![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/jean_vigo-1024x717.jpg\")
A Nizz\u00e1r\u00f3l jut eszembe kifejezetten a mont\u00e1zsra \u00e9p\u00fclt, felv\u00e9telei csak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00fckben vagy egym\u00e1ssal szembe\u00e1ll\u00edtva nyertek \u00e9rtelmet. A film alc\u00edm\u00e9ben Vigo \u201edokument\u00e1lt szempont\u00fanak\u201d nevezte alkot\u00e1s\u00e1t. Ez a fogalmaz\u00e1s meghat\u00e1rozza a film \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g viszony\u00e1t. Amikor Vigo j\u00e1tszott a val\u00f3s\u00e1ggal, kontrasztokk\u00e1 oldotta, \u00fagy ennek egyed\u00fcli c\u00e9lja az volt, hogy s\u00edkrasz\u00e1lljon mellette \u00e9s \u00e9rveljen \u00e9rdek\u00e9ben. Vigo ebben a n\u00e9mafilm avantgardist\u00e1it\u00f3l is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt, hiszen az \u0151 sz\u00e1mukra P\u00e1rizs keleti r\u00e9sze, vagy a marseille-i kik\u00f6t\u0151 k\u00f6rnyezete csup\u00e1n szubjekt\u00edv hangulataik kifejez\u00e9s\u00e9nek \u00fcr\u00fcgy\u00e9\u00fcl szolg\u00e1lt. Ezzel szemben Vigo fordulatot hajtott v\u00e9gre az objektivit\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1ba. A \u201eszoci\u00e1lis dokumentumfilm\u201d a megszokott aspektusokon t\u00falmen\u0151en is r\u00e1 akart vil\u00e1g\u00edtani a t\u00e1rsadalomra, fel akarta nyitni a n\u00e9z\u0151k szem\u00e9t, s\u0151t, adott esetben \u201eforradalmi megold\u00e1sra\u201d akarta lelkes\u00edteni \u0151ket.<\/p>\n
Amikor a Nizz\u00e1r\u00f3l jut eszembe c\u00edm\u0171 filmet els\u0151\u00edzben mutatt\u00e1k be a p\u00e1rizsi Vieux Colombier-ban, nem v\u00e1ltott ki k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb visszhangot. Vigo visszat\u00e9rt Nizz\u00e1ba, s megalap\u00edtotta Franciaorsz\u00e1g egyik legels\u0151 filmklubj\u00e1t, a Les amis du cin\u00e9m\u00e1t. Ezt k\u00f6vet\u0151en Gaumont-\u00e9k megb\u00edzt\u00e1k egy dokumentumfilm forgat\u00e1s\u00e1val, amelynek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban Jean Taris, az ismert \u00fasz\u00f3bajnok \u00e1llt. A Taris (1931) f\u0151k\u00e9ppen n\u00e9h\u00e1ny v\u00edz alatt f\u00e9nyk\u00e9pezett lass\u00edtott k\u00e9psor\u00e1val keltett felt\u0171n\u00e9st.<\/p>\n
Vigo legels\u0151 j\u00e1t\u00e9kfilmje, a Z\u00e9ro de conduite (Magatart\u00e1sb\u00f3l el\u00e9gtelen, 1933) ugyancsak \u201edokument\u00e1lt szempont\u201d, csakhogy abban m\u00e1r er\u0151teljesebben kap hangot a szatirikus elem. Vigo egy n\u00f6vend\u00e9k, egy \u201enevelt\u201d szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l \u00e1br\u00e1zolja a szigor\u00fa \u00e9s konzervat\u00edv intern\u00e1tus \u00e9let\u00e9t. Felhaszn\u00e1lta saj\u00e1t iskolai \u00e9lm\u00e9nyeinek eml\u00e9k\u00e9t is. A Magatart\u00e1sb\u00f3l el\u00e9gtelen mar\u00f3 g\u00fannyal p\u00e9c\u00e9zi ki a zsarnoki nevel\u00e9si m\u00f3dszereket. A film a tan\u00e1rokat \u00e9s a fel\u00fcgyel\u0151ket megcsontosodott kispolg\u00e1roknak, b\u00fcrokrat\u00e1knak \u00e9s szadist\u00e1knak t\u00fcnteti fel, az igazgat\u00f3 pedig sip\u00edt\u00f3 hang\u00fa szak\u00e1llas t\u00f6rpe. \u0150k k\u00f6z\u00f6sen f\u00e9lelmetes diktat\u00far\u00e1t val\u00f3s\u00edtanak meg.<\/p>\n
A film leplezetlen egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9ssel k\u00eds\u00e9ri a fiatalok minden l\u00e1zadoz\u00e1s\u00e1t, a \u201enevel\u0151k\u201d diktat\u00far\u00e1ja ellen Az egyik legszebb k\u00e9psor azt mutatja be, hogyan t\u0171nnek el a gyerekek egy s\u00e9ta alkalm\u00e1val sorban egym\u00e1s ut\u00e1n an\u00e9lk\u00fcl, hogy a k\u00eds\u00e9r\u0151 tan\u00e1r b\u00e1rmit is \u00e9szrevenne. (Fran\u00e7ois Truffaut Les 400 coups, N\u00e9gysz\u00e1z csap\u00e1s c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben k\u00e9s\u0151bb ezt a k\u00e9psort id\u00e9zi.) Amikor Tabart, a film f\u0151szerepl\u0151je egy ellenszenves tan\u00e1rnak kih\u00edv\u00f3an odav\u00e1gja: \u201eMonsieur le professeur, je vous dis: merde!\u201d, felizzik a szervezett l\u00e1zad\u00e1s parazsa. A di\u00e1kok fekete z\u00e1szl\u00f3t vonnak fel, tollz\u00e1porral megf\u00e9leml\u00edtik a h\u00e1l\u00f3termi fel\u00fcgyel\u0151t, diadalmi \u00e9nekkel megostromolj\u00e1k az iskola\u00e9p\u00fcletek tet\u0151it, majd k\u00f6nyvekkel \u00e9s csizm\u00e1kkal bomb\u00e1zz\u00e1k az iskolaudvaron zajl\u00f3 nevets\u00e9ges \u00fcnnep\u00e9lyt.<\/p>\n
Vig\u00f3nak rendk\u00edv\u00fcl kedvez\u0151tlen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt kellett elk\u00e9sz\u00edtenie ezt a filmj\u00e9t: sem ideje, sem p\u00e9nze nem volt hozz\u00e1, \u00e9s sz\u00e1mos, a forgat\u00f3k\u00f6nyvben szerepl\u0151 epiz\u00f3dot sem tudott megval\u00f3s\u00edtani. Ez az oka annak, hogy a film ritmusa n\u00e9ha egyenetlen. Technikailag csiszolatlan felsz\u00edne alatt azonban l\u00e1zad\u00f3, felszabadult po\u00e9zis izzik. A h\u00e1l\u00f3termi l\u00e1zad\u00e1s k\u00e9psor\u00e1ban az itt l\u00e1that\u00f3 \u00e1lomszer\u0171 mozg\u00e1sban \u00e9s a visszafel\u00e9 j\u00e1tszott zen\u00e9ben \u00faj alkalmaz\u00e1st nyert a sz\u00fcrrealist\u00e1k nyelvezete. Noha a cselekm\u00e9ny meglehet\u0151sen val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen, a t\u00e1mad\u00e1s \u00e9le nagyon is konkr\u00e9t c\u00e9lpont ellen ir\u00e1nyul. Vigo a polg\u00e1ri nevel\u00e9si rendszert t\u00e1madja, amikor ennek k\u00e9pvisel\u0151it a nevets\u00e9gess\u00e9gig torz\u00edtja; a film komikuma azonban m\u00e9lys\u00e9ges keser\u0171s\u00e9get takar. Alapj\u00e1ban v\u00e9ve a Magatart\u00e1sb\u00f3l el\u00e9gtelen a tekint\u00e9ly valamennyi megtestes\u00edt\u0151je (egyh\u00e1z, rend\u0151rs\u00e9g \u00e9s iskola) ellen int\u00e9zett t\u00e1mad\u00e1s\u00e1val k\u00f6zel \u00e1ll Az aranykorhoz hasonl\u00f3 filmek istenk\u00e1roml\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s tekint\u00e9lyrombol\u00e1s\u00e1hoz. A Magatart\u00e1sb\u00f3l el\u00e9gtelent r\u00f6viddel elk\u00e9sz\u00fclte ut\u00e1n val\u00f3ban be is tiltotta a francia cenz\u00fara, \u00e9s csak 1945-ben enged\u00e9lyezt\u00e9k az \u00faj bemutat\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n
Vigo utols\u00f3 filmje, a L’Atalante (1934) a realista \u00e9s k\u00f6lt\u0151i elemek ugyanolyan kevered\u00e9se, mint a Magatart\u00e1sb\u00f3l el\u00e9gtelen. \u201eL’Atalante\u201d egy folyami teherhaj\u00f3 neve, amelynek kapit\u00e1nya \u00e9ppen megh\u00e1zasodott. Fiatal feles\u00e9g\u00e9nek nemigen van \u00edny\u00e9re az \u00e9let a haj\u00f3n. Mikor a f\u0151v\u00e1rosba \u00e9rnek, elhagyja a b\u00e1rk\u00e1t, partra sz\u00e1ll, \u00e9s mag\u00e1nyosan bolyong P\u00e1rizsban. Itt azonban a haj\u00f3 ezermestere, egy \u00f6reg matr\u00f3z a nyom\u00e1ra bukkan, \u00e9s \u00fajra visszaviszi f\u00e9rj\u00e9hez. Vigo filmj\u00e9ben \u00e1lomszer\u0171en k\u00f6d\u00f6s k\u00e9pet rajzol a haj\u00f3 mellett elsikl\u00f3 t\u00e1jakr\u00f3l, amelyek mintha egy titokzatos \u00faj \u00e9let k\u00e9p\u00e9t rajzoln\u00e1k az asszony szeme el\u00e9. Mag\u00e1n a haj\u00f3n is f\u00e9lig-meddig irre\u00e1lis a l\u00e9gk\u00f6r: a fed\u00e9lzeten hemzsegnek a macsk\u00e1k, \u00e9s P\u00e9re Jules, a k\u00fcl\u00f6nc \u00f6reg matr\u00f3z kaj\u00fctje megh\u00f6kkent\u0151 dolgok kincseskamr\u00e1ja. Az \u00e1lomszer\u0171s\u00e9g birodalm\u00e1ba sorolhat\u00f3 az a jelenet is, amikor Jean, a kapit\u00e1ny, v\u00edz alatt \u00faszva keresi feles\u00e9g\u00e9t, s k\u00f6zben t\u00e1voli l\u00e1tom\u00e1sk\u00e9nt feldereng el\u0151tte az asszony hossz\u00fa, feh\u00e9r lepelbe burkolt alakja. Ak\u00e1rcsak Vigo egy\u00e9b m\u0171veiben, itt is szorosan \u00f6sszefon\u00f3dnak a k\u00f6lt\u0151i st\u00edluselemek a t\u00e1rsadalom elleni t\u00e1mad\u00e1ssal.<\/p>\n
Vigo filmj\u00e9t elk\u00e9sz\u00fclte ut\u00e1n a producerek \u00f6nk\u00e9nyesen megnyirb\u00e1lt\u00e1k, \u00e9s \u201en\u00e9pszer\u0171\u201d dalbet\u00e9tekkel l\u00e1tt\u00e1k el; csak a rendez\u0151 hal\u00e1la ut\u00e1n siker\u00fclt bar\u00e1tainak helyre\u00e1ll\u00edtaniuk a film eredeti v\u00e1ltozat\u00e1t.<\/p>\n
6.1.2. Ren\u00e9 Clair<\/h2>\n
Ren\u00e9 Clair eleinte ellens\u00e9ge volt a besz\u00e9l\u0151 filmnek, amikor azonban Londonban megtekintette az els\u0151 hangosfilmeket, v\u00e1ltoztatott n\u00e9zetein. A Sous les toits de Paris (P\u00e1rizsi h\u00e1ztet\u0151k alatt, 1930) az \u00f6nn\u00f6n m\u0171v\u00e9szi t\u00f6rv\u00e9nyeit k\u00f6vet\u0151 hangosfilm hasonl\u00f3 megnyilv\u00e1nul\u00e1sa volt, mint Pudovkinnak A sz\u00f6kev\u00e9nye. A p\u00e1rbesz\u00e9det minimumra cs\u00f6kkentette, gyakran egyenesen r\u00f6gt\u00f6n\u00f6zte; a k\u00e9p \u00e9s a hang ellenpontos viszonyban \u00e1ll: a p\u00e1rbesz\u00e9d mindig akkor nyomul el\u0151t\u00e9rbe, amikor a k\u00e9p els\u00f6t\u00e9tedik, m\u00e1skor viszont k\u00e9t ember n\u00e9ma dial\u00f3gus\u00e1t figyelhetj\u00fck meg egy ablak\u00fcvegen \u00e1t. \u00daj filmj\u00e9ben Clair t\u00fall\u00e9p a sz\u00e1zadfordul\u00f3 vil\u00e1g\u00e1n, \u00e9s napjainkb\u00f3l mer\u00edti t\u00e9m\u00e1j\u00e1t, a p\u00e1rizsi utcai \u00e9nekesek, vag\u00e1nyok \u00e9s zsebmetsz\u0151k vil\u00e1g\u00e1t filmes\u00edti meg. A film cselekm\u00e9ny\u00e9nek mell\u00e9kz\u00f6ng\u00e9je enyh\u00e9n romantikus, s\u0151t szentiment\u00e1lis: Albert, az utcai \u00e9nekes, szerelmes Pol\u00e1ba, a csinos rom\u00e1n l\u00e1nyba. Amikor azonban Albertet tizenn\u00e9gy napra \u00e1rtatlanul b\u00f6rt\u00f6nbe csukj\u00e1k Pola \u00e1tp\u00e1rtol Louishoz, a fi\u00fa bar\u00e1tj\u00e1hoz, \u00e9s a kiszabadul\u00f3 Albertnek ezt rezign\u00e1ltan tudom\u00e1sul kell vennie.<\/p>\n
Clair ezt a cselekm\u00e9nyt sok perif\u00e9rikus jelent\u0151s\u00e9g\u0171 gunyoros epiz\u00f3ddal \u00e9s k\u00f6lt\u0151i \u00f6tlettel f\u0171szerezte. A film vez\u00e9rmot\u00edvuma az utcai \u00e9nekes dala, amely \u00fajra meg \u00fajra felcsend\u00fcl a tereken \u00e9s h\u00e1ts\u00f3 udvarokban, \u00e9s e k\u00f6r\u00e9 csoportosulnak Clair jellegzetes t\u00edpusai: a vak harmonik\u00e1s, a nevets\u00e9ges polg\u00e1rh\u00e1zasp\u00e1r, a higgadt-j\u00f3zan h\u00e1zmester \u00e9s a rend\u0151r. A rendk\u00edv\u00fcl \u00f6tletesen, f\u00fcgg\u0151leges ir\u00e1nyban mozgatott kamera humoros kontrasztokkal k\u00f6veti a refr\u00e9n visszhangj\u00e1t a b\u00e9rkasz\u00e1rnya valamennyi emelet\u00e9n \u00e1t.<\/p>\n P\u00e1rizsi \u0151sbemutat\u00f3j\u00e1n a P\u00e1rizsi h\u00e1ztet\u0151k alatt el\u0151sz\u00f6r nem aratott sikert. A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get meglepte, hogy Clair a burleszkt\u0151l \u00e1tp\u00e1rtolt a rom\u00e1nchoz, s hogy a hanggal k\u00eds\u00e9rletezik. Csak a berlini bemutat\u00f3 bizonyult \u00e1t\u00fct\u0151 sikernek, \u00e9s ez ut\u00f3lag visszahatott Clair filmj\u00e9nek franciaorsz\u00e1gi p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1ra is.<\/p>\n A Le milllonnal (A milli\u00f3, 1931) Clair ism\u00e9t visszat\u00e9rt A szalmakalap st\u00edlus\u00e1hoz. A milli\u00f3 forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9t Berr \u00e9s Guillemaud zen\u00e9s v\u00edgj\u00e1t\u00e9ka alapj\u00e1n \u00edrt\u00e1k: egy elvesztett sorsjegy ut\u00e1ni hajsza mulats\u00e1gos kavarod\u00e1sokra, egym\u00e1st keresztez\u0151 \u00fcld\u00f6z\u00e9si jelenetekre ad okot. Ren\u00e9 Clair felhaszn\u00e1lta a hangosfilm adta lehet\u0151s\u00e9geket, \u00e9s szinte valamennyi p\u00e1rbesz\u00e9det dalokk\u00e1 \u00e9s kupl\u00e9kk\u00e1 form\u00e1lta \u00e1t, a szerepl\u0151k t\u00f6bbnyire \u00e9nekben besz\u00e9lnek: \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a hitelez\u0151k serege (p\u00e9k, szat\u00f3cs, tejesasszony), akik mind a szeg\u00e9ny Michel fest\u0151t hajkur\u00e1ssz\u00e1k, \u0151 viszont azt a kab\u00e1tot nyomozza, amelyben nyertes sorsjegye rejt\u0151zik. Az \u00fcld\u00f6z\u00f6tt ruhadarabot id\u0151k\u00f6zben az operah\u00e1z tenorist\u00e1ja v\u00e1s\u00e1rolja meg. A film mozgalmas cselekm\u00e9nye csakhamar \u00e1tcsap az operai kulissz\u00e1k vil\u00e1g\u00e1ba. N\u00e9h\u00e1ny \u00fcld\u00f6z\u0151 statiszt\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltozik, s Clair \u00fagy figur\u00e1zza ki az opera sz\u00ednpad\u00e1n lezajl\u00f3 nevets\u00e9ges szerelmi jelenetet, hogy a d\u00edszletek m\u00f6g\u00f6tt egy val\u00f3s\u00e1gos szerelmi jelenetet \u00e1ll\u00edt szembe vele. V\u00e9g\u00fcl is siker\u00fcl megtal\u00e1lni a sorsjegyet, visszaker\u00fcl jogos tulajdonos\u00e1hoz, \u00e9s a n\u00e9h\u00e1ny perccel azel\u0151tt m\u00e9g zordon hitelez\u0151k k\u00f3rusa most m\u00e1r a sz\u00e1ll\u00edt\u00f3k bar\u00e1ts\u00e1gos, hajb\u00f3kol\u00f3 sereg\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltozik.<\/p>\n A cselekm\u00e9ny \u00e9s az egyes esem\u00e9nyek egyr\u00e9szt a zen\u00e9s besz\u00e9d k\u00f6vetkezt\u00e9ben hangs\u00falyozottan irre\u00e1lisnak t\u0171ntek; ezt a hat\u00e1st fokozz\u00e1k Lazare Meerson d\u00edszletei is. A film g\u00fany t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 tett bizonyos t\u00e1rsadalmi magatart\u00e1sokat is. A milli\u00f3 \u201et\u00edpusokb\u00f3l\u201d \u00e9s helyzetekb\u0151l \u00f6ssze\u00e1ll\u00f3 der\u0171s, fant\u00e1ziad\u00fas balett, amely l\u00e1tsz\u00f3lag a val\u00f3s\u00e1gb\u00f3l fakadt, val\u00f3j\u00e1ban azonban csak annak egyes elemeivel \u0171z\u00f6tt burleszkj\u00e1t\u00e9kot. \u00dagy tetszik, Ren\u00e9 Clair st\u00edlusa legtiszt\u00e1bban A milli\u00f3ban \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt. Ez azonban csakis az\u00e1ltal v\u00e1lt lehet\u0151v\u00e9, hogy Clair szorosan egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00f6tt Meerson d\u00edszlettervez\u0151vel \u00e9s Georges P\u00e9rinal operat\u0151rrel, akik a legapr\u00f3bb r\u00e9szleteket is egy\u00fctt ellen\u0151rizt\u00e9k a rendez\u0151vel. Clair, aki saj\u00e1t k\u00f6zl\u00e9se szerint ez id\u0151 t\u00e1jt k\u00f6zel \u00e1llt politikailag a baloldalhoz, ezzel a m\u0171v\u00e9vel a g\u00e9p modern zsarnoks\u00e1g\u00e1t akarta pelleng\u00e9rre \u00e1ll\u00edtani. A film alapcselekm\u00e9nye rendk\u00edv\u00fcl egyszer\u0171: p\u00e1rhuzamot von a fegyh\u00e1zban v\u00e9gzett k\u00e9nyszermunka \u00e9s a korszer\u0171 fut\u00f3szalagon v\u00e9gzett munka k\u00f6z\u00f6tt. Egy fogolynak siker\u00fcl megsz\u00f6knie a b\u00fcntet\u0151int\u00e9zetb\u0151l. Hamis n\u00e9ven zenem\u0171 keresked\u00e9st alap\u00edt, amelyet hamarosan mamut gramofongy\u00e1rr\u00e1 b\u0151v\u00edt. E gy\u00e1r megszervez\u00e9sekor raboskod\u00e1s\u00e1nak minden tapasztalat\u00e1t alkalmazza: munk\u00e1sait robotg\u00e9pekk\u00e9nt kezeli, \u00e9s a b\u00e9rrabszolg\u00e1k a legapr\u00f3bb mozdulatig szab\u00e1lyozott \u00e9s ir\u00e1ny\u00edtott \u00e9letet \u00e9lnek. Egy nap azonban megjelenik az igazgat\u00f3nak b\u00f6rt\u00f6nbeli cimbor\u00e1ja; ugyanakkor egy gengszterbanda is meg akarja zsarolni. Ekkor a gy\u00e1ros elhat\u00e1rozza, hogy bar\u00e1tj\u00e1val egy\u00fctt ink\u00e1bb \u00fajra a szabads\u00e1got v\u00e1lasztja, \u00f6nsz\u00e1nt\u00e1b\u00f3l ism\u00e9t csavarg\u00f3 \u00e9letbe kezd, gy\u00e1r\u00e1t pedig munk\u00e1saira hagyja.<\/p>\n Clair ezt a t\u00e1rsadalomkritikai t\u00e9m\u00e1t is kor\u00e1bbi filmjeinek operettszer\u0171 burleszk form\u00e1j\u00e1ban \u00e1br\u00e1zolja. A p\u00e1rbesz\u00e9d hely\u00e9t gyakran \u00e9nek vagy \u00e9nekbesz\u00e9d foglalja el. A k\u00e9t f\u0151szerepl\u0151 dala, az \u201eA nous la libert\u00e9\u201d szabads\u00e1gmot\u00edvumm\u00e1 l\u00e9p el\u0151 \u2013 nemcsak a fegyh\u00e1zb\u00f3l val\u00f3 kit\u00f6r\u00e9sre \u00f6szt\u00f6n\u00f6z, hanem a gy\u00e1ri diktat\u00far\u00e1b\u00f3l val\u00f3 menek\u00fcl\u00e9sre is. Amikor a v\u00e9g\u00e9n egy forg\u00f3sz\u00e9l sz\u00e9tzavar egy \u00fcnnepi gy\u0171l\u00e9st, \u00e9s a gazd\u00e1tlanul otthagyott b\u0151r\u00f6ndb\u0151l bankjegyek z\u00e1poroznak, a r\u00f6viddel azel\u0151tt m\u00e9g olyannyira m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljes el\u0151kel\u0151s\u00e9gek \u00f6ssze-vissza rohang\u00e1lnak a bankjegyek ut\u00e1n \u2013 ugyanolyan balettnek vagyunk a tan\u00fai, mint A szalmakalapban vagy A milli\u00f3ban.<\/p>\n A film d\u00edszletei absztrakt, embertelen \u00e9s jellegtelen munkavil\u00e1got eleven\u00edtenek meg. A film befejez\u00e9se \u00e9s a k\u00e9t bar\u00e1t sz\u00f6k\u00e9se a legend\u00e1s, probl\u00e9mamentes csavarg\u00f3\u00e9letbe, mer\u0151ben irre\u00e1lisnak t\u0171nhet, ha szem el\u0151l t\u00e9vesztj\u00fck a film tanmese jelleg\u00e9t. Mindennek ellen\u00e9re az \u00c9ljen a szabads\u00e1gb\u00f3l a l\u00e1zad\u00e1s szelleme sz\u00f3l, \u00e9s a n\u00e9z\u0151t \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sra k\u00e9szteti. Ez Clair egyetlen filmje, amely \u201eelk\u00f6telezi\u201d mag\u00e1t a t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1g mellett, de ez az elk\u00f6telezetts\u00e9g is jellegzetesen Clair-f\u00e9le von\u00e1sokat mutat: szellemess\u00e9get, g\u00fanyt, \u00f6nmag\u00e1t\u00f3l val\u00f3 elhat\u00e1rol\u00e1st. Clair egy tov\u00e1bbi t\u00e9m\u00e1ja, amelynek vari\u00e1ci\u00f3i fellelhet\u0151k ebben a filmben: a bar\u00e1ts\u00e1g. A k\u00e9t hajdani fogoly bar\u00e1ts\u00e1ga v\u00e9g\u00fcl is gy\u0151zedelmeskedik minden olyan k\u00eds\u00e9rt\u00e9sen, hogy rossz\u00edz\u0171 kompromisszumra l\u00e9pjenek a fenn\u00e1ll\u00f3 viszonyokkal \u2013 emberi hangot visz a filmbe.<\/p>\n Az \u00c9ljen a szabads\u00e1g komikus fut\u00f3szalag k\u00e9psora inspir\u00e1lta k\u00e9s\u0151bb Chaplin Modern id\u0151kj\u00e9t (1935); Ren\u00e9 Clair filmt\u00e1rsas\u00e1ga, a Tobis \u00e9ppen ez\u00e9rt pert is ind\u00edtott Chaplin ellen, igaz, hogy maga Clair nem v\u00e1llalt r\u00e9szt ebben.<\/p>\n A Quatorze juillet (Cs\u00f3ksz\u00fcret, 1932) \u00fajra a p\u00e1rizsi \u201ekisemberek\u201d k\u00f6z\u00f6tt j\u00e1tsz\u00f3dik. A t\u00f6rt\u00e9net szerepl\u0151i egy vir\u00e1g\u00e1rusl\u00e1ny meg egy sof\u0151r, akik csak sz\u00e1mos bonyodalom, \u00e9s az \u201ealvil\u00e1g\u201d beavatkoz\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben lesznek v\u00e9g\u00fcl is egym\u00e1s\u00e9i. Ez a film nem \u00e9rte el eg\u00e9szen a P\u00e1rizsi h\u00e1ztet\u0151k alatt sz\u00ednvonal\u00e1t. Ren\u00e9 Clair legk\u00f6zelebbi sztorija politikai szat\u00edra volt: Le dernier milliardaire (Az utols\u00f3 milli\u00e1rdos, 1934); egy k\u00e9pzeletbeli operettorsz\u00e1g \u00e1ldikt\u00e1tor\u00e1nak fennh\u00e9j\u00e1z\u00f3 hivatali t\u00e9nyked\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l. A film forgat\u00e1s\u00e1t el\u0151sz\u00f6r elhalasztott\u00e1k, mert Hitler hatalomra jut\u00e1sa ut\u00e1na a Tobis, Clair addigi filmgy\u00e1ra, nem v\u00e1lalta a t\u00e9m\u00e1t. Amikor egy m\u00e1sik filmgy\u00e1r v\u00e9g\u00fcl m\u00e9giscsak kihozta a filmet, a bemutat\u00f3 pontosan a jugoszl\u00e1v kir\u00e1ly meggyilkol\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151 napokra esett; a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g inger\u00fclten \u00e9s kedvetlen\u00fcl reag\u00e1lt r\u00e1, \u00e9s Az utols\u00f3 milli\u00e1rdos teljes kudarcba fulladt.<\/p>\n Filmj\u00e9nek buk\u00e1sa miatti csal\u00f3d\u00e1s\u00e1ban Ren\u00e9 Clair elfogadta Korda S\u00e1ndor aj\u00e1nlat\u00e1t: forgasson h\u00e1rom filmet Angli\u00e1ban. M\u00e1r els\u0151 angol filmje, a The Ghost Goes West (Elad\u00f3 k\u00eds\u00e9rtet, 1935) egy gunyoros szellemt\u00f6rt\u00e9net, remekbe siker\u00fclt, \u00e9s a Clairt jellemz\u0151 elemek z\u00f6kken\u0151mentesen olvadtak \u00f6ssze benne a sk\u00f3t humorral \u00e9s az amerikai \u00e9letforma par\u00f3di\u00e1j\u00e1val. Egy sk\u00f3t kast\u00e9lyban szellem k\u00eds\u00e9rt. Csak amikor a t\u00f6nkrement \u00f6r\u00f6k\u00f6s eladja kast\u00e9ly\u00e1t gazdag amerikaiaknak, akik azt k\u00f6vekre bontva \u00e1tsz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba, tal\u00e1lja meg a szellem v\u00e1ratlan fordulattal h\u0151n \u00f3hajtott nyugalm\u00e1t. Korda sz\u00e1m\u00e1ra rendezett m\u00e1sodik filmje, a Break the News (J\u00e1t\u00e9k a hal\u00e1llal, 1937) m\u00e1r nem volt ennyire sikeres, egy gyermekfilm, az Air pure (Tiszta leveg\u0151, 1939) forgat\u00e1si munk\u00e1it pedig a h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se szak\u00edtotta f\u00e9lbe.<\/p>\n 1940-ben Ren\u00e9 Clair hollywoodi szerz\u0151d\u00e9st \u00edrt al\u00e1. A The Flame of New Orleans (New Orleans angyala, 1940) f\u0151szerep\u00e9t Marlene Dietrich j\u00e1tszotta. Egy \u00e1lgr\u00f3fn\u0151t alak\u00edtott, aki egy bank\u00e1rhoz szeretne feles\u00e9g\u00fcl menni, v\u00e9g\u00fcl azonban kereket old egy mississippi matr\u00f3zzal. Ez a film az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban \u00e9rtetlens\u00e9gbe \u00fctk\u00f6z\u00f6tt. Ren\u00e9 Clair k\u00e9t legjobb m\u0171ve, amelyet a h\u00e1bor\u00fa alatt az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban forgatott, az I Married a Witch (Boszork\u00e1nyt vettem feles\u00e9g\u00fcl, 1942) \u00e9s az It Happened Tomorrow (Holnap t\u00f6rt\u00e9nt, 1943). A Boszork\u00e1nyt vettem feles\u00e9g\u00fcl ism\u00e9t szellemhist\u00f3ria, amely az Elad\u00f3 k\u00eds\u00e9rtet \u00e9s A Moulin Rouge fantomja t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t vari\u00e1lja: egy boszork\u00e1nyk\u00e9nt el\u00e9getett asszony visszat\u00e9r a F\u00f6ldre, hogy bossz\u00fat \u00e1lljon hal\u00e1l\u00e1\u00e9rt, \u00e1mde egy v\u00e9letlens\u00e9gb\u0151l ivott szerelmi b\u00e1jital a h\u00e1zass\u00e1g r\u00e9v\u00e9be vezeti. A Holnap t\u00f6rt\u00e9nt egy \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nete, akinek valamilyen titokzatos m\u00f3don kez\u00e9be ker\u00fclnek a m\u00e1snapi esti lapok; ebben a filmben a komikus \u00e9s a burleszk elemek mellett a borzongat\u00e1s is fellelhet\u0151. Az And Then There Were None (T\u00edz kicsi n\u00e9ger, 1945) Agatha Christie egyik b\u0171n\u00fcgyi reg\u00e9ny\u00e9nek a megfilmes\u00edt\u00e9se; igaz, hogy szellemesen pereg, de mit sem ad Ren\u00e9 Clair \u00e9letm\u0171v\u00e9hez. Clair csup\u00e1n 1946-ban, tizenk\u00e9t \u00e9vi t\u00e1voll\u00e9t ut\u00e1n t\u00e9rt \u00fajra vissza Franciaorsz\u00e1gba.<\/p>\n 1934-ben, teh\u00e1t ugyanabban az esztend\u0151ben, amikor Ren\u00e9 Clair Az utols\u00f3 milli\u00e1rdos buk\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en elhagyta Franciaorsz\u00e1got, az Egyes\u00fclt \u00c1llamokb\u00f3l hazat\u00e9rt egy francia rendez\u0151, aki a n\u00e9mafilm korszak\u00e1ban m\u00e1r eg\u00e9sz sor profil\u00edrozott filmet rendezett: Jacques Feyder. A belga Jacques Feyder (eredeti nev\u00e9n Jacques Fr\u00e9d\u00e9rix, 1888-1948) legels\u0151 filmjeiben is m\u00e1r el\u0151re vetette \u00e1rny\u00e9k\u00e1t egy k\u00e9s\u0151bbi realizmus. Feyder elhat\u00e1rolta mag\u00e1t az alkot\u00e1si probl\u00e9m\u00e1kba bonyol\u00f3dott intellektu\u00e1lis avantgarde-t\u00f3l; \u00e9s Crainquebille (1923,\u00a0 Anatole France novell\u00e1ja nyom\u00e1n) c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben felfedezte a konkr\u00e9t, h\u00e9tk\u00f6znapi vil\u00e1got. A Crainquebilleben a \u201ekisembert\u201d filmes\u00edtette meg, de nem az \u00e9p\u00fcletes vit\u00e1k h\u0151sek\u00e9nt \u00e1br\u00e1zolta, hanem zsarnoki hatalmak labd\u00e1jak\u00e9nt, egy elviselhetetlen el\u0151jogokon alapul\u00f3 vil\u00e1g lealacsony\u00edtott \u00e1ldozatak\u00e9nt rajzolta meg. Feyder kiv\u00e1l\u00f3an \u00e1br\u00e1zolta a p\u00e1rizsi k\u00fclv\u00e1rosi k\u00f6rnyezetet, a kof\u00e1k \u00e9s zsib\u00e1rusok vil\u00e1g\u00e1t. Filmtechnikai eszk\u00f6z\u00f6kkel hangs\u00falyozta a cselekm\u00e9ny t\u00e1rsadalmi konfliktusait: a t\u00e1rgyal\u00e1s sor\u00e1n, amikor Crainquebille-t, az egy\u00fcgy\u0171 \u00e9s gyan\u00fatlan z\u00f6lds\u00e9g\u00e1rust b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9sre \u00edt\u00e9lt\u00e9k egy rend\u0151r megs\u00e9rt\u00e9se miatt, a kamera m\u00e9rt\u00e9ktelen\u00fcl felnagy\u00edtja a b\u00edr\u00f3s\u00e1got. Crainquebille viszont elveszett, mag\u00e1nyos t\u00f6rpek\u00e9nt \u00e1ll sz\u00edne el\u0151tt.<\/p>\n Feyder ezt k\u00f6vet\u0151 filmjei pszichol\u00f3giai t\u00e9m\u00e1j\u00faak: a Visages d’enfant\u00e9s (Gyermekarcok, 1925) egy kisfi\u00fa \u00e9s mostohaanyja finoman rendezett t\u00f6rt\u00e9nete, a L’imageban (Az arck\u00e9p, 1926), egy Jules Romain forgat\u00f3k\u00f6nyve alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt filmben n\u00e9gy bar\u00e1t kutatja egy titokzatos asszonynak a nyom\u00e1t, akinek a k\u00e9pe elb\u0171v\u00f6lte \u0151ket. A Gribiche \u00e9s a Carmen (1926) ut\u00e1n Feyder a Th\u00e9r\u00e9se Raquinnal tal\u00e1lt \u00fajra vissza a Crainquebille realista st\u00edlus\u00e1hoz.<\/p>\n Feyder hollywoodi tart\u00f3zkod\u00e1sa semmi figyelemre m\u00e9lt\u00f3bb eredm\u00e9nnyel sem j\u00e1rt. Az 1929 \u00e9s 1931 k\u00f6z\u00f6tt, az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban rendezett \u00f6t filmje [ezek k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ljuk Greta Garbo utols\u00f3 n\u00e9mafilmfilmj\u00e9t, a The Kisst (A cs\u00f3k, 1929) is] nem t\u00fals\u00e1gosan eredeti.<\/p>\n Franciaorsz\u00e1gban forgatta a Le Grand jeut (A fekete k\u00e1rtya, 1934). Az Idegenl\u00e9gi\u00f3 \u00e9szak-afrikai mili\u0151j\u00e9ben Pirandello-szer\u0171 bonyodalom t\u00e1mad: egy fiatal legion\u00e1rius tal\u00e1lkozik egy le\u00e1nnyal, aki a megsz\u00f3lal\u00e1sig hasonl\u00edt kor\u00e1bbi szerelm\u00e9re. A film saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1t tulajdonk\u00e9ppen a legion\u00e1rius k\u00f6rnyezet realista \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa adja: siv\u00e1r barakkokban z\u00e1tonyra futott egzisztenci\u00e1k teng\u0151dnek, a zongor\u00e1n\u00e1l pedig n\u00e9metek gajdolj\u00e1k szentiment\u00e1lis rom\u00e1ncaikat a haz\u00e1r\u00f3l. Feyder el\u0151szeretettel filmes\u00edtett meg komor hangulat\u00fa darabokat; filmjeinek alapvon\u00e1sa a ki\u00e1br\u00e1ndults\u00e1g; mindez m\u00e1r el\u0151re vet\u00edtette Carn\u00e9 \u00e9s Duvivier \u201efekete\u201d filmjeinek \u00e1rny\u00e9k\u00e1t.<\/p>\n A Mimosa pensio (Hotel Mim\u00f3za, 1935) ism\u00e9t csak a pszichol\u00f3giai realizmus ir\u00e1nti hajlam\u00e1t igazolta. E film k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban egy mostohaanya \u00e1ll, aki felcsepered\u0151 fia ir\u00e1nt id\u0151vel nem anyai \u00e9rzelmeket is t\u00e1pl\u00e1l. Ak\u00e1rcsak A fekete k\u00e1rtya, a Hotel Mim\u00f3za is pesszimista \u00e9s negat\u00edv kicseng\u00e9s\u0171: az els\u0151ben a rem\u00e9nyt vesztett l\u00e9gion\u00e1rius elkeseredve v\u00e1llalja ki\u00fat n\u00e9lk\u00fcli sors\u00e1t, a Hotel Mim\u00f3za h\u0151se, aki egy l\u00e1ny miatt fedezetlen ad\u00f3ss\u00e1gokba verte mag\u00e1t, v\u00e9g\u00fcl is az \u00f6ngyilkoss\u00e1gba menek\u00fcl. A bankjegyeket pedig, amelyekkel kifizethette volna ad\u00f3ss\u00e1g\u00e1t, felkapja \u00e9s tovasodorja a sz\u00e9l. A sok komoly film ut\u00e1n a farce vonzotta, term\u00e9szetesen a t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e1vlatb\u00f3l szeml\u00e9lt farce. A XVII-dik sz\u00e1zadban egy flandriai faluban h\u00edrn\u00f6k\u00f6k jelentik a spanyol herceg \u00e9s k\u00eds\u00e9rete \u00e9rkez\u00e9s\u00e9t. A spanyolok kegyetlens\u00e9g\u00e9t\u0151l retteg\u0151 lakoss\u00e1got p\u00e1nik fogja el, a polg\u00e1rmester elhat\u00e1rozza, hogy egy id\u0151re halottnak tetteti mag\u00e1t. Erre feles\u00e9ge \u00f6sszefog a v\u00e1roska t\u00f6bbi asszony\u00e1val, \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl diplomatikusan, \u00fcgyesen megrendezi a spanyolok fogadtat\u00e1s\u00e1t, \u00fagyhogy v\u00e9g\u00fcl is minden j\u00f3ra fordul. A film koszt\u00fcmjei pomp\u00e1sak. Lazare Meerson holland fest\u0151k k\u00e9pei alapj\u00e1n nagyvonal\u00fa d\u00edszleteket \u00e9p\u00edtett, ezeket Feyder \u00fcgyesen n\u00e9pes\u00edtette be, rengeteg embert vonultatva fel. A helyenk\u00e9nt kiss\u00e9 h\u0171v\u00f6snek \u00e9s er\u0151ltetettnek tetsz\u0151 fest\u0151i k\u00e9pkompoz\u00edci\u00f3 m\u00f6g\u00f6tt kirajzol\u00f3dik m\u00e1r a szkepticizmusr\u00f3l tan\u00faskod\u00f3 pszichol\u00f3giai szat\u00edra k\u00f6rvonala: az asszonyok szellemes f\u00f6l\u00e9nye tehetetlen \u00e9s passz\u00edv f\u00e9rjeikkel szemben csup\u00e1n azok \u00e1llati butas\u00e1g\u00e1ba val\u00f3 belet\u00f6r\u0151d\u00e9s\u00fcket leplezi.<\/p>\n 1935 k\u00f6r\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny rendez\u0151, aki m\u00e1r nem sz\u00e1m\u00edtott ismeretlennek, olyan filmekkel jelentkezett, amelyek megnyitott\u00e1k a francia film \u00faj korszak\u00e1t. E h\u00e1rom rendez\u0151: Carn\u00e9, Duvivier \u00e9s Renoir. M\u0171veiket olyan k\u00f6z\u00f6s, alapvet\u0151 magatart\u00e1s jellemzi, amely a \u201erealizmus\u201d meghat\u00e1roz\u00e1ssal csak nagyon hozz\u00e1vet\u0151legesen k\u00f6rvonalazhat\u00f3: az \u00e9let komor oldalainak el\u0151t\u00e9rbe helyez\u00e9se, a kisemmizettek ir\u00e1nti rokonszenv, a t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1k, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az egy\u00e9n \u00e9s a t\u00e1rsadalom k\u00f6z\u00f6tti ellent\u00e9t szem el\u0151tt tart\u00e1sa, az egyes emberek elhelyez\u00e9se egy specifikus k\u00f6rnyezetben. Ennek az \u201eiskol\u00e1nak\u201d, nevezetesen Carn\u00e9nak a filmjei lek\u00fczdhetetlen pesszimista \u00e9let\u00e9rz\u00e9st sug\u00e1roztak. Igaz, a harmincas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9nek rendez\u0151i irodalmi hagyom\u00e1nyokra is visszany\u00faltak, p\u00e9ld\u00e1ul a romantik\u00e1ra \u00e9s a naturalizmusra, filmjeik m\u00e9gis visszat\u00fckr\u00f6zt\u00e9k azoknak a m\u00e9lyrehat\u00f3 t\u00e1rsadalmi konfliktusoknak a reakci\u00f3j\u00e1t is, amelyek a gazdas\u00e1gi vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1g k\u00f6vetkezt\u00e9ben kidombor\u00edtott\u00e1k a t\u00e1rsadalom bels\u0151 ellentmond\u00e1sait. Carn\u00e9, Duvivier \u00e9s Renoir filmjeire ugyanaz vonatkozik, mint ennek a korszaknak a francia irodalm\u00e1ra \u2013 Bernanos, C\u00e9line, Malraux m\u0171veire: \u201e. a harmincas \u00e9vek t\u00f6rt\u00e9nete a t\u00e1rsadalom kritik\u00e1j\u00e1nak, a politikai \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sok radikaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak a t\u00f6rt\u00e9nete\u201d (A. Hauser).<\/p>\n Marcel Carn\u00e9 (sz. 1909) Jacques Feyder asszisztensek\u00e9nt tanulta mesters\u00e9g\u00e9t Az \u00faj urak rendez\u00e9se k\u00f6zben. Saj\u00e1t p\u00e9nz\u00e9n v\u00e1s\u00e1rolt egy felvev\u0151g\u00e9pet, \u00e9s ugyancsak saj\u00e1t anyagi erej\u00e9b\u0151l elk\u00e9sz\u00edtett egy impresszionista dokumentumfilmet, Nogent, Eldorado du dimanche (Nogent, vas\u00e1rnapi Eldor\u00e1d\u00f3, 1929) c\u00edmmel, amely a Marne-parti vas\u00e1rnapi kir\u00e1ndul\u00f3kat \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg. Amikor Feyder hazat\u00e9rt az Egyes\u00fclt \u00c1llamokb\u00f3l, Carn\u00e9 assziszt\u00e1lt neki A fekete k\u00e1rtya, a Hotel Mim\u00f3za \u00e9s a Csintalan asszonyok rendez\u00e9s\u00e9ben. 1936-ban Feyder \u00e1tengedte asszisztens\u00e9nek egy film rendez\u00e9s\u00e9t, amelyet eredetileg neki kellett volna leforgatnia: a Jenny lett Marcel Carn\u00e9 els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 j\u00e1t\u00e9kfilmje, egyben ez volt az els\u0151 film, amelyben Carn\u00e9 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00f6tt Jacques Pr\u00e9vert k\u00f6lt\u0151vel \u00e9s forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3val, aki a k\u00e9s\u0151bbiekben d\u00f6nt\u0151en befoly\u00e1solta Carn\u00e9 m\u0171v\u00e9szet\u00e9t. A Jenny melodr\u00e1mai tartalma \u00e9s meglehet\u0151sen klis\u00e9szer\u0171 alakjai miatt (egy anya vet\u00e9lkedik l\u00e1ny\u00e1val egy fiatalember szerelm\u00e9\u00e9rt) m\u00e9g nem tekinthet\u0151 egyenrang\u00fanak Carn\u00e9 k\u00e9s\u0151bbi alkot\u00e1saival, de jellegzetes t\u00e9m\u00e1i, a p\u00e1rizsi k\u00fclv\u00e1rosi k\u00f6rnyezet t\u00f6m\u00f6r \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa, m\u00e1r ebben a filmben is kirajzol\u00f3dnak.<\/p>\n Csak Carn\u00e9 k\u00f6vetkez\u0151 filmje, a Drole de drame (Vid\u00e1m trag\u00e9dia, 1937) lett val\u00f3ban mesterm\u0171. A forgat\u00f3k\u00f6nyvet az angol Stover Clouston reg\u00e9nye nyom\u00e1n Jacques Pr\u00e9vert \u00edrta. Eg\u00e9sz sor groteszk \u00e9s k\u00fcl\u00f6nc alak jelenik meg az abszurd t\u00f6rt\u00e9net sor\u00e1n, amelybe szatirikus von\u00e1sok rajzol\u00f3dnak. Egy id\u0151s biol\u00f3giaprofesszor feles\u00e9ge letagadja mag\u00e1t, amikor megtudja, hogy l\u00e1togat\u00e1sra \u00e9rkezett nem sz\u00edvesen l\u00e1tott rokonuk, a fal\u00e1nk \u00e9s \u00e1jtatoskod\u00f3 Sloper p\u00fcsp\u00f6k; egyszerre csak azonban mindenki azt hiszi, hogy meggyilkolt\u00e1k az asszonyt \u2013 kih\u00edvj\u00e1k a rend\u0151rs\u00e9get. A cselekm\u00e9nyt bonyol\u00edtja, hogy az \u00e1rtalmatlan biol\u00f3giaprofesszor egy szem\u00e9lyben h\u00edrneves detekt\u00edvreg\u00e9ny-\u00edr\u00f3 is, akinek Kramps, a k\u00fcl\u00f6nc b\u0171n\u00f6z\u0151 az \u00e9let\u00e9re t\u00f6r. A film azonban nem az abszurd von\u00e1sokat igyekszik kidombor\u00edtani, hanem a hagyom\u00e1nyos \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9leteket \u00e1ssa al\u00e1, \u00e9s rombol\u00f3 humor\u00e1val akar hatni. Az \u00e1jtatoskod\u00e1st a csup\u00e1n l\u00e1tszat szerint purit\u00e1n p\u00fcsp\u00f6k szem\u00e9ly\u00e9ben leplezi le, de hasonl\u00f3k\u00e9ppen pelleng\u00e9rre \u00e1ll\u00edtja a rend\u0151rs\u00e9g korl\u00e1tolts\u00e1g\u00e1t is. Az egyik kisebb rang\u00fa fel\u00fcgyel\u0151 a h\u00e1zban tal\u00e1lt tejes\u00fcvegekb\u0151l k\u00f6vetkeztet arra, hogy gyilkoss\u00e1gnak kellett t\u00f6rt\u00e9nnie: \u201eA tej ellenm\u00e9reg \u2013 m\u00e1rpedig ahol ellenm\u00e9reg van, m\u00e9regnek is kell lennie!\u201d A film k\u00f6nnyen usz\u00edthat\u00f3nak \u00e9s elh\u00fcly\u00fcltnek \u00e1br\u00e1zolja a t\u00f6meget; paradox m\u00f3don egyed\u00fcl \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag Kramps, a t\u00f6meggyilkos viselkedik emberien; az\u00e9rt \u00f6li meg a henteseket, mert azok \u00e1llatokat \u00f6lnek.<\/p>\n A tulajdonk\u00e9ppeni Carn\u00e9-st\u00edlus valamennyi tartoz\u00e9k\u00e1val: az olyannyira jellemz\u0151 komors\u00e1ggal \u00e9s fatalizmussal azonban csak a rendez\u0151 ezt k\u00f6vet\u0151 filmjeiben krist\u00e1lyosodott ki. Ekkor fogalmazt\u00e1k meg Carn\u00e9 \u00e9s Pr\u00e9vert nagy t\u00e9m\u00e1jukat: a tragikus konfliktust a korrupt, \u00f6nz\u0151 vil\u00e1g \u00e9s az egy\u00e9n boldogs\u00e1gig\u00e9nye k\u00f6z\u00f6tt. Legh\u00edresebb filmjeikben, a Quai des brumesben (K\u00f6d\u00f6s utak, 1938) \u00e9s a Le jour se l\u00e9veben (Mire megvirrad, 1939) olyan t\u00e1rsadalmi t\u00edpusokat alkottak meg, amelyek nemcsak e korszak francia filmjeit jellemezt\u00e9k, hanem egyszersmind egy bizonyos \u00e9let\u00e9rz\u00e9st fejeztek ki: ilyen volt a dezert\u00e1l\u00f3 l\u00e9gion\u00e1rius \u00e9s a mag\u00e1nyos prolet\u00e1r alakja. Jean Gabin alak\u00edt\u00e1s\u00e1ban e kett\u0151 egyetlen mitikus k\u00e9pp\u00e9, a t\u00e1rsadalmon k\u00edv\u00fcl \u00e1ll\u00f3 ember alakj\u00e1v\u00e1 olvadt \u00f6ssze, akinek m\u00e1r semmi k\u00f6ze sincsen a vil\u00e1ghoz, \u00e1ldozatul esik embertelen t\u00f6rv\u00e9nyeinek, \u00e9s semmif\u00e9le kompromisszumra sem hajland\u00f3.<\/p>\n A K\u00f6d\u00f6s utak Pierre MacOrlan egyik reg\u00e9ny\u00e9n alapul, de Jacques Pr\u00e9vert alaposan \u00e1tgy\u00farta ezt a nyersanyagot, \u00e9s a cselekm\u00e9ny sz\u00ednhely\u00e9t P\u00e1rizsb\u00f3l Le Havre-ba helyezte \u00e1t. Egy \u00e9jszaka katonasz\u00f6kev\u00e9ny \u00e9rkezik a kik\u00f6t\u0151be, haj\u00f3t keres. Egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s kik\u00f6t\u0151i barakkban, amelynek gazd\u00e1ja panamai \u00fatj\u00e1nak eml\u00e9keir\u0151l \u00e1radozik, tal\u00e1lkozik egy l\u00e1nnyal \u00e9s beleszeret. Azonban vit\u00e1ba keveredik a l\u00e1ny b\u00e1tyj\u00e1val, egy k\u00e9tes egzisztenci\u00e1j\u00fa alakkal, valamint n\u00e9h\u00e1ny alvil\u00e1gi vag\u00e1nnyal, akik v\u00e9g\u00fcl meg\u00f6lik. Mindez k\u00f6d\u00f6s kik\u00f6t\u0151i k\u00f6rnyezetben, sz\u0171k sik\u00e1torokban, rakpartokon \u00e9s rakt\u00e1rakban j\u00e1tsz\u00f3dik, mik\u00f6zben a t\u00e1volban kifut\u00f3 haj\u00f3k k\u00fcrtjei b\u00fagnak, jelk\u00e9pezve, hogy lehetetlen a sors el\u0151l megsz\u00f6kni.<\/p>\n A K\u00f6d\u00f6s utak, ak\u00e1rcsak k\u00e9s\u0151bb a Mire megvirrad egy, a j\u00f3ra \u00e9s rosszra kett\u00e9hasadt vil\u00e1got mutatott. A polg\u00e1rok \u00e9s vag\u00e1nyok durvas\u00e1g\u00e1val, gy\u00e1vas\u00e1g\u00e1val \u00e9s becstelens\u00e9g\u00e9vel a Gabin \u2013Morgan szerelmesp\u00e1r tisztas\u00e1g\u00e1t \u00e9s tisztess\u00e9g\u00e9t \u00e1ll\u00edtotta szembe. Olyan konstell\u00e1ci\u00f3 volt ez, amelyet l\u00e1tsz\u00f3lag csak az\u00e9rt agyalt ki a rendez\u0151, hogy bemutathassa rajta a \u201ej\u00f3\u201d sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 buk\u00e1s\u00e1t. Carn\u00e9-Pr\u00e9vert vil\u00e1ga m\u00e9gis tart\u00f3snak \u00e9s meggy\u0151z\u0151nek bizonyult, mert a \u201ej\u00f3\u201d megtagad\u00e1sa mutatkozott benne: Carn\u00e9-Pr\u00e9vert tragikus sors\u00fa h\u0151seit nem nemes \u00e9rz\u00fclet\u00fck, \u00f6nsajn\u00e1latuk hat\u00e1rozza meg, hanem l\u00e1zad\u00f3 mivoltuk, szembefordul\u00e1suk a korrupt vil\u00e1ggal. J\u00f3l beleillik ebbe a koncepci\u00f3ba a negat\u00edv alakok pontos t\u00e1rsadalmi jellemz\u00e9se; \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a K\u00f6d\u00f6s utak nagyb\u00e1csij\u00e1t a film nem sz\u00f6rnyetegk\u00e9nt \u00e1br\u00e1zolja, hanem k\u00e9rked\u0151 kispolg\u00e1rk\u00e9nt, aki \u201ea komoly zen\u00e9t, mindenekel\u0151tt az egyh\u00e1zi zen\u00e9t szereti\u201d. Carn\u00e9 a vag\u00e1nyokat is, akik erk\u00f6lcsi veres\u00e9g\u00fck feletti d\u00fch\u00fckben v\u00e9g\u00fcl is meg\u00f6lik Gabint, tipikus szok\u00e1sokkal jellemzi.<\/p>\n A K\u00f6d\u00f6s utak jelleg\u0171 filmek rangj\u00e1t azonban nem egyed\u00fcl a Carn\u00e9-Pr\u00e9vert t\u00edpus\u00fa k\u00f6lt\u00e9szet t\u00e1rsadalomkritikai term\u00e9szete szabja meg, hanem felv\u00e9teleinek min\u0151s\u00e9ge, a kihegyezett p\u00e1rbesz\u00e9dek, a realit\u00e1s \u00e9s az irrealit\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt mozg\u00f3 d\u00edszletek, a zene, a sz\u00edn\u00e9szi j\u00e1t\u00e9k, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 zajok felhaszn\u00e1l\u00e1sa is mind megannyi l\u00e9nyeges mozzanata. Carn\u00e9 nagyszer\u0171 v\u00edvm\u00e1nya \u00e9ppen az volt, hogy a filmszer\u0171 formaelemeket egys\u00e9gesen t\u00f6m\u00f6r, szab\u00e1lyozott st\u00edluss\u00e1 olvasztotta \u00f6ssze. Ez a st\u00edlus adta meg a K\u00f6d\u00f6s utak vagy a Mire megvirrad jelleg\u0171 alkot\u00e1sok meggy\u0151z\u0151 egys\u00e9g\u00e9t; egyidej\u0171leg t\u00f6bb s\u00edkon t\u00fckr\u00f6zte a film t\u00e9m\u00e1j\u00e1t, az \u201eatmoszferikus\u201d f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s pedig hasonl\u00f3k\u00e9ppen k\u00f6zvetlen\u00fcl, f\u00fcstben \u00e9s k\u00f6dben, f\u00e9nyben \u00e9s \u00e1rny\u00e9kban hangs\u00falyozta a filmnek a vil\u00e1ggal szemben elfoglalt alap\u00e1ll\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n A Mire megvirrad minden eddigin\u00e9l \u00e9kesebben bizony\u00edtotta, hogy a Carn\u00e9 filmjeire \u00e1ltal\u00e1ban alkalmazott \u201ek\u00f6lt\u0151i realaizmus\u201d c\u00edmke csak igen korl\u00e1tozott \u00e9rv\u00e9ny\u0171. E k\u00e9t film k\u00f6z\u00f6tt Carn\u00e9 1938-ban befejezte a Hotel du Nord (K\u00fclv\u00e1rosi sz\u00e1lloda) c\u00edm\u0171 filmj\u00e9t, amelynek st\u00edlusa nem olyan egyenletes, mint a K\u00f6d\u00f6s utak\u00e9. {Ezt val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az okozta, hogy Carn\u00e9 ez alkalommal nem Pr\u00e9vert-rel dolgozott.) A Mire megvirrad egy munk\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete, aki meg\u00f6lte vet\u00e9lyt\u00e1rs\u00e1t, \u00e9s most padl\u00e1sszob\u00e1j\u00e1ban elbarik\u00e1dozza mag\u00e1t. Minden alak saj\u00e1t, z\u00e1rt vil\u00e1g\u00e1hoz tartozik, megnyilv\u00e1nul ez a p\u00e1rbesz\u00e9dekben, amelyek intellektu\u00e1lis megfogalmaz\u00e1sokat adnak a munk\u00e1s sz\u00e1j\u00e1ba s a d\u00edszletekben: sokemeletes, mag\u00e1nyosan \u00e9gnek mered\u0151 cs\u00faf b\u00e9rkasz\u00e1rnya legfels\u0151 emelet\u00e9n lakik Gabin, k\u00e9pletesen kifejezve a h\u0151s k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00e1s\u00e1t. Gabin l\u00e9nyegre korl\u00e1toz\u00f3d\u00f3 gesztusaival, szaggatott j\u00e1t\u00e9k\u00e1val t\u00f6k\u00e9letes megtestes\u00edt\u0151je a deklassz\u00e1lt, mell\u0151z\u00f6tt, kitasz\u00edtott elemnek; ezzel szemben a vet\u00e9lyt\u00e1rs\u00e1t j\u00e1tsz\u00f3 Jules Berry az \u0151szint\u00e9tlens\u00e9get \u00e9s a vil\u00e1ghoz val\u00f3 alkalmazkod\u00e1st jelk\u00e9pezi (ez szimbolikus foglalkoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l is kicsend\u00fcl: kutyaidom\u00e1rk\u00e9nt \u00e1llatokat szoktat le a szabads\u00e1gr\u00f3l).<\/p>\n Alapj\u00e1ban v\u00e9ve a Mire megvirradban, valamint Carn\u00e9 \u00e9s Pr\u00e9vert t\u00f6bbi filmj\u00e9ben nem tal\u00e1lunk val\u00f3s\u00e1gos realizmust, ink\u00e1bb csak elm\u00e9letit. Az alkot\u00e1s kiindul\u00f3pontj\u00e1t jelent\u0151 mitikus mag adja meg a film \u201ek\u00f6lt\u0151i\u201d sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t. Mitikus alapkoncepci\u00f3jukat viszont hozz\u00e1igaz\u00edtj\u00e1k a realista form\u00e1hoz. A szerepl\u0151ket t\u00e1rsadalmilag jellegzetes magatart\u00e1sokkal jellemzi. Berrynek Gabinnel szemben t\u00e1pl\u00e1lt ellenszenv\u00e9be a magasabb t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1lyba tartoz\u00f3 embernek a m\u0171veletlennel szembeni megvet\u00e9se vegy\u00fcl; Gabint, a munk\u00e1st viszont egy \u00f6nt\u00f6de homokf\u00fav\u00f3 k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ke mellett ismerj\u00fck meg. Szerelme, a vir\u00e1g\u00e1rusl\u00e1ny kispolg\u00e1ri \u00e1br\u00e1ndvil\u00e1gban \u00e9l: \u00e1lomvil\u00e1g\u00e1t a Cote d’Azurr\u0151l \u00e9rkez\u0151 k\u00e9pes levelez\u0151lapokb\u00f3l \u00e1ll\u00edtja \u00f6ssze. A Gabin \u00e1ltal keresett, mindent bet\u00f6lt\u0151 szerelem azonban el\u00e9rhetetlen sz\u00e1m\u00e1ra, ha m\u00e1s\u00e9rt nem, m\u00e1r oszt\u00e1lyhelyzet\u00e9n\u00e9l fogva is.<\/p>\n A Mire megvirrad nem a belet\u00f6r\u0151d\u00e9s filmje, amint oly gyakran \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hanem legal\u00e1bb ugyanilyen m\u00e9rt\u00e9kben a tiltakoz\u00e1s\u00e9 \u00e9s az ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e9 is. Gabin alakj\u00e1nak magatart\u00e1s\u00e1ban a polg\u00e1ri vil\u00e1g t\u00f6rv\u00e9nyeihez, sikerhajszol\u00e1s\u00e1hoz val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s megtagad\u00e1sa testes\u00fcl meg; Gabin m\u00e9g elnyomat\u00e1s\u00e1ban, s\u0151t buk\u00e1s\u00e1ban is h\u0171 marad az emberis\u00e9g gondolat\u00e1hoz. A film viszont v\u00e9glegesnek t\u00fcnteti fel a h\u0151s \u00e9s a vil\u00e1g ellent\u00e9t\u00e9t, s \u00edgy a h\u0151snek es\u00e9lye sincsen a megmenek\u00fcl\u00e9sre \u2013 ellen\u00e1ll\u00e1sa heroikus, de abszurd is. Gabin \u00e9rdekes ellent\u00e9tp\u00e1rja Arletty femme fatale-ja: megjelen\u00e9s\u00e9b\u0151l nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy sok megal\u00e1z\u00e1sban \u00e9s csal\u00f3d\u00e1sban volt r\u00e9sze, \u00e9s bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig elfogadta a vil\u00e1g szabta felt\u00e9teleket; innen ered a Gabin felt\u00e9tlens\u00e9g\u00e9vel szembe \u00e1ll\u00edtott keser\u0171 megt\u00f6rts\u00e9ge.<\/p>\n A kitasz\u00edtott h\u0151s heroikus p\u00e9ldak\u00e9p\u00e9nek form\u00e1lis megfelel\u0151je a Carn\u00e9-filmek \u201efekete k\u00f6lt\u00e9szete\u201d. A Mire megvirradban az els\u0151 hajnali napsug\u00e1rban f\u00e9nyk\u00e9pezett kop\u00e1r k\u00fclv\u00e1rosi t\u00e9r k\u00e9pe, a gy\u00e1r feket\u00e9n meredez\u0151 k\u00f6rvonala \u2013 ezek, \u00e9s az ezekhez hasonl\u00f3 intenz\u00edv er\u0151vel megalkotott k\u00e9pek f\u00e1jdalmasan tudatos\u00edtj\u00e1k az ide\u00e1l \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt t\u00e1tong\u00f3 szakad\u00e9kokat, ugyanakkor azonban megb\u00e9n\u00edtj\u00e1k a n\u00e9z\u0151t, hiszen a komors\u00e1gb\u00f3l eszt\u00e9tikai sz\u00e9ps\u00e9get is k\u00e9pesek kisz\u0171rni. A \u201efekete k\u00f6lt\u00e9szet\u201d a francia filmm\u0171v\u00e9szet kev\u00e9s \u00e1lland\u00f3 mozzanat\u00e1nak egyike: kimutathat\u00f3 m\u00e1r az impresszionist\u00e1k egyn\u00e9mely filmj\u00e9ben, p\u00e9ld\u00e1ul Delluc A l\u00e1z c\u00edm\u0171 alkot\u00e1s\u00e1ban, s napjainkban ism\u00e9t jelentkezik Georges Franju m\u0171veiben. A fenn\u00e1ll\u00f3 t\u00e1rsadalmi rend k\u00f6telez\u0151 \u00e9rv\u00e9ny\u00e9nek t\u00f6k\u00e9letes tagad\u00e1s\u00e1n alapul, de bizonyos tragikum ir\u00e1nti hajlam is vegy\u00fcl bele: a \u201efekete k\u00f6lt\u00e9szet\u201d eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1ban, v\u00e9gs\u0151 fokon a l\u00e1zad\u00e1s \u00e9s a heroikus belenyugv\u00e1s egyens\u00falyban marad.<\/p>\n A Mire megvirrad meghat\u00e1roz\u00f3 eleme az el\u0151ad\u00e1s szerkezete. A film a visszapillant\u00e1sok klasszikus rendszer\u00e9re \u00e9p\u00fcl, de ezek olyan szervesen \u00f6sszeolvadnak a kerett\u00f6rt\u00e9nettel, hogy l\u00e9trej\u00f6n az elbesz\u00e9l\u00e9si id\u0151k egyens\u00falya. A film azzal kezd\u0151dik, hogy Gabin meg\u00f6li Berryt, majd felvonul a rend\u0151rs\u00e9g, \u00e9s ostrom al\u00e1 veszi a h\u00e1zat. Ezut\u00e1n visszaeml\u00e9kez\u00e9sk\u00e9nt l\u00e1tjuk, hogyan kezd\u0151d\u00f6tt a t\u00f6rt\u00e9net: \u00e1t\u00e9lj\u00fck Gabin tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t a l\u00e1nnyal, els\u0151 l\u00e1togat\u00e1s\u00e1t a l\u00e1ny h\u00e1z\u00e1ban. A film ekkor visszat\u00e9r a rend\u0151rs\u00e9g ostroma alatt \u00e1ll\u00f3 padl\u00e1sszob\u00e1ba, amelynek szil\u00e1nkokra t\u00f6rt ajtaja el\u00e9 Gabin \u00e9ppen egy s\u00falyos szekr\u00e9nyt tol. Gabint minden egyes visszapillant\u00e1s kiszabad\u00edtja fogs\u00e1g\u00e1b\u00f3l, f\u00e1jdalmasan eml\u00e9kezteti az elvesz\u00edtett szabads\u00e1gra, s minden egyes visszat\u00e9r\u00e9s a sz\u0171k, eltorlaszolt szob\u00e1ba szinte v\u00e1laszk\u00e9nt \u00e9s komment\u00e1rk\u00e9nt hat mindarra, ami k\u00f6zvetlen\u00fcl el\u0151tte, szem\u00fcnk l\u00e1tt\u00e1ra lepergett. Gabin minden alkalommal m\u00e1s sz\u00ednben t\u0171nik fel, lelk\u00e9nek egy-egy \u00fajabb von\u00e1sa t\u00e1rul el\u00e9nk. A dramaturgia fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9b\u0151l fakad\u00f3 norm\u00e1lis egys\u00e9g, a film mor\u00e1lis alapmot\u00edvuma \u00e9s keser\u0171, Pr\u00e9vert-re jellemz\u0151 \u00edze k\u00f6vetkezt\u00e9ben a Mire megvirrad mindm\u00e1ig j\u00f3val \u00e9l\u0151bbnek t\u0171nik, mint p\u00e9ld\u00e1ul az agyondics\u00e9rt Les enfants du paradis (Szerelmek v\u00e1rosa), amelyet Carn\u00e9 1945-ben forgatott, de amellyel sokkal kev\u00e9sb\u00e9 k\u00f6telezte el mag\u00e1t a val\u00f3s\u00e1gnak, mint kor\u00e1bbi m\u0171veiben.<\/p>\n Duvivier m\u0171veiben hasonl\u00f3 von\u00e1sok fedezhet\u0151k fel, mint Carn\u00e9 alkot\u00e1saiban, ha nem is annyira \u201etiszt\u00e1n\u201d. Julien Duvivier (sz. 1896), aki h\u00e1rmuk k\u00f6z\u00fcl a legt\u00f6bb filmet k\u00e9sz\u00edtette, nem annyira m\u0171v\u00e9szi alkat\u00fa, mint Carn\u00e9, vagy Clair. Legf\u0151bb er\u00e9nye az, hogy t\u00f6k\u00e9letesen ismeri hivat\u00e1sa minden fort\u00e9ly\u00e1t; ez azonban gyakran a kommercializmus \u00fatj\u00e1ra cs\u00e1b\u00edtotta. Filmjei mindazon\u00e1ltal kor\u00e1nak uralkod\u00f3 tendenci\u00e1it t\u00fckr\u00f6zik, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a harmincas \u00e9vekben alkotott m\u0171v\u00e9szi \u00e9rt\u00e9k\u0171 filmeket.<\/p>\n Duvivier m\u00e1r a n\u00e9mafilm korszak\u00e1ban is rendezett vagy h\u00fasz filmet, ezek azonban j\u00f3form\u00e1n eml\u00edt\u00e9st sem \u00e9rdemelnek.<\/p>\n A korszakra k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az 1936-ban rendezett La belle equipe (Szajna-parti szerelem) c\u00edm\u0171 filmje jellemz\u0151. Ebben a m\u0171v\u00e9ben a N\u00e9pfront id\u0151szak optimista \u00e1ramlatai \u00e9s a kollekt\u00edv egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s ide\u00e1ljai nyilv\u00e1nulnak meg. \u00d6t munkan\u00e9lk\u00fcli nyer a lott\u00f3n. Elhat\u00e1rozz\u00e1k, hogy k\u00f6z\u00f6sen haszn\u00e1lj\u00e1k fel nyerem\u00e9ny\u00fcket, \u00e9s a Marne-ment\u00e9n v\u00e1s\u00e1rolnak egy z\u00f6ldvend\u00e9gl\u0151t, amelyet sz\u00f6vetkezeti alapon vezetnek. Az \u00f6t bar\u00e1tot kezdetben m\u00e9g \u00f6sszef\u0171z\u0151 bajt\u00e1rsiass\u00e1g azonban nem bizonyul tart\u00f3snak: f\u00e9lt\u00e9kenys\u00e9g t\u00e1mad k\u00f6z\u00f6tt\u00fck, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl \u00fajra gy\u0151zedelmeskedik a \u201ekoszos \u00e9let\u201d. A befejez\u0151 k\u00e9psorokat nem tekintve, a film mondanival\u00f3j\u00e1nak keser\u0171s\u00e9ge csak itt-ott jelentkezik; \u00e1ltal\u00e1ban vid\u00e1ms\u00e1g, lelkesed\u00e9s \u00e9s humor uralkodik. Sz\u00e1mos remekbe szabott t\u00edpusportr\u00e9 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel siker\u00fclt n\u00e9pi realizmust l\u00e9trehoznia.<\/p>\n Az Un carnet de bal (T\u00e1ncrend, 1937) \u00e1t\u00fct\u0151 sikert aratott, mert ebben k\u00eds\u00e9rletezett Duvivier els\u0151 \u00edzben az epiz\u00f3dfilm form\u00e1j\u00e1val: egy asszony lapozgat b\u00e1li eml\u00e9keiben, s k\u00e9pzelet\u00e9ben ism\u00e9t felkeresi r\u00e9gi ismer\u0151seit. A film epiz\u00f3djainak sz\u00ednvonala rendk\u00edv\u00fcl egyenetlen, t\u00f6bb k\u00f6z\u00fcl\u00fck bosszant\u00f3an szentiment\u00e1lis, pesszimizmusa pedig ism\u00e9telten eszt\u00e9tikai p\u00f3zz\u00e1 merevedik. Figyelemrem\u00e9lt\u00f3 portr\u00e9t alkotott azonban egy frakkos arisztokrata gengszter szerep\u00e9ben Louis Jouvet. A La fin du jour (Hull\u00f3 csillagok, 1938) egy ki\u00f6regedett sz\u00edn\u00e9szotthon lak\u00f3inak \u00e9let\u00e9t festi; f\u0151szerepl\u0151i Michel Simon \u00e9s Louis Jouvet. A film t\u00e9m\u00e1ja az emberek t\u00e9nyleges \u00e9s felvett szerepe k\u00f6z\u00f6tti konfliktus talaj\u00e1n bontakozik ki.<\/p>\n Duvivier 1939-ben elhagyta Franciaorsz\u00e1got, \u00e9s \u00e1thaj\u00f3zott az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba, ahol m\u00e1r 1937-ben is rendezett (The Great Waltz – A nagy kering\u0151). Minden neh\u00e9zs\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl beilleszkedett Hollywood iparos\u00edtott gy\u00e1rt\u00e1si folyamat\u00e1ba. A T\u00e1ncrend s\u00e9m\u00e1j\u00e1t sikeresen kiakn\u00e1zta t\u00f6bb amerikai epiz\u00f3dfilmben, igaz, hogy m\u0171v\u00e9szi szempontb\u00f3l ezek nemigen jelent\u0151sek. 1946-ban Duvivier hazat\u00e9rt Franciaorsz\u00e1gba.<\/p>\n Ha Ren\u00e9 Clairt st\u00edlusteremt\u0151nek \u00e9s ironikus m\u0171v\u00e9sznek, Carn\u00e9t realista magatart\u00e1st tan\u00fas\u00edt\u00f3 romantikusnak tekintj\u00fck, \u00fagy csak Renoirt kell voltak\u00e9ppen realistak\u00e9nt sz\u00e1mon tartanunk. Filmjei ugyanis nemcsak t\u00e1rsadalmilag elk\u00f6telezettek, hanem felfedik az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket is. Korunk t\u00edpusait, helyzeteit \u00e9s konfliktusait r\u00f6gz\u00edtik; noha Renoir alkot\u00f3 m\u00f3dszere szem\u00e9lyes \u00e9s teljesen egy\u00e9ni, igen \u00e9rz\u00e9keny, gyakran impresszionista, m\u00e9gsem diadalmaskodik filmjeiben soha a szubjektivit\u00e1s a val\u00f3s\u00e1g felett, mint p\u00e9ld\u00e1ul Carn\u00e9 m\u0171veiben. A h\u00e1bor\u00fat megel\u0151z\u0151 \u00e9vek francia filmje Renoir m\u0171veiben tal\u00e1lta meg leg\u00e9rettebb, leghalad\u00f3bb kifejez\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n Jean Renoir (sz. 1894, Auguste Renoir fest\u0151 fia) kezdeti tev\u00e9kenys\u00e9ge m\u00e9g az avantgardizmus jegy\u00e9ben folyt.<\/p>\n Renoir v\u00e9rm\u00e9rs\u00e9klet\u00e9nek azonban hossz\u00fa t\u00e1vra nem felelt meg az avantgardizmus intellektu\u00e1lis fantasztikuma. Hamarosan h\u00e1tat ford\u00edtott els\u0151 filmjei irrealizmus\u00e1nak. Az Emile Zola reg\u00e9ny\u00e9b\u0151l megfilmes\u00edtett Nana (1926), amelyet n\u00e9met m\u0171termekben forgatott, m\u00e9g messze nem \u00e9ri el ugyan k\u00e9s\u0151bbi hajsz\u00e1lpontos k\u00f6rnyezet\u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1t, vagy azt a mili\u0151rajzot, amelyet ebben az id\u0151ben val\u00f3s\u00edtott meg Feyder a Crainqubilleben. De a sz\u00ednpadias stiliz\u00e1l\u00e1s cs\u00f6kev\u00e9nyei mellett a Nan\u00e1ban m\u00e1r megmutatkozott Renoir \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se az alakok l\u00e9lekrajz\u00e1nak hiteless\u00e9ge ir\u00e1nt. A Nan\u00e1val kimer\u00fcltek azok az anyagi forr\u00e1sok, amelyekb\u0151l Renoir addig \u00f6nmaga fedezte filmjeinek k\u00f6lts\u00e9g\u00e9t. Egy id\u0151re a producerek szem\u00e9ben \u201ekifizet\u0151d\u0151nek\u201d kellett bizonyulnia. Ez magyar\u00e1zza, hogy 1928-1931 k\u00f6z\u00f6tt sz\u00e1mos jelent\u00e9ktelenebb filmet forgatott. Csak a La Chienneben (A szuka, 1931) ny\u00edlt alkalma, hogy ism\u00e9t teljesen saj\u00e1t elk\u00e9pzel\u00e9sei alapj\u00e1n alkosson filmet, amelyet a k\u00e9s\u0151bbiek sor\u00e1n gyakran \u00e9s sokan tekintett\u00e9k a \u201efilm noir\u201d, a \u201efekete film\u201d p\u00e9ldak\u00e9p\u00e9nek. Egy tutyimutyi, vas\u00e1rnaponk\u00e9nt festeget\u0151 bankp\u00e9nzt\u00e1ros, aki f\u00fari\u00e1hoz hasonl\u00f3 feles\u00e9ge ig\u00e1j\u00e1ban g\u00f6rnyed, beleszeret egy k\u00e9tes sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa fiatal l\u00e1nyba, aki azonban csak a k\u00e9peit akarja megkaparintani \u00e9s megcsalja. Amikor az id\u0151s embernek felny\u00edlik a szeme, v\u00e9res bossz\u00fat \u00e1ll, v\u00e9g\u00fcl csavarg\u00f3k\u00e9nt v\u00e9gig kell n\u00e9znie, hogyan sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k el gazdag vev\u0151k a m\u0171keresked\u0151t\u0151l egyik festm\u00e9ny\u00e9t. A film k\u00f6rnyezet\u00e1br\u00e1zol\u00e1sa ugyanannyi kegyetlens\u00e9get mint szeretetet sug\u00e1roz, \u00e9rz\u00e9keny lelk\u00fcletet \u00e9s kiv\u00e1l\u00f3 megfigyel\u0151k\u00e9pess\u00e9get; macsk\u00e1k, s\u00f6r\u00f6sflask\u00e1k \u00e9s pap\u00edrfoszl\u00e1nyokkal t\u00f6m\u00f6tt csatornany\u00edl\u00e1sok, fullaszt\u00f3, t\u00fald\u00edsz\u00edtett szalonok alkotj\u00e1k a h\u00e1tteret a testes h\u00e1zfel\u00fcgyel\u0151k \u00e9s egy\u00e9b n\u00e9pi t\u00edpusok megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n Renoir ezt k\u00f6vet\u0151 filmjeit ism\u00e9t t\u00f6bbnyire csak alkalmi munk\u00e1nak tekinthetj\u00fck: La Nuit du carrefour (\u00c9jszaka a kereszt\u00faton, 1932), Chotard et Cie (Chotard \u00e9s Cie, 1933), Madame Bovary (1934).<\/p>\n A Tonit (1935), amely Renoir legkiv\u00e1l\u00f3bb alkot\u00e1sai k\u00f6z\u00e9 sorolhat\u00f3, azoknak a t\u00e1rsadalmi harcoknak a l\u00e9gk\u00f6r\u00e9re eml\u00e9kezve kell \u00e9rt\u00e9keln\u00fcnk, amelyek e film elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek idej\u00e9n r\u00e1nyomt\u00e1k b\u00e9lyeg\u00fcket Franciaorsz\u00e1g \u00e9let\u00e9re. Sztr\u00e1jkok, korm\u00e1nyv\u00e1ls\u00e1gok, t\u00f6megt\u00fcntet\u00e9sek vezettek el a nagy balratol\u00f3d\u00e1shoz, amely 1936-ban a szocialista, liber\u00e1lis \u00e9s kommunista miniszterekb\u0151l alkotott N\u00e9pfront-korm\u00e1ny megalakul\u00e1s\u00e1hoz vezetett. Jean Renoir sohasem titkolta, hogy egy\u00fctt \u00e9rez azokkal, akik \u201elent\u201d vannak, a kizs\u00e1km\u00e1nyoltakkal; most sem habozott, hogy felvegye az utc\u00e1n hever\u0151 t\u00e9m\u00e1t. A Toniban tal\u00e1lta meg tulajdonk\u00e9ppeni st\u00edlus\u00e1t. A film egy bev\u00e1ndorolt olasz munk\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete – ebben az id\u0151ben minden vonattal t\u00f6megesen \u00e9rkeztek olasz munk\u00e1sok Provence-ba. Igaz, a t\u00f6rt\u00e9netnek melodramatikus von\u00e1sai is vannak, \u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9ben egy bonyolult szerelmi konfliktus \u00e1ll a k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban, m\u00e9gis sz\u00e1mos re\u00e1lis elem \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl benne: Albert, a zsarnoki el\u0151munk\u00e1s a k\u0151fejt\u0151ben er\u0151szakot k\u00f6vet el egy spanyol munk\u00e1sn\u0151n, \u00e9s arra k\u00e9nyszer\u00edti, hogy feles\u00e9g\u00fcl menjen hozz\u00e1; egy francia f\u00f6ldbirtokos, aki m\u00e1r kor\u00e1bban is a \u201ek\u00fclf\u00f6ldi inv\u00e1zi\u00f3\u201d ellen mennyd\u00f6rg\u00f6tt, agyonl\u00f6vi Tonit, a film \u00e1rtatlanul gyan\u00fas\u00edtott h\u0151s\u00e9t.<\/p>\n A Toni st\u00edlusa a dokumentumszer\u0171 kr\u00f3nik\u00e1\u00e9ra eml\u00e9keztet; nem v\u00e9letlen\u00fcl tekintett\u00e9k emiatt gyakran a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni olasz realizmus el\u0151fut\u00e1r\u00e1nak.<\/p>\n A Le Crime de Monsieur Lange (Lange \u00far b\u0171ne, 1936) forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9t Jacques Pr\u00e9vert \u00edrta. Ebben a filmben m\u00e9g a Tonin\u00e1l is er\u0151teljesebben \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl a t\u00e1rsadalomkritikai tematika, valamint az oszt\u00e1lyhelyzet \u00e1ltal meghat\u00e1rozott gondolkod\u00e1sm\u00f3d. A t\u00f6rt\u00e9net k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban egy h\u00e1ts\u00f3udvari mosoda \u00e9s egy meglehet\u0151sen k\u00e9tes egzisztenci\u00e1j\u00fa nyomdatulajdonos \u00e1ll. Batala \u00far, a nyomdatulajdonos, \u201eArizona Bill\u201d f\u00fczeteket \u00e1ll\u00edt el\u0151, \u00e9s szem\u00e9rmetlen\u00fcl kizs\u00e1km\u00e1nyolja Lange-t, e ponyvareg\u00e9nyek szer\u00e9ny, amat\u0151r szerz\u0151j\u00e9t. Amikor \u00fczeme cs\u0151dbe megy, nyomtalanul elt\u0171nik, mire munk\u00e1sai sz\u00f6vetkezetet alak\u00edtva vezetik tov\u00e1bb a nyomd\u00e1t. Batala azonban v\u00e1ratlanul papi \u00e1lruh\u00e1ban ism\u00e9t megjelenik; Lange, aki vesz\u00e9lyeztetve l\u00e1tja a sz\u00f6vetkezetet, agyonl\u00f6vi. A t\u00f6rt\u00e9netnek minden realizmusa mellett is jelk\u00e9pes mell\u00e9kz\u00f6ng\u00e9je volt: a haszonles\u0151, g\u00e1tl\u00e1stalan aljass\u00e1got megtestes\u00edt\u0151 Batala (szerep\u00e9t – \u00e9s ez is a Mire megvirraddal val\u00f3 p\u00e1rhuzamot hangs\u00falyozza – a ravasz mosoly\u00fa Jules Berry alak\u00edtja) a t\u0151k\u00e9s tulajdonos- polg\u00e1rs\u00e1got k\u00e9pviseli, amely meg akarja torped\u00f3zni a t\u00e1rsadalmi forradalmat. Igen jellemz\u0151, hogy amikor m\u00e1r mindenki halottnak hiszi, papi \u00e1l\u00f6lt\u00f6zetben ism\u00e9t felbukkan, az pedig jellegzetesen pr\u00e9vert-i ir\u00f3nia, hogy amikor az \u00e1lpap Lange goly\u00f3j\u00e1t\u00f3l tal\u00e1lva \u00f6sszeroskad, val\u00f3di pap ut\u00e1n ki\u00e1ltozik. N\u00e9h\u00e1ny h\u00e1tborzongat\u00f3 jelenet ellen\u00e9re is figyelemre m\u00e9lt\u00f3 a film alapvet\u0151 t\u00e1rsadalmi optimizmusa. Renoir tehets\u00e9ge mutatkozott meg a film \u00e9lett\u0151l l\u00fcktet\u0151 megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ban, a sz\u00edn\u00e9szek verista gesztusaiban \u00e9s a k\u00f6rnyezetrajzban is.<\/p>\n A Lange \u00far b\u0171ne volt Jacques Pr\u00e9vert \u00e9s Jean Renoir egyetlen k\u00f6z\u00f6s filmje. A kommunista p\u00e1rt sz\u00e1m\u00e1ra rendezett r\u00f6vid propagandafilmje ut\u00e1n (La Vie est \u00e1 nous \u2013 Mi\u00e9nk az \u00e9let, 1936) Renoir Gorkij \u00c9jjeli mened\u00e9khely\u00e9nek modern k\u00f6rnyezetbe helyezett megfilmes\u00edt\u00e9s\u00e9vel k\u00eds\u00e9rletezett; ebb\u0151l sz\u00fcletett meg a Les bas-fonds (\u00c9jjeli mened\u00e9khely, 1936) c\u00edm\u0171 film. Az orosz t\u00e9ma \u00e1tvitele francia k\u00f6rnyezetbe nem mondhat\u00f3 sikeresnek, \u00e9s csak az alakok bizarrs\u00e1g\u00e1t dombor\u00edtja ki. Louis Jouvet, aki az \u00e1ltal\u00e1nos nyomor k\u00f6zepette is \u00e1lland\u00f3an arisztokratizmus\u00e1nak meg\u0151rz\u00e9s\u00e9vel foglalatoskod\u00f3 lecs\u00faszott gr\u00f3fot alak\u00edt, csiszolt st\u00edlus\u00e1val brili\u00e1ns figur\u00e1t form\u00e1l ugyan, de a gorkiji darab l\u00e9nyeg\u00e9t m\u00e1r kev\u00e9sb\u00e9 tudja k\u00f6zvet\u00edteni.<\/p>\n Humanista p\u00e1tosz \u00e9s az egyre er\u0151teljesebben kirajzol\u00f3d\u00f3 politikai frontokon t\u00falmutat\u00f3 apell\u00e1l\u00e1s az \u00e9rtelemhez: ez a La grande iliusion (A nagy \u00e1br\u00e1nd, 1936) l\u00e9nyege. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 cselekm\u00e9ny sor\u00e1n Renoir \u00e9s Charles Spaak forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3 h\u00e1rom francia hadifoglyot \u00e1ll\u00edt szembe egy n\u00e9met junkerrel (Erich von Stroheim). Renoir a hadseregen bel\u00fcli \u201eoszt\u00e1lyfrontok\u201d \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1val ism\u00e9t bebizony\u00edtotta tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00e1s\u00e1t a t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1k sz\u00f6vev\u00e9ny\u00e9ben. A hanyatl\u00f3 arisztokr\u00e1cia k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek, a n\u00e9met tisztnek szentiment\u00e1lisan eln\u00e9z\u0151 rajza azonban k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 teszi ezt a pacifista sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa filmet.<\/p>\n A La Marseillaise (1938) az\u00e9rt foglal el k\u00fcl\u00f6nleges helyet Jean Renoir m\u0171vei k\u00f6z\u00f6tt, mert a film elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re a n\u00e9pfront-korm\u00e1ny adott megb\u00edz\u00e1st, \u00e9s a szakszervezetek finansz\u00edrozt\u00e1k. A film a francia forradalom panor\u00e1m\u00e1j\u00e1t k\u00edv\u00e1nja felv\u00e1zolni P\u00e1rizsban \u00e9s Marseille-ben. Az 1789 \u00e9vi forradalm\u00e1rok t\u00fal\u00e1rad\u00f3 felmagasztal\u00e1sa, hazafiass\u00e1g \u00e9s a monarchi\u00e1nak m\u00e1r-m\u00e1r Stroheim-szer\u0171 ostoroz\u00e1sa keverednek a kik\u00f6t\u0151 k\u00f6rnyezet\u00e9nek zs\u00e1nerk\u00e9peivel. N\u00e9h\u00e1ny brav\u00faros filmszer\u0171 megold\u00e1s ellen\u00e9re is nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy Renoirnak nem az epikus-t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u0171faj az eleme; az \u00e1ltala annyira kedvelt realista r\u00e9szletek sz\u00e9tt\u00f6rdelt\u00e9k a t\u00e1vlatot, ami pedig elengedhetetlen volt enn\u00e9l a cselekm\u00e9nyn\u00e9l.<\/p>\n A Zola reg\u00e9nye nyom\u00e1n megfilmes\u00edtett La b\u00e9te humaine (\u00c1llat az emberben, 1938) az a filmje, amely legink\u00e1bb k\u00f6zel\u00edti meg r\u00e9szlet\u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1val \u00e9s cselekm\u00e9nybonyol\u00edt\u00e1s\u00e1val a naturalista ide\u00e1lt. K\u00fcl\u00f6nleges \u201ekl\u00edm\u00e1t\u201d \u00e1rasztanak a p\u00e1rizsi St. Lazare p\u00e1lyaudvar vez\u00e9rmot\u00edvumszer\u0171en \u00fajra meg \u00fajra visszat\u00e9r\u0151 kormos-f\u00fcst\u00f6s v\u00e1g\u00e1nyp\u00e1rjai. A filmben sok a dokumentum-jelleg\u0171 jelenet: a megnyit\u00f3 k\u00e9psor egy mozdony virtu\u00f3zan \u00e9s dinamikusan f\u00e9nyk\u00e9pezett \u00fatja Le Havre-t\u00f3l P\u00e1rizsig. Renoir a reg\u00e9nyt\u0151l elt\u00e9r\u0151en h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtja az alkoholizmus probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t, noha teljes eg\u00e9sz\u00e9ben nem mell\u0151zi. Jean Gabin j\u00e1tssza a sz\u00f3fukar prolet\u00e1r mozdonyvezet\u0151t, akit sorsa a hal\u00e1lba hajszol; alak\u00edt\u00e1sa \u00fajb\u00f3l a K\u00f6d\u00f6s utak \u00e9s a Mire megvirrad heroikus eszm\u00e9nyk\u00e9p\u00e9t id\u00e9zi. Renoir azonban mestere volt annak, hogyan kell h\u0151s\u00e9t t\u00e1rsadalmilag pontosan jellemezni; a vasutas h\u00e9tk\u00f6znapjait r\u00e9szletesen ismerteti, \u00e9s a Gabin meg a f\u0171t\u0151je k\u00f6z\u00f6tti jelenetek a mozdony f\u0171t\u0151ter\u00e9ben \u00e9s a vasutas b\u00e1lon az eg\u00e9sz film legmeggy\u0151z\u0151bb k\u00e9pei. A virtu\u00f3z m\u00f3don, igen filmszer\u0171en megoldott m\u0171ben ki\u00fctk\u00f6znek a forgat\u00f3k\u00f6nyv hi\u00e1nyoss\u00e1gai.<\/p>\n R\u00f6viddel a h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se el\u0151tt jelent meg a francia mozik v\u00e1szn\u00e1n a La R\u00e9gle du jeu (A j\u00e1t\u00e9kszab\u00e1ly, 1939). A kezdetben \u00e9rtetlens\u00e9gbe \u00fctk\u00f6z\u0151, sokr\u00e9t\u0171 film Renoir alkot\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek cs\u00facspontja, egyben pedig a h\u00e1bor\u00fat megel\u0151z\u0151 korszak francia filmm\u0171v\u00e9szet\u00e9nek is legkiemelked\u0151bb m\u0171ve. Renoir a bevezet\u0151 komment\u00e1rban A j\u00e1t\u00e9kszab\u00e1lyt \u201edivertissement\u201d-nak nevezi; cselekm\u00e9nye sok k\u00f6z\u00f6s von\u00e1st mutat Musset, Marivaux \u00e9s Beaumarchais kom\u00e9di\u00e1ival. Az \u00f6sszet\u00e9veszt\u00e9sek \u00e9s rokonlelk\u0171s\u00e9gek bonyolult j\u00e1t\u00e9ka m\u00f6g\u00f6tt azonban k\u00e9ts\u00e9gbeesetten keser\u0171 t\u00e1rsadalmi szat\u00edra rejt\u0151zik. Arisztokrat\u00e1k vid\u00e9ki kast\u00e9lyukban \u00fcnneps\u00e9get rendeznek; Renoir ennek \u00e1br\u00e1zol\u00e1sakor az uras\u00e1gok \u00e9s a szolgaszem\u00e9lyzet intrik\u00e1it a szenved\u00e9lyek abszurd, egym\u00e1st keresztez\u0151 balettj\u00e9v\u00e9 form\u00e1lja, amib\u0151l vil\u00e1gosan kit\u0171nik, milyen kev\u00e9s a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a fels\u0151 \u00e9s als\u00f3 r\u00e9tegek vil\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n A j\u00e1t\u00e9kszab\u00e1ly filmszer\u0171s\u00e9g tekintet\u00e9ben, de egy\u00e9ni m\u00f3don megvil\u00e1g\u00edtott t\u00e1rsadalmi felismer\u00e9seit illet\u0151en is mesterm\u0171 volt. Emellett A j\u00e1t\u00e9kszab\u00e1lyban \u00fajszer\u0171 realizmus is megnyilv\u00e1nult, amely a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok mont\u00e1zs\u00e1t, teh\u00e1t az anyagnak a rendez\u0151 \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u201ekiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t\u201d bonyolult kameramozg\u00e1ssal \u00e9s a k\u00e9pek m\u00e9lys\u00e9g\u00e9less\u00e9g\u00e9vel helyettes\u00edtette. Ezt a st\u00edlust k\u00e9s\u0151bb Wyler, Welles \u00e9s Antonioni t\u00f6k\u00e9letes\u00edtett\u00e9k.<\/p>\n Egy f\u00e9lbehagyott olasz film ut\u00e1n (Tosca), amelyet 1940-ben Karl Koch n\u00e9met rendez\u0151 fejezett be, Jean Renoir Hollywoodba szerz\u0151d\u00f6tt. Alkalmazkod\u00f3k\u00e9pess\u00e9ge r\u00e9v\u00e9n az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban is meg tudta vetni a l\u00e1b\u00e1t, m\u00e9gis, amerikai tart\u00f3zkod\u00e1sa bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig hanyatl\u00e1snak \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151. Ez al\u00f3l csup\u00e1n a The Southerner (Mindennapi kenyer\u00fcnk, 1945) kiv\u00e9tel: egy farmer h\u00e1zasp\u00e1r realista m\u00f3dszerekkel \u00e1br\u00e1zolt t\u00f6rt\u00e9nete \u2013 fenn kell tartania mag\u00e1t az \u00faj k\u00f6rnyezet okozta legnagyobb neh\u00e9zs\u00e9gek k\u00f6zepette is. T\u00e9m\u00e1ja ut\u00e1n k\u00f6vetkeztetve, de a megval\u00f3s\u00edt\u00e1st tekintve is ez a film John Ford m\u0171ve lehetne. A The Diary of a Chambermaid (Egy szobal\u00e1ny napl\u00f3ja, 1946) a francia arisztokr\u00e1ci\u00e1t egy szobal\u00e1ny szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l mutatja be. Jean Renoir csak j\u00f3val a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n t\u00e9rt vissza Franciaorsz\u00e1gba, legut\u00f3bbi filmjei azonban csak gyenge visszf\u00e9nyei h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti m\u0171veinek.<\/p>\n (Gregor, Ulrich\u2014Patalas, Enno: A film vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nete., Budapest: Gondolat, 1966)<\/em><\/p>\n 1936 mindenk\u00e9ppen \u00faj szakaszt nyit Gabin \u00e9let\u00e9ben. Nem v\u00e9letlen. A francia film \u00faj utakra t\u00e9r \u2013 \u00e9s ehhez \u00faj sz\u00edn\u00e9szt\u00edpusra van sz\u00fcks\u00e9ge. A lassan kialakul\u00f3 N\u00e9pfront, amely m\u0171v\u00e9szeti t\u00e9ren is jelentkezik, kicsit Hollywood ellen\u00e9ben, a politikai, t\u00e1rsadalmi realit\u00e1sok felismer\u00e9s\u00e9t \u00e9s felismertet\u00e9s\u00e9t v\u00e1llalja, verista eszk\u00f6z\u00f6kkel, olykor egyenesen naturalizmussal h\u00f3d\u00edtja a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get. Az \u00faj ir\u00e1nyzat az antifasiszta mozgalom jegy\u00e9ben, bizonyos gazdas\u00e1gi stabiliz\u00e1ci\u00f3ra t\u00e1maszkodva, nem mentes egyfajta szorong\u00e1st\u00f3l, balj\u00f3s el\u0151\u00e9rzett\u0151l sem. Carn\u00e9, Duvivier, Renoir, Pr\u00e9vert \u00e9s t\u00e1rsaik \u00fajfajta, a szakirodalomban \u201ek\u00f6lt\u0151i realizmus\u201d-k\u00e9nt t\u00e1rgyalt st\u00edlusban elemzik a vil\u00e1g dolgait. A \u201efekete k\u00f6lt\u00e9szet\u201d, ahogy m\u00e1sok nevezt\u00e9k, voltak\u00e9ppen olyan vil\u00e1got t\u00e1rgyal, amelyben az egy\u00e9n minduntalan szemben tal\u00e1lja mag\u00e1t a t\u00e1rsadalommal, de b\u00e1rmilyen jelent\u00e9ktelen is l\u00e1tsz\u00f3lag ez az \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9s, k\u00e9ts\u00e9gtelen, ki ker\u00fcl ki bel\u0151le gy\u0151ztesen, mennyire semmit \u00e9r az egyes ember b\u00e1rmily nemes sz\u00e1nd\u00e9ka. Voltak\u00e9ppen egyfajta t\u00e1gabban vett n\u00e9piess\u00e9gr\u0151l van itt sz\u00f3, s ezt az ir\u00e1nyzat mesterei v\u00e1llalt\u00e1k is. \u201eN\u00e9piess\u00e9get mondunk? \u2013 k\u00e9rdezte Marcel Carn\u00e9 \u2013 sem a sz\u00f3, sem maga a t\u00e9ny nem r\u00e9miszt meg. A kisemberek egyszer\u0171 \u00e9let\u00e9nek le\u00edr\u00e1sa, annak a nyomott atmoszf\u00e9r\u00e1nak megid\u00e9z\u00e9se, amelyben \u00e9lnek, vajon nem \u00e9r t\u00f6bbet a t\u00e1nctermek forr\u00f3 l\u00e9gk\u00f6r\u00e9nek megid\u00e9z\u00e9s\u00e9n\u00e9l?\u201d Ez a fajta n\u00e9piess\u00e9g azonban Carn\u00e9 sz\u00e1m\u00e1ra csak kiindul\u00f3pont, a k\u00e9s\u0151bbi filmek, mint A s\u00e1t\u00e1n k\u00f6vetei vagy A szerelmek v\u00e1rosa, Az \u00e9jszaka kapui m\u00e1r eg\u00e9szen m\u00e1sfajta alkot\u00f3i elk\u00e9pzel\u00e9s jegyeit hordozz\u00e1k magukon. Carn\u00e9 kedvenc h\u0151se, Gabin minden ebben az id\u0151ben sz\u00fcletett filmben igazi outsider, akinek szerelme, mint minden tiszta szerelem, ebben a korban \u2013 sz\u00fclet\u00e9se pillanat\u00e1ban boldogtalan, hiszen az eleve j\u00f3kra \u00e9s gonoszakra felosztott vil\u00e1gban az \u00e1ldozat szerepe nem k\u00e9ts\u00e9ges. Carn\u00e9-Pr\u00e9vert pesszimizmusa azonban nem k\u00f6d\u00f6s\u00edtette el t\u00e9m\u00e1ik realista meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t, annak ellen\u00e9re, hogy m\u00e1r eleve a t\u00e1rgyv\u00e1laszt\u00e1sban is tetten \u00e9rhet\u0151. Ez\u00e9rt sincs igaza Ulrich Gregornak, aki nem ismeri el ezeknek a filmeknek igazi realizmus\u00e1t, s\u0151t \u00e9ppen ezzel ellent\u00e9tben egyfajta m\u00edtosz\/\u00e9p\u00edt\u00e9st v\u00e9l felfedezni Carn\u00e9 nagy filmjeiben, s innen eredezteti k\u00f6lt\u0151is\u00e9g\u00fcket. Carn\u00e9 val\u00f3j\u00e1ban nagyon is pr\u00f3zai \u00f6tletre \u00e9p\u00edtkezik, s m\u00e9g A szerelmek v\u00e1ros\u00e1ban is sz\u00e1m\u00e1ra csak ahhoz kell a romantika, hogy m\u00e9g \u0151szint\u00e9bben sz\u00f3lhasson a val\u00f3s\u00e1gr\u00f3l \u2013 \u00e9ppen a fasiszta cenz\u00fara \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban.<\/p>\n Gabin is mintha visszat\u00e9rhetne \u00faj szerepeiben ahhoz a vil\u00e1ghoz, amelyb\u0151l az apai szeretet \u00e9s nagyrav\u00e1gy\u00e1s kir\u00e1ngatta. Csupa \u201emel\u00f3s\u201d h\u00e9tk\u00f6znapi figura v\u00e1r r\u00e1. Julien Duvivier teszi meg ehhez az els\u0151 l\u00e9p\u00e9st a La Bandera c\u00edm\u0171 filmj\u00e9vel, amely Pierre Mac Orlan reg\u00e9nye nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Gabin a b\u00e1tor, kegyetlen, nyers, kicsit szentiment\u00e1lis hadnagy, aki nem leli hely\u00e9t az idegenl\u00e9gi\u00f3ban. Kem\u00e9ny l\u00edr\u00e1j\u00fa film ez, amelyben a sz\u00edn\u00e9sz olyan partnerekre lelt, mint Anabella, Pierre Renoir \u00e9s Raymond Aimos.<\/p>\n A fiatal hadnagy l\u00e9lektani megrajzol\u00e1s\u00e1ban Gabin el\u0151sz\u00f6r tal\u00e1l teljesen mag\u00e1ra. \u00daj h\u0151st\u00edpust hoz a francia filmbe, egy\u00e1ltal\u00e1n a filmm\u0171v\u00e9szetbe. Ellent\u00e9tben Ramon Navarro, John Gilbert vagy pl\u00e1ne Rudolf Valentino eszm\u00e9nyi f\u00e9rfisz\u00e9ps\u00e9g\u00e9vel, Gabin nagyon is f\u00f6ldh\u00f6zragadt. Valamennyi mozdulat\u00e1ban ott \u00e9rezni a friss f\u00f6ld illat\u00e1t, a m\u00e1lhahord\u00f3k er\u0151fesz\u00edt\u00e9s\u00e9t, a kisember hajszolt h\u00e9tk\u00f6znapjait, a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni nemzed\u00e9k megt\u00e9p\u00e1zott \u00f6ntudat\u00e1t. Ez a z\u00f6m\u00f6k, neh\u00e9zkes, v\u00e9gtelen\u00fcl kiegyens\u00falyozott, tragikusan csendes f\u00e9rfi m\u00e1r nemcsak a 16 \u00e9ves frusk\u00e1k sz\u00edv\u00e9t dobogtatja meg, hanem mindenki\u00e9t, aki a hajnali \u00e9bred\u00e9sek, a f\u00e1raszt\u00f3 robot ut\u00e1n \u00f6nmag\u00e1ra akar ismerni a moziban. Ahogy F. Scott Fitzgerald nevezte, \u201eaz elveszett nemzed\u00e9k\u201d kopogtat\u00e1sa ez a filmm\u0171v\u00e9szetben, az \u00e9let durvas\u00e1g\u00e1nak, keser\u0171s\u00e9g\u00e9nek, \u00e9rtelmetlens\u00e9g\u00e9nek \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa, s hogy ez cs\u00f6ppet sem csak amerikai, vagy \u00e9ppen francia jelens\u00e9g, arra a Gabin-t\u00edpus\u00fa sz\u00edn\u00e9sz olyan tengerent\u00fali v\u00e1ltozata a bizony\u00edt\u00e9k, mint James Cagney vagy Edward G. Robinson. Ez a f\u00e9rfi m\u00e1r nem a kalandok b\u00fcszke h\u0151se, vagy a n\u0151k meg\u00e1lmodott h\u00edm \u2013 egyszer\u0171en az \u00e9let \u00e1ldozata.<\/p>\n A Gabin-filmekben nem a sors \u00f6lt testet, hanem az arc kap sorsot, vagyis a sz\u00edn\u00e9sz akkor is jelent valamit, amikor nem csin\u00e1l \u00e9ppen semmit. Gabinr\u0151l \u00e9ppen el\u00e9gszer mondt\u00e1k, hogy semmit sem csin\u00e1l, mindig ugyanaz, csakhogy ez siralmas t\u00e9ved\u00e9s. Optikai csal\u00f3d\u00e1s. Gabin l\u00e1tsz\u00f3lag val\u00f3ban meg sem moccan \u2013 ugyan hol van itt a teatralit\u00e1s? \u2013 \u00e9s m\u00e9gis csod\u00e1t tesz, egyszer\u0171en azzal; ahogyan a h\u00fast az asztalra teszi, vagy megsz\u00edvja a cigarett\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n Gabinnek szerencs\u00e9je volt \u2013 az els\u0151 szerepet \u2013 remek partit\u00far\u00e1k ut\u00e1n, nagyszer\u0171 partnerekkel \u00e9s m\u00e9g nagyszer\u0171bb rendez\u0151kkel adatott megism\u00e9telnie. A Szajna-parti szerelem munkan\u00e9lk\u00fclije, Az alvil\u00e1g kir\u00e1lya bandit\u00e1ja, az \u00c9jjeli mened\u00e9khely tolvaja, A nagy \u00e1br\u00e1nd n\u00e9pi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa katonatisztje, a K\u00f6d\u00f6s utak katonasz\u00f6kev\u00e9nye, az \u00c1llat az emberben vasutasa \u2013 a \u201ek\u00f6lt\u0151i realizmus\u201d jegy\u00e9ben olyan feladatot jelent sz\u00e1m\u00e1ra, amelyhez nemcsak sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1ban, de lelk\u00e9ben is k\u00f6zel \u00e1ll. A t\u00e9kozl\u00f3 fi\u00fa, a n\u00e9p egyszer\u0171 gyermeke, az \u00e9rz\u00e9keny sz\u00edv\u0171 gyilkos, aki minduntalan rem\u00e9nytelen kalandokba cs\u00f6ppen, sodr\u00f3dik, de aki a maga erk\u00f6lcsis\u00e9g\u00e9vel v\u00e1ratlan nemess\u00e9gr\u0151l tesz tan\u00fas\u00e1got \u2013 a m\u00e1ig is \u00e9l\u0151 Gabin-portr\u00e9 alappill\u00e9rei. Az \u00c9jjeli mened\u00e9khely \u00e9s A nagy \u00e1br\u00e1nd kiv\u00e9tel\u00e9vel \u2013 az \u00f6sszes 1936-38 k\u00f6z\u00f6tti film a f\u0151h\u0151s hal\u00e1l\u00e1val z\u00e1rul. Meg\u00f6lik, illetve \u00f6ngyilkos lesz a La Bander\u00e1ban (Duvivier), az \u00c1llat az emberben (Renoir), a Sz\u00edvrabl\u00f3kban (Gr\u00e9millon), a K\u00f6d\u00f6s utakban, a Mire megvirradban (Carn\u00e9), az Alvil\u00e1g kir\u00e1ly\u00e1ban (Duvivier). Nem el\u0151re kitervelten, szenved\u00e9lyb\u0151l puszt\u00edt \u2013 m\u00e1sok viszik a bajba, hirtelen haragja ragadja el. Amikor a Mire megvirrad kock\u00e1in kis manz\u00e1rdj\u00e1ban k\u00e9ts\u00e9gbe esetten \u00fcv\u00f6lt \u2013 nem a b\u00fcntet\u00e9st\u0151l remeg\u0151 gyilkost l\u00e1tjuk benne, hanem valakit, aki az\u00e9rt \u00fcv\u00f6lt, mert gyilkolt, s tudjuk, hogy a t\u00f6bbiek a zegzugos h\u00e1z f\u00e9lhom\u00e1lyos, nedves szob\u00e1inak lak\u00f3i, a szerel\u0151, a g\u00e9p\u00e9sz, a munk\u00e1s \u00e9s a t\u00f6bbiek egy\u00fctt \u00e9reznek vele. A k\u00f6z\u00f6s \u00f6r\u00f6mn\u00e9l a k\u00f6z\u00f6s megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1s, a szenved\u00e9s sokkal jobb kapocsnak bizonyul.<\/p>\n Bazin szerint Gabin valamennyi, a harmincas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben forgatott filmj\u00e9ben ugyanazt a h\u0151st j\u00e1tssza, mintegy folytatva ugyanazt a szerepet, m\u00e1s-m\u00e1s mili\u0151ben. \u00cdgy v\u00e1lhatott bel\u0151le a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti nemzed\u00e9k meg nem \u00edrt m\u00edtosz\u00e1nak h\u0151se, \u201ea kort\u00e1rs filmm\u0171v\u00e9szet tragikus h\u0151se\u201d, ahogy a nagy francia eszt\u00e9ta nevezi. Mert ezeket a filmeket sorra v\u00e9ve k\u00e9ts\u00e9gtelen, csak a forma alakul, a tartalom v\u00e1ltozatlan. Gabin, mint minden mitol\u00f3giai szem\u00e9ly \u2013 konkr\u00e9tan m\u00e1s-m\u00e1s alakot \u00f6lt, de sorsa minduntalan v\u00e1ltozatlan.<\/p>\n Vegy\u00fck sorra ennek a v\u00e1ltozatlan sorsnak elemeit:<\/p>\n 1. Gabint minduntalan legy\u0151zik, vagyis ellen-h\u0151s.<\/p>\n 2. Veres\u00e9ge sohasem a film ideje alatt k\u00f6vetkezik be, m\u00e1r a cselekm\u00e9ny indul\u00e1sakor Gabin sorsa eld\u0151lt; mindannyiszor egy elsietett l\u00e9p\u00e9s, egy kor\u00e1bbi hib\u00e1s d\u00f6nt\u00e9s, vagy \u00e9ppen a film ind\u00edt\u00e1sa el\u0151tt elk\u00f6vetett b\u0171n k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit hordozza.<\/p>\n 3. \u00cdgy azt\u00e1n m\u00e1r el\u0151re tiszt\u00e1ban van sors\u00e1val, es\u00e9lyeivel. A cselekm\u00e9ny csup\u00e1n arra korl\u00e1toz\u00f3dik, hogy a h\u0151s a bek\u00f6vetkez\u0151 csap\u00e1st elod\u00e1zza vagy legal\u00e1bb hat\u00e1s\u00e1t cs\u00f6kkentse.<\/p>\n 4. Gabin \u00e9ppen ez\u00e9rt \u00e1lland\u00f3 jelleggel l\u00e1zad saj\u00e1t rendeltet\u00e9se ellen \u00e9s term\u00e9szetesen azok ellen, akik ezt \u00edgy vagy \u00fagy, de megszabhatj\u00e1k.<\/p>\n 5. \u00c9ppen ez a bels\u0151 el\u00e9gedetlens\u00e9g, szembeszeg\u00fcl\u00e9s hatja \u00e1t azt a k\u00f6zj\u00e1t\u00e9kot, amelyre filmjei \u00e9p\u00fclnek. Legbiztosabb partnere ebben a N\u0151, aki minduntalan megaj\u00e1nd\u00e9kozza a felejt\u00e9s ill\u00fazi\u00f3j\u00e1val. \u00c1ltala \u00fagy t\u0171nik, elv\u00e9sz a vil\u00e1g. \u00c1m a tragikus kifejlet sohasem \u00e9rkezik v\u00e9letlen\u00fcl, el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl. Ez a pillanat, amikor a m\u00faltbeli t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s visszat\u00e9r \u00f6nmag\u00e1ba. A h\u0151s saj\u00e1t sorsa \u00e1ldozata lesz.<\/p>\n 6. Gabin szenved\u00e9lyesen \u00e9s s\u0171r\u0171n lobban haragra. Hirtelen felsz\u00f6k\u0151, hatalmas viharok ezek, amelyek akaratlanul is pusztul\u00e1st hoznak. Bazin szerint \u201eGabin egyszer\u0171en provok\u00e1lja a szerencs\u00e9tlens\u00e9get, maga kapaszkodik bele kez\u00e9vel a v\u00e9gzet csapd\u00e1j\u00e1ba, amely azt\u00e1n hal\u00e1lra sebzi. De ne feledkezz\u00fcnk meg arr\u00f3l sem, hogy az eposzokban \u00e9s az antik trag\u00e9di\u00e1kban a d\u00fch nem egyszer\u0171en csak lelki \u00e1llapot, hanem szent adotts\u00e1g, r\u00e9s az istenek sz\u00e1m\u00e1ra az emberek vil\u00e1g\u00e1n, amelyen \u00e1t behatol a Sors.\u201d<\/p>\n 7. A sz\u00edn\u00e9sz fizikai adotts\u00e1gai, mimik\u00e1ja, s\u0151t jellegzetes gesztusai (ahogy kez\u00e9t az es\u0151kab\u00e1t vagy a nadr\u00e1g zseb\u00e9be m\u00e9lyeszti) \u2013 Gabin eg\u00e9sz l\u00e9nye, saj\u00e1tos j\u00e1r\u00e1sa \u2013 pontosan hordozz\u00e1k a \u201er\u00e1szabott\u201d h\u0151s minden elhanyagolhatatlan jellegzetess\u00e9g\u00e9t. Pontos, m\u00e9rn\u00f6ki el\u0151rel\u00e1t\u00e1ssal megszerkesztett, a t\u00falz\u00e1sokat er\u00e9lyesen elutas\u00edt\u00f3 realizmus ez, amely ellent\u00e9tben \u00e1ll a k\u00f6rnyezet elvonatkoztatott szimbolik\u00e1j\u00e1val. A h\u0151s meghurcoltat\u00e1s\u00e1nak sz\u00ednhelyei p\u00e9ld\u00e1ul az izol\u00e1lt Casbah negyed Az alvil\u00e1g kir\u00e1ly\u00e1ban, a k\u00f6d a K\u00f6d\u00f6s utakban, a szoba falai a Mire megvirradban, hogy A nagy \u00e1br\u00e1nd b\u00f6rt\u00f6n\u00e9t ne is eml\u00edts\u00fck \u2013 a maguk konkr\u00e9ts\u00e1g\u00e1t valami meghat\u00e1rozhatatlan, \u00e1ltal\u00e1nos fenyeget\u00e9ss\u00e9 oldj\u00e1k. (Nemlaha Gy\u00f6rgy: Jean Gabin, Budapest: Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1982)<\/em><\/p>\n Francia sz\u00edn\u00e9szn\u0151. Fontosabb filmjei: Hotel Mimoza (1934), K\u00fclv\u00e1rosi sz\u00e1lloda (1938), Mire megvirrad (1939), A s\u00e1t\u00e1n k\u00f6vetei (1942-43), Szerelmek v\u00e1rosa (1944), P\u00e1rizs leveg\u0151je (1954), A leghosszabb nap (1962, USA)<\/p>\n Francia sz\u00edn\u00e9sz, pantomimm\u0171v\u00e9sz. Fontosabb filmjei: Furcsa dr\u00e1ma (1937), Szerelmek v\u00e1rosa (1944), K\u00f6rbe-k\u00f6rbe (1950), Doktor Cordelier v\u00e9grendelete (1959), A leghosszabb nap (1962, USA).<\/p>\n Francia sz\u00edn\u00e9sz. Fontosabb filmjei: Csutak \u00farfi (1932), Nyomorultak (1934), B\u0171n \u00e9s b\u0171nh\u0151d\u00e9s (1935), G\u00f3lem (1936), T\u00e1ncrend (1937), Kar\u00e1csony ap\u00f3 meggyilkol\u00e1sa (1941).<\/p>\n Francia kritikus, eszt\u00e9ta. Alap\u00edt\u00f3ja \u00e9s szerkeszt\u0151je a Cahiers du Cin\u00e9ma c. foly\u00f3iratnak. Az \u00faj hull\u00e1m rendez\u0151i szellemi atyjuknak tekintett\u00e9k. Legfontosabb m\u0171vei: Orson Welles (1950), V\u00e1logatott \u00edr\u00e1sok (1958-60).<\/p>\n Francia sz\u00edn\u00e9szn\u0151. Fontosabb filmjei: A nagy j\u00e1t\u00e9k (1934), T\u00e1ncrend (1937).<\/p>\n Francia sz\u00edn\u00e9sz. Fontosabb filmjei: A p\u00e9nz (1927), Lange \u00far b\u0171ne (1935), Mire megvirrad (1939), A s\u00e1t\u00e1n k\u00f6vetei (1942-43), Egy gyilkos arck\u00e9pe (1949).<\/p>\n Francia sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa amerikai sz\u00edn\u00e9sz. Fontosabb filmjei: Liliom (1934), Walewska gr\u00f3fn\u0151 (1937, USA), Alg\u00edr (1938, USA), G\u00e1zl\u00e1ng (1944, USA), A Gioconda-mosoly (1948, angol), Nana (1955), 80 nap alatt a F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcl (1956, USA), Csod\u00e1latos vagy, J\u00falia (1962).<\/p>\n Francia filmrendez\u0151. Fontosabb filmjei: Furcsa dr\u00e1ma (1937), K\u00f6d\u00f6s utak (1938), K\u00fclv\u00e1rosi sz\u00e1lloda (1938), Mire megvirrad (1939), A s\u00e1t\u00e1n k\u00f6vetei (1942-43), Szerelmek v\u00e1rosa (1944), Az \u00e9jszaka kapui (1946), A kik\u00f6t\u0151 M\u00e1ri\u00e1ja (1950), P\u00e1rizs leveg\u0151je (1954), \u00dcres telek (1960).<\/p>\n Francia filmrendez\u0151. Fontosabb filmjei: P\u00e1rizs alszik (1923), Felvon\u00e1sk\u00f6z (1924), Florentin kalap (1927), P\u00e1rizsi h\u00e1ztet\u0151k alatt (1930), A milli\u00f3 (1931), \u00c9ljen a szabads\u00e1g (vagy: Mi\u00e9nk a szabads\u00e1g!) (1931), Elad\u00f3 k\u00eds\u00e9rtet (1936), Hallgatni arany (1947), Az \u00f6rd\u00f6g sz\u00e9ps\u00e9ge (1949), Az \u00e9jszaka sz\u00e9pei (1952), Finom kis h\u00e1bor\u00fa (1965).<\/p>\n Francia filmrendez\u0151. Fontosabb filmjei: Csutak \u00farfi (1932), A spanyol l\u00e9gi\u00f3 (1936), G\u00f3lem (1936), Az alvil\u00e1g kir\u00e1lya (1936), T\u00e1ncrend (1937), Hull\u00f3 csillagok (1939), A hal\u00e1l kocsisa (1939), P\u00e1nik (1946), P\u00e1rizs ege alatt (1950), Tisztes \u00farih\u00e1z (1957), Marie Octobre (1958).<\/p>\n Francia sz\u00edn\u00e9sz. Fontosabb filmjei: T\u00e1ncrend (1937), Florentin kalap (1939), Don Camillo kis vil\u00e1ga (1951, ol-fr.), A h\u00f6lgyfodr\u00e1sz (1952), 80 nap alatt a F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcl (1956, USA), Az \u00f6rd\u00f6g \u00e9s a T\u00edzparancsolat (1962), P\u00e9nzt vagy \u00e9letet! (1967, NSZK-fr-ol.).<\/p>\n Belga sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa francia filmrendez\u0151, \u00edr\u00f3. Fontosabb filmjei: Crainquebille (1922), Csutak \u00farfi (1925), Th\u00e9r\u00e9se Raquin (1928), Hotel Mimoza (1934), Csintalan asszonyok (1935), N\u00e9gyarc\u00fa asszony (1941).<\/p>\n Francia sz\u00edn\u00e9sz. Fontosabb filmjei: Golgotha (1934), Variet\u00e9 (1935), Az alvil\u00e1g kir\u00e1lya (1936), \u00c9jjeli mened\u00e9khely (1936), A nagy \u00e1br\u00e1nd (1937), K\u00f6d\u00f6s utak (1938), \u00c1llat az emberben (1938), Mire megvirrad (1939), Vontat\u00f3k (1940), A kik\u00f6t\u0151 M\u00e1ri\u00e1ja (1950), P\u00e1rizs leveg\u0151je (1954), Mulat\u00f3 a Montmartre-on (1954), B\u0171n \u00e9s b\u0171nh\u0151d\u00e9s (1956), Nyomorultak (1957), A szic\u00edliaiak kl\u00e1nja (1969), A macska (1970).<\/p>\n Francia sz\u00edn\u00e9sz. Fontosabb filmjei: Csintalan asszonyok (1935), \u00c9jjeli mened\u00e9khely (1936), Furcsa dr\u00e1ma (1937), T\u00e1ncrend (1937), K\u00fclv\u00e1rosi sz\u00e1lloda (1938), Volpone (1938), Hull\u00f3 csillagok (1939), A hal\u00e1l kocsisa (1939), B\u0171n\u00f6s vagy \u00e1ldozat? (1947).<\/p>\n Orosz sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa francia d\u00edszlettervez\u0151. Legfontosabb filmd\u00edszletei: Florentin kalap (1928), A p\u00e9nz (1929), P\u00e1rizsi h\u00e1ztet\u0151k alatt (1930), A milli\u00f3 (1931), Cs\u00f3ksz\u00fcret (1933), Csintalan asszonyok (1935).<\/p>\n Francia sz\u00edn\u00e9szn\u0151. Fontosabb filmjei: Vihar (1938), K\u00f6d\u00f6s utak (1938), Vontat\u00f3k (1940), Az elveszett boldogs\u00e1g (1946), Az igazs\u00e1g perce (1952), Nap\u00f3leon (1954), \u00dajra egyed\u00fcl (1960), Landru (1962).<\/p>\n Francia k\u00f6lt\u0151, forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3. Fontosabb filmjei: Lange \u00far v\u00e9tke (1935), Furcsa dr\u00e1ma (1937), K\u00f6d\u00f6s utak (1938), Mire megvirrad (1939), Kir\u00e1ndul\u00e1s (1936), A s\u00e1t\u00e1n k\u00f6vetei (1942-43), Szerelmek v\u00e1rosa (1944), Az \u00e9jszaka kapui (1946).<\/p>\n Francia filmrendez\u0151. Fontosabb filmjei: Nana (1926), A szuka (1931), Toni (1934), Lange \u00far v\u00e9tke (1935), A nagy \u00e1br\u00e1nd (1937), \u00c1llat az emberben (1938), A j\u00e1t\u00e9kszab\u00e1ly (1939), Mulat\u00f3 a Montmartre-on (1954), Doktor Cordelier v\u00e9grendelete (1959).<\/p>\n Magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa francia d\u00edszlettervez\u0151. Fontosabb filmjei: Furcsa dr\u00e1ma (1937), Gribouille (1937), K\u00f6d\u00f6s utak (1938), K\u00fclv\u00e1rosi sz\u00e1lloda (1938), Mire megvirrad (1939), Vontat\u00f3k (1940), V\u00e9ge a b\u00e1lnak (1942), A s\u00e1t\u00e1n k\u00f6vetei (1942-43), A szerelmek v\u00e1rosa (1944), Az \u00e9jszaka kapui (1946), A kik\u00f6t\u0151 M\u00e1ri\u00e1ja (1950), Othello (1951, USA), Leg\u00e9nylak\u00e1s (1959, USA), Irma, te \u00e9des! (1962, USA).<\/p>\n Francia filmrendez\u0151. Filmjei: Nizz\u00e1r\u00f3l jut eszembe (1929, dok.), Jean Taris (1931, dok.) Magatart\u00e1sb\u00f3l el\u00e9gtelen (1933), Atalante (1933).<\/p>\n Gaumont-\u00e9k m\u00e1r 1928-ban \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott\u00e1k els\u0151 hangosfilm programjukat, hogy sikeresen felvehess\u00e9k a harcot az amerikai film franciaorsz\u00e1gi terjeszked\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":351,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_jetpack_memberships_contains_paid_content":false,"footnotes":""},"categories":[12],"tags":[93,187,188,185,186,184],"class_list":["post-86","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-fejezetek-a-filmtoertenetbol","tag-francia","tag-hangosfilm","tag-jean-vigo","tag-lirai","tag-realizmus","tag-renoir"],"yoast_head":"\n![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/rene_clair.jpg\")
\nRen\u00e9 Clair legt\u00f6bb filmj\u00e9ben ha nem is k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9s a t\u00e1rsadalmi szat\u00edra, tendenci\u00e1ja filmjei m\u00e9ly\u00e9n fellelhet\u0151. Az A nous la libert\u00e9ben (\u00c9ljen a szabads\u00e1g, 1931) el\u0151t\u00e9rbe nyomult ez a hajlama.<\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/marlene_dietrich-1024x768.jpg\")
6.1.3. Jacques Feyder<\/h2>\n
\nA La Kermesse h\u00e9roique (Csintalan asszonyok, 1936) a jelmezes film ter\u00fclet\u00e9re vezette Feydert.<\/p>\n6.1.4. Marcel Carn\u00e9<\/h2>\n
![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/Mich\u00e8le_Morgan-767x1024.jpg\")
![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/jules_berry.jpg\")
6.1.5. Julien Duvivier<\/h2>\n
![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/JOUVET.jpg\")
6.1.6. Jean Renoir<\/h2>\n
![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/renoir_jean.jpg\")
6.2. Jean Gabin<\/h2>\n
![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/andre-bazin.jpg\")
\nA f\u0151h\u0151s tragikus v\u00e9gzetszer\u0171s\u00e9ge, hasztalan l\u00e1zong\u00e1sa \u00edgy teremthette meg egy adott kor lelki\u00e1llapot\u00e1nak kifejez\u00e9s\u00e9t a Gabin-m\u00edtoszban.<\/p>\nA korszak jelent\u0151s egy\u00e9nis\u00e9gei<\/h1>\n
Arletty (L\u00e9onie Bathiat) (1898-1992)<\/h2>\n
Barrault, Jean Louis (1910-1994)<\/h2>\n
Baur, Harry (1880-1943)<\/h2>\n
Bazin, Andr\u00e9 (1918-1958)<\/h2>\n
Bell, Marie (1900-1985)<\/h2>\n
Berry, Jules (1883-1951)<\/h2>\n
Boyer, Charles (1897-1978)<\/h2>\n
Carn\u00e9, Marcel (1906-1996)<\/h2>\n
Clair, Ren\u00e9 (1898-1981)<\/h2>\n
Duvivier, Julien (1896-1967)<\/h2>\n
Fernandel (Constantin Fernand) (1903-1971)<\/h2>\n
Feyder, Jacques (1888-1948)<\/h2>\n
Gabin, Jean (1904-1976)<\/h2>\n
Jouvet, Louis (1887-1951)<\/h2>\n
Meerson, Lazare (1900-1938)<\/h2>\n
Morgan, Michele (1920-2016)<\/h2>\n
Pr\u00e9vert, Jacques (1900-1977)<\/h2>\n
Renoir, Jean (1894-1979)<\/h2>\n
Trauner, Alexandre (Trauner S\u00e1ndor) (1906-1993)<\/h2>\n
![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/trauner_sandor.jpg\")
Vigo, Jean (1905-1934)<\/h2>\n
Aj\u00e1nlott irodalom<\/h1>\n
\n