![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/veidt_conrad.jpg\")
Feladat\u00e1ul t\u0171zte ki, hogy a film szellemvil\u00e1g\u00e1t lelki jelens\u00e9gk\u00e9nt \u00e1br\u00e1zolja, \u00e9s ez \u00e1rny\u00e9kba bor\u00edtotta a forradalmi mondanival\u00f3t. Az expresszionista rendez\u00e9s a lelki folyamatok kifel\u00e9 ford\u00edt\u00e1s\u00e1val m\u00e9g a kerett\u00f6rt\u00e9netn\u00e9l is ny\u00edltabban \u00e1br\u00e1zolta azt a befel\u00e9 fordul\u00e1st, amely az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n N\u00e9metorsz\u00e1gban v\u00e9gbement. Bizony\u00e1ra nem v\u00e9letlen, hogy e kollekt\u00edv folyamat sor\u00e1n m\u00e9g sok m\u00e1s figyelemre m\u00e9lt\u00f3 film jelent meg, amelyek bizarr k\u00e9p- \u00e9s gesztusnyelve expresszionisztikus vagy ahhoz hasonl\u00f3 st\u00edlust k\u00e9pviselt. A Variet\u00e9 (1925) viselte ennek utols\u00f3 nyomait.<\/p>\n
N\u00e9metorsz\u00e1gban t\u00fal k\u00f6zel \u00e1lltak a Caligarihoz, semhogy t\u00fcneti jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t helyesen \u00e9rt\u00e9kelhett\u00e9k volna. Franciaorsz\u00e1gban jobban felismert\u00e9k, hogy ez a film m\u00e1s is, t\u00f6bb is, mint csup\u00e1n egy rendk\u00edv\u00fcli alkot\u00e1s. Ez\u00e9rt tal\u00e1lt\u00e1k ki r\u00e1 a \u201ecaligarizmus\u201d kifejez\u00e9st, \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni vil\u00e1gra vonatkoztatt\u00e1k, amelyben a legalul l\u00e9v\u0151 legfel\u00fclre l\u00e1tszik ker\u00fclni. Ebb\u0151l is vil\u00e1gosan kit\u0171nik, hogy Franciaorsz\u00e1gban a film \u00e9s bizonyos t\u00e1rsadalmi viszonyok k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9rezt\u00e9k az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st. A Caligari New York-i premierje, amelyre 1926 \u00e1prilis\u00e1ban ker\u00fclt sor, \u00f6regb\u00edtette vil\u00e1gh\u00edrnev\u00e9t. De ha itt-ott ut\u00e1nozt\u00e1k is, \u00e9s mindenekel\u0151tt m\u0171v\u00e9szi m\u00e9rc\u00e9nek tekintett\u00e9k, l\u00e9nyeg\u00e9ben sem a francia, sem az amerikai film fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t nem befoly\u00e1solta. Mint mag\u00e1nyos, kop\u00e1r szikla: egyed\u00fcl \u00e1llt a t\u00e1j felett.<\/p>\n
Hogy milyen nagym\u00e9rt\u00e9kben siker\u00fclt a filmnek Caligarit Homunculushoz \u00e9s Lubitsch VIII. Henrik\u00e9hez hasonl\u00f3 tirannusnak \u00e1br\u00e1zolni, vil\u00e1gosan kider\u00fcl Joseph Freeman amerikai \u00edr\u00f3 Never Call Retreat c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9nek egyik sokatmond\u00f3 fejezet\u00e9b\u0151l. H\u0151se, egy b\u00e9csi t\u00f6rt\u00e9nelem-tan\u00e1r, besz\u00e1mol egy n\u00e9met koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borban szerzett \u00e9lm\u00e9nyeir\u0151l, ahol el\u0151bb megk\u00ednozt\u00e1k, majd egy cell\u00e1ba z\u00e1rt\u00e1k:<\/p>\n
\u201eAhogyan a cell\u00e1ban egyed\u00fcl fek\u00fcdtem, Caligari doktorra kellett gondolnom, \u00e9s a k\u00e9s\u0151 r\u00f3mai Valentinianus cs\u00e1sz\u00e1rra, az imp\u00e9rium ur\u00e1ra, aki csek\u00e9ly vagy csak v\u00e9lt b\u0171n\u00f6kre is k\u00e9jjel szabta ki a hal\u00e1lb\u00fcntet\u00e9st. Kedvenc parancsa volt: ‘\u00dcss\u00e9tek le a fej\u00e9t! \u00c9gess\u00e9tek meg elevenen! Verj\u00e9tek agyon bunk\u00f3kkal, am\u00edg csak egyet is l\u00e9legzik!’ Arra kellett gondolnom, hogy e c\u00e9z\u00e1r zsarnok alakja mennyire megfelel megint sz\u00e1zadunkban, \u00e9s akkor gyorsan elaludtam.\u201d<\/p>\n
Ezek az \u00e1lomszer\u0171 gondolatok a Dr. Caligari gy\u00f6ker\u00e9ig nyomulnak, mert nem csak Valentinianus cs\u00e1sz\u00e1r megfelel\u0151j\u00e9t, hanem Hitler el\u0151dj\u00e9t is l\u00e1tj\u00e1k benne. Caligari ugyanis eg\u00e9szen k\u00fcl\u00f6nleges el\u0151fut\u00e1r abban az \u00e9rtelemben, hogy \u0151 is hipnotikus er\u0151szakot alkalmazott, hogy akarat\u00e1t eszk\u00f6zembereire r\u00e1er\u0151szakolja. Oly technik\u00e1t alkalmazott teh\u00e1t, amelyik kiindul\u00f3- \u00e9s v\u00e9gpontj\u00e1ban egyar\u00e1nt olyan \u201elelki befoly\u00e1sol\u00e1st\u201d sejtet, amelyet k\u00e9s\u0151bb Hitler val\u00f3s\u00edtott meg el\u0151sz\u00f6r t\u00f6megm\u00e9retekben. Bizonyos, hogy a mindenhat\u00f3 hipnotiz\u0151r mot\u00edvuma a Caligari sz\u00fclet\u00e9se idej\u00e9n m\u00e1r nem volt ismeretlen.<\/p>\n
De mi ind\u00edthatta a Caligari k\u00e9t szerz\u0151j\u00e9t arra, hogy ezt helyezz\u00e9k filmj\u00fck k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba? K\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet\u00fckben nem tal\u00e1ltak r\u00e1 p\u00e9ld\u00e1t. Nyilv\u00e1n azok a hom\u00e1lyban rejl\u0151 \u00f6szt\u00f6n\u00f6k sarkalt\u00e1k \u0151ket, amelyek egy n\u00e9p alig v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e9letalapj\u00e1ban nyugszanak, \u00e9s t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt val\u00f3s\u00e1gos el\u0151\u00e9rzeteket is sz\u00fclhetnek. (…)<\/p>\n
Tudatosan-e vagy sem, a film felfedte azt a helyzetet, amelyben a l\u00e9lek csak a zsarnoks\u00e1g vagy a k\u00e1osz k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1laszthatott, s ez\u00e9rt csak k\u00e9ts\u00e9gbeesett d\u00f6nt\u00e9s maradt sz\u00e1m\u00e1ra; hiszen minden k\u00eds\u00e9rlet a zsarnoks\u00e1gb\u00f3l val\u00f3 szabadul\u00e1sra egyenesen a k\u00e1oszba vezetett. Ez\u00e9rt a film a borzad\u00e1ly mindent \u00e1tj\u00e1r\u00f3 atmoszf\u00e9r\u00e1j\u00e1t \u00e9rz\u00e9keltette. Ak\u00e1rcsak a hitleri vil\u00e1g, a Caligari\u00e9 is sz\u00edn\u00fcltig megtelt a megsemmis\u00fcl\u00e9s s\u00f6t\u00e9t k\u00e9pzeteivel \u00e9s sejt\u00e9seivel, er\u0151szakoss\u00e1gokkal \u00e9s p\u00e1nikszer\u0171 kit\u00f6r\u00e9sekkel.<\/p>\n
A borzalom \u00e9s a rem\u00e9nytelens\u00e9g \u00f6sszekapcsol\u00e1sa a kerett\u00f6rt\u00e9net befejez\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben \u00e9rte el a cs\u00facspontj\u00e1t, amelyben \u00e1ll\u00edt\u00f3lag a norm\u00e1lis \u00e9letnek kellett volna \u00fajb\u00f3l \u00e9rv\u00e9nyre jutnia. Ha eltekint\u00fcnk az elmegy\u00f3gyint\u00e9zet vezet\u0151j\u00e9nek \u00e9s \u00e1rny\u00e9kszer\u0171 seg\u00edt\u0151inek k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171 alakj\u00e1t\u00f3l, akkor sz\u00e1munkra ez a norm\u00e1lis \u00e1llapot olyan \u0151r\u00fcltek t\u00e1rsadalm\u00e1t mutatja be, akik egy eg\u00e9szen k\u00fcl\u00f6n\u00f6s k\u00f6rnyezetben mozognak. Az elmegy\u00f3gyint\u00e9zet mint a norm\u00e1lis \u00e9let t\u00fck\u00f6rk\u00e9pe: enn\u00e9l nyomat\u00e9kosabban \u00e9s v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesebben nem is lehetett volna \u00e1br\u00e1zolni a kil\u00e1t\u00e1stalans\u00e1g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n
Technikai saj\u00e1toss\u00e1gok gyakran utalnak a n\u00e9zet saj\u00e1toss\u00e1gaira is. A CaligarivaI el\u0151sz\u00f6r \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt egy olyan technika, amely hossz\u00fa id\u0151re a n\u00e9met film \u00e1ltal\u00e1nos ismertet\u0151jele lett: filmek sor\u00e1t forgatt\u00e1k kiz\u00e1r\u00f3lag m\u0171teremben. Mik\u00f6zben a sv\u00e9d film azokban az id\u0151kben az\u00e1ltal t\u0171nt ki, hogy a term\u00e9szet jelens\u00e9geit \u2013 ak\u00e1r a h\u00f3vihart, ak\u00e1r a t\u00e9li erd\u0151t \u2013 a lehet\u0151 legpontosabban \u00e9s ugyanakkor a legk\u00f6lt\u0151iebben visszaadja, a n\u00e9met filmrendez\u0151k \u2013 legal\u00e1bbis 1924-ig \u2013 olyannyira belebolondultak a d\u00edszletekbe, hogy a m\u0171terem n\u00e9gy fala k\u00f6z\u00f6tt eg\u00e9sz t\u00e1jakat \u00e9p\u00edtettek fel. Ink\u00e1bb megteremtettek egy m\u0171vi univerzumot, mintsem hogy f\u00fcgg\u0151v\u00e9 v\u00e1ljanak a k\u00fclvil\u00e1gt\u00f3l. Ez a bez\u00e1rk\u00f3z\u00e1s r\u00e9sze volt annak a \u00e1ltal\u00e1nos folyamatnak, amelynek sor\u00e1n az emberek visszah\u00faz\u00f3dtak, ak\u00e1r a csiga a h\u00e1z\u00e1ba.<\/p>\n
Ugyanakkor a Caligari-film \u00e9rtett hozz\u00e1, hogy a f\u00e9nyt \u00e9s annak sokr\u00e9t\u0171 hat\u00e1s\u00e1t a film nyelvezete sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rt\u00e9kes\u00edtse. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt olyan megvil\u00e1g\u00edt\u00e1si hat\u00e1sokat alkalmazott, amelyek lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k a n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, hogy szemtan\u00faja lehessen egy gyilkoss\u00e1gnak an\u00e9lk\u00fcl, hogy a val\u00f3di folyamatot megpillantan\u00e1; adott esetben p\u00e9ld\u00e1ul el\u00e9g volt l\u00e1tni, ahogyan Cesare \u00e1rny\u00e9ka a kamra fal\u00e1n t\u0151r\u00e9vel \u00e1td\u00f6fi Alan di\u00e1k \u00e1rny\u00e9k\u00e1t. Az indirekt l\u00e1ttat\u00e1s eszk\u00f6ze a n\u00e9met film k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9g\u00e9v\u00e9 emelkedett.<\/p>\n
(Kracauer, Siegfried: Caligarit\u00f3l Hitlerig.Budapest: Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1963)<\/em><\/p>\n Voltak filmek, amelyek a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni \u00e9vekben elviselhetetlenn\u00e9 v\u00e1lt bels\u0151 meghasad\u00e1st m\u00e1sf\u00e9le \u00faton igyekeztek \u00e1thidalni. Ezek s\u00edkrasz\u00e1lltak a tekint\u00e9lyhatalom visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9\u00e9rt, \u00e9s arra a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g r\u00e9sz\u00e9r\u0151l megnyilv\u00e1nul\u00f3 be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1gra \u00e9p\u00edtettek, amely szerint a k\u00e1oszn\u00e1l m\u00e9g egy diktat\u00fara is jobb. Ezek a tekint\u00e9lyuralmi tendenci\u00e1k legjellegzetesebben k\u00e9t filmben jutottak kifejez\u00e9sre, amelyek, b\u00e1r ellent\u00e9tes t\u00e1borb\u00f3l j\u00f6ttek, \u00e9s alapjukban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vil\u00e1got \u00e1br\u00e1zoltak, m\u00e9gis azonos lelki magatart\u00e1st szolg\u00e1ltak.<\/p>\n A filmek egyike a Fridericus Rex volt, egy pomp\u00e1zatos, de m\u0171v\u00e9szileg jelent\u00e9ktelen UFA produkci\u00f3 1922-b\u0151l. A film nem hagyott k\u00e9ts\u00e9get a sz\u00e1nd\u00e9kai fel\u0151l: leplezetlen propaganda volt a monarchia vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. Cser\u00e9py Arz\u00e9n rendez\u00e9s\u00e9ben Nagy Frigyes \u00e9let\u00e9nek laz\u00e1n \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 epiz\u00f3djait mutatta be, an\u00e9lk\u00fcl, hogy sokat adott volna a t\u00f6rt\u00e9nelmi h\u0171s\u00e9gre. Az elej\u00e9n a fiatal tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s l\u00e1zad\u00e1sa l\u00e1that\u00f3 apja k\u00f6ny\u00f6rtelen vasfegyelme ellen. Az UFA b\u00f6lcsen elhallgatta, milyen \u2013 n\u00e9metekhez m\u00e9ltatlan \u2013 el\u0151szeretettel viseltetett a l\u00e1zad\u00f3 fi\u00fa a francia filoz\u00f3fia \u00e9s irodalom ir\u00e1nt, ehelyett \u2013 f\u00fcggetlens\u00e9gi v\u00e1gy\u00e1t indokoland\u00f3 \u2013 ink\u00e1bb ifj\u00fakori, felel\u0151tlen szerelmi kalandjain\u00e1l id\u0151z\u00f6tt. A t\u00f6rt\u00e9nethez kapcsol\u00f3d\u00f3 epiz\u00f3dok jelzik Frigyes menek\u00fcl\u00e9si k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t, elfogat\u00e1s\u00e1t, \u00e9s bemutatj\u00e1k azokat a sz\u00f6rny\u0171 pillanatokat, amikor apja parancs\u00e1ra v\u00e9gig kell n\u00e9znie Katte nev\u0171 bar\u00e1tj\u00e1nak kiv\u00e9gz\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n A filmben sok m\u00e9tert szenteltek annak, hogy e barb\u00e1r b\u00fcntet\u00e9s j\u00f3 \u00e9s hasznos hat\u00e1s\u00e1t szeml\u00e9ltess\u00e9k: a tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s minden ellenkez\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl veti al\u00e1 mag\u00e1t az atyai akaratnak, olyannyira, hogy m\u00e9g abba is beleegyezik, hogy \u00e9rdekh\u00e1zass\u00e1got k\u00f6ss\u00f6n Braunschweig-Bewern hercegn\u0151vel. I. Frigyes Vilmos teh\u00e1t megnyugodva halhat meg, olyan \u00f6r\u00f6k\u00f6st hagyva h\u00e1tra, aki az atya \u00e1ltal megkezdett m\u0171vet a katonakir\u00e1ly szellem\u00e9ben fogja folytatni.<\/p>\n A Fridericus Rex c. film az \u00faj kir\u00e1lyt k\u00e9t f\u0151 tulajdons\u00e1ggal ruh\u00e1zta fel: egyfel\u0151l \u00fagy mutatta \u0151t be, mint n\u00e9pe atyj\u00e1t, a patriarch\u00e1lis uralkod\u00f3t, aki abszol\u00fat hatalm\u00e1t arra haszn\u00e1lta fel, hogy a t\u00f6rv\u00e9nyek szigor\u00e1t enyh\u00edtse, az \u00e1ltal\u00e1nos j\u00f3l\u00e9tet emelje, \u00e9s a szeg\u00e9nyeket v\u00e9dje a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1st\u00f3l. M\u00e1sfel\u0151l nemzeti h\u0151sk\u00e9nt \u00e1br\u00e1zolta, aki \u2013 h\u00e1la sz\u00e1mos gy\u0151ztes h\u00e1bor\u00fanak \u2013 nagyhatalmi rangra emelte a kis Poroszorsz\u00e1got.<\/p>\n A film sz\u00e1nd\u00e9ka \u00e9s kivitelez\u00e9se k\u00f6zvetlen\u00fcl azt c\u00e9lozta, hogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get meggy\u0151zze arr\u00f3l, miszerint egy m\u00e1sodik, korszer\u0171 Fridericus nem csup\u00e1n a szocializmus betegs\u00e9gcs\u00edr\u00e1it volna k\u00e9pes hathat\u00f3an megsemmis\u00edteni, hanem N\u00e9metorsz\u00e1g nacionalista hatalmi ig\u00e9nyeit is \u00e9rv\u00e9nyre juttatn\u00e1. \u00c9s hogy az \u00e9rzelmi sz\u00e1lakat az \u201eid\u0151szer\u0171\u201d figura \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt m\u00e9g szorosabbra f\u0171zze, az UFA a hangs\u00falyt a kir\u00e1ly bels\u0151 v\u00edv\u00f3d\u00e1saira helyezte. A k\u00e9t\u00e9ves h\u00e1bor\u00far\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 jelenetek Frigyest tragikus zsenik\u00e9nt mutatt\u00e1k be, amit kifejezett az ellens\u00e9g sokszoros t\u00fals\u00faly\u00e1val szembeni, l\u00e1tsz\u00f3lag kil\u00e1t\u00e1stalan k\u00fczdelme, amikor m\u00e9g saj\u00e1t legh\u0171s\u00e9gesebb h\u00edvei is elhagyt\u00e1k. A d\u00edszszeml\u00e9kr\u0151l \u00e9s gy\u0151zedelmes csat\u00e1kr\u00f3l \u00e1lland\u00f3an k\u00f6zbeiktatott k\u00e9pek oly sz\u00ednj\u00e1t\u00e9kot mutattak, amely minden patri\u00f3ta sz\u00edv\u00e9t megdobogtatta, aki vigasztalan volt a vesztett h\u00e1bor\u00fa, a leszerel\u00e9s \u00e9s a demokr\u00e1ci\u00e1nak nevezett gy\u0171l\u00f6letes z\u0171rzavar miatt.<\/p>\n A Fridericus Rex a sajt\u00f3 egy r\u00e9sz\u00e9n\u00e9l heves ellen\u00e1ll\u00e1sra tal\u00e1lt. De politikai tiltakoz\u00e1sok nem adnak hiteles h\u00edrad\u00e1st a pszichol\u00f3giai reakci\u00f3kr\u00f3l. Amikor a filmet forgatt\u00e1k, k\u00e9tezer statiszt\u00e1t azzal b\u00edztak meg, hogy az \u00fajonnan megkoron\u00e1zott kir\u00e1lyt a r\u00e9gi palota udvar\u00e1n \u00fcnnepelj\u00e9k. Amid\u0151n \u201ea kir\u00e1ly\u201d teljes orn\u00e1tusban kil\u00e9pett az erk\u00e9lyre, a statiszt\u00e1k akkora lelkesed\u00e9sben t\u00f6rtek ki, amelyet egyetlen rendez\u0151 sem tudott volna el\u0151id\u00e9zni. \u201eEz a n\u00e9p hangja volt\u201d \u2013 tud\u00f3s\u00edtotta egy szemtan\u00fa. Megfigyel\u0151k azt is k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k, hogy m\u00e9g a munk\u00e1snegyedek mozijaiban is minden jegy elkelt. Legbiztosabban azonban azon m\u00e9rhet\u0151 le a film sikere, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben mind az UFA, mind m\u00e1s t\u00e1rsas\u00e1gok sz\u00e1mos tov\u00e1bbi filmet k\u00e9sz\u00edtettek a \u201eFridericus-repect\u201d alapj\u00e1n.<\/p>\n A legutols\u00f3k Hitler alatt ker\u00fcltek piacra. Ak\u00e1r fiatal l\u00e1zad\u00f3k\u00e9nt, ak\u00e1r Sanssouci szeretetrem\u00e9lt\u00f3 h\u00e1zigazd\u00e1jak\u00e9nt, ak\u00e1r \u00f6reg Fritzk\u00e9nt mutatt\u00e1k be az uralkod\u00f3t, minden vari\u00e1ci\u00f3 p\u00e9ldak\u00e9pe a Fridericus Rex volt. \u00c9s mindegyikben, csup\u00e1n egy kiv\u00e9tel\u00e9vel, Otto Geb\u00fchr alak\u00edtotta a kir\u00e1lyt. Helyesebben tal\u00e1n \u00fagy lehetne mondani, hogy \u0151 t\u00e1masztotta fel poraib\u00f3l. Ha a fl\u00f3t\u00e1j\u00e1n j\u00e1tszott, ha nagy, t\u00fcnd\u00f6kl\u0151 szemeit egy k\u00fclf\u00f6ldi k\u00f6vetre f\u00fcggesztette, ha feh\u00e9r parip\u00e1j\u00e1n csapatai \u00e9l\u00e9n lovagolt, vagy ha hajlott h\u00e1ttal, mank\u00f3j\u00e1ra t\u00e1maszkodva, rosszul szabott egyenruh\u00e1j\u00e1ban j\u00e1rk\u00e1lt t\u00e1bornokai k\u00f6z\u00f6tt, \u00fagy t\u0171nt, mintha Frigyes maga jelenne meg a filmv\u00e1sznon. Legal\u00e1bbis 1930-ig, am\u00edg a sz\u00edn\u00e9sz m\u00e9lyzeng\u00e9s\u0171 hangja ellent\u00e9tbe nem ker\u00fclt a megjelen\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n Minden \u201eFridericus\u201d-filmben nyomat\u00e9kosan felt\u00e1rt\u00e1k a lelki fejl\u0151d\u00e9st is, amely a tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s l\u00e1zadoz\u00e1s\u00e1t\u00f3l a beh\u00f3dol\u00e1sig tartott. Ez olyan t\u00e9ma, helyesebben t\u00e9mak\u00f6r volt, amelyet N\u00e9metorsz\u00e1gban t\u00falont\u00fal ismertek. Kleist a Homburg herceg\u00e9ben m\u00e1r t\u00e1rgyalta azt a konfliktust, amely egyfel\u0151l az egy\u00e9n \u00f6n\u00e1ll\u00f3 d\u00f6nt\u00e9sre \u00e9s cselekv\u00e9sre ir\u00e1nyul\u00f3 erk\u00f6lcsi joga, m\u00e1sfel\u0151l az \u00e1llamhatalommal szembeni erk\u00f6lcsi k\u00f6teless\u00e9ge k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll fenn. A korai expresszionista dr\u00e1m\u00e1k \u2013 A tavasz \u00e9bred\u00e9se (Wedekind) k\u00f6vet\u0151ik\u00e9nt \u2013 a fi\u00fa l\u00e1zad\u00e1s\u00e1t mutatt\u00e1k be az ap\u00e1val szemben. Ezzel szinte egy id\u0151ben, egy eg\u00e9sz ifj\u00fa nemzed\u00e9k az ifj\u00fas\u00e1gi mozgalomban kereste a sz\u00fcl\u0151i tekint\u00e9ly hatalma al\u00f3li szabadul\u00e1st. (…)<\/p>\n Ha jobban meggondoljuk, hogy mindazok, akik a Fridericus Rexet p\u00e9ldak\u00e9p\u00fcknek tekintett\u00e9k, ezt olyan id\u0151pontban tett\u00e9k, amikor a szabads\u00e1g fel\u00e9 vezet\u0151 \u00fat sokkal ink\u00e1bb nyitva \u00e1llt, mint valaha, akkor ez az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9gr\u0151l \u00e9s annak jogair\u00f3l val\u00f3 lemond\u00e1s a s\u00falyos lelki elcs\u00f6kev\u00e9nyesed\u00e9s jele volt, k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl a legs\u00falyosabb\u00e9 N\u00e9metorsz\u00e1g egyes\u00edt\u00e9se \u00f3ta. Annak ellen\u00e9re ugyanis, hogy egy\u00e1ltal\u00e1ban nem volt biztos, hogy a demokratikus \u00e9letform\u00e1k j\u00f3l megfontolt \u00e1tv\u00e9tel\u00e9t a szoci\u00e1lis helyzet elveszt\u00e9s\u00e9vel kell megfizetni, ezek az emberek m\u00e9gis a bels\u0151 \u00e9retlens\u00e9g \u00e1llapot\u00e1ba val\u00f3 visszas\u00fcllyed\u00e9st r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k el\u0151nyben.<\/p>\n A \u201eFridericus\u201d-filmek nem csak gyermekien, hanem gyerekesen elnagy\u00edtott k\u00e9p\u00e9t adt\u00e1k az \u00f6reg kir\u00e1ly mag\u00e1rahagyotts\u00e1g\u00e1nak, s ezzel egyfel\u0151l azokra a hektikus sz\u00ednekre eml\u00e9keztettek, amelyekkel az alpesi filmek a mag\u00e1nyos hegym\u00e1sz\u00f3t \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k a fens\u00e9ges cs\u00facsokon, de megmutatt\u00e1k azt a kisebbrend\u0171s\u00e9gi komplexust is, amely szorosan \u00f6sszef\u00fcgg a lelki visszafejl\u0151d\u00e9ssel. (…)<\/p>\n (Kracauer, Siegfried: Caligarit\u00f3l Hitlerig. Budapest: Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1963)<\/em><\/p>\n A angol c\u00edm, amellyel ezt a filmet forgalmazt\u00e1k, \u00fagy ford\u00edthat\u00f3 le, hogy \u201eAz utols\u00f3 nevet\u00e9s\u201d, \u00e9s ezzel m\u00e1r n\u00e9mi jelz\u00e9st kapunk arra a komikus happy endingre, amelyet \u00f6nk\u00e9nyesen a filmhez ragasztottak. Mindig megvan ez a komikus hat\u00e1s, amikor ut\u00f3j\u00e1t\u00e9kot kapcsolnak egy trag\u00e9dia el\u0151ad\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n A sz\u00f3ban forg\u00f3 kis trag\u00e9dia egy sz\u00e1llodai port\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nte. B\u00fcszke a maga d\u00edszes kab\u00e1tj\u00e1ra, a tiszteletre, amelyben r\u00e9szes\u00edtik ott, ahol lakik, az udvarban, ahol a szomsz\u00e9dok \u00fagy b\u00e1nnak vele, mint egy gener\u00e1lissal. Nyomorultul \u00e9rzi mag\u00e1t, amikor m\u00e1r t\u00fal \u00f6reg \u00e9s gyenge az \u00e1ll\u00e1s bet\u00f6lt\u00e9sre, ez\u00e9rt le kell vetnie a d\u00edszes uniformist, \u00e9s mag\u00e1ra kell \u00f6ltenie a v\u00e9c\u00e9kezel\u0151 feh\u00e9r k\u00f6peny\u00e9t. Ez csak n\u00e9met t\u00f6rt\u00e9net lehet, mert csak ebben az orsz\u00e1gban jelentett az egyenruha olyan rettent\u0151en sokat akkoriban, amikor a film k\u00e9sz\u00fclt. El\u0151sz\u00f6r \u00fagy volt, hogy Lupu Pick fogja rendezni a darabot, de \u00f6sszek\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt kedvenc \u00edr\u00f3j\u00e1val, Carl Mayerrel.<\/p>\n Pick val\u00f3sz\u00edn\u0171leg elm\u00e9ly\u00edtette volna a kispolg\u00e1ri trag\u00e9di\u00e1t, s\u00falyos szimbolizmust haszn\u00e1lt volna, mint p\u00e9ld\u00e1ul Szilveszter c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben. Murnau filmje viszont a kameraj\u00e1t\u00e9k egyszerre vibr\u00e1l\u00f3 \u00e9s m\u00e9gis szerte\u00e1gaz\u00f3bb jelleg\u00e9t \u0151rizte meg. Egyfajta agg\u00f3d\u00e1s \u00e1ramlott az alakok k\u00f6r\u00fcl, mint a Fantom c\u00edm\u0171 filmben. Mintha e szem\u00e9lyek t\u00e9tov\u00e1z\u00f3 l\u00e1ba alatt a f\u00f6ld sohasem lett volna biztos, \u00e9s a sors elvehette volna t\u0151l\u00fck a biztons\u00e1g\u00e9rzet v\u00e9gs\u0151 marad\u00e9k\u00e1t is.<\/p>\n Lupu Pick felszabad\u00edtott kamer\u00e1ja Murnaunak lehet\u0151s\u00e9get adott arra, hogy megtal\u00e1lja a l\u00e9lek legintimebb rezd\u00fcl\u00e9seihez a megfelel\u0151 vizu\u00e1lis k\u00e9peket. Ugyanakkor lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajtott a l\u00e1t\u00f3sz\u00f6gek \u00e9s a perspekt\u00edv\u00e1k nagy v\u00e1ltozatoss\u00e1g\u00e1ra. Pickn\u00e9l a mindennapi \u00e9let esem\u00e9nyei elt\u00f6rp\u00fclnek, de Murnau \u00fagy oldotta meg filmj\u00e9t, hogy a port\u00e1s a keze \u00fcgy\u00e9ben l\u00e9v\u0151nek, azzal ar\u00e1nyosnak l\u00e1tja a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte l\u00e9v\u0151 vil\u00e1got.<\/p>\n \u00c9szleli az embereket, akik tisztelettel szalut\u00e1lnak egyenruh\u00e1ja l\u00e1tt\u00e1n, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb azokat is, akik mulatnak a megal\u00e1ztat\u00e1s\u00e1n, kinevetik. \u00c9rz\u00e9ketlenek ir\u00e1nta. Ugyancsak ilyenek azok az \u00e1rnyszer\u0171 alakok, akik \u00e9ppen csak sz\u00f3rakoznak, taxit rendelnek n\u00e1la, hatalmas vacsor\u00e1kat fogyasztanak el. Mindezek k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte n\u00e9vtelen\u00fcl \u00e9s absztrakt m\u00f3don l\u00e9teznek, azt a c\u00e9lt szolg\u00e1lj\u00e1k, hogy kiemelj\u00e9k a port\u00e1s trag\u00e9di\u00e1j\u00e1t, ahogy \u0151 maga l\u00e1tja. A kamera id\u0151r\u0151l id\u0151re nem is az \u0151 cselekedeteit vizsg\u00e1lja, hanem szubjekt\u00edvv\u00e9 v\u00e1lik, az \u0151 szem\u00e9vel l\u00e1t.<\/p>\n A felvev\u0151g\u00e9p be\u00e1ll\u00edt\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n teh\u00e1t azt l\u00e1tjuk, hogy ez az ember a maga dics\u0151s\u00e9g\u00e9ben milyen nagyszer\u0171, milyen kit\u00fcntet\u00e9sekkel b\u00fcszk\u00e9lkedhet. Mindig nagyobbnak l\u00e1tszik, mint azok a emberek, akikkel a sz\u00e1llod\u00e1ba menet tal\u00e1lkozik, \u00e9s amikor egy esk\u00fcv\u0151i vend\u00e9gs\u00e9gen vesz r\u00e9szt, akkor is kiemelkedik magass\u00e1g\u00e1val, er\u0151teljes volt\u00e1val, m\u00edg a t\u00f6bbiek elmos\u00f3dnak a h\u00e1tt\u00e9rben.<\/p>\n \u00c1m amikor megfosztj\u00e1k uniformis\u00e1t\u00f3l, akkor szeg\u00e9ny, nyomorult alak lesz, kacska l\u00e1bakkal, gy\u0171r\u00f6tt nadr\u00e1ggal, kopott zak\u00f3val. M\u00e1r nincs egyenruh\u00e1ja, \u00e9s Murnau megmutatja, ahogy zavartalan k\u00f6r\u00fcltekint, \u00e9s felfel\u00e9 n\u00e9z a sz\u00e1llod\u00e1ra, furcs\u00e1n r\u00e9zs\u00fatos helyzetben. Ak\u00e1r az expresszionista filmekben, a sz\u00edn\u00e9sz alakja kereszt\u00fclszeli a filmv\u00e1sznat. \u00cdgy l\u00e1tjuk most, ugyanaz el\u0151tt a fal el\u0151tt, amely el\u0151tt m\u00e1s reggeleken b\u00fcszkes\u00e9g\u00e9nek pomp\u00e1j\u00e1ban haladt el. A filmet mer\u00e9sz n\u00e9z\u0151pontok, kocsiz\u00f3 felv\u00e9telek jellemzik. Amikor Freund, az operat\u0151r, biciklin \u00fclve j\u00f6n le a liften, azut\u00e1n eg\u00e9szen el\u0151rebiciklizik a sz\u00e1lloda hallj\u00e1ban a forg\u00f3ajt\u00f3ig, persze mindv\u00e9gig kez\u00e9ben a felvev\u0151g\u00e9ppel, akkor siker\u00fcl meg\u00f6r\u00f6k\u00edtenie a mozg\u00e1sban l\u00e9v\u0151 f\u00e9nyek k\u00e1pr\u00e1zatos impresszi\u00f3it, a f\u00e9nyek mozg\u00e1s\u00e1t. Nagyon er\u0151teljess\u00e9 teszi ezzel a film elej\u00e9t, mert a t\u00fcleked\u00e9s, az esem\u00e9nyek egym\u00e1sba fon\u00f3d\u00e1sa szinte tapinthat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik.<\/p>\n A m\u00e1r elvett uniformis gombjai cs\u00e1b\u00edt\u00f3an csillognak, amikor ez a kab\u00e1t ott l\u00f3g a szekr\u00e9nyben. Az \u00e9jjeli\u0151r l\u00e1mp\u00e1j\u00e1nak k\u00f6re v\u00e9gighalad a falon, hogy v\u00e9g\u00fcl ott \u00e1lljon meg a nyomorult emberen, aki \u00e9ppen visszaviszi az ellopott uniformist, mert a szomsz\u00e9dasszony r\u00e1j\u00f6tt kicsinyes b\u0171n\u00e9re. Egy fekete \u00e9s f\u00e9nyes es\u0151kab\u00e1t, amelyen visszat\u00fckr\u00f6z\u0151dik egy villanyk\u00f6rte, es\u0151cseppek, ahogy al\u00e1hullnak \u00e9s v\u00e9gigfutnak egy aut\u00f3 ablak\u00e1n. Minden\u00fctt \u00fcvegfel\u00fcletek csillognak, \u00e1ttetsz\u0151 t\u00fckr\u00f6k. Ez az, amit Carl Mayer r\u00f6viden \u00edgy \u00edrt meg a Szilveszter sz\u00e1m\u00e1ra: \u201ef\u00e9ny \u00e9s csillog\u00e1s\u201d. Vizu\u00e1lisan \u00e9s dr\u00e1mai szempontb\u00f3l Murnau enn\u00e9l sokkal tov\u00e1bb jut el, kit\u00f6r a polg\u00e1ri kamaraj\u00e1t\u00e9k szigor\u00faan vett korl\u00e1tai k\u00f6z\u00fcl.<\/p>\n Azt\u00e1n gondoljuk csak v\u00e9gig a v\u00e1gy\u00e1lmot, amikor a port\u00e1s ber\u00fag \u2013 mennyi ir\u00f3nia \u00e9s fantasztikum, l\u00e9nyeg\u00e9ben expresszionista von\u00e1sok vannak ebben. Megsokszoroz\u00f3dott, hom\u00e1lyos alakok, akik hi\u00e1ba pr\u00f3b\u00e1lnak felemelni egy \u00f3ri\u00e1si koffert. K\u00eds\u00e9rtetlift siklik v\u00e9gig egy val\u00f3szer\u0171tlen \u00e9p\u00fclet emeletein. A port\u00e1s fej\u00e9t csapkodja a forg\u00f3ajt\u00f3, \u00e9s ehhez kapcsol\u00f3dik a mosd\u00f3 ajtaj\u00e1nak \u00e1lland\u00f3 csap\u00f3d\u00e1sa is. Amikor pedig a port\u00e1s fel\u00e9bred, l\u00e1tja, hogy szomsz\u00e9dn\u0151je egy k\u00e1v\u00e9sb\u00f6gr\u00e9t visz, \u00e9s ez az eg\u00e9sz dupla k\u00e9pben l\u00e1tsz\u00f3dik, mintha egy m\u00e1sik asszony is lenne ott, torzultan.<\/p>\n T\u00e1n \u00e9ppen ezekkel a filmr\u00e9szletekkel \u00f6sszevetve \u00e9rzi az ember a happy ending b\u0151besz\u00e9d\u0171s\u00e9g\u00e9t \u00e9s \u00fcress\u00e9g\u00e9t. Ez a modern kommersz t\u00fcnd\u00e9rmese. Hiteles, \u00edzl\u00e9stelen csillog\u00e1sa az UFA st\u00edlusnak. Persze mindezt nagyszer\u0171en oldott\u00e1k meg:, a s\u00fcrg\u00e9s-forg\u00e1st, a pinc\u00e9rek viszik a t\u00e1lc\u00e1kat, egy kocsiz\u00f3-jelenet az ed\u00e9nyek felett, l\u00e1tunk egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, nagyvil\u00e1gi n\u0151t, amint osztrig\u00e1t eszik, \u00e9s mint az \u00ednyencek t\u00f6mik magukat. Mindezt \u00e1leleganci\u00e1val \u00e9s teljes r\u00e9szletess\u00e9ggel figyelhetj\u00fck meg. De mennyire sajn\u00e1ljuk azt a csendes, sokkal megfelel\u0151bb befejez\u00e9st, amely szerint a szeg\u00e9ny, f\u00e1radt \u00f6regembert kedvesen beburkolj\u00e1k bar\u00e1tj\u00e1nak, az \u00e9jjeli\u0151rnek a kab\u00e1tj\u00e1ba…<\/p>\n (Eisner, Lotte H.: Murnau. London: Secker and Warburg, 1973)<\/em><\/p>\n 1890. december 5-\u00e9n sz\u00fclettem Ausztri\u00e1ban, B\u00e9csben. Ap\u00e1m, Anton Lang, hivatalos rangja szerint v\u00e1rosi \u00e9p\u00edt\u00e9sz volt, any\u00e1m le\u00e1ny kori neve Paula Schlesinger.<\/p>\n Ap\u00e1m azt akarta, hogy \u00e9n is \u00e9p\u00edt\u00e9sz legyek. \u00c9n azonban t\u00fal sok panasz\u00e1t hallottam, amellyel foglalkoz\u00e1s\u00e1t illette \u00e9s nem nagyon lelkesedtem a v\u00e1rosi \u00e9p\u00edt\u0151mesteri p\u00e1lya kil\u00e1t\u00e1sai\u00e9rt, hiszen ez arra k\u00e9nyszer\u00edtett volna, hogy eg\u00e9sz \u00e9letemet B\u00e9csben \u00e9ljem le. M\u00e1s terveim voltak, de m\u00e9gis, a b\u00e9kess\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt beleegyeztem, hogy m\u00e9rn\u00f6ki tanulm\u00e1nyokat folytassak az \u00fagynevezett M\u0171szaki F\u0151iskol\u00e1n (Technische Hochschule). Minden igyekezetem ellen\u00e9re azonban csak egy szemesztert b\u00edrtam ki, mert fest\u0151 akartam lenni.<\/p>\n Mindj\u00e1rt az elej\u00e9n le kell sz\u00f6geznem, hogy vizu\u00e1lis ember vagyok. Az \u00e9lm\u00e9nyek a l\u00e1t\u00e1s \u00fatj\u00e1n hatnak r\u00e1m, \u00e9s soha, vagy csak ritk\u00e1n a hall\u00e1som r\u00e9v\u00e9n. Ezt mindig is sajn\u00e1ltam. A n\u00e9pdalokat szeretem, de soha semmi sem tudott r\u00e1venni arra, hogy elmenjek egy hangversenyre vagy az oper\u00e1ba.<\/p>\n Gyermekkori eml\u00e9keim k\u00f6z\u00fcl a legfontosabb a kar\u00e1csonyi v\u00e1s\u00e1rhoz f\u0171z\u0151dik. Nagyon saj\u00e1tos dolog volt ez a Christkindlmarkt, olyan b\u00facs\u00faf\u00e9le. Alacsony, f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt emelv\u00e9nyen, teh\u00e1t csak egy kicsivel magasabban a j\u00e1rd\u00e1n\u00e1l, egyszer\u0171 fab\u00f3d\u00e9kat \u00e1ll\u00edtottak fel, teli olcs\u00f3 kar\u00e1csonyi aj\u00e1nd\u00e9kkal. A b\u00f3d\u00e9k k\u00f6z\u00f6tti \u00fat fedett volt, \u00edgy m\u00e9g h\u00f3es\u00e9s k\u00f6zben is lehetett itt j\u00e1rk\u00e1lni; a vil\u00e1g\u00edt\u00e1st sok-sok sz\u00ednes gyertya \u00e9s olajl\u00e1mp\u00e1s szolg\u00e1ltatta. Csod\u00e1latos dolgokat \u00e1rultak: vid\u00e1m, sz\u00ednes kar\u00e1csonyfad\u00edszeket, \u00fcvegg\u00f6mb\u00f6ket \u00e9s csillagokat, ez\u00fcst\u00f6s flitterb\u0151l \u00e9s pirosl\u00f3 alm\u00e1kb\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett f\u00fcz\u00e9reket, aranyl\u00f3 narancsot \u00e9s datoly\u00e1t. Ezen k\u00edv\u00fcl eg\u00e9szen fantasztikus j\u00e1t\u00e9kokat lehetett l\u00e1tni: hintalovakat \u00e9s b\u00e1bukat, a b\u00e1bsz\u00ednh\u00e1z ismert alakjait, \u00f3lomkaton\u00e1kat. B\u00e1bsz\u00ednh\u00e1zakat, amelyeknek sz\u00ednpad\u00e1n a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb sz\u00edndarabok egyes jelenetei voltak l\u00e1that\u00f3k. Ezekben a kis sz\u00ednh\u00e1zakban az ember t\u00fcnd\u00e9rmes\u00e9be ill\u0151 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gokat \u00e1ll\u00edthatott be, m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s d\u00edszletekkel. Azt\u00e1n ott volt a vurstli is a Pr\u00e1terben, az \u00f3ri\u00e1sker\u00e9k, a c\u00e9ll\u00f6v\u00f6ld\u00e9k, egy\u00e9b l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gok \u00e9s k\u00f6rhint\u00e1k.<\/p>\n Mindig im\u00e1dtam sz\u00ednh\u00e1zba j\u00e1rni \u2013 a kakas\u00fcl\u0151 \u00e9s az \u00e1ll\u00f3helyek olcs\u00f3ak voltak. Akkoriban eszembe sem jutott, hogy egyszer m\u00e9g filmk\u00e9sz\u00edt\u0151 leszek. Fest\u0151 szerettem volna lenni.<\/p>\n Iskol\u00e1skoromban nagyon sokat olvastam, v\u00e1logat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl mindent, igazi irodalmat \u00e9s n\u00e9pszer\u0171-k\u00f6nny\u0171 m\u0171veket egyar\u00e1nt. Fokozatosan azonban egyre v\u00e1logat\u00f3sabb, egyre ig\u00e9nyesebb lettem olvasm\u00e1nyaim tekintet\u00e9ben. Az\u00e9rt m\u00e9g mindig mindent elolvastam, ami csak a kezem \u00fcgy\u00e9be ker\u00fclt: teol\u00f3gi\u00e1t, t\u00f6rt\u00e9nelmet; Schopenhauer, Kierkegaard \u00e9s Nietzsche m\u0171veit; a n\u00e9met \u00e9s osztr\u00e1k klasszikusokat; Shakespeare-t; Hans Sachsot; az okkultizmusr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6nyveket; May K\u00e1rolyt, Vern\u00e9t; Mayrink G\u00f3lemj\u00e9t,.. Annak ellen\u00e9re, hogy \u00e9rdekl\u0151dtem a n\u0151k ir\u00e1nt, mindig igen sz\u00e9gyenl\u0151s voltam. Ez a tulajdons\u00e1gom m\u00e1ig megmaradt, b\u00e1r az id\u0151k folyam\u00e1n cs\u00f6kkent. Nehezen bar\u00e1tkoztam, magamnak val\u00f3 voltam, ez\u00e9rt azt mondt\u00e1k r\u00f3lam, hogy g\u0151g\u00f6s vagyok. Val\u00f3j\u00e1ban nyilv\u00e1n csak \u00f6nmagamat pr\u00f3b\u00e1ltam megtal\u00e1lni, \u00e9s kezdetben tal\u00e1n k\u00e9s\u0151bbi, mindent els\u00f6pr\u0151 szenved\u00e9lyem, a filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9s is csup\u00e1n kaland volt sz\u00e1momra.<\/p>\n Fiatalkoromban teh\u00e1t hat\u00e1rozottan elt\u00f6k\u00e9ltem, hogy fest\u0151 leszek. A kor\u00e1n elhunyt Egon Schiele \u00e9s Gustav Klimt volt a p\u00e9ldak\u00e9pem.<\/p>\n Gondjaim t\u00e1madtak, amikor ap\u00e1m megtudta, hogy m\u00e1r k\u00e9t b\u00e9csi kabar\u00e9ban, a Femin\u00e1ban \u00e9s a H\u00f6ll\u00e9ben is dolgoztam. Nem tudtam \u0151t meggy\u0151zni, hogy sem j\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9sz, sem sikeres m\u00e9rn\u00f6k nem lenne bel\u0151lem, \u00edgy h\u00e1t elhagytam a csal\u00e1di h\u00e1zat. Olyasmi ez, amit minden rendes fiatalembernek meg kellene tennie. El\u0151sz\u00f6r Belgiumba mentem, \u00e9s onnan k\u00f3borl\u00e1saim sor\u00e1n bej\u00e1rtam a f\u00e9l vil\u00e1got. Elker\u00fcltem \u00c9szak-Afrik\u00e1ba, T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gba, Kis-\u00c1zsi\u00e1ba, s\u0151t olyan messzire is eljutottam, mint Bali szigete. V\u00e9g\u00fcl azt\u00e1n P\u00e1rizsban k\u00f6t\u00f6ttem ki, ahol meg\u00e9lhet\u00e9semet k\u00e9zzel festett levelez\u0151lapok \u00e1rus\u00edt\u00e1s\u00e1val biztos\u00edtottam. K\u00e9peket is festettem, \u00e9s alkalmank\u00e9nt rajzaim jelentek meg \u00fajs\u00e1gokban.<\/p>\n P\u00e1rizsban Maurice Denis fest\u0151iskol\u00e1j\u00e1ba j\u00e1rtam, este pedig az Academie Julienben tanultam akt-rajzot.<\/p>\n Amikor volt p\u00e9nzem, szabadid\u0151met moziban t\u00f6lt\u00f6ttem, mert m\u00e1r akkor is nagyon \u00e9rdekeltek a filmek, m\u00e9gpedig szakmai szempontb\u00f3l. Ha lefestettem vagy lerajzoltam egy t\u00e9m\u00e1t, az \u2013 hogy \u00fagy mondjam \u2013 merev, mozdulatlan maradt. P\u00e9ld\u00e1ul ott \u00fclt el\u0151tt\u00fcnk a modell, \u00e9s nem moccant. A moziban azonban mozg\u00e1sban l\u00e9v\u0151 k\u00e9peket l\u00e1ttam. Tudat alatt \u00e9reztem, hogy \u00faj m\u0171v\u00e9szet van sz\u00fclet\u0151ben, amelyet k\u00e9s\u0151bb \u00e9vsz\u00e1zadunk m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek neveztem el.<\/p>\n 1914 augusztus\u00e1ig tart\u00f3zkodtam P\u00e1rizsban. Eml\u00e9kszem, azokban a napokban senki sem hitt igaz\u00e1n abban, hogy h\u00e1bor\u00fa t\u00f6rhet ki Franciaorsz\u00e1g \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt. Egy montmartre-i kis k\u00e1v\u00e9z\u00f3ban \u00fccs\u00f6r\u00f6gtem a bar\u00e1taimmal, amikor valaki beviharzott azzal, hogy Jaures-t meggyilkolt\u00e1k. Ez volt a v\u00e9g kezdete.<\/p>\n Augusztus 5-\u00e9n, miut\u00e1n P\u00e1rizsb\u00f3l menek\u00fcln\u00f6m kellett, vissza\u00e9rkeztem B\u00e9csbe. M\u0171termet b\u00e9reltem, de alighogy munk\u00e1hoz l\u00e1ttam, beh\u00edvtak egy\u00e9ves \u00f6nk\u00e9ntesi szolg\u00e1latra. A fronton tiszti rangot \u00e9rtem el, t\u00f6bbsz\u00f6r megsebes\u00fcltem, \u00e9s kit\u00fcntet\u00e9seket is kaptam. 1918-ban kinyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k, hogy nem vagyok alkalmas tov\u00e1bbi frontszolg\u00e1latra.<\/p>\n Mindek\u00f6zben egyre t\u00f6bbet foglalkoztatott az \u00faj kifejez\u0151eszk\u00f6z, a film. A katonai k\u00f3rh\u00e1zban \u00edrtam n\u00e9h\u00e1ny forgat\u00f3k\u00f6nyvet. Az egyik farkasemberekr\u0151l sz\u00f3lt, ezt nem tudtam eladni, de volt k\u00e9t olyan forgat\u00f3k\u00f6nyvem \u2013 az Esk\u00fcv\u0151 a K\u00fcl\u00f6nc Klubban \u00e9s Hilde Warren \u00e9s a hal\u00e1l \u2013 amelyeket megv\u00e1s\u00e1rolt egy akkor nagyon j\u00f3l ismert berlini producer \u00e9s rendez\u0151, Joe May.<\/p>\n N\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb B\u00e9csben t\u00f6lt\u00f6ttem a szabads\u00e1gomat, \u00e9s l\u00e1ttam az \u00fajs\u00e1gban, hogy hirdetik az Esk\u00fcv\u0151 a K\u00fcl\u00f6nc Klubban c\u00edm\u0171 filmet. Nagyon b\u00fcszke voltam a sikeremre, ez\u00e9rt t\u00f6bb bar\u00e1tomat, \u00e9s persze a bar\u00e1tn\u0151met is megh\u00edvtam a moziba a bemutat\u00f3 est\u00e9j\u00e9re. Ott azt\u00e1n \u00e1t\u00e9ltem az els\u0151 szakmai sokkot, annak a szakm\u00e1nak az els\u0151 neh\u00e9zs\u00e9g\u00e9t, amely k\u00e9s\u0151bb az \u00e9letemet jelentette. A film elkezd\u0151d\u00f6tt, \u00e9s \u00e9n sehol nem tal\u00e1ltam ki\u00edrva, hogy \u00e9n lenn\u00e9k az \u00edr\u00f3. Annak ellen\u00e9re, hogy a forgat\u00f3k\u00f6nyvemet jelenetr\u0151l-jelenetre filmre vett\u00e9k, \u00e9pp \u00fagy, ahogy meg\u00edrtam, helyettem Joe May szerepelt \u00edr\u00f3k\u00e9nt \u00e9s rendez\u0151k\u00e9nt is.<\/p>\n Nem tetszett nekem a film rendez\u00e9se, m\u00e1sk\u00e9pp k\u00e9pzeltem el a dolgokat. Lehet, hogy ekkor hat\u00e1roztam el tudat alatt, hogy filmrendez\u0151 leszek. Ez az elhat\u00e1roz\u00e1s, amely ett\u0151l kezdve eld\u00f6nt\u00f6tte az \u00e9letemet, nem hosszas latolgat\u00e1s, az ellene \u00e9s a mellette sz\u00f3l\u00f3 \u00e9rvek m\u00e9rlegel\u00e9se folyt\u00e1n j\u00f6tt l\u00e9tre, hanem azzal a furcsa, majdnem az alvaj\u00e1r\u00f3k magatart\u00e1s\u00e1ra eml\u00e9keztet\u0151 biztons\u00e1ggal, amelyet k\u00e9s\u0151bb is \u00e9reztem minden filmemmel kapcsolatban.<\/p>\n Ez a furcsa \u00f6szt\u00f6n, amely meg\u00e9reztette velem, hogy helyes, ha a filmet v\u00e1lasztom, az\u00f3ta sem hagyott el. A filmjeimet \u00e9rt kritik\u00e1kkal szemben ez\u00e9rt mindig is teljesen imm\u00fanis voltam, ak\u00e1r j\u00f3t, ak\u00e1r rosszat \u00edrtak a b\u00edr\u00e1l\u00f3k. Nem \u00f6ntelts\u00e9g ez, nem nagyz\u00e1si h\u00f3bort r\u00e9szemr\u0151l. Hadd magyar\u00e1zzam meg: filmet annakidej\u00e9n, eg\u00e9szen a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9ig, olyan emberek k\u00e9sz\u00edtettek, akiknek a film nem csup\u00e1n \u00e9vsz\u00e1zadunk m\u0171v\u00e9szet\u00e9t, hanem az \u00e9let\u00fck egyed\u00fcli c\u00e9lj\u00e1t jelentette. A filmnek ilyen r\u00f6geszmeszer\u0171 megsz\u00e1llottjai k\u00f6z\u00e9 sorolom magamat \u00e9s a forgat\u00e1sban r\u00e9szt vev\u0151 valamennyi munkat\u00e1rsamat: a vil\u00e1gos\u00edt\u00f3kat, a m\u0171termi d\u00edszletez\u0151ket, a kell\u00e9keseket, mert mindenki, aki a filmjeim l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt, \u00fagy \u00e9rezte, hogy a m\u0171 az \u0151 alkot\u00e1sa is. Miut\u00e1n az eg\u00e9sz st\u00e1b \u2013 az \u00edr\u00f3, az \u00e9p\u00edt\u00e9sz, az operat\u0151r \u00e9s a t\u00f6bbiek \u2013 olyan kem\u00e9nyen dolgoztak velem a film el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9n, hogy teljesen feladt\u00e1k a mag\u00e1n\u00e9let\u00fcket, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb is, a forgat\u00e1s \u00e9s a v\u00e1g\u00e1s id\u0151szak\u00e1ban is h\u00f3napokat \u00e1ldoztak a munk\u00e1ra, akkor fel\u0151lem hi\u00e1ba \u00fclt le egy kritikus a bemutat\u00f3 ut\u00e1n, \u00e9s csapott \u00f6ssze egy \u00edr\u00e1st a m\u00e1snap reggeli \u00fajs\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s hi\u00e1ba h\u00fazta le egy csom\u00f3 ember t\u00f6bb h\u00f3napos munk\u00e1j\u00e1t, \u00e9n az effajta kritik\u00e1t egyszer\u0171en nem tudtam elfogadni.<\/p>\n M\u00e1rpedig ha a rossz kritik\u00e1t nem tudom elfogadni, akkor a j\u00f3t sem szabad elfogadnom.<\/p>\n 1918 elej\u00e9n az olasz frontr\u00f3l hazak\u00fcldtek B\u00e9csbe, hogy k\u00e9t h\u00f3napot k\u00f3rh\u00e1zban t\u00f6ltsek. Miut\u00e1n napk\u00f6zben elhagyhattam a k\u00f3rh\u00e1zat, egy nap egy b\u00e9csi k\u00e1v\u00e9h\u00e1zban \u00fcltem, amikor odaj\u00f6tt hozz\u00e1m egy \u00far \u00e9s megk\u00e9rdezte, elj\u00e1tszan\u00e9k-e egy hadnagyot a Der Hias c\u00edm\u0171 sz\u00edndarabban. Nyolcsz\u00e1z koron\u00e1t aj\u00e1nlott, \u00e9n viszont ezer koron\u00e1t k\u00e9rtem.<\/p>\n Az egyik el\u0151ad\u00e1son felfigyelt r\u00e1m Erich Pommer, \u00e9s felaj\u00e1nlotta, hogy leszerz\u0151dtet Berlinbe a Decla filmgy\u00e1rhoz. Ez 1918 augusztus\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n Berlinben kezdetben dramaturgk\u00e9nt dolgoztam \u00e9s forgat\u00f3k\u00f6nyveket \u00edrtam. Erich Pommer nem annyira a f\u0151n\u00f6k\u00f6m, mint ink\u00e1bb bar\u00e1tom volt. Keveset kerestem, de boldog voltam, hogy a filmgy\u00e1rt\u00e1sban dolgozhatok. Annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy tov\u00e1bbi p\u00e1r m\u00e1rk\u00e1t keressek, elj\u00e1tszottam h\u00e1rom szerepet egy olyan filmben, amelynek \u00e9n \u00edrtam a forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9t, \u00e9s amelyet Otto Rippert rendezett. Elj\u00e1tszottam a n\u00e9met k\u00fcld\u00f6nc\u00f6t, egy \u00f6reg papot \u00e9s a Hal\u00e1lt. Amikor Berlinben kit\u00f6rt a Spartacus-felkel\u00e9s, akkor m\u00e1r els\u0151 filmemet rendeztem F\u00e9lv\u00e9r c\u00edmen. A forgat\u00e1s els\u0151 napj\u00e1n a felfegyverkezett l\u00e1zad\u00f3k t\u00f6bbsz\u00f6r is meg\u00e1ll\u00edtott\u00e1k kocsimat a filmgy\u00e1r fel\u00e9 menet. Csakhogy engem akkor m\u00e1r egy forradalom sem tudott visszatartani att\u00f3l, hogy megrendezzem els\u0151 filmet.<\/p>\n K\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb feles\u00e9g\u00fcl vettem Thea von Harbou n\u00e9met \u00edr\u00f3n\u0151t. Ett\u0151l kezdve minden n\u00e9met forgat\u00f3k\u00f6nyvemet vele egy\u00fctt k\u00e9sz\u00edtettem el. Mivelhogy N\u00e9metorsz\u00e1gban csin\u00e1ltam a filmeket, megszereztem a n\u00e9met \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1got, amelyt\u0151l azt\u00e1n 1933-ban a Hitler-rezsim fosztott meg.<\/p>\n Amikor a n\u00e1cik hatalomra ker\u00fcltek, n\u00e1ciellenes filmemet, a Dr. Mabuse v\u00e9grendelet\u00e9t term\u00e9szetesen betiltott\u00e1k, hiszen ebben a m\u0171ben n\u00e1ci sz\u00f3lamokat adtam egy patologikus b\u0171n\u00f6z\u0151 sz\u00e1j\u00e1ba. Beh\u00edvattak Goebbels-hez, de nem az\u00e9rt, mint hittem, hogy felel\u0151ss\u00e9gre vonjanak a film miatt. Meglepet\u00e9semre a birodalmi propaganda miniszter \u2013 a Hitlert\u0151l kapott utas\u00edt\u00e1s \u00e9rtelm\u00e9ben \u2013 vezet\u0151 szerepet aj\u00e1nlott sz\u00e1momra a n\u00e9met filmiparban. Azt mondta, hogy a F\u00fchrer l\u00e1tta a Metropolis c\u00edm\u0171 filmemet, \u00e9s kijelentette: \u201eIlyen emberre van sz\u00fcks\u00e9ge a nemzetiszocialista filmnek!…\u201d<\/p>\n M\u00e9g aznap \u00e9jjel elhagytam N\u00e9metorsz\u00e1got. A \u201emeghallgat\u00e1s\u201d Goebbelsn\u00e9l d\u00e9li 12 \u00f3r\u00e1t\u00f3l d\u00e9lut\u00e1n f\u00e9l h\u00e1romig tartott. Ekkor\u00e1ra m\u00e1r bez\u00e1rtak a bankok, \u00edgy nem tudtam p\u00e9nzt felvenni. \u00c9ppen csak annyim volt otthon, hogy megv\u00e1lthattam a jegyemet P\u00e1rizsig. A sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben egy fill\u00e9r n\u00e9lk\u00fcl \u00e9rkeztem a Gare du Nord-ra. P\u00e1rizsban tal\u00e1lkoztam Erich Pommerrel, aki n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9ttel kor\u00e1bban j\u00f6tt el N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l. Bar\u00e1tok szereztek nekem munkav\u00e1llal\u00e1si enged\u00e9lyt. Pommer a Fox gy\u00e1r francia le\u00e1nyv\u00e1llalat\u00e1t k\u00e9pviselte, \u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtettem el Moln\u00e1r Ferenc sz\u00edndarabja alapj\u00e1n a Liliom c\u00edm\u0171 filmet.<\/p>\n E film ut\u00e1n szerz\u0151d\u00e9si aj\u00e1nlatot kaptam, hogy dolgozzak a Metro sz\u00e1m\u00e1ra Hollywoodban. \u00cdgy h\u00e1t t\u00e1voztam Franciaorsz\u00e1gb\u00f3l.<\/p>\n (Eisner, Lotte H.: Fritz Lang, London: Secker and Wargburg, 1976)<\/em><\/p>\n Amikor Fritz Lang els\u0151 n\u00e9metorsz\u00e1gi alkot\u00f3 peri\u00f3dus\u00e1val foglalkozunk, amely 1919-t\u0151l 1933-ig, eg\u00e9szen a Hitler-rezsimig tartott, fontos hangs\u00falyoznunk, hogy nem t\u00e1maszkodnunk nyugodtan azokra a kijelent\u00e9sekre, amelyeket \u00e1ll\u00edt\u00f3lag Lang tett akkoriban. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul nem lehet teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171nek venn\u00fcnk azt a gyakran id\u00e9zett cikket, amely dr. Beyfuss \u201eKulturfilmbuch\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben jelent meg.<\/p>\n Elmer\u00fclve filmalkot\u00f3i munk\u00e1j\u00e1ban, Lang gyakran al\u00e1\u00edrta azokat a cikkeket, amelyeket a rekl\u00e1mszakemberek k\u00e9szen el\u00e9be tettek, vagy azokat, amelyeket megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l Thea von Harbou fogalmazott meg. Egyes cikkek k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl \u00edgy is nagyon \u00e9rdekesek, k\u00f6zt\u00fck az a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa is, amelyet a A Nibelungok c\u00edm\u0171 filmr\u0151l tett Beyfuss eml\u00edtett k\u00f6nyv\u00e9ben:<\/p>\n \u201eAz embert mint eszm\u00e9t emberfeletti \u00e9rzelmekkel kell \u00e1br\u00e1zolni… Az embernek sz\u00fcks\u00e9ge van a stiliz\u00e1l\u00e1s talapzat\u00e1ra, \u00e9ppen annyira, ahogy sz\u00fcks\u00e9ge volt erre az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadok folyam\u00e1n.<\/p>\n A szobrokat nem helyezik egyszer\u0171en az \u00fattestre, az \u00fattest szintj\u00e9re. Ahhoz, hogy hat\u00e1soss\u00e1 tegy\u00e9k azokat, \u00fagy \u00e1ll\u00edtj\u00e1k fel a szobrokat, hogy a j\u00e1r\u00f3kel\u0151k feje f\u00f6l\u00e9 emelkedjenek.\u201d<\/p>\n B\u00e1r a fenti sorokat Lang al\u00e1\u00edrta, azok egy\u00e1ltal\u00e1n nem tartalmazz\u00e1k v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t, amelyet ink\u00e1bb a k\u00f6vetkez\u0151 sorokban tal\u00e1lunk meg, egy 1968. okt\u00f3ber 3-\u00e1n keltezett lev\u00e9lben, amelyet a jelen k\u00f6tet szerz\u0151j\u00e9hez \u00edrt:<\/p>\n \u201eAz igazs\u00e1g az, hogy \u00e9ppen ellenkez\u0151k\u00e9pp gondolkodtam. Nem akartam felnagy\u00edtani a A Nibelungok szerepl\u0151it, hogy elt\u00falzottakk\u00e1 v\u00e1ljanak, nem akartam \u0151ket magas talapzatra \u00e1ll\u00edtani, hanem \u00e9ppen arra t\u00f6rekedtem, hogy lehozzam \u0151ket a wagneri p\u00e1tosz szintj\u00e9r\u0151l, vissza a f\u00f6ldre. Az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s ebben az ir\u00e1nyban az volt, hogy elvettem t\u0151l\u00fck wagneri, operai szak\u00e1llukat.\u201d<\/p>\n Egyetlen cikket sem tekinthett\u00fcnk teh\u00e1t biztosan autentikusnak eg\u00e9szen addig, am\u00edg meg nem jelent a The Penguin Film Review 5. sz\u00e1m\u00e1ban a Happily Ever After c\u00edm\u0171 cikk, amelyben Lang retrospekt\u00edve t\u00e1rgyalta n\u00e9zeteit. A k\u00e9s\u0151bbi interj\u00fak, amelyekben a k\u00e9rdez\u0151k esetleg pontatlanul tulajdon\u00edtottak Langnak gondolatokat, illetve amelyekben Lang sz\u00e1nd\u00e9kosan tart\u00f3zkod\u00f3 volt, szint\u00e9n csak fenntart\u00e1sokkal fogadhat\u00f3k el.<\/p>\n A kritikusok, amikor Langr\u00f3l \u00edrtak, gyakran r\u00e1mutattak arra, hogy korai forgat\u00f3k\u00f6nyveiben \u00e9s az els\u0151 \u00e1ltala rendezett filmekben gyakran fel-felt\u0171nt a femme fatale alakja, aki t\u00f6nkreteszi a f\u00e9rfiakat. Enn\u00e9l sokkal fontosabb, hogy alapos elemz\u00e9s sor\u00e1n felismerj\u00fck, hogy m\u00e9lyebb szinten van egy olyan vonulat, amely egym\u00e1shoz kapcsolja Lang n\u00e9metorsz\u00e1gi filmjeinek t\u00e9m\u00e1j\u00e1t: olyasmi, ami rokon Nietzsche \u00dcbermensch-m\u00edtosz\u00e1val [fels\u0151bbrend\u0171 ember], \u00e9s ami csak a vak engedelmess\u00e9g (Kadavergehorsam) porosz vil\u00e1g\u00e1ban vir\u00e1gozhatott ki. Ezekben az \u00fan. \u201ekalandfilmekben\u201d mindv\u00e9gig l\u00e1thatjuk, hogy Lang mennyire kedveli az egzotikumot, a reg\u00e9nyess\u00e9get, a furcsa dolgokat, \u00e9s milyen gazdag k\u00e9pzel\u0151er\u0151vel tudja elbesz\u00e9lni a cselekm\u00e9nyt, milyen tehets\u00e9ge van a fesz\u00fclts\u00e9g l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n Lang filmjeinek jellemz\u0151je a realizmus \u00e9s a fant\u00e1zia saj\u00e1tos kever\u00e9ke. Amerikai forgat\u00f3k\u00f6nyvei, amelyeket r\u00e1m \u00e9s a Francia Filmarch\u00edvumra b\u00edzott, mind tartalmaznak \u00fajs\u00e1gkiv\u00e1g\u00e1sokat, \u00fajs\u00e1ghirdet\u00e9seket, amelyekre felfigyelt, amelyek inspir\u00e1lt\u00e1k t\u00f6rt\u00e9neteit, vagy legal\u00e1bbis egyes k\u00e9psorok r\u00e9szleteit. Ez a szok\u00e1sa m\u00e1r a n\u00e9metorsz\u00e1gi korszakban megkezd\u0151d\u00f6tt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen az M \u00e9s a Dr. Mabuse v\u00e9grendelete eset\u00e9ben. Lang tudat\u00e1ban volt annak, hogy a val\u00f3s\u00e1gh\u0171 r\u00e9szletek, a dokumentum jelleg\u0171 megold\u00e1sok teszik filmjeit annyira hat\u00e1soss\u00e1. Megmutatkozik ez abban is, hogy \u2013 amint azt Peter Bogdanovichnak mondta \u2013 operat\u0151rjeinek azt tan\u00e1csolta, ker\u00fclj\u00e9k a \u201esz\u00e9p, d\u00edszes f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9st\u201d, \u00e9s azt k\u00e9rte t\u0151l\u00fck, hogy \u201eh\u00edrad\u00f3-jelleg\u0171 operat\u0151ri munk\u00e1t\u201d ny\u00fajtsanak. \u201eMinden komoly film a maga kor\u00e1nak egyfajta dokumentuma kell, hogy legyen.\u201d M\u00e9g n\u00e9met korszaka idej\u00e9n k\u00e9sz\u00fclt filmjei is, amelyekben oly sok kritikus az expresszionista hat\u00e1s bizony\u00edt\u00e9kaira tal\u00e1lt \u2013 \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul azokban a h\u00e1romdimenzi\u00f3s hat\u00e1sokra, amelyeket a Metropolisban \u00e9s az M-ben a megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e9rt el \u2013, m\u00e9g ezek a filmek is demonstr\u00e1lj\u00e1k, hogy Lang milyen mesterien tudta kombin\u00e1lni a dokumentumjelleg\u0171 szerkezetet a kalandos fant\u00e1zi\u00e1val.<\/p>\n Lang \u00fajb\u00f3l \u00e9s \u00fajb\u00f3l kijelentette, hogy minden filmnek ki kell alak\u00edtania a maga st\u00edlus\u00e1t a t\u00e9m\u00e1nak megfelel\u0151en. Minden filmj\u00e9ben tal\u00e1lkozunk a jellegzetes langi alkot\u00f3elemekkel \u2013 a Metropolisban is, ahol a dokument\u00e1l\u00f3 jelleg a j\u00f6v\u0151re vet\u00edt\u0151dik ki, vagy A f\u00e1radt hal\u00e1lban, ahol a realista elemekkel szemben a fantasztikus elemek domin\u00e1lnak. Bu\u00f1uel egyszer azt mondta, hogy egy m\u0171v\u00e9sz tulajdonk\u00e9ppen mindig ugyanazt a filmet k\u00e9sz\u00edti el, \u00fajb\u00f3l \u00e9s \u00fajb\u00f3l. \u00c9s Lang filmjei, mint minden nagy filmalkot\u00f3 m\u0171vei, felmutatj\u00e1k ezt a m\u00e9lyen h\u00faz\u00f3d\u00f3, alapvet\u0151 egys\u00e9get.<\/p>\n Paul Wegener mindig kitartott amellett, hogy filmje, A g\u00f3lem amely 1920-ban k\u00e9sz\u00fclt, nem expresszionista film, ahogy azt sz\u00e1mos kritikus \u00e1ll\u00edtotta, f\u0151k\u00e9ppen P\u00f6lzig d\u00edszletei miatt. Ugyan\u00edgy Lang is elutas\u00edtotta azt a n\u00e9zetet, hogy expresszionista befoly\u00e1s jelentkezik filmjeiben. 1960-ban Velenc\u00e9ben, amikor eln\u00f6ke volt egy az expresszionizmussal foglalkoz\u00f3 kerekasztal tan\u00e1cskoz\u00e1snak, azt mondta: \u201eMi az az expresszionizmus? Sem Brecht, sem \u00e9n nem voltunk expresszionist\u00e1k soha.\u201d Az\u00e9rt meg kell hagyni, hogy Brecht Baal c\u00edm\u0171 m\u0171ve mutat expresszionista jellegzetess\u00e9geket. Az els\u0151 Mabuse-filmben Told gr\u00f3f megk\u00e9rdezi a titokzatos doktort, hogy mi a v\u00e9lem\u00e9nye az expresszionizmusr\u00f3l. A v\u00e1lasz \u00edgy hangzik: \u201eAz expresszionizmus csak j\u00e1t\u00e9k… no de manaps\u00e1g minden csak j\u00e1t\u00e9k.\u201d<\/p>\n Mint a kor minden m\u00e1s m\u0171v\u00e9sze, Lang is kereszt\u00fclment az expresszionizmus \u00e9lm\u00e9ny\u00e9n. \u00dagy alak\u00edtotta azt, hogy megfeleljen saj\u00e1t c\u00e9ljainak, saj\u00e1t st\u00edlus\u00e1nak. K\u00e9s\u0151bb egyszer egy interj\u00faban azt mondta: \u201e\u00e9n nem utas\u00edtom el az expresszionizmust, de nem sok\u00e1ig k\u00f6vettem. Mindez m\u00e1r a m\u00falt\u00e9. Amikor az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban kezdtem filmeket k\u00e9sz\u00edteni, elvetettem a szimbolizmus haszn\u00e1lat\u00e1t.\u201d<\/p>\n Egy nagyon terjedelmes, \u00e1tfog\u00f3 interj\u00faban Lang azt mondta: \u201eAz ember nem \u00e9lhet \u00e1t egy korszakot an\u00e9lk\u00fcl, hogy ne mer\u00edtene, ne venne \u00e1t abb\u00f3l valamit… \u00e9n haszn\u00e1ltam az expresszionizmust, megpr\u00f3b\u00e1ltam ir\u00e1ny\u00edtani.\u201d Az, hogy Lang teljesen tudat\u00e1ban volt annak, hogy mi az expresszionizmus jelent\u0151s\u00e9ge, vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lik egy korabeli nyilatkozatb\u00f3l, amelyet egy 1924-es b\u00e9csi filmtan\u00e1cskoz\u00e1s alkalm\u00e1val tett.<\/p>\n A \u201efilmdr\u00e1ma m\u0171v\u00e9szi strukt\u00far\u00e1j\u00e1r\u00f3l\u201d sz\u00f3lva Lang meg\u00e1llap\u00edtotta, amit k\u00e9s\u0151bb is ism\u00e9telten hangs\u00falyozott, hogy minden egyes filmnek megvannak a maga szab\u00e1lyai \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyei. Nem l\u00e9teznek merev formul\u00e1k. Minden korszaknak megvannak a maga m\u0171v\u00e9szi form\u00e1i. Lang le\u00edrta, hogy milyen felbolydul\u00e1st okozott a h\u00e1bor\u00fa minden orsz\u00e1gban, \u00e9s elmagyar\u00e1zta, hogy ennek a z\u0171rzavarnak mi\u00e9rt az expresszionizmus volt a megfelel\u0151 m\u0171v\u00e9szi kifejez\u00e9se.<\/p>\n \u201eHa megpr\u00f3b\u00e1ljuk beszor\u00edtani az expresszionizmust egy k\u00e9pletbe, akkor arra a formul\u00e1ra bukkanunk, hogy az expresszionizmus a val\u00f3s\u00e1g abszol\u00fat kifejez\u00e9se. N\u00e9zz\u00fcnk csak meg expresszionista festm\u00e9nyeket, \u00e9s a sz\u00ednekb\u0151l \u00e9s a form\u00e1kb\u00f3l a robban\u00f3 gr\u00e1n\u00e1tok impresszi\u00f3j\u00e1t kapjuk.\u201d Nagyon neh\u00e9z ma meg\u00e1llap\u00edtani, hogy az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s sor\u00e1n Lang, illetve Thea von Harbou mivel j\u00e1rult hozz\u00e1 az egyes m\u0171vekhez. Az egyetlen igazi t\u00e1mpont a P\u00f3kok c\u00edm\u0171, epiz\u00f3dokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 film, amelyet Lang egymaga \u00edrt. B\u00e1r az eredeti felirati jegyz\u00e9k fennmaradt, neh\u00e9z eld\u00f6nteni, hogy Lang milyen m\u00e9rt\u00e9kig ker\u00fclt a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni id\u0151szak \u00e9rzelg\u0151ss\u00e9g\u00e9nek hat\u00e1sa al\u00e1, amely minden orsz\u00e1gban hatott a fiatalok gener\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra.<\/p>\n A h\u00e1bor\u00fa megk\u00f6vetelte az \u00e9rzelmek elfojt\u00e1s\u00e1t. Ut\u00e1na azt\u00e1n mindenki elengedte, szabadj\u00e1ra engedte \u00e9rz\u00e9seit. M\u00e9g ha sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba is vessz\u00fck, hogy ebben a korszakban t\u00faltengett az emberekben a szentimentalizmus, akkor is megmarad a Lang \u00e9s Harbou egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos \u00e9rz\u00e9keny kritikai probl\u00e9ma. A korabeli besz\u00e1mol\u00f3k bar\u00e1ts\u00e1gtalanul vagy t\u00e1n pontatlanul arra hajlottak, hogy az \u00e9rzelmes t\u00falz\u00e1sokat k\u00f6vetkezetesen Thea von Harbounak, a realista szerkezetet pedig Langnak tulajdon\u00edts\u00e1k. A bosszant\u00f3, logik\u00e1tlan \u00e9s t\u00falzott \u00e9rzelg\u0151ss\u00e9g, a \u201efej \u00e9s sz\u00edv\u201d mot\u00edvuma a Metropolis c\u00edm\u0171 filmben, valamint a szerelmi t\u00f6rt\u00e9net A hold asszony\u00e1ban \u2013 ilyesmi p\u00e9ld\u00e1ul nem l\u00e9tezett Lang munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban a Thea von Harbouval val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s el\u0151tt vagy ut\u00e1n. Amint majd l\u00e1tni fogjuk, k\u00e9s\u0151bbi indiai filmjei \u00e9s a Dr. Mabuse ezer szeme c\u00edm\u0171 m\u0171ve ebben a vonatkoz\u00e1sban eg\u00e9szen m\u00e1s probl\u00e9m\u00e1t jelentenek.<\/p>\n Azt azonban tapasztalhatjuk, hogy Thea von Harbou hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1sa az M c\u00edm\u0171 filmhez majdnem teljes \u00e9s konstrukt\u00edv \u00f6sszhangban volt Lang alapvet\u0151 elgondol\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n Thea von Harbou a 20. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9vtized\u00e9nek embere. F\u00e9nyk\u00e9pekr\u0151l azt l\u00e1tjuk, hogy csinos, \u201en\u00e9met\u201d t\u00edpus volt, \u00e9s olyan jellemek juthatnak r\u00f3la esz\u00fcnkbe, amilyenek Ibsen alakjai k\u00f6z\u00f6tt szerepelnek: Hedda Gabler, Hilde Wangel vagy Solveig. Egyszerre n\u0151ies \u00e9s emancip\u00e1lt, h\u00e1zias anyat\u00edpus, de m\u00e9gis felszabadultan modern, \u00e9rz\u00e9keny \u00e9s pszichol\u00f3gi\u00e1ra orient\u00e1lt. Az Ibsenre t\u00f6rt\u00e9n\u0151 utal\u00e1s az\u00e9rt k\u00e9zenfekv\u0151, mert a n\u00e9metek akkoriban nagyon \u00e9rdekl\u0151dtek a skandin\u00e1v irodalom ir\u00e1nt. Thea von Harbou egyike volt a kor k\u00e9t n\u00e9pszer\u0171 \u00edr\u00f3n\u0151j\u00e9nek. Ma m\u00e1r szokv\u00e1nyosnak t\u0171n\u0151, g\u00f6rd\u00fcl\u00e9keny st\u00edlusuk k\u00f6vetkezt\u00e9ben olyan n\u00e9pszer\u0171ek voltak, mint k\u00e9s\u0151bb Fran\u00e7oise Sagan. A von Harbou n\u00e9v arra utal, hogy hugenotta emigr\u00e1nsokt\u00f3l sz\u00e1rmazott, de Fontan\u00e9hoz hasonl\u00f3an \u0151 is n\u00e9metebb lett a n\u00e9metekn\u00e9l.<\/p>\n A sz\u00edn\u00e9szek k\u00f6z\u00fcl kevesen eml\u00e9keznek Harbou \u00e9s Lang egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re. Lil Dagover eml\u00edti azt az odaad\u00e1st, amellyel a feles\u00e9g seg\u00edtett Langnak a m\u0171teremben megoldand\u00f3 neh\u00e9z jelenetek eset\u00e9ben.<\/p>\n A Filmk\u00fcnstler c\u00edm\u0171 kiadv\u00e1nyban Mi \u00f6nmagunkr\u00f3l c\u00edmen megjelent egy cikk, amelyr\u0151l azt tartj\u00e1k, hogy maga Lang \u00edrta. Ebben olvashatjuk: \u201eThea von Harbou szem\u00e9ly\u00e9ben felbecs\u00fclhetetlen \u00e9rt\u00e9k\u0171 munkat\u00e1rsra tal\u00e1ltam, aki intenci\u00f3im m\u00e9ly meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel alkotja meg a m\u0171veim alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 forgat\u00f3k\u00f6nyveket.\u201d<\/p>\n A fenti sorok azt sugallj\u00e1k, hogy maga von Harbou \u00edrta a forgat\u00f3k\u00f6nyveket, az \u201ealapj\u00e1ul\u201d sz\u00f3t azonban \u00fagy kell felfogni, ahogy azt Dudley Nicols is haszn\u00e1lja: a forgat\u00f3k\u00f6nyv Lang sz\u00e1m\u00e1ra nem volt m\u00e1s, mint v\u00e1zlat. Ezen t\u00falmen\u0151en rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1ll m\u00e9g Theo Lingennek, egy intelligens \u00e9s kit\u0171n\u0151 karaktersz\u00edn\u00e9sznek tan\u00fabizonys\u00e1ga, aki az M, egy v\u00e1ros keresi a gyilkost c\u00edm\u0171 filmben szerepelt.<\/p>\n \u201eSohasem l\u00e1ttam m\u00e9g azel\u0151tt forgat\u00f3k\u00f6nyvet, de ahhoz hasonl\u00f3t az\u00f3ta sem l\u00e1ttam. Nagyon r\u00e9szletes volt, tele jegyzetekkel \u00e9s kiemel\u00e9sekkel, minden pontosan meg volt hat\u00e1rozva. Azt hiszem hogy \u00e9ppen ez az apr\u00f3l\u00e9kos r\u00e9szletez\u00e9s \u00e9s el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 munka volt a titka Fritz Lang siker\u00e9nek. A m\u0171teremben foly\u00f3 munka bet\u0171r\u0151l bet\u0171re k\u00f6vette a forgat\u00f3k\u00f6nyvet.\u201d<\/p>\n Lang \u00edrt nekem arr\u00f3l, hogy mik\u00e9ppen dolgozott a m\u0171teremben. Az egyik lev\u00e9lben azt \u00edrja, hogy minden k\u00e9psornak kidolgozta k\u00f6rvonalait, s\u0151t minden egyes be\u00e1ll\u00edt\u00e1st is meghat\u00e1rozott m\u00e1r az el\u0151z\u0151 est\u00e9n. A korai id\u0151szakban munk\u00e1j\u00e1ban elker\u00fclhetetlen\u00fcl volt m\u00e9g k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s, r\u00f6gt\u00f6nz\u00e9s is, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul A f\u00e1radt hal\u00e1l vil\u00e1g\u00edt\u00e1sa \u00e9s forgat\u00e1sa eset\u00e9ben.<\/p>\n A k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s sor\u00e1n sz\u00fcletett sok nagyszer\u0171 l\u00e1tv\u00e1ny, amelyeknek realiz\u00e1l\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben Langnak \u00faj m\u00f3dszereket kellett kidolgoznia, hiszen akkoriban a n\u00e9met filmgy\u00e1rak m\u00e9g nem voltak szakk\u00e9pzettek a tr\u00fckkfelv\u00e9telek ter\u00e9n. Lang m\u00e9g ma sem nagyon szereti felt\u00e1rni az akkori tr\u00fckk\u00f6k titkait, mert nem akarja megt\u00f6rni a sz\u00f3ban forg\u00f3 jelenetek var\u00e1zs\u00e1t. N\u00e9ha azonban m\u00e9gis k\u00f6z\u00f6l n\u00e9h\u00e1ny titkot, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul azt, hogy a Metropolisban mik\u00e9ppen siker\u00fclt el\u00e9rni, hogy a robot feje k\u00f6r\u00fcl var\u00e1zslatos f\u00e9nyl\u0151 k\u00f6r\u00f6k l\u00e1tszottak: egy ez\u00fcst labda keringett k\u00f6rben egy b\u00e1rsonnyal b\u00e9lelt, t\u00f6lcs\u00e9r form\u00e1j\u00fa szerkezetben, ezt f\u00e9nyk\u00e9pezt\u00e9k le, majd ezt a k\u00e9pet f\u00e9nyk\u00e9pezt\u00e9k r\u00e1 az eredeti felv\u00e9telre. Sz\u00f3lt azokr\u00f3l a hat\u00e1sokr\u00f3l is, amelyeket m\u00e1r eml\u00edtett\u00fcnk, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a var\u00e1zslatos lev\u00e9lr\u0151l A f\u00e1radt hal\u00e1lban \u00e9s a f\u00fcgg\u0151 utc\u00e1kr\u00f3l a Metropolisban.<\/p>\n Carl de Vogt, a P\u00f3kok f\u0151szerepl\u0151je \u00edgy eml\u00e9kezik: \u201eLangban az domin\u00e1lt, hogy fanatikusan szerette a filmet \u00e9s \u00f3ri\u00e1si ig\u00e9nyeket t\u00e1masztott sz\u00edn\u00e9szeivel szemben. Volt egy nagyszer\u0171 tulajdons\u00e1ga: ellenl\u00e9tben m\u00e1s rendez\u0151kkel, \u0151 mindig pontosan tudta, hogy mit akar. F\u00e1radhatatlan volt munk\u00e1j\u00e1ban \u00e9s sohasem volt eln\u00e9z\u0151 \u00f6nmag\u00e1val szemben. Ez\u00e9rt fogadtam neki sz\u00f3t szinte gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, s\u0151t m\u00e9g akkor is, ha n\u00e9ha f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sek t\u00e1madtak k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk. Ezeket azonban mindig gyorsan siker\u00fclt kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lni, mert csod\u00e1latos rendez\u0151 volt, igazi ember \u00e9s j\u00f3 bar\u00e1t.\u201d<\/p>\n Lil Dagover, aki Az arany t\u00f3, a Harakiri \u00e9s A f\u00e1radt hal\u00e1l c\u00edm\u0171 filmekben szerepelt, Lang dinamizmus\u00e1t hangs\u00falyozza \u00e9s mindenekfelett azt, hogy mennyire megsz\u00e1llottja volt a munk\u00e1nak: \u201eSok mindent k\u00f6vetelt t\u0151l\u00fcnk. Nem volt szabad f\u00e9ln\u00fcnk t\u0171zt\u0151l, v\u00edzt\u0151l vagy k\u00edgy\u00f3kt\u00f3l. Ezeket a vesz\u00e9lyes epiz\u00f3dokat mindig k\u00f6ny\u00f6rtelen\u00fcl megism\u00e9teltette, am\u00edg csak meg nem val\u00f3sult elgondol\u00e1sa ezekr\u0151l a jelenetekr\u0151l.\u201d<\/p>\n Gustav Fr\u00f6hlich, a Metropolis f\u0151szerepl\u0151je azt mondja: \u201eAz\u00f3ta sem tal\u00e1lkoztam senkivel, aki annyira a munka fanatikusa lett volna, mint \u0151.\u201d Herbert Ihering egyik besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1b\u00f3l tudjuk, hogy mennyi p\u00e9nzt \u00e9s munkaid\u0151t enged\u00e9lyeztek Langnak \u00e9rettebb m\u0171veihez. Pommer mindig t\u00e1mogatta \u0151t, mert tudta, hogy milyen min\u0151s\u00e9g\u0171 munk\u00e1t fog kapni. Amikor Pommer t\u00e1vozott az UFA-t\u00f3l, Lang \u00fagy hat\u00e1rozott, hogy \u0151 is elmegy. M\u00e1r a Metropolis befejez\u00e9se el\u0151tt elt\u00f6k\u00e9lte, hogy \u2013 k\u00e9t ismer\u0151s\u00e9vel, Fellnerrel \u00e9s Soml\u00f3val t\u00e1rsulva \u2013 megalap\u00edtja saj\u00e1t v\u00e1llalat\u00e1t, hogy f\u00fcggetlen\u00fcl dolgozhasson. (Az UFA akkoriban p\u00e9nz\u00fcgyi neh\u00e9zs\u00e9gekkel k\u00fcszk\u00f6d\u00f6tt, \u00e9s r\u00f6videsen egy n\u00e9met bank vette \u00e1t ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 sz\u00f3t.) Az els\u0151 film, amelyet a Fritz GmbH k\u00e9sz\u00edtett \u2013 b\u00e1r a forgalmaz\u00e1st m\u00e9g ebben az esetben is az UFA bonyol\u00edtotta \u2013 a K\u00e9mek volt.<\/p>\n \u201eAmikor Lang kor\u00e1n reggel h\u00e1rom aut\u00f3val megjelent a helysz\u00ednen, munkat\u00e1rsai, a technikai szem\u00e9lyzet, a sminkel\u0151k \u00e9s a koszt\u00fcmtervez\u0151k m\u00e1r ott voltak, \u00e9s m\u00e9g ki sem sz\u00e1llt a kocsij\u00e1b\u00f3l, m\u00e1r mind beh\u00f3doltunk tekint\u00e9lye var\u00e1zs\u00e1nak.<\/p>\n B\u00e1r dikt\u00e1tor volt, m\u00e9gis mindenben r\u00e9szt vett szem\u00e9lyesen. A sz\u00edn\u00e9szek sminkj\u00e9n \u0151 v\u00e9gezte az utols\u00f3 sim\u00edt\u00e1sokat, kidolgozta a neh\u00e9z, tr\u00fckk\u00f6s jeleneteket, s\u0151t, A Nibelungok forgat\u00e1sakor m\u00e9g nyilakat is kil\u0151tt. Olyan extravag\u00e1ns volt, mint egy renesz\u00e1nsz ember. Ak\u00e1rcsak Benvenuto Cellini, sem mag\u00e1val szemben, sem a munkat\u00e1rsaival szemben nem ismert kegyelmet. B\u00e1rmennyire kem\u00e9nyen hajtotta is munkat\u00e1rsait, gyermeki bizalommal ragaszkodott hozz\u00e1juk, \u00e9s siker\u00e9nek titka volt, hogy szem\u00e9lyes p\u00e9ld\u00e1ja mindig biztos\u00edtotta az aznapi munka eredm\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t.\u201d<\/p>\n 1947-ben \u00edrt egy cikket Happily Ever After (Azt\u00e1n boldogan \u00e9ltek…) c\u00edmmel, amelyben azt vitatta, hogy mik\u00e9ppen v\u00e1ltozott meg szeml\u00e9lete az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban a kornak \u00e9s a \u201ef\u00f6ldrajzi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeknek\u201d megfelel\u0151en. Azt, ami korai filmjeiben domin\u00e1lt, hogy \u201ea sors el\u0151re elrendeltetett\u201d \u00e9s \u201eaz embert csapd\u00e1ba ejtette sorsa\u201d, ekkor m\u00e1r negat\u00edv attit\u0171dnek tekintette, amely \u201eazt mutatja, hogy a gonoszs\u00e1g diadalmaskodik, \u00e9s emberi \u00e9leteket herd\u00e1lnak el semmi\u00e9rt.\u201d Ezut\u00e1n Langn\u00e1l a jellem d\u00f6nti el az ember sors\u00e1t.<\/p>\n \u201eM\u00e1r nem hiszek a misztikus sorsban. Minden ember maga alak\u00edtja a sors\u00e1t azzal, hogy mik\u00e9ppen haszn\u00e1lja fel (vagy nem haszn\u00e1lja fel) tapasztalatait, hogy elfogad vagy elutas\u00edt-e bizonyos esem\u00e9nyeket \u00e9s szitu\u00e1ci\u00f3kat, amelyekkel tal\u00e1lkozik, hogy \u2013 b\u00e1rmilyen okb\u00f3l is \u2013 siker\u00fcl-e vagy sem megval\u00f3s\u00edtania valamit. Nincs titokzatos sors, sem Isten, sem b\u00e1rmi m\u00e1s, ami felel\u0151s lenne sors\u00e1\u00e9rt \u2013 csak \u0151 maga. \u00c9s ez\u00e9rt nem szabadulhat az ember att\u00f3l, amit \u00f6nmaga sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e9trehozott.\u201d<\/p>\n \u00cdgy teh\u00e1t a jellem hat\u00e1rozza meg az emberi sorsot, a karakter az ember d\u00e9mona. Lang mindegyik amerikai filmje ezt a hitet demonstr\u00e1lja azzal, hogy \u00fajb\u00f3l \u00e9s \u00fajb\u00f3l felteszi a k\u00e9rd\u00e9st: hol kezd\u0151dik a b\u0171n? Mit jelent az \u00e1rtatlans\u00e1g? Mi a j\u00f3, \u00e9s mi a rossz?<\/p>\n (Eisner, Lotte H.: Fritz Lang. London: Secker and Wargburg, 1976)<\/em><\/p>\n A n\u00e9met filmben jelentkez\u0151 b\u00e9nul\u00e1si t\u00fcnetek olyan filmekben is megmutatkoztak, amelyek a val\u00f3s\u00e1g ilyen vagy olyan keresztmetszet\u00e9t ny\u00fajtott\u00e1k. Ezek a filmek m\u00e9g karakterisztikusabbak voltak a stabiliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9veiben, mint a PABST-filmek, mert k\u00f6tetlens\u00e9g\u00fck logikus k\u00f6vetkezm\u00e9nye volt mag\u00e1nak a \u201ekeresztmetszet\u201d elj\u00e1r\u00e1snak.<\/p>\n Ellentmondtak volna saj\u00e1t t\u00f6rv\u00e9nyeiknek, ha a sokf\u00e9le f\u00f6lbukkan\u00f3 k\u00e9rd\u00e9ssel kapcsolatban, amelyekre utaltak, egyben \u00e1ll\u00e1st is foglaltak volna.<\/p>\n Legtiszt\u00e1bb kifejez\u0151i voltak a film v\u00e1szn\u00e1n megjelen\u0151 \u201e\u00faj t\u00e1rgyiass\u00e1gnak\u201d. \u201eH\u00e1t bizony, ilyen az \u00e9let!\u201d – ez volt e filmek alaphangulata, \u00e9s ez er\u0151sebb volt minden benn\u00fck moccan\u00f3 szocialista \u00e9rzelemn\u00e9l.<\/p>\n Az els\u0151 ilyen filmet Karl Freund k\u00e9sz\u00edtette a Fox-Europa sz\u00e1m\u00e1ra. Egy t\u00edzm\u00e1rk\u00e1s bankjegy t\u00f6rt\u00e9nete (1926) volt a c\u00edme. Bal\u00e1zs B\u00e9la \u00edrta a forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9t, \u00e9s \u0151 is nevezte el \u201ekeresztmetszet\u201d-nek. A film az infl\u00e1ci\u00f3 korabeli Berlin k\u00e9p\u00e9t adta \u00e9s egy sor olyan epiz\u00f3db\u00f3l \u00e1llt, amelyek egy t\u00edzm\u00e1rk\u00e1s bankjegy \u00fatj\u00e1t mutatt\u00e1k. A bankjegy k\u00e9zr\u0151l-k\u00e9zre j\u00e1rt, \u00e9s a film ezeknek az \u00e9veknek a labirintus\u00e1n \u00e1t k\u00f6vette az \u00fatj\u00e1t, k\u00f6zben \u00e9lm\u00e9nyeket gy\u0171jt\u00f6tt emberekr\u0151l, akiknek egy\u00e9bk\u00e9nt semmi k\u00f6z\u00fck nem volt egym\u00e1shoz.<\/p>\n A p\u00e9nz a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb sz\u00edntereken \u00e1t v\u00e1ndorolt. Szerepeltek itt gy\u00e1rak, \u00e9jszakai mulat\u00f3k, z\u00e1logh\u00e1zak, egy \u00fajgazdag zeneszalonja, munkak\u00f6zvet\u00edt\u0151, szem\u00e9tgy\u0171jt\u0151 kuck\u00f3ja \u00e9s egy k\u00f3rh\u00e1z. Bal\u00e1zs szerint a cselekm\u00e9nynek az volt a feladata, \u201ehogy k\u00f6vesse a fonalat, amely a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 emberi sorsok dr\u00e1mai keresztez\u0151d\u00e9si pontjait \u00f6sszek\u00f6ti, \u00e9s \u00edgy az \u00e9let sz\u00f6vev\u00e9ny\u00e9n \u00e1t vezet.\u201d<\/p>\n Bal\u00e1zs m\u00e9g nyilv\u00e1n nem volt el\u00e9g b\u00e1tor \u2013 vagy el\u00e9g k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s \u2013 ahhoz, hogy sz\u00e1nd\u00e9kait k\u00f6vetkezetesen v\u00e9gigvezesse. \u201eKeresztmetszet\u00e9nek\u201d dokument\u00e1ris karakter\u00e9t elmosta egy munk\u00e1s \u00e9s egy munk\u00e1sl\u00e1ny k\u00f6z\u00f6tti szentiment\u00e1lis szerelmi t\u00f6rt\u00e9net beiktat\u00e1sa. Hasonl\u00f3an a Griffith-film lengyel h\u00e1zasp\u00e1rj\u00e1hoz a Nem sz\u00e9p az \u00e9let?-ben, a szerelmesek itt is megtal\u00e1lj\u00e1k boldogs\u00e1gukat az egyik berlini el\u0151v\u00e1ros erdei kunyh\u00f3j\u00e1ban. \u00c9s hogy ez a boldogs\u00e1g m\u00e9g teljesebb\u00e9 v\u00e1lj\u00e9k, a t\u00edzm\u00e1rk\u00e1s bankjegy is visszatal\u00e1lt hozz\u00e1juk.<\/p>\n A bankjegy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00fatjai nemcsak arra szolg\u00e1ltak, hogy az \u00e9let \u201esokr\u00e9t\u0171 sz\u00f6vev\u00e9ny\u00e9t\u201d megmutass\u00e1k, hanem feladatuk volt az is, hogy az egy\u00fcgy\u0171 szerelmi t\u00f6rt\u00e9netet felt\u00f6lts\u00e9k \u00e9s lekerek\u00edts\u00e9k. Ebb\u0151l ad\u00f3dik, hogy az egyes filmepiz\u00f3dok egym\u00e1ssal homlokegyenest ellenkez\u0151 ir\u00e1nyban haladtak, amelyek k\u00f6z\u00fcl csak egyik k\u00f6vette a keresztmetszet alapelv\u00e9t, mik\u00f6zben a m\u00e1sik mindig elz\u00e1rta el\u0151le az utat. A vonalaknak ezzel az elkents\u00e9g\u00e9vel f\u00fcgg \u00f6ssze az is, hogy a t\u00edzm\u00e1rk\u00e1s kalandjainak \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos v\u00e9letlens\u00e9ge gyakran mesters\u00e9gesnek hat. Nyilv\u00e1n a keresztmetszet-gondolat \u00e9rv\u00e9nyre jut\u00e1s\u00e1t k\u00eds\u00e9relte meg Berthold Viertel rendez\u00e9se is, amely k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az utcajeleneteknek adott \u00f6tletes hangs\u00falyokat.<\/p>\n Utcajelenetek uralt\u00e1k a tulajdonk\u00e9ppeni n\u00e9met keresztmetszetfilm \u0151s\u00e9t \u00e9s egyben mintak\u00e9p\u00e9t is, a Berlin, egy nagyv\u00e1ros szimf\u00f3ni\u00e1j\u00e1t (1927). Ez a nagyjelent\u0151s\u00e9g\u0171 alkot\u00e1s a Fox-Europa egyik filmje volt, \u00e9s az \u00f6tlete Carl Mayernek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, aki \u2013 mik\u00f6zben Tartuffe-j\u00e9ben a t\u00e1rsadalmi k\u00e9pmutat\u00e1ssal birk\u00f3zott \u2013 felismerte, hogy a bels\u0151 folyamatok visszaad\u00e1s\u00e1r\u00f3l v\u00e9gre \u00e1tt\u00e9rhet a k\u00fclvil\u00e1g \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra, a kital\u00e1lt t\u00f6rt\u00e9n\u00e9ssel szemben a dokument\u00e1risan l\u00e9tez\u0151 cselekm\u00e9nyekre.<\/p>\n Walter Ruttmann Berlin-filmje egy berlini munkanap keresztmetszet\u00e9t adta a k\u00e9s\u0151 tavasz idej\u00e9n. Az els\u0151 k\u00e9pek a v\u00e1rost napfelkeltekor mutatj\u00e1k: \u00e9jjeli gyors \u00e9rkezik, \u00e9s a kietlen utc\u00e1k \u00e1lombirodalomra eml\u00e9keztetnek, amelyeket az \u00e1lom \u00e9s \u00e9bred\u00e9s k\u00f6z\u00f6tti f\u00e9l-tudat \u00e1llapot\u00e1ban \u00e9rz\u00e9kel\u00fcnk. Azt\u00e1n fel\u00e9bred a v\u00e1ros is, \u00e9s megmozdul. Munk\u00e1st\u00f6megek kelnek \u00fatra a gy\u00e1rak fel\u00e9. Kerekek kezdenek forogni; szorgos kezek ny\u00falnak a telefonkagyl\u00f3 ut\u00e1n. K\u00e9s\u0151bb kirakati ablakot dekor\u00e1lnak, s az utc\u00e1kon megindul a mindennapi \u00e9let. D\u00e9l van: a gazdagok \u00e9s a szeg\u00e9nyek elfogyasztj\u00e1k az eb\u00e9dj\u00fcket, az \u00e1llatkertben megetetik az \u00e1llatokat, \u00e9s az emberek r\u00f6vid pihen\u0151t tartanak. A munka \u00fajb\u00f3l megindul, mik\u00f6zben a ragyog\u00f3 napf\u00e9ny zs\u00fafolt k\u00e1v\u00e9h\u00e1zi teraszokra, \u00fajs\u00e1g\u00e1rusokra esik, \u00e9s egy olyan asszonyra, aki bele\u00f6li mag\u00e1t a foly\u00f3ba. A nap v\u00e9gezt\u00e9vel a g\u00e9pek kereke le\u00e1ll, \u00e9s beindulnak a sz\u00f3rakoztat\u00f3 \u00fczemek.<\/p>\n Kaleidoszk\u00f3pikus v\u00e1ltozatoss\u00e1gban felbukkan mindenf\u00e9le sporttev\u00e9kenys\u00e9g k\u00e9pe, majd a divatrev\u00fc, azt\u00e1n ismerkedni v\u00e1gy\u00f3 fiatalokat l\u00e1tunk. A z\u00e1r\u00f3 k\u00e9psor az \u00e9les neonf\u00e9nyekt\u0151l kivil\u00e1g\u00edtott Berlinen vezet \u00e1t. Egy zenekar Beethovent j\u00e1tszik; t\u00e1ncosn\u0151k emelgetik l\u00e1bukat, Chaplin l\u00e1bai botladoznak egy mozi v\u00e1szn\u00e1n; szerelmesp\u00e1r l\u00e1bai igyekeznek a legk\u00f6zelebbi sz\u00e1lloda fel\u00e9. V\u00e9g\u00fcl is l\u00e1bak val\u00f3s\u00e1gos boszork\u00e1nyt\u00e1nca kezd\u0151dik: hatnapos ker\u00e9kp\u00e1rversenyen sz\u00fcntelen\u00fcl tapos\u00f3 l\u00e1bakat l\u00e1tunk.<\/p>\n Carl Mayer k\u00e9s\u0151bb a filmet \u201efelsz\u00edness\u00e9ge\u201d miatt kritiz\u00e1lta. Nyilv\u00e1n Ruttmann v\u00e1g\u00e1si technik\u00e1j\u00e1n \u00fctk\u00f6z\u00f6tt meg. Ez annyiban felelt meg a \u201efel\u00fcleti\u201d \u00e1br\u00e1zol\u00e1snak, amennyiben sokkal ink\u00e1bb a k\u00e9pelemek form\u00e1lis, mintsem tartalmi r\u00e9szleteire \u00e9p\u00fclt. Ruttmann a hangs\u00falyt a tiszta mozg\u00e1sform\u00e1kra helyezte. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul a mozg\u00e1sban l\u00e9v\u0151 k\u00e9pr\u00e9szek olyan m\u00f3don voltak fotograf\u00e1lva \u00e9s v\u00e1gva, hogy majdnem absztrakt karakter\u0171, dinamikus k\u00e9pekk\u00e9 v\u00e1ltoztak. Tal\u00e1n azt k\u00edv\u00e1nt\u00e1k szimboliz\u00e1lni, amit \u00fagy h\u00edvtak, hogy \u201eBerlini temp\u00f3\u201d. De ebben a tulajdons\u00e1gukban m\u00e1r semmi k\u00f6z\u00fck sem volt a g\u00e9pekhez \u00e9s azok funkci\u00f3j\u00e1hoz. Ruttmann mont\u00e1zsai az\u00e1ltal is hat\u00e1soss\u00e1 v\u00e1ltak, hogy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1kat \u00e9s mozg\u00e1sokat \u00e1ll\u00edtott szembe egym\u00e1ssal, amelyek a felt\u0171n\u0151 hasonlatoss\u00e1g alapj\u00e1n v\u00e1ratlanul meglep\u0151en hatottak.<\/p>\n Ha ember l\u00e1bait l\u00e1ttuk az utca k\u00f6vezet\u00e9n, \u00fagy azt teh\u00e9n l\u00e1bai k\u00f6vett\u00e9k; vagy a padon alv\u00f3 emberr\u0151l alv\u00f3 elef\u00e1ntra ment \u00e1t a kamera. Ahol Ruttmann k\u00e9psorait mintegy bels\u0151 tartalommal is igyekezett meger\u0151s\u00edteni, ott er\u0151sen hajlott a szoci\u00e1lis kontrasztokra. Az \u00e1llatkertben lovagl\u00f3 urak k\u00e9p\u00e9t a sz\u0151nyegeket porol\u00f3 munk\u00e1sasszonyok k\u00f6vett\u00e9k. Egy sereg \u00e9hes suhancot pedig egy vend\u00e9gl\u0151 d\u00fasan ter\u00edtett asztala. De ezeknek a kontrasztoknak kev\u00e9sb\u00e9 szoci\u00e1lis, mint ink\u00e1bb formai ind\u00edt\u00e9kuk volt. Mint a t\u00f6bbi k\u00e9pi kontraszt, \u00fagy ezek is els\u0151sorban a keresztmetszet k\u00e9pi fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lt\u00e1k, \u00e9s ennek \u2013 a mont\u00e1zs funkci\u00f3j\u00e1n t\u00fal \u2013 tulajdonk\u00e9ppen minden egy\u00e9b jelent\u0151s\u00e9ge elveszett.<\/p>\n Ruttmann \u201eritmikus mont\u00e1zsai\u201d tulajdonk\u00e9ppen az alapvet\u0151 probl\u00e9m\u00e1k el\u0151li kit\u00e9r\u00e9s t\u00fcnetei voltak, \u00e9s kit\u00e9r\u00e9st jelentettek az el nem k\u00f6telezett semlegess\u00e9g ir\u00e1ny\u00e1ban. Innen ered a Berlin \u00e9s az \u201eutcafilmek\u201d k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge. Ruttmann tart\u00f3zkodott att\u00f3l, hogy az utc\u00e1t idealiz\u00e1lja, amelyet az olyan filmek, mint az Aszfalt \u00e9s a Dirnentrag\u00f6die a val\u00f3s\u00e1gos szeretet \u00e9s az indokolt l\u00e1zad\u00e1s mened\u00e9kek\u00e9nt dics\u0151\u00edtettek. Ezek a filmek \u00e1lmokra eml\u00e9keztettek, amelyek azokb\u00f3l a paraliz\u00e1lt tekint\u00e9lyi \u00f6szt\u00f6n\u00f6kb\u0151l j\u00f6ttek felsz\u00ednre, amelyek m\u00e1r nem tudtak m\u00e1s, direkt \u00faton \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclni. A Berlin ennek a megmereved\u00e9snek a m\u0171ve volt.<\/p>\n A Berlin jelentette a keresztmetszet- \u00e9s mont\u00e1zsfilmek divatj\u00e1nak kezdet\u00e9t.<\/p>\n (Kracauer, Siegfried: Caligarit\u00f3l Hitlerig, Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1963)<\/em><\/p>\n A Kuhle Wampe (\u00dcres has, 1932) \u2013 Amerik\u00e1ban Whither Germany? (Merre tart N\u00e9metorsz\u00e1g?) c\u00edmen ment \u2013 volt az els\u0151 \u00e9s egyetlen film, amely a kommunista n\u00e9zeteket ny\u00edltan kifejezte. Forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9t Bertholt Brecht \u00e9s Ernst Ottwald \u00edrta. Zen\u00e9j\u00e9t Hanns Eisler szerezte. Baloldali szervezetek ezernyi tagja, Nagy-Berlin munk\u00e1ssz\u00ednj\u00e1tsz\u00f3i \u00e9s munk\u00e1sk\u00f3rusa \u00f6nk\u00e9ntesen vett r\u00e9szt a t\u00f6megjelenetekben. A film f\u00fcggetlen volt, \u00e9s ez\u00e9rt a legnehezebb anyagi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt j\u00f6tt l\u00e9tre.<\/p>\n A munkan\u00e9lk\u00fcliekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 els\u0151 r\u00e9sz egy olyan munk\u00e1scsal\u00e1d tipikus helyzet\u00e9t szeml\u00e9ltette, amelynek \u00e9let\u00e9t a gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g t\u00f6nkretette. A r\u00e9g\u00f3ta \u00e1ll\u00e1stalan apa elgyeng\u00fclt \u00e9s elkeseredett. A r\u00e9gim\u00f3di anya \u00e1lland\u00f3an azt hajtogatja, hogy a t\u00f6rekv\u0151, szorgalmas ember sz\u00e1m\u00e1ra nyitva \u00e1ll az \u00e9let. L\u00e1nyuk, Annie (Hertha Thiele) az egyetlen, aki m\u00e9g dolgozik a csal\u00e1dban, \u00fagy v\u00e9dekezik, ahogy tud, a nyomaszt\u00f3 otthoni l\u00e9gk\u00f6r ellen. A fi\u00fa azonban feladja, munkan\u00e9lk\u00fcli seg\u00e9lyt kap. \u00c1ll\u00e1s\u00e9rt folytatott medd\u0151 er\u0151lk\u00f6d\u00e9sek ut\u00e1n megtudja apj\u00e1t\u00f3l, hogy a munkan\u00e9lk\u00fcli seg\u00e9lyeket az \u00fajabb rendelkez\u00e9sek k\u00f6vetkezt\u00e9ben le akarj\u00e1k sz\u00e1ll\u00edtani.<\/p>\n Az apa t\u00f6rzsvend\u00e9gl\u0151j\u00e9be megy, a fi\u00fa pedig v\u00e9gs\u0151 k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s\u00e9ben kiveti mag\u00e1t az ablakon. \u201eEgy munkan\u00e9lk\u00fclivel kevesebb\u201d \u2013 mondja egy asszony a h\u00e1z el\u0151tt \u00f6sszever\u0151d\u00f6tt t\u00f6megben. Miut\u00e1n a csal\u00e1d a h\u00e1zb\u00e9rt nem tudja tov\u00e1bb fizetni, el kell hagyniuk a lak\u00e1st. Annie a lak\u00e1shivatalban k\u00f6ny\u00f6r\u00f6g a v\u00e9gz\u00e9s hat\u00e1lytalan\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt. A hat\u00f3s\u00e1g azonban ragaszkodik a kilakoltat\u00e1shoz.<\/p>\n A film m\u00e1sodik r\u00e9sze egy Berlin k\u00f6rny\u00e9ki nyomornegyedben j\u00e1tsz\u00f3dik. Fritz, a fiatal aut\u00f3lakatos, Annie udvarl\u00f3ja szerezte meg a csal\u00e1dnak ezt a sz\u00e1ll\u00e1st. Amikor Annie bevallja neki, hogy gyermeket v\u00e1r, a fi\u00fa ki akar t\u00e9rni a felel\u0151ss\u00e9g el\u0151l, \u00e9s meg akarja gy\u0151zni a l\u00e1nyt, hogy el kell vetetnie a magzatot. De egy oszt\u00e1lytudatos munk\u00e1s \u00e9rveinek a hat\u00e1s\u00e1ra \u2013 ha ellenkezve is \u2013 meggy\u0151z\u0151dik arr\u00f3l, hogy a k\u00f6vetkezm\u00e9nyeket v\u00e1llalnia kell. (Az \u00e9rz\u00fcletv\u00e1ltoz\u00e1s e mot\u00edvumait Brecht a Szeg\u00e9nyek pokla c\u00edm\u0171 filmb\u0151l vette \u00e1t.) Fritz teh\u00e1t vonakodva ugyan, de beleegyezik Annie-val k\u00f6tend\u0151 h\u00e1zass\u00e1g\u00e1ba, \u00e9s eljegyz\u00e9si lakom\u00e1t \u00fclnek, amely a lak\u00f3telepbeliek sz\u0171k anyagi viszonyaihoz k\u00e9pest v\u00e1ratlanul gazdag. Annie sz\u00fclei \u00e9s m\u00e1s, t\u00f6bbnyire id\u0151s vend\u00e9gek moh\u00f3n fogyasztj\u00e1k el az el\u00e9b\u00fck ker\u00fcl\u0151 \u00e9teleket, \u00e9s a vid\u00e1m \u00fcnnepi hangulatukban teljesen leissz\u00e1k magukat. A jelenet m\u00e9ly\u00e9n az a gondolat h\u00faz\u00f3dik meg, hogy az id\u0151sebb munk\u00e1snemzed\u00e9ket ny\u00e1rspolg\u00e1rr\u00e1 lett emberek t\u00e1rsas\u00e1gak\u00e9nt mutassa be, amelynek m\u00e1r nincs megfelel\u0151 ellen\u00e1ll\u00f3ereje, \u00e9s \u00f6nmaga felad\u00e1s\u00e1t alacsony \u00e9lvezetekkel feledteti. Annie elhat\u00e1rozza, hogy nem s\u00fcllyed bele a mocs\u00e1rba, amely \u0151t fenyegeti. Amikor Fritz \u00e9rt\u00e9s\u00e9re adja, hogy az \u0151 kedv\u00e9\u00e9rt mondott le j\u00f6v\u0151 kil\u00e1t\u00e1sair\u00f3l, nyomban felbontja eljegyz\u00e9s\u00e9t \u00e9s sz\u00fcleit is elhagyja, hogy Berlinben \u00e9lhesse a saj\u00e1t \u00e9let\u00e9t.<\/p>\n A film harmadik r\u00e9sz\u00e9ben rem\u00e9nyteljesebb hang csend\u00fcl fel. Annie csatlakozott egy munk\u00e1s sportegyes\u00fclethez, \u00e9s r\u00e9szt vesz a sz\u00e9ls\u0151baloldali szakszervezetek \u00e1ltal rendezett sport\u00fcnneps\u00e9gen. Ott \u00fajb\u00f3l tal\u00e1lkozik Fritzcel, aki id\u0151k\u00f6zben elvesztette \u00e1ll\u00e1s\u00e1t. B\u00e1r mindketten ker\u00fclik az \u00f6nmagukr\u00f3l val\u00f3 besz\u00e9lget\u00e9st, m\u00e9gis f\u00e9lre\u00e9rthetetlenn\u00e9 v\u00e1lik, hogy m\u00e9g mindig szeretik egym\u00e1st, \u00e9s jobb bel\u00e1t\u00e1sra jutva m\u00e9g kib\u00e9k\u00fclhetnek. De egy\u00e9ni idillj\u00fck h\u00e1tt\u00e9rbe szorul a kollekt\u00edv jelenetek \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1val szemben. Val\u00f3s\u00e1gh\u0171 felv\u00e9telek szakadatlan sor\u00e1ban l\u00e1tni a sportk\u00fczdelmeket, a szaval\u00f3k\u00f3rusokat \u00e9s a szabadt\u00e9ri sz\u00ednpad jeleneteket.<\/p>\n A cenz\u00fara a filmet betiltotta, azzal az indokol\u00e1ssal, hogy gyal\u00e1zta az \u00e1llameln\u00f6k\u00f6t, a jog tekint\u00e9ly\u00e9t \u00e9s a vall\u00e1st. A els\u0151 v\u00e1d arra a jelenetre vonatkozott, amelyben Hindenburg sz\u00fcks\u00e9grendelete a munk\u00e1scsal\u00e1d fi\u00e1nak az \u00f6ngyilkoss\u00e1g\u00e1hoz vezet, a m\u00e1sodik az ellen a t\u00e1mad\u00e1s ellen ir\u00e1nyult, amelyet a k\u00e9nyszer-kilakoltat\u00e1si m\u00f3dszerek ellen ind\u00edtott a film, illetve az ellen, hogy Fritz milyen egykedv\u0171en akarta t\u00faltenni mag\u00e1t a magzatelhajt\u00e1s t\u00e9ny\u00e9n. A harmadik v\u00e1d \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1llt bizonyos felv\u00e9telekkel, amelyekben meztelen fiatal \u00fasz\u00f3kat lehetett l\u00e1tni v\u00edzbeugr\u00e1s k\u00f6zben, mik\u00f6zben a t\u00e1volr\u00f3l harangz\u00fag\u00e1s hallatszott. A tilalom ellen \u00f3v\u00e1st ny\u00fajtottak be azon az alapon, hogy a tilalom nagyon is k\u00e9ts\u00e9ges \u00e9rvel\u00e9seken nyugszik. A film vet\u00edt\u00e9s\u00e9t v\u00e9g\u00fcl egy sereg olyan kiv\u00e1g\u00e1ssal enged\u00e9lyezt\u00e9k, amelyek elvett\u00e9k a film politikai \u00e9l\u00e9t.<\/p>\n A Kuhle Wampe rendez\u0151je, a fiatal, bolg\u00e1r sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Slatan Dudow az orosz filmt\u0151l tanulta, hogyan kell a szoci\u00e1lis t\u00e1rgy\u00fa anyagot \u00e9les megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sban \u00e9s a besz\u00e9des be\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon kereszt\u00fcl meggy\u0151z\u0151en \u00e1br\u00e1zolni. Tehets\u00e9ge meggy\u0151z\u0151 bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t adta az els\u0151 k\u00e9psorokban, amelyekben egy csoport munkan\u00e9lk\u00fcli \u2013 k\u00f6z\u00f6tt\u00fck a fi\u00fa is \u2013 a munkak\u00f6zvet\u00edt\u0151 el\u0151tt \u00e1ll. A fiatal munk\u00e1sok ker\u00e9kp\u00e1rjaikkal h\u00e1romsz\u00f6glet\u0171en kifut\u00f3 \u00fcres \u00e9p\u00edtkez\u00e9si szint\u00e9r mellett csoportosultak, amely mintegy visszat\u00fckr\u00f6zi rem\u00e9nyeik kil\u00e1t\u00e1stalans\u00e1g\u00e1t. Itt v\u00e1rakoznak az \u00fajs\u00e1gos fi\u00fara, aki elhozza nekik a m\u00e9g nyomdafest\u00e9kt\u0151l nedves \u00fajs\u00e1gokat. Gyors, gyakorlott pillant\u00e1ssal \u00e1tfutj\u00e1k azokat a helyeket, ahol a munkalehet\u0151s\u00e9geket k\u00f6zlik, azt\u00e1n nyomban f\u00f6lpattannak ker\u00e9kp\u00e1rjukra, elkarik\u00e1znak a \u201eMunk\u00e1sfelv\u00e9tel nincs\u201d feliratok mellett. Tov\u00e1bb karik\u00e1znak, an\u00e9lk\u00fcl, hogy lesz\u00e1lln\u00e1nak. Majd egy gy\u00e1r udvar\u00e1ba \u00e9rnek, ahonnan azonban pillanatokon bel\u00fcl \u00fajb\u00f3l el\u0151bukkannak. Hasztalan k\u00eds\u00e9rlet\u00fck t\u00f6bbsz\u00f6r megism\u00e9tl\u0151dik, de \u0151k tov\u00e1bb, egyre tov\u00e1bb karik\u00e1znak an\u00e9lk\u00fcl, hogy elszakadn\u00e1nak egym\u00e1st\u00f3l, \u00e9s a temp\u00f3juk mind gyorsabb. Csak ritk\u00e1n siker\u00fcl egy kor megfoghatatlan hangulat\u00e1t ilyen \u00e9lesen k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolt k\u00e9pekben lejegyezni. Ez a k\u00e9psor a maga sokatmond\u00f3 r\u00e9szleteivel, a forg\u00f3 kerekekkel \u00e9s a r\u00e9szv\u00e9tlen\u00fcl az emberek f\u00f6l\u00e9 tornyosul\u00f3 h\u00e1zakkal pontos k\u00e9pet ad arr\u00f3l, milyen volt az \u00e9let N\u00e9metorsz\u00e1gban a Hitler el\u0151tti v\u00e1ls\u00e1gos \u00e9vekben.<\/p>\n (Kracauer, Siegfried: Caligarit\u00f3l Hitlerig. Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1963)<\/em><\/p>\n N\u00e9metorsz\u00e1gi sz\u00fclet\u00e9s\u0171 filmsz\u00edn\u00e9szn\u0151. 1930-ig N\u00e9metorsz\u00e1gban szerepelt. A vil\u00e1gsikert a Joseph von Sternberggel val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s hozta meg sz\u00e1m\u00e1ra (A k\u00e9k angyal, 1930). K\u00f6z\u00f6sen k\u00e9sz\u00edtett filmjeikben cs\u00e1\u00acb\u00edt\u00f3 asszonyokat alak\u00edtott, \u00e9s a harmincas \u00e9vek egyik erotikus vil\u00e1gszt\u00e1rj\u00e1v\u00e1 n\u0151tte ki mag\u00e1t. Eml\u00e9kezetes alak\u00edt\u00e1sai ebb\u0151l a korszak\u00e1b\u00f3l: Sz\u0151ke V\u00e9nusz (1932), Shanghai Express (1932), A v\u00f6r\u00f6s c\u00e1rn\u0151 (1934), A n\u0151st\u00e9ny \u00f6rd\u00f6g (1935), Angyal (1937), Asszonyl\u00e1zad\u00e1s (1939). A Sternberggel val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s megsz\u0171n\u00e9se ut\u00e1n is jelent\u0151s rendez\u0151k filmjeiben j\u00e1tszott, \u00edgy Billy Wilder Egy k\u00fcl\u00fcgyi eset (1948), A v\u00e1d tan\u00faja (1957), Fritz Lang Rancho Notorious (1952) \u00e9s Stanley Kramer \u00cdt\u00e9let N\u00fcrnbergben (1961) c\u00edm\u0171 filmjeiben.<\/p>\n Bolg\u00e1r sz\u00fclet\u00e9s\u0171 n\u00e9met rendez\u0151. A h\u00faszas \u00e9vekben egy\u00fctt dolgozott Pabstattal \u00e9s Brechttel. Legjelent\u0151sebb filmje az \u00c9hes has (1932). A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az NDK-ban \u00e9lt, \u00e9s a DEFA egyik jelent\u0151s rendez\u0151jek\u00e9nt sz\u00e1mos filmet k\u00e9sz\u00edtett. Az ismertebbek: Mindennapi kenyer\u00fcnk (1949), Asszonysorsok (1952), Er\u0151sebb az \u00e9jszak\u00e1n\u00e1l (1954).<\/p>\n Sv\u00e1jci sz\u00fclet\u00e9s\u0171 n\u00e9met filmsz\u00edn\u00e9sz. Max Reinhardtn\u00e1l tanult, p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t sz\u00ednh\u00e1zi sz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt kezdte. Murnau filmjeiben ny\u00fajtott alak\u00edt\u00e1s\u00e1val v\u00e1lt vil\u00e1gh\u00edr\u0171v\u00e9: Az utols\u00f3 ember (1924), Tartuffe (1925) Faust (1926). A h\u00faszas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben Hollywood szt\u00e1rja. \u00c9letm\u0171v\u00e9nek m\u00e1sodik cs\u00facspontj\u00e1t Sternberg A k\u00e9k angyal c\u00edm\u0171 filmje hozta meg sz\u00e1m\u00e1ra. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt N\u00e9metorsz\u00e1gban dolgozott, \u00e9s az UFA egyik vezet\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9ge volt: Az elt\u00f6rt kors\u00f3 (1937) Robert Koch (1939), Kr\u00fcger ap\u00f3 (1941).<\/p>\n Az osztr\u00e1k sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa rendez\u0151 kezdetben \u00e9p\u00edt\u00e9szetet \u00e9s fest\u00e9szetet tanult B\u00e9csben. Egy t\u00f6bb\u00e9ves vil\u00e1g k\u00f6r\u00fcli utaz\u00e1s ut\u00e1n, az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt kezdett el filmmel foglalkozni: forgat\u00f3k\u00f6nyveket \u00edrt Joe May sz\u00e1m\u00e1ra. Jelent\u0151sebb N\u00e9metorsz\u00e1gban k\u00e9sz\u00edtett filmjei: A f\u00e1radt v\u00e1ndor (1921), Dr. Mabuse, a j\u00e1t\u00e9kos (1922), A Nibelungok (1924), Metropolis (1927), M (1931), Dr. Mabuse v\u00e9grendelete (1932). 1933-ban, Hitler hatalomra jut\u00e1sa ut\u00e1n az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba emigr\u00e1lt. Ott k\u00e9sz\u00edtett jelent\u0151sebb filmjei: Liliom (1935), Fury (1936), You Only Live Once (1937), Hangman Also Die (1943), The Woman in the Window (1944), Rancho Notorious (1952), The Big Heat (1953). Dr. Mabuse ezer szeme (1960).<\/p>\n B\u00e9csi sz\u00fclet\u00e9s\u0171 r\u00e9met rendez\u0151. A vil\u00e1g \u00farn\u0151je c\u00edm\u0171 ciklus\u00e1val \u00e9s a Hindu s\u00edreml\u00e9k (1921) c\u00edm\u0171 filmjeivel alapozta meg vil\u00e1gh\u00edr\u00e9t. Hazat\u00e9r\u00e9s (1928) \u00e9s Aszfalt (1928) c\u00edm\u0171 filmjei az \u00fan. utcafilmek sor\u00e1ba tartoznak. 1934-ben az USA-ba emigr\u00e1lt \u00e9s \u2013 ak\u00e1rcsak p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak elej\u00e9n \u2013 sz\u00f3rakoztat\u00f3 filmeket k\u00e9sz\u00edtett: Zene a leveg\u0151ben (1934), Vallom\u00e1s (1937), A l\u00e1thatatlan asszony (19451), K\u00e9tes dics\u0151s\u00e9g (1944).<\/p>\n Eredeti neve: Friedrich Wilhelm Plumpe. Heidelbergben filoz\u00f3fi\u00e1t, zen\u00e9t \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netet tanult, majd Berlinben Reinhardt sz\u00ednh\u00e1z\u00e1ban j\u00e1tszott. Jelent\u0151sebb N\u00e9metorsz\u00e1gban forgatott filmjei: Nosferatu (1922), Az utols\u00f3 ember (1924), Tartuffe (1925), Faust (1926). 1926-ban Hollywoodba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Ott forgatta a Napfelkelte (1927), A n\u00e9gy \u00f6rd\u00f6g (1928) \u00e9s a V\u00e1rosi l\u00e1ny (1929) c\u00edm\u0171 filmjeit. 1928-ban Robert Flahertyvel k\u00f6z\u00f6sen gy\u00e1rt\u00f3 c\u00e9get alap\u00edtott. Flaherty kiv\u00e1l\u00e1sa ut\u00e1n, 1931-ben mutatt\u00e1k be utols\u00f3 filmj\u00e9t, a csendes-\u00f3ce\u00e1ni szigetvil\u00e1gban j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 Tabut. M\u00e9g ebben az \u00e9vben aut\u00f3balesetben halt meg.<\/p>\n N\u00e9met rendez\u0151. Kor\u00e1bban fest\u00e9szetet \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szetet tanult. A h\u00faszas \u00e9vekben k\u00eds\u00e9rleti, avantg\u00e1rd filmekkel v\u00e1lt ismertt\u00e9. Filmjeinek t\u00e9m\u00e1ja \u00e1ltal\u00e1ban a modern v\u00e1ros, az ipar, a g\u00e9pek. Els\u0151 h\u00edres, m\u0171v\u00e9szi ig\u00e9nnyel k\u00e9sz\u00edtett dokumentumfilmje a Berlin, egy nagyv\u00e1ros szimf\u00f3ni\u00e1ja (1927). K\u00e9s\u0151bb egy\u00fctt dolgozott Leni Riefenstahllal, a n\u00e1cik kedvelt rendez\u0151n\u0151j\u00e9vel. A h\u00e1bor\u00fa alatt propagandafilmeket k\u00e9sz\u00edtett: N\u00e9metorsz\u00e1g fegyverkamr\u00e1ja (1940), N\u00e9met fegyverkov\u00e1csok (1940), N\u00e9met p\u00e1nc\u00e9losok (1940).<\/p>\n D\u00e1n sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa n\u00e9met rendez\u0151 \u00e9s forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3. Legjelent\u0151sebb filmj\u00e9t Wegenerrel egy\u00fctt k\u00e9sz\u00edtette: A pr\u00e1gai di\u00e1k (1913).<\/p>\n Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban sz\u00fcletett n\u00e9met-amerikai rendez\u0151. Legismertebb N\u00e9metorsz\u00e1gban k\u00e9sz\u00edtett filmjei: Vas\u00e1rnapi emberek (1929, m\u00e1sokkal egy\u00fctt), B\u00facs\u00fa (1930), \u00c9get\u0151 titok (1933). A n\u00e1ci hatalom\u00e1tv\u00e9tel ut\u00e1n emigr\u00e1lt. H\u00edres filmek sor\u00e1t k\u00e9sz\u00edtette az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, amelyek a krimi, a thriller \u00e9s a \u201efekete film\u201d m\u0171faj\u00e1ba tartoznak: Drakula (1943), A rejt\u00e9lyes asszony (1944), Csigal\u00e9pcs\u0151 (1945), A gyilkosok (1945), A s\u00f6t\u00e9t t\u00fck\u00f6r (1946), A nagy b\u0171n\u00f6s (1949). Az \u00f6tvenes \u00e9vek elej\u00e9n elhagyta Hollywoodot, \u00e9s az NSZK-ban telepe\u00acdett le: Patk\u00e1nyok (1955), Alag\u00fat 28 (1962). P\u00e1ly\u00e1ja v\u00e9g\u00e9n Karl May reg\u00e9nyeit filmes\u00edtette meg: A szkipet\u00e1rok f\u00f6ldj\u00e9n (1964), Az azt\u00e9kok kincse (1965).<\/p>\n B\u00e9csi sz\u00fclet\u00e9s\u0171 amerikai rendez\u0151. A h\u00faszas \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9ben a Metro-Goldwyn-Mayern\u00e9l k\u00e9sz\u00edtette filmjeit. 1930-ban Erich Pommer h\u00edv\u00e1s\u00e1ra Berlinben elk\u00e9sz\u00edtette A k\u00e9k angyalt. A harmincas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben Marlene Dietrichhel Hollywoodban vil\u00e1gsiker\u0171 filmek sorozat\u00e1t k\u00e9sz\u00edtette: Sz\u0151ke V\u00e9nusz (1932), Shanghai Express (1932), A n\u0151st\u00e9ny \u00f6rd\u00f6g (1935). K\u00e9s\u0151bbi sikeres filmjei: B\u0171n \u00e9s b\u0171nh\u0151d\u00e9s (1935), Madden \u0151rmester (1938), The Shanghai Gesture (1941), Macao (1952).<\/p>\n N\u00e9met filmsz\u00edn\u00e9sz. P\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t Max Reinhardt sz\u00ednh\u00e1z\u00e1ban kezdte. D\u00e9monikus k\u00fclseje miatt sz\u00edvesen alkalmazt\u00e1k az expresszionizmus hat\u00e1s\u00e1t mutat\u00f3 filmekben: Dr. Caligari (1919), A Janus-arc (1920), A hindu s\u00edreml\u00e9k (1921), Orlac kezei (1924), Sors (1924), A pr\u00e1gai di\u00e1k (1926). Jelent\u0151sebb sikerei a hangosfilm kor\u00e1b\u00f3l: T\u00e1ncol a kongresszus (1931), A bagdadi tolvaj (1940), Aki \u00f6lt (1931), Raszputyin (1932), S\u00f6t\u00e9t utaz\u00e1s (1937), Casablanca (1943).<\/p>\n N\u00e9met rendez\u0151 \u00e9s sz\u00edn\u00e9sz. \u0150 k\u00e9sz\u00edtette a n\u00e9met expresszionista film alapm\u0171v\u00e9t, a Dr. Caligarit (1919). K\u00e9s\u0151bbi filmjei a Dr. Caligari hat\u00e1s\u00e1t mutatj\u00e1k, vari\u00e1ci\u00f3k kisebb hat\u00e1sfokkal: Genuine (1920), Raszkolnyikov (1923), Orlac kezei (1925), A test\u0151r (1926). A n\u00e1cizmus uralomra jut\u00e1sakor P\u00e1rizsba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Az embert mint eszm\u00e9t emberfeletti \u00e9rzelmekkel kell \u00e1br\u00e1zolni\u2026 Az embernek sz\u00fcks\u00e9ge van a stiliz\u00e1l\u00e1s talapzat\u00e1ra, \u00e9ppen annyira, ahogy sz\u00fcks\u00e9ge volt erre az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadok folyam\u00e1n.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1085,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_jetpack_memberships_contains_paid_content":false,"footnotes":""},"categories":[12],"tags":[183,178,179,177,182,174,181,175,176,180],"class_list":["post-85","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-fejezetek-a-filmtoertenetbol","tag-conrad-veidt","tag-dr-mabuse","tag-expresszionizmus","tag-fridericus","tag-friedrich-wilhelm-murnau","tag-fritz-lang","tag-marlene-dietrich","tag-metropolis","tag-nemet-film","tag-proletarfilm"],"yoast_head":"\n5.2. A \u201eFridericus\u201d-filmekr\u0151l<\/h1>\n
5.3. Az utols\u00f3 ember<\/h1>\n
\nIly m\u00f3don a k\u00e9pek kifejez\u00e9sre juttatj\u00e1k a l\u00e9lek t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seit. Az aluln\u00e9zetb\u0151l felvett jelenetek hangs\u00falyozz\u00e1k hatalmas mellkas\u00e1t, szem\u00e9lyes fontoss\u00e1g\u00e1t, oly m\u00f3don, ahogy ezt a szovjet filmekben l\u00e1ttuk. A magasr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt felv\u00e9telek viszont azt mutatj\u00e1k, hogy ez a nyomorult alak ott a mosd\u00f3ban m\u00e9g sokkal-sokkal nyomor\u00fas\u00e1gosabb.<\/p>\n
\nF\u00e9ny \u00e9s mozg\u00e1s, pocsoly\u00e1k, amelyek a l\u00e1mp\u00e1k f\u00e9ny\u00e9ben f\u00fcrdenek, es\u0151t\u0151l csillog\u00f3 utca. Ablakok, amelyekben f\u00e9ny gyullad, ak\u00e1rcsak a feh\u00e9r n\u00e9gyzetek a sakkt\u00e1bl\u00e1n.<\/p>\n5.4. Fritz Lang: \u00d6n\u00e9letrajz<\/h1>\n
\nEzen k\u00edv\u00fcl pedig kezdtem \u00e9rdekl\u0151dni a n\u0151k ir\u00e1nt. Kora\u00e9rett fi\u00fa voltam, \u00e9s m\u00e1r eg\u00e9sz fiatalon voltak szerelmi \u00fcgyeim. A b\u00e9csi n\u0151k voltak a leggy\u00f6ny\u00f6r\u0171bbek \u00e9s a legkedvesebbek az eg\u00e9sz vil\u00e1gon. Akkoriban \u00fagy j\u00e1rta, hogy titokban tal\u00e1lkozgattunk valamelyik b\u00e9csi k\u00e1v\u00e9h\u00e1zban a sz\u00ednh\u00e1zi felvon\u00e1sk\u00f6z idej\u00e9n, vagy egy kabar\u00e9ban vagy mulat\u00f3ban futottunk \u00f6ssze 11 \u00f3ra ut\u00e1n. A n\u0151k mindig is a legjobb bar\u00e1taim voltak, eg\u00e9szen a mai napig.<\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/fritz_lang.jpg\")
5.5. Lang munkam\u00f3dszere \u00e9s st\u00edlusa els\u0151 n\u00e9metorsz\u00e1gi id\u0151szak\u00e1ban<\/h1>\n
5.5.1. Lang \u00e9s az expresszionizmus<\/h2>\n
\nA tov\u00e1bbiakban r\u00e1mutatott arra is, hogy a n\u0151k ruh\u00e1zat\u00e1ban is \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl az expresszionizmus ir\u00e1nyzata \u201eNem lehet ezt egyszer\u0171en szavakba foglalni, de olyasmit l\u00e1ttunk, mintha foszl\u00e1nyokra t\u00e9pt\u00e9k volna, let\u00e9pt\u00e9k volna a ruh\u00e1t test\u00fckr\u0151l.\u201d<\/p>\n5.5.2. A forgat\u00f3k\u00f6nyvek \u00e9s az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s Thea von Harbouval<\/h2>\n
5.5.3. A m\u0171termi munka<\/h2>\n
\nRobert Siodmak \u2013 akkor m\u00e9g seg\u00e9drendez\u0151 \u00e9s seg\u00e9dv\u00e1g\u00f3 \u2013 \u00edgy eml\u00e9kezik: \u201eAz ember f\u00e9lt t\u0151le saj\u00e1tos temperamentuma miatt, ez\u00e1ltal tudta \u00f6nmag\u00e1t \u00e9s munkat\u00e1rsait a m\u00e1moros tombol\u00e1s hangulat\u00e1ban tartani.\u201d Siodmak elmondja, hogy \u201eLang, aki elt\u00f6k\u00e9lten ragaszkodott ahhoz, hogy csak a t\u00f6k\u00e9leteset fogadja el, nem hagyta levet\u00edteni A Nibelungok utols\u00f3 tekercs\u00e9t a bemutat\u00f3n, mert az nem \u00fagy k\u00e9sz\u00fclt el, hogy \u0151 teljesen el\u00e9gedett lett volna vele.<\/p>\n5.5.4. Robert Herlth visszaeml\u00e9kez\u00e9se<\/h2>\n
\nAmikor a v\u00e1g\u00e1sra ker\u00fclt a sor, amit abban az id\u0151ben \u00e1ltal\u00e1ban maga a rendez\u0151 v\u00e9gzett, n\u00e9ha hetekig nem hagyta el a filmgy\u00e1r ter\u00fclet\u00e9t. Ott aludt a v\u00e1g\u00f3szoba melletti helyis\u00e9gben, mert n\u00e9ha az \u00e9j k\u00f6zep\u00e9n kelt fel, hogy folytassa a v\u00e1g\u00e1st.<\/p>\n5.5.5. Lang n\u00e9zetei<\/h2>\n
5.6. Az \u201e\u00faj t\u00e1rgyiass\u00e1g\u201d filmt\u00edpusa: a keresztmetszetfilm<\/h1>\n
Berlin, egy nagyv\u00e1ros szimf\u00f3ni\u00e1ja (rendezte: Walter Ruttmann)<\/h4>\n
5.7. A prolet\u00e1rfilm<\/h1>\n
\u00dcres has (rendezte: Slatan Dudow)<\/h4>\n
A korszak jelent\u0151s egy\u00e9nis\u00e9gei<\/h1>\n
Dietrich, Marlene (1901-1192)<\/h3>\n
Dudow, Slatan (1903-1963)<\/h3>\n
Jannings, Emil (1886-1950)<\/h3>\n
Lang, Fritz (1890-1976)<\/h3>\n
May, Joe (1880-1954)<\/h3>\n
Murnau, Friedrich Wilhelm (1888-1931)<\/h3>\n
Ruttmann, Walter (1887-1941)<\/h3>\n
Rye, Stellan (1880-1914)<\/h3>\n
Siodmak, Robert (1900-1973)<\/h3>\n
Sternberg, Joseph von (1894-1969)<\/h3>\n
Veidt, Conrad (1893-1943)<\/h3>\n
Wiene, Robert (1881-1938)<\/h3>\n