Vertov mutatott p\u00e9ld\u00e1t a legterm\u00e9szetesebb hangokra a Lelkesed\u00e9s, m\u00e1s c\u00edmen A Donyec-medence szimf\u00f3ni\u00e1ja felv\u00e9teleivel. Elm\u00e9letben ennek a filmnek azt kellett volna megmutatnia, hogyan t\u0171zik ki a c\u00e9lt a Donyec-sz\u00e9nmedence b\u00e1ny\u00e1szai \u2013 n\u00e9gy \u00e9v alatt teljes\u00edtik \u00f6t\u00e9ves terv\u00fcket \u2013 , s hogyan \u00e9rik el ezt a c\u00e9lkit\u0171z\u00e9st. Vertov sz\u00e1m\u00e1ra azonban gyakorlatilag ez a film hanggal \u00e9s zen\u00e9vel gazdag\u00edtott l\u00edrai alkot\u00f3i m\u00f3dszer\u00e9nek bizony\u00edt\u00e9ka lett…<\/p>\n
<\/p>\n
Eg\u00e9szen biztos, hogy az \u00edgy el\u00e9rt hat\u00e1s \u00faj, izgalmas \u00e9lm\u00e9nyt jelenthetett minden n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, a szovjet n\u00e9z\u0151k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g azonban m\u00e9g nem sz\u00edvesen k\u00f6lt\u00f6tt p\u00e9nzt egy olyan dekorat\u00edv filmre, amely nem volt sem dr\u00e1mai, sem ismeretterjeszt\u0151, \u00e9s ez\u00e9rt A Donyec- medence szimf\u00f3ni\u00e1ja hosszabb \u00e9letet \u00e9lt meg n\u00e9h\u00e1ny k\u00fclf\u00f6ldi moziban, mint otthon.<\/p>\n
A Szomjaz\u00f3 f\u00f6ld \u00e9s az Egyed\u00fcl bemutat\u00f3ja k\u00f6z\u00f6tt jelent meg az a film, amelyet az els\u0151 szovjet hangosfilmnek tartanak; az \u00dat az \u00e9letbe, amelyet 1931. j\u00fanius 1-j\u00e9n vet\u00edtettek a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek. Ez volt az els\u0151 szovjet hangosfilm, amelyet eleve ebben a form\u00e1ban k\u00e9pzeltek el \u00e9s \u00edrtak meg. De voltak benne b\u0151ven feliratok is. Akkoriban akadtak olyanok, akik \u201eszentiment\u00e1lisnak\u201d tartott\u00e1k, de az \u00dat az \u00e9letbe olyan kit\u0171n\u0151en \u00f6tv\u00f6zte a technikai, dr\u00e1mai \u00e9s politikai eredm\u00e9nyeket, hogy m\u00e9gis el\u0151kel\u0151 helyet foglal el a szovjet film t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. A film k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban egy csom\u00f3 elvadult gyermek \u00e1ll, akik a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa \u00e9s az \u00e9h\u00edns\u00e9g idej\u00e9n vesz\u00edtett\u00e9k el csal\u00e1djukat. Ezek a \u201everebek\u201d val\u00f3ban \u00fagy ver\u0151dtek \u00f6ssze band\u00e1kba, ahogyan azt a film megmutatta, \u00f6tletes \u00e9s mer\u00e9sz fosztogat\u00e1saikkal tartott\u00e1k \u00e9letben magukat, \u00e9s jelent\u0151s t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1t okoztak, amely m\u00e9g a film k\u00e9sz\u00edt\u00e9se id\u0151pontj\u00e1ban is eleven volt. A film elker\u00fcli az egyszer\u0171s\u00edt\u00e9s vesz\u00e9ly\u00e9t, \u00e9s \u00fagy mutatja meg ezeknek a bezprizornijoknak a csapat\u00e1t, mint j\u00f3 \u00e9s rossz tulajdons\u00e1gok sz\u00f6vev\u00e9ny\u00e9t. Egyr\u00e9szt egy megr\u00f6gz\u00f6tt b\u0171n\u00f6z\u0151 k\u00edv\u00e1nja \u0151ket befoly\u00e1sa al\u00e1 vonni, m\u00e1sr\u00e9szr\u0151l pedig egy tan\u00edt\u00f3, aki a j\u00f3 \u00f6szt\u00f6n\u00f6ket igyekszik meger\u0151s\u00edteni benn\u00fck. A filmnek ez az egyszer\u0171 humanista \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sa a probl\u00e9ma aktualit\u00e1s\u00e1n t\u00fal is \u00e9rv\u00e9nyes. Amerikai film epigonjaival ellent\u00e9tben \u2013 A vad, A t\u00e1bl\u00e1k dzsungele \u2013 az \u00dat az \u00e9letbe izgalomkelt\u0151 r\u00e9szletei sohasem siklanak ki a m\u0171v\u00e9sz ellen\u0151rz\u00e9se al\u00f3l.<\/p>\n
(Leyda, Jay: R\u00e9gi \u00e9s \u00faj. Az orosz \u00e9s a szovjet film t\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 1967)<\/em><\/p>\n Az \u00dat az \u00e9letbe c\u00edm\u0171 filmnek csak a c\u00edme \u00e9s a t\u00e9m\u00e1ja k\u00f6z\u00f6s Makarenko k\u00f6nyv\u00e9vel. A film f\u0151h\u0151se Szegejev, az ifj\u00fa kommunista, szinte kil\u00e1t\u00e1stalan v\u00e1llalkoz\u00e1sba fog: egy v\u00e9letlen\u00fcl \u00f6sszever\u0151d\u00f6tt, minden h\u00e1jjal megkent csavarg\u00f3 csoportot akar egy kollekt\u00edv gazdas\u00e1gban v\u00e9gzett \u00f6nk\u00e9ntes munk\u00e1val \u00e1tnevelni… K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen siker\u00fclt a fiatalok kezdeti bizalmatlans\u00e1g\u00e1nak \u00e9letszer\u0171 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa, ravaszkod\u00e1suk, hirtelen kirobban\u00f3 lelkesed\u00e9s\u00fck: az arcokon semmif\u00e9le idealiz\u00e1lt von\u00e1s sem t\u00fckr\u00f6z\u0151dik. (Ekk hajdani \u00e1rva gyerekeket szerz\u0151dtetett, akik \u00f6nmagukat j\u00e1tszott\u00e1k.) A f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s gyakran m\u00e9g a n\u00e9mafilmet id\u00e9zi a k\u00e9p grafikus stiliz\u00e1lts\u00e1g\u00e1val… A p\u00e1rbesz\u00e9dek ellen\u00e9re m\u00e9g sok a felirat, s ez saj\u00e1tos, egy\u00e9ni ritmust k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z a filmnek. A k\u00e9palkot\u00e1s azonban zseni\u00e1lisan egybev\u00e1g a zen\u00e9vel, a besz\u00e9ddel meg a zajhat\u00e1sokkal…<\/p>\n Problematikusnak t\u0171nik azonban a kollekt\u00edva \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa ebben a filmben. Ekk \u00fajra meg \u00fajra kiemel a fiatalok t\u00f6meg\u00e9b\u0151l n\u00e9h\u00e1ny kiv\u00e1lts\u00e1gos vez\u00e9ralakot, akikkel a nevel\u0151 t\u00e1rgyal… Vel\u00fck szemben a t\u00f6bbiek n\u00e9vtelenek \u00e9s jellegtelenek maradnak. A keser\u0171 z\u00e1r\u00f3 k\u00e9psorban ism\u00e9t egybeolvad a halad\u00e1sban h\u00edv\u0151 p\u00e1tosz \u00e9s a tragikum: a mozdony az Internacion\u00e1l\u00e9 hangjai mellett fut be a halott Musztaf\u00e1val az ujjong\u00f3, majd megd\u00f6bben\u0151 \u00e9s gy\u00e1szba dermed\u0151 kommun\u00e1ba.<\/p>\n (Gregor, Ulrich\u2014Patalas, Enno: A film vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 1966)<\/em><\/p>\n Kozincev \u00e9s Trauberg (1931. okt\u00f3ber 10-\u00e9n bemutatott) els\u0151 hangosfilmj\u00e9t n\u00e9mafilmnek tervezt\u00e9k, \u00e9s \u00fagy is forgatt\u00e1k. Ebben a form\u00e1j\u00e1ban 1930 m\u00e1jus\u00e1ban fejezt\u00e9k be. De az\u00e9rt az Egyed\u00fcl ut\u00f3szinkronja m\u00e1r fontos szerepet j\u00e1tszott; bizonyos zenei t\u00e9m\u00e1k dr\u00e1mai indokl\u00e1ssal t\u00e9rtek vissza, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul egy dal a h\u0151sn\u0151 eszm\u00e9nyeit fejezte ki. P\u00e1rbesz\u00e9dt\u00f6red\u00e9kek is ker\u00fcltek az egy\u00e9bk\u00e9nt nem besz\u00e9l\u0151 filmbe.<\/p>\n Az Egyed\u00fclben egy leningr\u00e1di tan\u00edt\u00f3n\u0151k\u00e9pz\u0151 fiatal v\u00e9gz\u0151s n\u00f6vend\u00e9ke ker\u00fcl el az Alt\u00e1j-hegys\u00e9g vad t\u00e1jaira, \u00e9s majdnem v\u00e9gzetess\u00e9 v\u00e1l\u00f3 helyzetbe ker\u00fcl. A leningr\u00e1di civiliz\u00e1lt \u00e9let ut\u00e1ni v\u00e1gya \u00e9s viszolyg\u00e1sa az ott tapasztalt furcsa magatart\u00e1st\u00f3l, olyan hat\u00e1sos dr\u00e1mai kontrasztot teremtett, amelyet Kozincev \u00e9s Trauberg m\u00e9g kicsit t\u00fal is hajtott, tal\u00e1n az\u00e9rt, mert \u0151k maguk is meg\u00e9rezt\u00e9k azt az er\u0151teljes k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get, amely k\u00e9nyelmes leningr\u00e1di lak\u00e1suk alkot\u00f3 l\u00e9gk\u00f6re (ott \u00edrt\u00e1k egy \u00fajs\u00e1gcikk alapj\u00e1n egy beteg asszony l\u00e9gi \u00faton val\u00f3 megment\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00fcket), \u00e9s az Altaj-hegys\u00e9gben v\u00e9gzett n\u00e9gy h\u00f3napi t\u00e9li munka k\u00f6z\u00f6tt volt. (A forgat\u00f3csoportnak csak egyetlen tagja, Moszkvin, \u00e9rezte j\u00f3l mag\u00e1t, aki a f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s lehet\u0151s\u00e9geinek tudatos lesz\u0171k\u00edt\u00e9s\u00e9vel k\u00eds\u00e9rletezett, csak a vil\u00e1gos \u00e9s feh\u00e9r t\u00f3nusokra koncentr\u00e1lt.) A h\u0151sn\u0151, akit Jelena Kuzmina alak\u00edtott, majdnem ugyanolyan elszigetelt \u00e1ldozatot j\u00e1tszott, mint az \u00daj Babilonban. A film lass\u00fa, fesz\u00fclt, m\u00e9lyrehat\u00f3 \u00e9s sejtelmes mes\u00e9je azonban manaps\u00e1g m\u00e1r fontosabbnak t\u0171nik, mint hib\u00e1i. A film technikailag kiel\u00e9g\u00edt\u0151 volt, \u00e9s Sorin hangr\u00f6gz\u00edt\u0151 rendszere is el\u00e9g j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u00f6tt ahhoz, hogy Sosztakovicsnak a filmhez \u00edrt izgalmas k\u00eds\u00e9r\u0151zen\u00e9j\u00e9vel nemzetk\u00f6zi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get h\u00f3d\u00edtson, f\u0151k\u00e9ppen zenei \u00e9rt\u00e9kei miatt.<\/p>\n 40. Dmitrij Sosztakovics<\/p>\n Amikor a k\u00f6lt\u0151-rendez\u0151 Dovzsenko a Dnyeper hatalmas v\u00edzt\u00e1rol\u00f3j\u00e1nak \u00e9p\u00edtkez\u00e9s\u00e9t megl\u00e1tta, filmet alkotott, amit nem k\u00f6nny\u0171 beskatuly\u00e1zni: az Iv\u00e1nt legpontosabban \u00fagy hat\u00e1rozhatn\u00e1nk meg, hogy \u201eDovzsenko-film\u201d. Dovzsenko A f\u00f6ld bemutat\u00e1sa ut\u00e1n Berlinbe \u00e9s P\u00e1rizsba l\u00e1togatott, mintegy lez\u00e1rva m\u0171v\u00e9szi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek els\u0151 szakasz\u00e1t.<\/p>\n \u201eN\u00e9gy \u00e9s f\u00e9l h\u00f3napra k\u00fclf\u00f6ldre utaztam. Amikor visszat\u00e9rtem, r\u00f6vid javaslatot ny\u00fajtottam be az Ukrainfilm igazgat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak: sarkvid\u00e9ki h\u0151seinkr\u0151l, Nobile trag\u00e9di\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00e9s R. Amundsen elt\u0171n\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00edrtam volna forgat\u00f3k\u00f6nyvet. Az igazgat\u00f3s\u00e1g ezt nem fogadta el, arra k\u00e9rtek, hogy ink\u00e1bb a mai Ukrajna \u00e9let\u00e9r\u0151l \u00edrjak – valami hasonl\u00f3t -, mint az \u00c9szaki-sarkr\u00f3l. Erre s\u00fcrg\u0151sen kik\u00f6lt\u00f6ztettem Amundsent a tudatomb\u00f3l, tizenk\u00e9t nap alatt meg\u00edrtam az Iv\u00e1n forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9t, \u00e9s megkezdtem a forgat\u00e1st. Az Iv\u00e1n elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se sz\u00e1momra igen neh\u00e9z munk\u00e1t jelentett. A filmet megkurt\u00edtatt\u00e1k, engem pedig besoroltak a biologist\u00e1k, panteist\u00e1k, elhajl\u00f3k \u00e9s Spinoza-h\u00edv\u0151k t\u00e1bor\u00e1ba.\u201d<\/p>\n A p\u00e1rizsi La Revue du Cin\u00e9m\u00e1nak adott nyilatkozat\u00e1ban \u00edgy foglalta \u00f6ssze alapelveit:<\/p>\n \u201eEngem nemcsak a cselekm\u00e9ny \u00e9rdekel. Fontos t\u00e1rsadalmi mondanival\u00f3t akarok kifejezni. Ez\u00e9rt dolgoztam \u00e9n tipikus dokumentumokkal, \u00e9s alkalmazom a szintetikus m\u00f3dszert. H\u0151seim oszt\u00e1lyuk k\u00e9pvisel\u0151i, magatart\u00e1suk is ezt fejezi ki.<\/em><\/p>\n Filmjeim n\u00e9ha t\u00fals\u00e1gosan t\u00f6m\u00f6rek; de mert az \u00e9rzelem prizm\u00e1j\u00e1n sug\u00e1roztatom \u00e1t a t\u00e9nyeket, siker\u00fcl \u0151ket \u00e9letre kelteni s n\u00e9ha sz\u00e9pen megmutatni.<\/em><\/p>\n A t\u00e9nyek sosem hagynak k\u00f6z\u00f6mb\u00f6sen. Nagyon kell szeretni, nagyon kell gy\u0171l\u00f6lni \u2013 k\u00fcl\u00f6nben az ember munk\u00e1ja dogmatikus \u00e9s sz\u00e1raz marad.\u201d<\/em><\/p>\n Ezek az alapelvek az Iv\u00e1nban, els\u0151 hangosfilmj\u00e9ben a legszembet\u0171n\u0151bbek. Ez a film csupa szeretet \u00e9s csupa szenved\u00e9lyes gy\u0171l\u00f6let az anarchista naplop\u00f3 ir\u00e1nt.<\/p>\n N\u00e9h\u00e1ny szovjet kritikust azonban ez a cseppet sem ortodox, nem naturalista alkot\u00f3i m\u00f3dszer gyanakv\u00f3v\u00e1 tett.<\/p>\n Dovzsenko olyan egy\u00e9nien alkalmazta m\u00e9g a legegyszer\u0171bb szavakat is, hogy saj\u00e1tos k\u00f6zl\u00e9sm\u00f3dj\u00e1val \u00e9ppen a k\u00f6zl\u00e9s k\u00f6z\u00e9rthet\u0151s\u00e9g\u00e9t g\u00e1tolta, amely pedig kit\u0171z\u00f6tt c\u00e9lja volt. …Az a kissz\u00e1m\u00fa amerikai n\u00e9z\u0151k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g azonban, amelyik l\u00e1thatta az Iv\u00e1nt, minden neh\u00e9zs\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl meg\u00e9rtette a film sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t \u00e9s humor\u00e1t, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azt a fantasztikus g\u00fanyt, amivel a naplop\u00f3t kezelte, ezt a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s fick\u00f3t, akit Dovzsenko \u00e9s Skurat remek v\u00edgj\u00e1t\u00e9ki h\u0151ss\u00e9 form\u00e1lt. De az is bizonyos, hogy t\u00f6bb van ebben a leny\u0171g\u00f6z\u0151 figur\u00e1ban v\u00edgj\u00e1t\u00e9ki er\u00e9nyekn\u00e9l. Lehet, hogy benne van Dovzsenko \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sa azzal a folyamatban l\u00e9v\u0151 ukrajnai p\u00e1rttisztogat\u00e1ssal kapcsolatban is, amelynek sor\u00e1n ukr\u00e1n \u201enacionalist\u00e1kat\u201d t\u00e1vol\u00edtottak el befoly\u00e1sos helyekr\u0151l, \u00e9s amely tisztogat\u00e1s sok filmest is \u00e9rintett, k\u00f6zt\u00fck Dovzsenko t\u00f6bb munkat\u00e1rs\u00e1t.<\/p>\n (Leyda, Jay: R\u00e9gi \u00e9s \u00faj. Az orosz \u00e9s a szovjet film t\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 1967)<\/em><\/p>\n Az Ellenterv egy \u00f6reged\u0151 ember jellemrajza, akinek \u00faj k\u00f6rnyezethez kell alkalmazkodnia. Babcsenko, az id\u0151s m\u0171vezet\u0151 a vodka rabj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik, \u00e9s csak \u00edmmel-\u00e1mmal v\u00e9gzi el munk\u00e1j\u00e1t a turbinagy\u00e1rban. Az \u00fczem kollekt\u00edv\u00e1j\u00e1nak \u00e9s a p\u00e1rtbizotts\u00e1gnak a hat\u00e1s\u00e1ra azonban megv\u00e1ltozik: felismeri munk\u00e1j\u00e1nak jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s az \u201eellenterv\u201d (munkaverseny) horderej\u00e9t, \u00e9s bel\u00e9p a kommunista p\u00e1rtba. B\u00e1rmennyire is didaktikus a cselekm\u00e9ny, az \u00f6reg alakj\u00e1t Vlagyimir Gargyinnak kiemelked\u0151 sz\u00edn\u00e9szi j\u00e1t\u00e9ka \u00e9s Ermler finom, emberien poent\u00edrozott \u00e9s humorral \u00e1tsz\u0151tt rendez\u00e9se hihet\u0151v\u00e9 teszi.<\/p>\n (Gregor, Ulrich\u2014Patalas, Enno: A film vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 1966)<\/em><\/p>\n A Fesz\u00edtett tervet (az Ellenterv c\u00edmv\u00e1ltozata) szolid naturalizmusa miatt a szocialista realizmus el\u0151fut\u00e1rak\u00e9nt emlegetik, siker\u00e9t pedig \u00fagy k\u00f6nyvelik el, hogy ez a film felelt meg legjobban a szovjet film nevel\u0151 funkci\u00f3j\u00e1nak Sosztakovics muzsik\u00e1ja hat\u00e1sosan f\u0171zte \u00f6ssze a sok sz\u00e9tes\u0151 r\u00e9szletet, f\u0151 dallama pedig messze t\u00fal\u00e9lte mag\u00e1t a filmet, mert tizenk\u00e9t \u00e9v m\u00falva a Szovjetuni\u00f3 himnusza lett bel\u0151le. Ez volt az egyetlen film, amely kimondottan az okt\u00f3beri forradalom tizen\u00f6t\u00f6dik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt; eredeti c\u00edme A j\u00f6v\u0151 k\u00f6sz\u00f6nt\u00e9se volt. Szergej Kirov, a leningr\u00e1di k\u00f6rzet p\u00e1rttitk\u00e1ra szem\u00e9lyesen is sokat foglalkozott a filmmel, amelyet tan\u00e1csaival is, tetteivel is seg\u00edtett. Az Ermler \u00e9s Kirov k\u00f6z\u00f6tti ismerets\u00e9g \u2013 k\u00f6zvetlen\u00fcl Kirov meggyilkol\u00e1sa el\u0151tt \u2013 ihlette a rendez\u0151 h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti filmj\u00e9t, A nagy hazafit.<\/p>\n A Fesz\u00edtett terv zs\u00fafolts\u00e1ga ut\u00e1n szinte megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9s a Hat\u00e1rvid\u00e9k c\u00edm\u0171 tragikom\u00e9di\u00e1ra ford\u00edtani figyelm\u00fcnket, amely a hat\u00e1rv\u00e9d\u0151k nemzetis\u00e9gi \u00e9rz\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l, s amelyet Barnet rendezett. A helysz\u00edn egy kis orosz falu az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e9veiben, t\u00f6rt\u00e9nete pedig – filmeken ritka \u00e9s \u00e9rt\u00e9kes m\u00f3don \u2013 szinte \u00f6nmag\u00e1t mes\u00e9li el, an\u00e9lk\u00fcl, hogy b\u00e1rmilyen k\u00fcls\u0151 beavatkoz\u00e1s seg\u00edten\u00e9 tov\u00e1bb. Az ember sohasem lehet biztos abban, hogy a soron k\u00f6vetkez\u0151 jelenet mulats\u00e1gos lesz-e vagy patetikus, kedves vagy kegyetlen.<\/p>\n A Hat\u00e1rvid\u00e9k k\u00e9pi szerkezet\u00e9ben van valami Csehov darabjaib\u00f3l, ak\u00e1r a k\u00fcls\u0151 cselekm\u00e9nyt, ak\u00e1r a cselekm\u00e9nny\u00e9 v\u00e1ltoz\u00f3 bels\u0151 fejl\u0151d\u00e9st n\u00e9zz\u00fck. Fontos szerepet j\u00e1tszik benne minden, ami a szavak m\u00f6g\u00f6tt van \u2013 szerepl\u0151inek rejtett \u00e9s visszafojtott \u00e9rzelmei, a sz\u00fcnetek \u00e9s sejtet\u00e9sek, a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek \u00e9s az atmoszf\u00e9ra, a komikus \u00e9s dr\u00e1mai elemek kombin\u00e1ci\u00f3ja: mindez valami nagyszer\u0171 bels\u0151 ritmust alak\u00edt ki.\u201d<\/p>\n 1931 m\u00e1rcius\u00e1ban Pudovkin Hamburgba l\u00e1togatott egy \u00faj film \u00f6tlet\u00e9vel. K\u00e9t fiatal \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, egy gondosan el\u0151k\u00e9sz\u00edtett forgat\u00f3k\u00f6nyvet mutatott be a Mezsrabpomnak \u00e9s Pudovkinnak a hamburgi dokkmunk\u00e1sok \u00e9let\u00e9r\u0151l \u00e9s harcair\u00f3l, amelynek A Pjatyiletka haj\u00f3 volt a c\u00edme, \u00e9s k\u00e9t verzi\u00f3ban, orosz \u00e9s n\u00e9met v\u00e1ltozatban k\u00e9sz\u00fclt volna el. Amikor Pudovkin visszat\u00e9rt Hamburgb\u00f3l, elkezdte munk\u00e1j\u00e1t az \u00faj anyagon. Hitler 1933 janu\u00e1ri uralomra jut\u00e1sa nemcsak a n\u00e9met v\u00e1ltozat elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t akad\u00e1lyozta meg, hanem a forgat\u00f3k\u00f6nyvet is harcosabb\u00e1 v\u00e1ltoztatta. Csakhamar A sz\u00f6kev\u00e9ny c\u00edmet kapta. A kommunista h\u0151s, Karl Renn, aki biztons\u00e1gban \u00e9lhetne a Szovjetuni\u00f3ban, \u00fagy \u00e9rzi, hogy megsz\u00f6k\u00f6tt elvt\u00e1rsait\u00f3l, \u00e9s \u00fagy d\u00f6nt, hogy visszat\u00e9r harcolni N\u00e9metorsz\u00e1gba. Golovnya operat\u0151r az els\u0151 v\u00e1ltozatt\u00f3l kezdve t\u00e1mogatta a forgat\u00f3k\u00f6nyvet, \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1gba is elk\u00eds\u00e9rte Pudovkint. 1933 janu\u00e1rj\u00e1t\u00f3l kezdve azonban minden k\u00fcls\u0151 felv\u00e9telt Ogyessz\u00e1ban \u00e9s Leningr\u00e1dban kellett forgatni. T\u00f6bbsz\u00f6r meg kellett szak\u00edtani a munk\u00e1t a sok zavart okoz\u00f3 Egyszer\u0171 eset (Pudovkin betiltott filmje) miatt. A sz\u00f6kev\u00e9ny m\u00e9gis gyorsan \u00e9s pontosan elk\u00e9sz\u00fclt. \u201eA sz\u00f6kev\u00e9ny c\u00edm\u0171 film els\u0151 tekercs\u00e9ben h\u00e1rom sz\u00f3nok szerepel az \u00f6sszej\u00f6vetelen. Egym\u00e1s ut\u00e1n sz\u00f3lalnak fel, s mindegyik besz\u00e9d bonyolult hat\u00e1sokat kelt hallgat\u00f3iban. Mindegyik a m\u00e1sik kett\u0151 ellen besz\u00e9l. N\u00e9ha a sz\u00f3nokokat f\u00e9lbeszak\u00edtja egy hang a t\u00f6megb\u0151l. N\u00e9ha k\u00e9t-h\u00e1rom ember sz\u00f3v\u00e1lt\u00e1sa hallatszik. Az eg\u00e9sz jelenetnek a t\u00f6meg hull\u00e1mz\u00f3 hangulat\u00e1val kell l\u00fcktetnie. Hogy ezt a hat\u00e1st el\u00e9rjem, a hangszalagot ugyanolyan szabadon v\u00e1gtam, mint a k\u00e9pet. H\u00e1rom megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett elemet alkalmaztam. Els\u0151: a besz\u00e9dek; m\u00e1sodik: a k\u00f6zbesz\u00f3l\u00e1sok \u201ek\u00f6zeli hangja\u201d; harmadik pedig mag\u00e1nak a t\u00f6megnek a hangja, v\u00e1ltoz\u00f3 er\u0151vel. Ez ut\u00f3bbit a k\u00e9pekt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl vettem fel.<\/p>\n Ezeket az elemeket a v\u00e1g\u00e1s m\u00f3dszerei szerint akartam feldolgozni. El\u0151vettem h\u00e1t a filmszalagot, \u00e9s kett\u00e9v\u00e1gtam p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00f3nok egyik szav\u00e1t, beiktattam egy k\u00f6zbesz\u00f3l\u00e1st. A k\u00f6zbesz\u00f3l\u00f3 hangj\u00e1t viszont elnyomta a t\u00f6meg hangja, azut\u00e1n megint a sz\u00f3nok hangja k\u00f6vetkezett, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb.\u201d (Leyda, Jay: R\u00e9gi \u00e9s \u00faj. Az orosz \u00e9s a szovjet film t\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 1967)<\/em><\/p>\n Kulesov 1933-ban gy\u00e1rtott A nagy vigasztal\u00f3 c\u00edm\u0171 filmje igen figyelemre m\u00e9lt\u00f3 alkot\u00e1s. A film O’Henry \u00edr\u00f3 \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00e9n alapul; ismeretes, hogy O’Henry h\u00e1rom \u00e9vet \u00fclt b\u00f6rt\u00f6nben sikkaszt\u00e1s\u00e9rt. Kulesov szembe\u00e1ll\u00edtja egy rabt\u00e1rs\u00e1nak val\u00f3s\u00e1gos t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, amelyet hiteles dokumentumokb\u00f3l h\u00e1mozott ki, az O’Henry \u00e1ltal ugyanezen esem\u00e9nyekr\u0151l t\u00f6rt\u00e9netbe foglalt, lakkozott verzi\u00f3val.<\/p>\n (Gregor, Ulrich\u2014Patalas, Enno: A film vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 1966)<\/em><\/p>\n Eizenstein forgat\u00f3csoportja 1932 \u00e1prilis\u00e1ban \u00e9rkezett vissza a Szovjetuni\u00f3ba; Eizenstein egy New York-i vet\u00edt\u0151teremben m\u00e9g megn\u00e9zte Mexik\u00f3ban k\u00e9sz\u00edtett felv\u00e9teleit. (Nem sejtette, hogy utolj\u00e1ra l\u00e1tja \u0151ket.) M\u00e9g akkor is, \u00e9s hossz\u00fa h\u00f3napokon kereszt\u00fcl hitt Upton Sinclairnek abban az \u00edg\u00e9ret\u00e9ben, hogy az \u00f6sszes mexik\u00f3i negat\u00edvot s a munkak\u00f3pi\u00e1t ut\u00e1na k\u00fcldi Moszkv\u00e1ba, \u00edgy azut\u00e1n, mit sem sejtve kibontakoz\u00f3ban l\u00e9v\u0151 saj\u00e1t mexik\u00f3i trag\u00e9di\u00e1j\u00e1r\u00f3l, Eizenstein Berlinen kereszt\u00fcl hazafel\u00e9 vezet\u0151 \u00fatj\u00e1n mindv\u00e9gig rem\u00e9nyteljesen nyilatkozott a riportereknek a Que Viva Mexico!-r\u00f3l \u00e9s egy\u00e9b terveir\u0151l. Moszkv\u00e1ban, a mexik\u00f3i filmanyag meg\u00e9rkez\u00e9s\u00e9re v\u00e1rva egy filmv\u00edgj\u00e1t\u00e9k forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9n, az MMM-en (Maxim Makszimovics Makszimov) kezdett el dolgozni; Tissze a Kara-kumba ment egy exped\u00edci\u00f3val, Alekszandrov pedig, aki r\u00f6vid k\u00eds\u00e9rleti hangosfilmj\u00e9t, a Romance Sentimentale-t Eur\u00f3p\u00e1ban hagyta, m\u00e9g egy r\u00f6vidfilmet forgatott, az Internacion\u00e1l\u00e9t, f\u0151k\u00e9pp az\u00e9rt, hogy Nilzen h\u00e1tt\u00e9rvet\u00edt\u00e9ses k\u00eds\u00e9rleteit seg\u00edtse vele.<\/p>\n Borisz Sumjatszkij, aki n\u00f6vekv\u0151 szem\u00e9lyi hat\u00e1sk\u00f6rrel vezette a szovjet filmipart, az int\u00e9zked\u00e9sek eg\u00e9sz sor\u00e1val k\u00edv\u00e1nta bebizony\u00edtani Eizensteinnek, hogy meg fogja fegyelmezni, \u00e9s m\u00e1r k\u00fcl\u00f6nben sem \u0151 a szovjet film nagyra becs\u00fclt vezet\u0151 m\u0171v\u00e9sze. Sumjatszkij semmi \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st nem mutatott a Que Viva Mexico! ir\u00e1nt.<\/p>\n (Leyda, Jay: R\u00e9gi \u00e9s \u00faj. Az orosz \u00e9s a szovjet film t\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 1967)<\/em><\/p>\n A harmincas \u00e9vekben saj\u00e1tos szovjet filmv\u00edgj\u00e1t\u00e9k-st\u00edlus bontakozott ki, s ennek legkiemelked\u0151bb k\u00e9pvisel\u0151je Eizenstein hajdani asszisztense, Grigorij Alekszandrov volt. 1934-ben jelentkezett els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 rendez\u00e9s\u00e9vel, a Vid\u00e1m fick\u00f3k c\u00edm\u0171 filmj\u00e9vel, amelyet m\u0171fajilag \u201ejazz kom\u00e9diak\u00e9nt\u201d jellemzett. Alekszandrov e filmben tan\u00fabizonys\u00e1got tett groteszk helyzetek \u00e9s k\u00fcl\u00f6nc t\u00edpusok ir\u00e1nti szeretet\u00e9r\u0151l, amihez k\u00e9s\u0151bbi m\u0171veiben sem v\u00e1lt h\u0171tlenn\u00e9. St\u00edlus\u00e1t illet\u0151en valamennyi filmje k\u00f6z\u00fcl f\u0151k\u00e9ppen a Vid\u00e1m fick\u00f3k az, amely az amerikai n\u00e9mafilm boh\u00f3zatok \u00e9s a musicalek befoly\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e1rulkodik. Filmjeiben a zene mindig a cselekm\u00e9ny k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban \u00e1ll, mintegy vez\u00e9rfonalk\u00e9nt szolg\u00e1l.<\/p>\n (Gregor, Ulrich\u2014Patalas, Enno: A film vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nete, Budapest: Gondolat, 1966)<\/em><\/p>\n 41. Grigorij Alekszandrov<\/p>\n Alekszandrovot els\u0151 zen\u00e9s v\u00edgj\u00e1t\u00e9ka a szovjet filmipar fontos szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9v\u00e9 avatta, b\u00e1r mag\u00e1n a filmen nincs sok \u00f6r\u00fclni val\u00f3. Pedig Nilzen \u00fcgyes operat\u0151ri munk\u00e1ja is sokat tett, aki n\u00e9h\u00e1ny nyugati tr\u00fckk\u00f6t alkalmazott: maketteket, t\u00fck\u00f6rfelv\u00e9teleket, kombin\u00e1lt k\u00e9peket. Itt vezett\u00e9k be egy\u00e9bk\u00e9nt azt az amerikai \u00e9s eur\u00f3pai produkci\u00f3n\u00e1l haszn\u00e1latos felv\u00e9teli m\u00f3dszert is, amelynek sor\u00e1n eg\u00e9sz k\u00e9psorok cselekm\u00e9ny\u00e9t el\u0151re felvett zenei k\u00eds\u00e9rletre j\u00e1tssz\u00e1k el. B\u00e1rmilyen \u00fcgyesen alkalmazta azonban az operat\u0151r \u00e9s a rendez\u0151 az \u00fajonnan tanultakat, a film m\u00e9gsem hat igaz\u00e1n meglep\u0151 fordulatok \u00e1radat\u00e1val, vid\u00e1m muzsik\u00e1j\u00e1val, l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g\u00e1val \u00e9s rosszul id\u0151z\u00edtett csattan\u00f3ival. Epigonfilm ez, m\u00e9g Bu\u00f1uel \u00e9s Dal\u00ed sz\u00fcrrealista filmjeinek hat\u00e1sa is \u00e9rz\u0151dik rajta. A forgat\u00e1s sor\u00e1n Az abraui p\u00e1sztor c\u00edm\u0171 produkci\u00f3t Vid\u00e1m fick\u00f3k c\u00edmen mutatt\u00e1k be. H\u0151s\u00e9t, a p\u00e1sztorfi\u00fat, aki mint egy jazz-zenekar karmestere jut el sikere cs\u00facs\u00e1ra, Lennyid Utyoszov jazzkarmester j\u00e1tszotta, s ezzel r\u00f6vid filmkarrierje be is fejez\u0151d\u00f6tt. A film h\u0151sn\u0151j\u00e9t azonban (amelyet eredetileg egy t\u00e1ncosn\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra \u00edrtak) Ljuba Orlova, egy \u00e9nekesn\u0151 j\u00e1tszotta, aki filmen el\u0151sz\u00f6r a P\u00e9terv\u00e1ri \u00e9jszak\u00e1kban l\u00e9pett fel; \u0151 val\u00f3ban el\u00e9rte a sikernek azt a cs\u00facs\u00e1t, amely a film mes\u00e9j\u00e9ben sz\u00e1m\u00e1ra meg volt \u00edrva, mert \u0151 lett a szovjet filmgy\u00e1rt\u00e1s els\u0151 elismert \u201eszt\u00e1rja\u201d, aki v\u00e9gigj\u00e1tszotta Alekszandrov valamennyi zen\u00e9s filmj\u00e9t, s v\u00e9g\u00fcl f\u00e9rjhez ment hozz\u00e1. Isza\u00acak Dunajevszkij muzsik\u00e1ja csak n\u00f6velte a film n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t, m\u00e9g akkor is, amikor kider\u00fclt, hogy legjobb dallama mexik\u00f3i eredet\u0171, \u00e9s a Que Viva Mexico! sz\u00e1m\u00e1ra hozt\u00e1k magukkal a film k\u00e9sz\u00edt\u0151i. A k\u00f6vetkez\u0151 m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vben Alekszandrov m\u00e1sodik zen\u00e9s v\u00edgj\u00e1t\u00e9k\u00e1n dolgozott: a Cirkusz cselekm\u00e9nye m\u00e1r \u201ekomolyabb\u201d volt. Intrikus, \u00fcld\u00f6z\u00f6tt h\u0151sn\u0151 \u00e9s egy kedves gyermek szerepelt benne.<\/p>\n 1934-ben a november 7-i \u00e9vfordul\u00f3ra sok\u00e1ig eml\u00e9kezetes aj\u00e1nd\u00e9kot kapott a szovjet k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, a Csapajevet. Az els\u0151 hangosfilmet, amelyet Szergej \u00e9s Georgij Vasziljev \u00edrt \u00e9s rendezett. Fogadtat\u00e1sa egyhang\u00faan \u00f6r\u00f6mteljes volt; a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, a filmipar \u00e9s a film alkot\u00f3i egy\u00f6ntet\u0171en dics\u00e9rt\u00e9k, \u00e9s elterjedt a h\u00edre, hogy a korm\u00e1ny \u00e9s a hadsereg vezet\u0151i is j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sukkal t\u00fcntett\u00e9k ki a Kremlben tartott el\u0151zetes vet\u00edt\u00e9sek sor\u00e1n. Olyan film volt, amelyet k\u00f6nny\u0171 volt megszeretni; a k\u00e9t\u00e9ves gy\u00e1rt\u00e1si id\u0151szak tudatos hat\u00e1rozotts\u00e1g \u00e9s a spont\u00e1n term\u00e9szetess\u00e9g sima fel\u00fclete m\u00f6g\u00e9 rejt\u0151z\u00f6tt, \u00e9s m\u00e9gsem volt egyetlen olyan gesztus, vagy szemvillan\u00e1s sem, ami ne az\u00e9rt ker\u00fclt volna bele, j\u00f3 el\u0151re kitervelve, hogy minden szerepl\u0151nek nagyobb jelent\u0151s\u00e9get k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zz\u00f6n, mint ami a film mes\u00e9j\u00e9ben bet\u00f6lt\u00f6tt funkci\u00f3j\u00e1b\u00f3l k\u00f6vetkezett volna. Csak k\u00e9s\u0151bb v\u00e1lt ismeretess\u00e9, hogy milyen kem\u00e9ny munk\u00e1t fektettek a Csapajevbe. T\u00f6red\u00e9keket k\u00f6z\u00f6ltek a forgat\u00f3k\u00f6nyv k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1ltozataib\u00f3l. Forr\u00e1sa a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fas id\u0151szak egyik legszer\u00e9nyebb \u00e9s m\u00e9gis tart\u00f3s siker\u0171 irodalmi alkot\u00e1sa volt, Dmitrij Furmanov Csapajevje, amelyet az az ember \u00edrt a V\u00f6r\u00f6s Hadseregnek err\u0151l az individualista parancsnok\u00e1r\u00f3l, akit politikai biztosk\u00e9nt \u00e1ll\u00edtottak mell\u00e9. Furmanov m\u00e1r 1924-ben elk\u00e9sz\u00edtette a filmv\u00e1ltozatot, \u00e9s r\u00f6viddel hal\u00e1la el\u0151tt ny\u00fajtotta be a leningr\u00e1di st\u00fadi\u00f3ba, ahol elveszett, \u00e9s feled\u00e9sbe mer\u00fclt. 1932 elej\u00e9n Furmanov \u00f6zvegye a saj\u00e1t feldolgoz\u00e1si javaslat\u00e1t ny\u00fajtotta be ugyanahhoz a st\u00fadi\u00f3hoz, ahol Vasziljev\u00e9knek adt\u00e1k \u00e1t. A rendez\u0151k j\u00f3 nyersanyagnak \u00edt\u00e9lt\u00e9k, amely azonban nincsen filmszer\u0171en feldolgozva, \u00e9s enged\u00e9lyt k\u00e9rtek az \u00f6zvegyt\u0151l, hogy \u00fajra az eredeti reg\u00e9nyhez t\u00e9rhessenek vissza. Anna Furmanova beleegyezett, \u00e9s \u00e1tengedte nekik a Csapajevvel t\u00f6lt\u00f6tt napokra vonatkoz\u00f3 \u00f6sszes feljegyz\u00e9seit. A film nagy hat\u00e1s\u00e1nak a kulcsa val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egyar\u00e1nt rejlik ebben az \u00fajrakezd\u00e9sben \u00e9pp\u00fagy, mint Vasziljev\u00e9k f\u00e1radhatatlan munk\u00e1j\u00e1ban, amellyel a forgat\u00f3k\u00f6nyvet kidolgozt\u00e1k, valamint abban a hajland\u00f3s\u00e1gukban, hogy a j\u00f3 \u00f6tleteket m\u00e9g jobbakra cser\u00e9lj\u00e9k fel.<\/p>\n Eizenstein, akinek senki sem k\u00f6sz\u00f6nte meg, hogy annak idej\u00e9n seg\u00edtett Vasziljev\u00e9knek, nem sajn\u00e1lta a dics\u00e9retet a Csapajevt\u0151l, r\u00e1mutatva, hogy a szovjet filmt\u00f6rt\u00e9net \u201eharmadik korszak\u00e1nak\u201d ez az els\u0151 olyan p\u00e9ld\u00e1ja, amelyben az els\u0151 korszak t\u00f6megfilmjeinek er\u00e9nyei a m\u00e1sodik (azaz hangos) korszak egy\u00e9nibb, naturalist\u00e1bb mesevezet\u00e9s\u00e9vel \u00f6tv\u00f6z\u0151dnek. A szovjet filmgy\u00e1rt\u00e1s sohasem r\u00e9szes\u00fclt olyan \u00e1ltal\u00e1nos figyelemben, mint 1935. janu\u00e1r 11-\u00e9n, amikor gratul\u00e1l\u00f3 \u00fcdv\u00f6zleteket kapott Szt\u00e1lint\u00f3l, Kalinyint\u00f3l, amikor a legfels\u0151bb p\u00e1rtszervek nyilatkoztak az \u00f6sszes szovjet \u00fajs\u00e1gokban, \u00e9s akkora \u00fcnneps\u00e9get rendeztek azon az est\u00e9n a Nagy Sz\u00ednh\u00e1zban, mint egy hollywoodi Oscar-d\u00edj kioszt\u00e1son.<\/p>\n (Leyda, Jay: R\u00e9gi \u00e9s \u00faj. Az orosz \u00e9s a szovjet film t\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 1967)<\/em><\/p>\n A szovjet hangosfilm egyik legnagyobb sikere mind a hazai, mind a nyugati kritika meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa szerint a Csapajev. A filmnek tal\u00e1n a legnagyobb er\u00e9nye a f\u0151h\u0151s szem\u00e9ly\u00e9nek emberileg ellentmond\u00e1sos jellemz\u00e9se. Csapajev el\u0151sz\u00f6r h\u0151sk\u00e9nt jelenik meg. R\u00e1men\u0151s, f\u00e9lelmet nem ismer\u0151 \u00e9s k\u00f6r\u00fcltekint\u0151, emberei szem\u00e9ben felt\u00e9tlen tekint\u00e9ly. K\u00e9s\u0151bb azonban megmutatkozik r\u00f6vidl\u00e1t\u00e1sa, makacs-naiv temperamentuma \u00e9s hi\u00fas\u00e1ga… A film tragikusan a f\u0151h\u0151s hal\u00e1l\u00e1val v\u00e9gz\u0151dik, amikor a feh\u00e9rg\u00e1rdist\u00e1k goly\u00f3z\u00e1por\u00e1ban k\u00eds\u00e9rel meg \u00e1t\u00faszni az Ur\u00e1l foly\u00f3n. Az egy\u00e9ni tragikum azonban felold\u00f3dik a t\u00f6rt\u00e9nelem el\u0151remutat\u00f3 sodr\u00e1ban \u2013 ez a megold\u00e1s megfelel a film dialektikus fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek.<\/p>\n (Gregor, Ulrich\u2014Patalas, Enno: A film vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 1966)<\/em><\/p>\n M\u00e9g miel\u0151tt febru\u00e1r v\u00e9g\u00e9n megkezd\u0151d\u00f6tt volna a nemzetk\u00f6zi filmfesztiv\u00e1l, szerencs\u00e9sen bemutatt\u00e1k a Makszim ifj\u00fas\u00e1g\u00e1t is, amely a Csapajevvel egy\u00fctt seg\u00edtette fenntartani az \u00faj szovjet filmgy\u00e1rt\u00e1s \u00e9s a Lenfilm h\u00edrnev\u00e9t. B\u00e1r a Makszim, valamint Kozincev \u00e9s Trauberg k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9t filmje n\u00e9gy \u00e9v alatt k\u00e9sz\u00fclt el, m\u00e9gis egy\u00fctt kell vel\u00fck foglalkozni: a Makszim-tril\u00f3gi\u00e1t egyetlen egys\u00e9gben k\u00e9pzelt\u00e9k el. Az a terv, hogy h\u00e1rom filmet csin\u00e1ljanak egy \u00f6sszetett jellem\u0171 p\u00e1rtmunk\u00e1sr\u00f3l, abb\u00f3l az el\u00e9gedetlens\u00e9gb\u0151l fakadt, amelyet az Egyed\u00fcl kapcs\u00e1n \u00e9reztek: ha m\u00e1r szem\u00e9lyes anyaggal kell dolgoznunk, akkor az legyen k\u00f6zponti \u00e9s jelent\u0151s.<\/p>\n \u201eAzzal kezdt\u00fck el a munk\u00e1t, hogy gondosan v\u00e9gigolvastuk a r\u00e9gi bolsevikok visszaeml\u00e9kez\u00e9seit… hamarosan r\u00e1j\u00f6tt\u00fcnk, hogy minden eddigi tapasztalatunk az \u00fagynevezett \u201eforradalmi kalandos\u201d filmek ter\u00e9n \u2013 mint amilyen a V\u00f6r\u00f6s \u00f6rd\u00f6gfi\u00f3k\u00e1k, az \u00c1rul\u00f3, a Vid\u00e1m kan\u00e1ri \u00e9s a t\u00f6bbi \u2013 sem a dramaturgi\u00e1ban, sem a rendez\u00e9sben, sem a sz\u00edn\u00e9szi j\u00e1t\u00e9kban nem jelent sz\u00e1munkra seg\u00edts\u00e9get.<\/p>\n Mindezeket a rejt\u00e9lyes provok\u00e1torokat, b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l val\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nyos sz\u00f6k\u00e9seket, f\u00f6ldalatti titkokat s a hasonl\u00f3 romantikus kell\u00e9keket nemcsak hogy nem igazolt\u00e1k a forradalmi tev\u00e9kenys\u00e9gr\u0151l fennmaradt dokumentumok, hanem bebizony\u00edtott\u00e1k, hogy ezek a torz\u00edt\u00e1sok a bolsevikokat a kalandreg\u00e9nyek h\u0151seihez tett\u00e9k hasonl\u00f3v\u00e1\u201d.<\/p>\n \u00c9s mik\u00f6zben a forradalmi \u00e9s f\u00f6ldalatti tev\u00e9kenys\u00e9g val\u00f3s\u00e1gosabb dr\u00e1mai \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1t kerest\u00e9k, ebb\u0151l a t\u00f6rekv\u00e9s\u00fckb\u0151l \u00fajszer\u0171 dr\u00e1mai forma keletkezett. A kialak\u00edtott \u201ecselekm\u00e9ny\u201d annyira csak epiz\u00f3dok szabadon v\u00e1lasztott sorozata, hogy n\u00e9ha esetlegesnek \u00e9s \u00f6nk\u00e9nyesnek t\u0171nnek, \u00e9s mintha nem is mutatn\u00e1k meg Makszim \u00e9let\u00e9nek esetleg fontosabb mozzanatait. De ez k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl szelekt\u00edv folyamat csak n\u00f6veli a film \u00e9lvezet\u00e9t, amely \u00e9ppen a m\u0171v\u00e9szi kiv\u00e1laszt\u00e1s elv\u00e9re \u00e9p\u00fclt: szavak, gesztusok, arcok \u00e9s pillanatok megv\u00e1logat\u00e1s\u00e1ra. A filmet (c\u00edme eredetileg A bolsevik volt) mint egy \u00f6sszetett \u00e9letrajzot ind\u00edtott\u00e1k el, de a v\u00e1logat\u00e1si folyamat sor\u00e1n Makszim jellem\u00e9nek egy\u00e9n\u00edt\u00e9se l\u00e9pett el\u0151t\u00e9rbe. Ez a der\u0171s, kem\u00e9ny, rugalmas, makacs \u00e9s rem\u00e9nyked\u0151 ifj\u00fa m\u00e1r nemcsak \u201etipikus\u201d \u2013 \u0151 Makszim. Amikor a n\u00f3t\u00e1j\u00e1t kerest\u00e9k, egy h\u00f3napot t\u00f6lt\u00f6ttek azzal, hogy v\u00e9gighallgatt\u00e1k a k\u00f6rny\u00e9k harmonik\u00e1sainak teljes reperto\u00e1rj\u00e1t. Borisz Csirkov, Makszim alak\u00edt\u00f3ja, kipr\u00f3b\u00e1lt minden lehets\u00e9ges dalt; de amikor meghallott\u00e1k \u00e9nekelni a \u201eForog, p\u00f6r\u00f6g az \u00e9gsz\u00ednk\u00e9k f\u00f6ldg\u00f6mb\u201d-\u00f6t, megegyeztek abban, hogy ez az \u0151 n\u00f3t\u00e1ja, \u00e9s egyidej\u0171leg ez a v\u00e1laszt\u00e1s seg\u00edtett tiszt\u00e1zni Makszim jellem\u00e9t is.<\/p>\n (Leyda, Jay: R\u00e9gi \u00e9s \u00faj. Az orosz \u00e9s a szovjet film t\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 1967)<\/em><\/p>\n A tril\u00f3gia legmeggy\u0151z\u0151bb r\u00e9sze Makszim ifj\u00fas\u00e1ga (\u00c9s felkel a nap). Makszim f\u00e9lig-meddig akarata ellen\u00e9re sodr\u00f3dik az oszt\u00e1lyharcba; k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1gb\u00f3l \u00e9s kalandv\u00e1gyb\u00f3l veszi \u00e1t Natas\u00e1t\u00f3l, a forradalm\u00e1r l\u00e1nyt\u00f3l a r\u00f6plapokat. A forradalom el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9se szinte m\u00e9g mulats\u00e1gos b\u00faj\u00f3csk\u00e1nak t\u0171nik, ahol el kell ker\u00fclni a p\u00f6ffeszked\u0151 c\u00e1ri zsand\u00e1rokat \u00e9s az oson\u00f3, bajszos spicliket. Fokozatosan azonban feldereng Makszim el\u0151tt az esem\u00e9nyek val\u00f3di jelent\u0151s\u00e9ge… Kozincevnek \u00e9s Traubergnek siker\u00fcl egy\u00e9n\u00edteni az elnyomottak v\u00e1gyakoz\u00e1s\u00e1t az igazs\u00e1gosabb viszonyok ut\u00e1n… Igaz, Kozincev \u00e9s Trauberg megtett\u00e9k a l\u00e9p\u00e9st a realizmus meg a \u201epr\u00f3za\u201d ir\u00e1ny\u00e1ba, m\u0171v\u00fckben m\u00e9gis fellelhet\u0151k m\u00e9g a kor\u00e1bbi dekorat\u00edv-romantikus filmek elemei is.<\/p>\n (Gregor, Ulrich\u2014Patalas, Enno: A film vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nete. A Har\u00e1csol\u00f3knak (a Boldogs\u00e1g c\u00edmv\u00e1ltozata) csak az alap\u00f6tlete volt realista, egy\u00e9bk\u00e9nt (tekintve, hogy n\u00e9mafilm) olyan fant\u00e1ziaj\u00e1t\u00e9k volt, amely semmit\u0151l sem riadt vissza, hogy tolm\u00e1csolja az alapgondolatot. Medvedkin felhaszn\u00e1lta a torz\u00edt\u00e1st, a boh\u00f3zatot, a vaudeville-t, a burleszket, a sz\u00fcrrealizmust (amely mellett Alekszandrov pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sa ezzel a st\u00edlussal gyermekesnek t\u0171nt), m\u00e9g az expresszionizmust \u00e9s a tr\u00e1g\u00e1r vicceket is. (Leyda, Jay: R\u00e9gi \u00e9s \u00faj. Az orosz \u00e9s a szovjet film t\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 1967)<\/em><\/p>\n 42. Aleksandr Medvedkin<\/p>\n Eizenstein v\u00e9gre 1935 tavasz\u00e1n ism\u00e9t \u00faj filmen kezdett dolgozni. C\u00edme Bezsin-r\u00e9t volt. A forgat\u00f3k\u00f6nyv c\u00edm\u00e9t \u00e9s \u00f6tlet\u00e9t Turgenyev Egy vad\u00e1sz feljegyz\u00e9sei c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9b\u0151l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte Alekszandr Rzsezsevszkij, a forgat\u00f3k\u00f6nyv \u00edr\u00f3ja. Egy kul\u00e1k t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mondja el, aki agyonl\u00f6vi fi\u00e1t, mert az el\u00e1rulja az \u00fatt\u00f6r\u0151knek az apja \u00e1ltal tervezett szabot\u00e1zsakci\u00f3t. E n\u00e9mileg sematikus t\u00e9m\u00e1b\u00f3l Eizenstein megk\u00eds\u00e9relte az apa \u00e9s fi\u00fa \u201e\u0151s-konfliktus\u00e1t\u201d szimbolikusan megform\u00e1lni. Egyes epiz\u00f3dokat \u201en\u00e9gysz\u00f3lam\u00fa f\u00fagak\u00e9nt\u201d k\u00edv\u00e1nt megkompon\u00e1lni. Sumjackij azonban nem volt megel\u00e9gedve a film elk\u00e9sz\u00fclt r\u00e9szeivel. \u00daj forgat\u00f3k\u00f6nyvet kellett \u00edrni; e munk\u00e1val Iszaak Babelt b\u00edzt\u00e1k meg, \u00e9s Eizensteinnek mindent el\u00f6lr\u0151l kellett kezdenie. Ez\u00fattal filmje konfliktus\u00e1t szervesebben beillesztette a kollektiviz\u00e1l\u00e1s keret\u00e9be \u00e9s a re\u00e1lis falusi \u00e9letbe. \u201eEizenstein azonban m\u00e9g mindig f\u0151k\u00e9ppen t\u00edpusokkal dolgozott, nem rajzolt jellemeket, noha ezek v\u00e1ltak a szovjet kinematogr\u00e1fia c\u00e9lj\u00e1v\u00e1… \u00e9s nem tudott szabadulni a k\u00e9pek, a kifejez\u0151 arcok vagy mozdulatok ir\u00e1nt-t\u00e1pl\u00e1lt szenved\u00e9lyes \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l.\u201d (M. Seton: Iszkuszsztvo Kino 1947.) 1937 m\u00e1rcius\u00e1ban Sumjackij v\u00e9g\u00fcl is elrendelte, hagyj\u00e1k abba a film forgat\u00e1s\u00e1t, pedig addigra m\u00e1r k\u00e9tmilli\u00f3 rubelt \u00f6ltek bele. A Pravd\u00e1ban k\u00f6zz\u00e9tett cikk\u00e9ben Sumjackij azt kifog\u00e1solta a filmben, hogy az oszt\u00e1lyharc a term\u00e9szeti er\u0151k elemi harcak\u00e9nt jelenik meg benne. Eizenstein k\u00e9nytelen volt elt\u0171rni, hogy egy h\u00e1romnapos konferenci\u00e1n v\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli v\u00e1daskod\u00e1sok hangozzanak el ellene, majd \u00f6nkritik\u00e1t gyakorolt, s egy cikk\u00e9ben beismerte, hogy elvesz\u00edtette \u201ea sz\u00e9les alapon nyugv\u00f3, teremt\u0151 kapcsolatot a t\u00f6megekkel, a val\u00f3s\u00e1ggal\u201d.<\/p>\n (Gregor, Ulrich\u2014Patalas, Enno: A film vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 1966)<\/em><\/p>\n Az Eizenstein betegs\u00e9ge miatti sz\u00fcnetekb\u0151l \u00faj probl\u00e9m\u00e1k sz\u00e1rmaztak. Ha tartani tudja az eredeti menetrendet, a filmet nagyobb neh\u00e9zs\u00e9gek n\u00e9lk\u00fcl be lehet fejezni; akkor eg\u00e9sz\u00e9ben lehetett volna meg\u00edt\u00e9lni. \u00cdgy azonban, m\u00edg a himl\u0151 miatt hossz\u00fa id\u0151t t\u00f6lt\u00f6tt beteg\u00e1gyban, k\u00e9s\u0151bb pedig egym\u00e1s ut\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r influenz\u00e1t kapott, elker\u00fclhetetlen v\u00e1ltoztat\u00e1sok v\u00e1ltak sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9: v\u00e1ltozott a hivatalos politikai \u00e1ll\u00e1spont, p\u00e9ld\u00e1ul m\u00e9rs\u00e9kelt\u00e9k a mez\u0151gazdas\u00e1gi ter\u00fcleteken foly\u00f3 vall\u00e1sellenes kamp\u00e1nyt. Amikor \u00fajra munk\u00e1hoz l\u00e1thatott, mindk\u00e9t okb\u00f3l alaposan \u00e1t kellett dolgoznia a forgat\u00f3k\u00f6nyvet, pedig akkor m\u00e1r az eredeti k\u00f6nyv hatvan sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t felvett\u00e9k. A filmmel kapcsolatos egyik legutols\u00f3 feladatom az volt, hogy k\u00fcld\u00f6nck\u00e9nt m\u0171k\u00f6dtem Eizenstein \u00e9s Iszaak Babel k\u00f6z\u00f6tt, aki seg\u00edtett \u00e1t\u00edrni a k\u00f6nyvet. A forgat\u00e1st az \u00faj k\u00f6nyv alapj\u00e1n folytatt\u00e1k de a betegs\u00e9gek okozta sz\u00fcnetek \u00e9s tov\u00e1bbi \u00e1t\u00edr\u00e1sok tragikusan n\u00f6vekedtek, \u00edgy h\u00e1t a szakma nem is nagyon volt meglepve, amikor 1937. m\u00e1jus 17-\u00e9n Sumjatszkij le\u00e1ll\u00edtotta a Bezsin-r\u00e9t c\u00edm\u0171 produkci\u00f3t. Ezut\u00e1n Sumjatszkij a sajt\u00f3ban is megt\u00e1madta a filmet \u00e9s rendez\u0151j\u00e9t. A befejezetlen filmr\u0151l h\u00e1romnapos vit\u00e1t rendeztek, amelyen szomor\u00fa m\u00f3don uniformiz\u00e1lt\u00e1k a hib\u00e1kat. Eizenstein utols\u00f3 nyilatkozata a Bezsin-r\u00e9tr\u0151l szomor\u00fa megal\u00e1zkod\u00e1s volt \u201eA Bezsin-r\u00e9t hib\u00e1i\u201d c\u00edmen. B\u00e1r ebben a vallom\u00e1s\u00e1ban azt mondta, hogy \u201ea munk\u00e1t nem lehetett tov\u00e1bb folytatni; a kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok \u00e9s \u00faj felv\u00e9telek nem tudt\u00e1k megmenteni\u201d, m\u00e9gis \u00fagy sejtem, hogy nem kellett volna teljesen le\u00e1ll\u00edtani a filmet; a munk\u00e1t egy kev\u00e9sb\u00e9 drasztikus utas\u00edt\u00e1ssal meg lehetett volna menteni. Sumjatszkijnak a film le\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 d\u00f6nt\u00e9s\u00e9ben m\u00e1s mot\u00edvum is k\u00f6zrej\u00e1tszott, mint az, hogy egy makacskod\u00f3 m\u0171v\u00e9szt megfegyelmezzen. A sz\u00ednh\u00e1z ter\u00fclet\u00e9n \u00e9ppen akkor folyt egy formalizmus-ellenes kamp\u00e1ny, amelyben Mejerhold j\u00e1tszotta a b\u0171nbak szerep\u00e9t; m\u0171v\u00e9szi b\u0171neit politikai v\u00e1daskod\u00e1ssal is tet\u00e9zt\u00e9k. Sumjatszkijnak is \u00e9get\u0151 sz\u00fcks\u00e9ge volt egy b\u0171nbakra a szovjet filmipar nagy el\u0151rel\u00e9p\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos terv\u00e9hez.<\/p>\n \u201eMik\u00f6zben megalapozz\u00e1k a szovjet filmm\u0171v\u00e9szet st\u00edlus\u00e1t, rendez\u0151ink \u00e9s forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3ink egyidej\u0171leg harcot folytatnak a szovjet m\u0171v\u00e9szett\u0151l idegen ir\u00e1nyzatok mindenfajta jelentkez\u00e9se ellen, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00fan. formalizmus ellen, amelyet ezek az ir\u00e1nyzatok \u00e1lcak\u00e9nt haszn\u00e1lnak, hogy tov\u00e1bbra is j\u00e1tsszanak a j\u00e1t\u00e9k kedv\u00e9\u00e9rt, hogy meg\u0151rizz\u00e9k puszta \u00bbtechnicizmusukat\u00ab, a k\u00fcls\u0151s\u00e9ges sz\u00e9ps\u00e9get\u201d.<\/p>\n E fejteget\u00e9s m\u00e9ly\u00e9n Sumjatszkijnak a Fekete-tenger partj\u00e1n \u00e9p\u00edtend\u0151 \u201eszovjet Hollywood\u201d-ra ir\u00e1nyul\u00f3 terve b\u00fajt meg; itt akarta megteremteni mag\u00e1nak a korl\u00e1tlan hatalmat, itt, ahol a film m\u0171v\u00e9szei ugyan\u00fagy el lettek volna szigetelve a m\u0171v\u00e9szi \u00e9let f\u0151 \u00e1ramlat\u00e1t\u00f3l, mint Hollywoodban. \u00c9vente, kezdetk\u00e9ppen, mintegy h\u00e1romsz\u00e1z filmet akart gy\u00e1rtatni. Mindent, ami megakad\u00e1lyozhatja a gy\u00e1rt\u00e1snak ezt a sima foly\u00e1s\u00e1t, m\u00e1r most el kellett n\u00e9m\u00edtani vagy kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lni; \u201ea formalizmus-elleness\u00e9g\u201d t\u00f6k\u00e9letesen fedte Sumjatszkij ipari programj\u00e1t, \u00e9s Eizenstein volt a legalkalmasabb \u00e1ldozat. Term\u00e9szetesen ezt a Fekete-tengerhez vezet\u0151 utat a legjobb sz\u00e1nd\u00e9kok k\u00f6vezt\u00e9k ki, \u00e9s Sumjatszkij biztos volt benne, hogy a lehet\u0151 legjobban viseli sz\u00edv\u00e9n a szovjet film \u00fcgy\u00e9t.<\/p>\n M\u00e9gis egy gy\u00e1rt\u00e1si t\u00e9ved\u00e9s ind\u00edtotta el Sumjatszkij buk\u00e1s\u00e1t. Az okt\u00f3beri forradalom huszadik \u00e9vfordul\u00f3ja k\u00f6zeledett, an\u00e9lk\u00fcl, hogy lett volna film a jubileumra. Rajzman kit\u0171n\u0151 Utols\u00f3 \u00e9jszak\u00e1j\u00e1t, amely a moszkvai forradalom d\u00f6nt\u0151 \u00f3r\u00e1ir\u00f3l sz\u00f3lt \u00e9s a n\u00e9pszer\u0171 Viharos alkonyatot, amelyeket m\u00e1r 1937 elej\u00e9n bemutattak, \u00e9vfordul\u00f3s filmeknek lehetett volna tekinteni, de Szt\u00e1lin olyan filmet akart, amely bemutatja okt\u00f3ber tetteit \u00e9s azokat az embereket, akik v\u00e9grehajtott\u00e1k. Mire Alekszej Kapler forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9t a \u201elegfels\u0151bb hat\u00f3s\u00e1gok\u201d is elfogadt\u00e1k, a Lenin okt\u00f3bere csak augusztus 10-\u00e9n ker\u00fclt m\u0171terembe, teh\u00e1t k\u00e9s\u0151n. A gyors munk\u00e1ra csak egyetlen rendez\u0151t lehetett megszerezni, Mihail Rommot, akinek a p\u00e1ly\u00e1ja \u00edg\u00e9retesen alakult, miut\u00e1n a G\u00f6mb\u00f6c ut\u00e1n elk\u00e9sz\u00edtette a Sivatagi tizenh\u00e1rmakat, egy j\u00f3l fel\u00e9p\u00edtett \u201esivatagi kalandfilmet\u201d. Romm mell\u00e9 seg\u00e9d- \u00e9s (m\u00e1sod-) rendez\u0151nek Dmitrij Vasziljevet, egy megb\u00edzhat\u00f3 asszisztenst neveztek ki, aki azonban nem volt rokona a k\u00e9t m\u00e1sik Vasziljevnek. Folytonos fels\u0151 s\u00fcrget\u00e9s mellett a Lenin okt\u00f3bere november 7-\u00e9n bemutat\u00e1sra k\u00e9szen \u00e1llt \u2013 h\u00e1rom h\u00f3nappal a forgat\u00e1s megkezd\u00e9se ut\u00e1n! A Bezsin-r\u00e9t gazdas\u00e1goss\u00e1gi terveit a Lenin okt\u00f3bere val\u00f3s\u00edtotta meg, a Sumjatszkij-f\u00e9le vezet\u00e9s pedig s\u00falyos csap\u00e1st kapott.<\/p>\n … Az \u00faj naturalista filmek k\u00f6z\u00fcl Pirjev A p\u00e1rttags\u00e1gi k\u00f6nyv c\u00edm\u0171 alkot\u00e1sa volt a legn\u00e9pszer\u0171bb, b\u00e1r el\u00e9g neh\u00e9z volt komolyan venni ezt az agit-melodr\u00e1m\u00e1t; Pirjev legjobb filmjei azok lettek, amelyek a legkev\u00e9sb\u00e9 k\u00edv\u00e1ntak komolyak \u00e9s realist\u00e1k lenni.<\/p>\n Jevgenyij Pomescsikov ukr\u00e1n forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3, valamint Dunajevszkij zeneszerz\u0151 szolg\u00e1ltatta A gazdag menyasszony j\u00f3 humor\u00fa anyag\u00e1t \u00e9s Pirjev minden \u00f6tletet kihaszn\u00e1lt. A c\u00edmben szerepl\u0151 \u201egazdag menyasszony\u201d Marina, egy ukr\u00e1n kolhoz kiv\u00e1l\u00f3 dolgoz\u00f3ja. A sz\u00f6vetkezet k\u00f6nyvel\u0151je \u0151t l\u00e1tja a legalkalmasabbnak arra, hogy biztos\u00edtsa j\u00f6vend\u0151beli k\u00e9nyelm\u00e9t, ez\u00e9rt amikor egy j\u00f3k\u00e9p\u0171 traktoros megtetszik Marin\u00e1nak \u00e9s ez fenyegetni l\u00e1tszik terveit, a k\u00f6nyvel\u0151 meghamis\u00edtja a traktoros munkaelsz\u00e1mol\u00e1sait, hogy egy ilyen \u201esz\u00e9gyenteljes rossz\u201d traktoros h\u00e1zass\u00e1ga a kiv\u00e1l\u00f3 Marin\u00e1val sz\u00f3ba se j\u00f6hessen. De gy\u0151z a szerelem \u00e9s a n\u00e9pi ellen\u0151rz\u00e9s, \u00e9s mindezt \u00e9nekek \u00e9s t\u00e1ncok k\u00eds\u00e9rik, amelyek ink\u00e1bb eml\u00e9keztetnek a mez\u0151kre, mint a sz\u00ednpadra. M\u00e1sf\u00e9l \u00e9vvel A gazdag menyasszony ut\u00e1n (ez akkoriban r\u00f6vid id\u0151nek sz\u00e1m\u00edtott), a Pirjev-Pomescsikov-Dunajevszkij egy\u00fcttes \u00fajabb sikert produk\u00e1lt, a Traktorist\u00e1kat (Magyarorsz\u00e1gon Boldog ifj\u00fas\u00e1g c\u00edmmel ment), amelyet a Moszfilm \u00e9s a Kijev St\u00fadi\u00f3 k\u00f6z\u00f6sen gy\u00e1rtott. Egy m\u00e1s jelleg\u0171 intrika legy\u0151z\u00e9s\u00e9vel a h\u0151sn\u0151 (ez\u00fattal is Marina Ladinyina j\u00e1tszotta) szint\u00e9n a sz\u00f6vetkezet legjobb traktoros\u00e1hoz megy feles\u00e9g\u00fcl a film v\u00e9g\u00e9n.<\/p>\n 43. Marina Ladinyina<\/p>\n A perek hull\u00e1ma el\u00e9rte a film ter\u00fclet\u00e9t is. Emberek t\u0171ntek el, \u00e9s sohasem hangzott el nyilv\u00e1nos magyar\u00e1zat. Nem tudom, hogy mivel v\u00e1dolt\u00e1k, vagy mi\u00e9rt tart\u00f3ztatt\u00e1k le Vlagyimir Nilzent, a legtiszt\u00e1bban f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151 szovjet operat\u0151rt. Csak annyit tudok, hogy v\u00e1ratlanul \u00e9s t\u00f6k\u00e9letesen elt\u0171nt a filmvil\u00e1gb\u00f3l, \u00e9s hogy h\u00fasz \u00e9ven \u00e1t \u00fagy kirad\u00edrozt\u00e1k a nev\u00e9t a szovjet filmt\u00f6rt\u00e9netb\u0151l, amilyen t\u00f6k\u00e9letesen csak t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek tudnak kirad\u00edrozni egy nevet. Nemr\u00e9gen azonban Nilzen neve \u00fajra felt\u0171nt Alekszandrov els\u0151 zen\u00e9s v\u00edgj\u00e1t\u00e9kainak f\u0151c\u00edmlist\u00e1in, ami vagy Nilzen rehabilit\u00e1ci\u00f3j\u00e1t jelenti, vagy a t\u00f6rt\u00e9neti elfogulatlans\u00e1got. A szovjet filmm\u0171v\u00e9szet sz\u00e1m\u00e1ra tal\u00e1n nem volt k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9s, de a vil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra, ahol a filmhez f\u0171z\u0151d\u0151 munk\u00e1ikat is j\u00f3l ismert\u00e9k, ann\u00e1l nagyobb jelent\u0151s\u00e9g\u0171 volt Szergej Tretyakov \u00e9s Iszaak Babel letart\u00f3ztat\u00e1sa, akik mind a ketten hozz\u00e1j\u00e1rultak a modern film kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. Konsztantyin Eggert volt az egyetlen ismert rendez\u0151, akinek az elt\u0171n\u00e9s\u00e9t ebben az id\u0151ben feljegyezt\u00e9k, de t\u00f6bb olyan sz\u00edn\u00e9sz is, aki meggondolatlan v\u00e9lem\u00e9nyt hangoztatott, t\u00e1vozott, \u00e9s n\u00e9ha nem t\u00e9rt vissza. Vszevolod Mejerholdot, aki val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nagy szovjet filmm\u0171v\u00e9sz lett volna, de k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 okokb\u00f3l nem hajtotta v\u00e9gre \u00e9rdekes forradalom el\u0151tti film\u00f6tleteit, letart\u00f3ztatt\u00e1k, k\u00e9s\u0151bb pedig kiv\u00e9gezt\u00e9k, olyan indokok alapj\u00e1n, amelyekr\u0151l ma m\u00e1r elismerik, hogy hamisak voltak… A produkci\u00f3 legnagyobb technikai brav\u00farja a j\u00e9gmez\u0151n v\u00edvott csata forgat\u00e1sa volt, – b\u00e1r meg se v\u00e1rt\u00e1k a t\u00e9l be\u00e1llt\u00e1t. A Moszfilm m\u0171termei k\u00f6zel\u00e9ben egy megfelel\u0151 sz\u00e9les s\u00edk mez\u0151t v\u00e1lasztottak ki, a j\u00e9g \u00e9s h\u00f3 ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t pedig \u00fagy \u00e9rt\u00e9k el (Vasziljev javaslat\u00e1ra), hogy olvasztott sz\u00f3dium, szilik\u00e1t \u00e9s alab\u00e1strom kever\u00e9k\u00e9re kr\u00e9t\u00e1t \u00e9s s\u00f3t hintettek, \u00e9s \u00edgy az oroszok \u00e9s a teutonok k\u00f6z\u00f6tti t\u00e9li \u00fctk\u00f6zetet 1938 j\u00faliusi k\u00e1nikul\u00e1j\u00e1ban forgathatt\u00e1k le. A filmnek ez a kiemelked\u0151 r\u00e9szlete volt a egyik olyan k\u00e9psor, amelynek minden be\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t Eizenstein k\u00e9sz\u00edtette Tissz\u00e9vel, \u00e9s nem Vasziljev. Tissze dolga volt, hogy egy olyan sz\u0171r\u0151t k\u00e9sz\u00edtsen, amely az \u00e9gbolt term\u00e9szetes ny\u00e1ri jelleg\u00e9t t\u00e9liesebb\u00e9 teszi, a t\u00e9nyleges k\u00fczdelem ritmus\u00e1t pedig k\u00e9zzel forgatott felvev\u0151g\u00e9p lass\u00fabb mozgat\u00e1s\u00e1val korrig\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\n Az a nagy figyelem, amelyet a hanghat\u00e1soknak szenteltek, amellyel kapcsolatban Eizenstein \u00e9s Prokofjev k\u00f6z\u00f6s er\u0151fesz\u00edt\u00e9ssel \u00e9s tal\u00e1l\u00e9konys\u00e1ggal k\u00edv\u00e1nt mer\u00e9sz \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag egyetlen m\u00f3don megsz\u00f3laltathat\u00f3 harm\u00f3ni\u00e1t teremteni a k\u00e9p \u00e9s a hang k\u00f6z\u00f6tt, a J\u00e9gmez\u0151k lovagj\u00e1nak bizonyos operai jelleget k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z. A k\u00fclf\u00f6ldi kritikusok \u00e9ppen operajellege miatt marasztalt\u00e1k el a filmet, de biztos, hogy minden ellenvet\u00e9st t\u00fal fog \u00e9lni, mint egy minden \u00edz\u00e9ben eredeti filmzenei alkot\u00e1s. Mikor a filmet Amerik\u00e1ban is bemutatt\u00e1k, elk\u00fcldtem Eizensteinnek a kritik\u00e1kat, k\u00f6zt\u00fck az eny\u00e9met is, Eizenstein ezt v\u00e1laszolta:<\/p>\n \u201e\u00dagy v\u00e9lem, t\u00f6bbet lehetne besz\u00e9lni a k\u00e9p \u00e9s a hang egys\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9s kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1r\u00f3l: n\u00e9mely k\u00e9psorban Prokofjevvel egy\u00fctt olyan eredm\u00e9nyeket \u00e9rt\u00fcnk el, amilyenr\u0151l m\u00e1r nagyon r\u00e9gen \u00e1lmodtam.\u201d (Leyda, Jay: R\u00e9gi \u00e9s \u00faj. Az orosz \u00e9s a szovjet film t\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 1967)<\/em><\/p>\n Mihail Romm a G\u00f6mb\u00f6c c\u00edm\u0171 megfilmes\u00edtett Maupassant-novell\u00e1val l\u00e9pett 1934-ben a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9… Legnagyobb siker\u00e9t azonban Leninr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 k\u00e9t filmj\u00e9vel, a Lenin okt\u00f3bere (1937) \u00e9s a Lenin 1918-ban (1939) c\u00edm\u0171 munk\u00e1ival aratta… Noha Borisz Scsukin, Lenin megszem\u00e9lyes\u00edt\u0151je sz\u00edn\u00e9szi szempontb\u00f3l \u00e9rt\u00e9kes teljes\u00edtm\u00e9nyt ny\u00fajtott, … mindez nem k\u00e1rp\u00f3tolhat e filmek vitathat\u00f3 politikai \u00e9rt\u00e9k\u00e9\u00e9rt… Az a benyom\u00e1sa t\u00e1mad az embernek, hogy a Lenin-filmeket egyes-egyed\u00fcl az\u00e9rt forgatt\u00e1k, hogy szakadatlanul dics\u0151\u00edts\u00e9k Szt\u00e1lint… nincs olyan l\u00e9nyeges mozzanatot r\u00f6gz\u00edt\u0151 k\u00e9p, amelyen Szt\u00e1lin ne lenne jelen, ott \u00e1ll Lenin jobb vagy bal v\u00e1lla m\u00f6g\u00f6tt, hallgatva, fontolgatva sz\u00edvja a pip\u00e1j\u00e1t. A Lenin okt\u00f3bere z\u00e1r\u00f3 apote\u00f3zis\u00e1ban is, dekorat\u00edv okokn\u00e1l fogva Szt\u00e1lin jelenik meg Lenin m\u00f6g\u00f6tt a l\u00e1t\u00f3mez\u0151ben. Kerenszkij saj\u00e1tos be\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9s a T\u00e9li Palota elleni roham felv\u00e9telei igen hat\u00e1sosak, m\u00e9gis, Romm Lenin-filmjei vil\u00e1gosan bizony\u00edtj\u00e1k, hogyan merevedett meg a szovjet filmm\u0171v\u00e9szet a szem\u00e9lyi kultusz idej\u00e9n.<\/p>\n (Gregor, Ulrich\u2014Patalas, Enno: A film vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 1966)<\/em><\/p>\n 44. Mikhail Romm<\/p>\n A Lenin okt\u00f3bere sikere ut\u00e1n, amelyben Lenint \u00e9s Szt\u00e1lint dr\u00e1mai szerepekben mutatt\u00e1k be, megny\u00edltak a zsilipek… Szt\u00e1lin \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ban a fiatalabb Goldsztab csakhamar \u00e1tengedte a terepet Mihail Gelovaninak, \u00e9s Szt\u00e1lin \u00e9let\u00e9nek h\u00e1tral\u00e9v\u0151 \u00e9veiben Gelovani karriert csin\u00e1lt ezzel az egy szereppel, – amelyben \u00e1lland\u00f3an fell\u00e9pett. T\u00f6bb mint h\u00fasz filmben ezt alak\u00edtotta, alig v\u00e1ltoztatva rajta: a portr\u00e9 eredetije kedvelte az egyformas\u00e1got. Lenin portr\u00e9j\u00e1nak megalkot\u00e1sa sokkal \u00e9rdekesebb feladatot jelentett egy sz\u00edn\u00e9sz sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s k\u00e9t kiv\u00e1l\u00f3 sz\u00edn\u00e9sz is azonosult ezzel a szereppel: Borisz Scsukin \u00e9s Makszim Strauh. Strauh els\u0151 v\u00e1zlat\u00e1t Jutkevicsnak a Pogogyin forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l, illetve darabj\u00e1b\u00f3l: A pusk\u00e1s emberb\u0151l k\u00e9sz\u00edtett filmj\u00e9ben alkotta meg, amelyet ugyanazon a h\u00e9ten mutattak be (1938 november\u00e9ben), mint Csiaureli A nagy t\u0171zf\u00e9ny c\u00edm\u0171 filmj\u00e9t, amelyben Lenint egy fiatal tbiliszi sz\u00edn\u00e9sz, Mjuffke szem\u00e9lyes\u00edtette meg. A Makszim-tril\u00f3gia utols\u00f3 r\u00e9sz\u00e9ben, A viborgi v\u00e1rosr\u00e9szben ism\u00e9t Strauh j\u00e1tszotta Lenint, r\u00f6viddel miel\u0151tt a Lenin 1918-ban c\u00edm\u0171 filmet bemutatt\u00e1k volna, amelyben Scsukin m\u00e9ly\u00edtette el \u00e9s t\u00f6k\u00e9letes\u00edtette Lenin \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1t. Olyan biztons\u00e1ggal \u00e9s odaad\u00e1ssal j\u00e1tszotta \u00e9let\u00e9nek ezt az utols\u00f3 alak\u00edt\u00e1s\u00e1t, hogy f\u00e9ny\u00e9ben minden m\u00e1s pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s h\u00e1tt\u00e9rbe szorult. 1944 els\u0151 filmje volt a Sziv\u00e1rv\u00e1ny, Wanda Wasilevska adapt\u00e1ci\u00f3ja saj\u00e1t reg\u00e9ny\u00e9b\u0151l a megsz\u00e1llott Ukrajn\u00e1r\u00f3l. Donszkoj rendezte, s az elk\u00e9pzelhet\u0151 legnagyobb harag \u00e9rezhet\u0151 benne az ellens\u00e9g ir\u00e1nt, olyan harag, amely els\u0151 h\u00e1bor\u00fas filmj\u00e9ben m\u00e9g nem lelhet\u0151 meg. Donszkoj ellens\u00e9g-portr\u00e9i kidolgozottabbak \u00e9s er\u0151teljesebbek, mint azok, amelyek el\u0151bbi filmjeiben szerepeltek, tal\u00e1n az\u00e9rt, mert vette mag\u00e1nak a f\u00e1rads\u00e1got, hogy eg\u00e9sz sor n\u00e9met fogollyal, k\u00f6zkaton\u00e1val \u00e9s tiszttel besz\u00e9lgessen, \u00e9s tanulm\u00e1nyozza \u0151ket. Hans Klering, aki egy n\u00e9met garnizon parancsnok\u00e1t j\u00e1tssza, ugyanolyan hiteles alak\u00edt\u00e1st ny\u00fajt, mint t\u00f6bb kiv\u00e1l\u00f3 sz\u00edn\u00e9szn\u0151: Natalja Uzsvij, Nyina Aliszova, Jelena Tyapkina.<\/p>\n (Leyda, Jay: R\u00e9gi \u00e9s \u00faj. Az orosz \u00e9s a szovjet film t\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 1967)<\/em><\/p>\n Mark Donszkoj Sziv\u00e1rv\u00e1ny (1944) c\u00edm\u0171 filmje az eur\u00f3pai ellen\u00e1ll\u00e1si mozgalom legm\u0171v\u00e9szibb dokumentumai k\u00f6z\u00e9 tartozik. Egy orosz falu \u00e9let\u00e9t \u00edrja le a n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s idej\u00e9n. A n\u00e9met \u00e1llom\u00e1sparancsnok egy kollabor\u00e1ns seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel zsand\u00e1rkodik a lakoss\u00e1gon: hogy a parasztokat r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edts\u00e9k a gabonabeszolg\u00e1ltat\u00e1sra, t\u00faszokat szednek \u00e9s v\u00e9geznek ki. Donszkoj \u00e1rnyaltan rajzoltja meg a n\u00e9metek arck\u00e9p\u00e9t, de m\u00e9gis szenved\u00e9lyes hangon sz\u00f3lal meg filmj\u00e9ben az igazs\u00e1gtalans\u00e1g elleni felh\u00e1borod\u00e1s.<\/p>\n (Gregor, Ulrich\u2014Patalas, Enno: A film vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 1966)<\/em><\/p>\n Eizensteinnek a Rettegett Iv\u00e1nnal kapcsolatos c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seit az\u00f3ta is sokan igyekeznek meghat\u00e1rozni. Ezeknek az elm\u00e9leteknek nincs k\u00f6z\u00f6s kiindul\u00f3pontjuk, \u00e9s aligha tudj\u00e1k megv\u00e1laszolni azokat a k\u00e9rd\u00e9seket, amelyeket a film tesz fel. \u00c9vekig csak h\u00e1rom bizony\u00edt\u00e9k volt a kez\u00fckben: a Rettegett Iv\u00e1n els\u0151 r\u00e9sz\u00e9nek moziban bemutatott v\u00e1ltozata; a teljes k\u00e9tr\u00e9szes (k\u00e9s\u0151bb h\u00e1romr\u00e9szes) film nyomtat\u00e1sban kiadott forgat\u00f3k\u00f6nyve; v\u00e9g\u00fcl h\u00edresztel\u00e9sek \u00e9s pletyk\u00e1k a be nem mutatott m\u00e1sodik r\u00e9szr\u0151l. Ezek alapj\u00e1n sz\u00fclettek a politikai magyar\u00e1zatok (IV. Iv\u00e1n mint Szt\u00e1lin protot\u00edpusa), a pszichol\u00f3giai magyar\u00e1zatok (ezt Marie Ston r\u00e9szletesen kifejti Eizenstein-\u00e9letrajza 15. fejezet\u00e9ben), a m\u0171v\u00e9szi magyar\u00e1zatok (egy t\u00fals\u00e1gosan is megfontolt m\u0171v\u00e9sz formai megmereved\u00e9se) \u00e9s m\u00e1s olyan te\u00f3ri\u00e1k, amelyek mell\u00e9ksz\u00e1lakat vagy egy\u00e9ni r\u00f6geszm\u00e9ket fejtegetnek. Az\u00f3ta azonban itt a m\u00e1sik legfontosabb bizony\u00edt\u00e9k, a bemutatott m\u00e1sodik r\u00e9sz. (A harmadik r\u00e9sz sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtett k\u00e9psorok \u2013 \u00fagy l\u00e1tszik \u2013 m\u00e1r nincsenek meg.) Rem\u00e9lem, hogy az utols\u00f3 bizony\u00edt\u00e9k is nemsok\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik: Eizensteinnek azok a jegyzetei \u00e9s v\u00e1zlatai, amelyeket a teljes m\u0171 el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9sekor k\u00e9sz\u00edtett. Ezeknek az anyagoknak a m\u00e9rlegel\u00e9se arra enged k\u00f6vetkeztetni, hogy a Rettegett Iv\u00e1nnal kapcsolatban a legjobb szempontokat maga Eizenstein adta meg abban a bevezet\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1ban, amelyet a IV. Iv\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzet\u00e9nek \u00e9s komplex jellem\u00e9nek megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00edrt:<\/p>\n \u201e\u00c9s \u00edgy semmit sem rejtve el, semmit sem sim\u00edtva el Rettegett Iv\u00e1n cselekedeteinek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben \u2013 semmit sem enyh\u00edtve a m\u00falt ragyog\u00f3 k\u00e9p\u00e9nek ijeszt\u0151en hat\u00e1sos romanticizmus\u00e1n, az volt a sz\u00e1nd\u00e9kunk, hogy ezt az alakot teljes egys\u00e9g\u00e9ben mutassuk meg a vil\u00e1g n\u00e9z\u0151k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9nek. A f\u00e9lelmetes \u00e9s csod\u00e1latos, vonz\u00f3 \u00e9s tasz\u00edt\u00f3, m\u00e9lys\u00e9gesen tragikus Ivan Groznij bels\u0151 harca, valamint k\u00fcls\u0151 harca haz\u00e1ja ellens\u00e9geivel \u2013 ez az alak \u00e9rthet\u0151v\u00e9 v\u00e1lhat napjaink embere sz\u00e1m\u00e1ra is.<\/em><\/p>\n T\u00e9m\u00e1nk nagyszer\u0171s\u00e9ge az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s monument\u00e1lis eszk\u00f6zeit k\u00edv\u00e1nta meg… Ez hat\u00e1rozta meg a film st\u00edlus\u00e1t, egy olyan st\u00edlust, amely szemben \u00e1llt azokkal a hagyom\u00e1nyos m\u00f3dszerekkel, amelyekhez m\u00e1r hozz\u00e1szoktunk… A t\u00f6rt\u00e9nelmi szem\u00e9lyis\u00e9geket \u00e1ltal\u00e1ban megpr\u00f3b\u00e1ljuk megk\u00f6zel\u00edthet\u0151v\u00e9 tenni, k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges emberk\u00e9nt \u00e1br\u00e1zolni, aki osztozik a t\u00f6bbi ember mindennapis\u00e1g\u00e1ban, emberi von\u00e1saiban, h\u00e1l\u00f3k\u00f6nt\u00f6sben \u00e9s h\u00e1l\u00f3sapk\u00e1ban.<\/em> Az operat\u0151ri munk\u00e1ban Tissze \u00e9s Andrej Moszkvin osztozott; az el\u0151bbi forgatta a k\u00fcls\u0151ket (bele\u00e9rtve ebbe Kazany ostrom\u00e1t, \u00e9s az izgalmas befel\u00e9 tagolt felv\u00e9teleket az els\u0151 r\u00e9sz v\u00e9g\u00e9n), az ut\u00f3bbi az \u00f6sszes bels\u0151 felv\u00e9teleket, a teljes film nagyobbik r\u00e9sz\u00e9t. A m\u00e1sodik r\u00e9sz sz\u00ednes k\u00e9psorait szint\u00e9n Moszkvin f\u00e9nyk\u00e9pezte. A diszkr\u00e9t filmsz\u00ednez\u00e9s egy nemzed\u00e9knyi ideje ut\u00e1n \u00faj izgalmat jelent a sz\u00ednnek ez a nem diszkr\u00e9t, mer\u00e9sz, eszm\u00e9kkel telt haszn\u00e1lata. Mint az eszk\u00f6z\u00f6k b\u00e1rmely m\u00e1s csoportja, ez is fokozza az el\u00e9rni k\u00edv\u00e1nt hat\u00e1st, \u00e9s az ember hallani v\u00e9li, hogyan ihleti Prokofjevet a hangszerel\u00e9sre, ugyanazzal a nem is re\u00e1lis dr\u00e1mai fokoz\u00e1ssal, amely a boj\u00e1rasszony becsv\u00e1gy\u00f3 b\u00f6lcs\u0151dal\u00e1ban sz\u00f3lal meg, amelynek rajong\u00e1sa hirtelen k\u00f3russal t\u00e1maszt\u00f3dik al\u00e1. B\u00e1r a k\u00e9t sz\u00ednes r\u00e9sz k\u00f6z\u00e9 es\u0151, \u00e9s cs\u00facspontot jelent\u0151 katedr\u00e1lisk\u00e9peket el\u0151bb felvett\u00e9k fekete-feh\u00e9rben, a sz\u00edness\u00e9g \u00e9s a monokr\u00f3mia k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tmenetet \u00fcgyesen ford\u00edtott\u00e1k a film el\u0151ny\u00e9re.<\/p>\n (Leyda, Jay: R\u00e9gi \u00e9s \u00faj. Az orosz \u00e9s a szovjet film t\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 1967)<\/em><\/p>\n 45. Szergej Szergejevics Prokofjev<\/p>\n \u201eN\u00e9zz\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s h\u00e1bor\u00fas filmjeinket… Felfordul t\u0151le az ember gyomra. Igazi c\u00e9ljuk Szt\u00e1linnak, katonai g\u00e9niusz\u00e1nak a dics\u0151\u00edt\u00e9se. Eml\u00e9kezz\u00fcnk csak vissza a Berlin eleste c\u00edm\u0171 filmre. Ebben az egyetlen cselekv\u0151 szem\u00e9ly Szt\u00e1lin; parancsot ad ki egy teremben, ahol sok az \u00fcres sz\u00e9k… Nem t\u00f6r\u0151dik senkivel, nem k\u00e9r tan\u00e1csot senkit\u0151l. Minden ebben a hamis f\u00e9nyben van bemutatva…<\/p>\n S hol a vezet\u00e9s? Hol a politikai bizotts\u00e1g? Hol a korm\u00e1ny?… Err\u0151l a filmben nem esik sz\u00f3. Szt\u00e1lin cselekszik mindenki helyett… Felvet\u0151dik a k\u00e9rd\u00e9s: hol vannak a katon\u00e1k, akiknek v\u00e1ll\u00e1ra a h\u00e1bor\u00fa minden terhe nehezedett? A filmben sehol sincsenek, Szt\u00e1lin nem hagyott helyet senkinek.\u201d<\/p>\n (Nyikita Hruscsov: A szem\u00e9lyi kultuszr\u00f3l \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyeir\u0151l)<\/em><\/p>\n M\u00e9g az \u00e9letrajzi filmekn\u00e9l is alacsonyabb sz\u00ednvonal\u00faak voltak azok a m\u0171vek, amelyeket Szt\u00e1lin hal\u00e1la el\u0151tt k\u00e9sz\u00edtettek a Szovjetuni\u00f3 \u00e9let\u00e9r\u0151l… Nagyon jellemz\u0151 az Aranycsillag lovagja (1950), Julij Rajzman filmje: egy hadikit\u00fcntet\u00e9sekkel hazat\u00e9r\u0151 katona lelkesen dolgozik a kolhozban, \u00faj villanyer\u0151m\u0171vet \u00e9p\u00edtenek, mik\u00f6zben a vid\u00e9k lakoss\u00e1ga \u00e9neksz\u00f3 mellett seg\u00e9dkezik neki. A film h\u0151seinek nincs mag\u00e1n\u00e9lete, l\u00e9t\u00fck t\u00e1rsadalmi funkci\u00f3jukban mer\u00fcl ki….<\/p>\n Vszevolod Pudovkin Visszat\u00e9rt szerelem (1953) c\u00edm\u0171 utols\u00f3 m\u0171v\u00e9ben \u00e9rdekes t\u00e9m\u00e1hoz ny\u00falt. A film arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy egy halottnak hitt hadviselt visszat\u00e9r a faluj\u00e1ba, de a feles\u00e9ge k\u00f6zben f\u00e9rjhez ment. A film sz\u00ednes k\u00e9pei figyelemre m\u00e9lt\u00f3ak, azonban a b\u00edztat\u00f3 kezdet ellen\u00e9re hamarosan ez a m\u0171 is saj\u00e1tosan sztereot\u00edpp\u00e1 v\u00e1lik. A szerepl\u0151k pap\u00edr\u00edz\u0171 monol\u00f3gokban jelzik el\u0151re a hepiendet. A film v\u00e9g\u00e9n a h\u00e1zasp\u00e1r \u00fajra egym\u00e1sra tal\u00e1l a k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1ban.<\/p>\n (Gregor, Ulrich\u2014Patalas, Enno: A film vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nete, Budapest: Gondolat, 1966)<\/em><\/p>\n Rendez\u0151, p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t dekorat\u0151r-d\u00edszletez\u0151k\u00e9nt kezdte, majd a forradalom ut\u00e1n a Munk\u00e1ssz\u00ednh\u00e1z st\u00fadi\u00f3ban tanult rendez\u00e9st Eizenstein oldal\u00e1n. Mester\u00e9vel egy\u00fctt ment \u00e1t a filmhez 1924-ben. Sz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt, \u00edr\u00f3k\u00e9nt \u00e9s rendez\u0151asszisztensk\u00e9nt k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Sztr\u00e1jkban, a Patyomkin p\u00e1nc\u00e9losban, az Okt\u00f3berben \u00e9s a R\u00e9gi \u00e9s \u00faj c\u00edm\u0171 filmben, 1929-t\u0151l 1932\u00ac-ig Amerik\u00e1ban \u00e9s Mexik\u00f3ban volt tanulm\u00e1ny\u00faton Eizensteinnel \u00e9s Tissz\u00e9vel egy\u00fctt. 1934-t\u0151l k\u00e9sz\u00edtette \u00f6n\u00e1ll\u00f3an h\u00edres filmoperettjeit: Vid\u00e1m fick\u00f3k, Cirkusz, Volga-Volga, Vil\u00e1gos \u00fat, Hurr\u00e1 tavasz, Tal\u00e1lkoz\u00e1s az Elb\u00e1n, A nagy muzsikus stb.<\/p>\n Sz\u00edn\u00e9sz, 1939-ben deb\u00fct\u00e1lt \u00e9s azonnal orsz\u00e1gos h\u00edrn\u00e9vre tett szert Pirjev Boldog ifj\u00fas\u00e1g c\u00edm\u0171 kolhozoperettj\u00e9ben. Ezt k\u00f6vet\u0151en egym\u00e1s ut\u00e1n j\u00e1tszotta a kor mintaparasztjait \u00e9s mintamunk\u00e1sait (Nagy \u00e9let, Tal\u00e1lkoz\u00e1s az Elb\u00e1n, Vid\u00e1m v\u00e1s\u00e1r, Berlin eleste).<\/p>\n Sz\u00edn\u00e9sz. Esztr\u00e1dsz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt kezdte p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t. 1927-ben \u00e1llt el\u0151sz\u00f6r kamer\u00e1k el\u00e9 epiz\u00f3dszerepben (A k\u00f6lt\u0151 \u00e9s a c\u00e1r), amit komikus szerepek sora k\u00f6vetett (Grant kapit\u00e1ny gyermekei, 1936). 1937-ben a Viharos alkonyat Polezsajev professzorak\u00e9nt bizony\u00edtotta dr\u00e1mai k\u00e9pess\u00e9geit. P\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak cs\u00facs\u00e1ra Retteget Iv\u00e1nk\u00e9nt jutott Eizenstein filmj\u00e9ben, amit Don Quijot\u00e9ja koron\u00e1zott meg Kozincev rendez\u00e9s\u00e9ben 1957-ben.<\/p>\n 46. Nyikolaj Cserkaszov<\/p>\n Rendez\u0151. V\u00e9gzett jog\u00e1szk\u00e9nt 1926-ban helyezkedett el seg\u00e9drendez\u0151-v\u00e1g\u00f3k\u00e9nt. Rendez\u0151i mestermunk\u00e1ja a Gorkij-tril\u00f3gia lett. 1944-es Sziv\u00e1rv\u00e1ny c\u00edm\u0171 filmj\u00e9t Oscar-d\u00edjjal jutalmazt\u00e1k. Az \u00f6tvenes \u00e9vekben folytatta Gorkij-sorozat\u00e1t (Foma Gorgyejev, Az anya).<\/p>\n Zeneszerz\u0151, 1919-ben v\u00e9gzett a harkovi konzervat\u00f3riumban, \u00e9s hamarosan n\u00e9pszer\u0171 lett t\u00f6megdalaival, k\u00f3rusm\u0171veivel, operettmuzsik\u00e1j\u00e1val. 1933-t\u00f3l kompon\u00e1lt filmzen\u00e9ket. Nagy r\u00e9sze volt Alekszandrov \u00e9s Pirjev filmoperettjeinek siker\u00e9ben, t\u00f6bb filmindul\u00f3ja vil\u00e1gsl\u00e1ger lett (Vid\u00e1m fick\u00f3k, Cirkusz, Volga-Volga, Vil\u00e1gos \u00fat, Hurr\u00e1 tavasz, Gazdag menyasszony, Vid\u00e1m v\u00e1s\u00e1r).<\/p>\n Rendez\u0151. Mejerhold sz\u00edn\u00e9szst\u00fadi\u00f3j\u00e1ban v\u00e9gzett, majd hamarosan rendez\u0151 lett ugyanott. Els\u0151 hangosfilmje az \u00dat az \u00e9letbe (1931), amelyet Velenc\u00e9ben kit\u00fcntettek. Kisebb hat\u00e1s, b\u00e1r hasonl\u00f3 ig\u00e9nyess\u00e9g jellemzi szint\u00e9n \u00fatt\u00f6r\u0151 sz\u00ednes filmjeit (Sz\u00ednkarnev\u00e1l, 1935, Grunya Kornakova, 1936). Az els\u0151 szem\u00fcveg n\u00e9lk\u00fcl \u00e9lvezhet\u0151 \u201esztere\u00f3film\u201d is az \u0151 nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik (Amikor esik a h\u00f3, 1962).<\/p>\n Forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3. Jogi v\u00e9gzetts\u00e9ggel kezdett sz\u00e9pirodalommal foglalkozni, 1921-t\u0151l publik\u00e1lt. 1937-t\u0151l \u00edrt filmeket, legt\u00f6bbet Julij Rajzman sz\u00e1m\u00e1ra (Masenyka, 1942, Az \u00e9let tanuls\u00e1ga, 1955, \u00c9letem \u00e1r\u00e1n, 1957.) Forgat\u00f3k\u00f6nyveket \u00edrt Mihail Romm (\u00c1br\u00e1nd, A 217-es deport\u00e1lt), \u00e9s Szergej Jutkevics filmjeihez.<\/p>\n Sz\u00edn\u00e9sz, 1924-t\u0151l j\u00e1tszott filmekben. Komikus epiz\u00f3dszerepek ut\u00e1n 1938-ban Csiaureli osztotta r\u00e1 el\u0151sz\u00f6r Szt\u00e1lin szerep\u00e9t a Nagy t\u0171zf\u00e9ny c\u00edm\u0171 filmben, amit 15 hasonl\u00f3 megb\u00edz\u00e1s k\u00f6vetett (pl. Lenin 1918-ban, Viborgi v\u00e1rosr\u00e9sz, 1938, Az esk\u00fc, 1947, Berlin eleste, 1950). A SzKP Szt\u00e1lint el\u00edt\u00e9l\u0151 XX. Kongresszusa (1956) ut\u00e1n nem kapott t\u00f6bb munk\u00e1t. M\u00e9g ebben az \u00e9vben, nagy \u201emodellj\u00e9nek\u201d sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1n (dec. 21.) \u00f6nkez\u00e9vel vetett v\u00e9get \u00e9let\u00e9nek.<\/p>\n Forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3. R\u00f6vid sz\u00edn\u00e9szked\u00e9s ut\u00e1n a leningr\u00e1di FEX-esek csoportj\u00e1hoz szeg\u0151d\u00f6tt (\u00d6rd\u00f6gker\u00e9k, K\u00f6p\u00f6nyeg), majd Dovzsenko mellett asszisztenskedett (Arzen\u00e1l). 1928-t\u00f3l \u00edrt filmeket. Legh\u00edresebb munk\u00e1i a Lenin-filmek (1937-39, Mihail Romm) \u00e9s a B\u00e1tor emberek (1950, Konsztantyin Jugyin). Ez ut\u00f3bbit \u2013 sok m\u00e1s munk\u00e1j\u00e1val egyetemben \u2013 n\u00e9v n\u00e9lk\u00fcl, sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sben \u00e9s munkat\u00e1borban \u00edrta.<\/p>\n Sz\u00edn\u00e9sz. Borisz Barnet fedezte fel, amikor 1933-ban felk\u00e9rte a munk\u00e1sleg\u00e9ny szerep\u00e9re a K\u00fclv\u00e1ros c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben. K\u00e9s\u0151bb \u0151 lett a ked\u00e9lyes, t\u00f6bbnyire pozit\u00edv h\u0151s\u00f6k egyik legkedveltebb megszem\u00e9lyes\u00edt\u0151je (A legk\u00e9kebb tengern\u00e9l, Makszim-tril\u00f3gia, A korm\u00e1ny tagja, A negyvenegyedik, Ballada a katon\u00e1r\u00f3l).<\/p>\n Sz\u00edn\u00e9szn\u0151. F\u00e9rje, Iv\u00e1n Pirjev Gazdag menyasszony\u00e1nak f\u0151szerep\u00e9ben mutatkozott be. A rendez\u0151 t\u00f6bbi filmoperettj\u00e9nek is \u0151 a primadonn\u00e1ja (Boldog ifj\u00fas\u00e1g, Vid\u00e1m v\u00e1s\u00e1r), saj\u00e1tos vet\u00e9lyt\u00e1rsak\u00e9nt, ut\u00e1nzatak\u00e9nt Alekszandrov szt\u00e1rj\u00e1nak, Ljubov Orlov\u00e1nak.<\/p>\n Rendez\u0151. A polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa frontjain operat\u0151rk\u00f6d\u00f6tt, majd a \u201eszocialista \u00e9p\u00edt\u00e9s\u201d hatalmas \u201ev\u00edvm\u00e1nyait\u201d dokument\u00e1lta. (\u00daj Moszkva, 1939). M\u00e1r forradalmi agitk\u00e1iban (Fogj\u00e1k meg a tolvajt, 1930, Z\u00f6lds\u00e9g-gy\u00fcm\u00f6lcs, 1931) felt\u0171nt szatirikus hajlama. K\u00e9t abszurd \u201en\u00e9pmese- filmj\u00e9vel\u201d vil\u00e1gh\u00edr\u0171 lett: Boldogs\u00e1g (1935), A csodafej\u0151n\u0151 (1939). Formalist\u00e1nak b\u00e9lyegezt\u00e9k, \u00edgy t\u00f6bb j\u00e1t\u00e9kfilmet nem is k\u00e9sz\u00edthetett.<\/p>\n Operat\u0151r. A leningr\u00e1di egyetemet f\u00e9lbehagyva N\u00e9metorsz\u00e1gba ment 1923-ban. Itt kezdett el filmezni. A Patyomkin p\u00e1nc\u00e9los berlini bemutat\u00f3j\u00e1n ismerkedett meg Eizensteinnel, \u00e9s visszat\u00e9rt vele a Szovjetuni\u00f3ba. Operat\u0151rk\u00e9nt k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt az Okt\u00f3ber, a R\u00e9gi \u00e9s \u00faj, a Vid\u00e1m fick\u00f3k \u00e9s a Cirkusz l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban. A Volga-Volga c\u00edm\u0171 film forgat\u00e1sa k\u00f6zben letart\u00f3ztatt\u00e1k, majd kiv\u00e9gezt\u00e9k.<\/p>\n Sz\u00edn\u00e9szn\u0151, \u00e9nekes-t\u00e1ncos sz\u00ednpadi karrierj\u00e9t v\u00e1ltotta f\u00f6l a filmre, amikor 1934-ben kamer\u00e1k el\u00e9 \u00e1llt (P\u00e9terv\u00e1ri \u00e9jszak\u00e1k). A f\u00e9rje, Alekszandrov \u00e1ltal rendezett filmoperettek f\u0151szerepeiben a szovjet filmt\u00f6rt\u00e9netben p\u00e9ld\u00e1tlan n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gre tett szert (Vid\u00e1m fick\u00f3k, Cirkusz, Volga-Volga, Vil\u00e1gos \u00fat, Hurr\u00e1 tavasz, Tal\u00e1lkoz\u00e1s az Elb\u00e1n)<\/p>\n Rendez\u0151. 1923-t\u00f3l sz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt dolgozott a Proletkult Munk\u00e1ssz\u00ednh\u00e1z\u00e1ban, majd maga is rendezett. L\u00edrai \u201emunk\u00e1smozgalom-t\u00f6rt\u00e9neti\u201d filmmel t\u0171nt f\u00f6l 1933-ban (A hal\u00e1l fut\u00f3szalagja), majd leforgatta a szt\u00e1linizmus els\u0151 \u201eklasszikus remek\u00e9t\u201d, a P\u00e1rttags\u00e1gi k\u00f6nyvet (1936). 1938-ban a Gazdag menyasszony c\u00edm\u0171 filmmel kezdte el k\u00e9sz\u00edteni h\u00edres \u201ekolhozoperett\u201d-sorozat\u00e1t (Boldog ifj\u00fas\u00e1g, Vid\u00e1m v\u00e1s\u00e1r). Az SZKP XX. Kongresszusa ut\u00e1n Dosztojevszkij feldolgoz\u00e1sokat k\u00e9sz\u00edtett (F\u00e9lkegyelm\u0171, Feh\u00e9r \u00e9jszak\u00e1k).<\/p>\n Zeneszerz\u0151. A p\u00e9terv\u00e1ri konzervat\u00f3rium elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt sz\u00ednpadi muzsik\u00e1t kompon\u00e1lt. 1918-ban emigr\u00e1lt, de 1932-ben visszat\u00e9rt haz\u00e1j\u00e1ba. 1934-ben \u00edrt el\u0151sz\u00f6r zen\u00e9t filmhez. Eizensteinnel egy\u00fctt k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k a J\u00e9gmez\u0151k lovagja \u00e9s a Rettegett Iv\u00e1n zenei \u201emont\u00e1zs\u00e1t\u201d. Rome\u00f3 \u00e9s Julia c\u00edm\u0171 balettj\u00e9t t\u00f6bbsz\u00f6r is filmre vitt\u00e9k.<\/p>\n Rendez\u0151. Irodalmi vezet\u0151k\u00e9nt ker\u00fclt a filmhez 1924-ben, majd Protazanov mellett seg\u00e9dkezett. 1937-ben t\u0171nt ki Az utols\u00f3 \u00e9jszaka c\u00edm\u0171 filmmel, amelyet P\u00e1rizsban is kit\u00fcntettek. Solohov Felt\u00f6rt ugar c. reg\u00e9ny\u00e9nek megfilmes\u00edt\u00e9se ut\u00e1n (1940) k\u00e9sz\u00edtette el Masenyka c\u00edm\u0171 h\u00e1bor\u00fas novell\u00e1j\u00e1t. A harcokr\u00f3l t\u00f6bb dokumentum-\u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1st szerkesztett (Berlin). Az aranycsillag lovagja (1952) c\u00edm\u0171 sematikus film ut\u00e1n fokozatosan t\u00e9rt \u00e1t a val\u00f3di konfliktusok \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra (\u00c9letem \u00e1r\u00e1n, 1957, H\u00e1tha m\u00e9gis szerelem, 1962, Kort\u00e1rsaink, 1967).<\/p>\n Rendez\u0151. Szobr\u00e1szk\u00e9nt v\u00e9gzett, de irodalmi tev\u00e9kenys\u00e9get is folytatott. 1933-ban Pirjev mellett asszisztenskedett, majd 1934-ben deb\u00fct\u00e1lt (G\u00f6mb\u00f6c). 1937 \u00e9s 1939 k\u00f6z\u00f6tt alkotta meg Szt\u00e1lin rendelet\u00e9re h\u00edrhedt Lenin-filmportr\u00e9it \u2013 \u201e800 m szem\u00e9lyi kultuszt\u201d v\u00e1gott ki bel\u0151l\u00fck (Lenin okt\u00f3bere, Lenin 1918-ban). \u00c1br\u00e1nd (1943) c\u00edm\u0171 filmje b\u00e1tornak sz\u00e1m\u00edtott a polg\u00e1ri mili\u0151 ir\u00e1nti nosztalgi\u00e1j\u00e1val. A tov\u00e1bbiakban a t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00e9pesk\u00f6nyv \u00e9s a \u201et\u00e1rsadalmi dr\u00e1ma\u201d m\u0171fajaiban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt (A 217-es deport\u00e1lt, 1945, A flotta h\u0151se, Haj\u00f3kkal a b\u00e1sty\u00e1k ellen, 1953, Orosz k\u00e9rd\u00e9s). A hatvanas \u00e9vek elej\u00e9n sz\u00fcletett \u00fajj\u00e1 \u00e9s alkotta meg az \u201eolvad\u00e1s\u201d k\u00e9t legmer\u00e9szebb filmj\u00e9t, az Egy \u00e9v kilenc napj\u00e1t (1962) \u00e9s a H\u00e9tk\u00f6znapi fasizmust (1966).<\/p>\n Sz\u00edn\u00e9sz. Technikai tanulm\u00e1nyok ut\u00e1n l\u00e9pett sz\u00ednpadra. \u201eKoron\u00e1s szerepe\u201d volt az \u201eemberk\u00f6zelbe hozott\u201d Lenin, akit el\u0151sz\u00f6r sz\u00ednpadon alak\u00edtott, majd ezt Romm filmjeiben folytatta (Lenin okt\u00f3bere, Lenin 1918-ban).<\/p>\n Zeneszerz\u0151. A leningr\u00e1di konzervat\u00f3riumot 1925-ben fejezte be, m\u00e9g a n\u00e9mafilm korszak\u00e1ban elszeg\u0151d\u00f6tt Kozincev \u00e9s Trauberg FEX-st\u00fadi\u00f3j\u00e1ba, hogy k\u00eds\u00e9r\u0151zen\u00e9t kompon\u00e1ljon \u00daj Babilon c\u00edm\u0171 filmj\u00fckh\u00f6z. Ezt k\u00f6vette t\u00f6bb mint 35 filmzene, amelyek k\u00f6z\u00fcl kiemelkedik az Egyed\u00fcl, az Aranyhegyek, a Viborgi v\u00e1rosr\u00e9sz \u00e9s a Hamlet zen\u00e9je. Az Ellenterv indul\u00f3ja r\u00f6vid ideig a Szovjetuni\u00f3 himnusza is volt. Komponist\u00e1ja volt a legh\u00edrhedtebb szt\u00e1linista filmeknek is (Micsurin, Berlin eleste, Tal\u00e1lkoz\u00e1s az Elb\u00e1n, Ifj\u00fa g\u00e1rda).<\/p>\n Sz\u00edn\u00e9sz, a leningr\u00e1di M\u0171v\u00e9szeti Technikum elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n, 1934-ben Mejerhold sz\u00ednh\u00e1z\u00e1ban l\u00e9pett f\u00f6l, k\u00f6zben filmezett. 1937-ben robbant be Dovzsenko filmj\u00e9ben, a Scsorszban. \u0150 volt a szovjet film egyik legn\u00e9pszer\u0171bb bonviv\u00e1nja, a sz\u00e9p \u00e9s pozit\u00edv p\u00e9ldak\u00e9pek megtestes\u00edt\u0151je (Vil\u00e1gos \u00fat, H\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n este 6-kor, Nahimov tengernagy).<\/p>\n Operat\u0151r. K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti tanulm\u00e1nyok ut\u00e1n, 1935-ben ker\u00fclt a filmiparba seg\u00e9doperat\u0151rk\u00e9nt. 1941-t\u0151l dolgozott \u00f6n\u00e1ll\u00f3an (frontoperat\u0151r), de csak a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n bontakozott ki saj\u00e1tos fest\u0151i, dr\u00e1mai l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja (Falusi tan\u00edt\u00f3n\u0151,1947, Az aranycsillag lovagja, 1952, Visszat\u00e9rt szerelem, 1952). Az 1956 ut\u00e1ni szovjet \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s elk\u00e9pzelhetetlen az \u0151 szuver\u00e9n, mer\u00e9sz l\u00e1tv\u00e1nyteremt\u0151 ereje n\u00e9lk\u00fcl (A negyvenegyedik, 1956, Sz\u00e1llnak a darvak, 1957, El nem k\u00fcld\u00f6tt lev\u00e9l, 1958). 1968-ban felt\u0171n\u00e9st keltett rendez\u0151i k\u00eds\u00e9rlete is (A versenyl\u00f3 hal\u00e1la).<\/p>\n Rendez\u0151k. \u201eTestv\u00e9rekk\u00e9nt\u201d ker\u00fcltek bele a szovjet filmt\u00f6rt\u00e9netbe, pedig csak n\u00e9vrokonok voltak. 1924-t\u0151l dolgoztak egy\u00fctt Eizenstein k\u00f6rnyezet\u00e9ben. Korszakos jelent\u0151s\u00e9g\u0171v\u00e9 egyed\u00fcl Csapajev c\u00edm\u0171 forradalmi kalandfilmj\u00fck v\u00e1lt 1934-ben, amelyet az\u00f3ta is gener\u00e1ci\u00f3k sora n\u00e9z \u00e9lvezettel.<\/p>\n Operat\u0151r. A filmf\u0151iskola operat\u0151r tanszak\u00e1nak elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n, 1931-ben Mihail Romm t\u00e1rs\u00e1v\u00e1 szeg\u0151d\u00f6tt, \u00e9s egy\u00fctt k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k a korszak \u201enagy\u201d filmjeit (G\u00f6mb\u00f6c, a Lenin-filmek, \u00c1br\u00e1nd).<\/p>\n Vertov mutatott p\u00e9ld\u00e1t a legterm\u00e9szetesebb hangokra a Lelkesed\u00e9s, m\u00e1s c\u00edmen A Donyec-medence szimf\u00f3ni\u00e1ja felv\u00e9teleivel. <\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1406,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_jetpack_memberships_contains_paid_content":false,"footnotes":""},"categories":[12],"tags":[224,187,227,226,225],"class_list":["post-90","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-fejezetek-a-filmtoertenetbol","tag-eizenstein","tag-hangosfilm","tag-mihail-romm","tag-prokofjev","tag-szovjet"],"yoast_head":"\n
\nA k\u00e9sz film pontosabban testes\u00edti meg Pudovkin elk\u00e9pzel\u00e9seit a kontrapunktikus k\u00e9p-hang szerkezetre vonatkoz\u00f3an, mint b\u00e1rmelyik m\u00e1sik. B\u00e1r n\u00e9melyik dial\u00f3gus k\u00eds\u00e9rlete t\u00fals\u00e1gosan kifinomult ahhoz, hogy dr\u00e1mai hat\u00e1st keltsen.<\/p>\n
\nA sz\u00f6kev\u00e9ny vizu\u00e1lis nyersanyaga igen gazdag; igen sok be\u00e1ll\u00edt\u00e1st alkalmaz, mintegy h\u00e1romezret, holott a hangosfilmek \u00e1tlaga csak nyolcsz\u00e1zat vagy ezret. A k\u00e9pre ford\u00edtott nagy figyelem, valamint a hang k\u00eds\u00e9rleti precizit\u00e1sa olyan t\u00e1mad\u00e1soknak tette ki a filmet, amelyek nem sok\u00e1 v\u00e1rattak magukra. A leningr\u00e1di filmgy\u00e1r dolgoz\u00f3inak csoportja kollekt\u00edv v\u00e9lem\u00e9nyt k\u00f6z\u00f6lt A sz\u00f6kev\u00e9nyr\u0151l, \u00e9s megt\u00e1madta intellektualizmus\u00e1t. Pudovkint ez nagyon megzavarta; elismerte, hogy a filmben vannak hib\u00e1k, de nem hitt abban, hogy a t\u00e1mad\u00e1snak ez lett volna az oka. A kritik\u00e1ra val\u00f3 term\u00e9szetes \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t ebben az id\u0151ben m\u00e9g jobban felfokozta egy fontos szem\u00e9lyes probl\u00e9m\u00e1ja. Az Egyszer\u0171 eset forgat\u00e1sa sor\u00e1n k\u00e9rte felv\u00e9tel\u00e9t a kommunista p\u00e1rtba; 1932-ben tagjel\u00f6ltnek vett\u00e9k fel.<\/p>\n
\nA Csapajev igazolta a szovjet filmgy\u00e1rt\u00e1s tizen\u00f6t\u00f6dik \u00e9vfordul\u00f3ja meg\u00fcnnepl\u00e9s\u00e9nek l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t\u2026 Az \u00fcnneps\u00e9g szervez\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra a Csapajevet mintha a gondvisel\u00e9s k\u00fcldte volna… a Moszkv\u00e1ban megtartott Nemzetk\u00f6zi Filmfesztiv\u00e1l sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n
\nBudapest: Gondolat, 1966)<\/em><\/p>\n
\nEz a szovjet filmt\u00f6rt\u00e9net egyik legeredetibb filmje, amely k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az\u00e9rt figyelemre m\u00e9lt\u00f3, mert a legortodoxabb korszakban keletkezett.<\/p>\n
\nA J\u00e9gmez\u0151k lovagja siker\u00e9ben \u00e9s abban, hogy \u00fajra seg\u00edtette elnyerni Eizenstein m\u00e9lt\u00f3 hely\u00e9t, van n\u00e9mi ir\u00f3nia. Hat befejezett filmje k\u00f6z\u00fcl, eszmei gazdags\u00e1g\u00e1t tekintve, ez a legfel\u00fcletesebb \u00e9s a legkev\u00e9sb\u00e9 szem\u00e9lyes jelleg\u0171 munk\u00e1ja, b\u00e1r egy pillanatig sem lehet k\u00e9ts\u00e9ges, hogy Eizenstein-filmet n\u00e9z\u00fcnk. Filmjei k\u00f6z\u00fcl ebben v\u00e9gezte a viszonylag legkisebb k\u00f6zvetlen rendez\u0151i munk\u00e1t: b\u00e1r minden k\u00e9psort \u00e9s minden be\u00e1ll\u00edt\u00e1st k\u00f6z\u00f6sen tervezett meg Dmitrij Vasziljevvel, csak \u00fagy volt lehets\u00e9ges, hogy ezt a nagyszab\u00e1s\u00fa filmet kiv\u00e9telesen r\u00f6vid id\u0151 alatt lehessen leforgatni, hogy a felv\u00e9telek nagy r\u00e9sz\u00e9nek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t Vasziljev vette \u00e1t \u2013 \u00edgy forgat\u00e1si hat\u00e1rid\u0151 el\u0151tt \u00f6t h\u00f3nappal k\u00e9szen lettek! Eizenstein felh\u00edv\u00e1snak tekintette az 1938. m\u00e1rcius 23-i dekr\u00e9tumot, hogy megmutassa a helyes tervez\u00e9s \u00e9s hat\u00e1rid\u0151rendszer m\u0171v\u00e9szi \u00e9s gy\u00e1rt\u00e1si el\u0151nyeit, amikor nagy vonalakban, de a hat\u00e1s pontos kisz\u00e1m\u00edt\u00e1s\u00e1val k\u00e9szttette el\u0151 a j\u00f6vend\u0151 filmet…<\/p>\n
\nNyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a J\u00e9gmez\u0151k lovagj\u00e1nak tal\u00e1n ez a von\u00e1sa szerezte sz\u00e1m\u00e1ra a legnagyobb \u00f6r\u00f6met \u00e9s el\u00e9gt\u00e9telt. T\u00f6bb \u00edzben hivatkozott a film \u201eszimfonikus\u201d szerkezet\u00e9re, \u00e9s t\u00f6bb alkalommal \u00edrt arr\u00f3l, milyen csod\u00e1lattal ad\u00f3zik Prokofjev odaad\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek.<\/p>\n
\nA korszak tragikus h\u0151sei rendszerint n\u0151k vagy gyermekek voltak. \u00cdgy Lev Arnstam meglep\u0151en l\u00edrai filmet alkotott a tizennyolc \u00e9ves Z\u00f3ja Kozmogyemjanszkaja igaz t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l, aki a n\u00e9met front m\u00f6g\u00f6tt dolgozott, foglyul esett, megk\u00ednozt\u00e1k \u00e9s felakasztott\u00e1k. A Z\u00f3ja, \u00e9s Viktor Ejszmontnak a leningr\u00e1di gyermekekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 filmje, a Volt egyszer egy kisle\u00e1ny k\u00f6lt\u0151i alkot\u00e1s. Ez a tulajdons\u00e1g a korszak minden m\u00e1s filmj\u00e9t\u0151l megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti \u0151ket.<\/p>\n
\nAz Iv\u00e1nnal azonban m\u00e1s hangot k\u00edv\u00e1ntunk meg\u00fctni. F\u0151k\u00e9nt a fens\u00e9ges \u00e9rzet\u00e9t k\u00edv\u00e1ntuk vele el\u00e9rni, \u00e9s ez a fens\u0151s\u00e9ges form\u00e1k felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz vezetett minket. Kim\u00e9rt hangon sz\u00f3laltattuk meg a sz\u00edn\u00e9szeket, gyakran zenei k\u00eds\u00e9rettel…\u201d<\/em><\/p>\nA korszak jelent\u0151s egy\u00e9nis\u00e9gei<\/h1>\n
Alekszandrov, Grigorij (1903-1983)<\/h2>\n
Andrejev, Borisz (1915-1982)<\/h2>\n
Cserkaszov, Nyikolaj (1903-1975)<\/h2>\n
Donszkoj, Mark (1901-1981)<\/h2>\n
Dunajevszkij, Iszaak (1900-1955)<\/h2>\n
Ekk, Nyikolaj (1902-1976)<\/h2>\n
Gabrilovics, Borisz (1899-1983)<\/h2>\n
Gelovani, Mihail (1893-1956)<\/h2>\n
Kapler, Alekszej (1904-1979)<\/h2>\n
Nyikolaj Krjucskov, (1911-1994)<\/h2>\n
Ladinyina, Marina (1908-2003)<\/h2>\n
Medvedkin, Alekszandr (1900-1989)<\/h2>\n
Nilzen, Vlagyimir (1905-1938)<\/h2>\n
Orlova, Ljubov (1902-1975)<\/h2>\n
Pirjev, Ivan (1901-1968)<\/h2>\n
Prokofjev, Szergej (1891-1953)<\/h2>\n
Rajzman, Julij (1903-1994)<\/h2>\n
Romm, Mihail (1901-1971)<\/h2>\n
Scsukin, Borisz (1894-1939)<\/h2>\n
Sosztakovics, Dmitrij (1906-1975)<\/h2>\n
Szamojlov, Jevgenyij (1912-2006)<\/h2>\n
Uruszevszkij, Szergej (1908-1974)<\/h2>\n
Vasziljev, Georgij \u00e9s Szergej (1899-1946, 1900-1959)<\/h2>\n
Volcsek, Borisz (1905-1974)<\/h2>\n
Aj\u00e1nlott irodalom<\/h1>\n
\n