{"id":84,"date":"2014-06-15T14:02:53","date_gmt":"2014-06-15T14:02:53","guid":{"rendered":"http:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/30\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/"},"modified":"2019-03-07T13:22:04","modified_gmt":"2019-03-07T13:22:04","slug":"4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/","title":{"rendered":"04. Az orosz \u00e9s a szovjet n\u00e9mafilm"},"content":{"rendered":"

1896 m\u00e1jus\u00e1ban a film legenergikusabb \u00fatt\u00f6r\u0151i \u00faj piacon: Oroszorsz\u00e1gban tal\u00e1lkoztak \u00f6ssze. II. Mikl\u00f3s koron\u00e1z\u00e1sa a l\u00e1togat\u00f3k t\u00f6meg\u00e9t vonzotta Szentp\u00e9terv\u00e1rra \u00e9s Moszkv\u00e1ba.<\/p>\n

4.1. A kezdet<\/h1>\n

A k\u00fclf\u00f6ldi keresked\u0151k sz\u00e1zai k\u00f6z\u00f6tt, akik ki akart\u00e1k haszn\u00e1lni ezt a moh\u00f3 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get, jelen voltak a csecsem\u0151kor\u00e1t \u00e9l\u0151 filmipar francia, angol \u00e9s egyes\u00fclt \u00e1llamokbeli k\u00e9pvisel\u0151i is. Igazs\u00e1g szerint a Lumi\u00e8re Cin\u00e9matographe vonta el\u0151sz\u00f6r \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si k\u00f6r\u00e9be Oroszorsz\u00e1g els\u0151 mozil\u00e1togat\u00f3it az \u201eAkv\u00e1rium\u201d-ban, egy szentp\u00e9terv\u00e1ri ny\u00e1ri sz\u00ednh\u00e1zban.<\/p>\n

\u201eA program aduja persze a h\u00edrhedt cin\u00e9matographe volt. Az Alfr\u00e9d pasa P\u00e9terv\u00e1rott harmadik felvon\u00e1sa el\u0151tt mutatt\u00e1k be…, \u00e9s biztos, hogy vitathatatlanul nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st kelt\u0151 \u00fajdons\u00e1g volt. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen hat\u00e1sosak voltak a vonat \u00e9rkez\u00e9s\u00e9t, a vereked\u00e9st, a k\u00e1rtyaj\u00e1t\u00e9kot \u00e9s az \u00fasz\u00e1st \u00e1br\u00e1zol\u00f3 k\u00e9pek. Nyugodtan \u00e1ll\u00edthatjuk, hogy a cin\u00e9matographe m\u00e1gnesk\u00e9nt vonzza majd a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get…\u201d<\/p>\n

K\u00e9t nap m\u00falva, 1896. m\u00e1jus 19-\u00e9n Lumi\u00e8re-\u00e9k a Nyevszkij Proszpekt 46-ban megnyitott\u00e1k az els\u0151 orosz filmsz\u00ednh\u00e1zat.(…)<\/p>\n

II. Mikl\u00f3st k\u00e9t \u00e9vig nem koron\u00e1zt\u00e1k meg III. S\u00e1ndor hal\u00e1la ut\u00e1n, v\u00e9g\u00fcl is azonban meg kellett tartani a szertart\u00e1st, de nem Szentp\u00e9terv\u00e1rott, az orosz korm\u00e1ny sz\u00e9khely\u00e9n, hanem Moszkv\u00e1ban, a r\u00e9gi orosz c\u00e1rok f\u0151v\u00e1ros\u00e1ban. M\u00e1r h\u00f3napokkal el\u0151bb kijel\u00f6lt\u00e9k m\u00e1jus 14-\u00e9t. A francia k\u00f6vets\u00e9g k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra, amely teljes felel\u0151ss\u00e9get v\u00e1llalt a furcsa masina magaviselet\u00e9\u00e9rt, amely egy\u00e9bk\u00e9nt olyan balj\u00f3slat\u00faan fenyegetett, mint egy id\u0151z\u00edtett bomba, Lumi\u00e8re- \u00e9k csoportj\u00e1nak megengedt\u00e9k, hogy a Kreml egyik udvar\u00e1ban k\u00fcl\u00f6n e c\u00e9lra emelt dobog\u00f3n \u00e1ll\u00edts\u00e1k fel g\u00e9p\u00fcket, olyan helyen, ahonnan l\u00e1tni lehet az eg\u00e9sz kir\u00e1lyi menetet. Z\u00f6kken\u0151 n\u00e9lk\u00fcl bonyol\u00f3dott le minden: az utols\u00f3 orosz c\u00e1r koron\u00e1z\u00e1sa is, az els\u0151 orosz t\u00e1rgy\u00fa filmek forgat\u00e1sa is. Az egyenk\u00e9nt 60 l\u00e1b celluloidszalagot tartalmaz\u00f3 kis tekercseket k\u00e9s\u0151bb Franciaorsz\u00e1gba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, \u00e9s ott nagy gonddal h\u00edvt\u00e1k el\u0151.<\/p>\n

A koron\u00e1z\u00e1s ut\u00e1n k\u00e9t nappal \u00fajabb szertart\u00e1s k\u00f6vetkezett, amelynek sor\u00e1n a n\u00e9pnek bemutatt\u00e1k az \u00faj c\u00e1rt, \u00e9s minden jelenlev\u0151nek adtak \u201eegy s\u00fctem\u00e9nyt, egy cukork\u00e1s zacsk\u00f3t, a c\u00e1r monogramj\u00e1val ell\u00e1tott poharat, egy darab kolb\u00e1szt, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl huszon\u00f6t cent \u00f6ssz\u00e9rt\u00e9kben\u201d, az aj\u00e1nd\u00e9k a kir\u00e1lyi p\u00e1r nyomtatott portr\u00e9j\u00e1val ell\u00e1tott kend\u0151be volt takarva. Napokon \u00e1t \u00e9rkeztek az emberek az eg\u00e9sz birodalomb\u00f3l a Moszkva melletti Hodinka mez\u0151re, a szertart\u00e1s sz\u00ednhely\u00e9re, \u00e9s m\u00e1jus 17-\u00e9nek reggel\u00e9n, becsl\u00e9s szerint mintegy f\u00e9lmilli\u00f3 ember v\u00e1rta, hogy megl\u00e1ssa a c\u00e1rt, \u00e9s megkapja az aj\u00e1nd\u00e9kot. Term\u00e9szetesen Moisson \u00e9s Doublier is kiment a Hodinka mez\u0151re \u00e9s el\u0151k\u00e9sz\u00edtette a forgat\u00e1st egy \u00e9p\u00fcl\u0151ben l\u00e9v\u0151 h\u00e1z tetej\u00e9n, a c\u00e1r emelv\u00e9ny\u00e9hez k\u00f6zel. Doublier \u00edgy sz\u00e1molt be az esem\u00e9nyekr\u0151l:<\/p>\n

\u201eK\u00f6r\u00fclbel\u00fcl reggel nyolckor \u00e9rkezt\u00fcnk a helysz\u00ednre, mert a szertart\u00e1st eg\u00e9sz naposra tervezt\u00e9k \u00e9s a c\u00e1rnak is kor\u00e1n kellett \u00e9rkeznie. \u00c9szrevettem, hogy az aj\u00e1nd\u00e9kokat id\u0151 el\u0151tt kezdik sz\u00e9tosztani. Lem\u00e1sztam \u00e9s \u00e1tverekedtem magam a s\u0171r\u0171 t\u00f6megen a 150 l\u00e1bnyira l\u00e9v\u0151 s\u00e1trakig. M\u00e1r vissza\u00faton voltam, amikor a t\u00f6meg l\u00f6kd\u00f6sni kezdett, t\u00fcrelmetlenkedtek a k\u00e9sedelem miatt. Mire 25 l\u00e1bnyira megk\u00f6zel\u00edtettem a kamer\u00e1t, ki\u00e1ltoz\u00e1st hallottam magam m\u00f6g\u00f6tt. \u00c9reztem, hogy terjed a p\u00e1nik. Felkapaszkodtam a szomsz\u00e9daim v\u00e1ll\u00e1ra, \u00e9s a r\u00e9m\u00fclt t\u00f6meg feje f\u00f6l\u00f6tt m\u00e1sztam tov\u00e1bb. A huszon\u00f6t l\u00e1bnyi t\u00e1vols\u00e1g huszon\u00f6t m\u00e9rf\u00f6ldnek t\u0171nt, az alattam l\u00e9v\u0151 t\u00f6meg k\u00e9ts\u00e9gbeesetten r\u00e1ngatta, harapta a l\u00e1bamat. Mikor v\u00e9gre vissza\u00e9rtem a tet\u0151re, olyan idegesek voltunk, hogy el\u0151sz\u00f6r k\u00e9ptelenek voltunk felfogni a trag\u00e9dia irt\u00f3zatos m\u00e9reteit, \u00e9s megfeledkezt\u00fcnk a forgat\u00e1sr\u00f3l.<\/p>\n

K\u00e9t nagy ciszterna v\u00e9kony fed\u0151deszk\u00e1i beszakadtak, ezekbe \u00e9s a k\u00f6zeli \u00e1rkokba a s\u00e1trak k\u00f6r\u00fcl sz\u00e1zak estek bele, ezrek tapost\u00e1k hal\u00e1lra egym\u00e1st. V\u00e9gre \u00e9szhez t\u00e9rt\u00fcnk, \u00e9s f\u00e9nyk\u00e9pezni kezdt\u00fck az irt\u00f3zatos jelenetet. Csak \u00f6t vagy hat, 60 l\u00e1b hossz\u00fa tekercset hoztunk magunkkal, amelyb\u0151l h\u00e1rmat forgattunk le, hogy filmre vegy\u00fck ezt az \u00fcv\u00f6lt\u0151 t\u00f6meget a c\u00e1r emelv\u00e9nye k\u00f6r\u00fcl, ahol eg\u00e9szen m\u00e1sfajta jelenetet szerett\u00fcnk volna filmezni. L\u00e1ttam, hogyan veszi k\u00f6r\u00fcl a rend\u0151rs\u00e9g a t\u00f6meget, hogyan pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k meg\u00e1ll\u00edtani az emberek \u00e1rad\u00f3 hull\u00e1m\u00e1t. T\u00f6k\u00e9letesen k\u00f6r\u00fclz\u00e1rtak minket, \u00e9s csak k\u00e9t \u00f3ra m\u00falva gondolhattunk arra, hogy elt\u00e1vozzunk a sz\u00e9troncsolt testekkel teli helyr\u0151l. Miel\u0151tt azonban tov\u00e1bb mehett\u00fcnk volna, a rend\u0151rs\u00e9g felfigyelt r\u00e1nk, \u00e9s minket is a m\u00e1r letart\u00f3ztatott tud\u00f3s\u00edt\u00f3k \u00e9s tan\u00fak csoportj\u00e1hoz terelt. Minden berendez\u00e9s\u00fcnket lefoglalt\u00e1k, \u00e9rt\u00e9kes kamer\u00e1nkat soha t\u00f6bb\u00e9 nem l\u00e1ttuk. A felvev\u0151g\u00e9p miatt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen izgatottak voltunk, azt\u00e1n kik\u00e9rdeztek benn\u00fcnket, \u00e9s eg\u00e9sz estig \u0151rizetben tartottak. Akkor azt\u00e1n a konzul kezess\u00e9get v\u00e1llalt \u00e9rt\u00fcnk.<\/p>\n

Mialatt a vagonok \u00f6tezer holttesttel megrakva elindultak a k\u00f6z\u00f6s s\u00edr fel\u00e9, a c\u00e1r eg\u00e9sz \u00e9jszaka t\u00e1ncolt a francia k\u00f6vet b\u00e1lj\u00e1n. A szerencs\u00e9tlens\u00e9gr\u0151l egyetlen sz\u00f3 sem jelent meg az orosz sajt\u00f3ban.<\/p>\n

A franci\u00e1knak jutott el\u0151sz\u00f6r esz\u00e9be, hogy ne csak \u00e1ltaluk export\u00e1lt mozg\u00f3k\u00e9peket mutogassanak \u00e9s \u00e1rus\u00edtsanak, hanem megpr\u00f3b\u00e1lkozzanak helyi k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyekkel is. A koron\u00e1z\u00e1si kr\u00f3nika ut\u00e1n azonnal megjelentek a lakoss\u00e1gnak oly ismer\u0151s t\u00e1jak, emberek a v\u00e1sznon. M\u00e9g ugyanebben az \u00e9vben (vagyis 1986-ban) jelentkezik az els\u0151 orosz, A. Fegyeckij, harkovi f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz saj\u00e1t g\u00e9ppel k\u00e9sz\u00edtett felv\u00e9teleivel. A p\u00e9lda ragad\u00f3s lett. Vele majdnem egyid\u0151ben az orosz film m\u00e1sik \u00fatt\u00f6r\u0151je, Vlagyimir Szasin, a Kors Sz\u00ednh\u00e1z n\u00e9pszer\u0171 komikusa is kamer\u00e1t ragadott. Vitograph m\u00e1rk\u00e1j\u00fa k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k\u00e9vel k\u00e9sz\u00edtett k\u00e9peir\u0151l 1896 szeptember\u00e9ben jelent meg az els\u0151 h\u00edrad\u00e1s a Ruszszkij Liszt c\u00edm\u0171 lapban: \u201eSzasin nemcsak sz\u00edn\u00e9sznek nagyszer\u0171, de mint f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz is nagy t\u00e1lentumr\u00f3l tesz tan\u00fabizonys\u00e1got. Mozg\u00f3f\u00e9nyk\u00e9peket mutat be. \u0150 a mi Lumi\u00e8re-\u00fcnk. K\u00e9pes a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb jeleneteket levenni, \u00fagy az utc\u00e1n, mik\u00e9nt a sz\u00ednh\u00e1zi kispadn\u00e1l, a pr\u00f3b\u00e1kon \u00e9s az el\u0151ad\u00e1sokon.\u201d Szasinnak k\u00e9zn\u00e9l volt a \u201emozi\u201d is. A sz\u00ednh\u00e1z\u00e1ban mutatta be a L\u00f3vas\u00fat Moszkv\u00e1ban, a Labd\u00e1z\u00f3k c\u00edm\u0171 mozg\u00f3k\u00e9peit.<\/p>\n

Az orosz-jap\u00e1n h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n (1903-04) m\u00e1r jelent\u0151s sz\u00e1m\u00fa amat\u0151r \u00e9s profi operat\u0151r dolgozott Oroszorsz\u00e1g-szerte. Miut\u00e1n azonban az \u00f6sszes felszerel\u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi volt, a \u201etud\u00f3s\u00edt\u00f3i jog\u201d is idegen maradt. A felvett \u201eaktu\u00e1lis\u201d vagy \u201em\u0171filmeket\u201d az \u201eanyac\u00e9g\u201d v\u00e1s\u00e1rolta meg, kivitt\u00e9k Franciaorsz\u00e1gba, ott sokszoros\u00edtott\u00e1k, s \u00fagy ker\u00fclt vissza egy-egy p\u00e9ld\u00e1ny. Az \u00fajdons\u00fclt operat\u0151r\u00f6ket egyel\u0151re ez nem zavarta. Nagy \u00e9rz\u00e9kkel tapintottak r\u00e1 a szenz\u00e1ci\u00f3kra. Egy bizonyos P. Kobcov p\u00e9ld\u00e1ul a hunhuzok mandzs\u00fariai kiv\u00e9gz\u00e9s\u00e9t k\u00fcldte el a Path\u00e9nak, k\u00e9s\u0151bb pedig, nem kis b\u00e1tors\u00e1gr\u00f3l t\u00e9ve tan\u00fas\u00e1got, r\u00f6gz\u00edtette a harb\u00edniai lepr\u00e1t, s v\u00e9g\u00fcl, \u0151 vette fel a koreai f\u0151korm\u00e1nyz\u00f3, Marquize Ito meggyilkol\u00e1s\u00e1t. Ez a 120 m\u00e9teres felv\u00e9tel m\u00e9g Amerik\u00e1ba is eljutott.<\/p>\n

A hazai \u00edzek-sz\u00ednek, az orosz t\u00e9m\u00e1k ir\u00e1nt gyorsabban n\u0151tt az ig\u00e9ny, mint a termel\u00e9s. Ez\u00e9rt a k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9peket, azok feliratait oroszos\u00edtott\u00e1k. Sok Ferdin\u00e1nd Zecca- filmet terjesztettek p\u00e9ld\u00e1ul oroszk\u00e9nt. Az 1905-\u00f6s forradalomr\u00f3l is sz\u00fclettek ilyen \u201etud\u00f3s\u00edt\u00e1sok\u201d. A Path\u00e9 katal\u00f3gusban, a \u201et\u00f6rt\u00e9nelmi-politikai-aktu\u00e1lis esem\u00e9nyek\u201d csoportj\u00e1ban r\u00e1bukkanhatunk egy \u00e1lh\u00edrad\u00f3 sorozatra: Szergij nagyherceg meggyilkol\u00e1sa, L\u00e1zong\u00e1sok Szent-P\u00e9terv\u00e1rott, Antiszemita atrocit\u00e1sok, Forradalom Oroszorsz\u00e1gban, L\u00e1zad\u00e1s Ogyessz\u00e1ban. Ez ut\u00f3bbit Lucien Nonguet rendezte, els\u0151k\u00e9nt rekonstru\u00e1lva a Patyomkin- l\u00e1zad\u00e1st (1905).<\/p>\n

A helysz\u00edni felv\u00e9telek fokozatosan szor\u00edtott\u00e1k ki az idegen reprodukci\u00f3kat, de m\u00e9g mindig k\u00fclf\u00f6ldi (els\u0151sorban francia \u00e9s olasz) specialist\u00e1k szorgalmaz\u00e1s\u00e1ra. A Gaumont \u00f6szt\u00f6nt\u00e9z\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00edtette el von Hahn \u00e9s Jagelszkij azokat a h\u00edrad\u00f3kat, amelyekkel 1907-ben beindult a rendszeres \u00e9s nyilv\u00e1nos h\u00edrad\u00f3vet\u00edt\u00e9s: A kir\u00e1lyi csal\u00e1d Carszkoje Szeloban csapatszeml\u00e9t tart, Csapatszemle a T\u00e9li palota el\u0151tt, A harmadik Duma \u00e1llami \u00fcl\u00e9se, Zar\u00e1ndokok \u00fcnnepi k\u00f6rmenete Kijevben.<\/p>\n

(Ger\u00e9b Anna: A c\u00e1ri orosz film sz\u00fclet\u00e9se \u00e9s buk\u00e1sa, k\u00e9ziratban)<\/em><\/p>\n

4.2. Ipartelep\u00edt\u00e9s<\/h1>\n

A k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9st el\u0151re \u00fajb\u00f3l a franci\u00e1k tett\u00e9k meg els\u0151k\u00e9nt. A Path\u00e9 ismerte f\u00f6l, hogy filmjeik siker\u00e9t m\u00e9g lehet fokozni – eredeti helysz\u00ednen forgatott, orosz t\u00e1rgy\u00fa mes\u00e9kkel, mert az idegenben k\u00e9sz\u00fclt t\u00f6rt\u00e9netek, ut\u00e1nzatok itt nevets\u00e9gesek. Egy eg\u00e9sz forgat\u00f3csoportot k\u00fcldtek Oroszorsz\u00e1gba, amelyben nemcsak a m\u0171szakiak, hanem a forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3 \u00e9s a rendez\u0151 is francia volt.<\/p>\n

Amikor 1907-ben a franci\u00e1k saj\u00e1t c\u00e9ljaikra k\u00fcl\u00f6n laborat\u00f3riumot hoztak l\u00e9tre Oroszorsz\u00e1gban (megtakar\u00edtand\u00f3 a fuvark\u00f6lts\u00e9get), nem sejtett\u00e9k, hogy ezzel saj\u00e1t s\u00edrjukat \u00e1st\u00e1k meg: az orosz filmipar sz\u00e1m\u00e1ra teremtett\u00e9k meg a technikai felt\u00e9teleket. A \u201eleveg\u0151ben volt\u201d a nemzeti orosz \u201em\u0171v\u00e9szfilm\u201d megsz\u00fclet\u00e9se. Csak egy energikus emberre volt m\u00e9g sz\u00fcks\u00e9g, aki \u00e9lni tud a k\u00edn\u00e1lkoz\u00f3 lehet\u0151s\u00e9ggel. R\u00e9gi ismer\u0151s, a tapasztalt filmes, Alekszandr Drankov szimatolta meg els\u0151k\u00e9nt az \u00fczletet a \u201ecsod\u00e1ban\u201d, a j\u00e1t\u00e9kfilmgy\u00e1rt\u00e1sban, s r\u00e1ad\u00e1sul helyesen ismerte f\u00f6l az ig\u00e9nyeket: az orosz nemzeti t\u00e9ma, az irodalmi hagyom\u00e1nyok, a n\u00e9pi t\u00e1nc az, ami kell. R\u00e1besz\u00e9lte a p\u00e9terv\u00e1ri \u00c9den ny\u00e1ri sz\u00ednh\u00e1z rendez\u0151j\u00e9t, Ivan Suvalovot \u00e9s aktorait, hogy kamer\u00e1ja el\u0151tt ism\u00e9teljenek meg 22 k\u00e9pet Puskin Borisz Godunov-\u00acj\u00e1b\u00f3l. A felv\u00e9tel nem indult valami f\u00e9nyesen, mert Borisz alak\u00edt\u00f3ja, Jevgenyij Alasevszkij m\u0171v\u00e9sz \u00far nem volt hajland\u00f3 \u201egrimaszolni\u201d egy masin\u00e1nak. Az Els\u0151 Orosz Kinematogr\u00e1fiai M\u0171hely alap\u00edt\u00f3ja k\u00e9nytelen volt megv\u00e1ltoztatni a k\u00e9p c\u00edm\u00e9t. 1907 augusztus\u00e1ban Jelenetek a boj\u00e1r\u00e9letb\u0151l elnevez\u00e9ssel mutatta be a Borisz n\u00e9lk\u00fcli Borisz Godunovot. Drankov egyszeriben nemzeti h\u0151s lett, b\u00e1r filmj\u00e9t nem vett\u00e9k komolyan, m\u00e9g az akkori k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt sem lehetett komolyan venni. \u00dajabb k\u00eds\u00e9rletet tett: Alekszej Konsztantyinovics Tolsztoj Szerebrjanij herceg c\u00edm\u0171 \u201egigantikus\u201d reg\u00e9nye sz\u00ednpadi adapt\u00e1ci\u00f3j\u00e1t r\u00f6gz\u00edtette – hasonl\u00f3 eredm\u00e9nnyel.<\/p>\n

K\u00f6zben a konkurensek sem t\u00e9tlenkedtek. A Path\u00e9 v\u00e1laszolt a kih\u00edv\u00e1sra. Elk\u00e9sz\u00edtett\u00e9k els\u0151 \u201eeredeti\u201d orosz sz\u00e1mukat, a Doni koz\u00e1kokat. A dzsigitl\u00e1nyok ostorcsapkod\u00e1s\u00e1nak 135 m\u00e9teres jelenete fantasztikus sikert aratott. Nem eg\u00e9szen k\u00e9t h\u00e9t alatt 219 k\u00f3pi\u00e1t adtak el bel\u0151le, darabonk\u00e9nt 74 rubel\u00e9rt. A rendezett kis et\u0171d\u00f6t a magyar (!) mozik m\u00e9g 1911-ben is j\u00e1tszott\u00e1k, Orosz koz\u00e1kok lovas brav\u00farjai c\u00edmmel, m\u00e1s orosz \u201eterm\u00e9szetes” k\u00e9ppel egy\u00fctt. (T\u0171z Moszkv\u00e1ban c\u00edmmel hirdet a Friss \u00dajs\u00e1g ekkor egy \u201eaktualit\u00e1st\u201d, amely mellesleg szint\u00e9n rendezett jelenet a Path\u00e9 szervez\u00e9s\u00e9ben.)<\/p>\n

(Ger\u00e9b Anna: A c\u00e1ri orosz film sz\u00fclet\u00e9se \u00e9s buk\u00e1sa, k\u00e9ziratban)<\/em><\/p>\n

4.3. Hanzsonkov<\/h1>\n

A p\u00e1ratlan producer-karriert befutott koz\u00e1k kapit\u00e1ny, Alekszandr Hanzsonkov 1909-ben m\u00e1r annyi filmet dob piacra, amennyit az \u00f6sszes t\u00f6bbi c\u00e9g egy\u00fcttv\u00e9ve. Kialakul \u00e1lland\u00f3 g\u00e1rd\u00e1ja: Vaszilij Goncsarov, Pjotr Csardinyin \u00e9s Jevgenyij Bauer rendez\u0151k, \u00e9s n\u00e1la filmeznek el\u0151sz\u00f6r olyan k\u00e9s\u0151bbi nagy szt\u00e1rok, mint Ivan Mozzsuhin, Alekszandr Gromov.<\/p>\n

De komoly st\u00fadi\u00f3nak m\u00e9g h\u00edre-hamva sincs. 1911-ben Krilatszkoje faluban fel\u00e1ll\u00edtanak egy ideiglenes ny\u00e1ri pavilont, hogy az \u00faj, tapasztalt \u00e9s tehets\u00e9ges operat\u0151r\u00f6k, Louis Forestier \u00e9s Alexandre Ryllo leforgathass\u00e1k az els\u0151 orosz \u201egrandi\u00f3zus\u201d filmeposzt, a 2000 m\u00e9teresre tervezett Szevasztopol v\u00e9delm\u00e9t. (A k\u00e9t operat\u0151rt Hanzsonkov francia c\u00e9gekt\u0151l cs\u00e1b\u00edtotta el.) A film minden kor\u00e1bbi siker-rekordot megd\u00f6nt\u00f6tt. De t\u00f6bb kellett. 1912 tavasz\u00e1n hozz\u00e1l\u00e1ttak a moszkvai nagy m\u0171terem fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez a Zsitnaja utc\u00e1ban. J\u00faniusban m\u00e1r \u00e1llt az \u00fcveg\u00e9p\u00fclet, k\u00e9t st\u00fadi\u00f3val: a fels\u0151 24 x 16,5 m alapter\u00fclet\u0171 \u00e9s 6,5 m magas volt, a kisebbiket az udvaron helyezt\u00e9k el. A f\u00f6ldszinten voltak az \u00f6lt\u00f6z\u0151k, a b\u00fcf\u00e9 \u00e9s a technikai helyis\u00e9gek, m\u0171helyek, labor \u00e9s v\u00e1g\u00f3szoba.<\/p>\n

K\u00fcl\u00f6n forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3 oszt\u00e1lyt hozott l\u00e9tre, hogy mag\u00e1hoz csalogassa az \u00edr\u00f3kat. (Z\u00e1r\u00f3jelben megjegyzem, a nagy orosz \u00edr\u00f3k k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bben fordultak bizalommal a film fel\u00e9, m\u00e9g ebben a kezdetleges \u00e1llapot\u00e1ban is. Gorkij volt az els\u0151 m\u00e9ltat\u00f3, Leonyid Andrejev kifejezetten rajongott a \u201ehetedik m\u00fazs\u00e1\u00e9rt\u201d, \u0151 besz\u00e9lte r\u00e1 Tolsztoj gr\u00f3fot, hogy \u00edrjon a film sz\u00e1m\u00e1ra. \u201eTudja, sokat gondolkodom \u00e9n a filmr\u0151l – vallja Tolsztoj 1910-ben. – Ha \u00e9jjel fel\u00e9bredek, ezen t\u00f6r\u00f6m a fejem. Elhat\u00e1roztam, hogy filmet fogok \u00edrni.\u201d – Sajnos nem maradt r\u00e1 ideje.) Hanzsonkov \u00faj tehets\u00e9geket fedezett fel. 1912-ben megakad a szeme egy vid\u00e9ki \u00fajs\u00e1g karikat\u00far\u00e1j\u00e1n, s nem telt bele n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t, m\u00e1ris n\u00e1la dol\u00acgozott Vlagyiszlav Sztarevics, a mindenes rajzzseni.<\/p>\n

Teljes \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1got \u00e9lvezve tanulja ki a filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9s cs\u00ednj\u00e1t-b\u00ednj\u00e1t, s hamarosan maga \u00edrja-rendezi-tervezi-oper\u00e1lja \u00e9s prepar\u00e1lja h\u00edres \u201eplasztikus\u201d (b\u00e1b) csodafilmjeit, amelyek vil\u00e1gsikert aratnak, bele\u00e9rtve Amerik\u00e1t is. N\u00e9gy \u00f6rd\u00f6g c\u00edm\u0171 filmpar\u00f3di\u00e1j\u00e1t a magyar Mozg\u00f3f\u00e9nyk\u00e9p-H\u00edrad\u00f3 \u00edgy hirdeti 1914 janu\u00e1rj\u00e1ban: \u201eAz orosz Khanjonkoff-gy\u00e1r rovar-sorozat\u00e1nak legh\u00edresebb \u00e9s legsiker\u00fcltebb k\u00e9pe. A k\u00e9p szerepeit csod\u00e1latosan idom\u00edtott rovarok, b\u00e9k\u00e1k \u00e9s patk\u00e1nyok j\u00e1tssz\u00e1k.\u201d<\/p>\n

4.4. A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u201e\u00e1ld\u00e1sa\u201d<\/h1>\n

A h\u00e1bor\u00fa az orosz filmipar sz\u00e1m\u00e1ra – vit\u00e1n fel\u00fcl – \u00e1ld\u00e1st jelentett. A k\u00fclf\u00f6ldi versenyt\u0151l megszabadulva, a filmipar er\u0151teljesebb m\u0171k\u00f6d\u00e9sre \u00e9s magasabb sz\u00ednvonalra k\u00e9nyszer\u00fclt. \u00daj t\u00e1rsas\u00e1gok alakultak, \u00faj st\u00fadi\u00f3kat \u00e9p\u00edtettek, \u00faj emberek pr\u00f3b\u00e1ltak szerencs\u00e9t. Az \u00faj producerek k\u00f6z\u00fcl a legl\u00e1tv\u00e1nyosabb m\u00f3don Joszif Jermoljev jelentkezett.<\/p>\n

Az a legenda j\u00e1rja, hogy mint a Path\u00e9-h\u00edrad\u00f3 seg\u00e9doperat\u0151rje, h\u00e9t v\u00e9g\u00e9n tiszt\u00edttatni vitte a kamer\u00e1kat; ezekkel a kamer\u00e1kkal a marad\u00e9k negat\u00edvokon k\u00e9sz\u00edtette els\u0151 filmjeit, amelyek megalapozt\u00e1k siker\u00e9t. \u0150 a Brjanszki p\u00e1lyaudvarhoz k\u00f6zel \u00e1ll\u00edtotta fel st\u00fadi\u00f3j\u00e1t; Alekszander Ta\u00aclodikin a Donszkoj kolostor mellett, Vlagyimir Vengerov pedig Moszkva legmagasabb \u00e9p\u00fclet\u00e9nek, a nyolcemeletes Rubinstein-h\u00e1znak a tetej\u00e9n. Gyorsan befejezt\u00e9k egy \u00faj, nagy laborat\u00f3rium, a Szvetoszil felszerel\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

(20\/61. o.)<\/em><\/p>\n

4.5. Konkurenciaharc<\/h1>\n

A Sztyenka Razin sikere ut\u00e1n Drankov k\u00e9s\u0151bbi filmjei (a h\u00edrad\u00f3kat kiv\u00e9ve) csal\u00f3d\u00e1st keltettek, ez\u00e9rt 1912-ben bejelentette, visszavonul. Val\u00f3j\u00e1ban azonban filmst\u00fadi\u00f3t rendezett be r\u00e9gi kis fot\u00f3m\u0171term\u00e9ben. Mag\u00e1hoz vette az orsz\u00e1g legnagyobb jelmezvarrod\u00e1j\u00e1nak gazdag tulajdonos\u00e1t A. Taidikint, \u00e9s megalap\u00edtotta vele a Drankov \u00e9s Tald\u00edkin c\u00e9get. Detekt\u00edvsorozatuk Az aranykez\u0171 Szonyka n\u00e9pszer\u0171 lett, m\u00e9gsem volt el\u00e9g Taldikin p\u00e9nze, hogy megmentse \u0151ket a cs\u0151dt\u0151l. Drankov P\u00e9terv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, s egyed\u00fcl folytatta tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, Taldikin ellenben Nyikolaj Koziovszkijjal \u00e9s Szergej Jurjevvel \u00faj c\u00e9get alap\u00edtott Moszkv\u00e1ban. 1915 elej\u00e9n tet\u0151 al\u00e1 hozt\u00e1k az egyik legnagyobb filmgy\u00e1rat, ahov\u00e1 h\u00edres sz\u00edn\u00e9szeket h\u00edvtak meg, k\u00f6zt\u00fck Viktor Turzsanszkijt a M\u0171v\u00e9sz Sz\u00ednh\u00e1zb\u00f3l \u00e9s Durov boh\u00f3cot a cirkuszb\u00f3l. Ontott\u00e1k a filmeket, s oly biztosnak \u00e9rezt\u00e9k poz\u00edci\u00f3jukat, hogy akkor elk\u00e9peszt\u0151 hossz\u00fa id\u0151t, kilenc h\u00f3napot sz\u00e1ntak az \u00faj \u201eszuperprodukci\u00f3\u201d, a H\u00e1bor\u00fa \u00e9s b\u00e9ke leforgat\u00e1s\u00e1ra. Ez lett a veszt\u00fck…<\/p>\n

A nyertes Paul Thieman, a hajdani Gaumont-k\u00e9pvisel\u0151 lett. Felv\u00e1s\u00e1rolta egy kis c\u00e9g, a \u201eGloria\u201d vagyon\u00e1t, szerz\u0151dtette sz\u00edn\u00e9szeit.
\nAmikor h\u00edre ment, hogy a konkurens Taldikin milyen szenz\u00e1ci\u00f3ra k\u00e9sz\u00fcl, mivel m\u00e1r hetek \u00f3ta forgatja a H\u00e1bor\u00fa \u00e9s b\u00e9k\u00e9t, azonnal neki\u00e1lltak \u0151k is Tolsztoj halhatatlan eposz\u00e1nak. Nem pepecseltek. Egyszerre k\u00e9t rendez\u0151vel, Gargyinnal \u00e9s Jakov Protazanovval egy id\u0151ben forgatt\u00e1k a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 jeleneteket, \u00e9s 12 nap alatt \u201eledar\u00e1lt\u00e1k\u201d az eg\u00e9szet, m\u00e9gpedig rekord hosszban, 3000 m\u00e9terben. Ezzel nemcsak Taldikin\u00e9k bemutat\u00f3j\u00e1t tett\u00e9k lehetetlenn\u00e9, hanem a harmadik \u201eversenyz\u0151j\u00e9t\u201d, Hanzsonkov\u00e9t is, aki szint\u00e9n nagy er\u0151vel dolgozott a reg\u00e9ny megfilmes\u00edt\u00e9s\u00e9n Pjotr Csardinyin rendez\u0151 vezet\u00e9s\u00e9vel, Ivan Mozzsuhin, Vitold Polonszkij, Vera Karalli \u00e9s m\u00e1s szt\u00e1rok k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel. Egy h\u00e9ttel maradt le. Hogy kisebb legyen a vesztes\u00e9ge, a filmet Natasa Rosztova c\u00edmmel dobta piacra. Az \u00e1d\u00e1z verseny dikt\u00e1lta munkatemp\u00f3t, \u00e9s a nem \u00e9ppen sportszer\u0171 m\u00f3dszereket Thieman\u00e9k operat\u0151re, Levickij \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg visszaeml\u00e9kez\u00e9s\u00e9ben: \u201eHogy id\u0151t nyerj\u00fcnk, egyre kor\u00e1bban kezdt\u00fcnk dolgozni. Nyolcra voltam berendelve. Megn\u00e9ztem az el\u0151z\u0151 napi musztereket, a negat\u00edvot azonnal k\u00fcldtem a Path\u00e9-laborba el\u0151h\u00edv\u00e1s v\u00e9gett, a pozit\u00edv meg ment a rendez\u0151nek a v\u00e1g\u00f3ba. K\u00f6zben a sz\u00edn\u00e9szek \u00f6lt\u00f6zk\u00f6dtek, sminkeltek, a m\u0171szak rendezkedett. Kilenckor kezd\u0151dtek a felv\u00e9telek, \u00e9s megszak\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl folytak a k\u00f6vetkez\u0151 nap hajnal\u00e1ig. Nem is eb\u00e9delt\u00fcnk. A port\u00e1s hozott valami harapnival\u00f3t. Hogy le ne ragadjon a szem\u00fcnk, k\u00e1v\u00e9t vedelt\u00fcnk. (\u2026) A helysz\u00edn \u00e1trendez\u0151d\u00e9s\u00e9nek r\u00f6vid sz\u00fcnet\u00e9ben a laborba szaladtam ellen\u0151rizni, rendben van-e minden, nem hi\u00e1nyzik-e valami a jelenetb\u0151l, nem s\u00e9r\u00fclt-e meg a filmszalag.<\/p>\n

Persze a konkurens Hanzsonkovn\u00e1l is pezsgett a munka. K\u00e9meink be voltak \u00e9p\u00edtve, de nem k\u00e9telkedt\u00fcnk abban, hogy Hanzsonkov ellenk\u00e9me is szorgosan \u00fcgyk\u00f6dik n\u00e1lunk. Megtudtuk, hogy az \u201eellens\u00e9g\u201d st\u00e1bj\u00e1ban Natasa Rosztova alak\u00edt\u00f3j\u00e1nak, Vera Karallinak begyulladt a szeme, \u00e9s otthon maradt borogatni. Micsoda \u00f6r\u00f6m! A mi Natas\u00e1nk, Olga Preobrazsenszkaja szem\u00e9nek bezzeg semmi baja. Hurr\u00e1, forgathatunk! Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg Hanzsonkovnak sem volt kisebb az \u00f6r\u00f6me, amikor tudom\u00e1s\u00e1ra jutott, hogy n\u00e9h\u00e1ny jelenetet k\u00e9nytelenek voltunk \u00fajraforgatni, mivel az el\u0151h\u00edv\u00e1s k\u00f6zben a negat\u00edv r\u00e9teg lev\u00e1lt a celluloidr\u00f3l. Hanzsonkovot v\u00e9g\u00fcl azzal gy\u0151zt\u00fck le, hogy titokban lefizett\u00fck a Path\u00e9 dolgoz\u00f3it: \u00e9jjel, t\u00fal\u00f3r\u00e1ban gy\u00e1rtattuk le a pozit\u00edv k\u00f3pi\u00e1kat.\u201d<\/p>\n

(Ger\u00e9b Anna: A c\u00e1ri orosz film sz\u00fclet\u00e9se \u00e9s buk\u00e1sa, k\u00e9ziratban)<\/em><\/p>\n

4.6. Lev Tolsztoj<\/h1>\n

\u201eMegl\u00e1tj\u00e1k, hogy az a kis z\u00f6rg\u0151 masina a forg\u00f3 foganty\u00faj\u00e1val forradalmat okoz majd az \u00e9let\u00fcnkben \u2013 az \u00edr\u00f3k \u00e9let\u00e9ben. K\u00f6zvetlen\u00fcl t\u00e1madja meg az irodalom r\u00e9gi m\u00f3dszereit. Alkalmazkodnunk kell majd az \u00e1rnyas v\u00e1szonhoz \u00e9s a hideg masin\u00e1hoz. Az \u00edr\u00e1s \u00faj form\u00e1ja v\u00e1lik majd sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9. Gondolkoztam rajta, \u00e9s \u00e9rzem, hogy mi j\u00f6n.<\/p>\n

De tulajdonk\u00e9ppen szeretem. Ez a gyors jelenetv\u00e1lt\u00e1s, az \u00e9rzelmeknek \u00e9s a tapasztalatnak ez a kevered\u00e9se \u2013 sokkal jobb, mint az \u00edr\u00e1snak az a neh\u00e9zkes, vontatott form\u00e1ja, amelyhez eddig is hozz\u00e1szoktunk. K\u00f6zelebb \u00e1ll az \u00e9lethez. Az \u00e9letben is v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e9s \u00e1tmenetek villannak el a szem\u00fcnk el\u0151tt, a l\u00e9lek indulatai pedig olyanok, mint a sz\u00e9lvihar. A kinematogr\u00e1f megsejtet valamit a mozg\u00e1s titk\u00e1b\u00f3l. \u00c9s ez maga a nagys\u00e1g.<\/p>\n

Amikor az \u00c9l\u0151 holttestet \u00edrtam, a hajam t\u00e9ptem, \u00e9s ler\u00e1gtam a k\u00f6rmeimet, hogy nem adhatok m\u00e9g t\u00f6bb helysz\u00ednt, m\u00e9g t\u00f6bb k\u00e9pet, mert nem tudtam el\u00e9g gyorsan haladni az egyik esem\u00e9nyt\u0151l a m\u00e1sikig. Az az \u00e1tkozott sz\u00ednpad olyan volt, mint a k\u00f6t\u0151f\u00e9k, \u00fagy fojtogatta a dr\u00e1ma\u00edr\u00f3t: a m\u0171 \u00e9let\u00e9t \u00e9s lend\u00fclet\u00e9t a sz\u00ednpad m\u00e9reteihez \u00e9s k\u00f6vetelm\u00e9nyeihez kellett szabnom.<\/p>\n

Eml\u00e9kszem, valaki elmondta nekem, hogy egy \u00fcgyes ember forg\u00f3sz\u00ednpadot szerkesztett, amelyiken eg\u00e9sz sor jelenetet lehetett el\u0151k\u00e9sz\u00edteni. \u00dagy \u00f6r\u00fcltem, mint egy gyerek, \u00e9s megengedtem magamnak, hogy t\u00edz helysz\u00ednt \u00edrjak a darabomba; m\u00e9g \u00edgy is att\u00f3l f\u00e9ltem, hogy meg\u00f6li a darabot.<\/p>\n

De a filmek. Csod\u00e1latosak! Drr! \u00c9s m\u00e1ris k\u00e9sz a sz\u00ednpad! Drr! \u00c9s k\u00e9sz a m\u00e1sik! Tenger\u00fcnk van, tengerpartunk, v\u00e1rosunk, palot\u00e1nk \u2013 a palot\u00e1ban pedig ott a trag\u00e9dia (a palot\u00e1kban mindig trag\u00e9dia van, mint ahogy Shakespeare-n\u00e9l is l\u00e1thatjuk).\u201d<\/p>\n

Valaki megeml\u00edtette, hogy a filmeken olyan \u00fczletemberek uralkodnak, akiket csak a haszon \u00e9rdekel. \u201eIgen, tudom, m\u00e1r mondt\u00e1k nekem\u201d, v\u00e1laszolt Tolsztoj. \u201eA film az \u00fczletemberek karmai k\u00f6z\u00e9 ker\u00fclt, a m\u0171v\u00e9szet pedig zokog! De hol nincsenek \u00fczletemberek?\u201d \u00c9s a tov\u00e1bbiakban kifejtette egyik kis parabol\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n

\u201eNemr\u00e9gen a tavunk partj\u00e1n \u00e1lldog\u00e1ltam. D\u00e9lben t\u00f6rt\u00e9nt, egy meleg napon, mindenf\u00e9le sz\u00edn\u0171 \u00e9s nagys\u00e1g\u00fa lepk\u00e9k k\u00f6r\u00f6ztek a napf\u00e9nyben f\u00fcr\u00f6dve \u00e9s cik\u00e1zva, lebegve a vir\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt, r\u00f6vid – igen r\u00f6vid \u00e9let\u00fcket \u00e9lve, hiszen a nap lenyugt\u00e1val m\u00e1r \u0151k is halottak lesznek.<\/p>\n

De ott, a part k\u00f6zel\u00e9ben megl\u00e1ttam egy kis bogarat, levendulak\u00e9k p\u00f6tty\u00f6kkel a sz\u00e1rnyain. Az is ott k\u00f6r\u00f6z\u00f6tt. Konokul lebegett, k\u00f6rei egyre kisebbek lettek. Odapillantottam. A s\u00e1s k\u00f6zt egy nagy, z\u00f6ld varangyos b\u00e9ka \u00fclt, lapos feje k\u00e9t oldal\u00e1n b\u00e1mul\u00f3 szemekkel – z\u00f6ldesfeh\u00e9r, csillog\u00f3 torka gyorsan kapkodta a leveg\u0151t. A b\u00e9ka nem n\u00e9zett a lepk\u00e9re, de a lepke csak ott r\u00f6pk\u00f6d\u00f6tt felette, mintha csak azt k\u00edv\u00e1nn\u00e1, hogy megl\u00e1ss\u00e1k. Mi t\u00f6rt\u00e9nt? A b\u00e9ka felpillantott, sz\u00e9lesre t\u00e1totta a sz\u00e1j\u00e1t, \u00e9s – milyen k\u00fcl\u00f6n\u00f6s! – a lepke mag\u00e1t\u00f3l belerep\u00fclt! A b\u00e9ka hirtelen \u00f6sszecsukta a sz\u00e1j\u00e1t, \u00e9s a pillang\u00f3 elt\u0171nt.<\/p>\n

\u00c9s akkor eszembe jutott, hogy ez a bog\u00e1r \u00edgy \u00e9ri el a b\u00e9ka gyomr\u00e1t, ahol lerakja a pet\u00e9j\u00e9t, hogy \u00fajra kifejl\u0151dj\u00f6n \u00e9s \u00fajra megjelenjen isten vil\u00e1g\u00e1ban, l\u00e1rva legyen bel\u0151le, gub\u00f3. J\u00e1tszani fog a napsug\u00e1rban, \u00e9s az \u00faj \u00e9let teremt\u00e9se megint el\u00f6lr\u0151l kezd\u0151dik majd.<\/p>\n

\u00cdgy van ez a filmmel is. A filmvil\u00e1g zsomb\u00e9kj\u00e1ban ott \u00fcl a b\u00e9ka az \u00fczletember. F\u00f6l\u00f6tte lebeg a pillang\u00f3 – a m\u0171v\u00e9sz. Egy pillanat, \u00e9s az \u00fczletember elnyelte a m\u0171v\u00e9szt. De ez m\u00e9g nem jelent pusztul\u00e1st. Ez csak a teremt\u00e9s, a fajfenntart\u00e1s egyik m\u00f3dszere; az \u00fczletember has\u00e1ban megy v\u00e9gbe a megterm\u00e9keny\u00fcl\u00e9s folyamata, a j\u00f6v\u0151 gy\u00fcm\u00f6lcseinek kifejl\u0151d\u00e9se. Ezek a magok is megl\u00e1tj\u00e1k majd az isten napj\u00e1t, \u00e9s \u00fajra fogj\u00e1k \u00e9lni sz\u00e9ps\u00e9ges, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u00e9let\u00fcket.\u201d<\/p>\n

(J. Toneramo, 1908, 30\/7-8. o.)<\/em><\/p>\n

4.7. Cs\u00facs \u00e9s zuhan\u00e1s<\/h1>\n

Hamarosan Hanzsonkov mellett a Jermoljev c\u00e9g lett a leger\u0151sebb. \u00d6ld\u00f6kl\u0151 harc kezd\u0151d\u00f6tt kett\u0151j\u00fck k\u00f6z\u00f6tt az els\u0151bbs\u00e9g\u00e9rt. Jermoljev a f\u00f6l\u00e9nyt technikai korszer\u0171s\u00edt\u00e9ssel \u00e9s a min\u0151s\u00e9g fokoz\u00e1s\u00e1val k\u00edv\u00e1nta el\u00e9rni. T\u00e9lies\u00edtette st\u00fadi\u00f3j\u00e1t, \u00e9s mag\u00e1hoz cs\u00e1b\u00edtotta a versenyt\u00e1rs szt\u00e1rjait, Ivan Mozzsuhint, Olga Gzovszkaj\u00e1t, Natalja Liszenkot, Vera Orlov\u00e1t, Ligyija Rindin\u00e1t (mindny\u00e1juk karrierje folytat\u00f3dott a forradalom ut\u00e1n, t\u00f6bbnyire Franciaorsz\u00e1gban), a kor legjobb operat\u0151r\u00e9v\u00e9 fejl\u0151d\u00f6tt Jevgenyij Szlavinszkijt \u00e9s \u201eminden id\u0151k” legsikeresebb orosz rendez\u0151j\u00e9t, Jakov Protazanovot, aki 1909-t\u0151l 1945-ig megszak\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl alkotta a sikeres filmeket, s\u0151t remekm\u0171veket, a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb m\u0171fajban, Franciaorsz\u00e1gban \u00e9s a Szovjetuni\u00f3ban. Jermoljev m\u00f3dszere helyesnek bizonyult. 1916-17-ben megsz\u00fclettek azok a j\u00f3 \u00e9rtelem\u00acben vett profi, t\u00f6megsiker\u0171, r\u00e1ad\u00e1sul m\u00edves alkot\u00e1sok, amelyek a mai napig gy\u00f6ny\u00f6rrel t\u00f6ltik el a n\u00e9z\u0151t: a Pikk d\u00e1ma, a Szergij atya, A diadalmas s\u00e1t\u00e1n – hogy csak azokat eml\u00edtsem, amelyek Magyarorsz\u00e1gon is hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151k a Filmint\u00e9zet filmt\u00e1r\u00e1ban.<\/p>\n

A forradalom ut\u00e1n Jermoljev Jalt\u00e1ba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt abban a rem\u00e9nyben, hogy a szovjet hatalom ide nem \u00e9r el. Vrangel veres\u00e9ge azonban kij\u00f3zan\u00edtotta. 1920 tavasz\u00e1n eg\u00e9sz st\u00e1bj\u00e1val egy\u00fctt k\u00fclf\u00f6ldre menek\u00fclt, mag\u00e1val vitte filmjeinek negat\u00edvjait, amivel megalapozta kinti n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t is. (Jakov Protazanov Vera Orlov\u00e1val 1923-ban visszat\u00e9rt haz\u00e1j\u00e1ba).<\/p>\n

Hasonl\u00f3 utat j\u00e1rt be a nagy \u00fatt\u00f6r\u0151, Alekszandr Hanzsonkov. Betegen k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Jalt\u00e1ba 1917 tavasz\u00e1n, ahol \u00faj st\u00fadi\u00f3t szereltetett f\u00f6l. A forradalom kit\u00f6r\u00e9se ut\u00e1n \u0151 is nyugatra menek\u00fclt, B\u00e9csben b\u00e9relt egy vill\u00e1t, \u00e9s hangosfilm k\u00eds\u00e9rletekkel foglalatoskodott. 1923-ban, elfogadva a Goszkino invit\u00e1l\u00e1s\u00e1t, hazautazott, \u00e9s elv\u00e1llalta a Proletkino igazgat\u00f3i \u00e1ll\u00e1s\u00e1t. (Ez l\u00e9nyeg\u00e9ben saj\u00e1t, kor\u00e1bbi st\u00fadi\u00f3j\u00e1nak \u00e1llamos\u00edtott vezet\u00e9se volt). Eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek roml\u00e1sa k\u00e9nyszer\u00edtette v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyes visszavonul\u00e1sra. Hal\u00e1l\u00e1ig (1945) kiemelt szem\u00e9lyi nyugd\u00edjat \u00e9lvezett a nemzeti filmipar megteremt\u00e9s\u00e9ben val\u00f3 akt\u00edv r\u00e9szv\u00e9tele elismer\u00e9sek\u00e9nt.<\/p>\n

(Ger\u00e9b Anna: A c\u00e1ri orosz film sz\u00fclet\u00e9se \u00e9s buk\u00e1sa, k\u00e9ziratban)<\/em><\/p>\n

\u201eAz \u00fajs\u00e1gok h\u00edrt adnak Lunacsarszkij v\u00e1rhat\u00f3 moszkvai l\u00e1togat\u00e1s\u00e1r\u00f3l, aki jelent\u00e9st sz\u00e1nd\u00e9kozik tenni a N\u00e9pbiztosok Tan\u00e1cs\u00e1nak a filmipar esetleges \u00e1llamos\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n

Petrogr\u00e1don ez az elk\u00e9pzel\u00e9s m\u00e1r r\u00e9szben megval\u00f3sult; a filmm\u0171termeket \u00e9s a k\u00f6lcs\u00f6nz\u0151v\u00e1llalatokat \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k. Szem\u00e9lyzet\u00fcket felk\u00e9rt\u00e9k, hogy folytass\u00e1k munk\u00e1jukat. E pillanatban m\u00e9g lehetetlen megmondani, hogy Lunacsarszkij reformjai milyen visszhangra tal\u00e1lnak m\u00e1s v\u00e1rosokban. Ha pontosak a Petrogr\u00e1db\u00f3l \u00e9rkez\u0151 h\u00edrek, akkor furcs\u00e1llhatjuk, hogy az \u00e1llamos\u00edt\u00e1s v\u00e1rosonk\u00e9nt megy v\u00e9gbe. A filmipar homog\u00e9n eg\u00e9sz, Petrogr\u00e1d pedig f\u00f6ldrajzilag k\u00fclter\u00fcletnek sz\u00e1m\u00edt, – a teljes filmipar k\u00f6zpontj\u00e1nak, Moszkv\u00e1nak csak f\u00fcggel\u00e9ke. Ami m\u00e1s v\u00e1rosokat illet, m\u00e9g csak Jekatyerinburgb\u00f3l \u00e9s Harkovb\u00f3l kaptunk h\u00edreket.<\/p>\n

Jekatyerinburgban, amely most az Ur\u00e1li K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g f\u0151v\u00e1rosa, m\u00e1r r\u00e9gen \u00e1llamos\u00edtottak minden filmv\u00e1llalatot. Az Ur\u00e1li K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g annyiban ismerte el a N\u00e9pbiztosok Tan\u00e1cs\u00e1nak ediktumait, amennyiben azok el\u0151ny\u00f6sek sz\u00e1m\u00e1ra, ami annyit jelent, hogy az \u00e1llamos\u00edt\u00e1st Jekatyerinburgban \u00f6nk\u00e9nyes \u00e9s szervezetlen m\u00f3don hajtott\u00e1k v\u00e9gre. Jelenleg minden filmes c\u00e9g t\u00f6nkrement, nagy neh\u00e9zs\u00e9gekkel k\u00fcszk\u00f6dik, nincs filmje, mert Moszkva megtagadja a k\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9st, tekintve, hogy az Ur\u00e1li K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gban az \u00e1llamos\u00edt\u00e1snak kiz\u00e1r\u00f3lag monopolisztikus a jellege.\u201d<\/p>\n

A \u201etulajdonosok\u201d az elker\u00fclhetetlennel v\u00edvt\u00e1k mag\u00e1nh\u00e1bor\u00fajukat. Mozih\u00e1l\u00f3zatukat, filmk\u00f6lcs\u00f6nz\u0151 szolg\u00e1latukat csendben \u00e9s m\u00f3dszeresen felsz\u00e1molt\u00e1k, a filmm\u0171termekb\u0151l \u00e9s laborat\u00f3riumokb\u00f3l elvittek minden felszerel\u00e9st \u00e9s nyersanyagot, \u00e9s teljes v\u00e1llalatokat telep\u00edtettek \u00e1t a \u201ebiztosabb\u201d d\u00e9lre, – ugyanazon az \u00fatvonalon, amelyen az el\u0151z\u0151 csoportok m\u00e1r elmenek\u00fcltek. Henri Barbusse szavaival: \u201eSzok\u00e1s szerint a filmv\u00e1llalkoz\u00f3 is a saj\u00e1t \u00fczleti haszn\u00e1t n\u00e9zi, s a legkev\u00e9sb\u00e9 sem \u00e9rdekli a n\u00e9z\u0151 erk\u00f6lcsi haszna.\u201d A Moszkvai Szovjet Eln\u00f6ks\u00e9ge \u2013 hihet\u0151leg az \u00fajonnan \u00e9rkezett Lunacsarszkij biztat\u00e1s\u00e1ra \u2013 150 nappal a forradalom gy\u0151zelme ut\u00e1n az els\u0151 szovjet t\u00f6rv\u00e9nyerej\u0171 rendelettel v\u00e1laszolt a filmiparosok had\u00fczenet\u00e9re: \u201eHat\u00e1rozat a Moszkva v\u00e1ros\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u0151 filmv\u00e1llalatok munk\u00e1sellen\u0151rz\u00e9s\u00e9r\u0151l\u201d.<\/p>\n

    \n
  1. Tekintettel olyan hamis h\u00edrek elterjed\u00e9s\u00e9re, amelyek filmv\u00e1llalatok, mint p\u00e9ld\u00e1ul m\u0171termek, irod\u00e1k, laborat\u00f3riumok, filmsz\u00ednh\u00e1zak, nyersanyag-keresked\u00e9sek stb. esetleges elkobz\u00e1s\u00e1ra vonatkoznak, \u00e9s tekintettel azokra a t\u00f6rekv\u00e9sekre, amelyek a tulajdonosok r\u00e9sz\u00e9r\u0151l nyilv\u00e1nulnak meg, hogy titokban elvigy\u00e9k a produkci\u00f3s felszerel\u00e9seket, eszk\u00f6z\u00f6ket \u00e9s a nyersanyagokat, s ezzel olyan helyzetet teremtsenek, amely a filmipart alapjaiban rend\u00edti meg \u00e9s a munkan\u00e9lk\u00fcliek sz\u00e1m\u00e1t n\u00f6veli, Moszkva v\u00e1rosa \u00e9s a Moszkvai K\u00f6rzet Munk\u00e1s-, Paraszt-, Katonak\u00fcld\u00f6ttei Szovjetj\u00e9nek Eln\u00f6ks\u00e9ge ez\u00faton t\u00e1j\u00e9koztatja a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt, hogy nem fogja t\u0171rni a filmv\u00e1llalkoz\u00e1sok elkobz\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 k\u00eds\u00e9rleteket, b\u00e1rkinek a r\u00e9sz\u00e9r\u0151l t\u00f6rt\u00e9nj\u00e9k is az…<\/li>\n
  2. Minden filmv\u00e1llalat tulajdonosa k\u00f6teles a filmbizotts\u00e1gnak beny\u00fajtani m\u00e1rcius 10-ig naponta 11 \u00e9s 15 \u00f3ra k\u00f6z\u00f6tt negat\u00edv \u00e9s pozit\u00edv filmk\u00e9szlet\u00fck, jupiterl\u00e1mp\u00e1ik, elektromos k\u00e1beleik, felvev\u0151- \u00e9s vet\u00edt\u0151g\u00e9peik, d\u00edszleteik, hangszereik, b\u00fatoraik \u00e9s egy\u00e9b kell\u00e9keik, vegyszereik, mindenfajta produkci\u00f3s felszerel\u00e9s\u00fck \u00e9s eszk\u00f6zeik, valamint a febru\u00e1r 14-\u00e9n v\u00e1llalatuk birtok\u00e1ban l\u00e9v\u0151 nyersanyagok lelt\u00e1r\u00e1t.<\/li>\n
  3. Tilos b\u00e1rmit \u00faj tulajdonosokra \u00e1truh\u00e1zni, a produkci\u00f3s folyamatot cs\u00f6kkenteni vagy f\u00e9lbeszak\u00edtani, a filmk\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9st, filmsz\u00ednh\u00e1zak \u00e9s laborat\u00f3riumok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t abbahagyni a filmbizotts\u00e1g k\u00fcl\u00f6n enged\u00e9lye n\u00e9lk\u00fcl…<\/li>\n
  4. Azok az \u00e1llampolg\u00e1rok, akik ak\u00e1r eg\u00e9sz\u00e9ben, ak\u00e1r r\u00e9szben megszegik ezt a t\u00f6rv\u00e9nyerej\u0171 rendeletet, a t\u00f6rv\u00e9ny el\u0151tt felel\u0151sek, \u00e9s b\u00f6rt\u00f6nnel vagy teljes vagyonelkobz\u00e1ssal b\u00fcntethet\u0151k.<\/li>\n<\/ol>\n

    Moszkva V\u00e1ros \u00e9s Moszkva K\u00f6rzet Munk\u00e1s-, Paraszt-, Katonak\u00fcld\u00f6ttei Szovjetj\u00e9nek Eln\u00f6ks\u00e9ge. Moszkva, 1918. m\u00e1rcius 4.\u201d<\/em>
    \n(20\/111-113. o.)<\/em><\/p>\n

    4.8. Majakovszkij<\/h1>\n

    A futurist\u00e1k k\u00e9retlen\u00fcl is felfigyeltek a filmre. Egy futurista fest\u0151csoport, amelynek \u00e9l\u00e9n Burljuk, Larionov \u00e9s Goncsarova \u00e1llt, k\u00f6lcs\u00f6np\u00e9nzen forgatta az els\u0151 \u201efuturista filmet\u201d, Dr\u00e1ma a 13-as sz\u00e1m\u00fa futurista kabar\u00e9ban c\u00edmmel, amely a divat s a film-guignol par\u00f3di\u00e1ja volt. A tizenkilenc \u00e9ves Vlagyimir Majakovszkijt, aki 1911-ben csatlakozott a futurist\u00e1khoz, leny\u0171g\u00f6zte a mozi. 1913-ban Perszkij felk\u00e9rte, hogy a Kinozsurnal sz\u00e1m\u00e1ra \u00edrjon n\u00e9h\u00e1ny vitacikket. Az ifj\u00fa k\u00f6lt\u0151 komolyan vette Perszkij \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t, \u00e9s \u00edrt egy forgat\u00f3k\u00f6nyvet, az els\u0151t a sok r\u00e1k\u00f6vetkez\u0151 k\u00f6z\u00fcl:<\/p>\n

    \u201eEls\u0151 szcen\u00e1riumomat, a Dics\u0151s\u00e9g keres\u00e9s\u00e9t, 1913-ban \u00edrtam Perszkij sz\u00e1m\u00e1ra. A c\u00e9g egyik tagja figyelmesen hallgatta, amikor felolvastam, majd rem\u00e9nytelen\u00fcl jegyezte meg: vacak. Hazamentem. Sz\u00e9gyenkezve t\u00e9ptem darabokra az eg\u00e9szet. Egyszer k\u00e9s\u0151bb, amikor a volgai ker\u00fcletben utazgattam, l\u00e1ttam egy filmet, amely ennek a szcen\u00e1riumnak a nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy sokkal nagyobb figyelemmel hallgatt\u00e1k a felolvas\u00e1somat, mint gondoltam volna.\u201d<\/p>\n

    Majakovszkij eg\u00e9szen 1918-ig nem k\u00eds\u00e9rletezett \u00fajra film\u00edr\u00e1ssal; akkor azonban m\u00e1r a filmgy\u00e1rt\u00e1s forradalom ut\u00e1ni szabad lehet\u0151s\u00e9gei b\u00e1tor\u00edtott\u00e1k fel.<\/p>\n

    (20\/51-52. o.)<\/em><\/p>\n

    Ami pedig azt a kev\u00e9s filmet illeti, amit legal\u00e1bb n\u00e9mik\u00e9ppen szovjet alkot\u00e1snak lehetett nevezni: a korm\u00e1ny m\u00e9g 1918-ban is j\u00f3r\u00e9szt a filmgy\u00e1rt\u00f3 mag\u00e1nc\u00e9geknek a j\u00f3indulat\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u00f6tt, akik annak a bizonyos \u201ek\u00e9t h\u00e9tnek\u201d az elm\u00fal\u00e1s\u00e1t v\u00e1rt\u00e1k. T\u00f6bb mint val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a filmipar teljes \u00e1llamos\u00edt\u00e1s\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge ekkor m\u00e9g a szovjet film lehet\u0151s\u00e9geinek legjobb ismer\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra sem volt nyilv\u00e1nval\u00f3. Ekkor m\u00e9g csak a munk\u00e1sellen\u0151rz\u00e9s bevezet\u00e9s\u00e9t tervezt\u00e9k, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a filmk\u00f6lcs\u00f6nz\u0151kn\u00e9l, \u00e9s egy (mag\u00e1nc\u00e9gekkel versenyz\u0151) \u00e1llami film gy\u00e1rt\u00f3 c\u00e9g fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t m\u00e9rlegelt\u00e9k.<\/p>\n

    Az egyik moszkvai filmgy\u00e1r, amelyik m\u00e9g nem t\u0171nt el d\u00e9l fel\u00e9, a Neptun c\u00e9g volt. Mivel Majakovszkij minden munk\u00e1t v\u00e1llalt, \u201eami az \u00fatj\u00e1ba ker\u00fclt\u201d, hogy seg\u00edtse a forradalmat, 1918 m\u00e1rciusa \u00e9s m\u00e1jusa k\u00f6z\u00f6tt arra is tal\u00e1lt id\u0151t, hogy ennek a st\u00fadi\u00f3nak h\u00e1rom filmet \u00edrjon \u00e9s j\u00e1tsszon el. \u201e… A l\u00e1ny \u00e9s a hulig\u00e1n \u00e9s A m\u0171v\u00e9szet nem megv\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3 \u2013 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges szentiment\u00e1lis vacak, amelyet Edmondo de Amicis A sz\u00edv c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9nek A munk\u00e1sok tan\u00edt\u00f3ja c\u00edm\u0171 elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9b\u0151l, illetve Jack London Martin Edenj\u00e9b\u0151l dolgoztam \u00e1t.<\/p>\n

    Nem az\u00e9rt vacakok, mert rosszabbak voltak, mint a t\u00f6bbiek, hanem mert nem voltak jobbak…<\/p>\n

    Rendez\u0151, d\u00edszlettervez\u0151, sz\u00edn\u00e9szek \u00e9s mindenki m\u00e1s minden lehet\u0151t megtett, hogy a t\u00e9m\u00e1t minden \u00e9rdekess\u00e9g\u00e9t\u0151l megfossza. Negyedik forgat\u00f3k\u00f6nyvem (a sikertelen Dics\u0151s\u00e9g keres\u00e9s\u00e9t\u0151l sz\u00e1m\u00edtva) a film b\u0171v\u00f6let\u00e9ben. Miut\u00e1n megismerkedtem a film technik\u00e1j\u00e1val, olyan forgat\u00f3k\u00f6nyvet \u00edrtam, amely meg\u00e1llja a hely\u00e9t irodalmi \u00faj\u00edt\u00e1saim sor\u00e1ban. A Neptun c\u00e9g vezet\u0151i a legkisebb sz\u00e9gyen\u00e9rzet n\u00e9lk\u00fcl csonk\u00edtott\u00e1k meg a szcen\u00e1riumot.\u201d<\/p>\n

    A m\u0171v\u00e9szet nem megv\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3 bemutat\u00e1sakor Lunacsarszkij mondott bevezet\u0151t.<\/p>\n

    Majakovszkij m\u00e1sodik 1918-as Neptun-filmj\u00e9t A l\u00e1ny \u00e9s a hulig\u00e1nt \u00e1prilisban \u00edrta; alig k\u00e9t h\u00e9t alatt forgatt\u00e1k le. Jevgenyij Szlavinszkij rendezte \u00e9s f\u00e9nyk\u00e9pezte; Majakovszkij partner\u00e9t, a h\u0151sn\u0151t pedig Alekszandra Rebikova j\u00e1tszotta. Mivel a maga idej\u00e9ben \u201eigazi forradalmi filmnek\u201d tekintett\u00e9k, a hadikommunizmus korszak\u00e1ban sz\u00e9les k\u00f6rben forgalmazt\u00e1k. Egyike volt azoknak a filmeknek, amelyeket Moszkv\u00e1ban, az 1919-es m\u00e1jus elsejei m\u0171sor szabadt\u00e9ri vet\u00edt\u00e9sein is bemutattak, \u00e9s tal\u00e1n ennek a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy megmaradt.<\/p>\n

    (20\/117-118. o.)<\/em><\/p>\n

    Rampa Zsizny, 1918. 22.sz.<\/h4>\n

    A Neptun filmgy\u00e1rban folynak A munk\u00e1sok tan\u00edt\u00f3n\u0151je c\u00edm\u0171 film felv\u00e9telei. A film Amicis reg\u00e9ny\u00e9b\u0151l k\u00e9sz\u00fcl, Alekszandra Rebikova \u00e9s Vlagyimir Majakovszkij futurista k\u00f6lt\u0151 r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel. A filmet Szlavinszkij operat\u0151r forgatja.<\/p>\n

    Szlavinszkij: Majakovszkij mint sz\u00edn\u00e9sz, nem tal\u00e1lt ki k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb gesztusokat. A kamera el\u0151tt is meg\u0151rizte diadalmas \u00e9s b\u00e1jos term\u00e9szetess\u00e9g\u00e9t, amely annyira jellemz\u0151 r\u00e1 az \u00e9letben.<\/p>\n

    Aki k\u00f6zelebbr\u0151l ismerte Majakovszkijt, mozdulatait \u00e9s szok\u00e1sait, r\u00f6gt\u00f6n r\u00e1juk ismer, amikor megl\u00e1tja a k\u00f6lt\u0151t a filmv\u00e1sznon.<\/p>\n

    Abban a jelenetben p\u00e9ld\u00e1ul, amely bemutatja a hulig\u00e1nt a trattori\u00e1ban, van egy ilyen mozzanat:<\/p>\n

    A pinc\u00e9r s\u00f6rt hoz a hulig\u00e1nnak, lerakja el\u00e9be a kors\u00f3t. A hulig\u00e1nt j\u00e1tsz\u00f3 Majakovszkij kez\u00e9be veszi a kancs\u00f3t, \u00e9s figyelmesen megvizsg\u00e1lja bel\u00fclr\u0151l \u00e9s k\u00edv\u00fclr\u0151l. Ez a mozdulat jellemz\u0151 Majakovszkijra: mindig nagyon \u00fcgyelt a tisztas\u00e1gra, \u00e9s undorodott az idegen t\u00e1rgyakt\u00f3l \u00e9s ed\u00e9nyekt\u0151l.<\/p>\n

    (30\/57. o.)<\/em><\/p>\n

    4.9. Az \u00e1llamos\u00edt\u00e1s<\/h1>\n

    Rendelet a filmfelvev\u0151 \u00e9s filmforgalmaz\u00f3 kereskedelemnek \u00e9s iparnak a k\u00f6zoktat\u00e1si n\u00e9pbiztoss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra val\u00f3 \u00e1tad\u00e1s\u00e1r\u00f3l:<\/p>\n

      \n
    1. A teljes f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szeti \u00e9s mozg\u00f3f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szeti kereskedelem \u00e9s ipar, szervezet\u00fck, valamint a hozz\u00e1juk tartoz\u00f3 technikai eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s nyersanyagok ell\u00e1t\u00e1sa \u00e9s eloszt\u00e1sa az Orosz Szovjetk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g eg\u00e9sz ter\u00fclet\u00e9n a K\u00f6zoktat\u00e1si N\u00e9pbiztoss\u00e1g hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9be ker\u00fcl.<\/li>\n
    2. Ennek a c\u00e9lnak az \u00e9rdek\u00e9ben a K\u00f6zoktat\u00e1si N\u00e9pbiztoss\u00e1g felhatalmaz\u00e1st kap, hogy:
      \n(a) a Legfels\u0151bb N\u00e9pgazdas\u00e1gi Tan\u00e1cs egyet\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel \u00e1llamos\u00edtsa az egyes filmgy\u00e1rt\u00f3 \u00e9s moziv\u00e1llalatokat, valamint a teljes filmgy\u00e1rt\u00f3 \u00e9s moziipart;
      \n(b) hogy k\u00f6ztulajdonba vegye a v\u00e1llalatokat, valamint a filmgy\u00e1rt\u00f3 \u00e9s vet\u00edt\u0151 felszerel\u00e9seket, nyersanyagokat \u00e9s k\u00e9szleteket;
      \n(c) r\u00f6gz\u00edtse \u00e1lland\u00f3 \u00e9s maxim\u00e1lt \u00e1rakon a filmgy\u00e1rt\u00e1s nyersanyagait \u00e9s k\u00e9szterm\u00e9keit;
      \n(d) gyakoroljon fel\u00fcgyeletet \u00e9s ellen\u0151rz\u00e9st a filmgy\u00e1rt\u00f3 \u00e9s forgalmaz\u00f3 kereskedelem \u00e9s ipar felett, \u00e9s
      \n(e) hat\u00e1rozati \u00faton szab\u00e1lyozza a teljes filmgy\u00e1rt\u00f3 \u00e9s filmforgalmaz\u00f3 kereskedelmet \u00e9s ipart, amely hat\u00e1rozatok k\u00f6telez\u0151ek lesznek az egyes v\u00e1llalkoz\u00e1sokra \u00e9s mag\u00e1nszem\u00e9lyekre \u00e9pp\u00fagy, mint a szovjetek szervezeteire, amennyiben azok filmgy\u00e1rt\u00f3 \u00e9s filmforgalmaz\u00f3 \u00fcgyekre vonatkoznak.<\/li>\n<\/ol>\n

      A N\u00e9pbiztosok Tan\u00e1cs\u00e1nak Eln\u00f6ke, Moszkva, Kreml, 1919. augusztus 27.<\/em>
      \nV. Uljanov (Lenin)<\/em>
      \n(20\/131. o.)<\/em><\/p>\n

      Az \u00e1llamos\u00edt\u00e1s is dr\u00e1mai m\u00f3don zajlott le. A febru\u00e1ri forradalom ut\u00e1n a v\u00e1llalatok \u00fan. munk\u00e1sbizotts\u00e1gok fel\u00fcgyelete al\u00e1 ker\u00fcltek. Az ellen\u0151rz\u00e9st a tulajdonosok igyekeztek ott zavarni, ahol tudt\u00e1k, szabot\u00e1zzsal lehetetlenn\u00e9 tenni a munk\u00e1t. M\u00e1rcius 18-\u00e1n a legnagyobb filmlaborat\u00f3rium dolgoz\u00f3i l\u00e9ptek sztr\u00e1jkba, \u00e1prilis 17-\u00e9n a \u201eRusz\u201d \u00e9s a \u201eBiofilm\u201d alkalmazottai sz\u00fcntett\u00e9k be a munk\u00e1t, 30-\u00e1n pedig a Hanzsonkov gy\u00e1r munkav\u00e1llal\u00f3i l\u00e1zongtak a Filmbizotts\u00e1g ellen, tiltakozva a t\u00f6rv\u00e9nytelen elbocs\u00e1t\u00e1sok miatt. Alig n\u00e9h\u00e1ny napra r\u00e1 a \u201eNeptunn\u00e1l\u201d robbant ki hasonl\u00f3 konfliktus.<\/p>\n

      Egy m\u00e1sik c\u00e9g gazd\u00e1ja a munk\u00e1sbizotts\u00e1g el\u0151l el akarta rejteni a negat\u00edvokat \u00e9s a felszerel\u00e9seket. Leleplezt\u00e9k, mire a tulajdonos nem adott fizet\u00e9st dolgoz\u00f3inak. 1919-re od\u00e1ig fajultak a dolgok, hogy szinte megb\u00e9nult, le\u00e1llt az eg\u00e9sz orosz filmgy\u00e1rt\u00e1s. (1917-hez k\u00e9pest, amikor m\u00e9g elk\u00e9sz\u00fclt 334 j\u00e1t\u00e9kfilm, 19-ben m\u00e1r csak 70 darabot gy\u00e1rtottak). Bez\u00e1rt a mozik fele is. A g\u00e9peket elsz\u00f3rt\u00e1k, eldugt\u00e1k, a filmeket el\u00e1st\u00e1k \u201ejobb id\u0151kre\u201d.<\/p>\n

      \u00cdgy semmis\u00fclt meg t\u00f6bb sz\u00e1z mozg\u00f3k\u00e9p Taldikinn\u00e1l. Sok sz\u00e1z munk\u00e1s, g\u00e9p\u00e9sz \u00e9s labor\u00e1ns maradt munka n\u00e9lk\u00fcl. Ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00edrta al\u00e1 Lenin 1919. augusztus 27-\u00e9n az \u00e1llamos\u00edt\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 dokumentumot. A neh\u00e9z gazdas\u00e1gi helyzetben azonban n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb k\u00e9nytelenek voltak a v\u00e1llalatokat \u00fajb\u00f3l mag\u00e1nk\u00e9zbe adni (NEP). A v\u00e9gleges \u00e9s visszavonhatatlan \u00e1llamos\u00edt\u00e1s a h\u00faszas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n fejez\u0151d\u00f6tt be.<\/p>\n

      (Ger\u00e9b Anna: A c\u00e1ri orosz film sz\u00fclet\u00e9se \u00e9s buk\u00e1sa, k\u00e9ziratban)<\/em><\/p>\n

      4.10. Forradalom II.<\/h1>\n

      A LEF, az \u00faj m\u0171v\u00e9szeti form\u00e1k v\u00e9delmez\u0151je, term\u00e9szetesen nem maradhatott k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s a filmmel, a magas fok\u00fa ipari technika \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttj\u00e9vel szemben. Majakovszkij m\u00e1r 1922-ben nyilatkozatot jelentetett meg a filmr\u0151l.<\/p>\n

      \u201eA film az \u00f6n\u00f6k sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e1tv\u00e1ny – \u00edrja a Kino-fot c\u00edm\u0171 lapban.<\/em>
      \nSz\u00e1momra: majdnem vil\u00e1gn\u00e9zet.<\/em>
      \nA film: a mozg\u00e1s k\u00f6zvet\u00edt\u0151je.<\/em>
      \nA film: az irodalom meg\u00faj\u00edt\u00f3ja.<\/em>
      \nA film: az eszt\u00e9tika sz\u00e9trombol\u00f3ja.<\/em>
      \nA film: b\u00e1tor.<\/em>
      \nA film: sportember.<\/em>
      \nA film: az eszm\u00e9k magvet\u0151je.<\/em>
      \nDe a film beteg. A kapitalizmus aranyporral hintette be szem\u00e9t. \u00dcgyes v\u00e1llalkoz\u00f3k vezetik k\u00e9zen fogva az utc\u00e1kon. \u00c9rzelmes mes\u00e9kkel facsarj\u00e1k a sz\u00edveket \u00e9s gy\u0171jtik a p\u00e9nzt.<\/em>
      \nEnnek v\u00e9get kell vetni.<\/em>
      \nA kommunizmusnak ki kell ragadnia a filmet a spekul\u00e1ns vakvezet\u0151k karmaib\u00f3l.<\/em>
      \nA futurizmusnak mozg\u00e1sba kell hoznia a t\u00e9tov\u00e1z\u00e1s \u00e9s a mor\u00e1l \u00e1ll\u00f3viz\u00e9t.<\/em>
      \nEn\u00e9lk\u00fcl csak Amerik\u00e1b\u00f3l import\u00e1lt orosz t\u00e1ncokban \u00e9s k\u00f6nnyf\u00e1tyolos mozzsuhini tekintetekben lehet r\u00e9sz\u00fcnk.<\/em>
      \nAz el\u0151bbit meguntuk.<\/em>
      \nAz ut\u00f3bbit – m\u00e9g jobban.\u201d<\/em><\/p>\n

      S a fiatal filmm\u0171v\u00e9szek Majakovszkij szavait ism\u00e9telgetik.<\/p>\n

      \u201eMi lepr\u00e1snak nyilv\u00e1n\u00edtjuk a r\u00e9gi filmeket \u2013 a romantikusokat, sz\u00ednpadiasakat \u00e9s az \u00f6sszes t\u00f6bbit \u2013 <\/em>\u00edrja ugyanebben a lapban egy fiatal filmh\u00edrad\u00f3s, Dziga Vertov.
      \n\u2013 K\u00f6zel\u00fckbe l\u00e9pni tilos!<\/em>
      \n\u2013 Ne tekintsetek r\u00e1juk!<\/em>
      \n\u2013 \u00c9letvesz\u00e9lyesek!<\/em>
      \n\u2013 Fert\u0151z\u0151ek!<\/em>
      \nMi a jelen filmj\u00e9nek tagad\u00e1s\u00e1val \u00e9p\u00edtj\u00fck a j\u00f6v\u0151 filmm\u0171v\u00e9szet\u00e9t.\u201d<\/em><\/p>\n

      \u201eEl\u00e9g volt az orosz pszichol\u00f3giai dr\u00e1m\u00e1kb\u00f3l! \u2013 jelenti ki Lev Kulesov. \u2013 \u00dcdv\u00f6z\u00f6lj\u00fck az amerikai detekt\u00edvfilmeket \u00e9s film-tr\u00fckk\u00f6ket. V\u00e1rjuk a filmeket, amelyek \u00e1tgondolt forgat\u00f3k\u00f6nyvekb\u0151l k\u00e9sz\u00fclnek, s amelynek t\u00e1rgyai \u00e1tgondoltan helyezkednek el id\u0151ben \u00e9s t\u00e9rben, s cselekm\u00e9ny\u00fckben az \u00e9letb\u0151l vett emberek vesznek r\u00e9szt.\u201d<\/p>\n

      \u201eAz \u00e9let olyan m\u0171v\u00e9szetet k\u00f6vetel – hangoztatja a leningr\u00e1di Grigorij Kozincev az Excentricizmus c\u00edm\u0171 gy\u0171jtem\u00e9nyben – amely hiperbolikusan durva, mellbev\u00e1g\u00f3, idegkorb\u00e1csol\u00f3, ny\u00edltan utilit\u00e1rius, mechanikusan pontos, gyors, villan\u00f3. M\u00e1sk\u00e9pp nem hallgatj\u00e1k v\u00e9gig, nem n\u00e9zik meg, nem m\u00e9ltatj\u00e1k figyelemre…
      \n… A huszadik sz\u00e1zad m\u0171v\u00e9szete, az 1922-es \u00e9v m\u0171v\u00e9szete, a legutols\u00f3 pillanat m\u0171v\u00e9szete: az excentricizmus…\u201d<\/p>\n

      (19\/I. 164-5. o.)<\/em><\/p>\n

      4.11. Lev Kulesov<\/h1>\n

      A Fest\u00e9szeti Tanint\u00e9zet nem hagyott k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben m\u00e9ly nyomokat bennem, r\u00e1ad\u00e1sul nem is siker\u00fclt elv\u00e9geznem – k\u00e9s\u0151bb, az \u00e9letben szereztem meg a m\u00e9g hi\u00e1nyz\u00f3 ismereteimet.<\/p>\n

      Ezekben az \u00e9vekben er\u0151sen vonzott a cirkusz, a sz\u00ednpadi boh\u00f3c, \u00e9s ezt a t\u00e9m\u00e1t meg is festettem. Rengeteg m\u0171helytanulm\u00e1nyt k\u00e9sz\u00edtettem cirkuszi t\u00e9m\u00e1kr\u00f3l, sok clown portr\u00e9t festettem, ezeket a tanint\u00e9zet vizsgaki\u00e1ll\u00edt\u00e1sain mutattam be.<\/p>\n

      Eml\u00e9kszem, micsoda szenved\u00e9lyes elragadtat\u00e1ssal figyeltem egy angol boh\u00f3c mutatv\u00e1nyait, aki helyes kis p\u00fapj\u00e1val megh\u00f6kkent\u0151en, s\u0151t azt mondan\u00e1m, koncentr\u00e1lt humorral \u201es\u00e9t\u00e1lt\u201d a sz\u00ednpadi h\u00e1tfalra rajzolt \u00f6sv\u00e9nyen, \u201ekapaszkodott fel\u201d a rajzolt l\u00e9pcs\u0151n, gy\u00fajtott r\u00e1 a zseb\u00e9b\u0151l el\u0151h\u00fazott \u201e\u00e9g\u0151\u201d gyerty\u00e1r\u00f3l, tudott zsongl\u0151rk\u00f6dni egy t\u00e1lc\u00e1n \u00e1ll\u00f3 ed\u00e9nnyel, amir\u0151l azt\u00e1n kider\u00fclt, hogy oda van ragasztva a t\u00e1lc\u00e1hoz stb. Mindennek az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedtem v\u00e1zlataimban, m\u0171helytanulm\u00e1nyaimban, skicceimban, majd k\u00e9s\u0151bb az A k\u00e9t Buldi c\u00edm\u0171 filmemben.<\/p>\n

      \u00dagy alakult, hogy az alkalmazott m\u0171v\u00e9szetek ter\u00e9n is dolgoztam akkoriban: divatk\u00e9peket rajzoltam a H\u00f6lgyek K\u00e9peslapja sz\u00e1m\u00e1ra. De az a perspekt\u00edva, hogy ruhatervez\u0151 legyek, nem vonzott t\u00fals\u00e1gosan. Tov\u00e1bbra is sz\u00ednh\u00e1zi d\u00edszleteket szerettem volna csin\u00e1lni. \u00c9s amikor Szmirnov felaj\u00e1nlotta nekem, hogy k\u00e9sz\u00edtsem el vele egy\u00fctt a Larin\u00e9k h\u00e1za d\u00edszleteit a Zimin-opera sz\u00e1m\u00e1ra, madarat lehetett volna fogatni velem.<\/p>\n

      Ez azonban csak alkalmi munka volt. Miut\u00e1n befejezt\u00fck, igyekeztem munk\u00e1t tal\u00e1lni valamelyik moszkvai sz\u00ednh\u00e1zban, de pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1saim rendre meghi\u00fasultak – Moszkv\u00e1ban n\u00e9lk\u00fclem is \u00e9ppen el\u00e9g fest\u0151m\u0171v\u00e9sz volt, r\u00e1ad\u00e1sul j\u00f3val tapasztaltabbak \u00e9s tehets\u00e9gesebbek, mint \u00e9n.<\/p>\n

      A v\u00e9letlen szerencse a filmhez ir\u00e1ny\u00edtott: egyik moszkvai iskolat\u00e1rsam \u00e9desanyja j\u00f3l ismerte az A. Hanzsonkov \u00e9s K\u00b0 r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g egyik rendez\u0151j\u00e9t – A. Gromovot. \u0150 tan\u00e1csolta nekem, hogy menjek a filmgy\u00e1rba d\u00edszlettervez\u0151nek. Ez 1916-ban t\u00f6rt\u00e9nt. Igaz, mindaddig egy\u00e1ltal\u00e1n nem foglalkoztatott a filmgy\u00e1r, s kelletlen\u00fcl mentem be a st\u00fadi\u00f3ba.<\/p>\n

      Amikor bel\u00e9ptem a felv\u00e9teli r\u00e9szleg st\u00fadi\u00f3j\u00e1ba, egy filmet l\u00e1ttam, amir\u0151l akkor azt hittem, hogy soha nem fogok kiigazodni benne. Az eg\u00e9sz m\u0171terem t\u00e1bl\u00e1kkal volt telezs\u00fafolva, l\u00e1tsz\u00f3lag teljesen \u00e9rtelmetlen\u00fcl. Lehetetlennek t\u0171nt, hogy kiigazodjak a t\u00e1bl\u00e1k, falak, oszlopok, a fekete b\u00e1rsony, a k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 ablakok, az \u00fcvegmennyezetr\u0151l leeresztett csill\u00e1rok kaotikus t\u00f6mkeleg\u00e9ben. (…)<\/p>\n

      Akkoriban nehezebb volt d\u00edszletet tervezni, mint manaps\u00e1g a filmek uniformiz\u00e1lts\u00e1ga miatt: majdnem mindegyikben szerepelt egy dolgoz\u00f3szoba, egy h\u00e1l\u00f3, egy vend\u00e9gszoba, egy eb\u00e9dl\u0151 – \u201egazdagon\u201d berendezve. Nos, pr\u00f3b\u00e1ljanak meg minden alkalommal m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s dolgoz\u00f3szob\u00e1t, eb\u00e9dl\u0151t vagy vend\u00e9gszob\u00e1t el\u0151\u00e1ll\u00edtani, r\u00e1ad\u00e1sul mindig ugyanazokb\u00f3l a darabokb\u00f3l. Nagyszer\u0171 iskola volt ez egy filmes d\u00edszlettervez\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra. (…)<\/p>\n

      B\u00fatora kev\u00e9s volt a filmgy\u00e1rnak. Az adminisztr\u00e1ci\u00f3nak valamilyen okb\u00f3l el\u0151ny\u00f6sebb volt k\u00f6lcs\u00f6nvenni azokat a moszkvai rakt\u00e1rakb\u00f3l, \u00fczletekb\u0151l \u00e9s filmv\u00e1llalatokt\u00f3l. Ugyan\u00edgy j\u00e1rtak el a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s nemzeti jelmezekkel is, ami pedig a modern ruh\u00e1zatot illeti, a sz\u00edn\u00e9szeknek \u00e9s a statiszt\u00e1knak kellett kirukkolniuk. (…)<\/p>\n

      Egyszer f\u00e9l \u00f3ra alatt kellett \u00f6sszekapkodnom egy vend\u00e9gszoba d\u00edszleteit.
      \nBauerral azt s\u00fct\u00f6tt\u00fck ki, hogy fekete b\u00e1rsony h\u00e1tt\u00e9rt csin\u00e1lunk \u00e9s el\u00e9je aranyozott b\u00fatorokat helyez\u00fcnk. Eg\u00e9sz tisztes d\u00edszletet kaptunk a v\u00e1sznon, igaz, kiss\u00e9 szimbolikus jelleg\u0171t.<\/p>\n

      \"\"
      9. Lev Kulesov<\/figcaption><\/figure>\n

      H\u00e9tk\u00f6znapi d\u00edszleteket szinte nem volt alkalmam csin\u00e1lni. Az akkori filmek rendszerint el\u0151kel\u0151 udvarokban, szalonokban, j\u00e1t\u00e9kkaszin\u00f3kban, b\u0171nbarlangokban j\u00e1tsz\u00f3dtak. (…)<\/p>\n

      Bauer arra biztatott, hogy pr\u00f3b\u00e1ljam ki sz\u00edn\u00e9szi k\u00e9pess\u00e9geimet. El\u0151sz\u00f6r m\u00e9g Moszkv\u00e1ban szerepeltem a P\u00e1rizs kir\u00e1lya c. film egyik \u201et\u00f6megjelenet\u00e9ben\u201d, ahol egy francia k\u00f6lt\u0151-fest\u0151t igyekeztem megjelen\u00edteni, Nyikulin j\u00e1r\u00e1s\u00e1t ut\u00e1nozva. A Kr\u00edmben egy nagyobb szerepet aj\u00e1nlottak nekem Bauer Szerencs\u00e9\u00e9rt c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben, amelynek d\u00edszleteit szint\u00e9n \u00e9n k\u00e9sz\u00edtettem. Nem az\u00e9rt k\u00e9rtek fel r\u00e1, mert rejtett sz\u00edn\u00e9szi tehets\u00e9get v\u00e9ltek felfedezni bennem, hanem mert Sztrizsevszkij megbetegedett, \u00e9s gyorsan be kellett ugrani. Egy fiatal fest\u0151t kellett ala\u00ack\u00edtanom, aki rem\u00e9nytelen\u00fcl szerelmes egy le\u00e1nyba. A l\u00e1nyt egy \u201eoszloperd\u0151\u201d k\u00f6zep\u00e9n \u00e1ll\u00f3 hatalmas, aranyozott \u00e1gyra kellett emelnem. (…)<\/p>\n

      Nemr\u00e9g siker\u00fclt \u00fajra megn\u00e9znem a sz\u00f3ban forg\u00f3 film megmaradt snittjeit. S csoda t\u00f6rt\u00e9nt, az id\u0151 kiegyenl\u00edtette az \u00e9n tehets\u00e9gtelen j\u00e1t\u00e9komat a h\u00edres sz\u00edn\u00e9szek akkoriban j\u00f3nak tartott j\u00e1t\u00e9k\u00e1val. Ma m\u00e1r mindannyian komikusan hatunk, mint a legels\u0151 aut\u00f3 a mai modern t\u00edpusok mellett. (…)<\/p>\n

      Elmer\u00fcltem a film elm\u00e9leti k\u00e9rd\u00e9seiben. Nemr\u00e9gen ker\u00fcltek a kezembe a \u201ef\u00e9ny-k\u00e9pz\u00e9s\u201d m\u0171v\u00e9szet\u00e9r\u0151l \u00edrott akkori cikkeim, amelyek a Vesztnyik Kinematografiiban jelentek meg. Egy tizennyolc esztend\u0151s ifj\u00fara jellemz\u0151 \u00edr\u00e1sok voltak ezek. \u00c1m a r\u00e1rak\u00f3dott r\u00e9tegek m\u00f6g\u00f6tt felfedezhet\u0151 az a szenved\u00e9lyes k\u00edv\u00e1ns\u00e1g, hogy a filmet \u00faj, vil\u00e1gos, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gk\u00e9nt fogjuk fel, s keress\u00fck meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s t\u00f6k\u00e9letes\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00fatjait.
      \nAz a k\u00e9rd\u00e9s, hogy a film m\u0171v\u00e9szet-e vagy sem, akkoriban m\u00e9g sokakat izgatott. Az \u00e9rtelmis\u00e9g egy r\u00e9sze (\u00e9s \u00e9ppen a legm\u0171veltebb) makacsul nem volt hajland\u00f3 a filmet m\u0171v\u00e9szetnek elismerni. A filmszakm\u00e1ban dolgoz\u00f3k viszont ekkor kezdtek egyes\u00fcletekbe t\u00f6m\u00f6r\u00fcl\u00acni. Egy r\u00e9sz\u00fcket a Filmm\u0171v\u00e9szeti Dolgoz\u00f3k Sz\u00f6vets\u00e9ge egyes\u00edtette, amelynek sz\u00e9khelye a Tizedik M\u00fazsa nev\u0171 k\u00e1v\u00e9h\u00e1z klubj\u00e1ban volt. (…)<\/p>\n

      Kev\u00e9ss\u00e9 vettem r\u00e9szt ezekben a harcokban, \u00e9s nem is ismertem ki magam t\u00falzottan, mivel teljesen bet\u00f6lt\u00f6tt az a k\u00edv\u00e1ns\u00e1g, hogy rendez\u0151 legyek \u00e9s \u00faj m\u00f3don k\u00e9sz\u00edtsek filmet, ne \u00fagy, ahogyan ez a szalon-pszichologikus filmekben volt szok\u00e1s, hanem element\u00e1ris hat\u00e1sra t\u00f6rekedv\u00e9n, felhaszn\u00e1lva az \u00faj m\u0171v\u00e9szi fog\u00e1sokat: a premier pl\u00e1nt, a lend\u00fcletes, energikus temp\u00f3t \u00e9s a mont\u00e1zst.<\/p>\n

      Meglehet\u0151sen neh\u00e9z volt el\u00e9rnem, hogy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 rendez\u00e9shez jussak, amit m\u00e9g Bauer meg\u00edg\u00e9rt nekem. Sokan nem hitt\u00e9k, hogy egy fest\u0151 rendez\u0151 lehet.<\/p>\n

      \u201eA rendez\u0151 a jelenetek m\u0171v\u00e9sze – mondt\u00e1k nekem, vajon egy fest\u0151 meg\u00e9rtheti valaha is, hogy mi az a jelenet?\u201d<\/p>\n

      \u00c1m m\u00e9gis hittek nekem, \u00e9s lehet\u0151s\u00e9get kaptam egy film rendez\u00e9s\u00e9re, amely l\u00e9nyeg\u00e9ben a \u201ediplomamunk\u00e1m\u201d lett. (…)<\/p>\n

      B\u00e1ty\u00e1m (aki elektrom\u00e9rn\u00f6k volt) azt javasolta, hogy a forgat\u00f3k\u00f6nyv alapja a t\u0151zegkitermel\u00e9si m\u00f3dszer legyen, s e k\u00f6r\u00fcl bonyol\u00edtsunk egy detekt\u00edvt\u00f6rt\u00e9netet k\u00e9t konkurens villanytelep k\u00f6z\u00f6tt. A Prite m\u00e9rn\u00f6k terve forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9ben volt vereked\u00e9s, aut\u00f3s \u00e9s motoros \u00fcld\u00f6z\u00e9s, szerencs\u00e9tlens\u00e9g, vad\u00e1szat \u00e9s persze egy egyszer\u0171 szerelmi t\u00f6rt\u00e9net happy enddel.<\/p>\n

      Hogy a cselekm\u00e9nyt termel\u00e9si t\u00e9m\u00e1ra \u00e9p\u00edtett\u00fck, hogy villanyvezet\u00e9ket, t\u0151zegkitermel\u00e9st, villanytelepet, transzform\u00e1torh\u00e1zat stb. f\u00e9nyk\u00e9pezt\u00fcnk – mindez \u00fajdons\u00e1g volt a forradalom el\u0151tti filmm\u0171v\u00e9szetben. \u00dajdons\u00e1g volt az is, hogy nem m\u0171teremben, hanem val\u00f3di helyis\u00e9gekben, a term\u00e9szeti k\u00f6rnyezet maxim\u00e1lis felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val forgattunk.<\/p>\n

      A film f\u0151szerep\u00e9t b\u00e1ty\u00e1m alak\u00edtotta. Egy\u00e9bk\u00e9nt kev\u00e9ss\u00e9 ismert, kezd\u0151 sz\u00edn\u00e9szek, valamint a filmgy\u00e1r munkat\u00e1rsai \u00e9s dolgoz\u00f3i j\u00e1tszottak benne. Dr\u00e1ga sz\u00edn\u00e9szeket nem h\u00edvhattam meg, de erre nem is volt sz\u00fcks\u00e9g. Meg voltam r\u00f3la gy\u0151z\u0151dve, hogy az ismeretlen sz\u00edn\u00e9szek j\u00e1t\u00e9k\u00e1nak term\u00e9szetess\u00e9ge \u00e9s frissess\u00e9ge nagy munkakedvvel p\u00e1rosulva meghozza a k\u00edv\u00e1nt sikert! Ezekkel a szerepl\u0151kkel speci\u00e1lis munkam\u00f3dszert kellett kialak\u00edtani – r\u00f6vid be\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat, egyszer\u0171 sz\u00edn\u00e9szi feladatokat vett\u00fcnk f\u00f6l, s csak a mont\u00e1zs r\u00e9v\u00e9n lehetett a bonyolultabb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket megteremteni. (…)<\/p>\n

      Az egyik legmeglep\u0151bb felfedez\u00e9s, amire a Prite forgat\u00e1sakor jutottam, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helysz\u00ednek mont\u00e1zs r\u00e9v\u00e9n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 egys\u00e9ges\u00edt\u00e9se volt (a mesters\u00e9gesen l\u00e9trehozott fel\u00fclet!). A filmben sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk volt olyan jelenetre, amelyben az emberek mennek a mez\u0151n \u00e9s megszeml\u00e9lik a tart\u00f3oszlopokon h\u00faz\u00f3d\u00f3 villanyvezet\u00e9ket. Technikai okokb\u00f3l (nem volt k\u00f6zleked\u00e9s) az embereket az egyik helyen vett\u00fck f\u00f6l, a tart\u00f3oszlopokat pedig n\u00e9h\u00e1ny kilom\u00e9terrel od\u00e9bb, egy m\u00e1sik helyen. A v\u00e1g\u00e1s eredm\u00e9nyek\u00e9nt az az ill\u00fazi\u00f3 j\u00f6tt l\u00e9tre, hogy a tart\u00f3oszlopok, a villanyvezet\u00e9k \u00e9s az emberek ugyanabban a f\u00f6ldrajzi t\u00e9rben vannak. Az egyik filmt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, hogy visszaadja akkori \u00e1llapotomat, \u00edgy \u00edrt err\u0151l: \u201eHeur\u00e9ka! Kulesov megoldotta!\u201d Igen, akkor ez val\u00f3ban \u00edgy volt.<\/p>\n

      A film siker\u00fclt, vet\u00edtett\u00e9k a mozik. Persze, f\u00e9l\u00e9nk munka volt. Mindazon\u00e1ltal bizton elmondhatjuk r\u00f3la, hogy ez volt az els\u0151 olyan orosz film, amelynek sz\u00fczs\u00e9j\u00e9be term\u00e9szetesen, m\u0171v\u00e9szi alkot\u00f3elemk\u00e9nt illeszkedett be a technika bemutat\u00e1sa, amelyben sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171en alkalmazt\u00e1k a premier pl\u00e1nokat, amelyben tekintetbe vett\u00e9k a mont\u00e1zst mint a n\u00e9z\u0151 figyelm\u00e9t szervez\u0151 \u00e9s ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 kifejez\u0151eszk\u00f6zt. (…)<\/p>\n

      \"\"
      Kulesov-effektus<\/figcaption><\/figure>\n

      K\u00f6r\u00fclbel\u00fcl ebben az id\u0151ben v\u00e9geztem el egyik mont\u00e1zsk\u00eds\u00e9rletemet, amir\u0151l csak 1962-ben P\u00e1rizsban tudtam meg, hogy ezt k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n \u201eKulesov-effektusnak\u201d nevezik.<\/p>\n

      Az effektus l\u00e9nyege a k\u00f6vetkez\u0151:<\/p>\n

      Ugyanannak az embernek – a sz\u00edn\u00e9sz Mozzsuhinnak – a premier pl\u00e1nban felvett arc\u00e1t k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u00e1s k\u00e9pekkel v\u00e1gtam \u00f6ssze (egy t\u00e1ny\u00e9r leves, egy kisl\u00e1ny, egy gyerekkopors\u00f3 k\u00e9p\u00e9vel). A mont\u00e1zs r\u00e9v\u00e9n l\u00e9trehozott \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben ezek a k\u00e9pek k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00e9rtelmet nyertek. A v\u00e1sznon l\u00e1that\u00f3 ember \u00e9lm\u00e9nyei k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151eknek t\u0171ntek. K\u00e9t k\u00e9pb\u0151l egy \u00faj \u00e9rtelem, egy \u00faj k\u00e9p keletkezett, amit egyik\u0151j\u00fck sem tartalmazott – egy harmadik k\u00e9p sz\u00fcletett. Ez a felfedez\u00e9s elk\u00e9pesztett. Megbizonyosodtam a mont\u00e1zs hihetetlen erej\u00e9ben. A rendez\u0151 sz\u00e1nd\u00e9ka szerint a mont\u00e1zs k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 gondolatokkal b\u0151v\u00edti a tartalmat. A mont\u00e1zs – \u00edme a film szerkezet\u00e9nek alapja, l\u00e9nyege – vontam le a k\u00f6vetkeztet\u00e9st. (…)<\/p>\n

      (18\/ 19-20, 26, 28 – 33, 38. o.)<\/em><\/p>\n

      \"YouTube<\/div><\/div><\/div>\n
      \n

      <\/h1>\n

      4.12. Dziga Vertov<\/h1>\n

      A Kinopravda m\u00e9g nem jutott el a mi v\u00e1rosunkba, de a LEF-ben olvastam a \u201efilm\u00e9szek\u201d ki\u00e1ltv\u00e1nyt, amelyben valamilyen \u201eh\u00e1rmak tan\u00e1csa\u201d nev\u00e9ben megsemmis\u00fcl\u00e9sre \u00edt\u00e9ltetett a m\u0171v\u00e9szi film, mert a proletari\u00e1tusnak nincs r\u00e1 sz\u00fcks\u00e9ge.<\/p>\n

      De nem a szavakon volt a l\u00e9nyeg. Az ilyen ki\u00e1ltv\u00e1nyok ma ostobas\u00e1gnak hatnak, ennek ellen\u00e9re Vertov tiszteletre m\u00e9lt\u00f3 \u00e9s jelent\u0151s helyet foglal el a filmt\u00f6rt\u00e9netben. Dziga Vertovot m\u00e1r gyermekkor\u00e1ban vonzotta minden, ami dokumentumszer\u0171. Gyermekfejjel h\u00e1zilag k\u00e9sz\u00edtett el egy \u201ehanglaborat\u00f3riumot\u201d. 1917-ben azzal a javaslattal fordult a Filmbizotts\u00e1ghoz, hogy val\u00f3s\u00edts\u00e1k meg az \u201e\u00e9let m\u0171v\u00e9szet\u00e9t\u201d. \u0150 volt az els\u0151 forradalmi filmh\u00edrad\u00f3k rendez\u0151je. Nemr\u00e9gen olvastam \u00f6n\u00e9let\u00edr\u00e1s\u00e1t: ir\u00e1ny\u00edtott mozi-fogatokat, mozi-aut\u00f3kat, mozi-vagonokat; a v\u00e1szon, amelyre a filmjeit vet\u00edtett\u00e9k kerekeken g\u00f6rd\u00fclt, v\u00e1g\u00f3asztala bej\u00e1rta a frontokat. A k\u00e9peket nem be\u00e1ll\u00edtani, hanem v\u00e1gni kell – magyar\u00e1zta Vertov – a publicisztikai gondolkod\u00e1s l\u00e9trehozhat filmnovell\u00e1t, saj\u00e1tosan \u00e1trendezheti a re\u00e1lis id\u0151t \u00e9s teret.<\/p>\n

      (16\/75. o.)<\/em><\/p>\n

      \"\"
      10. Dziga Vertov<\/figcaption><\/figure>\n

      Vertov fiv\u00e9r\u00e9vel \u00e9s f\u0151operat\u0151rj\u00e9vel, Mihail Kaufmannal \u00fatt\u00f6r\u0151t\u00e1borokba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, rejtett kamer\u00e1kkal l\u00e1togatta a piacokat, s\u00f6r\u00f6z\u0151k bej\u00e1ratait kereste fel, egy\u00fctt t\u00e1ncolt az \u00fcnnepl\u0151 kolhozparasztokkal, az operat\u0151ri munka akkor ismeretes egyetlen technikai lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t sem hagyta ki, hogy a mozi v\u00e1szn\u00e1ra vigye a val\u00f3s\u00e1gos \u00e9let l\u00fcktet\u00e9s\u00e9t. Oszip Brik, amikor felv\u00e9teli \u00e9s v\u00e1g\u00f3 elj\u00e1r\u00e1saikr\u00f3l sz\u00e1molt be, a Filmszemet jel\u00f6lte meg az eg\u00e9sz szovjet filmgy\u00e1rt\u00e1s p\u00e9ldak\u00e9pek\u00e9nt, \u00e9s ezt \u00edrta:<\/p>\n

      \u201eFelt\u00e9tlen\u00fcl ki kell l\u00e9pni a szokv\u00e1nyos emberi l\u00e1t\u00e1s sz\u0171k k\u00f6r\u00e9b\u0151l; a val\u00f3s\u00e1got nem ut\u00e1nozva kell r\u00f6gz\u00edteni, hanem ki kell sz\u00e9les\u00edteni az \u00e1tlagos l\u00e1t\u00f3sz\u00f6get.\u201d<\/p>\n

      Vertov, el\u00e9be helyezve saj\u00e1t m\u00f3dszer\u00e9t az akkor haszn\u00e1latos \u00f6sszes filmgy\u00e1rt\u00e1si m\u00f3dszereknek, kiemelte, hogy az \u00fagynevezett m\u0171v\u00e9sz-filmek mont\u00e1zsa, illetve v\u00e1g\u00e1sa nem jelent t\u00f6bbet, mint k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 filmr\u00e9szeknek a forgat\u00f3k\u00f6nyv szerinti egym\u00e1s mell\u00e9 illeszt\u00e9s\u00e9t, viszont szerinte a v\u00e1g\u00e1s \u201ea l\u00e1tott vil\u00e1g megszervez\u00e9se\u201d az al\u00e1bbi m\u00f3don:<\/p>\n

        \n
      1. Mont\u00e1zs a megfigyel\u00e9s id\u0151szak\u00e1ban (a puszta szem k\u00f6zvetlen t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1sa minden id\u0151ben \u00e9s helyen).<\/em><\/li>\n
      2. Mont\u00e1zs a megfigyel\u00e9s ut\u00e1n (a l\u00e1tv\u00e1ny logikus megszervez\u00e9se az egyik vagy m\u00e1sik meghat\u00e1rozott ir\u00e1nyban).<\/em><\/li>\n
      3. Mont\u00e1zs a filmez\u00e9s sor\u00e1n (a felvev\u0151g\u00e9p: a felszerelt szem t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1sa; a legmegfelel\u0151bb be\u00e1ll\u00edt\u00e1s megkeres\u00e9se; alkalmazkod\u00e1s a felv\u00e9tel k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, v\u00e1ltoz\u00f3 felt\u00e9teleihez).<\/em><\/li>\n
      4. Mont\u00e1zs a felv\u00e9telek ut\u00e1n (a felvett anyagnak f\u0151 szempontok szerint val\u00f3 nyers megszervez\u00e9se \u00e9s annak a felismer\u00e9se, hogy m\u00e9g milyen sz\u00fcks\u00e9ges felv\u00e9telek hi\u00e1nyzanak).<\/em><\/li>\n
      5. A mont\u00e1zsr\u00e9szletek fel\u00fclb\u00edr\u00e1lata (r\u00f6gt\u00f6ni t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1s egym\u00e1sra utal\u00f3 r\u00e9szletek \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1ra, amelynek sor\u00e1n kiv\u00e9teles figyelmet \u00e9s az al\u00e1bbi katonai szab\u00e1lyokat kell alkalmazni: a helyzet meg\u00edt\u00e9l\u00e9se – gyorsas\u00e1g – roham).<\/em><\/li>\n
      6. A v\u00e9gs\u0151 mont\u00e1zs (nagyobb t\u00e9m\u00e1k expoz\u00edci\u00f3ja, kisebb, apr\u00f3l\u00e9kosabb t\u00e9m\u00e1k sorozat\u00e1val; a teljes anyag \u00fajraszervez\u00e9se, de m\u00e1r a kialakult k\u00e9psor szem el\u0151tt tart\u00e1s\u00e1val; minden filmt\u00e9ma legbens\u0151bb magv\u00e1nak kiemel\u00e9se).<\/em><\/li>\n<\/ol>\n

        (20\/ 170-1. o.)<\/em><\/p>\n

        4.13. Szergej M. Eizenstein<\/h1>\n

        4.13.1. \u00d6n\u00e9letrajz<\/h2>\n

        Nem dicsekedhetek a sz\u00e1rmaz\u00e1sommal. Az ap\u00e1m nem munk\u00e1s. Az any\u00e1m nem munk\u00e1scsal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazik. Az ap\u00e1m \u00e9p\u00edt\u00e9sz \u00e9s m\u00e9rn\u00f6k. \u00c9rtelmis\u00e9gi. Saj\u00e1t munk\u00e1j\u00e1val jutott el\u0151re a vil\u00e1gban, \u00e9rte el tisztj\u00e9t.<\/p>\n

        Nagyap\u00e1m \u2013 anyai \u00e1gon \u2013 ugyan mez\u00edtl\u00e1b j\u00f6tt P\u00e9terv\u00e1rra, de nem munk\u00e1val jutott el\u0151bbre, hanem jobb szerette a v\u00e1llalkoz\u00e1st. Usz\u00e1lyokat j\u00e1ratott \u00e9s nagy \u00fczletet csin\u00e1lt. Meghalt.<\/p>\n

        \u00c9n pedig gondtalan j\u00f3l\u00e9tben n\u0151ttem fel. Ennek megvolt a j\u00f3 oldala is: t\u00f6k\u00e9letesen megtanultam n\u00e9h\u00e1ny nyelvet, ifj\u00fakoromt\u00f3l hum\u00e1n hat\u00e1sok \u00e9rtek. Milyen sz\u00fcks\u00e9gesnek \u00e9s hasznosnak bizonyult ez nemcsak magamnak, hanem – amit most nagyon er\u0151sen \u00e9rezni – m\u00e1soknak is! (A fiataloknak k\u00f6z\u00e9piskolai szinten m\u0171v\u00e9szeti tanint\u00e9zetekre van sz\u00fcks\u00e9g\u00fck! Ez az \u00e1lmom.)<\/p>\n

        De visszat\u00e9rek magamra.<\/p>\n

        Teh\u00e1t tizenk\u00e9t \u00e9ves koromban egy \u00e9rtelmis\u00e9gi csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 fiatalember vagyok, a Polg\u00e1ri M\u00e9rn\u00f6kint\u00e9zet di\u00e1kja, akinek nincsenek anyagi gondjai, akit nem al\u00e1zott meg \u00e9s nem tett szerencs\u00e9tlenn\u00e9 a sors.<\/p>\n

        \u00c9s azt sem mondhatom, mint b\u00e1rmely munk\u00e1s vagy kolhoztag, hogy csak az Okt\u00f3beri forradalom biztos\u00edtotta lehet\u0151s\u00e9gemet az \u00e9lethez. Mit adott h\u00e1t nekem a forradalom \u00e9s mi k\u00f6t \u00f6r\u00f6k v\u00e9rszerz\u0151d\u00e9ssel hozz\u00e1?<\/p>\n

        A forradalom adta meg nekem azt, ami sz\u00e1momra a legdr\u00e1g\u00e1bb: m\u0171v\u00e9ssz\u00e9 tett.<\/p>\n

        Ha nem lett volna forradalom, sohase \u201evertem volna sz\u00e9t\u201d az ap\u00e1r\u00f3l fi\u00fara sz\u00e1ll\u00f3 hagyom\u00e1nyt – a m\u00e9rn\u00f6ks\u00e9get.<\/p>\n

        Hajlamok, v\u00e1gyak voltak bennem, de csak a forradalom vihara adta meg az alapvet\u0151 dolgot: az \u00f6nmeghat\u00e1roz\u00e1s szabads\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n

        Hiszen, ha a n\u00e9pek \u00f6nmeghat\u00e1roz\u00e1sa a legnagyobb eredm\u00e9nyek egyike, akkor az egyik legnagyobb eredm\u00e9ny az is, hogy minden ember sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 lett alkot\u00f3i munkaide\u00e1lj\u00e1nak megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa.<\/p>\n

        A burzso\u00e1 t\u00e1rsadalomban ez nincs meg. Ott szakmai rabs\u00e1g, f\u00fcgg\u0151s\u00e9g uralkodik. \u00c9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00fagynevezett \u201eszabad\u201d p\u00e1ly\u00e1kon.<\/p>\n

        De nem \u00fagy n\u00e1lunk. B\u00e1rmely \u00fatt\u00f6r\u0151t\u0151l kezdve, mindenki pontosan megrajzolhatja ide\u00e1ljai \u00fatj\u00e1t, tudv\u00e1n, hogy orsz\u00e1ga, p\u00e1rtja \u00e9s \u00e1llama mindenben seg\u00edt neki; \u00edgy van ez a m\u0171v\u00e9sz, az \u00edr\u00f3 bonyolult, \u201eszabad\u201d szakm\u00e1j\u00e1ban is.<\/p>\n

        A szocializmus\u00e9rt abban a szakm\u00e1ban dolgozhatunk, amelyik k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen dr\u00e1ga nek\u00fcnk, amelyben a legt\u00f6bbet adhatjuk.<\/p>\n

        A kritikus pillanatban (az int\u00e9zet harmadik \u00e9vfolyam\u00e1n) el\u0151sz\u00f6r k\u00f3stolok bele sorsunk megv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak szabads\u00e1g\u00e1ba, amely most benne foglaltatik az Alkotm\u00e1ny munkat\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv\u00e9nek paragrafusaiban.
        \nA polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n

        Tizenh\u00e9tben beh\u00edvtak a m\u0171szaki csapatok z\u00e1szl\u00f3iskol\u00e1j\u00e1ba. Hamar feloszlott, tizennyolc febru\u00e1rj\u00e1ban pedig m\u00e1r r\u00e9szt veszek a hadi \u00e9p\u00edtkez\u00e9sben – \u00fat a telefonost\u00f3l a technikusig. (…)<\/p>\n

        \u00c9rdekes, hogy m\u0171v\u00e9szi munk\u00e1ss\u00e1gom innen kezd\u0151dik. Kultur\u00e1lis munka az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sen. (A komisz\u00e1r \u00edrja. A m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k j\u00e1tssz\u00e1k.)<\/p>\n

        \u00c1ttesznek a Nyugati Front politikai ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n

        A frontcsoport d\u00edszlettervez\u0151je Jeliszejev. Agit-vonat, 1920. Egy p\u00f3khas\u00fa p\u00e1n, akit \u00e1tsz\u00fart egy v\u00f6r\u00f6sg\u00e1rdista szuronya. (Egyb\u0151l agyonvert\u00e9k!)
        \nV\u00e1laszt\u00e1s el\u0151tt: az int\u00e9zetbe vagy a m\u0171v\u00e9szethez?!<\/p>\n

        Moszkv\u00e1ba ker\u00fcl\u00f6k. A F\u0151t\u00f6rzs Akad\u00e9mi\u00e1j\u00e1ba, a keleti nyelvek szak\u00e1ra.
        \nA Proletkult els\u0151 Munk\u00e1ssz\u00ednh\u00e1za.<\/p>\n

        \u201e\u00c1ltal\u00e1ban\u201d sz\u00ednh\u00e1zba j\u00e1rok. De az, hogy ez munk\u00e1ssz\u00ednh\u00e1z volt, nem maradt mell\u00e9kes. Az \u201e\u00e1ltal\u00e1ban\u201d vett sz\u00ednh\u00e1zb\u00f3l forradalmi sz\u00ednh\u00e1z lesz.
        \nEzzel a sz\u00ednh\u00e1zzal ker\u00fcl\u00fcnk \u00e1t az els\u0151 filmhez, a Sztr\u00e1jkhoz (1924). (A diktat\u00fara fel\u00e9 – a p\u00e1rtt\u00f6rt\u00e9net filmciklus\u00e1hoz.)<\/p>\n

        \u00c9s ha a forradalom vitt a m\u0171v\u00e9szethez, akkor a m\u0171v\u00e9szet teljesen bevezetett a forradalomba. Az, hogy elm\u00e9ly\u00fcltem a p\u00e1rtt\u00f6rt\u00e9netben \u00e9s az orosz n\u00e9p forradalmi m\u00faltj\u00e1ban, megadta azt az ideol\u00f3giai tel\u00edtetts\u00e9get, ami n\u00e9lk\u00fcl nem lehets\u00e9ges nagy m\u0171v\u00e9szet…<\/p>\n

        \u00c9s ez a m\u00e1sodik, amit a forradalom adott nekem – az eszmei tel\u00edtetts\u00e9get a m\u0171v\u00e9szet nev\u00e9ben.<\/p>\n

        A m\u0171v\u00e9szet akkor az igazi, amikor a n\u00e9p besz\u00e9l a m\u0171v\u00e9sz sz\u00e1j\u00e1val.
        \n\u00c9s ez siker\u00fclt.<\/p>\n

        Az, amit sehol m\u00e1sutt nem tudnak a m\u0171v\u00e9szek a vil\u00e1gon.<\/p>\n

        De a mi orsz\u00e1gunk m\u00e9g t\u00f6bbet ad a m\u0171v\u00e9sznek: megadja azt a m\u00f3dszert, amellyel megismerheti m\u0171v\u00e9szete \u201etitkait\u201d.<\/p>\n

        (7\/13-15. o.)<\/em><\/p>\n

        \"\"
        11. Szergej M. Eizenstein<\/figcaption><\/figure>\n

        Azok k\u00f6z\u00f6tt az \u00faj munkaer\u0151k k\u00f6z\u00f6tt, akiket az agit-vonatok hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9re \u00e1ll\u00edtottak be, volt egy fiatal m\u0171v\u00e9sz a V\u00f6r\u00f6s Hadseregb\u0151l, Szergej Eizenstein, akit nemr\u00e9gen helyeztek \u00e1t az er\u0151d\u00edt\u00e9si munk\u00e1latokt\u00f3l a V\u00f6r\u00f6s Hadsereg egyik frontsz\u00ednh\u00e1z\u00e1hoz a neki sokkal ink\u00e1bb megfelel\u0151 tervez\u0151i munkak\u00f6rbe. K\u00e9t \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt a hadseregn\u00e9l, miut\u00e1n otthagyta a petrogr\u00e1di m\u0171egyetemet, hogy 1918 els\u0151 bizonytalan h\u00f3napjaiban \u00f6nk\u00e9ntesk\u00e9nt szolg\u00e1ljon.<\/p>\n

        El\u0151sz\u00f6r Petrogr\u00e1d v\u00e9delmi vonalain\u00e1l dolgozott, majd k\u00e9s\u0151bb hasonl\u00f3 munk\u00e1n az \u00e9szaki fronton (Vologd\u00e1n\u00e1l) \u00e9s a nyugati fronton (Dvinszkn\u00e9l). Nem sokkal azut\u00e1n, hogy plak\u00e1tokat \u00e9s karikat\u00far\u00e1kat festett az agit-vonatok sz\u00e1m\u00e1ra, elengedt\u00e9k a hadseregb\u0151l, hogy befejezze tanulm\u00e1nyait. M\u00e9g ennek az \u00e9vnek az \u0151sz\u00e9n, 1920-ban elhagyta a m\u00e9rn\u00f6ki p\u00e1ly\u00e1t, \u00e9s Moszkv\u00e1ba ment, ahol a jap\u00e1n k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetet akarta tanulm\u00e1nyozni, ehelyett azonban a munk\u00e1sok izgalmas \u00faj sz\u00ednh\u00e1z\u00e1nak, a K\u00f6zponti Proletkult Ar\u00e9n\u00e1nak a szem\u00e9lyzet\u00e9hez csatlakozott, – \u00e9s ezzel megtette els\u0151 l\u00e9p\u00e9seit a film fel\u00e9.<\/p>\n

        \u201eA proletkult vir\u00e1gz\u00e1s\u00e1nak korszaka egybeesett Oroszorsz\u00e1gban az \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9letsz\u00ednvonal m\u00e9lypontj\u00e1val, a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa, intervenci\u00f3, blok\u00e1d, \u00e9h\u00edns\u00e9g, a \u201ehadikommunizmus” \u00e9veivel. A proletkult a forradalom korai id\u0151szak\u00e1nak romantikusan h\u0151sies von\u00e1sait, sz\u00e9ls\u0151s\u00e9geit t\u00fckr\u00f6zte. A k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9pcs\u0151fok m\u00e1r a j\u00f3zan \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s volt, a viszonylagos b\u00e9ke k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt.\u201d<\/p>\n

        (20\/138. o.)<\/em><\/p>\n

        4.13.2. A Sztr\u00e1jk a film Okt\u00f3beri Forradalma<\/h2>\n

        Ennek az okt\u00f3beri forradalomnak megvan a febru\u00e1ri el\u0151zm\u00e9nye is, hiszen mi m\u00e1s Vertov munk\u00e1ss\u00e1ga, mint a j\u00e1t\u00e9kfilm \u201e\u00f6nk\u00e9nyuralm\u00e1nak megd\u00f6nt\u00e9se\u201d \u00e9s semmi t\u00f6bb. Itt csak egyetlen el\u0151d\u00f6mr\u0151l, a \u201eFilmigazs\u00e1g\u201d-r\u00f3l van sz\u00f3. A \u201eFilmszem\u201d, amely akkor jelent meg, amikor a Sztr\u00e1jk felv\u00e9telei \u00e9s mont\u00e1zs\u00e1nak egy r\u00e9sze is k\u00e9szen volt, nem hathatott r\u00e1 – \u00e9s l\u00e9nyegileg nem is volt mivel hatnia, mivel a Filmszem a h\u00edrad\u00f3ra alkalmas technikai m\u00f3dszereket ad abszurdum viszi, hiszen Vertov meggy\u0151z\u0151d\u00e9se szerint ezek elegend\u0151ek az \u00faj film megalkot\u00e1s\u00e1hoz. Val\u00f3j\u00e1ban azonban ez csak egyfajta film tagad\u00e1s\u00e1nak aktusa, amelyet \u201eegy felvev\u0151g\u00e9p egyetlen nekifut\u00e1sban\u201d vesz fel.<\/p>\n

        Noha nem tagadom, hogy volt bizonyos genetikai kapcsolatom a \u201eFilmigazs\u00e1g”-gal (pusk\u00e1val l\u0151ttek febru\u00e1rban \u00e9s okt\u00f3berben is, csak az a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, hogy kire!), hiszen a Sztr\u00e1jkhoz hasonl\u00f3an az is a termel\u00e9st \u00e1br\u00e1zol\u00f3 h\u00edrad\u00f3kb\u00f3l sz\u00e1rmazik, sz\u00fcks\u00e9gesnek tartom, hogy r\u00e1mutassak \u00e9les elvi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00fckre, azaz elt\u00e9r\u0151 m\u00f3dszer\u00fckre. A Sztr\u00e1jk nem \u201efejleszti tov\u00e1bb a Filmigazs\u00e1g m\u00f3dszereit\u201d (Herszonszkij) \u00e9s nem \u201eannak k\u00eds\u00e9rlete, hogy a Filmigazs\u00e1g n\u00e9h\u00e1ny szerkeszt\u00e9si tapasztalat\u00e1t a j\u00e1t\u00e9kfilmbe oltsa\u201d (Vertov). \u00c9s ha a szerkeszt\u00e9s k\u00fcls\u0151 form\u00e1j\u00e1ban ki is mutathat\u00f3 n\u00e9mi hasonl\u00f3s\u00e1g, m\u00e9gis legl\u00e9nyegesebb r\u00e9sz\u00e9ben – szerkeszt\u00e9se formai m\u00f3dszer\u00e9ben – a \u201eSztr\u00e1jk\u201d \u00e9lesen szemben \u00e1ll a Filmigazs\u00e1ggal.
        \nKezdj\u00fck azzal, hogy a Sztr\u00e1jk nem k\u00edv\u00e1n t\u00fall\u00e9pni a m\u0171v\u00e9szeten, \u00e9s ebben rejlik az ereje.<\/p>\n

        A mi \u00e9rtelmez\u00e9s\u00fcnkben a m\u0171alkot\u00e1s (legal\u00e1bbis azon a k\u00e9t ter\u00fcleten, ahol \u00e9n dolgozom – a sz\u00ednh\u00e1zban \u00e9s a filmben) els\u0151sorban olyan traktor, amely az adott oszt\u00e1lyir\u00e1nyban sz\u00e1ntja \u00e1t a n\u00e9z\u0151 pszichikum\u00e1t.
        \nA filmszem h\u00edveinek produkci\u00f3j\u00e1ban nincs meg ez a saj\u00e1ts\u00e1g \u00e9s ez a be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g, \u00e9s azt hiszem, a korhoz m\u00e9ltatlan \u201eszertelens\u00e9g\u201d miatt, amely alkot\u00f3in\u00e1l mutatkozik, a m\u0171v\u00e9szet tagad\u00e1s\u00e1hoz jutnak, ahelyett, hogy materialist\u00e1n tudatos\u00edtan\u00e1k, ha nem is a m\u0171v\u00e9szet l\u00e9nyeg\u00e9t, de legal\u00e1bbis utilit\u00e1rius alkalmazhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n

        Ez a k\u00f6nnyelm\u0171s\u00e9g el\u00e9g nevets\u00e9ges helyzetbe hozza a filmszem h\u00edveit, mert ha formailag elemezz\u00fck munk\u00e1ikat, meg kell \u00e1llap\u00edtanunk, hogy m\u0171veik nagyon is a m\u0171v\u00e9szethez tartoznak, m\u00e9gpedig ideol\u00f3giailag egyik legkev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rt\u00e9kes form\u00e1j\u00e1hoz, a primit\u00edv impresszionizmushoz.<\/p>\n

        Ahelyett, hogy (mint a Sztr\u00e1jk) tudatos akarati el\u0151rel\u00e1t\u00e1ssal ragadna ki darabokat a k\u00f6rnyez\u0151 vil\u00e1gb\u00f3l, aminek az a c\u00e9lja, hogy megfelel\u0151 szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1sban z\u00fad\u00edtsa r\u00e1 \u0151ket a n\u00e9z\u0151re \u00e9s megfelel\u0151 asszoci\u00e1ci\u00f3val vesse \u0151t al\u00e1 a hordozand\u00f3 v\u00e9gs\u0151 eszmei mot\u00edvumnak.<\/p>\n

        A \u201eFilmszem\u201d nemcsak a l\u00e1t\u00e1s szimb\u00f3luma, hanem a szeml\u00e9l\u0151d\u00e9s\u00e9 is. Nek\u00fcnk nem szeml\u00e9l\u0151dn\u00fcnk kell, hanem cselekedni.<\/p>\n

        Nem \u201eFilmszem\u201d kell nek\u00fcnk, hanem \u201eFilm\u00f6k\u00f6l\u201d.<\/p>\n

        A szovjet filmnek \u00fctnie kell! \u00c9s nem \u201emilli\u00f3 szemp\u00e1r egyes\u00fclt pillant\u00e1s\u00e1val fogunk harcolni a burzso\u00e1 vil\u00e1ggal\u201d (Vertov) \u2013 mert pillanatokon bel\u00fcl milli\u00f3 monoklit kapunk e milli\u00f3 szemp\u00e1rra!<\/p>\n

        Film\u00f6k\u00f6llel \u00fcss\u00fck a fejeket, \u00fcss\u00fck a v\u00e9gs\u0151 gy\u0151zelemig \u00e9s most, amikor a \u201eh\u00e9tk\u00f6znapok\u201d \u00e9s a kispolg\u00e1rs\u00e1g fenyeget\u0151en telepszik r\u00e1 a forradalomra, b\u00e1tran \u00fcss\u00fcnk, mint m\u00e9g soha!<\/p>\n

        Utat a film\u00f6k\u00f6lnek!<\/p>\n

        (7\/82-87. o.)<\/em><\/p>\n

        4.13.3. Patyomkin p\u00e1nc\u00e9los<\/h2>\n

        1925 jubileumi \u00e9v volt. Az \u00e9vfordul\u00f3 meg\u00fcnnepl\u00e9s\u00e9t ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 bizotts\u00e1g egyik feladat\u00e1ul azt kapta, hogy jel\u00f6lje ki \u00e9s k\u00eds\u00e9rje figyelemmel az 1905-\u00f6s forradalom meg\u00fcnnepl\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt filmeket. A k\u00e9t legfontosabb forgat\u00f3k\u00f6nyvet, a Janu\u00e1r kilencedik\u00e9t \u00e9s Az 1905-\u00f6s \u00e9vet, idejekor\u00e1n, 1924 j\u00fanius\u00e1ban j\u00f3v\u00e1hagyt\u00e1k, de m\u00e1r j\u00f3l benn j\u00e1rtak 1925-ben, \u00e9s a bizotts\u00e1g m\u00e9g mindig nem d\u00f6nt\u00f6tt, hogy ki rendezze meg a m\u00e1sik nagyobb forgat\u00f3k\u00f6nyvet. Nyina Agadzsanova-Csutko az 1905-\u00f6s esem\u00e9nyekr\u0151l olyan panor\u00e1m\u00e1t v\u00e1zolt fel, amely minden k\u00f6zismert rendez\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra t\u00fals\u00e1gosan nagy feladatnak l\u00e1tszott. Azt\u00e1n a Sztr\u00e1jk m\u00e1rciusi vet\u00edt\u00e9sein az \u00fcnnepi bizotts\u00e1g \u00e9s a K\u00f6zoktat\u00e1si N\u00e9pbiztoss\u00e1g \u00fagy \u00e9rezte, hogy v\u00e9gre megtal\u00e1lta Az 1905-\u00f6s \u00e9v rendez\u0151j\u00e9t. Eizensteint kiemelt\u00e9k a Lovashadsereg c\u00edm\u0171 filmb\u0151l, m\u00e9g miel\u0151tt a forgat\u00e1st megkezdte volna, \u00e9s megb\u00edzt\u00e1k az 1905-\u00f6s k\u00f6rk\u00e9p rendez\u00e9s\u00e9vel. (…)<\/p>\n

        (20\/ 186. o.)<\/em><\/p>\n

        4.13.4. Eizenstein a Patyomkinr\u00f3l<\/h2>\n

        Ami \u00e1ltal\u00e1ban a filmmel kapcsolatos \u00e1ll\u00e1spontomat illeti, be kell vallanom, hogy eszmei ir\u00e1nyt \u00e9s meghat\u00e1rozott tendenci\u00e1t k\u00f6vetelek. Szerintem, ha nem tudjuk vil\u00e1gosan, mi\u00e9rt csin\u00e1ljuk, nem lehet hozz\u00e1fogni egy filmhez. Semmit sem lehet alkotni, ha nem tudjuk, milyen konkr\u00e9t \u00e9rz\u00e9sekkel \u00e9s szenved\u00e9lyekkel akarunk \u201emanipul\u00e1lni\u201d – eln\u00e9z\u00e9st k\u00e9rek az ilyen kifejez\u00e9sek\u00e9rt, nem \u201esz\u00e9p\u201d, de szakmailag nagyon is pontos. Felkorb\u00e1csoljuk a n\u00e9z\u0151 szenved\u00e9lyeit, de vill\u00e1mh\u00e1r\u00edt\u00f3t is kell szerkeszten\u00fcnk \u00e9s ez a vill\u00e1mh\u00e1r\u00edt\u00f3 a \u201etendencia\u201d. A be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1gr\u00f3l val\u00f3 lemond\u00e1st, az energia sz\u00e9tsz\u00f3r\u00e1s\u00e1t korunk legnagyobb b\u0171n\u00e9nek tartom. Azonk\u00edv\u00fcl \u00fagy l\u00e1tom, hogy a tendencia nagy m\u0171v\u00e9szi lehet\u0151s\u00e9geket rejt mag\u00e1ban, noha nem kell mindig olyan \u00e9lesnek \u00e9s tudatosan politikainak lennie, mint a Patyomkin-ban. (…)<\/p>\n

        Azzal v\u00e1dolnak, hogy a Patyomkin t\u00fal patetikus – egy\u00e9bk\u00e9nt, ahogy a n\u00e9met n\u00e9z\u0151nek bemutatt\u00e1k, politikai tendenci\u00e1j\u00e1nak ereje nagyon meggyeng\u00fclt. De h\u00e1t nem vagyunk emberek, h\u00e1t nincsenek szenved\u00e9lyeink, h\u00e1t nincsenek feladataink \u00e9s c\u00e9ljaink? (…)<\/p>\n

        A Patyomkin p\u00e1nc\u00e9los az 1905-\u00f6s forradalom h\u00fasz\u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s 1925 december\u00e9ben kellett befejezni, mind\u00f6ssze h\u00e1romh\u00f3napnyi id\u0151nk volt. (…)<\/p>\n

        Azt hiszem, N\u00e9metorsz\u00e1gban rekordnak sz\u00e1m\u00edt egy ilyen hat\u00e1rid\u0151. A mont\u00e1zsra k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l hetem maradt \u00e9s \u00f6sszesen 15 ezer m\u00e9tert kellett v\u00e1gnom.  (1926)<\/p>\n

        (7\/88-89. o.)<\/em><\/p>\n

        A Patyomkin l\u00e1tszatra nem egy\u00e9b, mint egy esem\u00e9ny kr\u00f3nik\u00e1ja (h\u00edrad\u00f3ja), hat\u00e1s\u00e1ban azonban m\u00e9gis dr\u00e1mak\u00e9nt funkcion\u00e1l. (…)<\/p>\n

        A titok nyitja az, hogy az esem\u00e9nyek kr\u00f3nikaszer\u0171 lefoly\u00e1sa egy szigor\u00faan vett tragikus kompoz\u00edci\u00f3hoz igazodik. S\u0151t a tragikus kompoz\u00edci\u00f3 lehet\u0151 legk\u00f6t\u00f6ttebb form\u00e1j\u00e1hoz: az \u00f6tfelvon\u00e1sos trag\u00e9di\u00e1hoz. Az esem\u00e9nyek, ha csak meztelen t\u00e9ny mivoltukban tekintj\u00fck is \u0151ket, \u00f6t tragikus felvon\u00e1sra oszlanak: a t\u00e9nyek ugyanis \u00fagy vannak kiv\u00e1lasztva \u00e9s sorrendbe rakva, hogy megfelelnek a klasszikus trag\u00e9dia k\u00f6vetelm\u00e9nyeinek: a harmadik felvon\u00e1s mer\u0151ben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a m\u00e1sodikt\u00f3l, az \u00f6t\u00f6dik az els\u0151t\u0151l stb.<\/p>\n

        Mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151dik, nem volt v\u00e9letlen, hogy ebben az esetben az \u00f6tfelvon\u00e1sos trag\u00e9dia szerkezet\u00e9t v\u00e1lasztottam, ellenkez\u0151leg, ez a v\u00e1laszt\u00e1s egy hosszas term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00e1s eredm\u00e9nye volt. De ne bonyol\u00f3djunk itt bele a t\u00f6rt\u00e9net r\u00e9szleteibe. El\u00e9g annyi, ha lesz\u00f6gezz\u00fck, hogy dr\u00e1m\u00e1m sz\u00e1m\u00e1ra egy olyan szerkezeti form\u00e1t v\u00e1lasztottam, amelynek id\u0151\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1t imm\u00e1r sz\u00e1zadok tan\u00fas\u00edtj\u00e1k. Ezt a form\u00e1t minden \u201efelvon\u00e1s\u201d egy\u00e9ni c\u00edmmel val\u00f3 ell\u00e1t\u00e1sa m\u00e9g csak jobban kihangs\u00falyozta. A Patyomkin k\u00fclf\u00f6ldi bemutat\u00e1sa sor\u00e1n a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1tdolgoz\u00f3k ezeket a felvon\u00e1sc\u00edmeket t\u00f6bbnyire elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n

        Az \u00f6t felvon\u00e1s s\u0171r\u00edtett tartalma a k\u00f6vetkez\u0151:<\/p>\n

        I. r\u00e9sz. \u201eEmberek \u00e9s f\u00e9rgek.\u201d A cselekm\u00e9ny expoz\u00edci\u00f3ja. A hadihaj\u00f3 mili\u0151je. Kukacos \u00e9tel. El\u00e9gedetlens\u00e9g cs\u00edr\u00e1i a matr\u00f3zok k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

        II. r\u00e9sz. \u201eDr\u00e1ma a fed\u00e9lzet tatj\u00e1n.\u201d \u201eMinden ember a fed\u00e9lzetre!\u201d A kukacos leves visszautas\u00edt\u00e1sa. A ponyva-jelenet. \u201eTestv\u00e9rek!\u201d A t\u0171zparancs megtagad\u00e1sa. L\u00e1zad\u00e1s. Bossz\u00fa\u00e1ll\u00e1s a tiszteken.<\/p>\n

        III. r\u00e9sz. \u201eA hal\u00e1l felh\u00edv\u00e1sa.\u201d K\u00f6d. Vakulincsuk holttest\u00e9t az ogyesszai kik\u00f6t\u0151be viszik. A halott gy\u00e1szol\u00e1sa. El\u00e9gedetlens\u00e9g. T\u00fcntet\u00e9s. A v\u00f6r\u00f6s z\u00e1szl\u00f3 kit\u0171z\u00e9se.<\/p>\n

        IV. r\u00e9sz. \u201eAz ogyesszai l\u00e9pcs\u0151.\u201d A part \u00e9s a hadihaj\u00f3 bar\u00e1tkoz\u00e1sa. \u00c9lelmiszert viv\u0151 cs\u00f3nakok. L\u00f6v\u00f6ld\u00f6z\u00e9s az ogyesszai l\u00e9pcs\u0151n. A hadihaj\u00f3 t\u00fczet nyit a \u201evez\u00e9rkarra\u201d.<\/p>\n

        V. r\u00e9sz: \u201eTal\u00e1lkoz\u00e1s a haj\u00f3rajjal.\u201d V\u00e1rakoz\u00e1s \u00e9jszaka. Tal\u00e1lkoz\u00e1s a haj\u00f3rajjal. L\u00f6v\u00e9sek. \u201eTestv\u00e9rek!\u201d A haj\u00f3raj megtagadja a t\u0171zparancsot. A hadihaj\u00f3 gy\u0151zelmesen elvonul a haj\u00f3raj mellett.<\/p>\n

        A dr\u00e1ma minden egyes r\u00e9sze, epiz\u00f3djainak akci\u00f3j\u00e1t tekintve, teljesen el\u00fct egym\u00e1st\u00f3l. De egy bizonyos ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s ugyanakkor minden r\u00e9szt \u00e1that s egybeforraszt. (…)<\/p>\n

        A film organikus volta, amely a film egy sejtj\u00e9ben sz\u00fcletett, nemcsak hogy ki\u00e1rad \u00e9s mozgatja a film eg\u00e9sz\u00e9t, hanem sz\u00e9tfesz\u00edti mintegy a film fizikai keret\u00e9t is, \u00e9s kiterjed a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gre. (…)<\/p>\n

        S tov\u00e1bbmen\u0151en le kell sz\u00f6gezn\u00fcnk, hogy az egyes r\u00e9szekben a bels\u0151 \u00e1tmenetek nem puszt\u00e1n egyik hangulatb\u00f3l a m\u00e1sikba val\u00f3 v\u00e1lt\u00e1st jelentenek, nemcsak egy bizonyos ritmusb\u00f3l valamilyen m\u00e1sikba, egy adott esem\u00e9nyb\u0151l a m\u00e1sikba val\u00f3 \u00e1tmenetet val\u00f3s\u00edtanak meg, hanem minden esetben a v\u00e1lt\u00e1s k\u00e9t, egym\u00e1ssal \u00e9les ellent\u00e9tben \u00e1ll\u00f3 min\u0151s\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt megy v\u00e9gbe. Hangs\u00falyozom, minden egyes esetben nem puszta k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gr\u0151l, hanem kontrasztr\u00f3l, \u00e9les ellent\u00e9tr\u0151l van sz\u00f3.<\/p>\n

        (6\/I. 222-5. o.)<\/em><\/p>\n

        Mi is a felv\u00e9tel? Egy darabka celluloid, apr\u00f3, n\u00e9gysz\u00f6gletes k\u00e9p, amely valamilyen \u00faton-m\u00f3don megrendezett esem\u00e9ny egy r\u00e9szlete.<\/p>\n

        \u201eEgym\u00e1ssal \u00f6sszeragasztva, a felv\u00e9telek mont\u00e1zst alkotnak. Term\u00e9szetesen csak akkor, ha ez megfelel\u0151 ritmusban t\u00f6rt\u00e9nik.\u201d Nagyj\u00e1b\u00f3l \u00edgy tan\u00edtott\u00e1k ezt a r\u00e9gi-r\u00e9gi filmiskol\u00e1ban, ezzel a versik\u00e9vel:<\/p>\n

        \u201eL\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre, T\u00e9gl\u00e1t t\u00e9gla mell\u00e9…\u201d<\/p>\n

        Kulesov p\u00e9ld\u00e1ul m\u00e9g ma is t\u00e9gl\u00e1val \u00edr… \u201eA felv\u00e9tel a mont\u00e1zs alapeleme. A mont\u00e1zs ezeknek az elemeknek az \u00f6sszess\u00e9ge.\u201d Rendk\u00edv\u00fcl k\u00e9tes \u00e9s veszedelmes meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s ez. (…)<\/p>\n

        A felv\u00e9tel semmi esetre sem eleme a mont\u00e1zsnak. A felv\u00e9tel a mont\u00e1zs sejtje.<\/p>\n

        Ugyan\u00fagy, ahogy a sejtek hasad\u00e1s \u00fatj\u00e1n egy m\u00e1s nagys\u00e1grendhez tartoz\u00f3 jelens\u00e9get hoznak l\u00e9tre, a szervezetet, ill. az embri\u00f3t, ugyan\u00fagy dialektikus ugr\u00e1s v\u00e1lasztja el a felv\u00e9telt a mont\u00e1zst\u00f3l.<\/p>\n

        Mi a l\u00e9nyege, mi jellemzi teh\u00e1t a mont\u00e1zst \u00e9s – hogy hasonlatunkn\u00e1l maradjunk – ennek sejtj\u00e9t, a felv\u00e9telt?<\/p>\n

        Az \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9s. K\u00e9t szemben\u00e1ll\u00f3 k\u00e9p konfliktusa. L\u00e9nyege teh\u00e1t a konfliktus. Az \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9s.<\/p>\n

        Gy\u0171r\u00f6tt, s\u00e1rgult pap\u00edrlap fekszik el\u0151ttem, rajta a k\u00f6vetkez\u0151 titokzatos feljegyz\u00e9ssel:<\/p>\n

        \u201eL\u00e1ncolat – P. \u00e9s \u00d6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9s – E.\u201d.<\/p>\n

        P. (Pudovkin) \u00e9s E. (j\u00f3magam) k\u00f6z\u00f6tti \u2013 a mont\u00e1zsr\u00f3l folytatott \u2013 heves vita alapvet\u0151 dokumentuma ez.<\/p>\n

        Csaknem szok\u00e1sunkk\u00e1 v\u00e1lt akkoriban, hogy szab\u00e1lyos id\u0151k\u00f6z\u00f6kben k\u00e9s\u0151 \u00e9jszaka felj\u00e1rt hozz\u00e1m, \u00e9s csukott ajt\u00f3k m\u00f6g\u00f6tt hossz\u00fa elvi vit\u00e1k d\u00faltak k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk. Pudovkin – a Kulesov-f\u00e9le iskola h\u00edve l\u00e9v\u00e9n – elkeseredetten v\u00e9dte \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t, miszerint mont\u00e1zs alatt igenis k\u00e9pek \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1t, l\u00e1ncc\u00e1 k\u00f6t\u00e9s\u00e9t kell \u00e9rten\u00fcnk.<\/p>\n

        Ism\u00e9t a \u201et\u00e9gl\u00e1k\u201d!<\/p>\n

        T\u00e9gl\u00e1k, amelyek \u00edgy – \u00fagy csoportos\u00edtva kifejtik, fel\u00e9p\u00edtik az eszm\u00e9t.
        \nEzzel \u00e9les ellent\u00e9tben \u00e9n a saj\u00e1t v\u00e9lem\u00e9nyemet hangoztattam, miszerint a mont\u00e1zs \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9s. Szerintem k\u00e9t adott t\u00e9nyez\u0151 \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9s\u00e9b\u0151l sz\u00fcletik meg a fogalom. Az egyes k\u00e9pek l\u00e1ncc\u00e1 f\u0171z\u00e9se – az \u00e9n n\u00e9zetem szerint – csak egy lehets\u00e9ges speci\u00e1lis eset.<\/p>\n

        (6\/I. 57-59. o.)<\/em><\/p>\n

        Az intellektu\u00e1lis mont\u00e1zs<\/h2>\n

        Az intellektu\u00e1lis mont\u00e1zs nem az eddig ismert fiziol\u00f3giai felhangokon, hanem intellektu\u00e1lis jelleg\u0171 felhangokon \u00e9s mot\u00edvumokon alapul, vagyis: a j\u00e1rul\u00e9kos intellektu\u00e1lis hat\u00e1sok konfliktusban val\u00f3 egym\u00e1sra helyez\u00e9se.<\/p>\n

        (6\/I. 122. o.)<\/em><\/p>\n

        K\u00e9t k\u00e9pszer\u0171en \u00e1br\u00e1zolhat\u00f3 dolog kombin\u00e1ci\u00f3ja olyasminek az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezi, ami egy\u00e9bk\u00e9nt grafikailag \u00e1br\u00e1zolhatatlan.<\/p>\n

        Pl. a v\u00edz jele \u00e9s a szem jele egy\u00fctt s\u00edr\u00e1st jelent, a f\u00fcl jele \u00e9s a kilincs jele egy\u00fctt hallgat\u00f3z\u00e1st, stb. (…)<\/p>\n

        Ez azonban mont\u00e1zs!<\/p>\n

        \u00dagy bizony! Pontosan ezt csin\u00e1ljuk mi is a filmben, mid\u0151n jelent\u00e9s\u00fckben, egyedi tartalmukban semleges, \u00e1br\u00e1zol\u00f3 felv\u00e9telek kombin\u00e1ci\u00f3j\u00e1val, teh\u00e1t a k\u00e9psorok megszerkeszt\u00e9s\u00e9vel szellemi tartalmat hozunk l\u00e9tre.<\/p>\n

        Minden filmkompoz\u00edci\u00f3nak elengedhetetlen eszk\u00f6ze \u00e9s m\u00f3dszere ez. S\u0171r\u00edtett \u00e9s tisztultabb form\u00e1j\u00e1ban pedig ez a kiindul\u00f3pontja az \u201eintellektu\u00e1lis filmnek\u201d.<\/p>\n

        A film ugyanis elvont fogalmak min\u00e9l lakonikusabb vizu\u00e1lis \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekszik.<\/p>\n

        (6\/I. 51. o.)<\/em><\/p>\n

        4.14. Vszevolod Pudovkin<\/h1>\n

        Penz\u00e1ban sz\u00fclettem 1893-ban. Kora ifj\u00fas\u00e1gomban szertelens\u00e9gemmel t\u0171ntem ki. Szenved\u00e9lyesen, de szertelen\u00fcl lelkesedtem a fest\u0151m\u0171v\u00e9szet, a heged\u0171, az asztron\u00f3mia ir\u00e1nt, meg nagyon furcsa, filoz\u00f3fiai p\u00e1rbesz\u00e9dekhez hasonl\u00f3 sz\u00edndarabokat \u00edrtam, s mindehhez t\u00e1rsult egy meglehet\u0151sen \u00e1lland\u00f3 (mindm\u00e1ig megmaradt) vonz\u00f3d\u00e1s a fizikai-matematikai tudom\u00e1nyokhoz, valamint rendk\u00edv\u00fcl heves ellenszenv az orvostudom\u00e1ny ir\u00e1nt, amelyet sz\u00fcleim elhat\u00e1roz\u00e1s\u00e1b\u00f3l, j\u00f6vend\u0151beli munk\u00e1m alapj\u00e1ul kellett volna v\u00e1lasztanom.<\/p>\n

        V\u00e9g\u00fcl m\u00e9gis az \u00e9n akaratom gy\u0151zedelmeskedett, \u00e9s nem az orvosi fakult\u00e1sra iratkoztam be az egyetemen, hanem fizika – matematik\u00e1ra. Szakm\u00e1mul a fizikai k\u00e9mi\u00e1t v\u00e1lasztottam – azt a tudom\u00e1ny\u00e1gat, amely \u00e9ppen azokban az \u00e9vekben kezdett foglalkozni az anyag fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9seivel, \u00e9s az\u00f3ta az atom szerkezet\u00e9t tanulm\u00e1nyoz\u00f3 hatalmas tudom\u00e1nyos ter\u00fclett\u00e9 n\u0151tt.
        \nA fest\u00e9szethez, zen\u00e9hez \u00e9s az irodalomhoz sem lettem azonban h\u0171tlen. \u00c9s ez a foglalatoss\u00e1g j\u00f3l megf\u00e9rt egyetemi tanulm\u00e1nyaimmal.<\/p>\n

        (26\/10. o.)<\/em><\/p>\n

        A megel\u0151z\u0151 \u00e9vek alaposan megv\u00e1ltoztatt\u00e1k ennek a k\u00e9mikusnak a szeml\u00e9let\u00e9t \u00e9s \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9t. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e9ppen akkor t\u00f6rt ki, amikor befejezte a moszkvai egyetemen tanulm\u00e1nyait \u00e9s k\u00e9mikus lett. Pudovkint \u00fagy sorozt\u00e1k be a t\u00fcz\u00e9rs\u00e9gbe, hogy utols\u00f3 vizsg\u00e1i m\u00e9g h\u00e1tra voltak. 1915 febru\u00e1rj\u00e1ban megsebes\u00fclt, hadifogs\u00e1gba ker\u00fclt, \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 h\u00e1rom \u00e9vet egy porosz hadifogolyt\u00e1borban t\u00f6lt\u00f6tte, ahol szabad idej\u00e9ben angolul, n\u00e9met\u00fcl \u00e9s lengyel\u00fcl tanult. R\u00e9szt vett egy sikertelen sz\u00f6k\u00e9si k\u00eds\u00e9rletben, de a n\u00e9met forradalom alatt az orosz foglyok egy csoportja jobb lehet\u0151s\u00e9get tal\u00e1lt, s \u00edgy 1918 v\u00e9g\u00e9n Pudovkin m\u00e1r \u00fajra Moszkv\u00e1ban volt, folytatva a n\u00e9gy \u00e9vvel azel\u0151tt abbahagyott p\u00e1ly\u00e1t. A laborat\u00f3riumi munka k\u00f6zben azonban \u00fajfajta m\u0171v\u00e9szi becsv\u00e1gy nyugtalan\u00edtotta, amely eg\u00e9szen od\u00e1ig vitte, hogy az egyik moszkvai sz\u00ednh\u00e1zban jelentkezett felv\u00e9telre.<\/p>\n

        Meghallgat\u00e1sa sikeresnek bizonyult, de egy darabig m\u00e9g megmaradt k\u00e9mikusi \u00e1ll\u00e1s\u00e1ban. N\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t alatt azonban meg\u00e9rlel\u0151d\u00f6tt benne a d\u00f6nt\u00e9s, de egy teljesen v\u00e1ratlan ir\u00e1nyban:<\/p>\n

        \u201e… L\u00e1ttam D. W. Griffith T\u00fcrelmetlens\u00e9g\u00e9t, amely rendk\u00edv\u00fcli hat\u00e1st tett r\u00e1m. Ez a film lett sz\u00e1momra a j\u00f6v\u0151 filmm\u0171v\u00e9szet\u00e9nek szimb\u00f3luma. Amikor megn\u00e9ztem, meggy\u0151z\u0151dtem, hogy a kinematogr\u00e1fia tulajdonk\u00e9ppen m\u0171v\u00e9szet, m\u00e9ghozz\u00e1 nagy lehet\u0151s\u00e9gek m\u0171v\u00e9szete. Leny\u0171g\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s alig v\u00e1rtam, hogy erre az \u00faj ter\u00fcletre l\u00e9phessek.\u201d<\/em><\/p>\n

        Pudovkin jelentkezett az \u00c1llami Filmiskol\u00e1ba, ahol azonnal felvett\u00e9k, \u00e9s Gargyin a m\u00e1jus elsejei el\u0151ad\u00e1son m\u00e1r be is \u00e1ll\u00edtotta (Pudovkin assziszt\u00e1lt, \u00e9s egy munk\u00e1s meg egy katona kis szerep\u00e9t is elj\u00e1tszotta).<\/p>\n

        \u201eH\u00edrek terjedtek el, hogy egy \u00faj m\u0171hely, a mi saj\u00e1t, szovjet m\u0171hely\u00fcnk ny\u00edlik meg. Kulesov egy keskeny moszkvai mell\u00e9kutc\u00e1ban l\u00e9v\u0151 hajdani mag\u00e1nlak\u00e1sban rendezkedett be. Egyik este, nem sokkal azut\u00e1n, hogy hallottam r\u00f3la, odal\u00e1togattam. Az eg\u00e9sz helyet furcsa illat lengte k\u00f6r\u00fcl, ibolya, celluloid \u00e9s \u00e9gett dr\u00f3t szag\u00e1nak kever\u00e9ke. Valaki r\u00f6gt\u00f6n\u00f6zve j\u00e1tszott egy zongor\u00e1n…\u201d<\/em><\/p>\n

        (20\/ 140. o.)<\/em><\/p>\n

        Amikor el\u0151sz\u00f6r tal\u00e1lkoztam a filmmel, elragadott feladatainak saj\u00e1toss\u00e1ga. Egyetlen m\u0171v\u00e9szet sem m\u00e9rhette vele \u00f6ssze mag\u00e1t. Ezt \u00e9n val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen \u00e9reztem, mivel \u00faj lelkesed\u00e9sem hirtelen j\u00f6tt \u00e9s nagyon er\u0151s volt.
        \nOtthagytam azt a gy\u00e1rat, ahol mint vegy\u00e9sz dolgoztam, \u00e9s bel\u00e9ptem tan\u00edtv\u00e1nyk\u00e9nt L. V. Kulesovhoz, egy fiatal rendez\u0151h\u00f6z, akinek munk\u00e1i k\u00e9s\u0151bb a szovjet filmm\u0171v\u00e9szet alapjait rakt\u00e1k le. \u00d6t \u00e9vig dolgoztam Kulesov csoportj\u00e1ban, v\u00e9geztem a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben mindenf\u00e9le feladatot, ami csak el\u0151fordul a film ter\u00fclet\u00e9n. \u00cdrtam forgat\u00f3k\u00f6nyveket, rajzoltam d\u00edszletterveket, \u00e9p\u00edtettem d\u00edszleteket, j\u00e1tszottam kicsi \u00e9s nagy sz\u00edn\u00e9szi szerepeket, elv\u00e9geztem adminisztrat\u00edv megb\u00edz\u00e1sokat, rendeztem egyes jeleneteket, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl v\u00e1gtam. (…)<\/p>\n

        1925-ben kaptam az els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 rendez\u0151i feladatot, amely Az agyvel\u0151 mechanizmusa c\u00edm\u0171 film volt. N\u00e9pszer\u0171 form\u00e1ban magyar\u00e1zta el I. P. Pavlov tan\u00e1nak \u00e9s k\u00eds\u00e9rleteinek l\u00e9nyeg\u00e9t.<\/p>\n

        A film befejez\u00e9sekor meg\u00e9rtettem, hogy a kinematogr\u00e1fia lehet\u0151s\u00e9geit csak most kezdem felfedezni. A tal\u00e1lkoz\u00e1s a tudom\u00e1nnyal meger\u0151s\u00edtette a m\u0171v\u00e9szetbe vetett hitemet. Most m\u00e1r m\u00e9ly meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, hogy az emberi ismereteknek ez a k\u00e9t ter\u00fclete sokkal szorosabb kapcsolatban van egym\u00e1ssal, mint sokan hinn\u00e9k.<\/p>\n

        (26\/ 11. o.)<\/em><\/p>\n

        Az anya<\/h2>\n

        Eml\u00e9kszem, milyen \u00f3ri\u00e1si jelent\u0151s\u00e9ge volt sz\u00e1momra Az anya forgat\u00e1sakor mindennek, ami a film h\u0151seit k\u00f6r\u00fclvette. S\u0171r\u0171, s\u00f6t\u00e9t, nyomor\u00fas\u00e1gos l\u00e1mp\u00e1sokt\u00f3l alig-alig megvil\u00e1g\u00edtott \u00e9jszak\u00e1val kezd\u0151dik; tavasz, t\u00fck\u00f6rf\u00e9nyes s\u00e1r, a mindenfel\u0151l \u00f6sszefoly\u00f3 v\u00edzen remeg\u0151 napsug\u00e1r, a zajl\u00f3 foly\u00f3 hatalmas, \u00fasz\u00f3 j\u00e9gt\u00e1bl\u00e1kkal, amelyek nagy er\u0151vel \u00fctk\u00f6znek a h\u00edd k\u0151 j\u00e9gt\u00f6r\u0151ibe: ez a fin\u00e1l\u00e9.<\/p>\n

        Mindez nem statikus \u201eh\u00e1tt\u00e9r\u201d a sz\u00edn\u00e9szi dial\u00f3gus m\u00f6g\u00f6tt, hanem a filmh\u0151s\u00f6k \u00e9let\u00e9nek re\u00e1lisan mozg\u00f3 \u00e9s fejl\u0151d\u0151 r\u00e9sze. Nem t\u00fal szerencs\u00e9sen megv\u00e1lasztott sz\u00f3val \u201eatmoszf\u00e9r\u00e1nak\u201d szoktuk nevezni. A sz\u00ednpadon ez benne foglaltatik a sz\u00edn\u00e9szek j\u00e1t\u00e9k\u00e1ban, a szavak felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1ban, n\u00e9mi seg\u00edts\u00e9get kap a d\u00edszlett\u0151l \u00e9s a vil\u00e1g\u00edt\u00e1st\u00f3l. A filmben ez \u00f3ri\u00e1si k\u00f6lt\u0151i er\u0151. \u00c9ppen az ember bels\u0151 \u00e9let\u00e9nek elv\u00e1laszthatatlans\u00e1ga a k\u00f6rnyez\u0151 vil\u00e1gt\u00f3l adja meg a k\u00f6lt\u0151i \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00e1snak azt a re\u00e1lis magass\u00e1got, amely a m\u0171v\u00e9szetben n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen. (…)<\/p>\n

        Mindenekel\u0151tt felfedeztem a magam sz\u00e1m\u00e1ra a portr\u00e9 titk\u00e1t (a fest\u0151k bizony\u00e1ra m\u00e1r r\u00e9ges-r\u00e9gen ismerik); nyilv\u00e1n innen sz\u00e1rmaztak azok a r\u00f6vid\u00fcl\u00e9ses felv\u00e9telek \u00e9s az embernek az a gondos elhelyez\u00e9se a k\u00e9pkocka kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1ban, amelyet azt\u00e1n megeml\u00edtett a kritika az \u00e9n munk\u00e1imr\u00f3l sz\u00f3lva. A Kulesov-f\u00e9le iskola t\u0151lem idegen, kondicion\u00e1lt sz\u00edn\u00e9szi j\u00e1t\u00e9kra nevelt. Az anya forgat\u00e1sakor fedeztem fel a sz\u00edn\u00e9szi munka legkisebb r\u00e9szletekbe men\u0151 \u0151szintes\u00e9g\u00e9nek fontoss\u00e1g\u00e1t. Ahol csak lehets\u00e9ges volt, felcser\u00e9ltem a \u201ej\u00e1t\u00e9kot\u201d term\u00e9szetes kirobban\u00e1sokkal: a n\u00e9mafilm mimik\u00e1ja erre kimer\u00edthetetlen lehet\u0151s\u00e9geket ny\u00fajtott.<\/p>\n

        Ugyanazzal a sz\u00edv\u00f3ss\u00e1ggal, amellyel az igazs\u00e1g vil\u00e1gos kifejez\u00e9s\u00e9t kerestem az emberi arcon, igyekeztem megtal\u00e1lni a kifejez\u0151 igazs\u00e1got az embert k\u00f6r\u00fclvev\u0151 term\u00e9szetben is.<\/p>\n

        (26\/ 13. o.)<\/em><\/p>\n

        4.15. Alekszandr Dovzsenko<\/h1>\n

        \u201e1894-ben sz\u00fclettem, amit m\u00e9g mindig b\u00e1nok. 1904-ben kellett volna sz\u00fcletnem – akkor t\u00edz \u00e9vvel fiatalabb voln\u00e9k!<\/p>\n

        Sz\u00fcleim \u00edr\u00e1studatlan k\u00f6z\u00e9pparasztok.<\/p>\n

        Tanulm\u00e1nyaim: elemi iskola, k\u00f6z\u00e9piskola, tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151, n\u00e9gy \u00e9vig term\u00e9szettudom\u00e1nyi tanulm\u00e1nyok, atl\u00e9tika. Azt\u00e1n az egyetem, m\u00e1sf\u00e9l \u00e9v biol\u00f3gia, h\u00e1rom \u00e9v a Kereskedelmi F\u0151iskol\u00e1n (int\u00e9zetben), ahol f\u00e9l\u00e9venk\u00e9nt mentem \u00e1t a k\u00f6zgazdas\u00e1gr\u00f3l a technol\u00f3gi\u00e1ra \u00e9s vissza, m\u00edg v\u00e9gre \u00e9szhez t\u00e9rtem, \u00e9s otthagytam az eg\u00e9szet.<\/p>\n

        Kizavartam a lengyeleket Kijevb\u0151l. R\u00e9szt vettem a K\u00f6zoktat\u00e1si N\u00e9pbiztoss\u00e1g kijevi szekci\u00f3j\u00e1nak megszervez\u00e9s\u00e9ben, sok\u00e1ig a koll\u00e9gium titk\u00e1ra voltam \u00e9s ir\u00e1ny\u00edtottam a v\u00e1rosi szervezetet. Egyidej\u0171leg a kijevi N\u00e9pm\u0171vel\u00e9si Igazgat\u00f3s\u00e1g tagja voltam.<\/p>\n

        1921-ben a Harkov \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re l\u00e9trehozott n\u00e9pbiztoss\u00e1gra helyeztek \u00e1t. Innen k\u00fclf\u00f6ldre ker\u00fcltem, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szovjet k\u00f6vets\u00e9gekre. Dolgoztam lengyelorsz\u00e1gi k\u00f6vets\u00e9g\u00fcnk\u00f6n; Berlinben konzul\u00e1tusi titk\u00e1r voltam. De ezt is otthagytam, hogy Erich Heckel professzorn\u00e1l festeni tanuljak.
        \n1923 v\u00e9g\u00e9n t\u00e9rtem vissza Harkovba. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00fajs\u00e1gokn\u00e1l \u00e9s foly\u00f3iratokn\u00e1l grafikusk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dtem.<\/p>\n

        Azt\u00e1n pedig \u2013 a VUFKU (az ukr\u00e1n filmst\u00fadi\u00f3)\u2026<\/p>\n

        (20\/24. o.)<\/em><\/p>\n

        A jubileumi \u00e9vben, 1927-ben fejezte be Alekszandr Dovzsenko els\u0151 j\u00e1t\u00e9kfilmj\u00e9t, amelynek azonban m\u00e9g nem sok k\u00f6ze van alapvet\u0151 filmelgondol\u00e1saihoz, ez\u00e9rt k\u00e9s\u0151bb ki is hagyta m\u0171veinek list\u00e1j\u00e1b\u00f3l (A diplomata t\u00e1sk\u00e1ja) (…) \u201eK\u00f6vetkez\u0151 filmem, a Zvenyigora, st\u00edlusbeli diszharm\u00f3ni\u00e1ja ellen\u00e9re lehet\u0151s\u00e9get teremtett, hogy felm\u00e9rjem filmrendez\u0151i k\u00e9pess\u00e9gemet. Akkor kezdtem \u00e1lmodni arr\u00f3l, hogy \u00f6n\u00e1ll\u00f3an alkossak egy teljes filmet, s hogy \u00e9n legyek a felel\u0151s az eg\u00e9sz\u00e9rt a forgat\u00f3k\u00f6nyvt\u0151l a vet\u00edt\u00e9sig.\u201d<\/p>\n

        (20\/235. o.)<\/em><\/p>\n

        \u201eK\u00f6vetkez\u0151 filmemben, az Arzen\u00e1lban m\u00e1r alaposan lesz\u0171k\u00edtettem filmm\u0171v\u00e9szeti feladataim k\u00f6r\u00e9t. Az volt a c\u00e9lom, hogy az ukrajnai oszt\u00e1lyharcot \u00e1br\u00e1zoljam a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n. A Scsorsz ennek a tematik\u00e1nak folytat\u00e1sa egy \u00fajszer\u0171bb filmnyelven. A feladat teh\u00e1t legf\u0151k\u00e9ppen politikai, p\u00e1rtjelleg\u0171 volt. Az Arzen\u00e1l h\u0151sei m\u00e9g nincsenek igaz\u00e1n megszem\u00e9lyes\u00edtve. Ink\u00e1bb csak eszm\u00e9ket, ideol\u00f3gi\u00e1kat k\u00e9pviselnek. A Zvenyigor\u00e1hoz hasonl\u00f3an nem t\u00edpusokkal, hanem oszt\u00e1ly-kateg\u00f3ri\u00e1kkal dolgoztam.<\/p>\n

        Az \u00e1br\u00e1zoland\u00f3 esem\u00e9nyek \u00f3ri\u00e1s volta arra k\u00e9nyszer\u00edtett, hogy a forgat\u00e1s alatt nagy fesz\u00fclts\u00e9geket teremtsek. Ez \u00fagy v\u00e1lt lehets\u00e9gess\u00e9, hogy egy k\u00f6lt\u0151i nyelvet alkalmaztam, amely k\u00e9s\u0151bb egy\u00e9ni jellegzetess\u00e9gemm\u00e9 v\u00e1lt. Lass\u00fa l\u00e9ptekkel k\u00f6zeledtem a film-realizmushoz.<\/p>\n

        Az Arzen\u00e1l fogadtat\u00e1sa v\u00e1ratlan \u00e9s keserves volt. A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00e9s a p\u00e1rt meg\u00e9rtette a filmet, de az irodalmi k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny elutas\u00edtotta. A sajt\u00f3 kirohant ellene, engem pedig \u00e9veken \u00e1t bojkott\u00e1lt; a vezet\u00e9s h\u0171v\u00f6s tart\u00f3zkod\u00e1ssal \u00e9s \u00e9rtetlen\u00fcl figyelt. Mindenesetre t\u00e9ny, hogy azt az \u00edr\u00f3k\u00fcld\u00f6tts\u00e9get, amelyik az\u00e9rt utazott fel Moszkv\u00e1ba, hogy tiltakozz\u00e9k, \u00e9s hogy filmemet a m\u0171sorr\u00f3l lev\u00e9tesse, nem utas\u00edtott\u00e1k rendre.<\/p>\n

        Pedig az Arzen\u00e1l kifog\u00e1stalan film. \u00c9rt\u00e9kel\u00e9se \u00e9s meg\u00edt\u00e9l\u00e9se els\u0151sorban politikai k\u00e9rd\u00e9s volt. Erre igen j\u00f3l eml\u00e9kszem. Nagy esem\u00e9ny az \u00e9letemben ez a film. Ezzel a filmmel v\u00e1ltam politikai munk\u00e1ss\u00e1, ekkor n\u0151tt be a fejem l\u00e1gya. B\u00fcszke is voltam \u00e9s csal\u00f3dott is; megsejtettem, hogy ebben a mi mai vil\u00e1gunkban se minden fen\u00e9kig tejfel.<\/p>\n

        S bizony nem volt. Neh\u00e9z lett az \u00e9let.\u201d<\/p>\n

        (4\/80-81. o.)<\/em><\/p>\n

        A f\u00f6ld<\/h2>\n

        Dovzsenko F\u00f6ldj\u00e9nek mes\u00e9je olyan egyszer\u0171, hogy szinte nincs is t\u00f6rt\u00e9nete: egy ukr\u00e1n falu fiatal parasztjai traktort akarnak v\u00e1s\u00e1rolni, hogy meggyors\u00edts\u00e1k a j\u00f6v\u0151 meg\u00e9rkez\u00e9s\u00e9t falujukba; de egy kul\u00e1k a kommunizmust\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelm\u00e9ben meg\u00f6li a falu ifj\u00fa vezet\u0151j\u00e9t. Ez a r\u00f6vid cselekm\u00e9ny aligha sejteti azokat az er\u00e9nyeket, amelyek miatt A f\u00f6ldet a vil\u00e1g filmm\u0171v\u00e9szete egyik klasszikus\u00e1nak tartj\u00e1k. Az eg\u00e9sz alkot\u00e1s l\u00edrais\u00e1ga, amely Dovzsenk\u00f3nak \u201ea f\u00f6ldr\u0151l\u201d, az \u00e9letr\u0151l \u00e9s hal\u00e1lr\u00f3l kialakult filoz\u00f3fiai szeml\u00e9let\u00e9b\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkozik -, ez marad meg mindenkinek az eml\u00e9kezet\u00e9ben, aki csak l\u00e1tta ezt a sz\u00e9p filmet.<\/p>\n

        A filmr\u0151l sz\u00f3lv\u00e1n, el\u0151sz\u00f6r is a bevezet\u00e9sre kell gondolnunk, mikor a b\u00e9k\u00e9sen haldokl\u00f3 \u00f6regember el\u00e9gedett \u00f6r\u00f6mmel harap egy alm\u00e1ba; vagy arra a temet\u00e9si menetre, amikor az almafa \u00e1gai v\u00e9gigsim\u00edtj\u00e1k a halott arc\u00e1t; vagy Vaszilij boldog t\u00e1nc\u00e1ra a holds\u00fct\u00f6tte falu ny\u00e1ri por\u00e1ban, a t\u00e1ncra, amely egy l\u00f6v\u00e9ssel v\u00e9gz\u0151dik; vagy a gyilkos \u0151r\u00fclt t\u00e1nc\u00e1ra a n\u00e9ma s\u00edrok k\u00f6z\u00f6tt. A v\u00e9gs\u0151 mondand\u00f3ra azonban nem sz\u00edvesen gondolunk; Ivor Montagu figyelmeztet benn\u00fcnket arra, hogy mi\u00e9rt nem:<\/p>\n

        \u201eMert Dovzsenko filmjeinek kulcsa mindig a hal\u00e1l. Igen, minden dolgok legegyszer\u0171bbike. A hal\u00e1l, amit azonban sohasem tekint \u00fagy, mintha befejez\u00e9s, v\u00e9g, porb\u00f3l porr\u00e1 lev\u00e9s volna. Hanem ink\u00e1bb \u00e1ldozat, s\u0151t: a l\u00e9nyeg, az \u00e9let meg\u00fajul\u00e1sa v\u00e9gtelen folyamat\u00e1nak egy r\u00e9sze…\u201d<\/em><\/p>\n

        (29\/269. o.)<\/em><\/p>\n

        4.18. Fenegyerekek \u2013 FEKSZ<\/h1>\n

        A Petrogr\u00e1di Proletkult sz\u00ednpad\u00e1n 1922. szeptember 25-\u00e9n el\u0151ad\u00e1sra ker\u00fclt Gogol: Le\u00e1nyk\u00e9r\u00e9s c. sz\u00edndarabja. Mint a plak\u00e1t hirdette, ez a nagy \u00edr\u00f3 m\u0171v\u00e9nek \u201evillamos\u00edtott\u201d el\u0151ad\u00e1sa volt. A Le\u00e1nyk\u00e9r\u00e9s k\u00e9tfelvon\u00e1sos v\u00edgj\u00e1t\u00e9kb\u00f3l \u201eh\u00e1romfelvon\u00e1sos tr\u00fckk\u00e9\u201d alakult \u00e1t. Az el\u0151ad\u00e1sba az operett, a melodr\u00e1ma, a farce, a cirkusz, a variet\u00e9, a grand-guignol \u00e9s az amerikai t\u00e1ncok elemeit illesztett\u00e9k be.<\/p>\n

        Ez volt az els\u0151 nyilv\u00e1nos fell\u00e9p\u00e9se a Kozincev \u00e9s Trauberg \u00e1ltal alap\u00edtott FEKSZ amat\u0151r sz\u00ednh\u00e1zi st\u00fadi\u00f3j\u00e1nak. Az el\u0151ad\u00e1s botr\u00e1nnyal vegyes sikert aratott.<\/p>\n

        Az 1922-ben megjelent EXCENTRIZMUS c\u00edm\u0171 ki\u00e1ltv\u00e1ny-gy\u0171jtem\u00e9ny \u00edgy fogalmazta meg a FEKSZ m\u0171v\u00e9szi hitvall\u00e1s\u00e1t:<\/p>\n

        \u201eExcentricizmus (n\u00e9vjegy)
        \nFilmfalvi Pinkarton
        \nKora: 1 \u00e9v!!!<\/p>\n

        Az al\u00e1bbiak szerint:<\/p>\n

        I. KULCS A T\u00c9NYEKHEZ<\/p>\n

        1. Tegnap \u2013 k\u00e9nyelmes dolgoz\u00f3szob\u00e1k. Kopasz fejek. Elk\u00e9pzeltek, d\u00f6nt\u00f6ttek, kigondoltak. Ma – jel. A g\u00e9pekhez! Sz\u00edjak, l\u00e1ncok, kerekek, karok, l\u00e1bak, villamoss\u00e1g. A termel\u00e9s ritmusa. Tegnap \u2013 m\u00fazeumok, szent\u00e9lyek, k\u00f6nyvt\u00e1rak. Ma \u2013 gy\u00e1rak, \u00fczemek, dokkok.
        \n2. Tegnap \u2013 eur\u00f3pai kult\u00fara. Ma \u2013 amerikai technika. Ipar, termel\u00e9s a csillagos z\u00e1szl\u00f3 alatt. Vagy amerikaniz\u00e1l\u00e1s, vagy a temet\u00e9si menetek hivatala.
        \n3. Tegnap \u2013 szalonok. Meghajl\u00e1sok. B\u00e1r\u00f3k. Ma \u2013 rikkancsok ki\u00e1lt\u00e1sai, botr\u00e1nyok, a rend\u0151r gumibotja, zaj, kiab\u00e1l\u00e1s, dobog\u00e1s, rohan\u00e1s.<\/p>\n

        A MA TEMP\u00d3JA: A k\u00f6z\u00fat beviszi az \u00e9letbe az amerikai, koncentr\u00e1lt g\u00e9p ritmus\u00e1t.<\/p>\n

        A FEKSZ harcot hirdet \u201ea kisbet\u0171vel \u00edrott, f\u00fcgefalev\u00e9l \u00e9s piedeszt\u00e1l n\u00e9lk\u00fcli m\u0171v\u00e9szet\u00e9rt.”<\/p>\n

        Sz\u00fcl\u0151inek a FEKSZ a k\u00f6vetkez\u0151ket ismeri el:<\/p>\n

        A sz\u00f3ban: a chanson\u00e9nekesn\u0151t, Pinkertont, az aukci\u00f3k kiki\u00e1lt\u00f3j\u00e1nak rikolt\u00e1s\u00e1t, az utcai vereked\u00e9st.<\/p>\n

        A fest\u00e9szetben: a cirkuszi plak\u00e1tot, a ponyvareg\u00e9ny c\u00edmlapj\u00e1t. A zen\u00e9ben: a jazzt (a n\u00e9ger jazzt), a cirkuszi indul\u00f3kat.<\/p>\n

        A balettben: az amerikai apacsl\u00e1ncot.<\/p>\n

        A sz\u00ednh\u00e1zban: a variet\u00e9t, a filmet, a cirkuszt, zen\u00e9s k\u00e1v\u00e9h\u00e1zat, az \u00f6k\u00f6lv\u00edv\u00e1st.
        \nA FEKSZ sz\u00ednh\u00e1zi programja a k\u00f6vetkez\u0151ket hirdette (r\u00f6vid\u00edtve):<\/p>\n

        1. Az el\u0151ad\u00e1s: ritmikus dobol\u00e1s az idegeken.
        \n2. Legmagasabb szempont: a tr\u00fckk.
        \n3. A szerz\u0151: feltal\u00e1l\u00f3, \u00f6tletgy\u00e1rt\u00f3.
        \n4. A sz\u00edn\u00e9sz: mechaniz\u00e1l\u00f3dott mozg\u00e1s, nem koturnus, hanem g\u00f6rkorcsolya, nem maszk, hanem pipacspiros orr. A j\u00e1t\u00e9k nem mozg\u00e1s, hanem szenvelg\u00e9s, nem mimika, hanem grimasz, nem sz\u00f3, hanem ki\u00e1lt\u00e1s.
        \n5. A sz\u00edndarab: tr\u00fckk\u00f6k sorozata. Ezer l\u00f3er\u0151s temp\u00f3. Hajsz\u00e1k, \u00fcld\u00f6z\u00e9sek, menek\u00fcl\u00e9s. Forma: k\u00f6zj\u00e1t\u00e9k.
        \n6. A sz\u00ednpadi jelmez elemei: kiemelked\u0151 p\u00fapok, p\u00f3khasak, \u00e9g\u0151v\u00f6r\u00f6s par\u00f3k\u00e1k. Az alap: a sz\u00edntelen \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s.
        \n7. Dud\u00e1k, l\u00f6v\u00e9sek, \u00edr\u00f3g\u00e9pek, f\u00fctty\u00f6k, szir\u00e9n\u00e1k, excentrikus zene. Az \u00faj ritmus alapeleme a csecsotka…
        \n8. Mozg\u00e1s szint\u00e9zis: az akrobatika, a sport, a t\u00e1nc, a konstrukt\u00edv-mechanikus mozg\u00e1s elemeib\u0151l.
        \n9. K\u00e1nk\u00e1n a logika \u00e9s a j\u00f3zan \u00e9rtelem k\u00f6tel\u00e9n. Az \u201e\u00e9rtelmetlens\u00e9gen” \u00e9s a \u201elehetetlenen” kereszt\u00fcl az excentrikusig.<\/p>\n

        Kozincev \u00e9s Trauberg st\u00fadi\u00f3jukkal egy\u00fctt e programmal kapcsol\u00f3dnak be a filmgy\u00e1rt\u00e1sba.<\/p>\n

        1924-ben a FEKSZ elk\u00e9sz\u00edti els\u0151 filmj\u00e9t Okt\u00f3 Berta kalandjai c\u00edmmel. A filmet Kozincev \u00e9s Trauberg \u00edrta \u00e9s rendezte. Ez h\u00e1romfelvon\u00e1sos \u201eexcentrikus agit\u00e1ci\u00f3s v\u00edgj\u00e1t\u00e9k-karikat\u00fara” volt.<\/p>\n

        A v\u00edgj\u00e1t\u00e9kban Kozincev \u00e9s Trauberg felvonultatt\u00e1k valamennyi sz\u00ednh\u00e1zi tr\u00fckkj\u00fcket, tov\u00e1bb\u00e1 azokat a technikai brav\u00farokat, amiket a korabeli amerikai burleszkekben l\u00e1ttak. A filmnek nem volt mes\u00e9je, hanem \u201ea tr\u00fckk\u00f6k sorozat\u00e1b\u00f3l\u201d \u00e1llott. A film h\u0151sn\u0151j\u00e9nek, Okt\u00f3 Berta h\u00e1zgondnokn\u0151nek ellenfele Goolidge Cursonovics Poincar\u00e9, a nemzetk\u00f6zi imperializmus jelk\u00e9pes figur\u00e1ja. A cselekm\u00e9ny a legszokatlanabb helyeken j\u00e1tsz\u00f3dik: egy villamos tetej\u00e9n, rep\u00fcl\u0151g\u00e9pen, a Szent Izs\u00e1k sz\u00e9kesegyh\u00e1z kupol\u00e1j\u00e1n. Beker\u00fcltek a filmbe agit\u00e1ci\u00f3s \u00e9s rekl\u00e1mc\u00e9lokat szolg\u00e1l\u00f3 k\u00e9pek \u00e9s jelenetek is. Egy utas nem sz\u00e1llhat fel a rep\u00fcl\u0151g\u00e9pre, mert nem tagja a L\u00e9giflotta Bar\u00e1ti T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1nak. Egy ember nem tudja felakasztani mag\u00e1t nadr\u00e1gtart\u00f3j\u00e1ra, mert az leszakad; a felirat \u00edgy figyelmeztet: \u201e\u00cdgy j\u00e1r az, aki nem a Leningr\u00e1di Fo\u00acgyaszt\u00e1si Sz\u00f6vetkezetben v\u00e1s\u00e1rol nadr\u00e1gtart\u00f3t!\u201d (…)<\/p>\n

        1924-ben Kozincev \u00e9s Trauberg filmsz\u00edn\u00e9sz-st\u00fadi\u00f3t szerveztek, amelybe sz\u00ednh\u00e1zi st\u00fadi\u00f3juk tan\u00edtv\u00e1nyai, valamint \u00fajonnan jelentkez\u0151 fiatalok l\u00e9ptek be. A sz\u00edn\u00e9sznevel\u00e9s m\u00f3dszere k\u00f6zel \u00e1llt Kulesov\u00e9hoz. A n\u00f6vend\u00e9kek els\u0151sorban fizikai jelleg\u0171 oktat\u00e1sban r\u00e9szes\u00fcltek – k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le testmozg\u00e1sra: \u00f6k\u00f6lv\u00edv\u00e1sra, akrobatik\u00e1ra, v\u00edv\u00e1sra, stb. tan\u00edtott\u00e1k \u0151ket. A sportt\u00e1rgyakkal p\u00e1rhuzamosan folyt a mimika, a sz\u00ednpadi mozg\u00e1s, a felvev\u0151g\u00e9p el\u0151tti magatart\u00e1s oktat\u00e1sa. Semmif\u00e9le \u00e1t\u00e9l\u00e9s, semmif\u00e9le \u201epszichologiz\u00e1l\u00e1s!” Az \u00e9rzelmi megnyilv\u00e1nul\u00e1sokat vagy pontosan kisz\u00e1m\u00edtott mozdulatok \u00e9s mimika seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k, vagy pedig a t\u00e1rgyakkal val\u00f3 kapcsolatuk r\u00e9v\u00e9n.<\/p>\n

        Kulesov t\u00edpus-sz\u00edn\u00e9szeihez hasonl\u00f3an, a FEKSZ sz\u00edn\u00e9szei is k\u00fcls\u0151dleges, illusztr\u00e1l\u00f3 munk\u00e1t v\u00e9geztek, s minden feladattal megbirk\u00f3ztak, am\u00edg az a szerep k\u00fcls\u0151 rajz\u00e1ra vonatkozott, de tehetetlen\u00fcl \u00e1lltak szemben az emberi l\u00e9lek megnyilv\u00e1nul\u00e1saival.<\/p>\n

        (19\/II. 48-51. o.)<\/em><\/p>\n

        4.17. Abraam Room<\/h1>\n

        Egy \u00faj rendez\u0151 h\u00e1rom eredeti \u00e9s felt\u0171n\u0151en sikeres filmmel lepte meg a szovjet filmvil\u00e1got; valamennyi 1925 nyara \u00e9s 1926 tele k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00fclt. Abraam Room filmkarrierje 1924-ben kezd\u0151d\u00f6tt, de az \u00e9vben k\u00e9sz\u00fclt szer\u00e9ny filmjei senkit sem k\u00e9sz\u00edtettek fel (rajta k\u00edv\u00fcl) a Hal\u00e1l\u00f6b\u00f6l \u00e9s Az \u00e1rul\u00f3 melodramatikus izgalm\u00e1ra, vagy m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 az igen frissen hat\u00f3 \u201ekalandfilmre\u201d, a Kispolg\u00e1r utca 3-ra, amelyet vil\u00e1gszerte ink\u00e1bb \u00c1gy \u00e9s d\u00edv\u00e1ny c\u00edmen ismernek. Ebben az id\u0151ben Room a filmf\u0151iskol\u00e1n tan\u00edtott, ahol saj\u00e1t m\u0171helye is volt. Egyben ez az id\u0151szak volt eg\u00e9sz \u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak legterm\u00e9kenyebb korszaka. Room m\u00e1r 1914 \u00f3ta r\u00e9szt vett amat\u0151r sz\u00ednh\u00e1zak munk\u00e1j\u00e1ban, bele\u00e9rtve ebbe a leningr\u00e1di Pszicho-Neurol\u00f3giai Int\u00e9zetben (1915-17) t\u00f6lt\u00f6tt h\u00e1rom \u00e9vet is, ahol egy di\u00e1ksz\u00ednpadot vezetett.<\/p>\n

        Roomot az apr\u00f3l\u00e9kos megfigyel\u00e9sekre \u00e9p\u00fcl\u0151, meghitt kapcsolatokr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt mesterm\u0171 tette h\u00edress\u00e9. Sok j\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u0171 ember alkotta az \u00c1gy \u00e9s d\u00edv\u00e1nyt: a forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3 Sklovszkij; Room asszisztense \u00e9s d\u00edszlettervez\u0151je Jutkevics; az operat\u0151r Giber; a h\u00e1rom kiv\u00e1l\u00f3 f\u0151szerepl\u0151: Szemjonova, Batalov, Fogel. A t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz m\u00e9gis Abraam Roomnak ny\u00fajtja a p\u00e1lm\u00e1t, noha sem az \u00c1gy \u00e9s d\u00edv\u00e1ny el\u0151tt, sem ut\u00e1na nem tal\u00e1lunk \u00e9letm\u0171v\u00e9ben ezzel \u00f6sszehasonl\u00edthat\u00f3 filmet.<\/p>\n

        B\u00e1r az olvas\u00f3 tal\u00e1n nem l\u00e1tta ezt a filmet, \u00e9rezheti, hogy kom\u00e9di\u00e1nak \u00e9s trag\u00e9di\u00e1nak milyen k\u00e9nyesen egyens\u00falyozott kombin\u00e1ci\u00f3ja \u00e9p\u00fclt itt fel. \u00c9s milyen ritk\u00e1n siker\u00fcl ilyen kombin\u00e1ci\u00f3! Ilyen t\u00e9ma, ilyen re\u00e1lis k\u00f6rnyezetben sem a szovjet film t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, de m\u00e1shol sem fordult el\u0151. A szovjet kritikusok \u00e9s filmt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek nem voltak valami b\u00fcszk\u00e9k a szovjet filmhagyom\u00e1nyoknak erre a vadhajt\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s a film fogadtat\u00e1sa a maga kor\u00e1ban is ink\u00e1bb becsm\u00e9rl\u0151, mint elismer\u0151 volt.<\/p>\n

        (20\/208-9. o.)<\/em><\/p>\n

        4.18. Fridrih Ermler<\/h1>\n

        Lassan indult (…) Fridrih Ermler egyre sz\u00e9lesed\u0151 munk\u00e1ss\u00e1ga. Az a kisfi\u00fa, aki egy gy\u00f3gyszer\u00e9sz kifut\u00f3ja volt, \u00e9s beszervezte a szomsz\u00e9d gyerekeket, hogy a h\u00e1ts\u00f3 udvaron elj\u00e1tssz\u00e1k filmforgat\u00f3k\u00f6nyveit, v\u00e9gre od\u00e1ig jutott, hogy \u00e1lmait \u00e9s rem\u00e9nyeit celluloid szalagra r\u00f6gz\u00edthette. Gyerekszerepl\u00e9se (Viszkovszkij V\u00f6r\u00f6s partiz\u00e1nok c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben), majd a Leningr\u00e1di Filmtechnikum a val\u00f3s\u00e1g \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak lelkes h\u00edv\u00e9v\u00e9 tett\u00e9k. (…) Hogy szembesz\u00e1lljon a formai elemek k\u00fcls\u0151s\u00e9ges alkalmaz\u00e1s\u00e1val, Ermler a hallgat\u00f3kkal megszervezte a KEM-et (K\u00eds\u00e9rleti Filmm\u0171hely), amely \u201ek\u00eds\u00e9rleti k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt\u201d, film n\u00e9lk\u00fcl tervezte \u00e9s j\u00e1tszotta el \u00f6tleteit. \u0150 \u00e9s egy m\u00e1sik kezd\u0151 rendez\u0151, Eduard Johanson elhat\u00e1rozt\u00e1k, hogy filmre viszik elk\u00e9pzel\u00e9seiket. K\u00f6z\u00f6sen rendezett els\u0151 filmj\u00fck A vihar gyermekei (…) esem\u00e9nysor\u00e1t a feh\u00e9rg\u00e1rdist\u00e1k \u00e1ltal elfogott komszomolcsapat kalandjai (…) szolg\u00e1ltatt\u00e1k an\u00e9lk\u00fcl, hogy a rendez\u0151k k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb jellem\u00e1br\u00e1zol\u00e1st adtak volna. (…)<\/p>\n

        K\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1llalkoz\u00e1suk eml\u00e9kezetesebb lett, nyugodtabb hangv\u00e9tel\u0171, \u00e9s k\u00f6zelebb \u00e1llt Ermler k\u00e9s\u0151bbi, \u00e9rett munk\u00e1i szellem\u00e9hez. A K\u00e1tyka ranettalm\u00e1i egy le\u00e1nyr\u00f3l sz\u00f3l, aki a NEP els\u0151 napjaiban Petrogr\u00e1dba megy munk\u00e1t keresni, de nem tal\u00e1l m\u00e1s lehet\u0151s\u00e9get, mint hogy alm\u00e1t \u00e1ruljon az utc\u00e1n, ahol az alvil\u00e1ggal ker\u00fcl kapcsolatba. (…)<\/p>\n

        Fridrih Ermler utols\u00f3 \u00e9s legjobb n\u00e9mafilmje is mutat fel stiliz\u00e1l\u00f3 von\u00e1sokat, mivel azonban a film tiszta agit\u00e1ci\u00f3s c\u00e9lzata f\u00e9kezi a t\u00falzott stiliz\u00e1l\u00e1st, nem zavarj\u00e1k meg a film st\u00edlus\u00e1t. Az agit\u00e1ci\u00f3s filmek hagyom\u00e1ny\u00e1t k\u00f6vet\u0151 A c\u00e1r utols\u00f3 alattval\u00f3ja s\u00fcrget\u0151 t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1kat vet fel, de k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az ilyenfajta filmekt\u0151l abban, hogy sokkal t\u00f6bb k\u00e9rd\u00e9st \u00e9rint, kritik\u00e1ja pedig m\u00e9lyebb \u00e9s pontosabb.<\/p>\n

        (20\/210, 251. o.)<\/em><\/p>\n

        A c\u00e1r utols\u00f3 alattval\u00f3j\u00e1val, (…) amely egy \u00f6reg katona t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mondja el, aki csak sok esztend\u0151vel sebes\u00fcl\u00e9se ut\u00e1n nyeri vissza eml\u00e9kezet\u00e9t, \u00e9s most m\u00e1r egy mer\u0151ben idegen vil\u00e1gban kell megtal\u00e1lnia a hely\u00e9t – bizony\u00edtja Ermler jellem\u00e1br\u00e1zol\u00f3 erej\u00e9t \u00e9s rendez\u0151i tehets\u00e9g\u00e9t. Formailag megh\u00f6kkent\u0151en modernek azok a k\u00e9psorok, amelyekben az id\u0151s ember vill\u00e1mcsap\u00e1sszer\u0171en nyeri vissza elvesz\u00edtett eml\u00e9kez\u0151tehets\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n

        (12\/200. o.)<\/em><\/p>\n

        A korszak jelent\u0151s egy\u00e9nis\u00e9gei<\/h1>\n

        Baranovszkaja, Vera (1885-1935)<\/h3>\n

        Sz\u00edn\u00e9szn\u0151, 1916-t\u00f3l filmezett. Legnagyobb sikereit Pudovkin filmjeiben (Az anya, Szentp\u00e9terv\u00e1r v\u00e9gnapjai) aratta. 1928-t\u00f3l emigr\u00e1ci\u00f3ban \u00e9lt, P\u00e1rizsban halt meg.<\/p>\n

        \"\"
        12. Vera Baranovszkaja<\/figcaption><\/figure>\n

        Barnet, Borisz (1902-1965)<\/h3>\n

        Sz\u00edn\u00e9sz \u00e9s rendez\u0151. Eredeti hang\u00fa, l\u00edrai v\u00edgj\u00e1t\u00e9kaival nagy m\u0171v\u00e9szi \u00e9s k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gsikert aratott m\u00e9g a hangosfilmkorszakban is (Kisl\u00e1ny kalapdobozzal, H\u00e1z a Trubnaja t\u00e9ren, K\u00fclv\u00e1ros, A legk\u00e9kebb tengern\u00e9l).<\/p>\n

        Batalov, Nyikolaj (1899-1937)<\/h3>\n

        Sz\u00edn\u00e9sz, 1924-t\u0151l filmezett. A korszak egyik legn\u00e9pszer\u0171bb filmszt\u00e1rja volt (Aelita, Az anya, \u00c1gy \u00e9s d\u00edv\u00e1ny, \u00dat az \u00e9letbe).<\/p>\n

        Bauer, Jevgenyij (1865-1917)<\/h3>\n

        Rendez\u0151, a forradalom el\u0151tti orosz filmm\u0171v\u00e9szet egyik legnagyobb alakja. Fest\u0151k\u00e9nt v\u00e9gzett, majd d\u00edszlettervez\u0151k\u00e9nt dolgozott, 1912\u00acben elszerz\u0151d\u00f6tt a Path\u00e9 moszkvai le\u00e1nyv\u00e1llalat\u00e1hoz. A h\u00e1tral\u00e9v\u0151 \u00f6t \u00e9v alatt t\u00f6bb mint 80 hosszabb-r\u00f6videbb j\u00e1t\u00e9kfilmet rendezett, t\u00f6bbnyire a szalon-melodr\u00e1ma m\u0171faj\u00e1ban. Legjelent\u0151sebb filmjei: A hatty\u00fa hal\u00e1la, P\u00e1rizs kir\u00e1lya, A forradalm\u00e1r, Riad\u00f3.<\/p>\n

        Csiaureli, Mihail (1894-1974)<\/h3>\n

        Rendez\u0151. A tifliszi fest\u0151- \u00e9s szobr\u00e1sziskola elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n sz\u00ednh\u00e1zi d\u00edszlettervez\u0151k\u00e9nt, sz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt \u00e9s rendez\u0151k\u00e9nt dolgozott. Els\u0151 rendez\u00e9se 1928-b\u00f3l val\u00f3 (Az utols\u00f3 \u00f3r\u00e1ban), legharmonikusabb m\u0171ve a Szaba (1929). Habarda (1931) c\u00edm\u0171 szat\u00edr\u00e1j\u00e1ban m\u00e1r tetten \u00e9rhet\u0151 a szt\u00e1lini ideol\u00f3gia, amely k\u00e9s\u0151bbi \u201eh\u0151si romantikus” t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s h\u00e1bor\u00fas fresk\u00f3-filmjeiben domin\u00e1l\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik. Tov\u00e1bbi fontos filmjei: Vihar Gr\u00fazi\u00e1ban (1942-43), Az esk\u00fc (1946), Berlin eleste (1949), Feledhetetlen 1919 (1959)<\/p>\n

        Dovzsenko, Alekszandr (1894-1956)<\/h3>\n

        Rendez\u0151, 1916-ban ker\u00fclt az odesszai filmst\u00fadi\u00f3ba, ahol rendez\u0151i diploma n\u00e9lk\u00fcl elk\u00e9sz\u00edthette els\u0151 munk\u00e1it (A szerelem gy\u00fcm\u00f6lcse, A diplomata t\u00e1sk\u00e1ja). Eredeti, k\u00f6lt\u0151i, sz\u00fcrrealizmusba hajl\u00f3, n\u00e9pi szimbolista st\u00edlusa megmutatkozott a Zvenyigora c. filmj\u00e9ben (1928), majd letisztult, klasszikus form\u00e1ban krist\u00e1lyosodott ki A f\u00f6ld (1930) c\u00edm\u0171 alkot\u00e1s\u00e1ban. St\u00edlusa k\u00e9s\u0151bb a forradalmi h\u0151si p\u00e1tosz fel\u00e9 torzult el. Tov\u00e1bbi fontos filmjei: Arzen\u00e1l (1929) Ivan (1932), Aerograd (1935), Scsorsz (1939), Micsurin (1948), Dal a tengerr\u0151l (1955).<\/p>\n

        Drankov, Alekszandr (1880-1949)<\/h3>\n

        Operat\u0151r, rendez\u0151, producer, egyike az orosz film megteremt\u0151j\u00e9nek. C\u00e1ri udvari fot\u00f3s. 1907-ben \u0151 k\u00e9sz\u00edti el az els\u0151 rendezett orosz filmfelv\u00e9teleket. 1908-t\u00f3l \u00e1tt\u00e9rt a h\u00edrad\u00f3felv\u00e9telek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re. Ebben a m\u0171fajban alkotott II. Mikl\u00f3s c\u00e1rr\u00f3l, Tolsztojr\u00f3l \u00e9s Gorkijr\u00f3l felbecs\u00fclhetetlen \u00e9rt\u00e9k\u0171 maradand\u00f3t. 1917-ben emigr\u00e1lt \u00e9s nyoma veszett.<\/p>\n

        Eizenstein, Szergej (1899-1949)<\/h3>\n

        Rendez\u0151. Rig\u00e1ban sz\u00fcletett, Petrogr\u00e1dban tanult a Polg\u00e1ri M\u00e9rn\u00f6k\u00f6k F\u0151iskol\u00e1j\u00e1n. Moszkv\u00e1ban, a Proletkult I. Munk\u00e1ssz\u00ednh\u00e1z\u00e1ban kezdte rendez\u0151i m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. A l\u00f3nak n\u00e9gy l\u00e1ba van, m\u00e9gis megbotlik c\u00edm\u0171 Osztrovszkij-kom\u00e9di\u00e1ba kompon\u00e1lta bele els\u0151 filmk\u00eds\u00e9rlet\u00e9t, a Glumov napl\u00f3j\u00e1t (1923). M\u00e1r els\u0151 eg\u00e9szest\u00e9s, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 filmje, a Sztr\u00e1jk (1924) kit\u0171nik. Patyomkin p\u00e1nc\u00e9los (1926) c\u00edm\u0171 filmje a maga idej\u00e9ben megr\u00e1zta az eg\u00e9sz vil\u00e1got. Klasszikus \u00e9rt\u00e9k\u0171ek k\u00e9s\u0151bbi n\u00e9mafilmjei, az Okt\u00f3ber (1927) \u00e9s a R\u00e9gi \u00e9s \u00faj (1928) is, j\u00f3llehet a mind dogmatikusab\u00acb\u00e1 \u00e9s sematikusabb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 eszt\u00e9tikai-ideol\u00f3giai terror m\u00e1r \u00e9rezteti hat\u00e1s\u00e1t. (Alaposan \u00e1tv\u00e1gva mutatt\u00e1k csak be \u0151ket.)<\/p>\n

        1930-ban Arnerik\u00e1ba utazott, hogy megismerkedjen a hangosfilm technik\u00e1j\u00e1val. Amerikai filmtervei is voltak, de meghi\u00fasultak. Hasonl\u00f3 sorsra jutott 1936-os, m\u00e1r otthon k\u00e9sz\u00fclt filmje, a Bezsin-r\u00e9t, amit megsemmis\u00edtettek. M\u00e9g k\u00e9t filmet k\u00e9sz\u00edthetett, a J\u00e9gmez\u0151k lovagj\u00e1t 1938-ban, \u00e9s k\u00e9t r\u00e9szt a h\u00e1romr\u00e9szesre tervezett Rettegett Iv\u00e1nb\u00f3l (1942-44). Hal\u00e1l\u00e1ig m\u00e1r csak pedag\u00f3giai munk\u00e1t folytathatott a moszkvai Filmf\u0151iskol\u00e1n.<\/p>\n

        Ermler, Fridrih (1989-1967)<\/h3>\n

        Rendez\u0151. Leningr\u00e1dban tanult filmsz\u00edn\u00e9szetet \u00e9s forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00e1st, majd 1924-t\u0151l maga alap\u00edtott egy r\u00f6vid\u00e9let\u0171, k\u00eds\u00e9rleti avantg\u00e1rd st\u00fadi\u00f3t. Legjelent\u0151sebb n\u00e9mafilmje A c\u00e1r utols\u00f3 alattval\u00f3ja (1929). Hangosfilmjei is kiemelked\u0151ek (Ellenterv, Parasztok), sematikus m\u0171vei pedig a st\u00edlus \u201eklasszikus” darabjai (A nagy hazafi, Tovaris P.).<\/p>\n

        Golovnya, Anatolij (1900-1982)<\/h3>\n

        Operat\u0151r. 1923-t\u00f3l Kulesov st\u00fadi\u00f3j\u00e1ban asszisztens, majd 1926-ban elv\u00e9gzi a Filmf\u0151iskol\u00e1t. Itt szeg\u0151dik Pudovkin mell\u00e9, akinek \u00e1lland\u00f3 operat\u0151r\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik. Er\u0151ss\u00e9ge a dinamikus, kontrasztos pl\u00e1nv\u00e1lt\u00e1sok, az expressz\u00edv l\u00e1t\u00f3sz\u00f6gek \u00e9s a monument\u00e1lis t\u00f6megjelenetek. Fontosabb filmjei: Hal\u00e1lsug\u00e1r, Sakkl\u00e1z (1925), Az anya (1926), Szentp\u00e9terv\u00e1r v\u00e9gnapjai (1927), \u00c9l\u0151 holttest (1929), Nahimov tengernagy (1946).<\/p>\n

        Goncsarov, Vaszilij (1861-1915)<\/h3>\n

        Rendez\u0151, forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3. A 46 \u00e9ves vas\u00fati tisztvisel\u0151 1907-ben lett \u201eaz els\u0151 orosz filmrendez\u0151”, el\u0151terjesztve \u00f6tlet\u00e9t Drankovnak a Sztyenka Razin megfilmes\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l. Ezut\u00e1n sorozatban k\u00e9sz\u00edtette mozg\u00f3k\u00e9p-illusztr\u00e1ci\u00f3it (B\u0171n \u00e9s b\u0171nh\u0151d\u00e9s, Szevasztopol v\u00e9delme, Orosz lakodalom a XVI. sz\u00e1zadban stb.).<\/p>\n

        Hanzsonkov, Alekszandr (1877-1945)<\/h3>\n

        Filmv\u00e1llalkoz\u00f3 \u00e9s producer, az orosz film egyik megteremt\u0151je. Rendk\u00edv\u00fcli szervez\u0151k\u00e9szs\u00e9ggel \u00e9s a nemzeti \u00e9rdekek szem el\u0151tt tart\u00e1s\u00e1val dolgozott az orosz film \u00fcgy\u00e9n, amelynek eredm\u00e9nye t\u00f6bb sz\u00e1z j\u00e1t\u00e9kfilm. A forradalom ut\u00e1n emigr\u00e1lt (1920), de h\u00e1rom \u00e9v m\u00falva hazat\u00e9rt.<\/p>\n

        Hohlova, Alekszandra (1897-1985)<\/h3>\n

        Sz\u00edn\u00e9szn\u0151. 1916-t\u00f3l j\u00e1tszik, de csak 1923-ban fejezte be szakmai tanulm\u00e1nyait f\u00e9rje, Kulesov m\u0171hely\u00e9ben. Sztereotipt\u00f3l el\u00fct\u0151, \u00f6nmag\u00e1ban is kiss\u00e9 groteszk megjelen\u00e9se, rendk\u00edv\u00fcl rugalmas mozg\u00e1skult\u00far\u00e1ja tette alkalmas \u201emodell\u00e9” a kulesovi excentrikus \u00e9s dr\u00e1mai filmekben (Mister West…, A t\u00f6rv\u00e9ny nev\u00e9ben, Vid\u00e1m kan\u00e1ri, A nagy vigasztal\u00f3).<\/p>\n

        Holodnaja, Vera (1893-1919)<\/h3>\n

        Sz\u00edn\u00e9szn\u0151. Balett-t\u00e1ncosn\u0151k\u00e9nt kezdett filmezni 1914-ben, s r\u00e1 egy \u00e9vre, a Diadalmas szerelem dala c\u00edm\u0171 film ut\u00e1n (Bauer) v\u00e1lt b\u00e1lv\u00e1nny\u00e1. R\u00f6vid \u00e9let\u00e9ben k\u00f6zel 25 film f\u0151szerep\u00e9t j\u00e1tszotta el. V\u00e1ratlan hal\u00e1la (spanyoln\u00e1tha) \u00f6ngyilkoss\u00e1gi hull\u00e1mot v\u00e1ltott ki Oroszorsz\u00e1gban.<\/p>\n

        Iljinszkij, Igor (1901-1987)<\/h3>\n

        Sz\u00edn\u00e9sz. P\u00e1ratlan sz\u00ednh\u00e1zi karrierj\u00e9vel p\u00e1rhuzamosan (M\u0171v\u00e9sz Sz\u00ednh\u00e1z, Mejerhold Sz\u00ednh\u00e1z, Kis Sz\u00ednh\u00e1z) \u00edvelt f\u00f6l filmp\u00e1lyafut\u00e1sa, 1924-t\u0151l kezdve (Aelita). G\u00e1ncsoskod\u00f3 b\u00fcrokrata, ijedt hivatalnok figur\u00e1ja filmr\u0151l filmre j\u00e1rt, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Protazanov szat\u00edr\u00e1iban, majd k\u00e9s\u0151bb Alekszandrov \u00e9s Rjazanov v\u00edgj\u00e1t\u00e9kaiban (H\u00e1rommilli\u00f3s per, Mary Pickford cs\u00f3kja, Miss Mend, Volga-Volga, Karnev\u00e1li \u00e9jszaka).<\/p>\n

        Jermoljev, Joszif (1889-1962)<\/h3>\n

        Filmv\u00e1llalkoz\u00f3, producer. A Path\u00e9 testv\u00e9rek moszkvai irod\u00e1j\u00e1ban szolg\u00e1lt 1907-t\u0151l, majd 1915-t\u0151l saj\u00e1t c\u00e9get alap\u00edt, amely hamarosan az egyik leghatalmasabb\u00e1 fejl\u0151dik. K\u00f6zel 120 filmje k\u00f6z\u00f6tt van a c\u00e1ri filmm\u0171v\u00e9szet k\u00e9t mesterm\u0171ve, a Pikk d\u00e1ma \u00e9s a Szergij atya. 1920-ban t\u00e1rsulat\u00e1val egy\u00fctt P\u00e1rizsba, majd az USA-ba emigr\u00e1l.<\/p>\n

        Jutkevics, Szergej (1904-1985)<\/h3>\n

        Rendez\u0151. K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s rendez\u0151i tanulm\u00e1nyok ut\u00e1n egy agit\u00e1ci\u00f3s sz\u00ednh\u00e1z rendez\u0151je lett. 1922-ben Kozincev \u00e9s Trauberg t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban megfogalmazza nevezetes \u201eExcentrizmus” ki\u00e1ltv\u00e1ny\u00e1t, l\u00e9trehozva ezzel az \u201eExcentrikus Sz\u00edn\u00e9szek Gy\u00e1ra” csoport k\u00f6z\u00f6s platformj\u00e1t (FEKSZ), b\u00e1r a csoport akt\u00edv filmgy\u00e1rt\u00e1si munk\u00e1j\u00e1ban grafikusk\u00e9nt \u00e9s propagandistak\u00e9nt vesz r\u00e9szt. Egyre sematikusabb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 k\u00e9s\u0151bbi alkot\u00e1sai: Ellenterv, B\u00e1ny\u00e1szok, Szverdlov, Pusk\u00e1s ember, T\u00f6rt\u00e9netek Leninr\u0151l, Lenin Lengyelorsz\u00e1gban Otello, Majakovszkij nevet.<\/p>\n

        Kozincev, Grigorij (1905-1973)<\/h3>\n

        Rendez\u0151, forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3. 16 \u00e9ves kor\u00e1ban egyik alap\u00edt\u00f3ja a FEKSZ-nek, amelynek keret\u00e9ben utcai \u00e9s z\u00e1rtt\u00e9ri, avantgarde sz\u00ednh\u00e1zi el\u0151ad\u00e1sokat tervez, \u00edr \u00e9s rendez Leningr\u00e1dban. A mejerholdi, majakovszkiji hat\u00e1s mellett mind a h\u00e9t filmje eredetis\u00e9gr\u0151l, mer\u00e9sz fant\u00e1zi\u00e1r\u00f3l, formagazdags\u00e1gr\u00f3l tan\u00faskodik (Oktyabrina kalandjai, Miska kontra Jugyenyics, \u00d6rd\u00f6gker\u00e9k, Braty\u00f3, A k\u00f6p\u00f6nyeg, Nagy \u00dcgy Sz\u00f6vets\u00e9ge, \u00daj Babilon). A \u201eformalista-ellenes” dogmatizmus el\u0151ret\u00f6r\u00e9s\u00e9vel st\u00edlusa egyszer\u0171s\u00f6d\u00f6tt, \u201erealist\u00e1v\u00e1” v\u00e1lt (Makszim-tril\u00f3gia). N\u00e9h\u00e1ny h\u00e1bor\u00fas \u201eagitka” \u00e9s sematikus \u00e9letrajzi film ut\u00e1n (Belinszkij, Piregov) klasszikusok filmfeldolgoz\u00e1s\u00e1val szerezte vissza h\u00edrnev\u00e9t (Don Quijote, Hamlet, Lear kir\u00e1ly).<\/p>\n

        Kulesov, Lev (1899-1970)<\/h3>\n

        Rendez\u0151. D\u00edszlettervez\u0151k\u00e9nt ker\u00fclt el\u0151sz\u00f6r filmst\u00fadi\u00f3ba 1916-ban. K\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r \u00f6n\u00e1ll\u00f3an rendezett. Az irigyelt amerikai filmek temp\u00f3j\u00e1t, sodr\u00e1s\u00e1t akarta megism\u00e9telni az \u00fan. p\u00e1rhuzamos (amerikai) v\u00e1g\u00e1s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. 1919-ben alap\u00edtotta h\u00edres iskol\u00e1j\u00e1t, ahol filmjeinek kivitelez\u0151it, alanyait, \u00fan. \u201emodelljeit” k\u00e9pezte. Szinte valamennyien \u2013 A. Hohlova, Vlagyimir Fogel, V. Pudovkin, B. Barnet, Szergej Komarov \u2013 neves sz\u00edn\u00e9szek lettek. Az eredm\u00e9ny m\u00e1ig frissen hat filmjeiben (Vid\u00e1m kan\u00e1ri, Mr. West kalandjai, A t\u00f6rv\u00e9ny nev\u00e9ben). A dogmatikus eszt\u00e9tik\u00e1hoz nem tudott alkalmazkodni, ez\u00e9rt a \u201930-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l ink\u00e1bb csak tan\u00edtott.<\/p>\n

        Kuzmina, Jelena (1909-1979)<\/h3>\n

        Sz\u00edn\u00e9szn\u0151. Kozincev\u00e9k FEKSZ-filmm\u0171hely\u00e9ben nevelkedett sz\u00edn\u00e9szn\u0151v\u00e9. Els\u0151 f\u0151szerep\u00e9t a csoport \u00daj Babilon c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben kapta. Eredeti tehets\u00e9ge, dr\u00e1mai kifejez\u0151ereje, a szokv\u00e1nyost\u00f3l elt\u00e9r\u0151, aszimmetrikus arca, term\u00e9szetes, de nem apr\u00f3l\u00e9kosan imit\u00e1l\u00f3 j\u00e1t\u00e9kmodora nagyszer\u0171en \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl Kozincev, Barnet, \u00e9s f\u00e9rje, Mihail Romm m\u0171veiben (\u00c1br\u00e1nd, Orosz k\u00e9rd\u00e9s, Haj\u00f3kkal a b\u00e1sty\u00e1k ellen stb.).<\/p>\n

        Moszkvin, Ivan (1874-1946)<\/h3>\n

        Sz\u00edn\u00e9sz, A M\u0171v\u00e9sz Sz\u00ednh\u00e1z sz\u00edn\u00e9szek\u00e9nt a Sztanyiszlavszkij-m\u00f3dszer realizmus\u00e1t \u00e9s m\u00e9ly \u00e1t\u00e9l\u00e9s\u00e9t hozta be a filmbe. Az 1919-es Polikuska \u00e9s a Postamester (1925) a h\u00faszas \u00e9vekben Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban is nagy sikert arattak.<\/p>\n

        Moszkvin, Andrej (1901-1961)<\/h3>\n

        Operat\u0151r. A FEKSZ st\u00fadi\u00f3ban \u00e9rett m\u0171v\u00e9ssz\u00e9. Kozincev minden filmj\u00e9t \u0151 f\u00e9nyk\u00e9pezte (1926-t\u00f3l). Rendk\u00edv\u00fcl atmoszf\u00e9rikus k\u00e9pi kifejez\u0151er\u0151, k\u00fcl\u00f6nleges effektusok, stiliz\u00e1l\u00f3 hajlam, expresszivit\u00e1s jellemezte. A Hamlet forgat\u00e1s\u00e1nak el\u0151k\u00e9sz\u00fcletei k\u00f6zben \u00e9rte a hal\u00e1l.<\/p>\n

        Mozzsuhin, Ivan (1889-1939)<\/h3>\n

        Sz\u00edn\u00e9sz. 1908-ban filmezni kezdett, de csak 1911-ben \u201eugrott ki” a Krajcer szon\u00e1t\u00e1ban. Ezut\u00e1n egyre m\u00e9ly\u00fcl\u0151 jellem\u00e1br\u00e1zol\u00f3 er\u0151vel j\u00e1tszotta el szerepeit (Szevasztopol v\u00e9delme, Pikk D\u00e1ma, Szergij atya, A diadalmas s\u00e1t\u00e1n). A legsikeresebb orosz filmszt\u00e1rk\u00e9nt hagyta el haz\u00e1j\u00e1t 1920-ban, majd Franciaorsz\u00e1gban folytatta p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t a hangosfilm bek\u00f6sz\u00f6nt\u00e9s\u00e9ig.<\/p>\n

        Peresztiani, Ivan (1870-1959)<\/h3>\n

        Sz\u00edn\u00e9sz, rendez\u0151. Tapasztalt sz\u00ednpadi sz\u00edn\u00e9sz volt, amikor 1916-ban filmszerepeket v\u00e1llalt. A forradalom idej\u00e9n \u201eagitfilmeket” rendezett (Apa \u00e9s fia, A harc napjaiban), majd 1920-ban hazat\u00e9rt sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9re, \u00e9s megalkotta az els\u0151 jelent\u0151s szovjet-gr\u00faz filmet (Arszen Dzsordzsiasvili), meghonos\u00edtva ezzel a \u201eforradalmi-t\u00f6rt\u00e9nelmi kalandfilm” m\u0171faj\u00e1t. Hasonl\u00f3 t\u00edpus\u00fa filmjei k\u00f6z\u00fcl a legh\u00edresebb az 1923-as V\u00f6r\u00f6s \u00f6rd\u00f6g\u00f6k, a Szur\u00e1mi er\u0151d \u00e9s a H\u00e1rom \u00e9let. A hangosfilm idej\u00e9n m\u00e1r keveset rendezett, sz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt kereste kenyer\u00e9t (Arszen, V\u00edhar Gr\u00fazi\u00e1ban, Lant \u00e9s kard).<\/p>\n

        Protazanov, Jakov (1881-1945)<\/h3>\n

        Rendez\u0151. 1907-ben kapcsol\u00f3dott be az orosz filmiparba, amelynek hamarosan legsikeresebb \u00e9s legterm\u00e9kenyebb alkot\u00f3ja lett. Els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 rendez\u00e9se m\u00edves irodalmi alapra \u00e9p\u00fclt (Bahcsiszer\u00e1ji sz\u00f6k\u0151k\u00fat, 1909), s ezt a hagyom\u00e1nyt k\u00e9s\u0151bb is folytatta (Pikk D\u00e1ma, Szergij atya). Filmjeire jellemz\u0151 az er\u0151s dramaturgiai szerkezet \u00e9s a hat\u00e1sos, els\u0151sorban a f\u00e9ny-\u00e1rnyj\u00e1t\u00e9kra \u00e9p\u00fcl\u0151 k\u00e9pi vil\u00e1g (A diadalrnas s\u00e1t\u00e1n). 1920-ban Franciaorsz\u00e1gba emigr\u00e1lt, de 1923-ban visszat\u00e9rt haz\u00e1j\u00e1ba. Els\u0151 szovjet filmje, az Aelita (1924) realizmus\u00e1val \u00e9s avantgarde fantasztikum\u00e1val egyar\u00e1nt hat. Tov\u00e1bbi filmjei szatirikus humorukkal \u00e9s fant\u00e1ziad\u00fas k\u00e9pi megold\u00e1saikkal t\u0171nnek ki (A h\u00e1rommilli\u00f3s per, Szent Jorgen \u00fcnnepe, Marionett-figur\u00e1k).<\/p>\n

        Pudovkin,Vszevolod (1893-1953)<\/h3>\n

        Sz\u00edn\u00e9sz, rendez\u0151. 1920-ban iratkozott be a Filmm\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1ra, sz\u00edn\u00e9sz oszt\u00e1lyba, ahonn\u00e9t 1922-ben \u00e1tment Kulesov m\u0171hely\u00e9be. K\u00f6zben m\u00e1r r\u00e9szt vett agitk\u00e1k gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1ban. Els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 rendez\u00e9se egy j\u00f3kedv\u0171 burleszk 1925-b\u0151l (Sakkl\u00e1z). 1926-ban k\u00e9sz\u00edtette el Gorkij Any\u00e1j\u00e1nak filmv\u00e1ltozat\u00e1t. A kontrasztos \u00e9s fest\u0151i f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s, az apr\u00f3 r\u00e9szletekb\u0151l (\u201et\u00e9gl\u00e1kb\u00f3l”) dr\u00e1mai fokoz\u00e1ssal \u00e9p\u00edtkez\u0151 v\u00e1g\u00e1s \u00e9s az \u00e9rzelemgazdag sz\u00edn\u00e9szi j\u00e1t\u00e9k voltak siker\u00e9nek f\u0151 komponensei. N\u00e9mi forradalmi romantik\u00e1val f\u0171szerezve ezek jellemezt\u00e9k tov\u00e1bbi n\u00e9mafilmjeit is (Szentp\u00e9terv\u00e1r v\u00e9gnapjai, Dzsingisz k\u00e1n ut\u00f3da). A \u201930-40-es \u00e9vekben sematikus t\u00f6rt\u00e9nelmi filmeket forgatott (T\u0171z \u00e9s fergeteg, Nap\u00f3leon ellen, Nahimov tengernagy). Jelent\u0151s sz\u00edn\u00e9szi munk\u00e1ss\u00e1ga is (\u00c9l\u0151 holttest, 1929; A haza nev\u00e9ben, 1943; Rettegett Iv\u00e1n, 1945). Tapasztalatait \u00edr\u00e1saiban \u00f6sszegezte.<\/p>\n

        Room, Abraam (1894-1976)<\/h3>\n

        Rendez\u0151. Diplom\u00e1s pszichi\u00e1ter volt, amikor 1919-ben egy vid\u00e9ki sz\u00ednh\u00e1zhoz ment rendez\u0151nek. 1924-ben elk\u00e9sz\u00edtette els\u0151 kis filmkom\u00e9di\u00e1it (Z\u00fag a zugp\u00e1linka). 1926-ban \u201eforradalmi kalandfilmeket” forgatott (Hal\u00e1l\u00f6b\u00f6l, Az \u00e1rul\u00f3), 1927-ben azonban st\u00edlust v\u00e1ltott, \u00e9s az \u00c1gy \u00e9s d\u00edv\u00e1ny (Kispolg\u00e1r utca 3.) c\u00edmmel l\u00edrai-realista \u00e9letk\u00e9pet alkotott. Az aktu\u00e1lis t\u00e1rsadalmi-erk\u00f6lcsi probl\u00e9m\u00e1t ny\u00edltan \u00e1br\u00e1zol\u00f3 film \u00e9les kritik\u00e1t kapott. Filoz\u00f3fiai-mor\u00e1lis konfliktusokat \u00e9rint\u0151 filmje ut\u00e1n (Szigor\u00fa ifj\u00fa, 1936) sematikus szt\u00e1linista filmeket rendezett (Reszket a f\u00f6ld, Becs\u00fcletb\u00edr\u00f3s\u00e1g, Ez\u00fcstsz\u00edn\u0171 por). Utols\u00f3 korszak\u00e1ban klasszikus irodalmi alkot\u00e1sok megfilmes\u00edt\u00e9s\u00e9be temetkezett (Elk\u00e9sett vir\u00e1gok, Jakov Bogomolov).<\/p>\n

        Sklovszkij, Viktor (1893-1884)<\/h3>\n

        \u00cdr\u00f3, eszt\u00e9ta, forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3. Irodalmi essz\u00e9ket \u00edrt, 1923-t\u00f3l fordult figyelme a film fel\u00e9. Figyelte \u00e9s elm\u00e9leti cikkekkel, kritik\u00e1kkal seg\u00edtette a szovjet filmnek az avantgarde m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzat\u00e1b\u00f3l kin\u00f6v\u0151 p\u00e1ratlan fellend\u00fcl\u00e9s\u00e9t, amelyben \u2013 forgat\u00f3k\u00f6nyveivel \u2013 sokszor akt\u00edv alkot\u00f3k\u00e9nt is r\u00e9szt vett (A t\u00f6rv\u00e9ny nev\u00e9ben, \u00c1gy \u00e9s d\u00edv\u00e1ny, A jobb\u00e1gy sz\u00e1rnyai, H\u00e1z a Cs\u0151t\u00e9ren).<\/p>\n

        Szlavinszkij, Jevgenyij (1877-1950)<\/h3>\n

        Operat\u0151r. A Path\u00e9 fiv\u00e9rek 1908-ban b\u00edzt\u00e1k meg a moszkvai fot\u00f3st, hogy k\u00e9sz\u00edtsen h\u00edrad\u00f3felv\u00e9teleket a Jermak j\u00e9gt\u00f6r\u0151 kalandos \u00fatj\u00e1r\u00f3l. Ezut\u00e1n sz\u00e1mos j\u00e1t\u00e9kfilmet f\u00e9nyk\u00e9pezett, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Protazanov ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt a Jermoljev-st\u00fadi\u00f3ban. T\u00f3nusos, gazdag \u00e1rnyalat\u00fa, gazdag tr\u00fckk-fant\u00e1zi\u00e1j\u00fa k\u00e9ptechnik\u00e1ja j\u00f3l alkalmazkodott a fiatal szovjet film avantgarde ir\u00e1nyvonal\u00e1hoz (A kisaszony \u00e9s a hulig\u00e1n, Hal\u00e1l\u00f6b\u00f6l).<\/p>\n

        Szolcnceva, Julija (1901-1989)<\/h3>\n

        Sz\u00edn\u00e9szn\u0151, rendez\u0151. 1924-ben k\u00e9rte f\u00f6l \u0151t Protazanov Aelita c\u00edm\u0171 filmj\u00e9nek f\u0151szerep\u00e9re. Hamarosan a n\u00e9mafilm egyik legszebb \u00e9s legn\u00e9pszer\u0171bb orosz csillaga lett. H\u00edrnev\u00e9t f\u00e9rje, Dovzsenko munkat\u00e1rsak\u00e9nt fokozta, akinek gyakran asszisztense, t\u00e1rsszerz\u0151je \u00e9s \u2013 Dovzsenko hal\u00e1la ut\u00e1n \u2013 t\u00e9m\u00e1inak rendez\u0151je lett (Ivan, Aerograd, Scsorsz, Micsurin, Dal a tengerr\u0151l).<\/p>\n

        Sztarevics, Vlagyiszlav (1882-1965)<\/h3>\n

        Anim\u00e1tor, rajzol\u00f3. Vid\u00e9ki sz\u00ednh\u00e1zi d\u00edszlettervez\u0151 \u00e9s karikaturista, amikor Hanzsonkov felfigyel rajzaira, \u00e9s megh\u00edvja st\u00fadi\u00f3j\u00e1ba. 1911-t\u0151l k\u00e9sz\u00edti az \u00e1ltala kital\u00e1lt b\u00e1btechnik\u00e1val \u201eplasztikus” filmjeit. 1913-t\u00f3l j\u00e1t\u00e9kfilmeket k\u00e9sz\u00edt, f\u0151leg az orosz klasszikus irodalom alapj\u00e1n (Sz\u00f6rny\u0171 bossz\u00fa, A t\u00fccs\u00f6k \u00e9s a hangya, Ruszl\u00e1n \u00e9s Ludmilla). Anim\u00e1ci\u00f3s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t a forradalom ut\u00e1n Franciaorsz\u00e1gban folytatta.<\/p>\n

        Tissze, Eduard (1897-1961)<\/h3>\n

        Operat\u0151r. 1914-t\u0151t dolgozott a filmiparban: haditud\u00f3s\u00edt\u00e1sokat k\u00e9sz\u00edtett. M\u00e1r h\u00edrad\u00f3iban is szembet\u0171n\u0151 a k\u00e9pek kontrasztos szerkezete \u00e9s a szokatlan, v\u00e1ltozatos kamerakezel\u00e9s. Ezekre a tulajdons\u00e1gokra \u00e9p\u00fclnek j\u00e1t\u00e9kfilmes agitk\u00e1i, s ezeket akn\u00e1zta ki k\u00e9s\u0151bb \u00e1lland\u00f3 t\u00e1rsa, Eizenstein is, akinek minden filmj\u00e9t \u0151 f\u00e9nyk\u00e9pezte. Dolgozott Dovzsenk\u00f3val (Aerograd) \u00e9s Grigorij Alekszandrovval (Tal\u00e1lkoz\u00e1s az Elb\u00e1n, A nagy muzsikus) is.<\/p>\n

        Trauberg, Leonyid (1902-1890)<\/h3>\n

        Rendez\u0151, forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3. Opera\u00e9nekesnek tanult Petrogr\u00e1dban, majd 1919-ben maga szervezett sz\u00ednh\u00e1zi st\u00fadi\u00f3t Odessz\u00e1ban. 1921\u00ac-ben Kozincevvel megalap\u00edtotta \u00faj st\u00fadi\u00f3j\u00e1t, a FEKSZ-et. 1945-ig egy\u00fctt k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k szinte minden filmj\u00fcket (Okt\u00f3 Berta kalandjai, Miska kontra Jugyenyics, \u00d6rd\u00f6gker\u00e9k, A k\u00f6p\u00f6nyeg, Nagy \u00dcgy Sz\u00f6vets\u00e9ge, \u00daj Babilon, Egyed\u00fcl, Makszim tril\u00f3gia, Egyszer\u0171 emberek). K\u00e9s\u0151bb egyed\u00fcl rendezett, de pedag\u00f3giai munk\u00e1ss\u00e1ga jelent\u0151sebb.<\/p>\n

        Vertov, Dziga (1896-1954)<\/h3>\n

        Operat\u0151r. El\u0151sz\u00f6r katonazen\u00e9sznek, majd pszichi\u00e1ternek k\u00e9sz\u00fclt. 1918-ban r\u00e9szt vett az els\u0151 szovjet h\u00edrad\u00f3k v\u00e1g\u00e1s\u00e1ban (Kinoh\u00e9t). 1919-ben maga is kamer\u00e1t vett a kez\u00e9be, \u00e9s a frontot j\u00e1rta. Az objekt\u00edv k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3 szeml\u00e9lete helyett egyre er\u0151teljesebben jellemezte a mind intenz\u00edvebb, szinte m\u00e1r sokkol\u00f3 hal\u00e1sra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s. Korszakalkot\u00f3 filmmont\u00e1zsaiban ez\u00e9rt domin\u00e1l\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt a megh\u00f6kkent\u0151 kamerakezel\u00e9s \u00e9s az expressz\u00edv, kontrasztos \u00e9s metaforikus v\u00e1g\u00e1s (Filmszem, 1924; Kinopravda, 1922-25; El\u0151re, szovjet!, Ember a felvev\u0151g\u00e9ppel, 1929). A dogmatizmus el\u0151ret\u00f6r\u00e9s\u00e9vel formalizmussal v\u00e1dolt\u00e1k, ez\u00e9rt a harmincas \u00e9vekt\u0151l k\u00e9sz\u00edtett filmjei vesz\u00edtettek eredetis\u00e9g\u00fckb\u0151l \u00e9s hat\u00e1sukb\u00f3l (H\u00e1rom dal Leninr\u0151l, B\u00f6lcs\u0151dal). Tapasztalatait elm\u00e9leti munk\u00e1iban foglalta \u00f6ssze.<\/p>\n

        Zaveljov, Borisz (1876-1930)<\/h3>\n

        Operat\u0151r, f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz. 1914-ben Hanzsonkov megh\u00edvta st\u00fadi\u00f3j\u00e1ba, ahol \u00f6t \u00e9v alatt k\u00f6zel 70 j\u00e1t\u00e9kfilmet fotograf\u00e1lt. A k\u00e9pm\u00e9lys\u00e9get kiakn\u00e1z\u00f3 felv\u00e9telei ide\u00e1lis teret jelentettek Bauer nagyvil\u00e1gi k\u00f6rnyezetben j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 szalondr\u00e1m\u00e1ihoz. (A holnap asszonya, \u00c9letet az \u00e9let\u00e9rt, A hatty\u00fa hal\u00e1la, Riad\u00f3) A forradalom ut\u00e1n a gr\u00faz filmipart szolg\u00e1lta (A szur\u00e1mi v\u00e1r), majd Ukrajn\u00e1ban dolgozott (Zvenyigora).<\/p>\n

        Zseljabuzsszkij, Jurij (1888-1955)<\/h3>\n

        Operat\u0151r, rendez\u0151. 1915-ben fels\u0151fok\u00fa technikai v\u00e9gzetts\u00e9ggel ker\u00fclt a filmiparba, a Jermoljev-c\u00e9ghez \u201emindenesnek”. 1916-ban m\u00e1r rendez\u0151asszisztensk\u00e9nt t\u0171nt fel a h\u00edres \u201eOrosz aranysorozatban” (Z\u00f6ld p\u00f3k, Jelent\u00e9ktelenek). Els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 munk\u00e1i agitk\u00e1k voltak. A Pofikuska \u00e9s m\u00e1s szovjet filmek brav\u00faros fotograf\u00e1l\u00e1sa mellett rendez\u0151k\u00e9nt a Morozko (1924) \u00e9s a Postamester (1925) c\u00edm\u0171 Puskin adapt\u00e1ci\u00f3ival lett ismert.<\/p>\n

        Aj\u00e1nlott irodalom<\/h1>\n
          \n
        • \nBarabas, Jurij: Dovzsenko. Budapest: Gondolat, 1968<\/li>\n
        • B\u00e1rdos Judit: Kamera \u00e9s toll. Budapest: Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1979<\/li>\n
        • Berkes Ildik\u00f3\u2014Kov\u00e1cs M\u00e1ria (szerk.): Filmk\u00f6rk\u00e9p 3. Budapest: Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1975<\/li>\n
        • Dovzsenko, Alekszandr: K\u00f6lt\u0151 vagyok…, Budapest: Gondolat, 1968<\/li>\n
        • Eizenstein, Szergej: A filmrendez\u00e9s m\u0171v\u00e9szete. Budapest: Gondolat, 1963<\/li>\n
        • Eizenstein, Szergej: Forma \u00e9s tartalom I-II. Budapest: Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1964<\/li>\n
        • Eizenstein, Szergej: A m\u0171v\u00e9szet forradalm\u00e1ra. Budapest: Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1973<\/li>\n
        • Eizenstein, Szergej: Premier pl\u00e1nban. Budapest: Eur\u00f3pa, 1979<\/li>\n
        • Ger\u00e9b Anna: Az ellent\u00e9tek harca, Filmkult\u00fara 1988\/5.<\/li>\n
        • Gregor, Ulrich\u2014Patalas, Enno: A film vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 1966<\/li>\n
        • Gr\u00f3 Lajos: Az orosz filmm\u0171v\u00e9szet. Budapest: Munka, 1931<\/li>\n
        • Karcsai Kulcs\u00e1r Istv\u00e1n (szerk.): Amit m\u00e9g nem l\u00e1ttunk…, Budapest: Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1967<\/li>\n
        • Kelemen Tibor (szerk.): A film po\u00e9tik\u00e1ja. Budapest: Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1978<\/li>\n
        • Kenedi J\u00e1nos (szerk.): \u00cdr\u00f3k a moziban. Budapest: Magvet\u0151, 1971<\/li>\n
        • A klasszikus szovjet film hat\u00e1sa a vil\u00e1g filmm\u0171v\u00e9szet\u00e9re. (Berkes Ildik\u00f3, Gyerty\u00e1n Ervin, Kelemen Tibor, Nemes K\u00e1roly, Veress J\u00f3zsef tanulm\u00e1nya), Budapest: Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1977<\/li>\n
        • Kozincev, Grigorij: A filmszalag nem \u00e9g el. Budapest: Gondolat, 1976<\/li>\n
        • Kulesov, Lev: A film m\u0171v\u00e9szete \u00e9s a filmrendez\u00e9s alapjai. Budapest: Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1979<\/li>\n
        • Kulesov, Lev: Filmm\u0171v\u00e9szet \u00e9s filmrendez\u00e9s. Budapest: Gondolat, 1985
          \nLebegyev, Nyikolaj: A szovjet n\u00e9mafilm t\u00f6rt\u00e9nete I-II. Budapest: Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1965<\/li>\n
        • Leyda, Jay: R\u00e9gi \u00e9s \u00faj. Az orosz \u00e9s a szovjet film t\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 1967<\/li>\n
        • Mitry, Jean: Szergej Mihajlovics Eizenstein. Budapest: Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1960<\/li>\n
        • Moln\u00e1r Istv\u00e1n (szerk.): \u00cdr\u00e1sok a szovjet filmr\u0151l. Budapest: Gondolat, 1962<\/li>\n
        • Moln\u00e1r Istv\u00e1n: A Patyomkin hull\u00e1mver\u00e9se. Budapest: Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1967<\/li>\n
        • Nemes K\u00e1roly: A filmm\u0171v\u00e9szet avantgarde t\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1973<\/li>\n
        • Nemes K\u00e1roly: Realizmus \u00e9s k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s a filmm\u0171v\u00e9szetben. Kossuth, 1974<\/li>\n
        • Nemes K\u00e1roly: A szovjet filmelm\u00e9let t\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1983<\/li>\n
        • Nemesk\u00fcrty Istv\u00e1n: Grigorij Kozincev. Budapest: Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1974<\/li>\n
        • Pudovkin, Vszevolod: A filmrendez\u0151 \u00e9s a filmsz\u00edn\u00e9sz m\u0171v\u00e9szete (Szerk. Homor\u00f3dy J\u00f3zsef), Budapest: Gondolat, 1965<\/li>\n
        • Sadoul, Georges: A filmm\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nete. Budapest, 1959<\/li>\n
        • Sklovszkij, Viktor: Eizenstein. Budapest: Gondolat, Progressz, 1977<\/li>\n
        • Sklovszkij, Viktor: Filmk\u00f6zelben. Budapest: Gondolat, MOK\u00c9P, 1987<\/li>\n
        • Veress J\u00f3zsef (szerk.): Filmkalauz: A szovjet filmm\u0171v\u00e9szet. Budapest: Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1970<\/li>\n
        • Zorkaja, Neja: Arck\u00e9pek (Protazanov, Kulesov, Eizenstein). Budapest: Gondolat, Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1967<\/li>\n<\/ul>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

          1896 m\u00e1jus\u00e1ban a film legenergikusabb \u00fatt\u00f6r\u0151i \u00faj piacon: Oroszorsz\u00e1gban tal\u00e1lkoztak \u00f6ssze. II. Mikl\u00f3s koron\u00e1z\u00e1sa a l\u00e1togat\u00f3k t\u00f6meg\u00e9t vonzotta Szentp\u00e9terv\u00e1rra \u00e9s Moszkv\u00e1ba.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1079,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_jetpack_memberships_contains_paid_content":false,"footnotes":""},"categories":[12],"tags":[168,166,170,165,162,163,169,172,173,167,164,171,128,161],"class_list":["post-84","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-fejezetek-a-filmtoertenetbol","tag-allamositas","tag-dziga-vertov","tag-excentricizmus","tag-futurizmus","tag-hanzsonkov","tag-jermoljev","tag-kulesov","tag-kulesov-hatas","tag-kulsov-effekt","tag-lenin","tag-majakovszkij","tag-montazskiserlet","tag-nemafilm","tag-orosz"],"yoast_head":"\n04. Az orosz \u00e9s a szovjet n\u00e9mafilm - MAFSZ<\/title>\n<meta name=\"description\" content=\"1896 m\u00e1jus\u00e1ban a film legenergikusabb \u00fatt\u00f6r\u0151i \u00faj piacon: Oroszorsz\u00e1gban tal\u00e1lkoztak \u00f6ssze.\" \/>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"04. Az orosz \u00e9s a szovjet n\u00e9mafilm - MAFSZ\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"1896 m\u00e1jus\u00e1ban a film legenergikusabb \u00fatt\u00f6r\u0151i \u00faj piacon: Oroszorsz\u00e1gban tal\u00e1lkoztak \u00f6ssze.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"MAFSZ\" \/>\n<meta property=\"article:publisher\" content=\"https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2014-06-15T14:02:53+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2019-03-07T13:22:04+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/patyomkin.jpg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"1200\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"758\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/jpeg\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"\u00c1d\u00e1m\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"\u00c1d\u00e1m\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"106 perc\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/\"},\"author\":{\"name\":\"\u00c1d\u00e1m\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6\"},\"headline\":\"04. Az orosz \u00e9s a szovjet n\u00e9mafilm\",\"datePublished\":\"2014-06-15T14:02:53+00:00\",\"dateModified\":\"2019-03-07T13:22:04+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/\"},\"wordCount\":21218,\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/patyomkin.jpg\",\"keywords\":[\"\u00e1llamos\u00edt\u00e1s\",\"Dziga Vertov\",\"excentricizmus\",\"futurizmus\",\"Hanzsonkov\",\"Jermoljev\",\"Kulesov\",\"Kulesov hat\u00e1s\",\"Kulsov-effekt\",\"Lenin\",\"Majakovszkij\",\"mont\u00e1zsk\u00eds\u00e9rlet\",\"n\u00e9mafilm\",\"orosz\"],\"articleSection\":[\"Fejezetek a filmt\u00f6rt\u00e9netb\u0151l\"],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/\",\"name\":\"04. Az orosz \u00e9s a szovjet n\u00e9mafilm - MAFSZ\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/patyomkin.jpg\",\"datePublished\":\"2014-06-15T14:02:53+00:00\",\"dateModified\":\"2019-03-07T13:22:04+00:00\",\"description\":\"1896 m\u00e1jus\u00e1ban a film legenergikusabb \u00fatt\u00f6r\u0151i \u00faj piacon: Oroszorsz\u00e1gban tal\u00e1lkoztak \u00f6ssze.\",\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/patyomkin.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/patyomkin.jpg\",\"width\":1200,\"height\":758,\"caption\":\"Patyomkin P\u00e1nc\u00e9los\"},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"04. Az orosz \u00e9s a szovjet n\u00e9mafilm\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/\",\"name\":\"MAFSZ - Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Vide\u00f3 Sz\u00f6vets\u00e9g\",\"description\":\"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g\",\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization\"},\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Organization\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization\",\"name\":\"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/\",\"logo\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg\",\"width\":724,\"height\":705,\"caption\":\"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/\"},\"sameAs\":[\"https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/\",\"https:\/\/www.instagram.com\/mafsz31\",\"https:\/\/www.youtube.com\/channel\/UC0VaPk-iRomi0S1rTqAlFZg\"]},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6\",\"name\":\"\u00c1d\u00e1m\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g\",\"caption\":\"\u00c1d\u00e1m\"}}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"04. Az orosz \u00e9s a szovjet n\u00e9mafilm - MAFSZ","description":"1896 m\u00e1jus\u00e1ban a film legenergikusabb \u00fatt\u00f6r\u0151i \u00faj piacon: Oroszorsz\u00e1gban tal\u00e1lkoztak \u00f6ssze.","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"04. Az orosz \u00e9s a szovjet n\u00e9mafilm - MAFSZ","og_description":"1896 m\u00e1jus\u00e1ban a film legenergikusabb \u00fatt\u00f6r\u0151i \u00faj piacon: Oroszorsz\u00e1gban tal\u00e1lkoztak \u00f6ssze.","og_url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/","og_site_name":"MAFSZ","article_publisher":"https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/","article_published_time":"2014-06-15T14:02:53+00:00","article_modified_time":"2019-03-07T13:22:04+00:00","og_image":[{"width":1200,"height":758,"url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/patyomkin.jpg","type":"image\/jpeg"}],"author":"\u00c1d\u00e1m","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"\u00c1d\u00e1m","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"106 perc"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/"},"author":{"name":"\u00c1d\u00e1m","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6"},"headline":"04. Az orosz \u00e9s a szovjet n\u00e9mafilm","datePublished":"2014-06-15T14:02:53+00:00","dateModified":"2019-03-07T13:22:04+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/"},"wordCount":21218,"publisher":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization"},"image":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/patyomkin.jpg","keywords":["\u00e1llamos\u00edt\u00e1s","Dziga Vertov","excentricizmus","futurizmus","Hanzsonkov","Jermoljev","Kulesov","Kulesov hat\u00e1s","Kulsov-effekt","Lenin","Majakovszkij","mont\u00e1zsk\u00eds\u00e9rlet","n\u00e9mafilm","orosz"],"articleSection":["Fejezetek a filmt\u00f6rt\u00e9netb\u0151l"],"inLanguage":"hu"},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/","name":"04. Az orosz \u00e9s a szovjet n\u00e9mafilm - MAFSZ","isPartOf":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/patyomkin.jpg","datePublished":"2014-06-15T14:02:53+00:00","dateModified":"2019-03-07T13:22:04+00:00","description":"1896 m\u00e1jus\u00e1ban a film legenergikusabb \u00fatt\u00f6r\u0151i \u00faj piacon: Oroszorsz\u00e1gban tal\u00e1lkoztak \u00f6ssze.","breadcrumb":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/#primaryimage","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/patyomkin.jpg","contentUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/patyomkin.jpg","width":1200,"height":758,"caption":"Patyomkin P\u00e1nc\u00e9los"},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/15\/4-az-orosz-es-a-szovjet-nemafilm\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/www.mafsz.hu\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"04. Az orosz \u00e9s a szovjet n\u00e9mafilm"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/","name":"MAFSZ - Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Vide\u00f3 Sz\u00f6vets\u00e9g","description":"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g","publisher":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization"},"potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/www.mafsz.hu\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Organization","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization","name":"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/","logo":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg","contentUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg","width":724,"height":705,"caption":"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g"},"image":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/"},"sameAs":["https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/","https:\/\/www.instagram.com\/mafsz31","https:\/\/www.youtube.com\/channel\/UC0VaPk-iRomi0S1rTqAlFZg"]},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6","name":"\u00c1d\u00e1m","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/image\/","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g","caption":"\u00c1d\u00e1m"}}]}},"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/patyomkin.jpg","jetpack_sharing_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/84","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=84"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/84\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1080,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/84\/revisions\/1080"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1079"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=84"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=84"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=84"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}