![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/wyler_william.jpg\")
\u00d6r\u00f6k\u00f6lt\u00fcnk egy purit\u00e1n trad\u00edci\u00f3t is, amely az emberi term\u00e9szet b\u0171n\u00f6s volt\u00e1t hangs\u00falyozza, \u00e9s tabukat rendszeres\u00edt, hogy megrendszab\u00e1lyozhassuk. Ma az ember velesz\u00fcletett b\u0171n\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek gondolata sokat vesz\u00edtett erej\u00e9b\u0151l \u00e9s l\u00e9nyegesen kev\u00e9sb\u00e9 r\u00e9sze az emberek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9n\u00e9l tudatos elk\u00e9pzel\u00e9seiknek. Egyre ink\u00e1bb r\u00e1j\u00f6nnek, hogy a csecsem\u0151k nem sz\u00fcletnek sem b\u0171n\u00f6snek, sem er\u00e9nyesnek, hanem lehet\u0151s\u00e9geik vannak sokf\u00e9le magatart\u00e1sra, \u00e9s m\u00e9g a b\u0171n \u00e9s az er\u00e9ny fogalmai is folyamatosan v\u00e1ltoznak. Hollywood azonban \u00e9rzi a purit\u00e1n trad\u00edci\u00f3k s\u00faly\u00e1t, m\u00e9g jobban, mint a t\u00e1rsadalom t\u00f6bbi r\u00e9sze. A filmgy\u00e1rt\u00e1s mag\u00e1ra vette a tabuk rendszer\u00e9t, amelyek r\u00e9szben a tizenhetedik sz\u00e1zadbeli \u00faj-angliai protestantizmusb\u00f3l erednek, hogy megb\u00e9k\u00edtse a katolikus \u201eLegion of Decency\u201d-t \u00e9s m\u00e1s \u00f6njel\u00f6lt cenzorokat. Hollywoodban senki sem, \u00e9s k\u00edv\u00fcle is csak nagyon kevesen hisznek a cenz\u00fara-szab\u00e1lyzatban, \u00e9s m\u00e9g a cenzorok sem \u00f6r\u00fclnek neki. Mert ugyan a tabukat minden egyes film k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l alkalmazz\u00e1k, ezek teljesen cs\u0151d\u00f6t mondanak abban, hogy el\u00e9rj\u00e9k azokat a purit\u00e1n c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seket, amelyeken alapulnak. Egyszer\u0171en arra szolg\u00e1lnak, hogy becstelenebb\u00e9 tegy\u00e9k a filmeket, ami b\u00e1rmely hipokr\u00edzis term\u00e9szetes k\u00f6vetkezm\u00e9nye.<\/p>\n
Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokat sokan \u00fczleti civiliz\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt jel\u00f6lik meg, szemben a vall\u00e1sos civiliz\u00e1ci\u00f3val. Ez nyilv\u00e1nval\u00f3an igaz; azonban nem ez a teljes igazs\u00e1g. Roger Butterfield szerint az amerikai \u00e9let f\u0151 t\u00e9m\u00e1i \u201ea v\u00e1gyak, hogy minden ember szabad \u00e9s egyenl\u0151 lehessen, \u00e9s azok a v\u00e1gyak, hogy mi gazdagabbak \u00e9s er\u0151sebbek legy\u00fcnk mindenki m\u00e1sn\u00e1l\u201d.<\/p>\n
Az emberi- \u00e9s a tulajdonjogoknak ez a konfliktusa, amint erre a szerz\u0151 r\u00e1mutat, az amerikai \u00e9let konfliktusainak jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t okozza. A tizennyolcadik \u00e9s a tizenkilencedik sz\u00e1zad politikai idealizmusa \u00e9s humanizmusa, valamint a m\u00e9g kor\u00e1bbi puritanizmus ma is befoly\u00e1solj\u00e1k m\u00e9g \u00fczleti civiliz\u00e1ci\u00f3nkat. F\u00fcggetlens\u00e9gi Nyilatkozatunk tartalmazza az idealizmus kvintesszenci\u00e1j\u00e1t, amikor els\u0151k\u00e9nt fejezi ki azt az elvet, hogy minden embernek joga van a boldogs\u00e1ghoz. Ha a mai t\u00e1rsadalom ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151 antropol\u00f3gus le\u00e1s az emberek elk\u00e9pzel\u00e9seinek fels\u0151 r\u00e9tege al\u00e1, m\u00e9g mindig \u00e9l\u0151nek fogja tal\u00e1lni azokat az archaikus elk\u00e9pzel\u00e9seket, hogy a p\u00e9nz nem a boldogs\u00e1g \u00fatja vagy legal\u00e1bbis nem a f\u0151\u00fatja. Ha antropol\u00f3gusunk t\u00f6rt\u00e9nelmi szeml\u00e9lettel is rendelkezik, \u00e9szre fogja venni, hogy am\u00edg a priv\u00e1t kapitalizmus fejl\u0151d\u00f6tt, tisztelt\u00e9k \u00e9s csod\u00e1lt\u00e1k azt az embert, aki javakat gy\u0171jt\u00f6tt saj\u00e1t kem\u00e9ny munk\u00e1j\u00e1val; azonban k\u00e9s\u0151bb, amikor a priv\u00e1t kapitalizmus \u00e1talakult a t\u00e1rsas\u00e1gi form\u00e1j\u00e1v\u00e1, a t\u00e1rsas\u00e1got m\u00e1r a n\u00e9p ellens\u00e9g\u00e9nek tekintett\u00e9k. Theodore Roosevelt tr\u00f6szt\u00e9get\u0151k\u00e9nt v\u00e1lt h\u00edress\u00e9. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban senki sem v\u00e1lhat nemzeti h\u0151ss\u00e9 csak az\u00e9rt, mert szerzett egy nagy csom\u00f3 p\u00e9nzt.<\/p>\n
(Powdermaker, Hortense: Hollywood, the Dream Factory,<\/em> Ebben a k\u00f6nyvben v\u00e9gig amellett \u00e9rvelek \u00e9s azt t\u00e9telezem fel, hogy gyakorlatilag minden hollywoodi film, b\u00e1rmilyen trivi\u00e1lis is \u00e9s b\u00e1rmik legyenek a sz\u00e1nd\u00e9kai, egy el\u00e9g speci\u00e1lis t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9net sz\u00f6veg\u00e9nek tekinthet\u0151: annak tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1hoz, amelyet az amerikai l\u00e9lek m\u00e9ly\u00e9nek vagy tal\u00e1n e l\u00e9lek bizonyos \u00e1llapotai m\u00e9ly\u00e9nek nevezhetn\u00e9nk. De a ford\u00edtott helyzet biztosan sokkal ismer\u0151sebb: Hollywood nekik\u00e9sz\u00fcl\u0151dik, hogy tele f\u00e9lre\u00e9rthetetlen j\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kkal \u00e9s j\u00f3hiszem\u0171s\u00e9ggel sz\u00f6veget adjon a t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9netnek, \u00e9s a legjobb esetben is eleven sz\u00f3rakoz\u00e1ssal \u00e1ll el\u0151, a legrosszabb esetben pedig megs\u00e9rti annak a helyzetnek az \u00e1ldozatait, amelyet vizsg\u00e1lati t\u00e1rgy\u00e1ul tett. Nem azt akarom bemutatni, mi\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nik ez, ami el\u00e9g nyilv\u00e1nval\u00f3, hanem azt, mit jelent ez, amikor oly gyakran t\u00f6rt\u00e9nik meg.<\/p>\n A probl\u00e9ma mitol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak persze sok hangulata \u00e9s arca van, de most a komor hollywoodi filmeknek csak egyetlen visszat\u00e9r\u0151 von\u00e1s\u00e1t szeretn\u00e9m megvizsg\u00e1lni: az el\u0151\u00edt\u00e9let \u00e9s a gy\u0171l\u00f6let \u00e1ldozatainak saj\u00e1tos, szinte szenthez m\u00e9lt\u00f3 \u00e1rtatlans\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n H\u00e1rom \u00e1rtatlan embert lincselnek meg William Wellman Az Ox-Bow-i eset c. filmj\u00e9ben, \u00e9s Higham \u00e9s Greenberg megeml\u00edti, hogy a \u201elincsel\u00e9s-ellenes \u00e9rvel\u00e9s tal\u00e1n er\u0151sebb lett volna, ha az egyik\u00fck b\u0171n\u00f6s lett volna”… A zsid\u00f3, akit Edward Dmytryk Keresztt\u0171z\u00e9ben meg\u00f6lnek, egy h\u00e1bor\u00fas m\u00falttal rendelkez\u0151 veter\u00e1n, \u00e9s Higham \u00e9s Greenberg megint felteszi a k\u00e9rd\u00e9st: \u201eHelytelen lenne-e meg\u00f6lni \u0151t akkor is, ha katonai szolg\u00e1latot megtagad\u00f3, spekul\u00e1ns \u00e9s degener\u00e1lt ember lenne?\u201d Stuart Whitman A jelben \u2013 v\u00e1dl\u00f3i szerint \u2013 gyerekeket moleszt\u00e1l, de az alkot\u00f3k nem engedik, hogy a filmv\u00e1sznon is moleszt\u00e1ljon egy gyereket. \u00cdgy azt\u00e1n A jel sz\u00e9tesik. Az ember \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl is elgondolkozik azon, mi\u00e9rt ker\u00fclt\u00e9k ki a filmalkot\u00f3k a szexu\u00e1lis b\u0171nt\u00e9ny t\u00e9nyleges elk\u00f6vet\u00e9s\u00e9t: nem lenne Whitman megfelel\u0151 t\u00e1rgya egy egy\u00fctt \u00e9rz\u0151 tanulm\u00e1nynak, ha val\u00f3ban megt\u00e1madta volna a gyereket? Kider\u00fcl, hogy a film v\u00e9g\u00fcl is egy olyan emberr\u0151l sz\u00f3l, aki olyan b\u0171nt\u00e9ny\u00e9rt vezekel, amelyet el sem k\u00f6vetett: m\u00e1s sz\u00f3val, mor\u00e1lisan egy szinten \u00e1ll mindny\u00e1junkkal \u00e9s a t\u00e1rsadalom m\u00e9gis megb\u00e9lyegzi. Olyan sok \u00e1ll\u00edt\u00f3lag b\u00e1tor t\u00e9m\u00e1j\u00fa filmnek siker\u00fcl kiker\u00fclnie a probl\u00e9m\u00e1t. A hal\u00e1lb\u00fcntet\u00e9st t\u00e1mad\u00f3 filmekben a hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt ember nem lehet b\u0171n\u00f6s; a fajok kapcsolatait vizsg\u00e1l\u00f3 filmekben a n\u00e9gerek \u00e9s a zsid\u00f3k, akikkel rosszul b\u00e1nnak, olyan \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3an h\u0151sies emberek, hogy alig lehet felismerni benn\u00fck egy k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges emberi l\u00e9nyt. Csak felt\u00e9telezhetj\u00fck, hogyha a zsid\u00f3kat vagy a n\u00e9gereket \u00f6sszef\u00e9rhetetlennek vagy ut\u00e1latosnak \u00e1br\u00e1zoln\u00e1k, vagy ha a homoszexualit\u00e1ssal v\u00e1dolt fi\u00fa val\u00f3ban homoszexu\u00e1lis lenne, akkor a film azt sugalln\u00e1, hogy szadist\u00e1k \u00e9s zsarnokoskod\u00f3k kez\u00e9be kell jutniuk.<\/p>\n Mi\u00e9rt olyan kedvesek ezek a zsid\u00f3k \u00e9s n\u00e9gerek, mi\u00e9rt olyan tiszt\u00e1k a homokosok \u00e9s a b\u0171n\u00f6z\u0151k? Vagy hogy t\u00f6bb m\u00e1st \u00f6sszefog\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sben \u00f6sszegezz\u00fck: mi\u00e9rt \u00e1rtatlan mindig a meglincselt ember?<\/p>\n A meglincselt ember nem mindig \u00e1rtatlan. \u00c1rtatlans\u00e1ga k\u00e9ts\u00e9ges az \u0150k nem felejtenek (They Won’t Forget, 1937) c. filmben, \u00e9s az egyik lem\u00e9sz\u00e1rolt orvgyilkos a Fogj megben (Try and Get Me, 1951) gyilkos. M\u00e9gis, a t\u00f6rt\u00e9net leny\u0171g\u00f6z\u0151 \u00e9s ismer\u0151s marad a T\u00e9bolyt\u00f3l (Fury, 1936) kezdve Az Ox- Bow-i eseten \u00e1t mindenfajta p\u00e1rhuzamos vagy rokon esetig. Nem \u0151 tette, b\u00e1rmir\u0151l is legyen sz\u00f3. Az \u00e1rtatlans\u00e1ga teszi olyan r\u00e9mess\u00e9 \u00fcld\u00f6ztet\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n Persze ez a n\u00e9z\u0151pont teljes tagad\u00e1sa mindannak, ami\u00e9rt az ilyen filmek ki\u00e1llnak, mint Pauline Kael mondja. Ha a lincsel\u00e9s (\u00e9s az \u00fagynevezett devi\u00e1nsokkal szembeni el\u0151\u00edt\u00e9let minden fajt\u00e1ja) csak akkor rossz, ha az \u00e1ldozat \u00e1rtatlan, egy\u00e1ltal\u00e1n semmi v\u00e1ddal nem illethetj\u00fck a lincsel\u00e9st (vagy az el\u0151\u00edt\u00e9letet). Az \u00f6sszes ilyen film hajlamos azt sugallni, minden jobb sz\u00e1nd\u00e9kuk ellen\u00e9re, hogy jogunk van az embereket a kuty\u00e1k martal\u00e9k\u00e1ul dobni, f\u00f6lt\u00e9ve, hogy a megfelel\u0151 embereket v\u00e1lasztjuk ki. Az Ox Bow-i eset m\u00e9g jobban megcsavarja ezt a gondolatmenetet, amikor \u00e1ldozatai nemcsak hogy \u00e1rtatlanok a gyilkoss\u00e1gban, hanem egy olyan gyilkoss\u00e1g\u00e9rt k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k fel \u0151ket, amely meg sem t\u00f6rt\u00e9nt. Az az ember, akit \u00e1ll\u00edt\u00f3lag meg\u00f6ltek, m\u00e9g mindig \u00e9l, \u00e9s \u00fagy t\u0171nik, hogy ez a s\u00falyos ir\u00f3nia nem annyira azt sugallja, hogy nem kellene meglincseln\u00fcnk az embereket, hanem azt, hogy rendesen ki kell vizsg\u00e1lnunk a t\u00e9nyeket, miel\u0151tt meglincselj\u00fck \u0151ket. H\u00e1tborzongat\u00f3 fordulatot l\u00e1tunk a Keresztt\u0171zben is. Ez az antiszemitizmusr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 tisztess\u00e9ges \u00e9s er\u0151teljes film azzal \u00e9r v\u00e9get, hogy Robert Young lel\u00f6vi Robert Ryant, az antiszemit\u00e1t. Ryan egy sz\u00f6kni igyekv\u0151 gyilkos \u00e9s Young detekt\u00edv, de a konkl\u00fazi\u00f3 hangv\u00e9tele m\u00e9gis furcs\u00e1nak t\u0171nik. \u201eMeghalt?\u201d – k\u00e9rdezi valaki, amikor Ryan a padl\u00f3n fekszik m\u00e1r. \u00c9s Young, mik\u00f6zben visszadugja \u00f6v\u00e9be a pisztolyt, fennh\u00e9j\u00e1z\u00f3n k\u00f6zli: \u201eM\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta meghalt, csak nem tudott r\u00f3la\u201d. Ezek szerint rendben van az, hogy az ember gyilkosokat gyilkol: k\u00f6vetkezm\u00e9nye ez annak a s\u00e1nt\u00edt\u00f3 axi\u00f3m\u00e1nak, miszerint nem szabad \u00e1rtatlan embereket \u00fcld\u00f6zni.<\/p>\n Azt mondhatn\u00e1nk, hogy az \u00e1ldozatok az\u00e9rt \u00e1rtatlanok ezekben a filmekben, mert ez er\u0151teljesebb\u00e9 \u00e9s dr\u00e1maibb\u00e1 teszi az \u00e9rvel\u00e9st. Azt mondhatn\u00e1nk, hogy val\u00f3sz\u00edn\u0171leg csak az \u00e1rtatlan \u00e1ldozatok v\u00e1ltanak ki igazi egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9st a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gb\u0151l (de akkor ann\u00e1l rosszabb a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g nyomor\u00fas\u00e1gos rokonszenvsk\u00e1l\u00e1j\u00e1nak). Azt mondhatn\u00e1nk, hogy sok kem\u00e9nyk\u00f6t\u00e9s\u0171 amerikainak egy \u00e1rtatlan ember meglincsel\u00e9se r\u00e9mesnek t\u0171nik, m\u00edg egy b\u0171n\u00f6s meglincsel\u00e9se csak technikai botl\u00e1s (de akkor ezek az amerikaiak a t\u00e9ved\u00e9sre \u00e9s nem a lincsel\u00e9s nem k\u00edv\u00e1natos volt\u00e1ra reag\u00e1lnak). Egyik magyar\u00e1zat sem hangzik valami meggy\u0151z\u0151nek.<\/p>\n Ha az ember b\u0171n\u00f6s, ak\u00e1r kicsit is, az eg\u00e9sz k\u00e9rd\u00e9s megv\u00e1ltozik, mert az, hogy egyszer\u0171en t\u00f6bbet kapott, mint amennyit meg\u00e9rdemelt, nyilv\u00e1nval\u00f3an ink\u00e1bb a mor\u00e1lis elsz\u00e1mol\u00e1s k\u00e9rd\u00e9se, mint az igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1ssal val\u00f3 vissza\u00e9l\u00e9s. Szerintem ezek a filmek a lincsel\u0151kkel val\u00f3 titkos azonosul\u00e1st fejezik ki, amit legt\u00f6bb\u00fcnk val\u00f3sz\u00edn\u0171leg tagadna. A lincsel\u0151k persze t\u00fal messzire mennek \u00e9s nem a megfelel\u0151 embert kapj\u00e1k el. De ha a megfelel\u0151 embert kapn\u00e1k el \u00e9s ha nem \u00f6ln\u00e9k meg, mi kifog\u00e1sunk lehetne ellen\u00fck?<\/p>\n Valahol mindem\u00f6g\u00f6tt ott bujk\u00e1l az amerikaiak gyeng\u00e9je, a tisztas\u00e1g, a teljesen makul\u00e1tlan \u00e1rtatlans\u00e1g gondolata. A boszork\u00e1ny\u00fcld\u00f6z\u00e9s Amerik\u00e1ban mindig foltok \u00e9s p\u00f6tty\u00f6k keres\u00e9s\u00e9t jelenti, \u00e9s J. Parnell Thomas igazabban (\u00e9s komikusabban is) sz\u00f3lt, mint sejtette, amikor az Amerikaellenes Tev\u00e9kenys\u00e9get Vizsg\u00e1l\u00f3 Bizotts\u00e1g egyik \u00fcl\u00e9s\u00e9n 1947-ben azt mondta: \u201eMihelyt az amerikai n\u00e9p megismeri a t\u00e9nyeket, csak az a k\u00e9rd\u00e9s, mit kell tennie az amerikai n\u00e9pnek, hogy elv\u00e9gezze azt, amit el akar v\u00e9gezni, vagyis hogy olyan tiszt\u00e1v\u00e1 tegy\u00fck Amerik\u00e1t, amilyen tiszt\u00e1v\u00e1 csak tudjuk.\u201d<\/p>\n Azt a visszatasz\u00edt\u00f3 gondolatot, miszerint az, hogy az embert valamivel gyan\u00fas\u00edtj\u00e1k, el\u00e9g, hogy b\u0171n\u00f6ss\u00e9 tegye, azaz ugyanolyan visszatasz\u00edt\u00f3 gondolat t\u00e1mogatja, miszerint ha az ember b\u0171n\u00f6s, egy\u00e1ltal\u00e1n semmi joga sincs; egyszer\u0171en megsz\u0171nik emberi l\u00e9ny lenni. A lincsel\u0151k Joe McCarthy sark\u00e1ban lop\u00f3znak, \u00e9s mi a b\u0171n\u00f6s\u00f6k v\u00e9delme helyett csak az \u00e1rtatlanokat v\u00e9dj\u00fck. Ha b\u0171n\u00f6s vagy, elv\u00e1rhatod, hogy meglincseljenek; \u00e9s ami m\u00e9g rosszabb, f\u00e9lig m\u00e9g az is lesz a gyan\u00fad, hogy a lincsel\u0151knek igaza van. A probl\u00e9ma-filmeket teh\u00e1t kett\u0151s h\u0171s\u00e9g k\u00f6ti: engedelmess\u00e9ggel tartoznak a probl\u00e9m\u00e1juknak (a Probl\u00e9m\u00e1nak) \u00e9s m\u0171fajuknak, amely a melodr\u00e1ma aloszt\u00e1lya. Tal\u00e1n els\u0151 pillant\u00e1sra nem t\u00fals\u00e1gosan vil\u00e1gos, mennyire szigor\u00faak lehetnek a m\u0171faj szab\u00e1lyai. \u00dagy t\u0171nik, hogy a probl\u00e9ma-filmekre nagyobb nyom\u00e1st gyakorol az a k\u00f6vetelm\u00e9ny, hogy Rettenetes T\u00e9ved\u00e9st produk\u00e1ljanak, mint az a nyom\u00e1s, hogy ne s\u00e9rtsenek meg t\u00fal sok embert. Vagy tal\u00e1n kombin\u00e1lnunk kellene ezt a k\u00e9t t\u00e9nyez\u0151t. Hiszen \u00fagy t\u0171nik, hogy a k\u00e9t nyom\u00e1s egy \u00e9s ugyanaz: mik\u00f6zben a melodr\u00e1ma szab\u00e1lyainak engedelmeskedik a film, ez\u00e1ltal ker\u00fcli el az emberek megs\u00e9rt\u00e9s\u00e9t, hiszen a sz\u00f3rakoztat\u00e1s elismert \u00f6vezet\u00e9n bel\u00fcl marad. De v\u00e9g\u00fcl is nem minden melodr\u00e1ma ragaszkodik annyira ahhoz, hogy az \u00e1ldozatnak tiszta legyen a keze.<\/p>\n A meglincselt ember \u00e1rtatlan; a meggyilkolt zsid\u00f3 h\u0151s volt; \u00e9s a nemi er\u0151szakot elk\u00f6vet\u0151 gyakorlatilag nem is jut el a meger\u0151szakol\u00e1sig. A c\u00e9lz\u00e1sok nagyon rafin\u00e1lt j\u00e1t\u00e9ka folyik itt, a bet\u0171rejtv\u00e9ny egyik form\u00e1ja. A probl\u00e9m\u00e1kat trompe l’oeil-ben id\u00e9zik fel. \u00dagy t\u0171nik, hogy ott vannak, de val\u00f3j\u00e1ban nincsenek ott, amikor k\u00f6zelebbr\u0151l megn\u00e9zz\u00fck: d\u00e9lib\u00e1bok. \u00c1rtatlan, nemes figur\u00e1k \u00e1llnak be b\u0171n\u00f6s \u00e9s szibarita ikertestv\u00e9r\u00fck helyett. De hogyan \u00e1llhatnak be olyan szerepl\u0151k hely\u00e9re, akik olyan nyilv\u00e1nval\u00f3an az ellent\u00e9tjeik? Megint ott vagyunk, ahol a n\u00e9gereket \u00e9s az indi\u00e1nokat feh\u00e9r sz\u00edn\u00e9szek \u00e9s sz\u00edn\u00e9szn\u0151k alak\u00edtj\u00e1k \u2013 persze senki sem tenne faji megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9st Jeanne Crainnel vagy Mel Ferrerrel szemben. Egy olyan helyzetben jelentj\u00fck ki toleranci\u00e1nkat, amelyet \u00fagy terveztek meg. hogy egy\u00e1ltal\u00e1n ne tegye pr\u00f3b\u00e1ra toleranci\u00e1nkat. Ebb\u0151l ered ezeknek a t\u00f6rt\u00e9neteknek figyelemre m\u00e9lt\u00f3 vonzereje \u00e9s ebb\u0151l ered az a meglehet\u0151sen \u00f6nel\u00e9g\u00fclt, \u00f6nmagunknak gratul\u00e1l\u00f3 hangv\u00e9tel, amely gyakran bel\u00e9j\u00fck keveredik.<\/p>\n Mi mindig gondolkod\u00f3 \u00e9s halad\u00f3 emberek vagyunk, \u00e9s a szomor\u00fa igazs\u00e1g csend\u00fcl fel David \u00e9s Evelyn T. Riesman kijelent\u00e9s\u00e9ben, miszerint m\u00e9g a probl\u00e9ma-filmek is legink\u00e1bb az etikett k\u00e9zik\u00f6nyveik\u00e9nt hatnak, hogy \u201ea faji viszonyokkal foglalkoz\u00f3 probl\u00e9ma-filmek” k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge tal\u00e1n nem is \u00fagy fogadja a filmet, hogy elgondolkodik a faji igazs\u00e1gtalans\u00e1gr\u00f3l, hanem mint ir\u00e1nyjelz\u0151t a megfelel\u0151 faji attit\u0171d\u00f6kre vonatkoz\u00f3an egy olyan csoportban, amelyben esetleg mozogni akarnak.\u201d<\/p>\n Sidney Poitier \u00edgy besz\u00e9l Gordon Gownak azokr\u00f3l a felt\u00e9telez\u00e9sekr\u0151l, amelyek sz\u00e1mos ilyen film m\u00f6g\u00f6tt b\u00fajnak meg: \u201eMost a filmalkot\u00f3knak a n\u00e9ger m\u00e1r nem furcsas\u00e1g. Nem ritkas\u00e1g. Mindennap l\u00e1tj\u00e1k… \u00dagy \u00e9rzik, hogy a kez\u00fckben van a k\u00e9pess\u00e9g annak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz, mit fog tenni egy film. \u00cdgy azt mondj\u00e1k: Akkor most csin\u00e1lok egy csod\u00e1latos emberi mondanival\u00f3j\u00fa filmet ennek a n\u00e9ger embernek a k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, aki nagy h\u00e1tr\u00e1nyokkal indult, \u00e9s eg\u00e9sz \u00e9lete nagy k\u00fczdelem volt. Megcsin\u00e1lj\u00e1k a filmet, \u00e9s a mondanival\u00f3 v\u00e9g\u00fcl az, hogy az embernek rendesnek kell lennie sz\u00ednes bar\u00e1taival, hiszen azok is emberi l\u00e9nyek. H\u00e1t tudja, ez mocskos dolog.\u201d<\/p>\n Van valami n\u00e9pbetegs\u00e9gszer\u0171 tehetetlens\u00e9g a probl\u00e9ma-filmek k\u00f6zponti figur\u00e1iban. A k\u00e1b\u00edt\u00f3szer \u00e9s az alkohol \u00e1ldozatai vesztes csat\u00e1kat v\u00edvnak szenved\u00e9ly\u00fckkel; \u00e9s m\u00e9g a lincsel\u0151 t\u00f6megek is \u00e1ltal\u00e1ban el\u00e9gg\u00e9 sz\u00e9gyellik magukat ut\u00e1na: most m\u00e1r tudat\u00e1ban annak, milyen messzire vitte \u0151ket a n\u00e1lukn\u00e1l is er\u0151sebb szenved\u00e9ly. A b\u0171n\u00f6z\u0151k soha nem tudj\u00e1k, mit akarnak vagy hova mennek, \u00e9s m\u00e9g c\u00e9ljaik viszonylag hihet\u0151 magyar\u00e1zatai is t\u00fal merevnek t\u0171nnek, olyan v\u00e1gyak k\u00e9nyszerzubbony\u00e1nak, amelyeknek erej\u00e9t \u00e9ppen tiszta k\u00f6rvonaluk hi\u00e1nya adja. Egy rend\u0151r A vadban azt mondja, hogy: Brando \u00e9s a bar\u00e1tai egyszer\u0171en \u201eolyasvalakit keresnek, aki ide-oda l\u00f6kd\u00f6si \u0151ket, hogy megd\u00fch\u00f6dhessenek \u00e9s megmutathass\u00e1k, milyen kem\u00e9ny leg\u00e9nyek.\u201d<\/p>\n Ha az amerikai filmgy\u00e1rt\u00e1s francia h\u00edvei meg akarn\u00e1k ismerni az 1940-1944 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00fclt hollywoodi filmeket, nagyon elcsod\u00e1lkozn\u00e1nak. K\u00e9t \u00e9ven kereszt\u00fcl \u2013 vas\u00e1rnapokat \u00e9s \u00fcnnepnapokat is bele\u00e9rtve \u2013, minden este moziba k\u00e9ne menni\u00fck. Ha egyesek gyorsabban akarn\u00e1nak a dolog v\u00e9g\u00e9re jutni, akkor hat h\u00f3nap is elegend\u0151 volna, felt\u00e9ve, hogy napi nyolc \u00f3r\u00e1t tart\u00f3zkodnak a moziban.<\/p>\n Hollywood t\u00f6bb mint ezer eg\u00e9sz est\u00e9t bet\u00f6lt\u0151, – illetve egy \u00f3r\u00e1n\u00e1l tov\u00e1bb tart\u00f3 – filmet k\u00e9sz\u00edtett azokban az \u00e9vekben, amikor Franciaorsz\u00e1g nem l\u00e1thatott amerikai filmet. Az amerikai korm\u00e1ny a filmgy\u00e1rt\u00e1st a legfontosabb ipar\u00e1gak k\u00f6z\u00e9 sorolta, \u00e9s ez\u00e1ltal megk\u00edm\u00e9lte Hollywoodot a h\u00e1bor\u00fas \u00e1llapotok rombol\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t\u00f3l. Lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy n\u00e9h\u00e1ny kisebb megszor\u00edt\u00e1s kiv\u00e9tel\u00e9vel \u2013 a hollywoodi filmek technikai kivitele luxus tekintet\u00e9ben minden m\u00e1s orsz\u00e1g\u00e9t f\u00f6l\u00fclm\u00falja.<\/p>\n Ha megtekintj\u00fck ezt a sok \u2013 a francia k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt ismeretlen filmet – nem mondhatjuk ki, hogy megsz\u00fcletett a filmm\u0171v\u00e9szet vagy technika \u00faj forradalma. Ezt n\u00e9h\u00e1ny igen \u00e9rdekes filmalkot\u00e1s sem c\u00e1folja. Ugyan\u00edgy v\u00e9lekednek azok az amerikai kritikusok, akik nem nyilv\u00e1n\u00edtanak sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en remekm\u0171nek minden olyan filmet, amelynek \u00f6nk\u00f6lts\u00e9ge meghaladta a k\u00e9tmilli\u00f3 doll\u00e1rt.<\/p>\n Azonban az, hogy a h\u00e1bor\u00fa nem hozott \u00faj st\u00edlust a hollywoodi filmek sz\u00e1m\u00e1ra, m\u00e9g nem jelenti, hogy Hollywood bez\u00e1rk\u00f3zott ismert celluloid torny\u00e1ba. Az elm\u00falt id\u0151k alatt gy\u00e1rtott filmek \u00f6tven vagy hatvan sz\u00e1zal\u00e9ka \u201eh\u00e1bor\u00fas film\u201d, azaz olyan t\u00f6rt\u00e9net, amelyben az alaphelyzetet \u00e9s a cselekm\u00e9nyt a h\u00e1bor\u00fa teremti meg. Ha tiszt\u00e1ban vagyunk azzal, hogy Hollywood tulajdonk\u00e9ppen nem egy\u00e9b, mint egy \u00f3ri\u00e1si sz\u00f3rakoztat\u00e1si v\u00e1llalat, akkor meg\u00e9rtj\u00fck, hogy milyen neh\u00e9zs\u00e9gekkel k\u00fcszk\u00f6dtek az amerikai producerek: mivel sz\u00e1mukra a legf\u0151bb t\u00f6rv\u00e9ny a nyeres\u00e9gszerz\u00e9s, term\u00e9szetes, hogy minden\u00e1ron sz\u00f3rakoztatni akarnak. Ezt az akaratot pedig \u00f6ssze kellett egyeztetni a korszak egy\u00e1ltal\u00e1n nem sz\u00f3rakoztat\u00f3 igazs\u00e1gaival. Ez term\u00e9szetesen sok f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sre adott okot. A franci\u00e1k m\u00e9g eml\u00e9keznek a hollywoodi filmekben id\u0151nk\u00e9nt megjelen\u0151 couleur locale ecsetvon\u00e1saira. Meg\u00e9rthetik teh\u00e1t, hogy mi\u00e9rt nem \u00e9rt\u00e9kelik az amerikai hadsereg harcosai azokat a h\u00e1bor\u00fat \u00e1br\u00e1zol\u00f3 harci jeleneteket, amelyeket Kalifornia st\u00fadi\u00f3iban vesznek fel. Elliot Paul \u00edr\u00f3, a k\u00f6vetkez\u0151ket mondta erre vonatkoz\u00f3lag egy cikk\u00e9ben, amely egy\u00e9bk\u00e9nt n\u00e1lunk n\u00e9h\u00e1ny pol\u00e9mi\u00e1t eredm\u00e9nyezett:<\/p>\n \u201eHa azt akarj\u00e1k, hogy az amerikai n\u00e9z\u0151 megismerje a n\u00e1ci vagy jap\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s vil\u00e1g\u00e1t, vagy meg\u00e9rtse, hogy mit jelent az inv\u00e1zi\u00f3, \u00e9s \u00e9rezze amit a t\u00f6bbi n\u00e9pek \u00e9reznek, amikor gyermekeiket, h\u00e1zaikat \u00e9s f\u00f6ldjeiket \u00e1ldozz\u00e1k fel a gy\u0151zelem\u00e9rt – akkor \u00faj filmalkot\u00f3kat kell h\u00edvnunk, olyanokat, akik ismerik a val\u00f3s\u00e1got.\u201d<\/em><\/p>\n \u00daj filmalkot\u00f3kat aligha h\u00edvnak meg addig, m\u00edg tart e korszak prosperit\u00e1sa. A mozi-bel\u00e9p\u0151 ugyanis az egyetlen \u00e1rucikk, amit nem jegyrendszerben adnak, \u00e9s ez a prosperit\u00e1s a legsil\u00e1nyabb filmek gy\u00e1rt\u00f3inak is sikert biztos\u00edt. Egy ki\u00e1br\u00e1ndult szerz\u0151nk a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen jellemezte ezt a helyzetet: \u201eMa, val\u00f3ban remekm\u0171vet kellene alkotni ahhoz, hogy egy filmmel p\u00e9nzt vesz\u00edts\u00fcnk.\u201d<\/p>\n Nem kell csod\u00e1lkozni azon, hogy Hollywood m\u00e9g nem alkotta meg azt a m\u0171vet, amely a mostani vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sz\u00e1m\u00e1ra oly nagy jelent\u0151s\u00e9g\u0171 volna, mint az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban volt a Nagy Par\u00e1d\u00e9 vagy a Nyugaton a helyzet v\u00e1ltozatlan. Val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a jelenlegi esem\u00e9nyeket, m\u00e9lt\u00f3 felid\u00e9z\u00e9sben, csak 1955 ut\u00e1n fogjuk a filmv\u00e1sznon megismerni Akkorra m\u00e1r az eml\u00e9kez\u00e9s sz\u0171ri le az esem\u00e9nyeket, \u00e9s hinni tudunk majd a reg\u00e9nyek, filmek fikci\u00f3inak. Ma m\u00e9g e filmek elhalv\u00e1nyulnak a dokumentumfilmek igazs\u00e1ga el\u0151tt, hiszen az ut\u00f3bbiakat val\u00f3ban a h\u00e1bor\u00fa helysz\u00edn\u00e9n vett\u00e9k fel. E dokumentumfilmeknek a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g csak minim\u00e1lis kivonat\u00e1t ismerhette meg a heti \u201eh\u00edrad\u00f3kban\u201d. K\u00e9s\u0151bb majd, e filmek kollekci\u00f3ja lesz legf\u0151bb tan\u00faja annak, hogy Hollywood is hozz\u00e1j\u00e1rult a h\u00e1bor\u00fas er\u0151fesz\u00edt\u00e9sekhez. Mert val\u00f3ban, a dokumentum vagy h\u00edrad\u00f3 filmek, a \u201ef\u00e9nyk\u00e9pezett riportok\u201d, \u00e9s minden olyan filmalkot\u00e1s, mely propagandisztikus, nevel\u00e9si vagy t\u00f6rt\u00e9nelmi c\u00e9lb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt, nagy r\u00e9szben a hollywoodi technikusoknak vagy azok tan\u00edtv\u00e1nyainak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 \u2013 ak\u00e1r az \u00c1llami Filmszolg\u00e1lat, ak\u00e1r a Hadsereg Filmszolg\u00e1lata volt a kivitelez\u0151.<\/p>\n A h\u00e1bor\u00fa legelej\u00e9n az Egyes\u00fclt \u00c1llamok korm\u00e1nya igen egyszer\u0171 felfedez\u00e9sre bukkant. Olyan egyszer\u0171re, hogy ez szinte m\u00e1r k\u00fcl\u00f6ncs\u00e9gnek t\u0171nt: olyan emberekre b\u00edzta a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 filmszolg\u00e1latok vezet\u00e9s\u00e9t, akiknek mesters\u00e9g\u00fck a film. S\u0151t, ami m\u00e9g rendk\u00edv\u00fclibb, megb\u00edzottait egyed\u00fcl csak szakmai k\u00e9pess\u00e9g\u00fck szerint v\u00e1logatta ki.<\/p>\n \u00cdgy t\u00f6rt\u00e9nt, hogy a hollywoodi filmgy\u00e1rt\u00e1s legjobb mesterei hozt\u00e1k l\u00e9tre az amerikai h\u00e1bor\u00fas filmeket. A Hadseregben Frank Capra rendez\u0151t kapit\u00e1nny\u00e1 nevezt\u00e9k ki. A L\u00e9gier\u0151kn\u00e9l szolg\u00e1l William Wyler \u00e9s George Stevens hadnagy, illetve kapit\u00e1ny. A Tenger\u00e9szetn\u00e9l John Ford m\u0171k\u00f6dik \u2013 hogy csak n\u00e9h\u00e1ny nevet eml\u00edtsek az amerikai filmgy\u00e1rt\u00f3k legjobbjai k\u00f6z\u00fcl. E mesterek, ma minden sz\u00fcks\u00e9ges anyagi eszk\u00f6z \u00e9s hatalom birtok\u00e1ban hatalmas filmfresk\u00f3k felv\u00e9tel\u00e9t vezetik. K\u00e9s\u0151bb majd, a b\u00e9k\u00e9s vil\u00e1g az \u0151 m\u0171veikb\u0151l fogja megismerni a h\u00e1bor\u00fa megd\u00f6bbent\u0151 r\u00e9szleteit.<\/p>\n Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok korm\u00e1nya m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta bel\u00e1tta a film fontoss\u00e1g\u00e1t. B\u00e9keid\u0151ben seg\u00edtette a hollywoodi filmek kivitel\u00e9t k\u00fclf\u00f6ldi piacokra \u2013 \u00e9s h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n a hollywoodi technikusok \u00e1ll\u00edtj\u00e1k \u00e9lenj\u00e1r\u00f3 technikai m\u00f3dszereiket a korm\u00e1ny szolg\u00e1lat\u00e1ba. Hollywood ma azt javasolja, hogy a film probl\u00e9m\u00e1it egy nemzetk\u00f6zi b\u00e9kekonferenci\u00e1n t\u00e1rgyalj\u00e1k meg. Val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy az amerikai korm\u00e1ny nem fogja ezt a javaslatot visszautas\u00edtani. Pedig valamikor milyen extravag\u00e1nsnak t\u0171nt volna!… Ezent\u00fal minden nagyobb orsz\u00e1gban a film, ak\u00e1rcsak a r\u00e1di\u00f3, nem egyed\u00fcl az ipar \u00e9s kereskedelem, hanem els\u0151sorban a korm\u00e1ny \u00fcgye lesz.<\/p>\n (1944)<\/em><\/p>\n Az amerikai t\u00e1rsadalmi film sehol sem tart.<\/em><\/p>\n Sok\u00e1ig azt hitt\u00fck, nagy j\u00f6v\u0151 \u00e1ll el\u0151tte, hogy tudat\u00e1ban van a felel\u0151ss\u00e9g\u00e9nek \u00e9s annak, hogy k\u00fcldet\u00e9se van az emberi igazs\u00e1gtalans\u00e1gok felfedez\u00e9s\u00e9ben, amelyet be kell t\u00f6ltenie. Azt v\u00e1rtuk, hogy v\u00e1dolni fog, hogy \u00edt\u00e9lni fog, hogy \u00fcgy\u00e9ssz\u00e9 v\u00e1ltoz\u00f3 tan\u00fa lesz. Hogy sask\u00e9nt fog lecsapni az igazs\u00e1gtalans\u00e1gokra. Hogy lesz\u00e1mol a csirkefog\u00f3kkal, kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3kkal, \u00e1lszentekkel. Hogy egy korszak \u00e9l\u0151 lelkiismerete lesz. Hogy megakad\u00e1lyozza a gonoszs\u00e1g terjed\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n Ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l n\u00e9zve az amerikai t\u00e1rsadalmi film csup\u00e1n a hib\u00e1kat h\u00e1nytorgatja fel, s erre nem ments\u00e9g Amerik\u00e1nak Eur\u00f3p\u00e1t\u00f3l val\u00f3 nagy t\u00e1vols\u00e1ga. Az amerikai t\u00e1rsadalmi film a szentiment\u00e1lis szocializmus r\u00e9gi ill\u00fazi\u00f3it eleven\u00edti fel. A t\u00f6rt\u00e9nelem \u00edt\u00e9l\u0151sz\u00e9ke el\u0151tt f\u0151szerepet adn\u00e1nk neki: az okos \u00e9s b\u00f6lcs b\u00edr\u00f3\u00e9t, aki biztos\u00edtja az igazs\u00e1g gy\u0151zelm\u00e9t, \u00e9s aki a szeg\u00e9nyek utols\u00f3 mened\u00e9ke.<\/p>\n Ismerj\u00fck el, hogy az amerikai t\u00e1rsadalmi film valaha jobban t\u00f6rekedett erre a szerepre, mint ma. Pr\u00e9dik\u00e1lt, de an\u00e9lk\u00fcl, hogy Istent emlegette volna. Megejt\u0151en j\u00f3s\u00e1gos volt, nemesen gyeng\u00e9d \u00e9s gy\u00fajt\u00f3 szavakat tudott mondani a gazdagok ridegs\u00e9g\u00e9r\u0151l. Ez k\u00f6nnyeket csalt a szem\u00fcnkbe, \u00e9s ezt a quaker erk\u00f6lcs\u00f6t egy olyan nemzet politikai \u00e9bred\u00e9s\u00e9nek tartottuk, amely \u00f6nb\u00edr\u00e1latot tart. A h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt Eur\u00f3pa sajt\u00f3ja tisztelgett Hollywood t\u00e1rsadalmi filmjei el\u0151tt \u2013 Mindennapi kenyer\u00fcnk, T\u00e9boly, Zs\u00e1kutca \u2013, amelyek mintha ugyanannak a racion\u00e1lis halad\u00e1snak, a sz\u00edv ugyanazon keresztes hadj\u00e1rat\u00e1nak lettek volna r\u00e9szei. Az id\u0151k folyam\u00e1n azonban ez a bizalmunk kih\u0171lt, de megmaradt egy bizonyos szellemi \u00e1llapot, helyesebben: \u00f6ntudatlan v\u00e1rakoz\u00e1s. Hajlamosak vagyunk ugyanis arra, hogy a mai amerikai filmek tan\u00fas\u00e1gt\u00e9teleit egy 30 \u00e9ves fejl\u0151d\u00e9si folyamat eredm\u00e9nyek\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelj\u00fck.<\/p>\n M\u00e1s szavakkal, \u00fagy kezelj\u00fck az amerikai t\u00e1rsadalmi filmet, mint eleven organizmust, amely mer\u00e9sz is, de megvannak a gyenges\u00e9gei, \u00e9s amely r\u00e9sze egy m\u00e9lys\u00e9ges folyamatnak, az emberi halad\u00e1snak. L\u00e9lekkel ruh\u00e1zzuk fel, vagy legal\u00e1bbis akarattal. \u00d6r\u00fcl\u00fcnk neki, ha \u00e1llhatatosnak mutatkozik, s k\u00e9zzel-l\u00e1bbal b\u00edztatjuk. De felh\u00e1borodunk a vaks\u00e1gain, vele egy\u00fctt keserg\u00fcnk, ha bele\u00fctk\u00f6zik a cenz\u00far\u00e1ba, s kudarcai \u00fagy f\u00e1jnak, mint a saj\u00e1t kudarcaink. Ez a nagy, bizonytalan l\u00e9ny, a mi lelkiismeret\u00fcnk hordoz\u00f3ja is, \u00e9s ez a t\u00e9ny bizonyos ihletetts\u00e9get k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt imm\u00e1r k\u00e9t nemzed\u00e9k e t\u00e1rgyk\u00f6rr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 tanulm\u00e1nyainak.<\/p>\n \u0150r\u00fclt rem\u00e9nyek \u00e9s vad k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9sek k\u00f6zt h\u00e1ny\u00f3dva, s\u00fcketn\u00e9ma p\u00e1rbesz\u00e9det folytattunk a hollywoodi \u00e1lomgy\u00e1rral, amely – mik\u00e9nt ezt az esem\u00e9nyek bizony\u00edtj\u00e1k – csup\u00e1n erk\u00f6lcspr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3 volt. Olvassuk csak el a r\u00e9gi sz\u00f6vegeket: az amerikai Lewis Jacobs\u00e9t, a francia Moussinac\u00e9t vagy Brasillach\u00e9t, az olasz Tom Granich\u00e9t vagy Fausto Salvadori\u00e9t. Ezek a tanulm\u00e1nyok azon a hiten alapulnak, hogy az amerikai t\u00e1rsadalmi film folyamatos \u00e9s egys\u00e9ges. Ezek a tanulm\u00e1ny\u00edr\u00f3k roppantul csod\u00e1lkoztak volna, ha azt mondtuk volna nekik, hogy megk\u00f6zel\u00edt\u00e9si m\u00f3dszer\u00fckben egy metafizikus k\u00f6zvet\u00edt\u0151 elem van: egy elvont teremtm\u00e9ny, egy mag\u00e1nval\u00f3: az amerikai t\u00e1rsadalmi film, mint olyan.<\/p>\n A val\u00f3s\u00e1gban a hollywoodi t\u00e1rsadalmi film ellent\u00e9tes \u00e9rdekek sz\u00e1mtani \u00f6sszege.<\/p>\n A gy\u00e1rt\u00e1s szintj\u00e9n a forgat\u00f3k\u00f6nyv kiv\u00e1laszt\u00e1sa a piac \u00e1ll\u00e1s\u00e1nak f\u00fcggv\u00e9nye. A filmel\u0151ad\u00e1s, m\u00e1r a kezdetek \u00f3ta, a fikci\u00f3 \u00e9s a tan\u00fas\u00e1gt\u00e9tel k\u00f6z\u00f6tt ingadozik. Ez az ingadoz\u00e1s nem csup\u00e1n a gazdas\u00e1gi helyzet vagy a politikai f\u00fcgg\u00e9s szimpla k\u00f6vetkezm\u00e9nye. Amerik\u00e1ban az 1929-es gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g a feledtet\u0151 filmeknek kedvezett, amelyek sz\u00e9pl\u00e1nyokon alapultak, s a t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1g felmutat\u00e1s\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9glete csak k\u00e9s\u0151bb jelentkezett, a konszolid\u00e1ci\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9vel. A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00f3haja is k\u00f6zrej\u00e1tszott ebben, azonban a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny hangja akkor jelentkezett, amikor a legkev\u00e9sb\u00e9 v\u00e1rt\u00e1k \u00e9s minden \u00fagy t\u00f6rt\u00e9nt, mintha a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00edv\u00e1ns\u00e1ga biztos alap \u00e9s lutri lett volna egyszerre. Azonban az a fogalom, amelyet a gy\u00e1rt\u00f3k a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00edv\u00e1ns\u00e1g\u00e1r\u00f3l kialak\u00edtottak maguknak, \u00f6nmag\u00e1ban v\u00e9ve meglehet\u0151sen kategorikus parancs.<\/p>\n A piac helyzet\u00e9hez m\u00e9g a hitek \u00e9s a tilalmak j\u00e1rulnak. Az, hogy egy t\u00e1rsadalom mennyit t\u0171r el, hogy elmondjanak r\u00f3la, az annak a f\u00fcggv\u00e9nye, hogy mi mindenr\u0151l kell hallgatni.<\/p>\n Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban a t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet nyom\u00e1sa rendk\u00edv\u00fcl sokf\u00e9le \u00e9s nagyon hat\u00e1sos: van t\u00e9nyleges cenz\u00fara, van \u00f6n-cenz\u00fara, az ellenz\u00e9k elszigetelt, azt\u00e1n a rendez\u0151k \u00e9letm\u00f3dja… Az okoss\u00e1g frigyre l\u00e9pett a gy\u00e1vas\u00e1ggal. A kompromisszum ir\u00e1ny\u00e1ba vezet\u0151 \u00fat olyan k\u00e9nyelmes \u00e9s olcs\u00f3 volt, hogy azon a legszebb sz\u00e1nd\u00e9kok is elvesztek. \u00c9s szerepe van itt egy harmadik v\u00e1ltoz\u00f3nak is: a filmm\u0171v\u00e9szek erk\u00f6lcsi kiszipolyoz\u00e1sa. A h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt a legharciasabb filmm\u0171v\u00e9szek, vagy a N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l j\u00f6tt antifasiszt\u00e1k, 5-8 \u00e9vig b\u00edrtak helyt\u00e1llni. Azt\u00e1n elmer\u00fcltek a t\u00f6megben. Egy m\u0171v\u00e9sz \u00e9letk\u00e9pess\u00e9ge hamar kimer\u00fcl, ha t\u00fal sokat kell harcolnia \u00e9s t\u00fal sok fronton. Az embernek \u2013 egy sz\u00e1l tollal a kez\u00e9ben \u2013 el\u00e9g k\u00f6nny\u0171 h\u0171nek lennie \u00f6nmag\u00e1hoz mindhal\u00e1lig. A filmben azonban nagyon sok kapcsolatot kell elv\u00e1gni, sok mindenkit kell meggy\u0151zni ahhoz, hogy az alkot\u00e1s megfeleljen annak az eszm\u00e9nynek, amelynek a jegy\u00e9ben fogant.<\/p>\n Mindezek a t\u00e9nyez\u0151k az amerikai t\u00e1rsadalmi filmben \u00e9des\u00edt\u0151szerk\u00e9nt hatottak. Sohasem volt ennek a filmnek olyan polemikus \u00e9le, sem olyan erk\u00f6lcsi b\u00e1tors\u00e1ga, mint amilyet p\u00e9ld\u00e1ul a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti francia kritika olyan meghat\u00f3 hittel tulajdon\u00edtott neki. Azonban, annak ellen\u00e9re, hogy az amerikai t\u00e1rsadalmi film nem tart sehol, hogy fel\u0151rl\u0151d\u00f6tt, hogy teli van ellentmond\u00e1ssal, annyit m\u00e9gis el kell ismern\u00fcnk, hogy ezek a filmek \u00f6nmagukban szeml\u00e9lve, az adott pillanatban, m\u00e9gis el akartak valamerre indulni.<\/p>\n A n\u00e9ger-k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l, vagy a nyugati part dokkmunk\u00e1sair\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00f6n az ember nem dolgozhat an\u00e9lk\u00fcl, hogy ne adjon bele valamit \u00f6nmag\u00e1b\u00f3l. A sz\u00e1nd\u00e9kok t\u00f6bbnyire elt\u0171nnek az \u00fat folyam\u00e1n, de ehhez az kellett, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n meglegyenek. Valakinek – a forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3nak, a producernek, vagy a rendez\u0151nek – volt valami mondanival\u00f3ja. Hogy ez a kifejez\u00e9si sz\u00e1nd\u00e9k eltorzult, hogy a forgat\u00e1s k\u00f6zben \u00e1talakult, hogy az alkot\u00f3k a gy\u00e1rt\u00f3 r\u00e9sz\u00e9r\u0151l k\u00f6z\u00f6mb\u00f6ss\u00e9get tapasztaltak a gy\u00e1rtm\u00e1ny ir\u00e1nt, mindez nem \u00e9rinti azt a kiv\u00e9teles pillanatot, amikor a film m\u00e9g erk\u00f6lcsi elhat\u00e1roz\u00e1s volt.<\/p>\n Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a j\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9koknak \u00e9s az akad\u00e1lyoknak ez a kibogozhatatlan sz\u00f6vev\u00e9nye semmif\u00e9le kapcsolatban sincs a politikai harcoss\u00e1ggal. Ennek ellen\u00e9re az amerikai t\u00e1rsadalmi filmnek a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt rendk\u00edv\u00fcl nagy tekint\u00e9lye volt a baloldali kritika el\u0151tt, s\u0151t a francia baloldali kritika a prolet\u00e1r testv\u00e9ris\u00e9g jeleit v\u00e9lte felfedezni benn\u00fck. S a baloldali szervezetek is bizonyos lelkesed\u00e9ssel n\u00e9zt\u00e9k meg p\u00e9ld\u00e1ul a Mindennapi kenyer\u00fcnk c. filmet. T\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e1vlatb\u00f3l szeml\u00e9lve erre az \u00e9desgy\u00f6k\u00e9r-sz\u00edv\u0171 baloldalis\u00e1gra tal\u00e1lhatunk bizonyos ments\u00e9geket. Az ilyen jelleg\u0171 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s a francia N\u00e9pfronthoz kapcsol\u00f3dik, ahhoz a l\u00e1zas igyekezethez, amely akkoriban minden\u00fctt sz\u00f6vets\u00e9geseket akart felfedezni. Eg\u00e9szen k\u00f6zeli dolognak \u00e9rezt\u00e9k m\u00e1r a szocializmust, a kez\u00fck \u00fcgy\u00e9ben lev\u0151nek, mint a csillagokat j\u00faliusi \u00e9jszak\u00e1kon. Roosevelt, a gyapotmez\u0151k n\u00e9gerei \u00f6sszekeveredtek a Bastille k\u00f6r\u00fcli felvonul\u00e1sokkal, hogy mindebb\u0151l kialakuljon egy testv\u00e9ri vil\u00e1g k\u00e9pe. \u00dagyhogy a n\u00e9z\u0151k v\u00e9g\u00fcl is nem a Mindennapi kenyer\u00fcnket l\u00e1tt\u00e1k, hanem valami m\u00e1st, egy m\u00e1sik filmet, az vonult el lelki szemeik el\u0151tt.<\/p>\n Tal\u00e1n felesleges is mondanunk, hogy az effajta ill\u00fazi\u00f3k, a m\u00e1b\u00f3l visszatekintve szertefoszlanak? A filmm\u00fazeumok kegyetlen retrospekt\u00edvjei megfosztott\u00e1k ezeket a filmeket kedves \u00e9l\u0151sdij\u00fckt\u0151l, a lelkesed\u00e9st\u0151l. A filmek ma \u00fagy ker\u00fclnek ki feh\u00e9r dobozaikb\u00f3l, ahogyan Hollywoodban elk\u00e9sz\u00fcltek, vagyis t\u00e1lal\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n A h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti \u00e9vek t\u00fcze azonban elhamvadt, a n\u00e9pfront 1936-ban felemelt \u00f6klei lehanyatlottak, s az amerikai t\u00e1rsadalomkritikai film igen s\u00falyos viszontags\u00e1gok k\u00f6z\u00e9 ker\u00fclt, \u00e9s a sz\u00e9ls\u0151jobboldali kritika k\u00f6r\u00e9ben szinte gy\u0171l\u00f6let t\u00e1rgya lett. A felszabadul\u00e1s ut\u00e1n dogmatizmus sz\u0171r\u0151d\u00f6tt be a marxista gondolkoz\u00e1sba, inkviz\u00edtori elveket munk\u00e1lt ki \u00e9s a m\u0171alkot\u00e1sok megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9nek szinte rend\u0151ri m\u00f3dszer\u00e9t. A szavak \u00e9rtelme megv\u00e1ltozott. Az \u00f6r\u00f6m \u00e9rzelmei \u00e9s a kollekt\u00edv lelkesed\u00e9s hely\u00e9be a b\u00fcrokratikus g\u00e9pezet tagl\u00f3ja l\u00e9pett. Valami meghalt. A szillogizmusok jeges pokl\u00e1ba l\u00e9pt\u00fcnk.<\/p>\n Nagyon \u00e9rdekes, hogy ez az \u0151r\u00fclt logika (amely k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tett burzso\u00e1 tudom\u00e1ny \u00e9s prolet\u00e1r tudom\u00e1ny k\u00f6z\u00f6tt is), Franciaorsz\u00e1gban p\u00e9ld\u00e1ul r\u00e1kapott arra, hogy lelkesedj\u00e9k a francia filmek\u00e9rt, csup\u00e1n az\u00e9rt, mert franci\u00e1k voltak, vagyis nemzetiek… Csakhogy ennek a lelkesed\u00e9snek volt egy bibije: ezek is kapitalista filmek voltak. Ne vitatkozzunk azonban ezzel, mert ez odavezetne, hogy elemezn\u00fcnk kellene a baloldali dogmatizmus \u00e9s a jobboldali taktika sz\u00f6rny\u0171s\u00e9ges h\u00e1zass\u00e1g\u00e1t, amely tal\u00e1n a szt\u00e1linizmus alapja volt. Jelents\u00fck ki egyszer\u0171en, hogy a hidegh\u00e1bor\u00fa k\u00e1t\u00e9i szinte elferd\u00edtett\u00e9k a l\u00e1t\u00e1st, \u00e9s hogy 15 \u00e9ven \u00e1t a Metro, a Fox, a Warner \u00e9s az R.K.O. t\u00e1rsadalomkritikai filmjeit lek\u00f6pd\u00f6st\u00e9k.<\/p>\n Hol az igazs\u00e1g? Tal\u00e1n mondanom sem kell, hogy sem a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti \u00e9vek naiv lelkesed\u00e9s\u00e9ben, sem a szagl\u00e1sz\u00f3 szocialista realizmusban. Az amerikai t\u00e1rsadalomkritikai filmnek semmi k\u00f6ze sincs az akt\u00edv politikai tettekhez, nem h\u0151sk\u00f6ltem\u00e9nyek a prolet\u00e1r nemzetk\u00f6zis\u00e9gekr\u0151l, azonban t\u00f6bb figyelmet \u00e9rdemelnek p\u00e9ld\u00e1ul, mint a H\u00e1rom test\u0151r vagy A kir\u00e1ly bolondja.<\/p>\n El\u0151sz\u00f6r is tudnunk kell, hogy mir\u0151l van sz\u00f3. Az amerikai t\u00e1rsadalomkritikai filmet mindenekel\u0151tt az alkalmazkod\u00e1s \u00e9s az egyens\u00faly m\u00edtosza vez\u00e9rli, \u00e9s saj\u00e1t kett\u0151s term\u00e9szete: \u00e1ru is, de ez nem jelentheti azt, hogy elvitathatjuk t\u0151le b\u00e1rmif\u00e9le tan\u00fas\u00e1gt\u00e9tel \u00e9rt\u00e9k\u00e9t. Ha nem is tart semerre, m\u00e9gis van valahol. Persze, ennek a tan\u00fanak nem kell elhinni minden szav\u00e1t. Ez a tan\u00fa kertel, habozik, mell\u00e9besz\u00e9l. Semmit sem lehet vele el\u00e9rni. Ennek a m\u0171v\u00e9szetnek a vallom\u00e1s\u00e1ban mindig tal\u00e1lhatunk egy j\u00f3 adag hazugs\u00e1got \u00e9s \u00f6ntetszelg\u00e9st, amely azonban, v\u00e9gs\u0151 soron, a \u201ecsoportkoh\u00e9zi\u00f3\u201d k\u00f6vetkezm\u00e9nye. Mindenk\u00e9ppen \u00e9rdemes azonban arra, hogy r\u00e1k\u00e9rdezz\u00fcnk.<\/p>\n Az \u00e1lomgy\u00e1rakban k\u00e9sz\u00fclt t\u00e1rsadalomkritikai film fogyaszt\u00e1si cikk, amely meg\u00e9rinti a fogyaszt\u00f3k szellem\u00e9t, de sem sz\u00edve, sem \u00f6kle nincs. \u00c1ru \u00e9s a kor t\u00fckre egyszerre, s doboz\u00e1ba z\u00e1rva annak kell venn\u00fcnk, ami: l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g, amelyet egy olyan t\u00e1rsadalom hoz l\u00e9tre, amelynek stabilit\u00e1si t\u00e9nyez\u0151i, vez\u00e9reszm\u00e9i \u00e9s erk\u00f6lcsei mindig felette \u00e1llnak a zavar\u00f3 t\u00e9nyez\u0151knek. A maga kacskaring\u00f3s \u00e9s lakkoz\u00f3 m\u00f3dj\u00e1n, teh\u00e1t az amerikai t\u00e1rsadalomkritikai film is felt\u00e1rhat ellent\u00e9teket, megmutathat rejtett fesz\u00fclts\u00e9geket.<\/p>\n A hat\u00e1rok: v\u00e1ltoznak. Vegy\u00fck a n\u00e9gerk\u00e9rd\u00e9st p\u00e9ld\u00e1ul: a h\u00e1bor\u00faig tilalmas volt, majd ellentmond\u00e1sosan \u00e9s szentiment\u00e1lisan kezelt\u00e9k, helytelen\u00edtve a kegyetlenked\u00e9st \u00e9s az \u00f6nk\u00e9nyt, hogy v\u00e9g\u00fcl eljussanak az utols\u00f3 okoskod\u00e1shoz, a faji elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9shez (feh\u00e9rek a feh\u00e9rekkel, fe\u00acket\u00e9k \u00e9s \u00e1l feh\u00e9rek a feket\u00e9kkel). Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l Elia Kazan Pinky c. filmje kit\u0171n\u0151 hat\u00e1rt\u0171r\u00e9si tesztnek tekinthet\u0151 1950 t\u00e1j\u00e1n.<\/p>\n Ahogyan azonban a hatvanas \u00e9vekhez k\u00f6zeled\u00fcnk, azoknak az \u00e9rettebb embereknek az \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s\u00e9re, akik m\u00e1r nem osztott\u00e1k apjuk elvakult gy\u0171l\u00f6let\u00e9t, n\u00e9h\u00e1ny hat\u00e1rozottabb l\u00e9p\u00e9st is tettek: Stanley Kramer Megbilincseltek (The Defiant Ones) c. 1958-ban k\u00e9sz\u00fclt filmje a rasszok egyenl\u0151s\u00e9g\u00e9nek elv\u00e9t v\u00e9delmezi, noha egy extr\u00e9m esetet v\u00e1laszt ki, k\u00e9t fegyencet, akik egym\u00e1shoz vannak bilincselve. T\u00e9tel\u00e9nek bizony\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00fagy dramatiz\u00e1lja, ahogy kell, m\u00e9g a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1gra val\u00f3 t\u00e1voli hivatkoz\u00e1ssal is, egy utols\u00f3 sz\u00f3noki \u00f3v\u00e1sban. Azonban ami\u00f3ta Amerik\u00e1ban a faji egyenl\u0151s\u00e9g \u2013 az elvi s\u00edkr\u00f3l let\u00e9rve \u2013 a gyakorlatban kezd jelentkezni, \u00e9s itt \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9sbe ker\u00fcl a d\u00e9li korm\u00e1nyz\u00f3k ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1val, vagyis az \u00e1llami hatalommal, akkor az amerikai film rendk\u00edv\u00fcl okoss\u00e1 v\u00e1lik. A t\u0171r\u00e9shat\u00e1r \u00f6sszesz\u0171k\u00fcl, \u00e9s a n\u00e9gerk\u00e9rd\u00e9s olyan \u00e9get\u0151 napi aktualit\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lik, amelyn\u00e9l a kamera jelenl\u00e9te m\u00e1r nem k\u00edv\u00e1natos.<\/p>\n M\u00e1s id\u0151kben m\u00e1s volt a hat\u00e1r. Semmi sem hat\u00e1sosabb bizony\u00edt\u00e9k erre, mint \u00fagy 30 \u00e9vvel ezel\u0151tt a New Deal korszaka, \u00e9s King Vidor ekkor k\u00e9ssz\u00fclt filmje, a Mindennapi kenyer\u00fcnk (Our Daily Bread, 1934), valamint Elia Kazan filmje, a Vad foly\u00f3 (Wild River, 1960). Vidornak hazafias \u00e9rz\u00fcletei vannak \u00e9s pion\u00edrjai, amelyek egy\u00fctt szolg\u00e1lj\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g boldogul\u00e1s\u00e1t. Harminc \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a hangnem megv\u00e1ltozik. A New Deal-b\u0151l csup\u00e1n egy nagy adminisztrat\u00edv feladat eml\u00e9ke maradt meg, \u00e9s a korszakos halad\u00e1s impresszi\u00f3ja, amelybe t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Roosevelt kezdem\u00e9nyez\u00e9sei is beletartoznak. Kazan a T.V.A., a \u201eTennessee Valley Authority\u201d alap\u00edt\u00e1s\u00e1t id\u00e9zi fel, \u00e9s egy kisbirtok kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1t, amelyet elbor\u00edt az \u00e1rv\u00edz. V\u00e9ge m\u00e1r a szolidarit\u00e1si \u00e9s a harci daloknak. A T.V.A. emberei m\u00e1r nem pion\u00edrok, hanem funkcion\u00e1riusok. Erej\u00fck abban van, hogy m\u00e9g hib\u00e1ikban is a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e1rama kering. Alkalmazz\u00e1k a Washingtonb\u00f3l j\u00f6tt rendeleteket, amelyek azt mondj\u00e1k nekik: \u201eSeg\u00edtsetek magatokon!” Az energia, a jellem helyet v\u00e1ltoztatott, \u00e9s a kisaj\u00e1t\u00edtottak, a maradi f\u00f6ldbirtokosok folytatnak nagyszer\u0171, de rem\u00e9nytelen harcot. A film dialektikusan \u00f6sszevegy\u00edtette a huszonkilences v\u00e1ls\u00e1got \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni konjunkt\u00far\u00e1t, az oszt\u00e1lyharcot \u00e9s a nemzeti nagys\u00e1got, \u00e9s \u2013 harminc \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb \u2013 a New Deal m\u00e1r nagyon apr\u00f3 csillagocska lett az Egyes\u00fclt \u00c1llamok eg\u00e9n.<\/p>\n Akkor h\u00e1t mi\u00e9rt kell a sz\u00fanyogb\u00f3l elef\u00e1ntot csin\u00e1lni, k\u00e9rdezhetn\u00e9nk. Mire j\u00f3 \u00fagy kezelni az amerikai t\u00e1rsadalomkritikai filmet, mint egy \u00e1rul\u00f3 vagy a szav\u00e1t visszavon\u00f3 bar\u00e1tot? Vajon nem a szt\u00e1linizmus maradv\u00e1nya ez, amely kozmikus m\u00e9retekben d\u00edszemelv\u00e9nyr\u0151l \u00edt\u00e9l J\u00f3 \u00e9s Rossz k\u00f6z\u00f6tt?<\/p>\n (Borde, Raymond, In. POSITIF, 1964. 64-65.sz.)<\/em><\/p>\n Kabar\u00e9sz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt kezdte p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t. Sz\u00ednpadi kom\u00e9di\u00e1kat, filmforgat\u00f3k\u00f6nyveket \u00edrt. A hetvenes \u00e9vekt\u0151l j\u00e1t\u00e9k\u00e1val \u00e9s rendez\u00e9s\u00e9vel az amerikai filmv\u00edgj\u00e1t\u00e9k egyik meghat\u00e1roz\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Nagyon term\u00e9keny alkot\u00f3, n\u00e9h\u00e1ny rendez\u00e9sei k\u00f6z\u00fcl: Fogd a p\u00e9nzt \u00e9s fuss! (1969), Annie Hall (1977), Manhattan (1979), Hannah \u00e9s n\u0151v\u00e9rei (1986).<\/p>\n Olasz sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa amerikai filmrendez\u0151. Kaliforni\u00e1ban m\u00e9rn\u00f6knek tanult, \u201egagmank\u00e9nt”, asszisztensk\u00e9nt ker\u00fclt kapcsolatba a filmgy\u00e1rt\u00e1ssal az amerikai burleszk mesterein kereszt\u00fcl. Els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 j\u00e1t\u00e9kfilmj\u00e9t 1928-ban rendezte.<\/p>\n Olasz-amerikai sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa rendez\u0151-forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3, producer. Az \u201e\u00daj Hollywood” mozgalom motorja, elind\u00edt\u00f3ja. Fontosabb filmjei: A keresztapa I-III. (1972, 1974, 1990), Apokalipszis most (1979)<\/p>\n Magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa filmrendez\u0151. Budapesten sz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt, sz\u00ednpadi mindenesk\u00e9nt kezdte p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t. A filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9ssel \u2013 Sj\u00f6str\u00f6m asszisztensek\u00e9nt \u2013 Sv\u00e9dorsz\u00e1gban ker\u00fclt kapcsolatba. 1919-ben r\u00e9szben politikai okok miatt elhagyta Magyarorsz\u00e1got. Els\u0151 amerikai filmj\u00e9t 1926-ban k\u00e9sz\u00edtette, \u00e9s hamarosan szaktekint\u00e9lly\u00e9 v\u00e1lt Hollywoodban. Legh\u00edresebb rendez\u00e9se a Casablanca (1943).<\/p>\n Amerikai rendez\u0151, a hatvanas \u00e9vek v\u00e9gi filmdivatot meglovagl\u00f3 Eper \u00e9s v\u00e9r (1969) ut\u00e1n nem \u00e9rt el jelent\u0151s sikereket.<\/p>\n Akci\u00f3filmek \u00e9s v\u00edgj\u00e1t\u00e9kok specialist\u00e1ja. 1918-t\u0151l dolgozott rendez\u0151k\u00e9nt az amerikai filmiparban.<\/p>\n Az \u00f6tvenes \u00e9vekben \u201el\u00e1zad\u00f3 fiatal\u201d szerepekkel kezdte p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t. A hatvanas \u00e9vek. v\u00e9g\u00e9t\u0151l sikeres sz\u00edn\u00e9sz \u00e9s rendez\u0151, az \u201e\u00daj Hollywood” form\u00e1l\u00f3ja. Fontosabb filmjei: Szel\u00edd motorosok (1969), Apokalipszis most (1979), K\u00e9k b\u00e1rsony (1986), Az amerikai bar\u00e1t (1977), Tiszta rom\u00e1nc (1993).<\/p>\n Isztambulban sz\u00fcletett, g\u00f6r\u00f6g sz\u00fcl\u0151k gyermekek\u00e9nt, de tanulm\u00e1nyait m\u00e1r az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban v\u00e9gezte. Sz\u00ednpadi rendez\u0151nek indult, a filmmel 1937-ben ker\u00fclt kapcsolatba. Az \u00f6tvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9re \u00e9rkezett p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak cs\u00facs\u00e1ra. Olyan szt\u00e1rok felfedez\u00e9se f\u0171z\u0151dik a nev\u00e9hez, mint Marlon Brando, James Dean vagy Warren Beatty. Fontosabb filmjei: A v\u00e1gy villamosa (1952), A rakparton (1954), \u00c9dent\u0151l keletre (1955).<\/p>\n Filmkutat\u00f3k\u00e9nt, v\u00e1g\u00f3k\u00e9nt, forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3k\u00e9nt kezdte p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t. 1949-t\u0151l filmv\u00e1llalkoz\u00f3k\u00e9nt, f\u00fcggetlen producerk\u00e9nt lett igen sikeres. 1955-t\u0151l rendezett filmeket. Fontosabb filmjei: A megbilincseltek (1958), Aki szelet vet (1960), \u00cdt\u00e9let N\u00fcrnbergben (1961)<\/p>\n A vil\u00e1g filmt\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek klasszikusa. N\u00e9met filmrendez\u0151, aki a fest\u0151m\u0171v\u00e9szi p\u00e1ly\u00e1t hagyta ott a mozg\u00f3k\u00e9p kedv\u00e9\u00e9rt. Legh\u00edresebb alkot\u00e1s\u00e1t, a Metropolist m\u00e9g N\u00e9metorsz\u00e1gban forgatta, de 1934-ben politikai okokb\u00f3l Amerik\u00e1ba emigr\u00e1lt, ahol id\u0151vel egyre ink\u00e1bb krimik \u00e9s saj\u00e1tos st\u00edlus\u00fa akci\u00f3filmek rendez\u0151jek\u00e9nt tartott\u00e1k sz\u00e1mon.<\/p>\n Gyereksz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt kezdte p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t. K\u00e9s\u0151bb sz\u00ednpadi sz\u00edn\u00e9sz; 1950-t\u0151l telev\u00edzi\u00f3s rendez\u0151, producer lett. Fontosabb filmjei: Tizenk\u00e9t d\u00fch\u00f6s ember (1956), A domb (1965).<\/p>\n Fiatalon sz\u00ednh\u00e1zzal foglalkozott, k\u00e9s\u0151bb \u201egagman” lett Hollywoodban. R\u00f6vid filmkom\u00e9di\u00e1k \u00edr\u00e1s\u00e1val, rendez\u00e9s\u00e9vel t\u00f6rt ki az ismeretlens\u00e9gb\u0151l.<\/p>\n Hollywoodi klasszikus. Ukrajn\u00e1ban sz\u00faletett, Oroszorsz\u00e1gban, N\u00e9metorsz\u00e1gban, Belgiumban v\u00e9gezte tanulm\u00e1nyait. 1920-ban v\u00e1g\u00f3k\u00e9nt ker\u00fclt kapcsolatba az amerikai filmiparral, de nagyon hamar filmet is rendezett. Foglalkozott Broadway-darabok sz\u00ednrevitel\u00e9vel, \u00e9lete alkony\u00e1n TV producerk\u00e9nt is sikeres volt.<\/p>\n Amerikai \u00edr\u00f3-rendez\u0151. A negyvenes \u00e9vekben mint saj\u00e1tos, k\u00fcl\u00f6n \u00faton j\u00e1r\u00f3 hollywoodi tehets\u00e9get tartott\u00e1k sz\u00e1mon. Az \u00f6tvenes \u00e9vekben f\u00f6lhagyott a rendez\u00e9ssel \u00e9s visszavonult. Franciaorsz\u00e1gban telepedett le.<\/p>\n Amerikai filmrendez\u0151, \u00edr\u00f3, sz\u00edn\u00e9sz. Fest\u0151nek k\u00e9sz\u00fclt, de ifj\u00fa kor\u00e1t\u00f3l sz\u00e1mon tartott\u00e1k m\u00e1r mint sz\u00ednpadi sz\u00edn\u00e9szt Hollywood figyelm\u00e9t egy nagyhat\u00e1s\u00fa, p\u00e1nikkelt\u0151 r\u00e1di\u00f3j\u00e1t\u00e9kkal h\u00edvta f\u00f6l mag\u00e1ra 1938-ban. 1941-t\u0151l rendezett filmeket; a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni Hollywood fenegyereke. Fontosabb filmjei: Aranypolg\u00e1r (1941), Az Ambersonok t\u00fcnd\u00f6kl\u00e9se (1942).<\/p>\n Az amerikai film klasszikusa. P\u00e1rizsban nevelkedett, 1920-t\u00f3l dolgozott Hollywoodban, 1925-t\u0151l filmrendez\u0151k\u00e9nt. Alacsony k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s\u0171 westernekkel h\u00edvta f\u00f6l mag\u00e1ra a figyelmet. Olyan n\u00e9pszer\u0171 filmek f\u0171z\u0151dnek a nev\u00e9hez, mint a R\u00f3mai vak\u00e1ci\u00f3 (1953) vagy a Ben Hur (1959).<\/p>\n Osztr\u00e1k sz\u00fclet\u00e9s\u0171 filmalkot\u00f3. Eur\u00f3pai filmes tapasztalatokkal \u00e9rkezett Hollywoodba 1929-ben.<\/p>\n Az antropol\u00f3gus a t\u00e1rsadalom b\u00e1rmely szegmens\u00e9t az eg\u00e9sz r\u00e9sz\u00e9nek tekinti; Hollywood az \u0151 sz\u00e1m\u00e1ra az Egyes\u00fclt \u00c1llamok r\u00e9sze \u00e9s mindkett\u0151t a nyugati civiliz\u00e1ci\u00f3 t\u00e1gabb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben szeml\u00e9li. A filmipar probl\u00e9m\u00e1i nem egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3ak.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":356,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_jetpack_memberships_contains_paid_content":false,"footnotes":""},"categories":[12],"tags":[198,189,196,191,192,190,136,197,194,193,195],"class_list":["post-87","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-fejezetek-a-filmtoertenetbol","tag-amerikai-film","tag-coppola","tag-dennis-hopper","tag-filmipar","tag-happy-end","tag-hollywood","tag-kertesz-mihaly","tag-orson-welles","tag-tarsadalomtortenet","tag-william-wyler","tag-woody-allen"],"yoast_head":"\n
\nBoston: Little, Brown and Co., 1950)<\/em><\/p>\n7.2. Az \u00e1rtatlans\u00e1g szertart\u00e1sai<\/h1>\n
\nPersze az \u00e1ldozatok \u00e1rtatlans\u00e1ga a filmekben gyakran minden m\u00e1sn\u00e1l form\u00e1lisabb k\u00e9rd\u00e9snek t\u0171nik. A melodr\u00e1mai Rettenetes T\u00e9ved\u00e9s Hollywood legf\u0151bb eszk\u00f6ze arra, hogy fl\u00f6rt\u00f6lj\u00f6n a trag\u00e9di\u00e1val an\u00e9lk\u00fcl, hogy igaz\u00e1n a szem\u00e9be n\u00e9zne. Az \u00dcv\u00f6lt\u0151 szelek (Wuthering Height, 1939) filmv\u00e1ltozat\u00e1ban Catherine Earnshaw \u00e9let\u00e9nek k\u00e9t kib\u00e9k\u00edthetetlen fele \u2013 rem\u00e9nytelen v\u00e1gy\u00f3d\u00e1sa mind Heathcliff, mind az Edgar Lintonnal biztos\u00edtott civiliz\u00e1lt l\u00e9t ut\u00e1n \u2013 a szerencs\u00e9tlen id\u0151z\u00edt\u00e9s \u00e1ldozat\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik, mik\u00f6zben a reg\u00e9nyb\u0151l \u00e1tker\u00fcl a filmbe, ahogy George Bluestone mondja. Heathcliff olyan lassan k\u00e9sz\u00fcl\u0151dik neki, hogy elmenjen szerencs\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lni, hogy Catherine m\u00e1r Linton feles\u00e9ge. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen, az Elf\u00fajta a sz\u00e9lben Rhett Butler egyszer\u0171en nem tudja, Scarlett mennyire szereti \u0151t, \u00e9s elmegy a k\u00f6dbe a csomagj\u00e1val. A m\u0171v\u00e9szek az\u00e9rt szenvednek az olyan filmekben, mint az Egy eml\u00e9kezetes dal (A Song to Remember, 1945) \u00e9s a K\u00e9k rapsz\u00f3dia (Rhapsody in Blue, 1945), mert \u2013 mint Pauline Kael mondja \u2013 nem tudnak annyit az ut\u00f3korr\u00f3l, mint mi. Minden az elmulasztott lehet\u0151s\u00e9geken \u00e9s a szinte azonnal kinyilv\u00e1n\u00edtott ut\u00f3lagos b\u00f6lcsess\u00e9geken m\u00falik: a melodr\u00e1m\u00e1nak az utols\u00f3 percben \u00e9rkez\u0151 lovass\u00e1ggal ellent\u00e9tes fog\u00e1sa ez. A lovass\u00e1g egy perccel k\u00e9s\u0151bb \u00e9rkezik, mint kellene Az Ox- Bow-i esetben sz\u00f3 szerint ez t\u00f6rt\u00e9nik a seriffel, aki a h\u00edrt hozza, hogy nem is volt gyilkoss\u00e1g. Azt, hogy az ember elrontja vagy elveszti \u00e9let\u00e9t, olyasminek tekintik ezek a filmek, mint mikor lek\u00e9snek egy vonatot vagy elv\u00e9tik a l\u00e9p\u00e9st a magasban. Az irt\u00f3zatos v\u00e9letlen baleset minden p\u00e1tosza megvan benne, de semmi sincs benne a trag\u00e9dia kem\u00e9nys\u00e9g\u00e9b\u0151l. Lesznek m\u00e1s vonatok \u00e9s m\u00e1s \u00f6sv\u00e9nyek \u2013 legal\u00e1bbis m\u00e1s emberek sz\u00e1m\u00e1ra. Tal\u00e1n t\u00f6bb szerencs\u00e9nk lesz, mint ezeknek a boldogtalan m\u00e1rt\u00edroknak, akik az Id\u0151 szesz\u00e9ly\u00e9nek vannak kiszolg\u00e1ltatva, b\u0171nbakok, hogy azt \u00e9rezhess\u00fck, l\u00e1that\u00f3an soha senki nem \u00e9rt meg benn\u00fcnket, \u00e9s soha semmi nincs rendj\u00e9n.<\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/lumet_sidney-900x1024.jpg\")
7.3. Ren\u00e9 Clair: Hollywood \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa<\/h1>\n
![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/frank_capra.jpg\")
7.4. Megjegyz\u00e9sek az amerikai t\u00e1rsadalmi filmekr\u0151l<\/h1>\n
![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/hopper_denis.jpg\")
\n
![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/Elia-Kazan-1024x769.jpg\")
A korszak jelent\u0151s egy\u00e9nis\u00e9gei<\/h1>\n
Allen, Woody (1935-)<\/h2>\n
Capra, Frank (1897-1991)<\/h2>\n
Coppola, Francis Ford (1939-)<\/h2>\n
![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/coppola.jpg\")
Curtiz, Michael (Kert\u00e9sz Mih\u00e1ly) (1888-1962)<\/h2>\n
Hagmann, Stuart (1942-)<\/h2>\n
Hawks, Howard (1896-1977)<\/h2>\n
Hopper, Dennis (1936-2010)<\/h2>\n
Kazan, Elia (1909-2003)<\/h2>\n
Kramer, Stanley (1913-2001)<\/h2>\n
Lang, Fritz (1890-1976)<\/h2>\n
Lumet, Sidney (1924-2011)<\/h2>\n
Mayo, Archie (1891-1968)<\/h2>\n
Milestone, Lewis (1895-1980)<\/h2>\n
Sturges, Preston (1898-1959)<\/h2>\n
Welles, Orson (1915-1985)<\/h2>\n
Wyler, William (1902-1981)<\/h2>\n
Zinnemann, Fred (1907-1997)<\/h2>\n
Aj\u00e1nlott irodalom<\/h1>\n
\n