{"id":88,"date":"2014-06-11T14:05:18","date_gmt":"2014-06-11T14:05:18","guid":{"rendered":"http:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/30\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/"},"modified":"2019-03-18T14:49:23","modified_gmt":"2019-03-18T14:49:23","slug":"8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/","title":{"rendered":"08. Amerikai filmt\u00edpusok II. – A western"},"content":{"rendered":"

Tal\u00e1n m\u00e9g a filmt\u00f6rt\u00e9netben tapasztalt sz\u00edv\u00f3s \u00e9leterej\u00e9n\u00e9l is meglep\u0151bb a western nemzetk\u00f6zi k\u00f6zkedvelts\u00e9ge. Mi\u00e9rt \u00e9rdekli az arab, indiai, rom\u00e1n, germ\u00e1n \u00e9s angolsz\u00e1sz n\u00e9peket, akikn\u00e9l a western \u00e1lland\u00f3 n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvend, az amerikai t\u00f6rt\u00e9nelem felid\u00e9z\u00e9se, Buffalo Bill harca az indi\u00e1nokkal, a vas\u00fat\u00e9p\u00edt\u00e9s vagy az \u00e9szaki \u00e9s d\u00e9li \u00e1llamok polg\u00e1rh\u00e1bor\u00faja?<\/p>\n

<\/p>\n

8.1. Az amerikai film par excellence<\/h1>\n

Nyilv\u00e1nval\u00f3an a western olyan titkot rejt, amely m\u00e9g az \u00f6r\u00f6k ifj\u00fas\u00e1gn\u00e1l is hat\u00e9konyabb: az id\u0151felettis\u00e9g titka ez, amely valamik\u00e9ppen azonos a film l\u00e9nyeg\u00e9vel.<\/p>\n

K\u00f6nny\u0171 azt mondani, hogy a western a film par excellence, mert a harci kavarod\u00e1s egyet jelent a mozg\u00e1ssal, a mozg\u00e1s pedig a filmmel. Eszerint a western csak a kalandfilm egy v\u00e1lfaja lenne. Alakjainak gyakran paroxizmusig fokozott elevens\u00e9ge azonban szoros kapcsolatban \u00e1ll a westernre saj\u00e1tosan jellemz\u0151 t\u00e1jak h\u00e1tter\u00e9vel; ez oda vezethetne, hogy a western l\u00e9nyeg\u00e9t term\u00e9szetes d\u00edszleteivel magyar\u00e1zzuk. De m\u00e1s m\u0171fajok is felhaszn\u00e1lt\u00e1k a t\u00e1j dr\u00e1mai k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9t, p\u00e9ld\u00e1ul a sv\u00e9d n\u00e9mafilm, an\u00e9lk\u00fcl, hogy ez a k\u00f6lt\u00e9szet biztos\u00edtotta volna fennmarad\u00e1sukat. (…) \u00c9s ha el\u0151fordult, hogy a francia Camargue-ban forgattak vadnyugati filmeket, ebben csak \u00fajabb bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t l\u00e1thatjuk egy olyan m\u0171faj n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9nek \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek, amely egyar\u00e1nt kib\u00edrja az ut\u00e1nz\u00e1st, a m\u00e1sol\u00e1st \u00e9s a par\u00f3di\u00e1t.<\/p>\n

T\u00e9nyleg hi\u00e1baval\u00f3 f\u00e1radoz\u00e1s lenne, ha a western l\u00e9nyeg\u00e9t valamely megfoghat\u00f3 alkot\u00f3r\u00e9sz\u00e9ben akarn\u00e1nk felfedezni. Ezek az elemek m\u00e1shol is megtal\u00e1lhat\u00f3k, csak ott hi\u00e1nyzik bel\u0151l\u00fck az a min\u0151s\u00e9g, amely a westernben magasabb szintre emeli \u0151ket. Teh\u00e1t a tiszta form\u00e1b\u00f3l a western nem magyar\u00e1zhat\u00f3 meg. Mindazok a form\u00e1lis ismertet\u0151jegyek, amelyekb\u0151l \u00e1ltal\u00e1ban a westernt felismerj\u00fck, csak m\u00e9ly val\u00f3s\u00e1g\u00e1nak, a m\u00edtosznak a jelei vagy jelk\u00e9pei. A western egy mitol\u00f3giai \u00e9s egy kifejez\u0151 eszk\u00f6z tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletett meg. A vadnyugat mond\u00e1ja irodalmi vagy folklorisztikus form\u00e1j\u00e1ban m\u00e1r l\u00e9tezett azel\u0151tt is, hogy a film mag\u00e1\u00e9v\u00e1 tette, \u00e9s most is l\u00e9tezik. A vadnyugati t\u00f6rt\u00e9netek m\u00e9g mindig tal\u00e1lnak olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get, \u00e9s a legjobb sz\u00fczs\u00e9t biztos\u00edtj\u00e1k a forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3knak. M\u00e9gsem lehet ugyanazzal a m\u00e9rt\u00e9kkel m\u00e9rni a vadnyugati t\u00f6rt\u00e9netek sz\u00e1mszer\u0171leg kisebb \u00e9s nemzetileg korl\u00e1tozott olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9t \u00e9s azon filmek sz\u00e9les nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9t, amelyeket ez az irodalom ihletett. Ahogy az imak\u00f6nyvek miniat\u00far\u00e1i mint\u00e1ul szolg\u00e1ltak a katedr\u00e1lisok \u00fcvegablakaihoz \u00e9s a k\u00f6z\u00e9pkori plasztik\u00e1hoz, \u00fagy ez az irodalom a pr\u00f3z\u00e1t\u00f3l megszabadulva a filmv\u00e1sznon tal\u00e1lja meg megfelel\u0151 kifejez\u0151d\u00e9s\u00e9t: mintha a k\u00e9p dimenzi\u00f3i \u00f6sszemos\u00f3dn\u00e1nak a k\u00e9pzeletvil\u00e1g dimenzi\u00f3ival. (…)<\/p>\n

Gyakran kig\u00fanyolj\u00e1k a western-forgat\u00f3k\u00f6nyvek szinte corneille-i egyszer\u0171s\u00e9g\u00e9t. Val\u00f3ban k\u00f6nny\u0171 kimutatni az anal\u00f3gi\u00e1t a Ciddel: ugyanaz a konfliktus a k\u00f6teless\u00e9g \u00e9s a v\u00e1gy k\u00f6z\u00f6tt, ugyanazok a kem\u00e9ny lovagi pr\u00f3bat\u00e9telek, amelyeknek h\u0151sies ki\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n hajland\u00f3 csak elfelejteni a tiszta sz\u0171z a csal\u00e1dj\u00e1t \u00e9rt sz\u00e9gyent, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl az \u00e9rzelmeknek ugyanaz a sz\u00e9gyenl\u0151ss\u00e9ge, amely olyan szerelemkoncepci\u00f3ra enged k\u00f6vetkeztetni, ahol a szerelmet al\u00e1rendelik a t\u00e1rsadalmi \u00e9s erk\u00f6lcsi t\u00f6rv\u00e9nyeknek. Ez az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s azonban kett\u0151s jelent\u0151s\u00e9g\u0171: Corneille-re hivatkozva kig\u00fanyolni a westernt egyben utal\u00e1s is a western nagys\u00e1g\u00e1ra.<\/p>\n

A westernnek ezt a naiv nagys\u00e1g\u00e1t k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl felismeri minden \u00e9g\u00f6v legegyszer\u0171bb embere is, hi\u00e1ba m\u00e1s a nyelv, az orsz\u00e1g, a szok\u00e1sok \u00e9s a koszt\u00fcm\u00f6k. Mert az epikus \u00e9s tragikus h\u0151s\u00f6k nemzetfelettiek. A polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa a 19. sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9nelem r\u00e9sze, a western azonban a tr\u00f3jai h\u00e1bor\u00fa modern eposz\u00e1t hozta ki bel\u0151le. A nyugatra v\u00e1ndorl\u00e1s pedig korunk Od\u00fcsszei\u00e1ja. A western t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9ge teh\u00e1t egy\u00e1ltal\u00e1n nincs ellentmond\u00e1sban azzal, hogy nyilv\u00e1nval\u00f3n hajlik a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges helyzetekre, t\u00falz\u00e1sokra \u00e9s a deus ex machin\u00e1ra, r\u00f6viden mindarra, ami a p\u00e9ld\u00e1tlan naivit\u00e1s szinonim\u00e1j\u00e1v\u00e1 tette. S\u0151t \u00e9ppen ez alkotja eszt\u00e9tik\u00e1ja \u00e9s pszichol\u00f3gi\u00e1ja alapj\u00e1t. Mint t\u00f6rt\u00e9nelmi tematik\u00e1j\u00fa epikus film, a western csak a szovjet forradalmi filmhez hasonl\u00edthat\u00f3… Mint az amerikai vadnyugat megh\u00f3d\u00edt\u00e1sa, a szovjet forradalom is olyan t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9nyek halmaza, amelyek a rend \u00e9s a civiliz\u00e1ci\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1t jelzik. Egyik is, m\u00e1sik is kitermelte azokat a m\u00edtoszokat, amelyek sz\u00fcks\u00e9gesek voltak a t\u00f6rt\u00e9nelem igazol\u00e1s\u00e1ra. Mindkett\u0151nek \u00fajonnan kellett kital\u00e1lnia az erk\u00f6lcsi alap\u00e1ll\u00e1st \u00e9s a forr\u00e1sokn\u00e1l kellett keresnie annak a t\u00f6rv\u00e9nynek az elv\u00e9t, amely rendet hoz a k\u00e1oszba \u00e9s elv\u00e1lasztja az eget a f\u00f6ldt\u0151l. \u00c9s tal\u00e1n a film volt az egyetlen nyelv, amely nemcsak kifejezni tudta ezt, hanem meg tudta adni igazi, eszt\u00e9tikai dimenzi\u00f3j\u00e1t is. A film n\u00e9lk\u00fcl a vadnyugat megh\u00f3d\u00edt\u00e1sa csak jelent\u00e9ktelen irodalom maradt volna…<\/p>\n

(Bazin, Andr\u00e9: Le Western ou le Cin\u00e9ma Americain par excellence, In.<\/em>
\nRieupeyrout, Jean-Louis: Der Western, Bremen, 1963)<\/em><\/p>\n

8.2. A western: ideol\u00f3gia \u00e9s \u0151st\u00edpus<\/h1>\n

A western mindenekel\u0151tt amerikai t\u00f6rt\u00e9nelem. Ez term\u00e9szetesen nem azt jelenti, hogy a filmek t\u00f6rt\u00e9nelmileg pontosak, vagy hogy nem rendezhetik olaszok. Egyszer\u0171en arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy a amerikai hat\u00e1rvid\u00e9k \u00e9lete adja a western mili\u0151j\u00e9t \u00e9s erk\u00f6lcsi vil\u00e1g\u00e1t a vad cowboyokkal, a kialakul\u00f3 v\u00e1rosokkal \u00e9s a hegyi t\u00e1jakkal. Term\u00e9szetesen a nyugatra terjeszked\u00e9s egy \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t tartott \u00e9s a hat\u00e1r \u00e1lland\u00f3an v\u00e1ltozott. A hollywoodi vadnyugat azonban jellemz\u0151 m\u00f3don a folyamat r\u00f6vid v\u00e9gs\u0151 szakasz\u00e1t ragadja meg, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 1865-t\u0151l 1890-ig. Ebben az id\u0151szakban sz\u00e1mos hat\u00e1rvid\u00e9k l\u00e9tezett: a hirtelen l\u00e9trehozott b\u00e1ny\u00e1sztelep\u00fcl\u00e9sek, a vas\u00fat\u00e9p\u00edt\u00e9s, az indi\u00e1nh\u00e1bor\u00fak; a marhaterel\u00e9sek \u00e9s a farmerek megjelen\u00e9s\u00e9nek kora volt ez. A polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa utols\u00f3 napjaival \u00e9s a rosszemberek tetteivel egy\u00fctt ez adja a western nyersanyag\u00e1t.<\/p>\n

Ennek az anyagnak a k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a vadnyugat ambivalens fogalma \u00e1ll (…). A Sz\u0171zf\u00f6ld (Virgin Land) c\u00edm\u0171 alaptanulm\u00e1nyban Henry Nash Smith nyomon k\u00f6vette, hogyan m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a vadnyugat, mint jelk\u00e9p, Amerika t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben \u00e9s tudat\u00e1ban. A term\u00e9szetes m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g \u00e9s \u00e1rtatlans\u00e1g paradicsoma vajon, mely mened\u00e9ket ad a civiliz\u00e1ci\u00f3 dekadenci\u00e1ja el\u0151l? Vagy \u00e1lnok sivatag, mely makacsul ellen\u00e1ll az agr\u00e1rhalad\u00e1s \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rt\u00e9kek fokozatos el\u0151ret\u00f6r\u00e9s\u00e9nek? (…)<\/p>\n

Ez az eg\u00e9sz m\u0171fajt ural\u00f3 ideol\u00f3giai fesz\u00fclts\u00e9g azt jelenti, hogy a forma alapelemeiben a vari\u00e1ci\u00f3k sz\u00e9les sk\u00e1l\u00e1j\u00e1ra ny\u00edlik lehet\u0151s\u00e9g. A vadnyugati t\u00e1j s\u00edks\u00e1gai \u00e9s hegyei ihlet\u0151, civiliz\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00fa erk\u00f6lcsi k\u00f6rnyezetet teremthetnek, amely l\u00e9trehozza az erk\u00f6lcsi tart\u00e1ssal rendelkez\u0151 vadnyugati h\u0151st. De lehet a terep olyan puszta \u00e9s vad, hogy a megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sok erk\u00f6lcsileg ambivalenss\u00e9 vagy teljesen brut\u00e1liss\u00e1 teszik az embereket.<\/p>\n

Ugyan\u00edgy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g a westernben lehet pozit\u00edv er\u0151, amely kifinomults\u00e1got, rendet \u00e9s demokr\u00e1ci\u00e1t hoz a vadonba, \u00e9s lehet a romlotts\u00e1g meleg\u00e1gya a hat\u00e1rvid\u00e9ket fenyeget\u0151 keleti \u00e9rt\u00e9kek hordoz\u00f3jak\u00e9nt. Ez az elemz\u00e9s azonban az attit\u0171d\u00f6k elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s\u00e9vel t\u00fals\u00e1gosan leegyszer\u0171s\u00edti a k\u00e9pet: a westernre olyan fogalmilag \u00f6sszetett strukt\u00fara a jellemz\u0151, amely mindk\u00e9t image-et felhaszn\u00e1lja. M\u00edg az olyan keletr\u0151l j\u00f6tt figur\u00e1k, mint a bank\u00e1rok, \u00fcgyv\u00e9dek \u00e9s \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k, gyakran r\u00e9szegesek vagy korruptak, n\u0151i megfelel\u0151ik \u00e1ltal\u00e1ban a vadnyugatr\u00f3l nyilv\u00e1nval\u00f3an hi\u00e1nyz\u00f3 er\u00e9nyek b\u00e1jos hordoz\u00f3i. \u00c9s a term\u00e9szet harm\u00f3ni\u00e1ja teremti meg a becs\u00fcletes h\u0151st, de ad otthont az \u00e1llatias indi\u00e1nnak is. Teh\u00e1t k\u00f6zponti szerepet j\u00e1tszik a form\u00e1ban a m\u0171faj hagyom\u00e1nyos tematikai strukt\u00far\u00e1j\u00e1t ad\u00f3 jelent\u00e9sek \u00e9s attit\u0171d\u00f6k ambivalens sora \u00e9s filoz\u00f3fiai dialektik\u00e1ja. Ezt az al\u00e1bbi ellent\u00e9tekkel lehet jellemezni:<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
A VADON<\/th>\nA CIVILIZ\u00c1CI\u00d3<\/th>\n<\/tr>\n
Egy\u00e9n<\/th>\nK\u00f6z\u00f6ss\u00e9g<\/th>\n<\/tr>\n
szabads\u00e1g<\/td>\nkorl\u00e1toz\u00e1s<\/td>\n<\/tr>\n
becs\u00fclet<\/td>\nint\u00e9zm\u00e9nyess\u00e9g<\/td>\n<\/tr>\n
\u00f6nismeret<\/td>\nill\u00fazi\u00f3<\/td>\n<\/tr>\n
integrit\u00e1s<\/td>\nkompromisszum<\/td>\n<\/tr>\n
\u00f6n\u00f6s \u00e9rdek<\/td>\nt\u00e1rsadalmi felel\u0151ss\u00e9g<\/td>\n<\/tr>\n
szolipszizmus<\/td>\ndemokr\u00e1cia<\/td>\n<\/tr>\n
<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
Term\u00e9szet<\/th>\nKult\u00fara<\/th>\n<\/tr>\n
tisztas\u00e1g<\/td>\nromlotts\u00e1g<\/td>\n<\/tr>\n
tapasztalat<\/td>\nkorl\u00e1toz\u00e1s<\/td>\n<\/tr>\n
emp\u00edria<\/td>\ntud\u00e1s<\/td>\n<\/tr>\n
pragmatizmus<\/td>\nidealizmus<\/td>\n<\/tr>\n
el\u00e1llatiasod\u00e1s<\/td>\nkifinomults\u00e1g<\/td>\n<\/tr>\n
vads\u00e1g<\/td>\nembers\u00e9g<\/td>\n<\/tr>\n
<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
Nyugat<\/th>\nKelet<\/th>\n<\/tr>\n
Amerika<\/td>\nEur\u00f3pa<\/td>\n<\/tr>\n
hat\u00e1rvid\u00e9k<\/td>\nAmerika<\/td>\n<\/tr>\n
egyenl\u0151s\u00e9g<\/td>\noszt\u00e1lyk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g<\/td>\n<\/tr>\n
agr\u00e1r ide\u00e1l<\/td>\niparos\u00edt\u00e1s<\/td>\n<\/tr>\n
hagyom\u00e1ny<\/td>\nv\u00e1ltoz\u00e1s<\/td>\n<\/tr>\n
m\u00falt<\/td>\nj\u00f6v\u0151<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

Ha \u00f6sszevetj\u00fck a fenti oszt\u00e1lyok els\u0151 \u00e9s utols\u00f3 fogalmait, m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben \u00e9rj\u00fck tetten az ambivalenci\u00e1t… Val\u00f3j\u00e1ban persze itt egy nemzeti vil\u00e1gn\u00e9zetr\u0151l van sz\u00f3: az eg\u00e9sz az amerikaiak sz\u00e1m\u00e1ra speci\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9g\u0171 komoly identit\u00e1szavaron alapul. Ennek a hatalmas, felt\u00e1ratlan f\u00f6ldr\u00e9sznek az elz\u00e1rts\u00e1ga, a t\u00e1rsadalmi form\u00e1k lass\u00fa kialakul\u00e1sa, a kipuszt\u00edthatatlan \u00faj-angliai puritanizmus hat\u00e1sa, amelynek m\u00e1ni\u00e1ja a j\u00f3 \u00e9s a rossz, a kiv\u00e1lasztottak \u00e9s az el\u00e1tkozottak kozmikus harca, az anyaorsz\u00e1ghoz \u00e9s az \u00fajvil\u00e1ghoz tartoz\u00e1s konfliktusa \u2013 ezeknek a t\u00e9nyez\u0151knek az olvaszt\u00f3t\u00e9gely\u00e9ben form\u00e1l\u00f3dott az amerikai tudat. Az ellentmond\u00e1sok nyom\u00e1sa minden\u00fctt kimutathat\u00f3 az amerikai \u00e9letben \u00e9s kult\u00far\u00e1ban… a westernnek nincs itt monop\u00f3liuma. De a t\u00f6rt\u00e9nelmi helysz\u00edn k\u00fcl\u00f6n\u00f6s er\u0151t ad ennek a m\u0171fajnak: a westernek ugyanis \u00e9ppen akkor j\u00e1tsz\u00f3dnak, amikor m\u00e9g van v\u00e1laszt\u00e1s, amikor m\u00e9g hihet\u0151 a primit\u00edv individualizmus \u00e1lma (…)<\/p>\n

Ha messzebbr\u0151l n\u00e9zz\u00fck a westernt, nem annyira a t\u00f6rt\u00e9nelmi elemek t\u0171nnek szem\u00fcnkbe, mint ink\u00e1bb a forma \u00e9s az \u0151st\u00edpus. Ez k\u00f6zhelysz\u00e1mba megy, hiszen a kritikusok \u00e9vek \u00f3ta besz\u00e9lnek nagy magabiztosan a m\u0171faj balettszer\u0171 mozg\u00e1s\u00e1r\u00f3l, a modellr\u0151l \u00e9s vari\u00e1ci\u00f3ir\u00f3l, a m\u00edtoszr\u00f3l… Pedig a szigor\u00faan klasszikus meghat\u00e1roz\u00e1s szerint a m\u00edtosz az istenek tetteivel foglalkozik, \u00e9s ilyen \u00e9rtelemben a westernnek nincs m\u00edtosza. Ink\u00e1bb egy f\u00e9lrecs\u00faszott (vagy korrump\u00e1l\u00f3dott) m\u00edtosz elemeit foglalja mag\u00e1ban oly m\u00f3don, hogy sokkal nyilv\u00e1nval\u00f3bban tudja megjelen\u00edteni \u0151ket, mint a legt\u00f6bb m\u0171v\u00e9szet… A ponyvairodalomb\u00f3l \u00e1tvett romantikus f\u0151ir\u00e1nyzat aj\u00e1nd\u00e9kozta meg a westernt a f\u00e9lrecs\u00faszott m\u00edtosz \u00fcnnep\u00e9lyes ritu\u00e1l\u00e9j\u00e1val: egy istenszer\u0171 figura bevonul\u00e1sa a d\u00e9moni pusztas\u00e1gba, a hal\u00e1l \u00e9s a felt\u00e1mad\u00e1s, a visszat\u00e9r\u00e9s a paradicsom kertj\u00e9be. A form\u00e1n bel\u00fcl megtal\u00e1lhat\u00f3k az olyan minden m\u00edtoszban k\u00f6z\u00f6s alapvet\u0151 \u0151st\u00edpusok, mint az utaz\u00e1s \u00e9s a keres\u00e9s, a szerelem \u00e9s h\u00e1zass\u00e1g, az ev\u00e9s-iv\u00e1s ritu\u00e1l\u00e9i, az \u00e9bred\u00e9s \u00e9s alv\u00e1s, az \u00e9let \u00e9s hal\u00e1l ritmusa. A melodr\u00e1ma \u00e9s a bossz\u00fa-t\u00f6rt\u00e9net benyomul\u00e1sa azonban az allegorikus moraliz\u00e1l\u00f3 sz\u00ednm\u0171 \u00e9s a trag\u00e9dia ir\u00e1ny\u00e1ba ford\u00edtotta el a western strukt\u00far\u00e1j\u00e1t (\u2026)<\/p>\n

A western kezdett\u0151l fogva sok minden lehetett. Anekdot\u00e1z\u00f3 westernt\u00f6rt\u00e9net\u00fckben (The Western) George N. Fenin \u00e9s William K. Everson nyomon k\u00f6vett\u00e9k a term\u00e9keny korai szakaszt: Bronco Billy Anderson robosztus akci\u00f3s melodr\u00e1m\u00e1it, Thomas H. Ince komorabb mes\u00e9it, W.S. Hart \u201ehitelesebb\u201d rom\u00e1ncait, az er\u00e9nyes Tom Mix ugr\u00e1ndoz\u00e1s\u00e1t, Cruze \u00e9s Ford h\u00faszas \u00e9vekbeli epikus westernjeit, Ken Maynard \u00e9s Hoot Gibson ragyog\u00f3 mutatv\u00e1nyait, a \u201eB\u201d westernek \u00e1radat\u00e1t, a bossz\u00fav\u00e1ltozatokat, a sorozatokat… \u00dagy t\u0171nik a fejl\u0151d\u00e9s mindig dinamikus volt, \u00e9s az inga hol erre, hol arra lend\u00fclt ki: a dr\u00e1ma \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelem, a t\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g, a rom\u00e1nc \u00e9s a realizmus, a komolys\u00e1g \u00e9s a kom\u00e9dia ellent\u00e9tes p\u00f3lusai k\u00f6z\u00f6tt. Mihelyt reag\u00e1lt a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, le\u00e1llt a mozg\u00e1s: a filmipar g\u00e9pezete g\u0151zer\u0151vel eg\u00e9sz ciklust termelt \u00e9s ezzel kis hagyom\u00e1nyt teremtett a form\u00e1n bel\u00fcl. Azt gy\u00e1rtott\u00e1k, ami \u00e9ppen bev\u00e1lt: a harmincas \u00e9vek dalos westernjei az \u00e9nekl\u0151 cowboyokkal tal\u00e1n csak legszembet\u0171n\u0151bb p\u00e9ld\u00e1i ennek az eklektikus v\u00e1llalkoz\u00e1snak… Az id\u0151 \u00e9s a haszn\u00e1lat k\u00f6vetkezt\u00e9ben r\u00f6gz\u00fcltek a visszat\u00e9r\u0151 elemek, mint a h\u0151s, a rosszember, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, a t\u00e1j, \u00e9s a lehets\u00e9ges jelent\u00e9sek eg\u00e9sz sor\u00e1ra tettek szert. Egy templom egy filmben \u2013 b\u00e1rmely filmben a westernen k\u00edv\u00fcl \u2013 egyszer\u0171en egy templom, amelyet r\u00f6gz\u00edt a kamera. Gondos munk\u00e1val \u2013 vizu\u00e1lis hangs\u00falyokkal, ism\u00e9tl\u00e9sekkel, p\u00e1rbesz\u00e9dekkel \u2013 a rendez\u0151 jelent\u00e9ssel ruh\u00e1zhatja fel. De a westernben a templomnak eleve potenci\u00e1lis kifejez\u0151 ereje van, amely a m\u00falt lerak\u00f3d\u00e1saib\u00f3l fakad. Ford Clementina, kedvesem c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben egyetlen r\u00f6vid jelenetben jelenik meg egy f\u00e9lig k\u00e9sz templom: m\u00e9gis Amerika pion\u00edr szellem\u00e9t testes\u00edti meg…<\/p>\n

V\u00e1ltozatos \u00e9s rugalmas strukt\u00far\u00e1j\u00fa modellben kell teh\u00e1t gondolkoznunk: a t\u00f6rt\u00e9nelmi anyag tematikailag term\u00e9keny \u00e9s ambivalens vil\u00e1g\u00e1t olyan \u0151st\u00edpus-elemek sz\u00f6vik \u00e1t, amelyek maguk is \u00e1lland\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sban vannak…<\/p>\n

(a) T\u00f6rt\u00e9nelem: A m\u0171faj alapvet\u0151 konvenci\u00f3ja az, hogy a westernnek \u00e1lc\u00e1zott filmek Amerika m\u00faltj\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lnak. Nagy er\u0151t jelent az \u00e1lland\u00f3 fesz\u00fclts\u00e9g a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s az alkot\u00f3i szabads\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt, hiszen a film \u00edr\u00f3ja \u00e9s rendez\u0151je maga v\u00e1lasztja meg a t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e1vols\u00e1got.<\/p>\n

(b) T\u00e9m\u00e1k: A m\u0171faj pontos id\u0151rendje \u00e9s az amerikai gondolkod\u00e1sra jellemz\u0151 ellentmond\u00e1sok \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge ismer\u0151s t\u00edpusok \u00e9s konfliktusok sor\u00e1val \u00e1br\u00e1zolt t\u00e9m\u00e1k gazdag v\u00e1laszt\u00e9k\u00e1t k\u00edn\u00e1lj\u00e1k (pl. a t\u00f6rv\u00e9ny az \u00f6k\u00f6ljoggal szemben). Ezek a mot\u00edvumok, helyzetek \u00e9s figur\u00e1k \u00e1llhatnak a rendez\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban vagy kiindul\u00e1si pontul szolg\u00e1lhatnak az \u0151t izgat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sek kutat\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n

(c) \u0150st\u00edpus: A ponyvairodalmi hagyom\u00e1ny inherens \u00f6sszetetts\u00e9ge \u00e9s struktur\u00e1lis z\u0171rzavara (vagy dekadenci\u00e1ja), amelyb\u0151l a western kezdett\u0151l fogva mer\u00edtett, azt eredm\u00e9nyezte, hogy a westernek magukba tudt\u00e1k olvasztani a rom\u00e1nc, a trag\u00e9dia, a kom\u00e9dia \u00e9s a moraliz\u00e1l\u00f3 allegorikus sz\u00ednm\u0171 elemeit. A term\u00e9szetes kommersz kiv\u00e1logat\u00f3d\u00e1s folyam\u00e1n ciklusok j\u00f6ttek l\u00e9tre \u00e9s kialak\u00edtott\u00e1k a form\u00e1k sk\u00e1l\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n

(d) Ikonok: A t\u00f6meggy\u00e1rt\u00e1s, az id\u0151 s a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s az \u0151st\u00edpus dialektik\u00e1ja k\u00f6vetkezt\u00e9ben jelk\u00e9pes ereje lehet a figur\u00e1knak, helyzeteknek \u00e9s tetteknek. Lehets\u00e9ges asszoci\u00e1ci\u00f3k eg\u00e9sz sor\u00e1t \u00e9breszti a l\u00e1that\u00e1ron felt\u0171n\u0151 lovas, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g l\u00e9trehoz\u00e1sa, az indi\u00e1nok \u00fcld\u00f6z\u00e9se. Az olyan jeleneteknek, mint a f\u00fcrd\u00e9s, borotv\u00e1l\u00e1s vagy p\u00f3kerez\u00e9s, latens ritu\u00e1lis jelent\u00e9s\u00fck lehet, amely felsz\u00ednre hozhat\u00f3 \u00e9s m\u00f3dos\u00edthat\u00f3. Mor\u00e1lis vagy allegorikus felhangokat kaphat a keres\u00e9s, az utaz\u00e1s, a lesz\u00e1mol\u00e1s.<\/p>\n

Mindezeket az elemeket a narrat\u00edv \u00e9s dr\u00e1mai strukt\u00fara tartja \u00f6ssze (ebben az \u00e9rtelemben megteremtve az alapkonvenci\u00f3t): csak ez\u00e1ltal k\u00e9pes a filmalkot\u00f3 lek\u00f6tni k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9t \u00e9s a filmet szem\u00e9lyes mondanival\u00f3 hordoz\u00f3j\u00e1v\u00e1 tenni. \u00c1ltal\u00e1nos szinten ez azt jelenti, hogy \u00e9rteni kell az \u00e9rzelem mindenfajta filmi kifejez\u00e9s\u00e9hez \u2013 a f\u00e9lelem, a fesz\u00fclts\u00e9g megteremt\u00e9s\u00e9hez. De egy olyan n\u00e9pszer\u0171 m\u0171fajn\u00e1l, mint a western, ez azt is jelenti, hogy pontosan ismerni kell a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g elv\u00e1r\u00e1sait a szerepl\u0151kkel, els\u0151sorban a h\u0151ssel \u00e9s ellenfel\u00e9vel kapcsolatban, \u00e9s k\u00eds\u00e9rletezni kell a helyzetekkel, konfliktusokkal, a t\u00e1jjal \u00e9s a fizikai akci\u00f3val… \u00c9s a kih\u00edv\u00e1st mindig annak a dr\u00e1mai strukt\u00far\u00e1nak a meglel\u00e9se jelenti, amely legjobban szolg\u00e1lja a film alkot\u00f3j\u00e1t \u00e9s k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n

(Kitses, Jim: The Western: Ideology and Archetype, In. Horizons West, Bloomington: Indiana University Press, 1969)<\/em><\/p>\n

8.3. A western narrat\u00edv strukt\u00far\u00e1ja<\/h1>\n

Az\u00e9rt nevezhetj\u00fck a m\u0171faj h\u0151skor\u00e1nak a harmincas \u00e9veket, mert az \u201eA\u201d \u00e9s \u201eB\u201d westernekre egyar\u00e1nt \u00e9rv\u00e9nyes sablonok, amelyek m\u00e1r a n\u00e9ma westernben megsz\u00fclettek, ekkor \u00e1lltak \u00f6ssze azz\u00e1 a bonyolultabb viszonyok kifejez\u00e9s\u00e9re is k\u00e9pes, szerves eg\u00e9ssz\u00e9, amelyet Will Wright a klasszikus western elbesz\u00e9l\u0151 strukt\u00far\u00e1j\u00e1nak nevez. 1977-ben megjelent k\u00f6nyv\u00e9ben az al\u00e1bbi 16 pontban foglalja \u00f6ssze ezt a cselekm\u00e9nymodellt:<\/p>\n

    \n
  1. A h\u0151s beker\u00fcl egy t\u00e1rsadalmi csoportba,<\/strong><\/li>\n
  2. amely nem ismeri \u0151t.<\/strong><\/li>\n
  3. Kider\u00fcl, hogy speci\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9ge van \u00e9s<\/strong><\/li>\n
  4. speci\u00e1lis st\u00e1tuszt kap az\u00e1ltal, hogy a t\u00e1rsadalmi csoport felismer valami k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get \u00f6nmaga \u00e9s a h\u0151s k\u00f6z\u00f6tt,<\/strong><\/li>\n
  5. akit azonban nem fogad el teljesen.<\/strong><\/li>\n
  6. \u00c9rdekk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g alakul ki a t\u00e1rsadalom \u00e9s a rosszemberek k\u00f6z\u00f6tt,<\/strong><\/li>\n
  7. akik er\u0151sebbek a gyenge t\u00e1rsadalomn\u00e1l.<\/strong><\/li>\n
  8. A h\u0151s \u00e9s az egyik rosszember \u00f6sszebar\u00e1tkozik vagy becs\u00fclni kezdi egym\u00e1st.<\/strong><\/li>\n
  9. Amikor a rosszemberek vesz\u00e9lyeztetik a t\u00e1rsadalmat,<\/strong><\/li>\n
  10. a h\u0151s nem akar belekeveredni a konfliktusba,<\/strong><\/li>\n
  11. de amikor egyik bar\u00e1tj\u00e1t fenyegetik meg,<\/strong><\/li>\n
  12. megk\u00fczd vel\u00fck \u00e9s<\/strong><\/li>\n
  13. legy\u0151zi \u0151ket.<\/strong><\/li>\n
  14. A t\u00e1rsadalom biztons\u00e1gban van \u00e9s<\/strong><\/li>\n
  15. elfogadja a h\u0151st,<\/strong><\/li>\n
  16. aki elveszti speci\u00e1lis st\u00e1tusz\u00e1t, vagy lemond r\u00f3la.<\/strong><\/li>\n<\/ol>\n

    A figur\u00e1knak teh\u00e1t h\u00e1rom csoportja van (a h\u0151s, a rosszemberek, a t\u00e1rsadalom), \u00e9s h\u00e1rom alapvet\u0151 szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00fcl\u00f6n\u00edti el \u0151ket egym\u00e1st\u00f3l (a t\u00e1rsadalmon k\u00edv\u00fcl \u00e1llnak-e vagy bel\u00fcl, j\u00f3k-e vagy rosszak, er\u0151sek-e vagy gyeng\u00e9k). A h\u0151s mindig a t\u00e1rsadalmon k\u00edv\u00fcl \u00e1ll, m\u00edg a rosszemberek n\u00e9ha a t\u00e1rsadalmon bel\u00fcl, n\u00e9ha k\u00edv\u00fcl. A j\u00f3\/rossz megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s nemcsak a t\u00e1rsadalom tagjainak halad\u00f3, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rt\u00e9keit (templom, iskola) \u00e1ll\u00edtja szembe a rosszemberek \u00f6nz\u0151, anyagi \u00e9rdekeivel (kocsma, bord\u00e9ly), hanem egyben elv\u00e1lasztja a t\u00f6bbiekhez kedves, rendes embereket azokt\u00f3l, akik nem kedvesek. \u00cdgy k\u00fcl\u00f6n\u00fclnek el a rosszemberek a t\u00e1rsadalomt\u00f3l \u00e9s v\u00e1lik lehet\u0151v\u00e9, hogy j\u00f3nak tartsuk a h\u0151st, m\u00e9g ha nem is h\u00edve a templomoknak \u00e9s iskol\u00e1knak.<\/p>\n

    Az er\u0151s\/gyenge szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1s a h\u0151st \u00e9s a rosszembereket is elk\u00fcl\u00f6n\u00edti a t\u00e1rsadalomt\u00f3l, amely felt\u0171n\u0151en gyenge. Tagjai, akik t\u00f6bbnyire n\u0151k, gyerekek \u00e9s id\u0151s vagy komikus f\u00e9rfiak, nem \u00e9rtenek a harchoz \u00e9s soha nem fognak \u00f6ssze, hogy fegyverrel v\u00e9dj\u00e9k meg otthonukat. A h\u0151s ereje speci\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9g\u00e9n, vagyis l\u00f6v\u00e9sztudom\u00e1ny\u00e1n alapul, a rosszemberek\u00e9 pedig sz\u00e1mbeli f\u00f6l\u00e9ny\u00fck\u00f6n \u00e9s harci k\u00e9pess\u00e9geiken. A negyedik szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1s, a vadon\u00e9 \u00e9s a civiliz\u00e1ci\u00f3\u00e9, amely mindenki m\u00e1st\u00f3l elv\u00e1lasztja a h\u0151st, kev\u00e9sb\u00e9 nyilv\u00e1nval\u00f3 a westernek strukt\u00far\u00e1j\u00e1ban. M\u00e9gis fontos, mert ez magyar\u00e1zza meg, hogy lehet a h\u0151s egyed\u00fcl is er\u0151s: \u0151 az egyetlen, aki a vadonhoz kapcsol\u00f3dik, amire vizu\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6kkel vagy m\u00faltja felt\u00e1r\u00e1s\u00e1val utalnak a filmek.<\/p>\n

    Wright szerint a western-h\u0151s, akinek t\u00e1rsadalmi st\u00e1tusza alatta \u00e1ll azok\u00e9nak, akik\u00e9rt harcol, val\u00f3j\u00e1ban az\u00e9rt k\u00fczd, hogy beker\u00fclj\u00f6n a t\u00e1rsadalomba. De miut\u00e1n kiharcolta befogad\u00e1s\u00e1t az\u00e1ltal, hogy megv\u00e9dte a t\u00e1rsadalmi csoportot, olyasmit tesz, amit tal\u00e1n egyetlen m\u00e1s mitikus h\u0151s sem. M\u00edg az \u00f3kori m\u00edtoszok h\u0151se sz\u00fclet\u00e9s\u00e9n\u00e9l fogva arisztokrata, a t\u00fcnd\u00e9rmes\u00e9k\u00e9 pedig tetteivel emelkedik a nemess\u00e9g soraiba a k\u00f6zemberek k\u00f6z\u00fcl, a western-h\u0151s lemond ki\u00e9rdemelt arisztokrata st\u00e1tusz\u00e1r\u00f3l \u00e9s a t\u00e1rsadalom egyszer\u0171 tagja lesz. K\u00fcl\u00f6nleges ember, vezet\u0151 marad a t\u00f6bbiek szem\u00e9ben, de az egyedi hatalmi poz\u00edci\u00f3t biztos\u00edt\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyek csapd\u00e1ja el\u0151l kit\u00e9r. Ezt az \u00e1br\u00e1n l\u00e1that\u00f3 modellel szeml\u00e9lteti Wright.<\/p>\n

    \"\"
    30. A Western-h\u0151s modell<\/figcaption><\/figure>\n

    \u00c9ppen ez az \u201eegyenl\u0151s\u00e9g\u201d momentum a legjellegzetesebben amerikai eleme a klasszikus westernnek, amelyb\u0151l Wright szavaival egy olyan t\u00e1rsadalom k\u00e9pe rajzol\u00f3dik ki, amely \u201ea csal\u00e1d \u00e9rt\u00e9k\u00e9t hangs\u00falyozza, t\u00f6rv\u00e9nyess\u00e9gre t\u00f6rekszik \u00e9s b\u00edzik az amerikai demokr\u00e1cia jogi strukt\u00far\u00e1j\u00e1ban. Tagjai hisznek a piacgazdas\u00e1g int\u00e9zm\u00e9nyeiben; tisztelik a kem\u00e9ny munk\u00e1t \u00e9s az \u00fczletet, m\u00e9g ha tudj\u00e1k is, hogy ez ut\u00f3bbi gyakran erk\u00f6lcstelen. Tisztelik a vall\u00e1st an\u00e9lk\u00fcl, hogy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben hangs\u00falyozn\u00e1k azt; felismerik, hogy az er\u0151szak n\u00e9ha sz\u00fcks\u00e9ges, de nem fogadj\u00e1k el \u00e9letm\u00f3dnak \u00e9s b\u00e9k\u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gre v\u00e1gynak, ahol az er\u0151szak kiv\u00e9tel a szab\u00e1ly al\u00f3l. Mindenekel\u0151tt pedig egyenl\u0151s\u00e9gre t\u00f6rekv\u0151 t\u00e1rsadalom ez, ahol senki nem k\u00fcl\u00f6n\u00fcl el a t\u00f6bbiekt\u0151l, kiv\u00e9ve a rosszembert. Jogilag \u00e9s erk\u00f6lcsileg mindenki egyenl\u0151, \u00e9s b\u00e1r a k\u00e9pess\u00e9gek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151ek, mindenkir\u0151l felt\u00e9telezik, hogy rendes \u00e9s tisztess\u00e9ges. Ezt a t\u00e1rsadalmat v\u00e1lasztja otthon\u00e1ul a h\u0151s azzal, hogy lemond egyedi hatalmi poz\u00edci\u00f3j\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n

    Ennek a marad\u00e9ktalanul soha meg nem val\u00f3sult, de mindig h\u0151n \u00f3hajtott \u00e9s fennen hirdetett eszm\u00e9nyi t\u00e1rsadalomnak a k\u00e9p\u00e9t propag\u00e1lj\u00e1k teh\u00e1t a (h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti) westernek… (…)<\/p>\n

    Ez a m\u00edtosz a maga hazafias, optimista szellem\u00e9vel az el\u0151z\u0151 korszakban a nemzet \u00f6sszetart\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1lta. 1945-t\u0151l kezdve azonban ink\u00e1bb mor\u00e1lis \u00f6nvizsg\u00e1latra sarkallja a nemzetet a kort\u00e1rs val\u00f3s\u00e1g ellentmond\u00e1soss\u00e1g\u00e1nak h\u0171, b\u00e1r \u00e1tt\u00e9teles t\u00fckr\u00f6z\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n

    Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n nagy anyagi j\u00f3l\u00e9t k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt be, ami azonban egyre s\u00falyosabb eszmei \u00e9s erk\u00f6lcsi v\u00e1ls\u00e1ggal p\u00e1rosult. Az \u00faj nemzed\u00e9k egyre t\u00f6bb fenntart\u00e1ssal fogadta az \u201eamerikai \u00e1lmot\u201d, \u00e9s mindenekel\u0151tt azt, ahogy az az anyagi javak b\u0171v\u00f6let\u00e9ben \u00e9l\u0151 sz\u00fcleik lelkileg siv\u00e1r \u00e9letform\u00e1j\u00e1ban megval\u00f3sult…<\/p>\n

    \u201eMihelyt a hat\u00e1rvid\u00e9ki \u00e9let szabads\u00e1ga \u00e9s hat\u00e1rtalans\u00e1ga helyett a bez\u00e1rts\u00e1g, a siv\u00e1rs\u00e1g \u00e9s a k\u00f6telezetts\u00e9gek nyomaszt\u00f3 s\u00falya lett a western igazi t\u00e9m\u00e1ja, a t\u00e1j sem a szabad mozg\u00e1s ar\u00e9n\u00e1ja t\u00f6bb\u00e9: nagy, \u00fcres pusztas\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lik, ahol t\u00f6bbnyire elt\u00f6rp\u00fcl a lovas alakja, nem pedig kimagaslik… mintha a lovak is elf\u00e1radtak volna: ritk\u00e1bban l\u00e1tni \u0151ket v\u00e1gt\u00e1ban\u201d – \u00edrja az \u00f6tvenes \u00e9vek westernjeir\u0151l Robert Warshow. A legenda magas\u00e1b\u00f3l az emberi banalit\u00e1s por\u00e1ba hullnak a western \u00e1lland\u00f3 figur\u00e1i is, akiket \u00f6sszetetts\u00e9g\u00fck \u00e9s ellentmond\u00e1soss\u00e1guk miatt m\u00e1r egyre nehezebb belegy\u00f6m\u00f6sz\u00f6lni az olyan r\u00e9gi skatuly\u00e1kba, mint \u201ej\u00f3 l\u00e1ny\u201d, \u201erossz l\u00e1ny\u201d vagy \u201ej\u00f3 rosszember\u201d.<\/p>\n

    A western-h\u0151s, akit eddig ifj\u00fa emberistennek szoktak be\u00e1ll\u00edtani, most gyakran \u00f6reged\u0151 \u00e9s esend\u0151. Olyan \u00f6reged\u0151, \u00e9s egyre jobb sz\u00edn\u00e9ssz\u00e9 \u00e9r\u0151 szt\u00e1rok alak\u00edtj\u00e1k e h\u0151s\u00f6ket, mint Gary Cooper, John Wayne, James Stewart vagy Henry Fonda… R\u00e1ad\u00e1sul minden eddigi elk\u00e9pzel\u00e9s ellen\u00e9re hirtelen b\u0171n lett \u00f6lni a westernben. Ez\u00e9rt b\u00e1r a j\u00f3 m\u00e9g mindig legy\u0151zi a rosszat, egyre nagyobb \u00e1rat kell fizetni a gy\u0151zelem\u00e9rt. Egyre ritk\u00e1bb a westernekben az addig szinte k\u00f6telez\u0151 happy end: a h\u0151s a film v\u00e9g\u00e9n t\u00f6bbnyire egyed\u00fcl t\u00e1vozik vagy meghal. Vagyis a western-h\u0151s kezd t\u00fal j\u00f3 lenni e vil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra: m\u00e1r nem a gy\u0151zelm\u00e9vel mutat p\u00e9ld\u00e1t, hanem a veres\u00e9g\u00e9vel vagy a hal\u00e1l\u00e1val marasztalja el a t\u00e1rsadalmat, amely erk\u00f6lcsileg messze elmarad m\u00f6g\u00f6tte.<\/p>\n

    A felsorolt v\u00e1ltoz\u00e1sok alapj\u00e1n Will Wright a klasszikus western \u00faj v\u00e1ltozat\u00e1t fedezi fel a korszak h\u00e1rom olyan nagysiker\u0171 alkot\u00e1s\u00e1ban, mint a T\u00f6r\u00f6tt ny\u00edl (Broken Arrow, 1950, r: Delmer Daves), a D\u00e9lid\u0151 (1952, r: Fred Zinnemann) \u00e9s a Johnny Guitar (1953, r: Nicholas Ray). Ez az elbesz\u00e9l\u00e9s-strukt\u00fara, amelyet \u00e1tmeneti t\u00e9m\u00e1nak nevez, szinte egyenes megford\u00edt\u00e1sa a klasszikus western modellj\u00e9nek: a h\u0151s a t\u00e1rsadalmon bel\u00fcl van a film elej\u00e9n \u00e9s rajta k\u00edv\u00fcl a v\u00e9g\u00e9n. M\u00e9g megvan speci\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9ge \u00e9s st\u00e1tusza, de a t\u00e1rsadalom m\u00e1r nem gyenge \u00e9s sebezhet\u0151, s\u0151t er\u0151sebb a h\u0151sn\u00e9l \u00e9s a rosszemberekn\u00e9l is. A h\u0151s nem annyira a t\u00e1rsadalom\u00e9rt k\u00e9nytelen harcolni a rosszemberekkel, hanem ink\u00e1bb a t\u00e1rsadalom ellen k\u00fczd, ami a klasszikus western rosszembereihez k\u00f6zel\u00edti.<\/p>\n

    A n\u0151 sem akarja m\u00e1r felt\u00e9tlen\u00fcl \u00f6sszeb\u00e9k\u00edteni a t\u00e1rsadalommal, hanem csatlakozik hozz\u00e1 a harcban. A h\u0151s ugyan minden westernt\u00edpusban arra haszn\u00e1lja speci\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, hogy megv\u00e9djen egy gyeng\u00e9bb csoportot egy er\u0151sebb fenyeget\u00e9s\u00e9t\u0151l, de itt ez az er\u0151fesz\u00edt\u00e9se oda vezet, hogy a t\u00e1rsadalom kitagadja \u00e9s megfenyegeti, mire \u0151 is megtagadja \u00e9s elhagyja a t\u00e1rsadalmat, de mag\u00e1val visz egy n\u0151t. A klasszikus h\u0151snek a t\u00e1rsadalomba befel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 mozg\u00e1sa itt teh\u00e1t egy bel\u00fclr\u0151l kifel\u00e9 tart\u00f3 mozg\u00e1ss\u00e1 alakul \u00e1t. A h\u0151s v\u00e9glegesen megtagadja a t\u00e1rsadalmat: m\u00e1r nem tudja \u00f6sszeegyeztetni egy\u00e9ni \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9t a t\u00e1rsadalom\u00e9val. \u00cdgy \u00e9rz\u00e9kelteti a western a maga – m\u00e1r nem is olyan primit\u00edv – jelz\u00e9srendszer\u00e9vel az 1950-es \u00e9vek t\u00e1rsadalmi fesz\u00fclts\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n

    \"\"
    31. Fred Zinnemann<\/figcaption><\/figure>\n

    \u00c9ppen az eddigin\u00e9l kritikusabb l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d \u00e9s \u00e1rnyaltabb \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3d miatt besz\u00e9lhet\u00fcnk ekkoriban a m\u0171faj nagykor\u00fas\u00e1g\u00e1r\u00f3l. Nem csoda, hogy \u00e9ppen az \u00f6tvenes \u00e9vek elej\u00e9n fedezt\u00e9k fel az Andr\u00e9 Bazin k\u00f6r\u00e9 csoportosult francia kritikusok ezt a m\u0171fajt, amelyet \u00f3ri\u00e1si n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge ellen\u00e9re – vagy \u00e9ppen az\u00e9rt! – eddig sem az alkot\u00f3k, sem a kritikusok nem vettek valami komolyan. (…)<\/p>\n

    A m\u0171faj t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek ez a legut\u00f3bbi korszaka (1961-1980), amelyet tal\u00e1n a legjobban ismer a magyar k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, hosszabb \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 egys\u00e9ges, mint a kor\u00e1bbiak. A l\u00e1zad\u00e1s folyamata szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben a kort\u00e1rs amerikai t\u00e1rsadalom v\u00e1ltoz\u00e1saival – h\u00e1rom nehezen elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 szakaszra oszlik. A western hagyom\u00e1nyos \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9nek radik\u00e1lis elutas\u00edt\u00e1s\u00e1ra a hatvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re \u00e9rtek meg a felt\u00e9telek. \u00c9s b\u00e1r ez a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedben szinte k\u00f6telez\u0151 divatt\u00e1 v\u00e1lt, a hetvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l m\u00e1r megkezd\u0151d\u00f6tt a r\u00e9gi sablonok \u00f3vatos visszacsemp\u00e9sz\u00e9se is…<\/p>\n

    … a hatvanas \u00e9vek elej\u00e9re olyan l\u00e1tv\u00e1nyos eredm\u00e9nyeket hozott a k\u00fcl- \u00e9s belpolitikai enyh\u00fcl\u00e9s, mint az atomcsendegyezm\u00e9ny, a forr\u00f3 dr\u00f3t \u00e9s a polg\u00e1rjogi t\u00f6rv\u00e9nyjavaslat. A meg\u00fajul\u00e1s euforikus hangulat\u00e1nak azonban hamar v\u00e9ge szakadt: 1963 november\u00e9ben a texasi Dallasban mer\u00e9nylet \u00e1ldozata lett John F. Kennedy eln\u00f6k, 1964-ben pedig kit\u00f6rt a vietn\u00e1mi h\u00e1bor\u00fa. 1968-ban, amikor m\u00e1r f\u00e9lmilli\u00f3 amerikai katona harcolt Vietn\u00e1mban, meggyilkolt\u00e1k az eln\u00f6ks\u00e9gre es\u00e9lyes demokrata p\u00e1rti Robert Kennedyt \u00e9s a n\u00e9ger polg\u00e1rjogi mozgalom er\u0151szakmentes taktik\u00e1j\u00e1t kidolgoz\u00f3 Martin Luther King Nobel-d\u00edjas n\u00e9ger lelk\u00e9szt… Az amerikai nagyv\u00e1rosokban egyre gyakoribbak lettek a h\u00e1bor\u00faellenes t\u00fcntet\u00e9sek, \u00e9s a feh\u00e9rekkel egyenl\u0151 polg\u00e1rjogokat k\u00f6vetel\u0151 n\u00e9gerek \u00e9s m\u00e1s sz\u00ednes kisebbs\u00e9gek megmozdul\u00e1sai (\u201eforr\u00f3 nyarak\u201d, a Fekete P\u00e1rduc terrorakci\u00f3, stb.). \u201eA kett\u0151s h\u00e1bor\u00fa – a faji probl\u00e9ma bel\u00fcl \u00e9s a vietn\u00e1mi h\u00e1bor\u00fa k\u00edv\u00fcl – az eg\u00e9sz nemzet egyens\u00faly\u00e1t felbor\u00edtotta. Megrend\u00fclt a vall\u00e1sba vetett hit \u00e9s a r\u00e9gi csal\u00e1dstrukt\u00fara, \u00e9s mindenekel\u0151tt kezdt\u00fck elvesz\u00edteni nemzeti identit\u00e1sunkat. Amerik\u00e1ban hirtelen el\u00e9rkezett az a pont, amikor \u00fagy t\u0171nt, minden \u00f6sszeomlik\u201d – jellemezte ezt a korszakot Jules Feiffer amerikai \u00edr\u00f3. (…)<\/p>\n

    Ebben az id\u0151szakban radik\u00e1lisan \u00e1talakult a western m\u0171faja. A legszembet\u0171n\u0151bb v\u00e1ltoz\u00e1st k\u00e9t t\u00e9nyez\u0151 egym\u00e1st er\u0151s\u00edt\u0151 hat\u00e1sa okozta. Az egyik a cenz\u00fara elt\u00f6rl\u00e9se, a m\u00e1sik az olasz western nagy sikere. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen a hatvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l az \u00f6nc\u00e9l\u00fa szexjelenetek \u00e9s a vad szadizmus hull\u00e1ma s\u00f6p\u00f6rt v\u00e9gig az amerikai westerneken. A j\u00f3 rendez\u0151k ig\u00e9nyes alkot\u00e1saiban azonban nem szenz\u00e1ci\u00f3hajh\u00e1sz naturalizmust, hanem realizmust teremt az er\u0151szak \u00e9s a szex \u00e9rz\u00e9kletes \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa \u00e9s az olasz western saj\u00e1tos vil\u00e1gszeml\u00e9lete.<\/p>\n

    Mind a mai napig az egyetlen – \u00e9s egyben a legjelent\u0151sebb – \u201ek\u00fclf\u00f6ldi\u201d western, amely hatott az amerikaira, az olasz. E hat\u00e1s titka feltehet\u0151en az, hogy a spagetti-western egy\u00e9rtelm\u0171en az amerikaib\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkozott, \u00e9s ek\u00f6zben nem par\u00f3di\u00e1ra t\u00f6rekedett, hanem hazai nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge sz\u00f3rakoztat\u00e1s\u00e1ra. Nem v\u00e9letlen, hogy az olasz western alkot\u00f3inak t\u00f6bbs\u00e9ge az Eur\u00f3p\u00e1ban forgat\u00f3 amerikai rendez\u0151k mellett asszisztenskedett, \u00e9s hogy hatottak r\u00e1juk az olyan h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni amerikai westernek, mint az Eur\u00f3p\u00e1ban is nagy sikerrel forgalmazott D\u00e9lid\u0151, Idegen a Vadnyugaton, A h\u00e9t mesterl\u00f6v\u00e9sz…<\/p>\n

    \u201eAz amerikai nyugat embere egy\u00e1ltal\u00e1n nem olyan volt, ahogy a hollywoodi rendez\u0151k bemutatj\u00e1k. N\u00e1luk a t\u00f6rt\u00e9netb\u0151l, amelynek minden szerepl\u0151je egys\u00edk\u00fa, valamif\u00e9le kegyetlen, purit\u00e1n t\u00fcnd\u00e9rmese kerekedik ki a happy end el\u0151tt. A val\u00f3s\u00e1gos nyugat az er\u0151szak, a f\u00e9lelem \u00e9s az \u00f6szt\u00f6n\u00f6k vil\u00e1ga volt\u201d<\/em> – vallja Sergio Leone.<\/p>\n

    Az olasz western teh\u00e1t nem a pion\u00edrok p\u00e9ldamutat\u00f3an sz\u00edv\u00f3s k\u00fczdelm\u00e9t mutatja be a hat\u00e1rvid\u00e9k civiliz\u00e1l\u00e1s\u00e1\u00e9rt, hanem egy abszurd \u00e9s er\u0151szakos vil\u00e1g romantikus kisz\u00ednezett t\u00fck\u00f6rk\u00e9p\u00e9t adja, ahol a civiliz\u00e1ci\u00f3 korrupt \u00e9s elnyomja az egy\u00e9nt, ahol a csal\u00e1d m\u00e1r nem k\u00f6ztiszteletben \u00e1ll\u00f3, szent egys\u00e9g, hanem gyenge \u00e9s v\u00e9gtelen\u00fcl kiszolg\u00e1ltatott, \u00e9s ahol az egy\u00e9n csak er\u0151szakkal, \u00f6nz\u00e9ssel \u00e9s g\u00e1tl\u00e1stalan alkalmazkod\u00e1ssal tud fennmaradni. Ez\u00e9rt jellemzi a l\u00e1tsz\u00f3lag minden erk\u00f6lcsi \u00edt\u00e9lett\u0151l mentes, h\u0171v\u00f6s \u00e9s megr\u00f6gz\u00f6tt k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00e1s az olasz western h\u0151seit, ezeket a titokzatos, hallgatag revolverh\u0151s\u00f6ket \u00e9s fejvad\u00e1szokat, akiket Ring\u00f3nak, Djang\u00f3nak, Idegennek, s\u0151t egyszer\u0171en Senkinek h\u00edvnak. Annak bemutat\u00e1s\u00e1val, hogy az \u00e9letben, \u00e9s \u00edgy az amerikai hat\u00e1rvid\u00e9k megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ban is a p\u00e9nzszerz\u00e9s a f\u0151 mozgat\u00f3er\u0151, \u00e9s nem a becs\u00fclet, mint azt p\u00e9ld\u00e1ul De Mille westernjei sugallt\u00e1k, az olasz western tartalmilag nagyobb realizmust visz a m\u0171fajba.<\/p>\n

    Formailag azonban sz\u00fcrre\u00e1lis l\u00e1tom\u00e1sra eml\u00e9keztet: a gondosan koreograf\u00e1lt, szinte \u00f6ntetszelg\u0151en naturalista er\u0151szakot patetikus lass\u00fas\u00e1ggal r\u00f6gz\u00edti az egy\u00e9bk\u00e9nt rendk\u00edv\u00fcl mozg\u00e9kony kamera, \u00e9s k\u00eds\u00e9r\u0151zenek\u00e9nt furcsa sikolyok, vad git\u00e1rakkordok, korb\u00e1cs\u00fct\u00e9sek, ny\u00f6g\u00e9sek \u00e9s disszon\u00e1ns harangsz\u00f3 egyveleg\u00e9t halljuk. A zene nem h\u00e1ttere, hanem szerves r\u00e9sze a cselekm\u00e9nynek: olykor t\u00f6bbet mond el, mint maga a t\u00f6rt\u00e9net. P\u00e9ld\u00e1ul a Volt egyszer egy Vadnyugat forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9t Leone, a rendez\u0151 Ennio Morricone zen\u00e9j\u00e9hez \u00edrta, amelyet az el\u0151re megkompon\u00e1lt a film v\u00e1zlatos t\u00f6rt\u00e9nete alapj\u00e1n. \u00cdgy lesz az olasz western az angol Straig-Williams szerz\u0151p\u00e1r tal\u00e1l\u00f3 kifejez\u00e9s\u00e9vel \u00e9lve \u2013 az er\u0151szak oper\u00e1ja…<\/p>\n

    Az olasz western val\u00f3j\u00e1ban csak azt fejlesztette tov\u00e1bb, ami cs\u00edr\u00e1j\u00e1ban megvolt m\u00e1r a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni amerikai westernekben is: a cinizmusba hajl\u00f3 mor\u00e1lis ambivalenci\u00e1t, a ritu\u00e1liss\u00e1 fokozott er\u0151szakot \u00e9s a lemeztelen\u00edtett sablonokat. De hozz\u00e1tette ehhez a mag\u00e1\u00e9t: egy csipetnyi ravaszul leegyszer\u0171s\u00edtett marxizmust, \u00e9s azt a jellegzetesen eur\u00f3pai nosztalgi\u00e1t a mocsok ut\u00e1n, ami olykor elsz\u00e1nt realizmusnak t\u0171nik. Teh\u00e1t a formai elemekkel egy\u00fctt az olasz western ironikusan pesszimista vil\u00e1gszeml\u00e9lete is \u00e1tker\u00fclt az amerikaiba, amely azt\u00e1n ezt szorosabban hozz\u00e1kapcsolta a hat\u00e1rvid\u00e9k \u201eval\u00f3s\u00e1gos\u201d vil\u00e1g\u00e1hoz. …<\/p>\n

    Ez az \u00f6ntudatos, s\u0151t olykor tud\u00e1l\u00e9kos humor \u00e1ltal\u00e1nos von\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lik a k\u00e9s\u0151bbi westernekben, amelyek hangv\u00e9tele egyre harcosabb deheroiz\u00e1l\u00e1sba csap \u00e1t. Nem csoda, hogy t\u00f6bbnyire a vadnyugat h\u0151skor\u00e1nak legv\u00e9g\u00e9n j\u00e1tsz\u00f3dnak, amikor a halad\u00e1s m\u00e1r anakronisztikuss\u00e1 tette a pion\u00edrokat. \u201e\u00dagy vil\u00e1g\u00edtj\u00e1k meg az eg\u00e9sz amerikai t\u00f6rt\u00e9nelmet, hogy meg\u00e9rts\u00fck Vietn\u00e1m mi\u00e9rtjeit \u00e9s azt, hogy ez nem karakter\u00fcnk aberr\u00e1ci\u00f3ja, hanem feltehet\u0151en egyik oldala, amelynek l\u00e9tez\u00e9s\u00e9r\u0151l mindig is tudtunk, csak soha nem akartuk bevallani\u201d \u2013 \u00edrja Ralph Brauer amerikai filmeszt\u00e9ta ezekr\u0151l az \u00faj t\u00edpus\u00fa westernekr\u0151l, amelyek szerinte az eg\u00e9sz m\u0171fajra kiterjesztik Turner h\u00edres t\u00e9zis\u00e9t a hat\u00e1rvid\u00e9k, \u00e9s f\u0151leg a v\u00e9gtelen lehet\u0151s\u00e9gek lez\u00e1rul\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n

    A m\u0171faj leg\u00fajabb term\u00e9kei, amelyeket egy m\u00e1sik amerikai filmeszt\u00e9ta, John Cawelti az olasz, illetve a Keresztapa-western kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba sorol, \u00e9ppen azt seg\u00edtik el\u0151, hogy \u00e9rzelmileg belenyugodjunk a felismer\u00e9sbe: a vil\u00e1g nem tisztul meg b\u0171neit\u0151l. A t\u00e1gan \u00e9rtelmezett olasz western a mor\u00e1lis ambivalenci\u00e1t hangs\u00falyozza \u00e9s h\u00e1tborzongat\u00f3, groteszk effektusokkal mutat be, egy velej\u00e9ig romlott vil\u00e1got, ahol a saj\u00e1t \u00e9rdekeit k\u00f6vet\u0151 h\u0151s \u00e9ppen olyan hidegv\u00e9rrel \u00e9s g\u00e1tl\u00e1stalan szak\u00e9rtelemmel alkalmazza az er\u0151szakot, mint a rosszemberek. Keser\u0171en g\u00fanyos kom\u00e9di\u00e1ban old\u00f3dik fel itt a mai kor \u00e1tlagember\u00e9nek erk\u00f6lcsi b\u00e9nults\u00e1ga, aki nap mint nap szembes\u00fcl a vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 er\u0151szakkal. Ez a filmt\u00edpus ugyanis arra \u00f6szt\u00f6n\u00f6z groteszk humor\u00e1val, hogy ink\u00e1bb nevess\u00fcnk \u00e1ldozati mivoltunkon, semmint k\u00fczdj\u00fcnk ellene. A Keresztapa t\u00edpus\u00fa westernek nem l\u00e9lektanilag, hanem gyakorlatilag oldj\u00e1k meg ezt a szorong\u00e1st kelt\u0151 probl\u00e9m\u00e1t \u2013 igaz, a legend\u00e1s m\u00falt \u00e1lomvil\u00e1g\u00e1ban. Coppola vil\u00e1gsiker\u0171 filmj\u00e9nek mint\u00e1j\u00e1ra azt bizonygatj\u00e1k, hogy a t\u00e1rsadalom k\u00e9ptelen megv\u00e9deni a kisembereket az er\u0151szakt\u00f3l \u00e9s ez\u00e9rt egy olyan vezet\u0151re vagy bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3ra van sz\u00fcks\u00e9g, aki csal\u00e1dszer\u0171 csoportot szervez h\u00edveib\u0151l \u00e9s abszol\u00fat lojalit\u00e1suk\u00e9rt cser\u00e9be megv\u00e9di \u0151ket. Ez a westernt\u00edpus val\u00f3j\u00e1ban a megr\u00f6gz\u00f6tt vadnyugati individualizmus \u00faj eposza, ahol az \u00e1ltal\u00e1ban m\u00e1r \u00f6reged\u0151 h\u0151s valami mor\u00e1lis c\u00e9l \u00e9rdek\u00e9ben m\u00e9g egy utols\u00f3 k\u00fcldet\u00e9sre v\u00e1llalkozik. Mindk\u00e9t westernt\u00edpus pozit\u00edv \u00e9rt\u00e9knek, de legal\u00e1bbis erk\u00f6lcsi sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9gnek \u00e1ll\u00edtja be mindazt, ami a klasszikusban, m\u00e9g vesz\u00e9lyes jelens\u00e9gnek sz\u00e1m\u00edtott: a k\u00f6ny\u00f6rtelen agresszi\u00f3t, a hatalomv\u00e1gyat \u00e9s az er\u0151szakot.<\/p>\n

    A m\u0171faj struktur\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1sai szintj\u00e9n \u00e9rtelmezi ezt a jelens\u00e9get a m\u00e1r kor\u00e1bban is id\u00e9zett Will Wright. Az \u00faj t\u00edpus\u00fa westernben, amelyet profi cselekm\u00e9nynek nevez el, szerinte az a legszembet\u0171n\u0151bb v\u00e1ltoz\u00e1s, hogy egyn\u00e9l t\u00f6bb h\u0151s van \u00e9s mind profi harcosok, akik csak p\u00e9nz\u00e9rt vagy a harc kedv\u00e9\u00e9rt hajland\u00f3k megv\u00e9deni a t\u00e1rsadalmat, nem pedig a t\u00f6rv\u00e9ny vagy az igazs\u00e1g nev\u00e9ben. A t\u00e1rsadalom gyenge, mint a klasszikus westernben, de m\u00e1r csak sz\u00ednhelye \u00e9s \u00fcr\u00fcgye, nem pedig t\u00e9tje a konfliktusnak: h\u00e1tt\u00e9rbe szorul, mert a p\u00e9nzen k\u00edv\u00fcl m\u00e1r semmi vonz\u00f3t nem tud k\u00edn\u00e1lni a h\u0151s\u00f6knek. A h\u0151s ugyanis m\u00e1r nem mag\u00e1nyos idegen, aki az\u00e9rt v\u00e1ndorol, mert nincs semmi, ami a t\u00e1rsadalomhoz f\u0171zn\u00e9, hanem egy csoport tagja, \u00e9s b\u00e1r m\u00e9g mindig nem kapcsol\u00f3dik a t\u00e1rsadalomhoz, m\u00e1r nincs t\u00e1rsas\u00e1g vagy meg\u00e9rt\u00e9s h\u00edj\u00e1n. Ez\u00e9rt a t\u00e1rsadalmon k\u00edv\u00fcl\/bel\u00fcl szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1sban nem az egy\u00e9ni f\u00fcggetlens\u00e9g \u00e9s a kollekt\u00edv szellem ker\u00fcl szembe egym\u00e1ssal, hanem a profi individualizmus \u00e9s a t\u00e1rsadalmi konformit\u00e1s. A t\u00e1rsadalmat m\u00e1r nem a templom, az iskola, a csal\u00e1d \u00e9s az erk\u00f6lcsi halad\u00e1s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rt\u00e9krendje jellemzi, hanem az antialkoholista mozgalom k\u00e9pvisel\u0151i, a l\u00f3kupecek \u00e9s az \u00fczletemberek. A t\u00e1rsadalmat nem is gonoszs\u00e1g\u00e1\u00e9rt \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k rossznak, hanem mert \u00e1tkozottul unalmas \u00e9s korrupt. A klasszikus western h\u0151s\u00e9t \u00e9rt\u00e9krendje \u00e9s ereje v\u00e1lasztotta el a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gt\u0151l: eleinte nem fogadta el a t\u00e1rsadalmi \u00e9rt\u00e9krendet, mert egyed\u00fcl is boldogult, de amikor a t\u00e1rsadalomnak sz\u00fcks\u00e9ge volt az erej\u00e9re, a h\u0151s felhaszn\u00e1lhatta ezt a k\u00e9t \u00e9rt\u00e9krend k\u00f6zti szakad\u00e9k \u00e1thidal\u00e1s\u00e1ra. A profi western h\u0151s\u00e9t viszont m\u00e1r csak speci\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9ge v\u00e1lasztja el a t\u00e1rsadalomt\u00f3l, hiszen nincs \u00e9rt\u00e9krend: a t\u00e1rsadalom kicsinyes, k\u00e9pmutat\u00f3 \u00e9s haszonles\u0151, a h\u0151s pedig csak haszonles\u0151.<\/p>\n

    Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a j\u00f3\/rossz szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1s az \u00faj westernben kiz\u00e1r\u00f3lag a rokonszenvess\u00e9gen m\u00falik, \u00e9s nem a t\u00e1rsadalmi \u00e9rt\u00e9kek melletti elk\u00f6telezetts\u00e9gen. A j\u00f3k azok, akik kellemesek \u00e9s bar\u00e1ts\u00e1gosak, \u00e9s akikkel azonosulunk, a rosszak azok, akik aljasok \u00e9s kellemetlenek. De a j\u00f3k \u00e9s a rosszak is profik, nem k\u00f6telezik el magukat arra, hogy biztons\u00e1goss\u00e1 tegy\u00e9k a vil\u00e1got. A rosszemberek \u00e1ltal\u00e1ban a h\u0151s\u00f6k profi ellenfelei, mint ellens\u00e9ges katon\u00e1k egy csat\u00e1ban. Persze nem j\u00e1rnak el mindig t\u00f6rv\u00e9nyesen \u00e9s becs\u00fcletesen, de a h\u0151s\u00f6k sem. Egysz\u00f3val a h\u0151s\u00f6k \u00e9s a rosszemberek konfliktusa itt m\u00e1r nem l\u00e9nyeges fogalmi szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1s, mint a klasszikus westernben volt, \u00e9s ez\u00e9rt ebben a western t\u00edpusban m\u00e1r a csata kimenetele is \u00e9rdektelen. A vadon\/civiliz\u00e1ci\u00f3 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s az\u00e9rt szorul h\u00e1tt\u00e9rbe, mert azt, hogy a h\u0151s\u00f6k egyszerre er\u0151sek \u00e9s j\u00f3k, m\u00e1r nem azzal magyar\u00e1zz\u00e1k, hogy egyed\u00fcl \u0151k kapcsol\u00f3dnak a vadonhoz, hanem azzal, hogy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fck megfelel\u0151 alternat\u00edva a t\u00e1rsadalommal szemben. De a legfontosabb m\u00e9gis az, hogy ez a p\u00e9nz\u00e9rt harcol\u00f3, f\u00fcggetlen profi csoport a harc ut\u00e1n sem mond le speci\u00e1lis st\u00e1tusz\u00e1r\u00f3l. A h\u0151s\u00f6k nem l\u00e9pnek be a t\u00e1rsadalomba, de kapcsolatban maradnak vele, mik\u00f6zben megtartj\u00e1k er\u0151s \u00e9s f\u00fcggetlen elitcsoport st\u00e1tuszukat. Ezzel viszont v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen elt\u0171nik a klasszikus westernben oly fontos egyenl\u0151s\u00e9g mot\u00edvum.<\/p>\n

    Wright szerint \u00edgy t\u00fckr\u00f6zi a western azt a gazdas\u00e1gi \u00e9s ideol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1st, amelyet az \u00f6nszab\u00e1lyoz\u00f3 piacgazdas\u00e1gr\u00f3l a k\u00f6zpontilag ir\u00e1ny\u00edtott gazdas\u00e1gra val\u00f3 \u00e1t\u00e1ll\u00e1s okozott Amerik\u00e1ban. A klasszikus western strukt\u00far\u00e1ja olyan jelk\u00e9pes cselekv\u00e9si modellt k\u00edn\u00e1l, amelynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az egy\u00e9n sikerrel egyes\u00edtheti a piac \u00e1ltal megk\u00f6vetelt individualizmust a piaci t\u00e1rsadalom szoci\u00e1lis c\u00e9ljaival, az egyenl\u0151s\u00e9g, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00f6vetelm\u00e9nyeivel.<\/p>\n

    A profi western mint cselekv\u00e9smodell azt sugallja az egy\u00e9nnek, utas\u00edtsa el a t\u00e1rsadalmi \u00e9rt\u00e9keket \u00e9s elk\u00f6telezetts\u00e9get a bajt\u00e1rsi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s a technikai hatalom kedv\u00e9\u00e9rt, hiszen ezzel a mindennapi t\u00e1rsadalomban \u00e9l\u0151, kicsinyes, unalmas \u00e9s gyenge emberek f\u00f6l\u00e9 emelkedhet. Wright szerint a mai Amerik\u00e1ban sokan hasonultak ehhez az ide\u00e1lhoz (tud\u00f3sok, menedzserek, hippik), ami \u00fajabb bizony\u00edt\u00e9k arra, hogy a hatvanas-hetvenes \u00e9vekben a t\u00e1rsadalom \u00e9s az egy\u00e9n hagyom\u00e1nyos konfliktusa a t\u00e1rsadalom \u00e9s egy elit csoport konfliktusa lett.<\/p>\n

    (Berkes Ildik\u00f3: A western. Budapest: Gondolat, 1986)<\/em><\/p>\n

    8.4. A western-k\u00e9plet sz\u00e9tes\u00e9se a mai filmekben<\/h1>\n

    John Ford 1946-os Clementina, kedvesem c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben nagyon vil\u00e1gosak az OK kar\u00e1mn\u00e1l lezajl\u00f3 pisztolyharc motiv\u00e1ci\u00f3i: a Clanton fiv\u00e9rek meggyilkoltak k\u00e9t Earp fiv\u00e9rt. Mint az Earp csal\u00e1d fej\u00e9nek \u00e9s Tombstone seriffj\u00e9nek, Wyatt Earpnek (Henry Fonda) joga \u00e9s k\u00f6teless\u00e9ge is, hogy meg\u00f6lje a Clantonokat. Nem meglep\u0151 teh\u00e1t, hogy a h\u00edres \u00f6sszecsap\u00e1s ut\u00e1n a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g h\u0151s\u00e9nek ismerik el, \u00e9s hamarosan elnyeri jutalmul a keletr\u0151l j\u00f6tt b\u00e1jos le\u00e1ny, Clementine Carter kegyeit.<\/p>\n

    Huszonegy \u00e9vvel a Clementina, kedvesem ut\u00e1n Wyatt megint ki\u00e1ll a Clantonokkal az OK kar\u00e1mn\u00e1l John Sturges A fegyverek \u00f3r\u00e1ja (Hour of the Gun) c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben. Ez egyszer azonban m\u00e1sk\u00e9nt alakulnak a dolgok… 1967-ben Wyatt Earp m\u00e1r nem a t\u00f6rv\u00e9ny v\u00e9delmez\u0151je: megvetend\u0151 m\u00f3don a t\u00f6rv\u00e9ny m\u00f6g\u00e9 b\u00fajik, hogy kiel\u00e9g\u00edtse szinte beteges bossz\u00faszomj\u00e1t. 1946 \u00e9s 1967 k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gbement n\u00e9h\u00e1ny fontos v\u00e1ltoz\u00e1s Wyatt Earp legend\u00e1j\u00e1ban. \u00c9s ugyanez mondhat\u00f3 el az eg\u00e9sz westernk\u00e9pletr\u0151l is… Az elm\u00falt p\u00e1r \u00e9vben a filmesek \u00e1talak\u00edtott\u00e1k a western legt\u00f6bb kor\u00e1bban standard elem\u00e9t. N\u00e9gy alapvet\u0151en k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 westernt\u00edpus sz\u00fcletett meg ebb\u0151l.<\/p>\n

    A mai western els\u0151 t\u00edpusa a teljesen konvencion\u00e1lis v\u00e1ltozat, amelyet mindny\u00e1jan megszoktunk. R\u00f6gt\u00f6n nyilv\u00e1nval\u00f3 a konfliktus a civiliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a fenyeget\u0151 vadon er\u0151i k\u00f6z\u00f6tt. K\u00f6nnyen felismerhet\u0151 a h\u0151s \u00e9s az el\u0151tte \u00e1ll\u00f3 er\u0151szakkal terhes feladat. Err\u0151l van sz\u00f3 k\u00e9t veter\u00e1n vadnyugati \u2013 John Wayne \u00e9s Burt Lancaster \u2013 leg\u00fajabb filmjeinek n\u00e9melyik\u00e9ben, akik sokat tettek a hat\u00e1rvid\u00e9k k\u00f6zel hetven\u00e9ves h\u0151si k\u00e9p\u00e9nek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt…<\/p>\n

    A m\u00e1sodik t\u00edpus megvet\u00e9ssel \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban ironikus g\u00fannyal viszonyul a hagyom\u00e1nyos westernekhez, amelyek gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1t olyan makacsul folytatja Wayne. Robert Warshow, amerikai filmkritikus \u201eantiwesternnek\u201d nevezte ezt a form\u00e1t, \u00e9s megjegyezte, hogy \u00e1ltal\u00e1ban igaz\u00e1n a \u201et\u00e1rsadalmi dr\u00e1ma\u201d \u00e9rdekli itt az alkot\u00f3kat, vagyis a westernk\u00e9pletet a modern t\u00e1rsadalmi bajok b\u00edr\u00e1lat\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k fel. P\u00e9ldak\u00e9nt Warshow a lincsel\u00e9st el\u00edt\u00e9l\u0151 K\u00fcl\u00f6n\u00f6s esetet (1943) \u00e9s a D\u00e9lid\u0151t (1951) id\u00e9zi, ahol a McCarthy-f\u00e9le korabeli boszork\u00e1ny\u00fcld\u00f6z\u00e9s nyilv\u00e1nval\u00f3 anal\u00f3gi\u00e1jak\u00e9nt a seriffet (Gary Cooper) minden bar\u00e1tja elhagyja \u00e9s egyed\u00fcl k\u00e9nytelen szembesz\u00e1llni a gyilkosokkal.<\/p>\n

    N\u00e9h\u00e1ny ut\u00f3bbi westernben k\u00eds\u00e9rletet tesznek a westernben szok\u00e1sosan elt\u00falzott j\u00f3 \u00e9s rossz k\u00f6zti szakad\u00e9k \u00e1thidal\u00e1s\u00e1ra. \u201e\u00daj-westernnek\u201d nevezhetn\u00e9nk ezt a t\u00edpust, amely \u201erealista\u201d k\u00e9pet ad a hat\u00e1rvid\u00e9ki \u00e9letr\u0151l. Az antiwesternt\u0151l elt\u00e9r\u0151en, amely a t\u00e1rsadalomkritika eszk\u00f6z\u00e9\u00fcl haszn\u00e1lja a westernk\u00e9pletet, az \u00faj-western teljesen elutas\u00edtja ezt a k\u00e9pletet…<\/p>\n

    A modern western negyedik t\u00edpusa, a szem\u00e9lyes western az \u00fajwesternre eml\u00e9keztet azon t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9ben, hogy m\u00e1s t\u00e9m\u00e1k \u00e9s motiv\u00e1ci\u00f3rendszerek fel\u00e9 t\u00e9r el a westernk\u00e9plett\u0151l. A szem\u00e9lyes westernben a rendez\u0151 egy\u00e9ni l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja a legfontosabb. De az \u00fajwesternt\u0151l elt\u00e9r\u0151en a szem\u00e9lyes westernek tov\u00e1bbra is a hagyom\u00e1nyos western epikus pillanata \u00e9s er\u0151szakos, de becs\u00fcletes h\u0151se k\u00f6r\u00e9 \u00e9p\u00fclnek…<\/p>\n

    Ha a mai westernfilmek k\u00e9plete egy els\u00fcl\u0151 puska szertel\u00f6vell\u0151 goly\u00f3ira eml\u00e9keztet, akkor a goly\u00f3kat mozgat\u00f3 puskapor nem m\u00e1s, mint a moderniz\u00e1l\u00f3d\u00e1s ijeszt\u0151 k\u00f6zeled\u00e9se. A r\u00e9gebbi westernek a regener\u00e1l\u00f3d\u00e1s \u00e9s az id\u0151tlens\u00e9g aur\u00e1j\u00e1t pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k megteremteni t\u00f6rt\u00e9neteikkel. A \u201eB\u201d westernek h\u0151sei a film v\u00e9g\u00e9n mindig ellovagoltak a v\u00e1rosb\u00f3l, abban a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel val\u00f3 hallgat\u00f3lagos megegyez\u00e9sben, hogy ha legk\u00f6zelebb baj lesz, a h\u0151s visszat\u00e9r, \u00e9s szakk\u00e9pzetts\u00e9g\u00e9t az er\u0151szak ter\u00e9n a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtja. A hatvanas \u00e9vekben megsz\u0171nt ez a hallgat\u00f3lagos megegyez\u00e9s… A westernek k\u00e9sz\u00edt\u0151it egyre kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rdekelte a hagyom\u00e1nyos epikus pillanat, amikor a pion\u00edr szemt\u0151l szembe \u00e1ll a term\u00e9szettel, \u00e9s egyre ink\u00e1bb annak az \u00faj t\u00f6rt\u00e9nelmi pillanatnak a sokf\u00e9le fesz\u00fclts\u00e9g\u00e9t kutatt\u00e1k, amikor a halad\u00e1s t\u00fall\u00e9pett a r\u00e9gi pion\u00edr alapt\u00f6rekv\u00e9sein \u00e9s ez\u00e1ltal \u0151t mag\u00e1t hirtelen elavultt\u00e1 teszi, mint aki irrelev\u00e1ns \u00e9s nem odaval\u00f3. Annyira uralkod\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt az id\u0151, mint a western legend\u00e1k el\u00e1rul\u00f3j\u00e1nak \u00faj t\u00e9m\u00e1ja, hogy szinte maga is \u00faj k\u00e9pletet teremtett, amelyben a r\u00e9gi k\u00e9plet sz\u00e9thullott v\u00e1ltozatainak minden form\u00e1ja megtal\u00e1lhat\u00f3…<\/p>\n

    A sz\u00e9thullott westernk\u00e9plet az amerikai t\u00e1rsadalom legfontosabb fesz\u00fclts\u00e9geit \u00e9s ellentmond\u00e1sait jelk\u00e9pezte. Az antiwesternek ugyanazt az \u00e9rtelmis\u00e9gi csal\u00f3d\u00e1st t\u00fckr\u00f6zik a nagy amerikai betelep\u00edt\u00e9si folyamattal kapcsolatban, mint ami elfogadott attit\u0171d lett a revizionista t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek k\u00f6r\u00e9ben. Ezzel a liber\u00e1lis cinizmussal \u00e1ll szemben a r\u00e9gim\u00f3di individualizmusba vetett makacs hit, amely a hagyom\u00e1nyos westernekben \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl. Az \u00faj-westernekben a cowboy-\u00e9let tiszteletteljes tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa annak felel meg, ahogy a fiatalok nyugtalanul visszat\u00e9rnek az agr\u00e1r m\u00edtoszhoz, term\u00e9szetes t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kokat termesztenek \u00e9s kommun\u00e1kba vonulnak. \u00c9s e t\u00e9m\u00e1k \u00f6sszess\u00e9ge \u2013 a r\u00e9gi az \u00fajjal szemben, az agr\u00e1r-ide\u00e1l a n\u00f6vekv\u0151 technokr\u00e1ci\u00e1val szemben, a cinizmus az idealizmussal szemben \u2013 adja meg a tematikai keretet a szem\u00e9lyes westernek k\u00e9sz\u00edt\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra…<\/p>\n

    A vadnyugat egys\u00e9ges\u00edtett filmm\u00edtosza hatvan \u00e9ven \u00e1t, h\u00e1rom h\u00e1bor\u00fan \u00e9s egy gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1gon kereszt\u00fcl k\u00e9pes volt arra, hogy kiel\u00e9g\u00edt\u0151en \u00e1br\u00e1zolja az amerikai \u00e9lm\u00e9nyvil\u00e1g c\u00e9lj\u00e1t \u00e9s \u00e9rt\u00e9k\u00e9t. Most ezek a m\u00edtoszok bele\u00fctk\u00f6ztek a hatvanas \u00e9s hetvenes \u00e9vek t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai lid\u00e9rc\u00e1lmaiba \u00e9s az addig megb\u00edzhat\u00f3an szil\u00e1rd k\u00e9p robban\u00e1sszer\u0171en darabokra hullott. Ha a western val\u00f3ban az amerikaiak hiedelmeire utal, akkor \u00f6r\u00f6kre elt\u0171nt az a k\u00e9p\u00fck \u00f6nmagukr\u00f3l, hogy az \u00faj \u00c9den legy\u0151zhetetlen \u00c1d\u00e1mjai, akik er\u00e9nyesen Istent szolg\u00e1lj\u00e1k a vadon megszel\u00edd\u00edt\u00e9s\u00e9vel. A jelennel konfliktusba ker\u00fcl\u0151 m\u00falt \u00faj t\u00e9m\u00e1ja, amely szinte minden mai westernben felmer\u00fcl, leleplezi azt a k\u00e9ts\u00e9gbeesett \u00fcress\u00e9get, amelyet ennek a k\u00e9pnek, ennek a l\u00e1tom\u00e1snak az elveszt\u00e9se okozott… Ha a r\u00e9gi western m\u00edtosza hamis volt, az, ahogy a mai westernek sz\u00e9tsz\u00f3rtan kutatj\u00e1k annak a pillanatnak a jelent\u00e9s\u00e9t, amikor meghaltak a r\u00e9gi western ide\u00e1lok, arra utal, hogy ma Amerik\u00e1ban intenz\u00edven keresik az amerikai t\u00f6rt\u00e9nelem azon m\u00e1sik epikus pillanat\u00e1t, amelyb\u0151l egy \u00faj, \u00e9rtelmesebb amerikai m\u00edtosz sz\u00fclethet.<\/p>\n

    (Nachbar, Jack: Riding Shotgun: The Scattered Formula in Contemporary Western Movies, In: Focus on the Western, Ed. by J. Nachbar,<\/em>
    \nPrentice Hall Inc., 1974)<\/em><\/p>\n

    8.5. Elm\u00e9let \u00e9s gyakorlat<\/h1>\n

    A Honfoglal\u00f3k (1923), amelyet a kor egyik legmegb\u00edzhat\u00f3bb hollywoodi mesterembere, James Cruze (1884-1942) rendezett, k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl alapfilm. Nemcsak western, s\u0151t nemcsak amerikai vonatkoz\u00e1sban, hanem a kor eg\u00e9sz filmm\u0171v\u00e9szet\u00e9t tekintve. A telepesek \u00fatja nyugatra a k\u00f6zel 2000 m\u00e9rf\u00f6ldes Oregon-\u00f6sv\u00e9nyen els\u0151sorban a term\u00e9szettel val\u00f3 k\u00fczdelmet jelenti. Persze van a filmben indi\u00e1nt\u00e1mad\u00e1s is, \u00e9s szerelmi rivaliz\u00e1l\u00e1sb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 konfliktus is, de alapj\u00e1ban az el\u0151rehalad\u00e1s neh\u00e9zs\u00e9g\u00e9r\u0151l sz\u00f3l a rendk\u00edv\u00fcl neh\u00e9z terepen, az ekh\u00f3s szekerekkel \u00e9s csord\u00e1kkal, a k\u00fczdelemr\u0151l, amelyet a t\u00e1vols\u00e1ggal, a foly\u00f3kkal vagy \u00e9ppen a v\u00edz hi\u00e1ny\u00e1val v\u00edvnak az \u00e1llatok \u00e9s emberek \u00e9let\u00e9\u00e9rt. Ennyiben ez a film ink\u00e1bb eposz, semmint epikus m\u0171, b\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gtelen a cselekm\u00e9ny epikus hull\u00e1mz\u00e1sa. \u00c9ppen ez\u00e9rt m\u00e1s orsz\u00e1gok filmm\u0171v\u00e9szet\u00e9ben is megtal\u00e1lni a r\u00e1 jellemz\u0151 von\u00e1sokat. Els\u0151sorban a szovjet avantg\u00e1rdban, amely szint\u00e9n ilyen emelkedett form\u00e1ban adta el\u0151 az \u00e9let\u00e9rt val\u00f3 k\u00fczdelmet a term\u00e9szettel (Szergej Eizenstein: R\u00e9gi \u00e9s \u00faj vagy Alekszandr Dovzsenko: F\u00f6ld). De \u00e9rezhet\u0151 a Honfoglal\u00f3k hat\u00e1sa Joris Ivens k\u00e9s\u0151bbi alkot\u00e1saiban \u00e9s sok m\u00e1s dokumentumfilmben is.<\/p>\n

    A westernfilm azonban nem maradhatott meg a k\u00fczdelemnek enn\u00e9l a magasztos k\u00e9p\u00e9n\u00e9l. Mutatja ezt John Ford T\u0171zparipa (1924) vagy Cecil De Mille Ac\u00e9lkarav\u00e1n (1939) c\u00edm\u0171 filmje. A transzkontinent\u00e1lis vas\u00fat\u00e9p\u00edt\u00e9s \u00f3ri\u00e1si teljes\u00edtm\u00e9nye is az ember nagys\u00e1g\u00e1t kifejez\u0151 t\u00e9ma: a t\u00e1vols\u00e1g legy\u0151z\u00e9se a civiliz\u00e1ci\u00f3 egyik vitathatatlan \u00e1ld\u00e1sa. Nem hi\u00e1nyozhat teh\u00e1t ezekb\u0151l a filmekb\u0151l az emelkedetts\u00e9g, a patetikuss\u00e1g. Nem hi\u00e1nyozhatnak persze az indi\u00e1nok sem, mint a westernfilmek bizonyos csoportj\u00e1nak velej\u00e1r\u00f3i. De ezekben – \u00e9s a hasonl\u00f3 t\u00e9m\u00e1j\u00fa m\u00e1s – alkot\u00e1sokban m\u00e1r legal\u00e1bb ugyanakkora, ha nem nagyobb hangs\u00falyt kap az emberek, embercsoportok vagy \u00e9ppen \u00fczleti v\u00e1llalkoz\u00e1sok \u00e9rdekeinek \u00fctk\u00f6z\u00e9se. Teh\u00e1t maga az \u00e1rm\u00e1ny \u00e9s az ebb\u0151l fakad\u00f3 konfliktusok ker\u00fclnek a k\u00f6z\u00e9ppontba a term\u00e9szettel v\u00edvott harc nagyszer\u0171s\u00e9ge mellett. E filmek egyik \u00e9rdeme \u00e9ppen annak megmutat\u00e1sa, hogy a term\u00e9szetet legy\u0151z\u0151 emberek nem valamif\u00e9le fels\u0151 r\u00e9gi\u00f3ban \u00e9l\u0151 h\u0151s\u00f6k, hanem h\u00fas-v\u00e9r emberek a maguk korl\u00e1taival \u00e9s gyeng\u00e9ivel, de (\u00e9s) m\u00e9gis gy\u0151znek. Hiszen ami a legfontosabb: le tudj\u00e1k gy\u0151zni saj\u00e1t magukat, a saj\u00e1t term\u00e9szet\u00fcket is. Esend\u0151s\u00e9g\u00fckb\u0151l \u00fagy emelkednek h\u0151s\u00f6kk\u00e9, ahogy a k\u00f6z\u00e9rdek gy\u0151z benn\u00fck a sz\u0171k egy\u00e9ni felett. \u00c9s ez is van olyan izgalmas, mint a k\u00fcls\u0151 k\u00fczdelem. Mert bels\u0151 harc n\u00e9lk\u00fcl nem \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151, hogyan emelkedik az egy\u00e9ni cselekv\u00e9s t\u00e1rsadalmi viszony\u00edtotts\u00e1g\u00fa tett\u00e9.<\/p>\n

    A film – \u00e9ppen mert a val\u00f3s\u00e1g jelens\u00e9gvil\u00e1g\u00e1hoz, adott szok\u00e1saihoz \u00e9s magatart\u00e1saihoz ragaszkodik – nagyon k\u00f6nnyen elavul, \u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u0151dik. Nagyon neh\u00e9z olyan jelent\u00e9srendszereket \u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni konkr\u00e9t jelens\u00e9gekre t\u00e1maszkodva, amelyek k\u00e9s\u0151bb is \u00e9rdekesek \u00e9s hat\u00e1sosak. Az alkot\u00f3 nagys\u00e1ga \u00e9ppen az olyan fok\u00fa \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00e1s el\u00e9r\u00e9s\u00e9ben mutatkozik meg, amellyel t\u00fal lehet l\u00e9pni az id\u0151beli korl\u00e1tozotts\u00e1gnak ezen a hat\u00e1s\u00e1n. Akkor igaz\u00e1n jelent\u0151s egy m\u0171, ha a konkr\u00e9t \u00e9s az \u00e1ltal\u00e1nosabb megfelel\u0151 egys\u00e9get alkot benne. Ilyen szerencs\u00e9s tal\u00e1lkoz\u00e1st mutat – t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt – John Ford Hatosfogat (1939), William Wellman K\u00fcl\u00f6n\u00f6s eset (1943), Fred Zinnemann D\u00e9lid\u0151 (1952), Arthur Penn Kis nagy ember (1971) \u00e9s Sergio Leone Volt egyszer egy vadnyugat (1969).<\/p>\n

    A Hatosfogat szinte egy az egyben Franklin Roosevelt eln\u00f6k New Deal programj\u00e1nak egyik t\u00e9tel\u00e9t – az \u00f6sszefog\u00e1s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t – hirdeti meg. A film kamaradr\u00e1maszer\u0171en mutatja be a kilenc utas k\u00f6zeled\u00e9s\u00e9t a k\u00f6z\u00f6s sors – az indi\u00e1nt\u00e1mad\u00e1s – fel\u00e9. Ezek a nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n nem csak eleve pozit\u00edv emberek (bandita, prostitu\u00e1lt, r\u00e9szeges orvos, szerencsej\u00e1t\u00e9kos) az \u00f6sszefog\u00e1sban v\u00e1lnak nagyszer\u0171v\u00e9, kiv\u00e9ve a bank\u00e1rt, aki gy\u00e1va, \u00e9s ezt a korm\u00e1ny szidalmaz\u00e1s\u00e1val leplezi, \u00e9s akir\u0151l a v\u00e9g\u00e9n kider\u00fcl, hogy elsikkasztotta kliensei p\u00e9nz\u00e9t. Itt is felmagasztosul\u00e1s tan\u00fai vagyunk, hiszen ezt a western nem ker\u00fclheti el, de ez itt a f\u00e9lelem legy\u0151z\u00e9s\u00e9ben, az egy\u00e9ni v\u00e1gyakon val\u00f3 t\u00fall\u00e9p\u00e9sben, teh\u00e1t a szolidarit\u00e1sban nyilv\u00e1nul meg. Felvonul ebben a filmben a western teljes eszk\u00f6zt\u00e1ra, de m\u00e1r nem a term\u00e9szet leig\u00e1z\u00e1s\u00e1ra, hanem az emberek saj\u00e1t korl\u00e1tainak, el\u0151\u00edt\u00e9leteinek legy\u0151z\u00e9s\u00e9re koncentr\u00e1lnak az alkot\u00f3k.<\/p>\n

    Amikor nem siker\u00fcl a gy\u0151zelem \u00f6nmaguk felett, akkor jelenik meg a negat\u00edv lenyomat, az embertelens\u00e9g. A K\u00fcl\u00f6n\u00f6s eset a h\u00e1bor\u00fa kegyetlen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00fclt. Akkor, amikor az ember\u00e9let nem volt dr\u00e1ga, amikor a gyanakv\u00e1s l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben a leegyszer\u0171s\u00edtett, somm\u00e1s n\u00e9zetek uralkodtak. A film a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben borzalmasnak \u00e9s tragikusnak mutatja be azt a csoportot, amely szinte hiszt\u00e9rikus gyorsas\u00e1ggal \u00f6l meg h\u00e1rom – alaptalanul gyilkoss\u00e1ggal v\u00e1dolt – embert. Az emberi elfajul\u00e1s d\u00f6bbenete mutatkozik meg itt, ak\u00e1rcsak a h\u00e1bor\u00fa sz\u00f6rny\u0171s\u00e9geiben. A csoport imm\u00e1r gyilkos tagjai ugyanolyan d\u00f6bbenten n\u00e9zhetnek magukra a film v\u00e9g\u00e9n, mint a n\u00e9z\u0151 mag\u00e1ba. Az a n\u00e9z\u0151, akire szint\u00e9n a k\u00f6z\u00f6ny \u00e9s az jellemz\u0151, hogy elsodorja a kialakult hangulat. Nem kell teh\u00e1t azt hinni, hogy a western csak az indi\u00e1nokkal, cowboyokkal, seriffekkel \u00e9s bandit\u00e1kkal sz\u00f3rakoztatta \u00e9s sz\u00f3rakoztatja k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9t. Az embert is megmutatja, \u00e9lve a filmt\u00edpus adta dramatiz\u00e1l\u00e1si lehet\u0151s\u00e9ggel, \u00e9s szemben\u00e9z\u00e9sre, s\u0151t v\u00e1ltoztat\u00e1sra is k\u00e9nyszer\u00edt.<\/p>\n

    Mindez saj\u00e1tosan \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl a m\u00e1r m\u00e1s t\u00e1rsadalmi szitu\u00e1ci\u00f3ban k\u00e9sz\u00fclt D\u00e9lid\u0151ben, amelynek seriffje teljesen mag\u00e1ra marad azzal a band\u00e1val szemben, amelynek most szabadul\u00f3 vez\u00e9r\u00e9t \u0151 juttatta b\u00f6rt\u00f6nbe. Az ember bels\u0151 vil\u00e1g\u00e1nak m\u00e9ly \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1t adja ez a film, a bossz\u00fav\u00e1gyat \u00e9s a gy\u00e1vas\u00e1got \u00e1ll\u00edtva k\u00f6z\u00e9ppontba. \u00c9lvezni m\u00e1sok harc\u00e1nak gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9t, de nem v\u00e1llalni a cselekv\u00e9st, a kock\u00e1zatot ismert jelens\u00e9ge ez az emberi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek. Furcsa, de igaz, hogy az amerikai t\u00e1rsadalmi pszichol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l egy western adta ebben az id\u0151ben tal\u00e1n a legpontosabb k\u00e9pet. S az\u00e9rt adta, mert az \u00e1ltal\u00e1nos emberit sem hagyta figyelmen k\u00edv\u00fcl, mert a bels\u0151 vil\u00e1gban kereste az akkor – \u00e9s az\u00f3ta is – jellemz\u0151 magatart\u00e1sok mozgat\u00f3rug\u00f3it, k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen elker\u00fclte az akkor divatos propagandisztikus illusztr\u00e1l\u00e1st. A seriff \u00e9lni akar, szerelmes, nem is \u00f6reg, de megszolg\u00e1lta m\u00e1r a nyugalmat. Nagy k\u00fczdelmet kell teh\u00e1t v\u00edvnia mag\u00e1val, miut\u00e1n r\u00e1j\u00f6n, hogy senki nem seg\u00edt neki. E bels\u0151 k\u00fczdelem k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy nem menek\u00fcl el, hanem \u00e1t\u00e9rzi, hogy a t\u00e1rsadalmi megb\u00edzat\u00e1snak (seriffs\u00e9g) eleget kell tenni. Akkor v\u00e1lik ez \u00e1t\u00e9lhet\u0151 \u00e9lm\u00e9nny\u00e9 a n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, amikor nem ez a t\u00e1rsadalmi magatart\u00e1s volt a jellemz\u0151. \u00c9s sajnos, ehhez nem felt\u00e9tlen\u00fcl kell az \u00f6tvenes \u00e9vek elej\u00e9nek ki\u00e9lezett hiszt\u00e9rikus helyzete: nap mint nap tapasztalhat\u00f3 ilyen a t\u00e1rsadalomban.<\/p>\n

    A Kis nagy ember is a k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 bonyolult kapcsolat\u00e1t t\u00e9rk\u00e9pezi fel, amikor a western m\u00e1r kor\u00e1bban is v\u00e1ltoz\u00f3 indi\u00e1n-k\u00e9p\u00e9t m\u00f3dos\u00edtja \u00e9s finom\u00edtja tov\u00e1bb. A kem\u00e9ny kritikai k\u00e9p ellen\u00e9re sem arr\u00f3l van itt sz\u00f3, hogy az indi\u00e1nok valamennyien nagyszer\u0171, szent emberek, a feh\u00e9rek pedig sz\u00e9lh\u00e1mosok, k\u00e9jencek, gyilkosok. Ink\u00e1bb arra kell figyelni, ami az indi\u00e1nok pozit\u00edv volt\u00e1ban meghat\u00e1roz\u00f3 er\u0151t jelent: a szellemis\u00e9gre. K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy ekkorra a nyugati t\u00e1rsadalmakban (\u00e9s nemcsak ott) egyre jobban eluralkodott az erk\u00f6lcsi lazas\u00e1g, az erk\u00f6lcsi norm\u00e1k hi\u00e1nya: Vietn\u00e1m, de a modern \u00e9letforma m\u00e1s t\u00e9nyez\u0151inek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en terjedt a k\u00e1b\u00edt\u00f3szer, az alkoholizmus, a b\u0171n\u00f6z\u00e9s, de f\u0151leg a g\u00e1tl\u00e1stalans\u00e1g. Mintha az emberi magatart\u00e1s ler\u00e1zott volna mag\u00e1r\u00f3l minden k\u00f6tel\u00e9ket \u00e9s az er\u0151szakoltan v\u00e9gigvitt beszab\u00e1lyozotts\u00e1g az ellenkez\u0151 v\u00e9gletbe csapott volna \u00e1t. Gondoljunk csak arra, hogyan v\u00e1ltozott \u00e1t a baloldali radikalizmus, mint politikai mozgalom, terrorizmuss\u00e1.<\/p>\n

    A Kis nagy ember alkot\u00f3ja nem a term\u00e9szethez val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9st hirdeti – b\u00e1r ez is benne van filmj\u00e9ben -, hanem sokkal ink\u00e1bb a szellemis\u00e9g sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge mellett \u00e1ll ki, hogy megint \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcljenek az ide\u00e1lok. A term\u00e9szet nem csak menek\u00fcl\u00e9s lehet az emberi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gt\u0151l, hanem elvi alap is egy m\u00e1sfajta magatart\u00e1shoz. A film ki\u00e1llt a b\u00e9k\u00e9\u00e9rt, akkor, amikor napalm-bomb\u00e1kat sz\u00f3rtak telep\u00fcl\u00e9sekre \u00e9s a modern technika g\u00e1tl\u00e1stalans\u00e1ga az \u00f6l\u00e9sben tal\u00e1n soha nem mutatkozott meg ennyire sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen. A film ironikus, mert ezekkel az elfajul\u00e1sokkal szemben m\u00e1s nem lehet, ha nem akar elviselhetetlen\u00fcl borzalmas lenni. G\u00f6rbe t\u00fckr\u00f6t tart el\u00e9nk, amelybe bele kell n\u00e9zn\u00fcnk, hogy megv\u00e1ltozhassunk.<\/p>\n

    A Volt egyszer egy vadnyugat viszont m\u00e1r nem csak a vadnyugattal kapcsolatos hiedelmeket deheroiz\u00e1lja, hanem a r\u00f3la sz\u00f3l\u00f3 filmek z\u00f6m\u00e9t is demisztifik\u00e1lja. Amerika \u00fagy tekint vissza a vadnyugat megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra, mint legend\u00e1s m\u00faltj\u00e1ra, ahol m\u00e9g \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcltek az egy\u00e9n kvalit\u00e1sai, ahol m\u00e9g alkalom ny\u00edlt az egy\u00e9ni megm\u00e9rettet\u00e9sre, szemben a k\u00e9s\u0151bbi beszab\u00e1lyozotts\u00e1ggal mind a termel\u00e9sben, mind a t\u00e1rsadalomban. De a bandit\u00e1kkal \u00e9s m\u00e1s er\u0151kkel h\u00e1bor\u00faz\u00f3 vadnyugat nemcsak h\u0151s\u00f6ket nevelt, a vad \u00e9let torz\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00fa is volt. A kegyetlen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek felfokozt\u00e1k a kegyetlens\u00e9get \u00e9s a maga – a civiliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s kult\u00far\u00e1lts\u00e1g \u00e1ltal am\u00fagy is alig leplezett – sz\u00e9ls\u0151s\u00e9g\u00e9ben mutatt\u00e1k meg.<\/p>\n

    A Volt egyszer egy vadnyugat az emberi elfajul\u00e1s – \u00e9s nemcsak a vadnyugatra jellemz\u0151 elfajul\u00e1s – leleplez\u00e9s\u00e9nek is tekinthet\u0151. Lassan elavul a j\u00f3 \u00e9s rossz ember fogalom-p\u00e1rja, eltakarj\u00e1k a politikai, jogi \u00e9s egy\u00e9b s\u00edkok. Pedig nemcsak b\u0171n\u00f6z\u0151k \u00e9s becs\u00fcletes emberek vannak, nemcsak \u00e9let- \u00e9s vagyonv\u00e9delem, hanem ezen bel\u00fcl van a j\u00f3 \u00e9s a rossz is. Nem v\u00e9letlen\u00fcl besz\u00e9lnek egyre t\u00f6bbet az emberi t\u00e9nyez\u0151 szerep\u00e9r\u0151l a termel\u00e9sben, a mindennapi \u00e9letben, minden\u00fctt. A Volt egyszer egy vadnyugat is err\u0151l sz\u00f3l, \u00e9s ezzel v\u00e1lt el\u0151reviv\u0151 t\u00e9nyez\u0151j\u00e9v\u00e9 a western vil\u00e1got \u00e9s embert felfedez\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9gnek.<\/p>\n

    A western teh\u00e1t nemcsak saj\u00e1tos filmt\u00edpus, nemcsak m\u0171faji \u00e9s tematikai felt\u00e9teless\u00e9gek egy\u00fcttese. Hanem konkr\u00e9t alkot\u00e1sok sora is, amelyek az \u00e1ltal\u00e1noson bel\u00fcl mindig t\u00e1rsadalmilag \u00e9s emberileg meghat\u00e1rozott \u00e9lm\u00e9nyeket is k\u00f6zvet\u00edtenek. Ha nem \u00edgy lenne, a western gyerekfilm lenne, mint ahogy Hom\u00e9rosz Od\u00fcsszei\u00e1j\u00e1nak is van ifj\u00fas\u00e1gi v\u00e1ltozata, de az\u00e9rt nem gyerekeknek sz\u00e1nt m\u0171. A western legjobb megnyilv\u00e1nul\u00e1saiban emberv\u00e1ltoztat\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa, mint minden igazi m\u0171alkot\u00e1s. Sokszor kegyetlen\u00fcl sokkol\u00f3, leleplez\u0151 er\u0151vel t\u00f6rekszik erre a v\u00e1ltoztat\u00e1sra. Nem egy let\u0171nt vil\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l teh\u00e1t, hanem r\u00f3lunk, n\u00e9z\u0151kr\u0151l, a mi vil\u00e1gunkr\u00f3l \u00e9s \u00e9ppen ennek a vil\u00e1gnak az \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ra, jav\u00edt\u00e1s\u00e1ra buzd\u00edt saj\u00e1t v\u00e1ltoz\u00e1sunk r\u00e9v\u00e9n. \u00cdgy is keli n\u00e9zni, nem csak mint kalandos, k\u00fcls\u0151 cselekv\u00e9sekkel kit\u0171n\u0151 akci\u00f3filmek sor\u00e1t.<\/p>\n

    (Nemes K\u00e1roly: K\u00e9ziratos el\u0151ad\u00e1sjegyzet)<\/em><\/p>\n

    8.5.1 A western alkot\u00f3ir\u00f3l<\/h2>\n

    A western a filmt\u00f6rt\u00e9net egyik legels\u0151 filmt\u00edpusa E. Porter 1904-es korszakalkot\u00f3 filmje, A nagy vonatrabl\u00e1s western volt \u00e9s mint ilyet, kezdett\u0151l fogva t\u00f6meg\u00e9vel gy\u00e1rtott\u00e1k. Rendez\u0151k eg\u00e9sz sora (John Ford, Allan Dwan, Raoul Walsh, William Wyler, William A. Wellman, Cecil De Mille, Henry Hathaway, stb.) r\u00f6vid, n\u00e9ma westerneken tanulta meg a szakm\u00e1t a hollywoodi st\u00fadi\u00f3kban, ahol gyakran kell\u00e9kes-mindenesk\u00e9nt vagy sz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt kezdtek. Legt\u00f6bbj\u00fck k\u00e9s\u0151bb is visszat\u00e9rt ehhez a m\u0171fajhoz, de egyik\u00fck sem lett kiz\u00e1r\u00f3lagos westernrendez\u0151. Erre lehet\u0151s\u00e9g sem volt Hollywoodban, ahol a sok m\u0171fajban otthonos, gyors \u00e9s megb\u00edzhat\u00f3 mesterember sz\u00e1m\u00edtott ide\u00e1lis rendez\u0151nek.<\/p>\n

    Voltak, akik csak egy-k\u00e9t film erej\u00e9ig r\u00e1ndultak \u00e1t a western m\u0171faj\u00e1ba, m\u00e9gis maradand\u00f3t alkottak (pl. az eur\u00f3pai sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00e9s neveltet\u00e9s\u0171 Fred Zinnemann, a zen\u00e9s v\u00edgj\u00e1t\u00e9kokra specializ\u00e1l\u00f3d\u00f3 operat\u0151r-rendez\u0151 George Stevens, vagy az \u00faj amerikai film sz\u00ednh\u00e1z-m\u00falt\u00fa kezdem\u00e9nyez\u0151je, Arthur Penn). N\u00e9mileg leegyszer\u0171s\u00edtve, akad azonban h\u00e1rom olyan rendez\u0151, akinek alkatilag annyira megfelelt ez a filmt\u00edpus \u00e9s aki annyit tett fejl\u0151d\u00e9s\u00e9\u00e9rt, hogy westernrendez\u0151nek nevezhet\u0151, b\u00e1r nem kiz\u00e1r\u00f3lag westerneket rendezett. Ilyen John Ford, Sam Peckinpah \u00e9s Sergio Leone.<\/p>\n

    Az \u00edr sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa John Ford (1895-1973) tanulm\u00e1nyait megszak\u00edtva cowboynak \u00e1llt, majd k\u00f6vette filmrendez\u0151 b\u00e1tyj\u00e1t Hollywoodba, \u00e9s 23 \u00e9vesen m\u00e1r westerneket rendezett. F\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zados p\u00e1lyafut\u00e1sa alatt k\u00e9sz\u00edtett krimit, v\u00edgj\u00e1t\u00e9kot, melodr\u00e1m\u00e1t, h\u00e1bor\u00fas \u00e9s t\u00e1rsadalmi filmet, de \u00e9letm\u0171v\u00e9nek legal\u00e1bb a fele western (60). Filmjei \u00f6sszess\u00e9g\u00fckben meglep\u0151en \u00e1tfog\u00f3 k\u00e9pet adnak az amerikai t\u00f6rt\u00e9nelemr\u0151l a f\u00fcggetlens\u00e9gi \u00e9s a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fat\u00f3l kezdve a vadnyugat megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1n \u00e9s a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fan \u00e1t eg\u00e9szen a koreai h\u00e1bor\u00faig. Filmjei egys\u00e9g\u00e9t m\u00e9gsem az amerikai t\u00f6rt\u00e9nelem ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s adja, hanem egyedi, k\u00f6lt\u0151i l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja az eg\u00e9sz \u00e9letr\u0151l. Rajong\u00e1sa az amerikai pion\u00edrok \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyen k\u00edv\u00fcliek ir\u00e1nt azt sejteti, hogy J. F. Cooperhez hasonl\u00f3an el\u00e9gedetlen a szervezett t\u00e1rsadalom mesters\u00e9ges harm\u00f3ni\u00e1j\u00e1val. De m\u00e9lys\u00e9gesen tiszteli a hagyom\u00e1nyos amerikai \u00e9rt\u00e9keket is (csal\u00e1d, f\u00f6ld, \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00e1s, stb.), ami\u00e9rt gyakran nevezt\u00e9k konzervat\u00edvnak \u00e9s szentiment\u00e1lisnak. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a tekint\u00e9lytiszteletnek \u00e9s az anarchizmusnak, a val\u00f3s\u00e1gnak \u00e9s a legend\u00e1nak ez a furcsa szimbi\u00f3zisa adja filmjei sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t, nem pedig az egyszer\u0171 nosztalgia vagy romantikuss\u00e1g.<\/p>\n

    Westernjei egy eszm\u00e9nyi vil\u00e1g dokument\u00e1ris v\u00edzi\u00f3i, amelyeknek nyugodt, egyenletes temp\u00f3ja az \u00e9let h\u00f6mp\u00f6lyg\u00e9s\u00e9t mutatja be. A szerepl\u0151k tettei csak egy bonyolult erk\u00f6lcsi, t\u00e1rsadalmi \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi modell r\u00e9szek\u00e9nt nyerik el teljes jelent\u00e9s\u00fcket, ahol az egy\u00e9ni saj\u00e1ts\u00e1gok \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi mozg\u00e1sok \u00fagy kapcsol\u00f3dnak egybe, mint hangok egy fug\u00e1ban. Szerette megtal\u00e1lni a legend\u00e1s emberek k\u00f6znapi, \u00e9s az ismeretlen k\u00f6zemberek h\u0151sies von\u00e1sait. Kedvenc elj\u00e1r\u00e1sa a k\u00f6zhely jelent\u0151ss\u00e9 emel\u00e9s\u00e9re a ritu\u00e1l\u00e9 volt: t\u00e1nc, mise, udvarl\u00e1s, vereked\u00e9s, sz\u00fclet\u00e9s, temet\u00e9s… E k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szellem ellen\u00e9re – \u00e9s sz\u00f6ges ellent\u00e9tben p\u00e9ld\u00e1ul a v\u00edgj\u00e1t\u00e9kon nevelkedett \u00e9s der\u0171sen optimista be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g\u00fa Howard Hawks figur\u00e1ival -, Ford h\u0151sei valami nagy mag\u00e1ny \u00e9rzet\u00e9t keltik, \u00e9s van valami k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi ig\u00e9ny\u00fckben: a ritu\u00e1l\u00e9ban r\u00e9sztvev\u0151 egy\u00e9n saj\u00e1t tett\u00e9t \u00fcnnepelve egyben meghajol valami n\u00e1l\u00e1n\u00e1l nagyobb eszme el\u0151tt.<\/p>\n

    Sam Peckinpah (1925-1984) a m\u00falt sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n nyugatra v\u00e1ndorl\u00f3 telepesek lesz\u00e1rmazottja. Nagyapja birtok\u00e1n n\u0151tt fel, m\u00edg vall\u00e1sos \u00fcgyv\u00e9d-apja fegyelmez\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l katonaiskol\u00e1ba nem \u00edratta. A haditenger\u00e9szet \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n dr\u00e1maszakot v\u00e9gez, \u00e9s sz\u00ednh\u00e1zi sz\u00edn\u00e9sz-rendez\u0151k\u00e9nt, majd az \u00f6tvenes \u00e9vekben forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3k\u00e9nt \u00e9s t\u00f6bbnyire vadnyugati TV-sorozatok rendez\u0151jek\u00e9nt dolgozik. A hatvanas \u00e9vekben deb\u00fct\u00e1l\u00f3 Peckinpah, aki – Fordhoz hasonl\u00f3an – meglehet\u0151sen \u00e1lland\u00f3 g\u00e1rd\u00e1val dolgozott, nagyon szem\u00e9lyes, szuggeszt\u00edv l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dot vitt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171faj\u00fa akci\u00f3s filmjeibe.<\/p>\n

    Jim Kitses filmt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz Ford fatty\u00faj\u00e1nak nevezi, mert az \u0151 filmjei is az amerikai m\u00faltban \u00e9s a purit\u00e1n gondolkod\u00e1sban gy\u00f6kereznek, \u00e9s egyszerre \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k a m\u00edtoszt \u00e9s a val\u00f3s\u00e1got. Mint Ford, Peckinpah is szereti a k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3kat, a nagyst\u00edl\u0171 veszt\u0151ket \u00e9s az olyan r\u00e9gim\u00f3di, egyszer\u0171 er\u00e9nyeket dics\u0151\u00edti, mint a b\u00e1tors\u00e1g, lojalit\u00e1s, kitart\u00e1s \u00e9s mindenekel\u0151tt a bar\u00e1ts\u00e1g. Az ember kett\u0151s k\u00e9pess\u00e9ge a szeretetre, testv\u00e9ris\u00e9gre \u00e9s ugyanakkor a besti\u00e1lis rombol\u00e1sra alkotja filmjei t\u00e9m\u00e1j\u00e1t, \u00e9s magyar\u00e1zza vonzalm\u00e1t Mexik\u00f3 ir\u00e1nt, amelynek kult\u00far\u00e1j\u00e1ban tal\u00e1lta meg a megfelel\u0151 ritu\u00e1l\u00e9t ennek egyetemes kifejez\u00e9s\u00e9re. A mexik\u00f3i hat\u00e1r k\u00e9t oldal\u00e1n j\u00e1tsz\u00f3dik 1914-ben legh\u00edresebb filmje, a Vad banda, amely a korszak egyik legellentmond\u00e1sosabb \u00e9s legvitatottabb westernje lett az er\u0151szak m\u00e1r-m\u00e1r nevets\u00e9gesbe hajl\u00f3an \u00f6ntetszelg\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa miatt. A egykor legend\u00e1s Vad banda \u00f6reged\u0151 tagjai egy sikertelen bankrabl\u00e1s ut\u00e1n j\u00f3 p\u00e9nz\u00e9rt fegyvert rabolnak egy vonatr\u00f3l egy mexik\u00f3i t\u00e1bornoknak, aki azonban szerelmi bossz\u00fab\u00f3l elfogja fiatal mexik\u00f3i t\u00e1rsukat \u00e9s brut\u00e1lisan meg\u00f6li. Ekkor fordul \u00e1t a t\u00e1rsuk kiment\u00e9s\u00e9re indul\u00f3 nemes akci\u00f3 p\u00e1ratlan v\u00e9rf\u00fcrd\u0151v\u00e9, amelynek sor\u00e1n a banda minden tagja \u00e9let\u00e9t veszti, hogy azt\u00e1n a mexik\u00f3i parasztok k\u00e9pzelet\u00e9ben legend\u00e1s h\u0151s\u00f6kk\u00e9nt \u00e9ljenek tov\u00e1bb. A Vad banda, amelynek apokaliptikus v\u00edzi\u00f3ja sokak szerint keser\u0171 alleg\u00f3ria Vietn\u00e1mr\u00f3l, eg\u00e9sz westernciklust ind\u00edtott el nagy siker\u00e9vel, ahol a t\u00e1rsadalom \u00e9s a t\u00f6rv\u00e9ny t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t \u00e9lvez\u0151, korrupt \u00fcld\u00f6z\u0151k magukn\u00e1l sokkal rokonszenvesebb \u00e9s erk\u00f6lcs\u00f6sebb t\u00f6rv\u00e9nyen k\u00edv\u00fcliekre vad\u00e1sznak.<\/p>\n

    A j\u00f3 \u00e9s a rossz erk\u00f6lcsi fogalm\u00e1t k\u00e9rd\u0151jelezi meg az olasz western atyja, a n\u00e1polyi filmes csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 Sergio Leone (1929-1989) is, aki jogi tanulm\u00e1nyai ut\u00e1n az olasz neorealizmus \u00e9s az amerikai kalandfilm mesterei mellett asszisztenskedett. Leone az amerikai vadnyugat nagy szak\u00e9rt\u0151je \u00e9s \u0151szinte csod\u00e1l\u00f3ja John Fordnak, a \u201enagy optimist\u00e1nak\u201d, de lelkes gyerekkori \u00e1lmai az amerikaiakr\u00f3l szertefoszlottak, amikor a h\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n szembes\u00fclt a felszabad\u00edt\u00f3 hadsereg k\u00f6zkaton\u00e1ival. Mint a r\u00f3maiak lesz\u00e1rmazottja h\u0171v\u00f6s, eur\u00f3pai ir\u00f3ni\u00e1val konstal\u00e1lja a birodalmak muland\u00f3s\u00e1g\u00e1t: \u201eHa Fordn\u00e1l valaki kin\u00e9z egy ablakon, a f\u00e9nyes j\u00f6v\u0151be pillant. Ha n\u00e1lam valaki kinyit egy ablakot, mindenki tudja, most le fogj\u00e1k l\u0151ni.\u201d Ebben a szellemben k\u00e9sz\u00fclt els\u0151 h\u00e1rom westernj\u00e9t – Egy mar\u00e9k doll\u00e1r\u00e9rt (1964), M\u00e9g p\u00e1r doll\u00e1rral t\u00f6bb\u00e9rt (1965), A J\u00f3, a Rossz \u00e9s a Cs\u00faf (1966) – tematikai \u00e9s formai hasonl\u00f3s\u00e1guk (\u00e9s a szinte azonos alkot\u00f3g\u00e1rda) miatt doll\u00e1rtril\u00f3gi\u00e1nak nevezte a kritika. M\u00edg A J\u00f3, a Rossz \u00e9s a Cs\u00faf fejvad\u00e1sz h\u0151sei a hadsereg elsikkasztott p\u00e9nz\u00e9t kutatva \u00e9s egym\u00e1st \u00f6r\u00f6k\u00f6sen becsapva \u00fagy sodr\u00f3dnak az amerikai polg\u00e1rh\u00e1bor\u00faban, mint egy fekete humor\u00fa pikareszk reg\u00e9ny h\u0151sei, Leone legjobb westernje, a Volt egyszer egy vadnyugat a transzkontinent\u00e1lis vas\u00fat \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t mutatja be. M\u00edg azonban Ford \u00e9s De Mille hasonl\u00f3 t\u00e9m\u00e1j\u00fa T\u0171zparip\u00e1j\u00e1ban, illetve Ac\u00e9lkarav\u00e1nj\u00e1ban e nagyszer\u0171 civiliz\u00e1ci\u00f3s feladat neh\u00e9zs\u00e9ge \u00e9s az \u00f6sszefog\u00e1s \u00e1ll a k\u00f6z\u00e9ppontban, Leone n\u00e9h\u00e1ny rejt\u00e9lyes figura szem\u00e9lyes motiv\u00e1ci\u00f3j\u00fa terrorakci\u00f3ira \u00e9p\u00edti a t\u00f6rt\u00e9netet, \u00e9s ezek mi\u00e9rtj\u00e9nek kider\u00edt\u00e9se adja a fesz\u00fclts\u00e9get. A vas\u00fat itt is civiliz\u00e1ci\u00f3t hoz a vadonba, de ez\u00e1ltal a mindenkin\u00e9l kem\u00e9nyebb, mert cinikusabb emberek t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t az er\u0151szak ellenszenvesebb fajt\u00e1ja v\u00e1ltja fel: \u201ea maffia b\u00e9rgyilkosainak n\u00e9vtelen t\u00e1rsadalma, amint az Vietnamban l\u00e1that\u00f3\u201d (Leone).<\/p>\n

    E h\u00e1rom rendez\u0151 j\u00f3l p\u00e9ld\u00e1zza, hogyan k\u00f6zeledik a western a szerz\u0151i filmhez. Ford \u00e9s Peckinpah \u00e1ltal\u00e1ban irodalmi m\u0171re \u00e9p\u00edtik filmjeiket, de m\u00edg a hollywoodi filmgy\u00e1rt\u00e1s szigor\u00fa munkamegoszt\u00e1s\u00e1hoz szokott Ford soha nem vett r\u00e9szt a forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00e1sban, Peckinpah m\u00e1r igen. Leone pedig m\u00e1r az eredeti t\u00f6rt\u00e9netet is maga \u00edrja. A western egy\u00e9bk\u00e9nt a kort\u00e1rs irodalomb\u00f3l \u00e9s nem annyira a klasszikusokb\u00f3l mer\u00edt. (Cooper t\u00f6bbsz\u00f6r megfilmes\u00edtett Utols\u00f3 mohik\u00e1nja p\u00e9ld\u00e1ul nem is a hagyom\u00e1nyos vadnyugaton, hanem az 1754-63-as angol-francia h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n a keleti parton j\u00e1tsz\u00f3dik; a h\u00f6lgyeket a gonosz indi\u00e1nf\u0151n\u00f6kt\u0151l megv\u00e9d\u0151 trapper, B\u0151rharisnya viszont protot\u00edpusa a vadnyugati h\u0151snek.) Kort\u00e1rs bestselleren alapul a Honfoglal\u00f3k, az Ac\u00e9lkarav\u00e1n, a Hatosfogat, de a K\u00fcl\u00f6n\u00f6s eset, az Idegen a vadnyugaton, A f\u00e9lszem\u0171 seriff \u00e9s a Kis nagy ember is. Vannak persze min\u0151s\u00e9gi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek. Az Ac\u00e9lkarav\u00e1n \u00e9s a Hatosfogat is Ernest Haycox \u00edr\u00e1s\u00e1n alapul, de az ut\u00f3bbi elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9t Maupassant G\u00f6mb\u00f6ce ihlette \u00e9s a kor egyik legjobbforgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3ja, a n\u00e9met kamaradr\u00e1m\u00e1n nevelkedett ex-\u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, Dudley Nichols \u00edrta filmre.<\/p>\n

    K\u00e9sz\u00fclt azonban westernfilm sikeres r\u00e1di\u00f3j\u00e1t\u00e9kb\u00f3l is (Az \u00e1larcos lovas egy texasi lovascsend\u0151rb\u0151l lett titokzatos \u00e1larcos igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00f3r\u00f3l, akit h\u0171 lova, Silver \u00e9s indi\u00e1n bar\u00e1tja, Tonto seg\u00edt). S\u0151t, a film olykor visszahat az irodalomra. Minden id\u0151k legsikeresebb westernsorozata, a Hopalong Cassidy, amelyb\u0151l 1935 \u00e9s 1948 k\u00f6z\u00f6tt 66 folytat\u00e1s k\u00e9sz\u00fclt, annyira n\u00e9pszer\u0171v\u00e9 tette a c\u00edmszerepet alak\u00edt\u00f3, mindig feket\u00e9ben j\u00e1r\u00f3, h\u00f3feh\u00e9r haj\u00fa William Boydot, minden elnyomott er\u00e9nyes v\u00e9delmez\u0151j\u00e9t, hogy az \u00fajabb kiad\u00e1sn\u00e1l hozz\u00e1 igaz\u00edtott\u00e1k \u00e9s \u00fajra\u00edrt\u00e1k Clarence E. Mulford eredetileg sokkal hitelesebb reg\u00e9nyeit, amelyeken a sorozat alapult.<\/p>\n

    \u00c9rdekes \u00f6sszehasonl\u00edtani egy-egy sikerk\u00f6nyv k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 megfilmes\u00edt\u00e9seit is, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Stuart N. Lake m\u0171ve (Wyatt Earp, Frontier Marshall, 1928) eset\u00e9ben, mivel egy val\u00f3ban l\u00e9tez\u0151 vadnyugati figura saj\u00e1t m\u00fcnchauseni visszaeml\u00e9kez\u00e9sein alapul. A m\u00edtoszban a t\u00f6rv\u00e9ny egyik legh\u00edresebb \u0151r\u00e9v\u00e9 tett Earpnek a val\u00f3s\u00e1gban m\u00e9g seriffnek sem siker\u00fclt megv\u00e1lasztatnia mag\u00e1t, \u00e9s a legend\u00e1s t\u0171zp\u00e1rbajjal val\u00f3j\u00e1ban azt akarta megakad\u00e1lyozni, hogy a marhatolvaj Clantonok leleplezz\u00e9k mint postakocsirabl\u00f3t. Lake k\u00f6nyv\u00e9nek m\u00e1sodik filmv\u00e1ltozata, A pr\u00e9ri kapit\u00e1nya \u00e1tlagos western, de a Ford rendezte harmadik, a Clementina, kedvesem a filmt\u00f6rt\u00e9net legszebb m\u00edtikus-k\u00f6lt\u0151i westernje lett, amely a civiliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a halad\u00e1s keresztes lovagj\u00e1v\u00e1 emeli Earp-\u00f6t, a cowboyt, akit seriffnek v\u00e1lasztanak Tombstone b\u00e9keszert\u0151 polg\u00e1rai, mihelyt semleges\u00edt egy r\u00e9szegen l\u00f6v\u00f6ld\u00f6z\u0151 indi\u00e1nt.<\/p>\n

    M\u00e9g tanuls\u00e1gosabb Az utols\u00f3 emberig (1941) \u00e9s a Kis nagy ember (1971) \u00f6sszevet\u00e9se. Az el\u0151bbi a Custer t\u00e1bornokot dics\u0151\u00edt\u0151 westernek legh\u00edresebbike, amely 1857-t\u0151l, a Katonai Akad\u00e9mia elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9t\u0151l a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fas sikerein \u00e1t 1876-ban bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig k\u00eds\u00e9ri nyomon h\u0151se sors\u00e1t, akit a korabeli kalandfilmek legn\u00e9pszer\u0171bb szt\u00e1rja, Errol Flynn alak\u00edt. A filmben Custer veszt\u00e9t a nyer\u00e9szked\u0151 keleti \u00fczletemberek okozz\u00e1k: lev\u00e1ltatj\u00e1k a 7. lovasezred parancsnoki tiszt\u00e9b\u0151l, mert nem hajland\u00f3 megszegni az indi\u00e1nokkal k\u00f6t\u00f6tt b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9st, \u00e9s felheccelik az indi\u00e1nokat, akik Little Big Hornn\u00e1l lem\u00e9sz\u00e1rolj\u00e1k az indi\u00e1n ter\u00fcletre csalt arany\u00e1s\u00f3k v\u00e9delm\u00e9re siet\u0151 Custer csapat\u00e1t. Custer megdics\u0151\u00fcl m\u00e1rt\u00edrhal\u00e1l\u00e1ban, amely a terjeszked\u0151 vas\u00fatt\u00e1rsas\u00e1g \u00fczelmeinek leleplez\u00e9s\u00e9vel seg\u00edt megpecs\u00e9telni a b\u00e9k\u00e9t (a val\u00f3s\u00e1gban hal\u00e1la \u00e9ppen az indi\u00e1nok minden kor\u00e1bbin\u00e1l kegyetlenebb irt\u00e1s\u00e1ra adott \u00fcr\u00fcgyet!). A Kis nagy emberben viszont leleplez\u0151dik hal\u00e1l\u00e1ban: mik\u00f6zben katon\u00e1i halomra hullnak k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte, az eln\u00f6ki tisztre p\u00e1ly\u00e1z\u00f3, piperk\u0151c Custer (Richard Mulligan) feles\u00e9ge k\u00e9p\u00e9t szorongatva int\u00e9z kirohan\u00e1st Grant eln\u00f6k, a Feh\u00e9r H\u00e1z szeszkaz\u00e1nja ellen, \u00e9s mint a harcot megtagad\u00f3 dezert\u0151rt, kis h\u00edj\u00e1n meg\u00f6li a feh\u00e9r \u00e9s az indi\u00e1n civiliz\u00e1ci\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt csetl\u0151-botl\u00f3 kis nagy embert (Dustin Hoffman). R\u00e1ad\u00e1sul maga felel\u0151s a katasztr\u00f3f\u00e1\u00e9rt, mert minden\u00e1ron irtani akarja az indi\u00e1nokat, \u00e9s hi\u00fas\u00e1gb\u00f3l nem vonja vissza nyilv\u00e1nval\u00f3an rossz d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t. \u00c9rdekes szerepe van a demisztifik\u00e1l\u00e1sban a 7. lovasezred lend\u00fcletes indul\u00f3j\u00e1nak, a Garry Owennek, amely hagyom\u00e1nyosan a felment\u0151 lovass\u00e1g \u00e9rkez\u00e9s\u00e9t jelzi, itt azonban a t\u00f6megm\u00e9sz\u00e1rl\u00e1sok k\u00eds\u00e9r\u0151zen\u00e9je.<\/p>\n

    A zene egy\u00e9bk\u00e9nt mindig fontos szerepet j\u00e1tszott a westernben. M\u00e1r a Honfoglal\u00f3k t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t is egy bendzs\u00f3s fi\u00fa k\u00e9pe foglalja keretbe, aki az inzert tan\u00fas\u00e1ga szerint az O Susann\u00e1t \u00e9nekli. A harmincas \u00e9vek \u00f3ta \u00edrnak k\u00fcl\u00f6n k\u00eds\u00e9r\u0151zen\u00e9t a westernekhez. A 19 eredeti western dalt felhaszn\u00e1l\u00f3 Hatosfogat Oscar-d\u00edjat kapott zen\u00e9j\u00e9\u00e9rt, ak\u00e1rcsak az egyik legjobb western-zeneszerz\u0151, Dimitri Tiomkin a D\u00e9lid\u0151 k\u00eds\u00e9r\u0151 dal\u00e1\u00e9rt. (Tiomkin \u00edrta t\u00f6bbek k\u00f6zt a Rio Bravo zen\u00e9j\u00e9t is.)<\/p>\n

    V\u00e9gezet\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3 a westernek szt\u00e1rjair\u00f3l, akik annyira \u00f6sszen\u0151ttek szerep\u00fckkel, hogy puszta jelenl\u00e9t\u00fck jelent\u00e9shordoz\u00f3. \u00cdgy nemes\u00edti meg az \u00e1ltala j\u00e1tszott figur\u00e1kat Gary Cooper (1901-1961), aki \u00e9rtelmis\u00e9gi csal\u00e1db\u00f3l \u00e9s eur\u00f3pai neveltet\u00e9ssel \u00e9rkezett a h\u00faszas \u00e9vekben Hollywoodba cowboy-statiszt\u00e1nak, \u00e9s hamarosan a talpig becs\u00fcletes, er\u0151s \u00e9s hallgatag amerikai megtestes\u00fcl\u00e9se lett a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00f6r\u00e9ben. Kor\u00e1bbi szerepei aur\u00e1j\u00e1t viszi \u00e1t a D\u00e9lid\u0151 Oscar-d\u00edjas seriff-alak\u00edt\u00e1s\u00e1ba is, ahogy az Ac\u00e9lkarav\u00e1n egykori h\u0151se, Joel McCrea is a klasszikus western becs\u00fcletk\u00f3dex\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lja \u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni a D\u00e9lut\u00e1ni puskal\u00f6v\u00e9sek meg\u00f6regedett munkan\u00e9lk\u00fcli seriffjek\u00e9nt. Ez\u00e9rt olyan d\u00f6bbenetes a Volt egyszer egy vadnyugat rosszember\u00e9ben felismerni az annyi minta-amerikait alak\u00edt\u00f3 Henry Fond\u00e1t (1905-1982), aki egy\u00e9bk\u00e9nt a harmincas \u00e9vekben ker\u00fclt Hollywoodba komoly sz\u00ednh\u00e1zi tapasztalattal, de a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n \u00e9rt igazi westernsz\u00edn\u00e9ssz\u00e9. A par excellence vadnyugati h\u0151st azonban a k\u00f6zel k\u00e9tm\u00e9teres John Wayne (1907-1979) testes\u00edti meg, aki az egyetemi ny\u00e1ri sz\u00fcnetben st\u00fadi\u00f3i kell\u00e9kesk\u00e9nt dolgozva bar\u00e1tkozott \u00f6ssze John Forddal, akinek els\u0151 epiz\u00f3dszerepeit \u00e9s k\u00e9s\u0151bbi sikereit k\u00f6sz\u00f6nheti a Hatosfogat bandit\u00e1j\u00e1nak szerep\u00e9ben (\u0151 f\u00e9kezi meg az elszabadult lovakat). Ez az agressz\u00edvan konzervat\u00edv hazafi, aki 1968-ban a vietnami h\u00e1bor\u00fat dics\u0151\u00edtette A z\u00f6ldsapk\u00e1sok (Green Berets) sz\u00edn\u00e9sz-rendez\u0151jek\u00e9nt, az \u00e9letben is vadnyugati szuperh\u0151st alak\u00edtott, ami\u00e9rt a hatvanas \u00e9vekben \u201ek\u00f6v\u00e9r m\u0171b\u0151rcowboynak\u201d cs\u00fafolt\u00e1k. Ez\u00e9rt jelent\u0151s A f\u00e9lszem\u0171 seriffben ny\u00fajtott – Oscar-d\u00edjjal jutalmazott – \u00f6nironikus alak\u00edt\u00e1sa: mesebeli lovagk\u00e9nt t\u00e1mad a t\u00faler\u0151ben l\u00e9v\u0151 bandit\u00e1kra, hogy azt\u00e1n r\u00e1zuhan\u00f3 sebes\u00fclt lova alatt szerencs\u00e9tlenkedjen, am\u00edg t\u00e1rsa meg nem menti. Ez\u00e9rt \u00e9rdekes, hogy hal\u00e1la idej\u00e9n ism\u00e9t \u00e1ltal\u00e1nos tisztelet \u00f6vezte. Igaz, westernh\u0151sh\u00f6z ill\u0151 m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ggal viselte r\u00e1kbetegs\u00e9g\u00e9t \u00e9s m\u00e9g haldokl\u00e1s\u00e1ban is p\u00e9ld\u00e1t mutatott a nemzetnek.<\/p>\n

    A leg\u00fajabb kor tipikus westernh\u0151se azonban Clint Eastwood (1930), aki \u00e1tcsavargott gyerekkora ut\u00e1n iskolai kos\u00e1rlabdabajnokk\u00e9nt kezdett TV-westernsorozatokban j\u00e1tszani az \u00f6tvenes \u00e9vekben. Sz\u00e1lfa termete, szab\u00e1lyosan sz\u00e9p, rend\u00edthetetlen arca \u00e9s sz\u0171kszav\u00fas\u00e1ga ide\u00e1lis \u201eh\u0151ss\u00e9\u201d tette Leone olasz westernjeiben, \u00e9s amikor a hatvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r szt\u00e1rk\u00e9nt visszat\u00e9rt haz\u00e1j\u00e1ba, sz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt \u00e9s rendez\u0151k\u00e9nt is Leone kit\u0171n\u0151 tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1nak bizonyult. Vadnyugati cirkusz az eg\u00e9sz vil\u00e1g – hirdeti a Bronco Billyben, amely egy cip\u0151\u00fcgyn\u00f6kb\u0151l lett cirkuszi v\u00e1llalkoz\u00f3 (Eastwood) \u00e9s egy menek\u00fcl\u0151 \u00f6r\u00f6k\u00f6sn\u0151 groteszk kalandjair\u00f3l sz\u00f3l. Mivel egyszerre g\u00fanyolja ki \u00e9s dics\u0151\u00edti az amerikai eszm\u00e9nyeket, jelk\u00e9pes a film z\u00e1r\u00f3 k\u00e9pe: annyi neh\u00e9zs\u00e9g ut\u00e1n \u00fajj\u00e1sz\u00fcletik a cirkusz egy h\u00e1zilag k\u00e9sz\u00edtett s\u00e1torban, amelyet egy elmegy\u00f3gyint\u00e9zet h\u00e1l\u00e1s lak\u00f3i varrtak \u2013 amerikai z\u00e1szl\u00f3kb\u00f3l.<\/p>\n

    Aj\u00e1nlott irodalom<\/h1>\n
      \n
    • Berkes Ildik\u00f3: A western. Budapest: Gondolat, 1986<\/li>\n
    • Berkes Ildik\u00f3: A western. Antol\u00f3gia. Budapest: Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 1980<\/li>\n
    • Brown, Dee: Vas\u00fat a Vadnyugaton. Budapest: Kossuth, 1980<\/li>\n
    • Gregor, Ulrich\u2014Patalas, Enno: A film vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 1966<\/li>\n
    • Moln\u00e1r L\u00e1szl\u00f3 Mikl\u00f3s: A h\u00edres Vadnyugat. Budapest: M\u00f3ra, 1983<\/li>\n
    • Kuczka P\u00e9ter (szerk.): Vadnyugati t\u00f6rt\u00e9netek. 22 elbesz\u00e9l\u00e9s. Budapest: Kozmosz K\u00f6nyvek, 1985<\/li>\n<\/ul>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

      Tal\u00e1n m\u00e9g a filmt\u00f6rt\u00e9netben tapasztalt sz\u00edv\u00f3s \u00e9leterej\u00e9n\u00e9l is meglep\u0151bb a western nemzetk\u00f6zi k\u00f6zkedvelts\u00e9ge. <\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":356,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_jetpack_memberships_contains_paid_content":false,"footnotes":""},"categories":[12],"tags":[206,198,214,212,16,211,209,208,213,215,207,210],"class_list":["post-88","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-fejezetek-a-filmtoertenetbol","tag-amerika","tag-amerikai-film","tag-clint-eastwood","tag-django","tag-film","tag-fred-zinnemann","tag-hos","tag-ostipus","tag-sergio-leone","tag-vadnyugat","tag-western","tag-will-wright"],"yoast_head":"\n08. Amerikai filmt\u00edpusok II. - A western - MAFSZ<\/title>\n<meta name=\"description\" content=\"Tal\u00e1n m\u00e9g a filmt\u00f6rt\u00e9netben tapasztalt sz\u00edv\u00f3s \u00e9leterej\u00e9n\u00e9l is meglep\u0151bb a western nemzetk\u00f6zi k\u00f6zkedvelts\u00e9ge.\" \/>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"08. Amerikai filmt\u00edpusok II. - A western - MAFSZ\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Tal\u00e1n m\u00e9g a filmt\u00f6rt\u00e9netben tapasztalt sz\u00edv\u00f3s \u00e9leterej\u00e9n\u00e9l is meglep\u0151bb a western nemzetk\u00f6zi k\u00f6zkedvelts\u00e9ge.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"MAFSZ\" \/>\n<meta property=\"article:publisher\" content=\"https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2014-06-11T14:05:18+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2019-03-18T14:49:23+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/filmtori_03.jpg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"796\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"524\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/jpeg\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"\u00c1d\u00e1m\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"\u00c1d\u00e1m\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"69 perc\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/\"},\"author\":{\"name\":\"\u00c1d\u00e1m\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6\"},\"headline\":\"08. Amerikai filmt\u00edpusok II. – A western\",\"datePublished\":\"2014-06-11T14:05:18+00:00\",\"dateModified\":\"2019-03-18T14:49:23+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/\"},\"wordCount\":13844,\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/filmtori_03.jpg\",\"keywords\":[\"Amerika\",\"amerikai film\",\"Clint Eastwood\",\"Django\",\"film\",\"Fred Zinnemann\",\"h\u0151s\",\"\u0151st\u00edpus\",\"Sergio Leone\",\"Vadnyugat\",\"western\",\"Will Wright\"],\"articleSection\":[\"Fejezetek a filmt\u00f6rt\u00e9netb\u0151l\"],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/\",\"name\":\"08. Amerikai filmt\u00edpusok II. - A western - MAFSZ\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/filmtori_03.jpg\",\"datePublished\":\"2014-06-11T14:05:18+00:00\",\"dateModified\":\"2019-03-18T14:49:23+00:00\",\"description\":\"Tal\u00e1n m\u00e9g a filmt\u00f6rt\u00e9netben tapasztalt sz\u00edv\u00f3s \u00e9leterej\u00e9n\u00e9l is meglep\u0151bb a western nemzetk\u00f6zi k\u00f6zkedvelts\u00e9ge.\",\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/filmtori_03.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/filmtori_03.jpg\",\"width\":796,\"height\":524},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"08. Amerikai filmt\u00edpusok II. – A western\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/\",\"name\":\"MAFSZ - Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Vide\u00f3 Sz\u00f6vets\u00e9g\",\"description\":\"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g\",\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization\"},\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Organization\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization\",\"name\":\"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/\",\"logo\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg\",\"width\":724,\"height\":705,\"caption\":\"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/\"},\"sameAs\":[\"https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/\",\"https:\/\/www.instagram.com\/mafsz31\",\"https:\/\/www.youtube.com\/channel\/UC0VaPk-iRomi0S1rTqAlFZg\"]},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6\",\"name\":\"\u00c1d\u00e1m\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g\",\"caption\":\"\u00c1d\u00e1m\"}}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"08. Amerikai filmt\u00edpusok II. - A western - MAFSZ","description":"Tal\u00e1n m\u00e9g a filmt\u00f6rt\u00e9netben tapasztalt sz\u00edv\u00f3s \u00e9leterej\u00e9n\u00e9l is meglep\u0151bb a western nemzetk\u00f6zi k\u00f6zkedvelts\u00e9ge.","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"08. Amerikai filmt\u00edpusok II. - A western - MAFSZ","og_description":"Tal\u00e1n m\u00e9g a filmt\u00f6rt\u00e9netben tapasztalt sz\u00edv\u00f3s \u00e9leterej\u00e9n\u00e9l is meglep\u0151bb a western nemzetk\u00f6zi k\u00f6zkedvelts\u00e9ge.","og_url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/","og_site_name":"MAFSZ","article_publisher":"https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/","article_published_time":"2014-06-11T14:05:18+00:00","article_modified_time":"2019-03-18T14:49:23+00:00","og_image":[{"width":796,"height":524,"url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/filmtori_03.jpg","type":"image\/jpeg"}],"author":"\u00c1d\u00e1m","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"\u00c1d\u00e1m","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"69 perc"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/"},"author":{"name":"\u00c1d\u00e1m","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6"},"headline":"08. Amerikai filmt\u00edpusok II. – A western","datePublished":"2014-06-11T14:05:18+00:00","dateModified":"2019-03-18T14:49:23+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/"},"wordCount":13844,"publisher":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization"},"image":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/filmtori_03.jpg","keywords":["Amerika","amerikai film","Clint Eastwood","Django","film","Fred Zinnemann","h\u0151s","\u0151st\u00edpus","Sergio Leone","Vadnyugat","western","Will Wright"],"articleSection":["Fejezetek a filmt\u00f6rt\u00e9netb\u0151l"],"inLanguage":"hu"},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/","name":"08. Amerikai filmt\u00edpusok II. - A western - MAFSZ","isPartOf":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/filmtori_03.jpg","datePublished":"2014-06-11T14:05:18+00:00","dateModified":"2019-03-18T14:49:23+00:00","description":"Tal\u00e1n m\u00e9g a filmt\u00f6rt\u00e9netben tapasztalt sz\u00edv\u00f3s \u00e9leterej\u00e9n\u00e9l is meglep\u0151bb a western nemzetk\u00f6zi k\u00f6zkedvelts\u00e9ge.","breadcrumb":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/#primaryimage","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/filmtori_03.jpg","contentUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/filmtori_03.jpg","width":796,"height":524},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/11\/8-amerikai-filmtipusok-ii-a-western\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/www.mafsz.hu\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"08. Amerikai filmt\u00edpusok II. – A western"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/","name":"MAFSZ - Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Vide\u00f3 Sz\u00f6vets\u00e9g","description":"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g","publisher":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization"},"potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/www.mafsz.hu\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Organization","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization","name":"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/","logo":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg","contentUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg","width":724,"height":705,"caption":"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g"},"image":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/"},"sameAs":["https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/","https:\/\/www.instagram.com\/mafsz31","https:\/\/www.youtube.com\/channel\/UC0VaPk-iRomi0S1rTqAlFZg"]},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6","name":"\u00c1d\u00e1m","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/image\/","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g","caption":"\u00c1d\u00e1m"}}]}},"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/filmtori_03.jpg","jetpack_sharing_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/88","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=88"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/88\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1130,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/88\/revisions\/1130"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/356"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=88"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=88"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=88"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}