bemutat\u00e1s\u00e1ra, amelyiken az Egyes\u00fclt \u00c1llamok h\u00e1bor\u00fat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak. Hogyan is tudhatta volna ezt Griffith? 1917. \u00e1prilis 6-a volt az utols\u00f3 er\u0151fesz\u00edt\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy mesterm\u0171v\u00e9nek elismer\u00e9st szerezzen \u2013 \u00e9s megbukott.
\nA h\u00e1bor\u00fa e fordul\u00f3pontj\u00e1n senkit sem \u00e9rdekelt az \u00f3kori Babilon, a k\u00f6z\u00e9pkori Franciaorsz\u00e1g, a passi\u00f3-j\u00e1t\u00e9kok, \u00e9s az, hogyan \u00e9lnek Amerik\u00e1ban a szeg\u00e9ny emberek.<\/p>\n

(Brown, Karl: Adventures with D. W. Griffith, London, 1973, ford. Feny\u0151 Imre)<\/em><\/p>\n

3.5. A burleszk-kir\u00e1lys\u00e1g: a Keystone (1912-1915)<\/h1>\n

Amikor Sennett megalap\u00edtotta a Keystone-t, az amerikai filmm\u0171v\u00e9szet m\u00e1r b\u0151s\u00e9gesen gy\u00e1rtotta a komikus filmeket. A Biograph komikus filmjeinek sorozat\u00e1n k\u00edv\u00fcl, amelynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel Sennett eredm\u00e9nyes gyakornoks\u00e1gra tett szert, ott voltak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 filmgy\u00e1rt\u00f3 c\u00e9gek t\u00f6bbi sorozatai. P\u00e9ld\u00e1ul az Edison-c\u00e9g k\u00e9sz\u00edtett egy olyan komikus filmsorozatot, amelyben William Wadsworth volt a f\u0151szerepl\u0151, \u00e9s egy m\u00e1sikat, amelyben az angol karikaturista, Harry Furniss szerepelt. A Lubin Harry Myersszel forgatott komikus filmeket, a Kalem John. E. Brennannal, a Vitagraph a k\u00f6v\u00e9r John Bunnyval, a Solax Billy Quirkkel, az Essanay a komikus westernek sorozat\u00e1t Alkali Ikevel. Ezeknek a filmeknek a legnagyobb r\u00e9sze a slapstick-m\u0171fajhoz tartozott; nem hi\u00e1nyoztak az olyan filmek sem, mint a \u201edomestic comedies\u201d, vagyis az otthoni \u00e9let boh\u00f3zatai, amelyek els\u0151sorban arra a humorra \u00e9p\u00fcltek, amely a csal\u00e1d \u00e9let\u00e9nek, a mindennapok jelent\u00e9ktelens\u00e9g\u00e9nek saj\u00e1toss\u00e1gaib\u00f3l eredt.<\/p>\n

A Keystone filmjeinek helye ezek k\u00f6z\u00f6tt a produkci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt volt, \u00e9s kev\u00e9s id\u0151 kellett csak ahhoz, hogy elfogadtass\u00e1k \u00e9s n\u00e9pszer\u0171s\u00edts\u00e9k saj\u00e1tos \u00edz\u00fcket (st\u00edlusr\u00f3l besz\u00e9lni itt nem lehet), amelyben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 s\u00faly\u00fa hat\u00e1ssal, de mindig nyilv\u00e1nval\u00f3 m\u00f3don jelen voltak Sennettnek a burleszkben szerzett tapasztalatai. Mint a burleszk, amely \u00f6sszetett term\u00e9szet\u00e9nek elemeit a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171fajokb\u00f3l vette, a \u201eslapstick\u201d \u2013 \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Sennett\u00e9 \u2013 sz\u00e1mos komikus von\u00e1s\u00e1t, s\u0151t l\u00e9nyeg\u00e9t a zen\u00e9s v\u00edgj\u00e1t\u00e9kt\u00f3l, az operett\u0151l, a variet\u00e9t\u0151l, a cirkuszt\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte. Ezt eg\u00e9sz\u00edtette ki azokkal az eszk\u00f6z\u00f6kkel, amelyeket a kamera mechanikus \u00e9s fantasztikus lehet\u0151s\u00e9geib\u0151l: a gyors\u00edt\u00e1sb\u00f3l, a lass\u00edt\u00e1sb\u00f3l, a t\u00e9r \u00e9s az id\u0151 tetsz\u00e9s szerinti m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tr\u00fckk\u00f6kb\u0151l mer\u00edtett. L\u00e9nyeg\u00e9ben azt \u00e1ll\u00edthatjuk, hogy a \u201eslapstick Keystone\u201d a filmm\u0171v\u00e9szetben kicsit az, ami a burleszk volt a sz\u00ednh\u00e1zm\u0171v\u00e9szetben: f\u00f6ldh\u00f6zragadt, m\u00e9gis fantasztikus el\u0151ad\u00e1s, az id\u0151n \u00e9s a logik\u00e1n k\u00edv\u00fcl, tele szerencs\u00e9s \u00f6tletekkel \u00e9s sz\u00e9p l\u00e1nyokkal, meg azzal a humorral, amely gyakran a szat\u00edra \u00e9rt\u00e9keit s\u00farolta.<\/p>\n

(Turcom, David: Mack Sennet. Edition Seghers, 1966, ford. Holl\u00f3s Andrienne)<\/em><\/p>\n

3.6. Buster Keaton, a nagy k\u0151arc<\/h1>\n

\u201eThe Great Stone Face\u201d (A filmeszt\u00e9tika legnagyobb bakl\u00f6v\u00e9se)
\nChaplint \u00e9s Keatont a legt\u00f6bb filmeszt\u00e9tika unos-untalan egy\u00fctt emlegeti. Rendszerint az\u00e9rt, hogy Chaplin els\u0151bbs\u00e9g\u00e9t hangs\u00falyozza. Hevesy Iv\u00e1n szerint Keaton, az amerikai filmburleszknek \u201eChaplin ut\u00e1n a legeredetibb tehets\u00e9ge.\u201d Nagyobbnak tartja Chaplint Bal\u00e1zs B\u00e9la \u00e9s Gr\u00f3 Lajos is. Sadoul szerint Chaplin \u201eriv\u00e1lisai\u201d, Harold Lloyd, Harry Langdon \u00e9s Buster Keaton messze lemaradtak m\u00f6g\u00f6tte.<\/p>\n

Min\u00e9l k\u00f6zelebb ker\u00fcl\u00fcnk azonban napjainkhoz, ann\u00e1l jobban v\u00e1ltoznak a v\u00e9lem\u00e9nyek. Patalas ugyan t\u00f6bbet foglalkozik Chaplinnel, de m\u00e1r mell\u00e9 helyezi Keatont. A leg\u00fajabb gener\u00e1ci\u00f3, az ifjabb n\u00e9z\u0151k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g viszont m\u00e1r Keatonban l\u00e1tja a legnagyobbat. A keatoni magatart\u00e1s, \u00edzl\u00e9s mintha modernebb lenne, mint a chaplini. Nem k\u00edv\u00e1nok \u00e1ll\u00e1st foglalni a medd\u0151 nagys\u00e1grend vit\u00e1ban, arra azonban r\u00e1k\u00e9nyszer\u00fcl\u00f6k, hogy id\u0151nk\u00e9nt \u00f6sszehasonl\u00edtsam Chaplint Keatonnal, nem az\u00e9rt, hogy valamelyik\u00fck nagys\u00e1g\u00e1t a m\u00e1sik rov\u00e1s\u00e1ra bizony\u00edtsam \u00e1ltala, sokkal ink\u00e1bb az\u00e9rt, hogy a filmeszt\u00e9tika t\u00e9ves \u00e1ll\u00edt\u00e1sait megc\u00e1folhassam.<\/p>\n

\"\"
Buster Keaton<\/figcaption><\/figure>\n

\u00c9rvek Keaton ellen<\/h3>\n

\u201eA t\u00e1rsadalom rossz, az \u00e9let keserves, ez az a dramaturgia \u00e9s pszichol\u00f3giai alap, amire Chaplin burleszkj\u00e9t f\u00f6l\u00e9p\u00edti, \u00e9s amellyel a maga tagad\u00e1s\u00e1t \u00e9s a t\u00e1rsadalmi korl\u00e1tokat \u00e1tt\u00f6r\u0151 aktivizmus\u00e1t igazolja.\u201d Ezzel szemben Buster Keaton \u201et\u00e1rsadalmi vonatkoz\u00e1sai nem olyan m\u00e9lyek, mint Chaplin\u00e9\u201d \u2013 vallja Gr\u00f3 Lajos. Rokonszenvesnek tartja Chaplin \u00e9rzelmes pillanatait. Az egyik legnagyobb jelenetnek p\u00e9ld\u00e1ul azt, amikor a kedves\u00e9t hi\u00e1ba v\u00e1r\u00f3 Charlot szem\u00e9b\u0151l kicsordul a k\u00f6nny. Ezzel szemben Keaton \u201ek\u00f6z\u00f6mb\u00f6sebb, r\u00e9szv\u00e9tlenebb, hidegebb \u00e9s sz\u00e1razabb\u201d (Hevesy Iv\u00e1n). Chaplin pesszimista \u00e9s akt\u00edv. Keaton: \u201ea hit \u00e9s az optimizmus kifejez\u0151je. \u201d \u00c9s persze passz\u00edv.<\/p>\n

Keaton filmjei szerint \u201eaz \u00e9let csak ijesztget, de nem b\u00e1nt…, teh\u00e1t nem kell megtagadni a t\u00e1rsadalmat\u201d. Keaton nem \u00f6ntudatos, hanem passz\u00edv h\u0151s, aki csak az utols\u00f3 pillanatban cselekszik. \u00c9s ha cselekszik, akkor is \u201eminden t\u00f6rekv\u00e9se arra ir\u00e1nyul, hogy az egyens\u00faly\u00e1b\u00f3l kibillentett rendet helyre\u00e1ll\u00edtsa.\u201d Chaplin \u201ea mai keretek k\u00f6z\u00f6tt semmit sem tud megoldani, ez\u00e9rt az \u0151 burleszkjeinek befejez\u00e9se egy keser\u0171, nyugtalan\u00edt\u00f3 k\u00e9rd\u0151jel.\u201d \u201eKeaton optimizmusa j\u00f3les\u0151, de a t\u00e9nyek Chaplinnek adnak igazat.\u201d Kett\u0151j\u00fck k\u00f6z\u00fcl mindenk\u00e9ppen Chaplin a jelent\u0151sebb \u00e9s az \u00e9rt\u00e9kesebb is, mert Chaplin a t\u00e1rsadalmi meg\u00fajhod\u00e1s sorsd\u00f6nt\u0151en fontos \u00fcgy\u00e9t szolg\u00e1lja. Eddig Gr\u00f3 Lajos v\u00e9lem\u00e9nye.<\/p>\n

Hevesy Iv\u00e1n a tragikomikus Chaplint \u00e1ll\u00edtja szembe a nem tragikomikus Keatonnal, akinek komikuma \u201ezavartalanabb vid\u00e1ms\u00e1g\u00fa, \u00e9s j\u00f3val k\u00f6nnyebb, k\u00f6nnyed\u00e9bb volt, mint Chaplin\u00e9.\u201d Ebben a komikumban \u201ej\u00f3val t\u00f6bb a mechanizmuselem, mint Chaplin\u00e9ben.\u201d Arckifejez\u00e9se a \u201em\u00edmelt arc\u201d, a \u201emerev egy\u00fcgy\u0171s\u00e9g\u201d. Ars poetic\u00e1ja a \u201ehal\u00e1los komolys\u00e1g\u201d. De mindig csak a jelent\u00e9ktelen dolgokat veszi komolyan.<\/p>\n

Bal\u00e1zs B\u00e9la, Sadoul \u00e9s m\u00e1sok is a t\u00e1rsadalmi mondanival\u00f3, a komikum fajs\u00falya (Chaplin nem is igazi komikus, csak k\u00fclsej\u00e9ben az, lelke m\u00e9ly\u00e9n tragikus), az \u00e9rzelmi hat\u00e1sok alapj\u00e1n teszik meg \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1saikat Chaplin jav\u00e1ra. Nem neh\u00e9z kimutatni az ellentmond\u00e1sokat, s\u0151t a t\u00e1rgyi t\u00e9ved\u00e9seket sem. Gr\u00f3 kifejezetten azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy Keaton az \u201eancien r\u00e9gime jogoss\u00e1g\u00e1t, s\u0151t sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t hirdeti …\u201d; s t\u00e9vesen \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k Chaplint is nem egy esetben. Egy el\u0151re elhat\u00e1rozott, eszt\u00e9tikai-politikai norm\u00e1hoz kerest\u00e9k a bizony\u00edt\u00e1st, s nem a filmek elemz\u00e9s\u00e9b\u0151l indultak ki. Pedig Bal\u00e1zs B\u00e9la, de m\u00e9g Heves sok kit\u0171n\u0151 \u00e9szrev\u00e9tel\u00e9ben is ott a nagy lehet\u0151s\u00e9ge egy helyes Buster Keaton-k\u00e9p kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak. \u0150k azonban elejtett\u00e9k a helyesen megkezdett fejteget\u00e9st, \u00e9s engedtek az eszt\u00e9tikai- politikai konvenci\u00f3knak.<\/p>\n

A fapofa legend\u00e1ja<\/h3>\n

A keatoni ars poetica helyes megfejt\u00e9s\u00e9hez komikus figur\u00e1inak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel juthatunk el. A filmkritika nagy t\u00e9ved\u00e9se Keatonnal kapcsolatban m\u00e1r arckifejez\u00e9s\u00e9nek meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9vel kezd\u0151dik. K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy Buster Keaton maga is f\u00e9lremagyar\u00e1zhat\u00f3an vallott arcj\u00e1t\u00e9k\u00e1r\u00f3l. Egy interj\u00fa sor\u00e1n megk\u00e9rdezt\u00e9k t\u0151le, az apja tan\u00edtotta-e arra, hogy sohase nevesse el mag\u00e1t? Keaton ezt v\u00e1laszolta: \u201eNem, erre magamt\u00f3l j\u00f6ttem r\u00e1; mindig ilyen szellemben dolgoztam, mert a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel val\u00f3 kapcsolatomb\u00f3l m\u00e9g p\u00e1ly\u00e1m kezdet\u00e9n kider\u00fclt, hogy ezt a komikus karaktert kell kimunk\u00e1lnom. Amikor magam is nevettem m\u00f3k\u00e1imon, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g nem nevetett rajtam\u2026 Menn\u00e9l komolyabb voltam, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g ann\u00e1l jobban hahot\u00e1zott\u2026 Amikor kezdett r\u00f3lam elterjedni, hogy ilyen fapofa vagyok, m\u00e9g egyszer megn\u00e9zt\u00fck filmjeimet, mert magam sem voltam meggy\u0151z\u0151dve r\u00f3la, hogy t\u00e9nyleg nem szabad mosolyognom. De bebizonyosodott, hogy egyetlenegyszer sem mosolyogtam, \u00e9s m\u00e9gis minden rendben volt\u2026\u201d<\/p>\n

Ez a mosolytalan arckifejez\u00e9s ind\u00edthatta el a legend\u00e1t Keaton \u201ek\u0151arc\u00e1r\u00f3l\u201d, \u201efaarc\u00e1r\u00f3l\u201d. A kiindul\u00f3pont teh\u00e1t igaz volt, csak a k\u00f6vetkeztet\u00e9s nem. Megkapta a \u201eThe Great Stone Face\u201d, \u201ea nagy k\u0151arc\u201d \u00e1lland\u00f3 jelz\u0151t, s Hal Roach p\u00e9ld\u00e1ul, igaz, az\u00e9rt, hogy karakter\u00e9t kihangs\u00falyozza, azt mondta r\u00f3la, arca olyan misztikus, mint a H\u00fasv\u00e9t-szigetek szobrai\u00e9. A hasonlat tal\u00e1l\u00f3. Hiszen a polin\u00e9ziai k\u0151fejek profilja, koponyaalakja is eml\u00e9keztet Keaton\u00e9ra, a homlok csapotts\u00e1ga, az orr hossz\u00fa vonala, az arckifejez\u00e9s komoly fens\u00e9ge, k\u0151szer\u0171 kem\u00e9nys\u00e9ge, val\u00f3ban ok az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sra.<\/p>\n

Ha azonban jobban megfigyelj\u00fck Keaton arcj\u00e1t\u00e9k\u00e1t, azt tapasztatjuk, hogy ez a mozdulatlans\u00e1g csak a nevet\u00e9sre vagy a mosolyg\u00e1sra \u00e9rv\u00e9nyes. Az \u00e9rzelmek legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb \u00e1rnyalatai hull\u00e1moznak v\u00e9gig arcvon\u00e1sain, \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n csak a p\u00e1tosz \u00e9s az \u00e9rzelg\u0151ss\u00e9g hi\u00e1nyzik vagy ritka jelens\u00e9g n\u00e1la.<\/p>\n

Az Isten hozta egyes jeleneteiben az al\u00e1bbi \u00e9rzelem-kifejez\u00e9seket \u00e9szlelhetj\u00fck: a csod\u00e1lkoz\u00e1s\u00e9, a meglepet\u00e9s\u00e9, amikor a Niagara Falls-i \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9rtes\u00fcl. A meghat\u00f3dott csod\u00e1lkoz\u00e1s\u00e9, amikor f\u00f6lk\u00f6dlik el\u0151tte az elk\u00e9pzelt \u0151si kast\u00e9ly k\u00e9pe. Az elsz\u00e1nts\u00e1g\u00e9 \u00e9s a gondterhelts\u00e9g\u00e9, amikor \u00e9rtes\u00fcl a Kenfield-csal\u00e1d v\u00e9rbossz\u00faj\u00e1r\u00f3l. A megbotr\u00e1nkoz\u00e1s\u00e9, amikor a vonatban a Kenfteid-l\u00e1ny (nev\u00e9t m\u00e9g nem tudja akkor) a v\u00e1ll\u00e1ra hajtja a fej\u00e9t vagy belekapaszkodik. Keaton-Mackey j\u00f3l nevelt fi\u00fa, akit zavar a n\u0151k bizalmaskod\u00e1sa, megbotr\u00e1nkoztatja illetlen viselked\u00e9s\u00fck. Az \u00f6r\u00f6mmel vegy\u00fclt csod\u00e1lkoz\u00e1s\u00e9, amikor kuty\u00e1j\u00e1t megpillantja a Niagara Falls-i \u00e1llom\u00e1son. A r\u00e9m\u00fclet\u00e9, az ijedelem\u00e9, amikor h\u00e1za gerendai r\u00e1zuhannak, s a csal\u00f3dott szomor\u00fas\u00e1g\u00e9, t\u00e1voz\u00e1skor. A f\u00e9lelem komikus \u00e9s nem komikus v\u00e1ltozatai, amikor benn van m\u00e1r az eg\u00e9rfog\u00f3ban. Elsz\u00e1nts\u00e1g, f\u00f6l\u00e9ny, magabiztoss\u00e1g, s\u0151t ravaszs\u00e1g is l\u00e1that\u00f3 az arc\u00e1n az \u00fcld\u00f6z\u00e9s folyam\u00e1n. \u00c9s a v\u00e1llvereget\u0151 magabiztoss\u00e1g, amikor revolverekkel f\u00f6lv\u00e9rtezetten k\u00f6ti meg a b\u00e9k\u00e9t a Kenfieldekkel. Persze nem utols\u00f3sorban eml\u00edthet\u0151 a szerelmes arckifejez\u00e9s, amely azonban mindv\u00e9gig meg\u0151rzi f\u00e9rfias hat\u00e1rozotts\u00e1g\u00e1t. Itt p\u00e9ld\u00e1ul jogos az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s; sohasem a chaplini olvad\u00e9konys\u00e1ggal \u00e9s kutyah\u0171s\u00e9ggel fejezi ki im\u00e1dottja ir\u00e1nti szerelm\u00e9t. Harold Lloyd szerint<\/p>\n

\u201eA chaplini p\u00e1tosz helyett, ami az \u00e9vek m\u00fal\u00e1s\u00e1val kicsit \u00e9rzelg\u0151snek t\u0171nik, Keaton a h\u0171v\u00f6s \u00e9s egyszer\u0171, \u00e9s minden szentimentalizmus n\u00e9lk\u00fcli l\u00e1tv\u00e1ny.\u201d Ez a h\u0171v\u00f6s egyszer\u0171s\u00e9g azonban nem \u00e9rz\u00e9stelens\u00e9get, \u00e9rz\u00e9ketlens\u00e9get jelent az emberi dolgok ir\u00e1nt, mint azt sokan hitt\u00e9k, hanem egyfajta emberi magatart\u00e1st, amit f\u00e9rfiass\u00e1gnak nevezhetek. Buster Keaton komikus figur\u00e1it ugyanis els\u0151sorban f\u00e9rfiass\u00e1g jellemzi, ami \u00e1ltal a komikus t\u00edpusok legritk\u00e1bb kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba tartozik.\u201d<\/p>\n

Keaton komikus alakjait hasonl\u00f3 tart\u00f3zkod\u00f3 \u00fcgyetlens\u00e9g jellemzi a n\u0151kkel szemben, mint Chaplin Charlot-alakj\u00e1t. Ez a n\u0151kkel szemben val\u00f3 faragatlans\u00e1g chaplini v\u00e1ltozat\u00e1ban slemili baleks\u00e9g. Keatonn\u00e1l f\u00e9rfias szem\u00e9rmess\u00e9g, ami a term\u00e9szetben \u00e9l\u0151 f\u00e9rfi saj\u00e1tja. A keatoni figura azonban hat\u00e1rozott is tud lenni. Az Isten hozt\u00e1ban nem sok\u00e1ig teket\u00f3ri\u00e1zik, amikor \u00e9szreveszi a l\u00e1ny \u00e9rzelmeit. A Navig\u00e1torban egyenesen r\u00e1ront \u00e9s megk\u00e9ri im\u00e1dottja kez\u00e9t. Van valami ellentmond\u00e1soss\u00e1g a Keaton-h\u0151s viselked\u00e9s\u00e9ben. T\u00falzottan szem\u00e9rmes, tart\u00f3zkod\u00f3, tisztess\u00e9gtud\u00f3, r\u00e1men\u0151s \u00e9s hat\u00e1rozott (de nem er\u0151szakos, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Marx-testv\u00e9rek egyik figur\u00e1ja), ezek az ellent\u00e9tes von\u00e1sok egy\u00fctt azonban hat\u00e1rozott karaktert adnak.<\/p>\n

Mi lehet az eredete ennek a figur\u00e1nak? James Agee szerint az \u201earca ugyanaz a kateg\u00f3ria, ami Lincoln\u00e9\u201d. Lincoln az amerikai \u00fatt\u00f6r\u0151 megtestes\u00edt\u0151je. Keaton arca m\u00e1r nem \u201ek\u0151arc\u201d teh\u00e1t, hanem a \u201ekorai amerikai egyik h\u0151st\u00edpusa\u201d (Patalas). A pion\u00edrkorszak karaktere az \u00f6v\u00e9.<\/p>\n

(Szalay K\u00e1roly: A geg nyom\u00e1ban. Budapest: Magvet\u0151, 1972)<\/em><\/p>\n

3.7. Charlie Chaplin<\/h1>\n

\u201eChaplin Shakespeare-t \u00e9s Montaigne-t juttatja eszembe\u201d<\/p>\n

…Egy zen\u00e9sz, egy f\u00f6ldm\u00e9r\u0151, egy fest\u0151 szem\u00e9vel n\u00e9zem Charlot-ot, \u00e9s l\u00e1tom, amint gy\u0151ztesen bevonul a k\u00f6lt\u0151k birodalm\u00e1ba. Hirtelen el\u00e9m toppan a cs\u00fafond\u00e1ros man\u00f3, \u00e9s t\u00e1ncolva m\u00e1ris elt\u0171nik egy v\u00edzmosta part s\u0171r\u0171j\u00e9ben vagy az erd\u0151 sz\u00e9l\u00e9n. Azt\u00e1n Watteau, Corot k\u00e9pei jutnak az eszembe. Nagy f\u00e1k keretezik a k\u00e9pet, amelyekr\u0151l a farandolhoz (t\u00e1nc) k\u00e9sz\u00edtett vir\u00e1gf\u00fcz\u00e9rek l\u00f3gnak le. Az alkonyat k\u00e9kes, z\u00f6ldes f\u00e9nysugarai m\u00e9lyen behatolnak a f\u00e1k levelei k\u00f6z\u00e9. \u00c9s a naps\u00fct\u00f6tte r\u00e9ten, \u00e1lomba mer\u00fclve ott alszik a kis Charlie, l\u00e1b\u00e1n a ferd\u00e9re taposott \u00f3ri\u00e1s cip\u0151k, amelyek mindig k\u00e9szek a groteszk \u00e9s elb\u00e1jol\u00f3 t\u00e1ncra. Nimf\u00e1k veszik k\u00f6r\u00fcl, akik gondoskodnak r\u00f3la. Ott vannak k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte a halhatatlan istenek, a nagy var\u00e1zsl\u00f3n\u0151 (Kirk\u00e9), a b\u0171v\u00f6s hang\u00fa szir\u00e9n. Kis p\u00e1lc\u00e1j\u00e1val Charlie az im\u00e9nt k\u00e9sztette visszat\u00e9rni barlangj\u00e1ba Min\u00f3tauroszt. Charlie, pajkos man\u00f3, \u00f6r\u00f6m\u00e9ben, szenved\u00e9s\u00e9ben a term\u00e9szet minden eleme cinkoss\u00e1got v\u00e1llal: a sz\u00e9l, a f\u00e9ny, a fa\u00e1gak susog\u00e1sa, a patak viz\u00e9nek t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9se, a heged\u0171k s\u00edr\u00e1sa.<\/p>\n

M\u00e1r mondtam, hogy mindez Shakespeare-t juttatja eszembe. Most k\u00e9nytelen vagyok \u00fajra ism\u00e9telni ezt, mert ak\u00e1rh\u00e1nyszor l\u00e1tom Charlie-t a filmen, mindig ez a benyom\u00e1som. Tal\u00e1n Charlie alakja nem annyira nagyszab\u00e1s\u00faan \u00f6sszetett, mint Shakespeare-\u00e9, de Charlie csak harminc \u00e9ves, Shakespeare azon m\u00e1r j\u00f3val t\u00fal van. M\u00e9gis Charlie alakj\u00e1ban ugyanaz a szertelen, de tiszta l\u00edrais\u00e1g tal\u00e1lhat\u00f3 meg, mint Shakespeare Puckj\u00e1ban. Charlie sz\u00edve mindig \u00fajra sz\u00fcletik, \u00e9s ilyenkor fant\u00e1zi\u00e1ja nem ismer korl\u00e1tokat. Egyetlen mozdulattal fejezi ki azt a naiv elragadtat\u00e1st, hogy az \u00e9let az\u00e9rt m\u00e9gis csak sz\u00e9p \u00e9s nagyszer\u0171. M\u00e9g azon is mosolyog, persze ez h\u0151siess\u00e9g\u00e9re vall, hogy \u0151 mennyire nem val\u00f3 az \u00e9letre. Ha Charlie nevetni kezd, az\u00e9rt nevet, hogy kievick\u00e9ljen a bajokb\u00f3l. Nevet akkor, amikor baj \u00e9ri, \u00e9s akkor is, amikor \u00e9nekel.<\/p>\n

Nem ezen vagy azon nevet Charlie, \u0151 saj\u00e1t mag\u00e1n nevet, teh\u00e1t mindannyiunkon. Egy ember, aki saj\u00e1t mag\u00e1n tud nevetni, az minden embert megszabad\u00edt hi\u00fas\u00e1ga terh\u00e9t\u0151l. \u00c9s ahogyan Charlie az isteneken gy\u0151zedelmeskedik, ugyan\u00fagy lesz \u0151 isten az emberek sz\u00e1m\u00e1ra. K\u00e9pzelj\u00fck csak el, akkor is megnevettet minket, ha \u00e9hes, ha \u00e9hs\u00e9gt\u0151l kopog a szeme. Gondoljuk csak arra az eb\u00e9dj\u00e9re, amikor a keresked\u0151t\u0151l ellop egy f\u00e1nkot, \u00e9s k\u00f6zben ravaszul megj\u00e1tssza a sz\u00f3rakozott, k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s embert, mik\u00f6zben belei ord\u00edtanak az \u00e9hs\u00e9gt\u0151l, alig \u00e1ll a l\u00e1b\u00e1n, arca hal\u00e1ls\u00e1padt, \u00e9s akkor k\u00f6zeledik a rend\u0151r!<\/p>\n

Chaplin a komikumot az\u00e1ltal teszi er\u0151teljess\u00e9, hogy az emberi szenved\u00e9sek k\u00f6z\u00fcl a legs\u00falyosabbat, az \u00e9hs\u00e9get haszn\u00e1lja fel a komikum forr\u00e1s\u00e1ul. Ez pedig a legkev\u00e9sb\u00e9 kinevetni val\u00f3 szenved\u00e9s. Hiszen mi tudtunk-e nevetni akkor, amikor \u00e9hesek voltunk, vagy jobban mondva gyerekeink voltak \u00e9hesek; amikor az ember kikaparta volna a saj\u00e1t szem\u00e9t, hogy ne l\u00e1sson t\u00f6bb\u00e9, amikor az \u00f6kl\u00fcnket a torkukba t\u00e9ve akartuk meg\u00e1ll\u00edtani a gyomorg\u00f6rcs r\u00e1ngat\u00f3z\u00e1sait, fogaink \u00f6sszever\u0151d\u00e9s\u00e9t? Amikor Charlie-n nevet\u00fcnk, a legrettenetesebb ellentmond\u00e1son aratunk gy\u0151zelmet, a szellem arat diadalt a saj\u00e1t szenved\u00e9seinken. \u00c9ppen a szellem tesz benn\u00fcnket emberr\u00e9, \u00e9s ezt bizony\u00edtja be nek\u00fcnk egy boh\u00f3c, vagy ha jobban tetszik: egy k\u00f6lt\u0151.<\/p>\n

\"\"
Charlie Chaplin<\/figcaption><\/figure>\n

Ez az \u00e1lland\u00f3 pesszimizmus, amelyet ennek a kis kom\u00e9di\u00e1snak folyton le kell gy\u0151znie, nagyvonal\u00fa szellemet csin\u00e1l bel\u0151le. Az az ember, aki \u00e1lland\u00f3an az elk\u00e9pzel\u00e9seit szegezi szembe a val\u00f3s\u00e1ggal, \u00e9s el is fogadja, hogy ezt az ellent\u00e9tet elj\u00e1tssza, amint m\u00e1r mondtam, Shakespeare-t juttatja eszembe, de ugyan\u00edgy Montaigne-t is lehetne vele kapcsolatban emlegetni. F\u00f6l\u00f6sleges azt mondani, hogy Chaplin bizony\u00e1ra olvasta Shakespeare-t. Nem tudom hol, de azt olvastam, hogy Shakespeare sohasem hagyta el \u0151t. T\u00e1voli rokons\u00e1g k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze \u0151ket an\u00e9lk\u00fcl, hogy err\u0151l Chaplin tudott volna. Mindenesetre j\u00f3 nagy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g van ak\u00f6z\u00f6tt, ahogyan Shakespeare vagy Montaigne be\u00e1ll\u00edtotta \u00e9s a hajnal f\u00e9ny\u00e9vel megvil\u00e1g\u00edtotta azt az intelligenci\u00e1t\u00f3l megittasult embert, aki a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s tet\u0151fok\u00e1n is t\u00e1ncol.<\/p>\n

Nagy, f\u00e1j\u00f3s \u00e9s komikus l\u00e1bai sz\u00e1munkra a szerelem k\u00e9t p\u00f3lus\u00e1t k\u00e9pviselik. Az egyik l\u00e1bnak a neve a megismer\u00e9s, a m\u00e1siknak a neve a v\u00e1gy. \u00c9s amikor Charlie az egyik l\u00e1b\u00e1r\u00f3l a m\u00e1sikra ugrik, ez az\u00e9rt van, mert keresi a l\u00e9lek egyens\u00faly\u00e1t, azt az egyens\u00falyt, amelyet ha meg is tal\u00e1lunk olykor, hamarosan elvesz\u00edtj\u00fck. Chaplin m\u0171v\u00e9szete a l\u00e9lek nyugalm\u00e1t keresi. Ez a keres\u00e9s megtal\u00e1lhat\u00f3 minden nagy alkot\u00f3 m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben, \u00e9s v\u00e9gs\u0151 soron mindazokban, akik \u2013 ha nem is fejezik ki m\u0171veken kereszt\u00fcl \u2013 az \u00e9letet a maga m\u00e9lys\u00e9g\u00e9ben akarj\u00e1k \u00e1t\u00e9lni. A t\u00e1nc, amely az ember egyik leg\u0151sibb mozdulata \u00e9s legy\u0151zhetetlen \u00f6szt\u00f6ne, k\u00f6zel \u00e1ll istenhez. A gondolkod\u00e1s m\u00e1mor\u00e1t, sz\u00e9d\u00fclet\u00e9t jelk\u00e9pezi, amely nem teszi lehet\u0151v\u00e9 a l\u00e9lek egyens\u00falyi helyzet\u00e9t, csak azon f\u00e9lelmetes felt\u00e9tel \u00e1r\u00e1n, hogy sz\u00fcnet n\u00e9lk\u00fcl kering egy ingatag pont k\u00f6r\u00fcl, \u00e9s a mozg\u00e1s dr\u00e1m\u00e1j\u00e1ban \u00edgy hajszolja a pihen\u00e9st, a megnyugv\u00e1st.<\/p>\n

(Fouret, Elie: Charlie \u00e9s az \u00c9den f\u00e1ja. P\u00e1rizs: Cr\u00e9s, 1922)<\/em><\/p>\n

Besz\u00e9lt-e a n\u00e9ma Charlie?<\/h2>\n

A filmsz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1s nem \u00e9rhette el az \u0151t megillet\u0151 rangot, \u00e9s nem tal\u00e1lhatta meg a saj\u00e1t kifejez\u0151 eszk\u00f6zeit, mert a filmm\u0171v\u00e9szet az emberis\u00e9gnek egy olyan be nem vallott ig\u00e9ny\u00e9b\u0151l \u00e9s nem tudatos er\u0151fesz\u00edt\u00e9s\u00e9b\u0151l sz\u00fcletett meg, amelynek nem volt c\u00e9lja a hangok \u00e9s a szavak visszaad\u00e1sa. A filmm\u0171v\u00e9szet igazi l\u00e9ny\u00e9t akkor \u00e9rtett\u00fck meg, amikor szerencs\u00e9nkre, egy igazi filmsz\u00edn\u00e9sszel tal\u00e1lkoztunk. \u0150 volt az els\u0151 \u00e9s egyetlen sz\u00edn\u00e9sz, akinek nem vethet\u00fcnk szem\u00e9re semmit. Tudniillik egy kutya volt. P\u00e9ter, egy rokonszenves n\u00e9met juh\u00e1szkutya, amely egy szentiment\u00e1lis, erk\u00f6lcstan\u00edt\u00f3 film f\u0151szerepl\u0151je. M\u00e1r a c\u00edm is sokat \u00edg\u00e9r\u0151 volt. \u201eA n\u00e9ma v\u00e1dl\u00f3.\u201d<\/p>\n

A dr\u00e1ma ugyanaz volt, mint a szok\u00e1sos filmdr\u00e1m\u00e1kban: b\u0171nt\u00e9nyt k\u00f6vetnek el, \u00e9s egy \u00e1rtatlan \u00edt\u00e9lnek el. Az egyetlen tan\u00fa, aki tudja az igazs\u00e1got: a kutya. Teh\u00e1t arra volt sz\u00fcks\u00e9g, hogy a kutya mozdulatokkal, jelekkel, cselekedeteivel azt csin\u00e1lja, amib\u0151l kider\u00fclhet az igazs\u00e1g. Teh\u00e1t a besz\u00e9lni nem tud\u00f3 kuty\u00e1nak meg kellett mag\u00e1t \u00e9rtetnie azokkal az emberekkel, akik egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt szavak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel fejezt\u00e9k ki magukat.<\/p>\n

Minden intelligens rendez\u0151nek meg kellene \u00e9lnie ennek a rendes kuty\u00e1nak az eg\u00e9sz trag\u00e9di\u00e1j\u00e1t. A kutya l\u00e1tja, hogy a gazd\u00e1ja szenved, \u00e9s m\u00e9gsem tudja \u0151t megmenteni az\u00e9rt, mert nem tud besz\u00e9lni.<\/p>\n

Minden intelligens alkot\u00f3nak \u00e9reznie kell, hogy pontosan ez a filmm\u0171v\u00e9szet l\u00e9nyege, \u00e9s ugyanakkor a buktat\u00f3ja is: ne haszn\u00e1lja a besz\u00e9det a film, viszont besz\u00e9d n\u00e9lk\u00fcl nincs meg\u00e9rt\u00e9s. Ilyenk\u00e9ppen egy igazi filmdr\u00e1m\u00e1t csin\u00e1lni szinte lehetetlen: m\u00e9g pedig ann\u00e1l a bel\u00e9nk gy\u00f6kerezett \u0151si szok\u00e1sn\u00e1l fogva, hogy az emberek \u00e9rzelmeiket, dr\u00e1mai helyzeteinket, \u00e1ltal\u00e1ban minden dolgukat szavak \u00e9s nem mozdulatok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vei fejezik ki. Charlie azon ritka sz\u00edn\u00e9szek egyike, aki meg\u00e9rtette ezt az igazs\u00e1got, \u00e9s \u00fagy szerepel a filmen, mintha emberi besz\u00e9d sohasem lett volna. Chaplin az egyetlen rendez\u0151, aki nem akar szavakat s\u00fagni a n\u00e9z\u0151nek, \u00e9s aki nem akarja bonyolult arcmozg\u00e1sokkal helyettes\u00edteni a szavakat. Logikusan, mint minden zseni, Charlie kital\u00e1lt egy n\u00e9ma embert, aki \u00fagy fejezi ki mag\u00e1t, ahogyan egy n\u00e9ma embernek kell kifejeznie mag\u00e1t, n\u00e9ma emberek k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

\u00cdgy a m\u00e1r klasszikuss\u00e1 v\u00e1lt Aranyl\u00e1zban, \u00f6r\u00f6m\u00e9t nem boldog mosollyal fejezi ki (h\u00fasszorosan nagy\u00edtott premier pl\u00e1nnal), hanem a legf\u00e9ktelenebb torn\u00e1z\u00e1sba kezd, mik\u00f6zben tudatosan teszi t\u00f6nkre kunyh\u00f3j\u00e1nak eg\u00e9sz berendez\u00e9s\u00e9t. \u00c9s mindezt \u00fagy csin\u00e1lja, ahogyan ez meg vagyon \u00edrva a filmcsin\u00e1l\u00e1s Nagy K\u00f6nyv\u00e9ben. Mivel az Isten a filmsz\u00edn\u00e9sznek nem adott hangot, h\u00e1t cser\u00e9ben megkapta a kez\u00e9t l\u00e1b\u00e1t, hogy azzal fejezze ki mag\u00e1t. Charlie az \u00f6r\u00f6m pillanat\u00e1ban szinte kitekeri minden tagj\u00e1t. Felpattan, leugrik, sz\u00e9tveri mag\u00e1t. Ezek a mozg\u00e1sok szinte ugyanazok, mint amelyek az ember arc\u00e1n a nevet\u00e9skor szoktak megjelenni.<\/p>\n

Nincs hib\u00e1sabb elv ann\u00e1l, mint az, hogy a nagy filmsikerek a k\u00fcl\u00f6nlegesen, kifejez\u0151 maszkoknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151k. Ellenkez\u0151leg, a legjobb sz\u00edn\u00e9szek arca majdnem mozdulatlan. Charlie sohasem v\u00e1ltoztatja meg az arc\u00e1t. Max Lindernek h\u00e1rom maszkja (kik\u00e9sz\u00edt\u00e9si m\u00f3dja) volt, mindig ugyanazok, ezeket v\u00e1ltogatta, \u00e9s t\u00f6bb v\u00e1ltozatra nem is gondolt. Fairbanks arc\u00e1r\u00f3l sohasem t\u0171nt el a sztereotip mosoly, amelynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben ajka kiss\u00e9 felg\u00f6rb\u00fclt. Atropint\u00f3l csillog\u00f3 szem\u00e9vel sohasem hunyor\u00edtott. Janningsnak az arc\u00e1n nem volt semmi jellegzetess\u00e9g, de e helyett a nyak\u00e1n volt n\u00e9gy-\u00f6t k\u00f6v\u00e9r hurka. A j\u00f3 Isten megfeledkezett ezek elt\u00fcntet\u00e9s\u00e9r\u0151l. Mary Pickford olyan volt, mint egy porcel\u00e1nbaba. A mi nagyszer\u0171 Bertinink pedig pap\u00edrmas\u00e9b\u00f3l \u00e9s kand\u00edrozott cukorb\u00f3l volt.<\/p>\n

De az emberek, eltekintve n\u00e9h\u00e1ny k\u00fcl\u00f6nlegesen szerencs\u00e9s esett\u0151l, nem tudj\u00e1k elfeledtetni vel\u00fcnk, hogy zavaros viselked\u00e9s\u00fcknek legterm\u00e9szetesebb felold\u00e1sa az lenne, ha elkezden\u00e9nek besz\u00e9lni a filmsz\u00edn\u00e9szek. M\u00e9gis \u00fagy t\u0171nik, hogy mi nem szoktuk meg azt a furcsa m\u00e1ni\u00e1t, hogy gesztusokkal besz\u00e9lj\u00fcnk. Kicsit szokatlan nek\u00fcnk, hogy valaki ugyanolyan elsz\u00e1nt mozdulatokkal akaszt ki egy hirdetm\u00e9nyt az ablak\u00e1ba, ahogyan Luther t\u00e9ziseit kisz\u00f6gezte a katedr\u00e1lis kapuj\u00e1ra. Ez ann\u00e1l is ink\u00e1bb igaz, mert ha a film vet\u00edt\u00e9se k\u00f6zben a zenek\u00eds\u00e9ret le\u00e1ll, a hirtelen be\u00e1llott, hideg \u00e9s \u00e1thatolhatatlan csend elviselhetetlen lesz sz\u00e1munkra, \u00e9s egy kicsit megsz\u00e9d\u00fcl\u00fcnk. Lehets\u00e9ges, hogy a tudat alatt meg vagyunk gy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy a film h\u0151sei besz\u00e9lnek, csak a zenek\u00eds\u00e9ret miatt mi nem halljuk \u0151ket?<\/p>\n

(Spiani, Alberto: Cinema ‘900’, R\u00f3ma, 1926)<\/em><\/p>\n

A korszak jelent\u0151s egy\u00e9nis\u00e9gei<\/h1>\n
    \n
  • Arbuckle, Roscoe \u201eFatty\u201d
    \nsz\u00edn\u00e9sz (1887, Smith Center, Kansas \u2013 1933, New York)<\/li>\n
  • Chaplin, Charlie
    \nsz\u00edn\u00e9sz, rendez\u0151, producer (1889, London \u2013 1977, Corsiersur Veverey, Sv\u00e1jc)<\/li>\n
  • Edison, Thomas Alva
    \nfeltal\u00e1l\u00f3, v\u00e1llalkoz\u00f3 (1847, Milan, Ohio \u2013 1931, West Orange)<\/li>\n
  • Fairbanks, Douglas
    \nsz\u00edn\u00e9sz (1883, Denver \u2013 1939, Santa Monica)<\/li>\n
  • Griffith, David Wark
    \nrendez\u0151, sz\u00edn\u00e9sz (1875, La Grange, Kentucky \u2013 1948, Los Angeles)<\/li>\n
  • Hart, William Surrey
    \nsz\u00edn\u00e9sz (1865, Newburgh, New York \u2013 1946, Los Angeles)<\/li>\n
  • Keaton, Buster
    \nsz\u00edn\u00e9sz, rendez\u0151 (1895, Piqua, Kansas \u2013 1966, Woodland Hills)<\/li>\n
  • Lawrence, Florence
    \nsz\u00edn\u00e9szn\u0151 (1886, Hamilton, Kanada \u2013 1938, Beverly Hills)<\/li>\n
  • Lloyd, Harold
    \nsz\u00edn\u00e9sz (1893, Burchard, Nebraska \u2013 1971, Beverly Hills)<\/li>\n
  • Mix, Tom
    \nsz\u00edn\u00e9sz (1880, Mix Run, Pennsylvania \u2013 1940, Florence, Arizona)<\/li>\n
  • Pickford, Mary
    \nsz\u00edn\u00e9szn\u0151 (1893, Toronto, Kanada \u20131979, Santa Monica, Kalifornia)<\/li>\n
  • Porter, Edwin S.
    \nrendez\u0151, operat\u0151r (1869, Comellsville, Pennsylvania \u2013 1941, New York)<\/li>\n
  • Valentino, Rudolph
    \nsz\u00edn\u00e9sz (1895, Castellaneta, Olaszorsz\u00e1g \u2013 1926, New York)<\/li>\n<\/ul>\n

    Aj\u00e1nlott irodalom<\/h1>\n
      \n
    • Gregor, Ulrich-Patalas, Enno: A film vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 1966<\/li>\n
    • Hevesy Iv\u00e1n: A film \u00e9letrajza; A film \u0151skora \u00e9s h\u0151skora. Budapest, 1934<\/li>\n
    • Hevesy Iv\u00e1n: A n\u00e9mafilm t\u00f6rt\u00e9nete I-II. Budapest: Filmm\u0171v\u00e9szeti K\u00f6nyvt\u00e1r, 1967<\/li>\n
    • Lajta Andor: Az \u00f6tven\u00e9ves film. A film \u00fatt\u00f6r\u0151i. Budapest, 1946<\/li>\n
    • Magyar B\u00e1lint: Az amerikai film. Budapest, 1974<\/li>\n
    • Sadoul, Georges: A filmm\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nete. Budapest, 1959<\/li>\n
    • Sadoul, Georges: Charles Chaplin filmjei \u00e9s kora. Budapest: M\u0171velt n\u00e9p, 1956<\/li>\n
    • Szalay K\u00e1roly: A geg nyom\u00e1ban. Budapest: Magvet\u0151, 1972<\/li>\n
    • Szalay K\u00e1roly: Chaplin. Budapest, 1978<\/li>\n<\/ul>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

      Vajon a sz\u00e1zadfordul\u00f3 idej\u00e9n h\u00e1ny ember sz\u00e1m\u00e1ra jelentett elk\u00e9pzelhetetlen kiad\u00e1st negyed doll\u00e1r (egy mozijegy \u00e1ra) az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban?<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1077,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_jetpack_memberships_contains_paid_content":false,"footnotes":""},"categories":[12],"tags":[160,155,153,154,16,159,157,128,156,158],"class_list":["post-83","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-fejezetek-a-filmtoertenetbol","tag-burleszk","tag-buster-keaton","tag-chaplin","tag-edison","tag-film","tag-griffith","tag-los-angeles","tag-nemafilm","tag-usa","tag-uzleti-vallalkozas"],"yoast_head":"\n03. Az amerikai film kezdetei - MAFSZ<\/title>\n<meta name=\"description\" content=\"Vajon a sz\u00e1zadfordul\u00f3 idej\u00e9n h\u00e1ny ember sz\u00e1m\u00e1ra jelentett elk\u00e9pzelhetetlen kiad\u00e1st negyed doll\u00e1r (egy mozijegy \u00e1ra) az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban?\" \/>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"03. Az amerikai film kezdetei - MAFSZ\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Vajon a sz\u00e1zadfordul\u00f3 idej\u00e9n h\u00e1ny ember sz\u00e1m\u00e1ra jelentett elk\u00e9pzelhetetlen kiad\u00e1st negyed doll\u00e1r (egy mozijegy \u00e1ra) az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban?\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"MAFSZ\" \/>\n<meta property=\"article:publisher\" content=\"https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2014-06-16T14:02:03+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2019-03-07T13:19:11+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/DavidWarkGriffith.jpg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"1600\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"1294\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/jpeg\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"\u00c1d\u00e1m\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"\u00c1d\u00e1m\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"59 perc\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/\"},\"author\":{\"name\":\"\u00c1d\u00e1m\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6\"},\"headline\":\"03. Az amerikai film kezdetei\",\"datePublished\":\"2014-06-16T14:02:03+00:00\",\"dateModified\":\"2019-03-07T13:19:11+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/\"},\"wordCount\":11753,\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/DavidWarkGriffith.jpg\",\"keywords\":[\"burleszk\",\"Buster Keaton\",\"Chaplin\",\"Edison\",\"film\",\"Griffith\",\"Los Angeles\",\"n\u00e9mafilm\",\"USA\",\"\u00fczleti v\u00e1llalkoz\u00e1s\"],\"articleSection\":[\"Fejezetek a filmt\u00f6rt\u00e9netb\u0151l\"],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/\",\"name\":\"03. Az amerikai film kezdetei - MAFSZ\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/DavidWarkGriffith.jpg\",\"datePublished\":\"2014-06-16T14:02:03+00:00\",\"dateModified\":\"2019-03-07T13:19:11+00:00\",\"description\":\"Vajon a sz\u00e1zadfordul\u00f3 idej\u00e9n h\u00e1ny ember sz\u00e1m\u00e1ra jelentett elk\u00e9pzelhetetlen kiad\u00e1st negyed doll\u00e1r (egy mozijegy \u00e1ra) az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban?\",\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/DavidWarkGriffith.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/DavidWarkGriffith.jpg\",\"width\":1600,\"height\":1294,\"caption\":\"David Wark Griffith\"},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"03. Az amerikai film kezdetei\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/\",\"name\":\"MAFSZ - Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Vide\u00f3 Sz\u00f6vets\u00e9g\",\"description\":\"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g\",\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization\"},\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Organization\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization\",\"name\":\"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/\",\"logo\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg\",\"width\":724,\"height\":705,\"caption\":\"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/\"},\"sameAs\":[\"https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/\",\"https:\/\/www.instagram.com\/mafsz31\",\"https:\/\/www.youtube.com\/channel\/UC0VaPk-iRomi0S1rTqAlFZg\"]},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6\",\"name\":\"\u00c1d\u00e1m\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g\",\"caption\":\"\u00c1d\u00e1m\"}}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"03. Az amerikai film kezdetei - MAFSZ","description":"Vajon a sz\u00e1zadfordul\u00f3 idej\u00e9n h\u00e1ny ember sz\u00e1m\u00e1ra jelentett elk\u00e9pzelhetetlen kiad\u00e1st negyed doll\u00e1r (egy mozijegy \u00e1ra) az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban?","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"03. Az amerikai film kezdetei - MAFSZ","og_description":"Vajon a sz\u00e1zadfordul\u00f3 idej\u00e9n h\u00e1ny ember sz\u00e1m\u00e1ra jelentett elk\u00e9pzelhetetlen kiad\u00e1st negyed doll\u00e1r (egy mozijegy \u00e1ra) az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban?","og_url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/","og_site_name":"MAFSZ","article_publisher":"https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/","article_published_time":"2014-06-16T14:02:03+00:00","article_modified_time":"2019-03-07T13:19:11+00:00","og_image":[{"width":1600,"height":1294,"url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/DavidWarkGriffith.jpg","type":"image\/jpeg"}],"author":"\u00c1d\u00e1m","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"\u00c1d\u00e1m","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"59 perc"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/"},"author":{"name":"\u00c1d\u00e1m","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6"},"headline":"03. Az amerikai film kezdetei","datePublished":"2014-06-16T14:02:03+00:00","dateModified":"2019-03-07T13:19:11+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/"},"wordCount":11753,"publisher":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization"},"image":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/DavidWarkGriffith.jpg","keywords":["burleszk","Buster Keaton","Chaplin","Edison","film","Griffith","Los Angeles","n\u00e9mafilm","USA","\u00fczleti v\u00e1llalkoz\u00e1s"],"articleSection":["Fejezetek a filmt\u00f6rt\u00e9netb\u0151l"],"inLanguage":"hu"},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/","name":"03. Az amerikai film kezdetei - MAFSZ","isPartOf":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/DavidWarkGriffith.jpg","datePublished":"2014-06-16T14:02:03+00:00","dateModified":"2019-03-07T13:19:11+00:00","description":"Vajon a sz\u00e1zadfordul\u00f3 idej\u00e9n h\u00e1ny ember sz\u00e1m\u00e1ra jelentett elk\u00e9pzelhetetlen kiad\u00e1st negyed doll\u00e1r (egy mozijegy \u00e1ra) az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban?","breadcrumb":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/#primaryimage","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/DavidWarkGriffith.jpg","contentUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/DavidWarkGriffith.jpg","width":1600,"height":1294,"caption":"David Wark Griffith"},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/16\/3-az-amerikai-film-kezdetei\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/www.mafsz.hu\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"03. Az amerikai film kezdetei"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/","name":"MAFSZ - Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Vide\u00f3 Sz\u00f6vets\u00e9g","description":"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g","publisher":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization"},"potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/www.mafsz.hu\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Organization","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization","name":"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/","logo":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg","contentUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg","width":724,"height":705,"caption":"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g"},"image":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/"},"sameAs":["https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/","https:\/\/www.instagram.com\/mafsz31","https:\/\/www.youtube.com\/channel\/UC0VaPk-iRomi0S1rTqAlFZg"]},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6","name":"\u00c1d\u00e1m","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/image\/","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g","caption":"\u00c1d\u00e1m"}}]}},"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/DavidWarkGriffith.jpg","jetpack_sharing_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/83","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=83"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/83\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1078,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/83\/revisions\/1078"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1077"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=83"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=83"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=83"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}