![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/luchino_visconti.jpg\")
<\/p>\nAz olasz film saj\u00e1t st\u00edlus\u00e1t keresi, vizsg\u00e1ljuk meg teh\u00e1t k\u00f6zelebbr\u0151l, milyen ez az olasz film, milyen ez a st\u00edlus.<\/p>\n
Az olasz filmm\u0171v\u00e9szet meg\u00faj\u00edt\u00e1sa mindazok lelk\u00e9ben \u00e9l\u0151 ig\u00e9ny, akiknek valamennyire is fontos a film, s\u0151t azt is mondhatn\u00e1m, hogy minden olasz lelk\u00e9ben, aki jogosnak v\u00e9li, elengedhetetlennek tartja a meg\u00fajul\u00e1shoz vezet\u0151 utak keres\u00e9s\u00e9t: k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen olyan id\u0151szakban, amikor az \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s biztat\u00f3 jelei mind er\u0151teljesebben, mind konkr\u00e9tabban k\u00f6rvonalaz\u00f3dnak. Rem\u00e9lj\u00fck, hogy h\u0171, \u00e9rt\u0151 \u00e9s \u00e9rz\u00e9keny k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00fcnk bizodalma \u00e9s v\u00e1rakoz\u00e1sa a j\u00f6v\u0151ben sem lanyhul, s nem kell t\u00f6bbet csal\u00f3dnia.<\/p>\n
Szem\u00e9re vetett\u00fck, vetj\u00fck \u00e9s bizony\u00e1ra a j\u00f6v\u0151ben is a szem\u00e9re fogjuk vetni filmm\u0171v\u00e9szet\u00fcnknek, hogy nem ford\u00edt kell\u0151 figyelmet a \u201eval\u00f3s\u00e1gra\u201d, ami a st\u00edlus hi\u00e1ny\u00e1nak egyenes k\u00f6vetkezm\u00e9nye. No meg a kapzsi \u00e9s lusta kompromisszum\u00e9, amit a k\u00f6nny\u0171 sikerre \u00e1h\u00edtoz\u00f3k \u00e9s a filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9shez n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen technikai eszk\u00f6z\u00f6ket birtokl\u00f3k k\u00f6t\u00f6ttek; azokra a filmekre c\u00e9lzunk, amelyek vonz\u00f3 k\u00e9pek sor\u00e1v\u00e1 alacsonyodtak.<\/p>\n
Akadnak olyanok, akik felel\u0151tlen\u00fcl \u00e9s val\u00f3ban dilett\u00e1ns \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00e1ssal \u201enarrat\u00edv v\u00e1g\u00e1snak\u201d mer\u00e9szelik nevezni a m\u00e9lyre soha nem \u00e1s\u00f3 jelenetek egym\u00e1sut\u00e1nj\u00e1t, amivel a n\u00e9z\u0151ben a legk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gesebb, legolcs\u00f3bb sikerhez sz\u00fcks\u00e9ges figyelmet \u00e9s \u00e9rz\u00e9seket lehet \u00e9breszteni. L\u00e9nyeg\u00e9ben olyan elbesz\u00e9l\u00e9sm\u00f3d egyszer\u0171 alkalmaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, amelynek semmi k\u00f6ze a film l\u00e9nyeg\u00e9hez, mert a ponyvairodalom saj\u00e1toss\u00e1ga volt \u00e9s marad, \u00e1m ami m\u00e9g s\u00falyosabb: alapvet\u0151en m\u0171v\u00e9szetellenes. Nem t\u00f6bb indifferens mechanizmusn\u00e1l, amely az emberi l\u00e9lekben a legh\u00e9tk\u00f6znapibb reakci\u00f3kat v\u00e1ltja ki \u00e9s er\u0151s\u00edti fel an\u00e9lk\u00fcl, hogy ak\u00e1r a legcsek\u00e9lyebb figyelmet is szenteln\u00e9 a kiv\u00e1ltott fesz\u00fclts\u00e9gek k\u00f6vetkezm\u00e9nyeinek.<\/p>\n
A filmm\u0171v\u00e9szet mor\u00e1lja \u00e9s saj\u00e1tos eszt\u00e9tikai c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sei szerint azonban nem a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, az egy\u00e9n lelki tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek \u00e9l\u00e9nk\u00edt\u00e9se, hanem nagyobb m\u00e9lys\u00e9gek fel\u00e9 terel\u00e9se, ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa a legfontosabb feladat. Lehet, hogy fenti \u00e1ll\u00edt\u00e1sunkr\u00f3l n\u00e9h\u00e1ny vagy sok teoretikus azt fogja mondani, hogy hisz ez mindig \u00edgy volt term\u00e9szetes, mi m\u00e9gis ism\u00e9telten hangs\u00falyozzuk azt a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00fcnket, hogy az olasz filmm\u0171v\u00e9szetnek m\u00e9g meg kell tennie ezt a mor\u00e1lis \u00e9s m\u0171v\u00e9szi felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t tan\u00fas\u00edt\u00f3, elker\u00fclhetetlen l\u00e9p\u00e9st ahhoz, hogy val\u00f3ban konstrukt\u00edv, \u00e9leter\u0151s t\u00e1rsadalmi t\u00e9nyez\u0151v\u00e9 v\u00e1lj\u00e9k, hogy val\u00f3ban bet\u00f6lthesse korunkban azt a k\u00fcldet\u00e9s\u00e9t, amit az igazs\u00e1g \u00e1lland\u00f3 \u00e9s gy\u00f6trelmes kutat\u00e1sa jelent. Mert kiz\u00e1r\u00f3lag az igazs\u00e1g keres\u00e9se ruh\u00e1zhatja fel \u00e9rtelemmel az emberi l\u00e9tet \u00e9s szenved\u00e9st.<\/p>\n
A olasz film m\u00e9g nem tette meg ezt a k\u00f6telez\u0151 l\u00e9p\u00e9st, j\u00f3llehet a rendelkez\u00e9s\u00e9re \u00e1ll\u00f3 technikai lehet\u0151s\u00e9geket a legmesszebbmen\u0151kig kiakn\u00e1zta. \u00c1m b\u00edr\u00e1latunk, hasonl\u00f3an a helyzet eg\u00e9sz\u00e9re vonatkoz\u00f3 \u00e9s a halaszt\u00e1st nem t\u0171r\u0151 probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1t k\u00f6vetel\u0151 b\u00e1rmely b\u00edr\u00e1lathoz, term\u00e9szetesen – \u00e9s szerencs\u00e9re – nem fedi teljesen a val\u00f3s\u00e1got. Az \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00e1s miatt v\u00e1djaink \u00e1rtatlanokat is s\u00fajtanak. Olyanokat, akik m\u00e1r eddig is az \u00e1tlagn\u00e1l legal\u00e1bb valamivel tudatosabban \u00e9s \u0151szint\u00e9bben pr\u00f3b\u00e1ltak dolgozni. Azt azonban r\u00f6gt\u00f6n meg kell jegyeznem, hogy a figyelemre m\u00e9lt\u00f3 k\u00eds\u00e9rleteket nem a k\u00f6zelm\u00faltban, hanem egyt\u0151l egyig a jelenben kell keresn\u00fcnk.<\/p>\n
Arra, hogy \u00e9ppen most rem\u00e9nykedj\u00fcnk filmm\u0171v\u00e9szet\u00fcnk \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s\u00e9ben, abban, hogy m\u00e9gis eljuthat az \u00e9retts\u00e9g, a legitimit\u00e1s magasabb fok\u00e1ra, az b\u00e1tor\u00edt fel minket, hogy n\u00e9h\u00e1ny, m\u00e1r gyakorlatilag is \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151 m\u0171 is a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1ll, \u00edgy megk\u00eds\u00e9relhetj\u00fck annak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t, hogy mi az olasz film. Ezek a filmek val\u00f3sz\u00edn\u0171leg m\u00e1ris biztos helyet v\u00edvtak ki maguknak e meglehet\u0151sen mozgalmas \u00e9vek filmgy\u00e1rt\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s vit\u00e1ir\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 majdani filmt\u00f6rt\u00e9netben. Tal\u00e1n joggal tulajdon\u00edthatunk teh\u00e1t nekik \u00faj\u00edt\u00f3 szerepet ebben a provinci\u00e1lis Babil\u00f3ni\u00e1ban, ahol hasonl\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9sekre mindezid\u00e1ig nem volt p\u00e9lda, vagy egyszer\u0171en nem szenteltek kell\u0151 figyelmet nekik, hisz eddig csak a befektetett t\u0151k\u00e9t \u00e9s a nyeres\u00e9get tekintett\u00e9k \u00e9rt\u00e9knek \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9gnek.<\/p>\n
K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azokra a fiatal rendez\u0151kre gondolok, akikr\u0151l az uralkod\u00f3 tehetetlens\u00e9g k\u00f6zepette m\u00e1r els\u0151 szempillant\u00e1sra is kider\u00fclt, hogy hat\u00e1rozott ir\u00e1nyba indultak el. Meg\u00e9rtett\u00e9k, hogy a filmm\u0171v\u00e9sz \u00f6szt\u00f6n\u00f6s mened\u00e9k\u00e9t \u00e9s term\u00e9szetes gy\u00f6kereit nem keresheti m\u00e1sutt, mint a val\u00f3s\u00e1gban, csak annak legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb fokozatain kereszt\u00fcl juthat el legm\u00e9lyebben rejt\u0151z\u0151, leg\u00e9rz\u00e9kenyebb pontj\u00e1hoz, az igazs\u00e1ghoz. \u00c9s a n\u00e9z\u0151k k\u00f6z\u00f6tt is egyre t\u00f6bben vannak azok, akik egyfel\u0151l megcs\u00f6m\u00f6rl\u00f6ttek, m\u00e1sfel\u0151l megr\u00e9m\u00fcltek a hazug vagy hazug m\u00f3don ironikus produktumokt\u00f3l, ez\u00e9rt \u2013 \u00e9s ez tov\u00e1bbi ok az el\u00e9gedetts\u00e9gre \u2013 a legteljesebb m\u00e9rt\u00e9kben k\u00e9sznek mutatkoznak arra, hogy \u00e9rz\u00e9kenyen \u00e9s kedvez\u0151en fogadj\u00e1k az olasz film \u00faj er\u0151it.<\/p>\n
Van egy alapt\u00e9zis, amelynek helyess\u00e9g\u00e9t imm\u00e1r hossz\u00fa kultur\u00e1lis \u00e9s m\u0171v\u00e9szi trad\u00edci\u00f3 t\u00e1masztja al\u00e1, s amelyet m\u00e9g mag\u00e1nak az olasz t\u00f6rt\u00e9nelemnek az aknamunk\u00e1ja sem tudott meghazudtolni, \u00e9rv\u00e9nytelenn\u00e9 tenni: e szerint a m\u0171v\u00e9szet kiz\u00e1r\u00f3lag akkor k\u00e9pes \u00fajj\u00e1sz\u00fcletni vagy meg\u00fajulni, ha a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s az igazs\u00e1g mindenek felett \u00e1ll\u00f3 \u00e9rt\u00e9keib\u0151l indul ki. Ennek az \u00e1ll\u00edt\u00e1snak az igaz\u00e1t bizony\u00edtand\u00f3 tal\u00e1n nem is sz\u00fcks\u00e9ges a kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nyokra \u00e9s olyan m\u0171v\u00e9szekre hivatkozni, mint Giotto, Masaccio vagy Caravaggio, Manzoni \u00e9s Verga. \u00c9s ilyenkor nem egy mozdulatlan, \u00e9rintetlen val\u00f3s\u00e1gra kell gondolnunk, hanem a minden pillanatban v\u00e1ltoz\u00f3 val\u00f3s\u00e1gra, amelyet a magasrend\u0171 erk\u00f6lcsis\u00e9gre, az \u00e9rzelmekre, a szenved\u00e9sre, a megvil\u00e1gosod\u00e1sra, a m\u00e9lys\u00e9ges humanizmusra val\u00f3 \u00e1lland\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s form\u00e1l \u00e9s mozgat. A t\u00e1vols\u00e1g, mely az embert a k\u00f6rnyez\u0151 val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l elv\u00e1lasztja, a val\u00f3s\u00e1gba vetett hit\u00e9nek valamint \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek er\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9vel ar\u00e1nyosan cs\u00f6kken, amivel megk\u00f6zel\u00edti a val\u00f3s\u00e1got.<\/p>\n
A kifejez\u0151- \u00e9s st\u00edluseszk\u00f6z\u00f6k, amelyek r\u00e9v\u00e9n ez a hit vagy ez az \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g megnyilv\u00e1nul, az id\u0151k v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val \u00e9s a technika fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel p\u00e1rhuzamosan m\u00f3dosulnak, az adott t\u00f6rt\u00e9nelmi vagy l\u00e9lektani k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek mindig m\u00e1s eszk\u00f6zt \u00e1ll\u00edtanak el\u0151t\u00e9rbe, mindig m\u00e1s eszk\u00f6z v\u00e1lik uralkod\u00f3v\u00e1. De a val\u00f3s\u00e1g mindig az \u00e9let alapjak\u00e9nt jelenik meg, a m\u0171v\u00e9szet pedig v\u00e1ltoz\u00e1sainak, egyens\u00falykeres\u00e9s\u00e9nek, \u00e9rt\u00e9keinek kutat\u00e1s\u00e1ra \u00e9s megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9re hivatott. Felt\u00e1rja \u00e9s megvil\u00e1g\u00edtja a val\u00f3s\u00e1g l\u00e9nyeg\u00e9t. Ily m\u00f3don, a kifejez\u0151eszk\u00f6z\u00f6k folytonos v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val \u00e9s meg\u00fajul\u00e1s\u00e1val, a val\u00f3s\u00e1g emberi \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi, t\u00e1rsadalmi \u00e9s eszt\u00e9tikai jelent\u00e9se mind gazdagabb\u00e1 v\u00e1lik, \u00fajabb ir\u00e1nyokba fejl\u0151dik.
\nSokunk sz\u00e1m\u00e1ra egyre nyilv\u00e1nval\u00f3bb, hogy a filmm\u0171v\u00e9szetnek a legteljesebb \u00e9s leg\u00e1tfog\u00f3bb m\u0171v\u00e9szi kifejez\u0151eszk\u00f6zz\u00e9 kell fejl\u0151dnie. A film m\u00e1r a kezdetekt\u0151l kollekt\u00edv m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt jelent meg, azt is mondhatn\u00e1nk, hogy a modern kor t\u00f6megm\u0171v\u00e9szetek\u00e9nt, hisz kiv\u00e1l\u00f3an k\u00e9pes alkalmazkodni a modern ember alapvet\u0151 ig\u00e9nyeihez, \u00f3ri\u00e1si n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gre tett szert, hat\u00e1sa k\u00f6zvetlen, k\u00f6zl\u00e9sm\u00f3dja egyszer\u0171 \u00e9s tiszta (a film tulajdonk\u00e9ppen semmif\u00e9le k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb kultur\u00e1lis felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9get nem ig\u00e9nyel a t\u00f6megekt\u0151l, akiknek sz\u00e1nt\u00e1k, ellent\u00e9tben a t\u00f6bbi m\u0171v\u00e9szeti \u00e1ggal, m\u00e9g a zen\u00e9t is bele\u00e9rtve).<\/p>\n
De ez az \u00faj m\u0171v\u00e9szet is olyan szorosan a val\u00f3s\u00e1gban gy\u00f6kerezik, hogy mindannyiszor, amikor megpr\u00f3b\u00e1l elszakadni, elt\u00e1volodni t\u0151le, teljesen \u00f6nc\u00e9l\u00fav\u00e1 v\u00e1lik, vagy a legalacsonyabb sz\u00ednvonal\u00fa irodalom szintj\u00e9re s\u00fcllyed. Vagyis a film sz\u00e1m\u00e1ra is a val\u00f3s\u00e1g jelenti azt a t\u00f6rv\u00e9nyt, amelyet nem lehet b\u00fcntetlen\u00fcl \u00e1th\u00e1gni. A film r\u00f6vid, de ann\u00e1l mozgalmasabb t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben k\u00f6nnyen tal\u00e1lhatunk erre p\u00e9ld\u00e1t. Hogy csak az olasz filmn\u00e9l maradjunk: gondoljunk a Cabiria realisztikus elemeire. Nem sokkal \u201ekifejez\u0151bbek-e\u201d a kamr\u00e1ban l\u00f3g\u00f3 foghagymaf\u00fcz\u00e9rek \u00e9s sz\u00e1r\u00edtott halak, mint D’Annunzio \u00e9rz\u00e9kis\u00e9gt\u0151l f\u0171t\u00f6tt sz\u00f6vegei? Vagy \u2013 m\u00e9g mindig a Cabiria kor\u00e1ban maradva \u2013 nem ad-e sokkal hat\u00e1sosabb, m\u00e9g k\u00f6lt\u0151ibb le\u00edr\u00e1st is a n\u00e1polyi szeg\u00e9nynegyedek kegyetlen, siv\u00e1r \u00e9let\u00e9r\u0151l Nino Martoglio az Elvesztek a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gben c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben, mint a m\u00e9goly \u00e9les szem\u0171 \u00e9s \u00e9rz\u00e9keny k\u00f6lt\u0151n\u0151, Matilde Serao az ugyanabban az id\u0151ben \u00edrt dag\u00e1lyos st\u00edlus\u00fa verseiben? A falra v\u00e9sett jelek, a m\u00e1ll\u00f3 vakolat, a kaviccsal besz\u00f3rt utak, a v\u00e1szonruh\u00e1k, a gy\u0171r\u00f6tt sapk\u00e1k, a zs\u00edros \u00e9s k\u00f3cos fekete f\u00fcrt\u00f6k, a szerepl\u0151k \u00e9lettere \u2013 egysz\u00f3val az \u00e9let \u00e9s a t\u00e1rsadalom val\u00f3di, igaz r\u00e9szletei \u2013 m\u00e1r azt a fajta realizmust vet\u00edtett\u00e9k el\u0151re, amelyet k\u00e9s\u0151bb, kev\u00e9sb\u00e9 naivan, meggy\u0151z\u0151bb eszk\u00f6z\u00f6kkel, az orosz, az amerikai \u00e9s a francia filmm\u0171v\u00e9szet teremtett meg. Mert tulajdonk\u00e9ppen mi maradt meg az eml\u00e9kezet\u00fcnkben, mi v\u00e1lt t\u00e1rsadalmi tudatunk r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 az amerikai filmekb\u0151l? A m\u0171vi s\u00e9m\u00e1kba bele nem k\u00e9nyszer\u00edtett \u00e9szak-amerikai val\u00f3s\u00e1g: fakitermel\u0151 telepek, farmok, iv\u00f3k, a pult m\u00f6g\u00f6tt sorakoz\u00f3 \u00fcvegek, ist\u00e1ll\u00f3k \u00e9s szat\u00f3cs\u00fczletek Ridolini filmjeiben. Mack Sennett dics\u0151 band\u00e1ja, a kocsisz\u00ednek, a western filmek napszikkasztott t\u00e1jai, a porfelh\u0151s utak, a feh\u00e9r szikl\u00e1k, a gy\u00e9r n\u00f6v\u00e9nyzet, a legel\u0151k, a lovak \u00e9s a postakocsik d\u00e9monikus sz\u00e1guld\u00e1sa; vagy eml\u00e9kezet\u00fcnk m\u00e1s rekeszeiben a Halleluja szeg\u00e9ny fekete \u00f6rd\u00f6gei, az \u00f6reg n\u00e9ger, Joe; vagy a Mindennapi kenyer\u00fcnket emberi dokumentumai.<\/p>\n
Egysz\u00f3val a b\u00e1dogtet\u0151s, benzintart\u00e1lyos, l\u00e9cker\u00edt\u00e9ses, fah\u00e1zas, gazdag- szeg\u00e9ny, felszabadult, szenved\u00e9lyes \u00e9s nyugtalan, mocskos \u00e9s t\u0171z perzselte Amerika, amely annyiszor igazabb \u00e9s m\u00e9lyebb a milliomosok, a celof\u00e1nba csomagolt h\u00f6lgyek nem l\u00e9tez\u0151, szirupos Amerik\u00e1j\u00e1n\u00e1l, a mai m\u00edtoszn\u00e1l, amit olcs\u00f3 \u00e9rz\u00e9stelen\u00edt\u0151k\u00e9nt k\u00edn\u00e1lnak a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g – \u00e9s a szt\u00e1rok – \u00f6r\u00f6m\u00e9re. A francia filmben \u2013 ha eltekint\u00fcnk az ugyan nem unalmas, de ostoba, provinci\u00e1lis term\u00e9kekt\u0151l, a pagnolok, raimuk, fernandelek filmjeit\u0151l \u2013 olyan jelent\u0151s szem\u00e9lyis\u00e9gek neve marad fenn, mint Clair, Renoir, Carn\u00e9, vagy a m\u00e1sodvonalban Duvivier. \u0150k, mik\u00f6zben makacsul kutatt\u00e1k, kerest\u00e9k, a t\u00fal\u00e1rad\u00f3 t\u00e1rsadalmi eszm\u00e9kt\u0151l sz\u00e9tz\u00fcllesztett Franciaorsz\u00e1g val\u00f3s\u00e1g\u00e1t, megteremtettek egy val\u00f3di francia vil\u00e1got, ahol \u00e1lland\u00f3an az ir\u00f3nia \u00e9s a sz\u00e1nalom k\u00f6z\u00f6tt hull\u00e1mz\u00f3 \u00e9rzelmek uralj\u00e1k az emberek lelk\u00e9t. Ez a l\u00e1tsz\u00f3lag \u00e9les \u00e9s mar\u00f3 filmm\u0171v\u00e9szet, amelynek k\u00e9peit intellektu\u00e1lis, az intellektusra hat\u00f3 \u00e9retts\u00e9g hajtja \u00e1t, v\u00e9g\u00fcl v\u00e1llalta a legteljesebb felel\u0151ss\u00e9get, elk\u00f6telezetts\u00e9get egyfel\u0151l a legszigor\u00fabb mor\u00e1l (Clair), m\u00e1sfel\u0151l a legfennk\u00f6ltebb eszt\u00e9tikum mellett (Renoir).<\/p>\n
Az olasz film, amelynek volt saj\u00e1t st\u00edlusa, saj\u00e1t arculata, saj\u00e1t vil\u00e1ga, egysz\u00f3val gazdag\u00edtotta valami egy\u00e9ni sz\u00ednnel a nemzetk\u00f6zi filmm\u0171v\u00e9szetet, s kiv\u00e1l\u00f3 eredm\u00e9nyeket \u00e9rt el a technikai eszk\u00f6z\u00f6k tov\u00e1bbfejleszt\u00e9se ter\u00e9n is, nem maradhat tov\u00e1bbra is k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s a val\u00f3s\u00e1ggal szemben, nem \u00e1llhat meg kiz\u00e1r\u00f3lag a bev\u00e9tel emel\u00e9s\u00e9nek probl\u00e9m\u00e1in\u00e1l. \u00daj er\u0151kre van sz\u00fcks\u00e9g, \u00fajfajta \u00f6szt\u00f6nz\u00e9sekre \u00e9s fiatalokra, akik hisznek a filmben, hivat\u00e1suknak tekintik, akik sz\u00edv\u00fckben \u00e9s agyukban el\u00e9g er\u0151t \u00e9reznek ahhoz, hogy val\u00f3di vil\u00e1got jelen\u00edtsenek meg. Egysz\u00f3val, akik a minden konvencion\u00e1lis st\u00edlus \u00e9s retorika f\u00f6l\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 val\u00f3s\u00e1got szeretik.<\/p>\n
An\u00e9lk\u00fcl, hogy v\u00e9d\u0151besz\u00e9det k\u00edv\u00e1nn\u00e9k tartani, el kell mondanom, hogy ezek az er\u0151k l\u00e9teznek, s m\u00e1r meg is mutattak valamit magukb\u00f3l a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek, mely sokkal kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rz\u00e9ketlen, mint amennyire a producerek szeretn\u00e9k hinni \u00e9s elhitetni. Vannak rendez\u0151ink, akik fokozatosan v\u00e1ltak mind \u00e9rettebb\u00e9, p\u00e9ld\u00e1ul Soldati, Poggioli vagy Franciolini. Vannak olyanok, akik v\u00e1ratlanul robbantak be m\u00e1r \u00e9rt\u00e9ket is k\u00e9pvisel\u0151 m\u0171vekkel, elismer\u00e9st \u00e9rdeml\u0151 st\u00edlussal: De Robertis, Chiarini. De teljesen \u00faj nevek is megjelentek: Lattuada, Visconti, Pozzi Bellini. Fiatalok, akikr\u0151l m\u00e1r els\u0151 pillant\u00e1sra nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy esz\u00fck \u00e1g\u00e1ban sincs be\u00e1llni a giccs vagy az \u00e1ltat\u00e1s mestereinek sor\u00e1ba. \u0150k azok, akik r\u00e9szben – vagy t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9szben – ugyancsak fiatal, hasonl\u00f3 eszm\u00e9ket hirdet\u0151 \u00e9s c\u00e9lokat k\u00f6vet\u0151 munkat\u00e1rsakkal sz\u00f6vetkezve komoly er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket tesznek az\u00e9rt, hogy \u00faj szellem\u0171 kutat\u00e1sokat folytassanak, egy\u00e9ni l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dot, saj\u00e1t m\u00f3dszert alak\u00edtsanak ki a val\u00f3s\u00e1g megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9re…<\/p>\n
<\/p>\n
47. Luchino Visconti di Modrone<\/p>\n
\u2026 Nagyon jelent\u0151s k\u00eds\u00e9rletnek l\u00e1tszik a most k\u00e9sz\u00fcl\u0151 Ossessione (Megsz\u00e1llotts\u00e1g), amelyben rem\u00e9lhet\u0151leg val\u00f3ban megm\u00e9rettetik az olaszoknak a filmnyelv meg\u00faj\u00edt\u00e1sa ir\u00e1nti elhivatotts\u00e1ga. Rendez\u0151je Luchino Visconti, munkat\u00e1rsai pedig k\u00f6r\u00fcltekint\u0151en kiv\u00e1lasztott fiatal m\u0171v\u00e9szek \u00e9s szakemberek. Ez a rendez\u0151 els\u0151 munk\u00e1ja. A tervek \u00e9s az elk\u00e9sz\u00fclt standfot\u00f3k azt sejtetik, hogy a film \u00e9ltet\u0151 forr\u00e1sa a realizmus lesz, teljes \u00f6sszhangban a tartalommal. A t\u00f6rt\u00e9net h\u00e1ttere haz\u00e1nk m\u00e9lyrehat\u00f3an \u00e9s emberk\u00f6zeli m\u00f3don felt\u00e9rk\u00e9pezett, szinte felt\u00e1rt egyik t\u00e1jegys\u00e9ge lesz. E h\u00e1tt\u00e9r el\u0151tt a val\u00f3 \u00e9let, csupa igaz, m\u00e1ssal nem helyettes\u00edthet\u0151 dolog jelenik meg: \u00fajra felfedezz\u00fck poros \u00fatjaink fanyar \u00edz\u00e9t, a tart\u00e1lykocsikat, a teheraut\u00f3kat, amelyek m\u00e9ly nyomokat hagynak az olasz f\u00f6ld\u00f6n, ahol egy benzink\u00fat sok ember sz\u00e1m\u00e1ra az \u00e9let c\u00e9lja lehet, ahol egy \u00fat menti vend\u00e9gl\u0151, egy kocsma pokol \u00e9s mennyorsz\u00e1g egyar\u00e1nt lehet. A pokol torn\u00e1c\u00e1n \u00e9lnek n\u00e9p\u00fcnk fiai, akikben a rosszon v\u00e9g\u00fcl m\u00e9gis gy\u0151zedelmeskedik a j\u00f3. V\u00e1ndorkeresked\u0151k \u00e9s szerel\u0151k, munk\u00e1t keres\u0151k \u00e9s pinc\u00e9rek teszik \u00e9letszer\u0171v\u00e9 a n\u00e9p hol tiszta, hol zaklatott \u00e9rzelmeinek t\u00fal\u00e1rad\u00e1s\u00e1t, v\u00e1ratlan \u00e9s felbecs\u00fclhetetlen \u00e9rt\u00e9k\u0171 nemeslelk\u0171s\u00e9g\u00e9t, a durva prolet\u00e1rszerelem, az element\u00e1ris d\u00fchkit\u00f6r\u00e9sek \u00e9s a testi szenved\u00e9s k\u00ednjait. Gino a b\u00facs\u00fak forgatag\u00e1ban, harmadoszt\u00e1ly\u00fa kup\u00e9inkban, az utakon vagy szeg\u00e9nyes szob\u00e1kban \u00e9li zord \u00e9let\u00e9t. A film szokatlan \u0151szintes\u00e9ggel sz\u00f3l az emberekhez, akik magukra ismerhetnek benne. Az olyan emberi l\u00e9nyek, akiknek von\u00e1sai \u00e9get\u0151en \u00e9s f\u00e1jdalmasan igazak, azok a teremtm\u00e9nyek, amilyenekhez hasonl\u00f3k a Megsz\u00e1lotts\u00e1gban kelnek \u00e9letre, bizony\u00e1ra nem tal\u00e1ln\u00e1k a hely\u00fcket, nem ker\u00fclhetn\u00e9k el az \u00fcres, sz\u00f6rny\u0171 retorik\u00e1t, ha \u00e9let\u00fcket a m\u0171termek festett, f\u00e9nyesre suvickolt d\u00edszletei k\u00f6z\u00f6tt kellene \u00e9lni\u00fck, ahol gyakran a m\u0171vis\u00e9g l\u00e1tszik a k\u00e9pzelet egyetlen lehets\u00e9ges sz\u00fclem\u00e9ny\u00e9nek, ahol nyoma sincs m\u00e1s, nagyobb elismer\u00e9st \u00e9rdeml\u0151 sz\u00e1nd\u00e9knak. \u00c1m ebben a filmben a m\u00e9g a szenved\u00e9ly, az \u00e1rul\u00e1s, a b\u0171n, a gonosz martal\u00e9k\u00e1ul is \u00f6nhib\u00e1jukon k\u00edv\u00fcl es\u0151, egyszer\u0171 teremtm\u00e9nyek \u2013 akik kegyelem\u00e9rt esedeznek az \u00e9ghez, amely \u00f6szt\u00f6n\u00f6s erk\u00f6lcsis\u00e9ggel, elemi igazs\u00e1g\u00e9rzettel ruh\u00e1zza fel, \u00edgy v\u00e9delmezi \u0151ket \u2013 val\u00f3di k\u00f6rnyezet\u00fckben mozognak. Igazi f\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt, igazi utakon \u00e9s mez\u0151k\u00f6n, igazi, sokat szenvedett, nyomor\u00fas\u00e1gos k\u00fclv\u00e1rosokban \u00e9lnek, ahol minden k\u0151, utcasarok, minden sik\u00e1tor \u00e9s udvar az ott \u00e9l\u0151k soha v\u00e9get nem \u00e9r\u0151, mindennapi k\u00fczdelmeinek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l mes\u00e9l, a legminim\u00e1lisabb hamis\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n
Azt is meg kell jegyezn\u00fcnk, hogy az ezekben a kem\u00e9ny \u00e9s realista elemekben rejl\u0151 expressz\u00edv lehet\u0151s\u00e9geket nem k\u00f6nny\u0171 \u00fagy kiakn\u00e1zni, hogy a retorika leghalv\u00e1nyabb gyan\u00faja se mer\u00fclhessen fel, ami a vizu\u00e1lis \u00e9kessz\u00f3l\u00e1sban vagy a t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1kba val\u00f3, ak\u00e1r be sem vallott belefeledkez\u00e9sben is megnyilv\u00e1nulhat. (Az ut\u00f3bbi b\u0171nbe gyakran m\u00e9g a legkit\u0171n\u0151bb francia filmek is beleesnek). Ezeknek a filmeknek az alkot\u00f3i egy\u00e9rtelm\u0171en a l\u00e9nyeg visszaad\u00e1sa mellett k\u00f6telezt\u00e9k el magukat. Engedik, hogy a dolgok \u00f6nmaguk\u00e9rt besz\u00e9ljenek, m\u00e9lyebb jelent\u00e9s\u00fck pedig \u00e9rintetlen\u00fcl, vagyis a val\u00f3s\u00e1gnak megfelel\u0151en a szem\u00fcnk el\u0151tt bontakozz\u00e9k ki.<\/p>\n
A v\u00e1rhat\u00f3 eredm\u00e9nyekt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl valljuk, hogy csak ez a sz\u00e1nd\u00e9k vez\u00e9relheti azokat, akik filmm\u0171v\u00e9szet\u00fcnket meg akarj\u00e1k \u00faj\u00edtani, akik meg akarj\u00e1k val\u00f3s\u00edtani ezt a szinte k\u00fcldet\u00e9sk\u00e9nt magunk el\u00e9 t\u0171z\u00f6tt feladatot.<\/p>\n
(Pietrangeli, Antonio: Az \u00faj olasz filmm\u0171v\u00e9szet fel\u00e9, In. Bianco e nero, 1942)<\/em><\/p>\n Igen sok \u00e9rv sz\u00f3l amellett, hogy a filmm\u0171v\u00e9szetet a legink\u00e1bb t\u00e1rsadalmi m\u0171v\u00e9szetnek tekints\u00fck, mind \u201eakt\u00edv\u201d, mind \u201epassz\u00edv\u201d \u00e9rtelemben, azoknak a hat\u00e1soknak \u00e9s el\u0151felt\u00e9teleknek a k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9ppen, amelyeket a mindenkori t\u00e1rsadalom gyakorol a filmi kifejez\u0151eszk\u00f6z\u00f6kre. Egy\u00e1ltal\u00e1n nem v\u00e9letlen teh\u00e1t, hogy az olasz filmm\u0171v\u00e9szet kultur\u00e1lis \u00e9s m\u0171v\u00e9szi szempontb\u00f3l legszerencs\u00e9sebb, leg\u00e9leter\u0151sebb szakasza egybeesik Olaszorsz\u00e1g leg\u00fajabb kori t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek t\u00e1rsadalmilag legnyitottabb, leghalad\u00f3bb szakasz\u00e1val. Ekkor sz\u00fcletik meg a neorealizmus, amely k\u00f6zvetlen\u00fcl a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, 1945-ben kezd\u0151dik, f\u00e9nykora pedig 1948-ig tart. Azok a t\u00e9nyez\u0151k, amelyek t\u00e1rsadalmi szinten a filmm\u0171v\u00e9szet \u00faj felfog\u00e1s\u00e1nak megfogalmaz\u00e1s\u00e1hoz, valamint az ennek a felfog\u00e1snak megfelel\u0151 \u00faj filmek megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9hez vezettek, f\u0151k\u00e9ppen a politikai l\u00e9gk\u00f6rb\u0151l, az igazs\u00e1g megismer\u00e9s\u00e9nek ig\u00e9ny\u00e9b\u0151l, az \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s v\u00e1gy\u00e1b\u00f3l \u00e9s rem\u00e9ny\u00e9b\u0151l eredtek. Ezek az \u00f6sszetev\u0151k v\u00e1ltoztatt\u00e1k meg gy\u00f6keresen Olaszorsz\u00e1got, mintha nem is ugyanaz a nemzet szenvedte volna el t\u00f6bb, mint h\u00fasz \u00e9ven \u00e1t a fasiszta diktat\u00far\u00e1t. A vesztes h\u00e1bor\u00fab\u00f3l kiker\u00fclt orsz\u00e1g a szenved\u00e9s, a gy\u00e1sz s\u00falyos \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t cipelte, gazdas\u00e1gilag t\u00f6nkrement, elpusztult orsz\u00e1g volt ez, amely s\u00falyos t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1k el\u0151tt \u00e1llt.<\/p>\n Ugyanakkor olyan orsz\u00e1g volt, amely az ellen\u00e1ll\u00e1si mozgalommal jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben levezekelte a h\u00fasz \u00e9ves fasiszta uralom alatt \u00f6nmaga \u00e9s m\u00e1sok ellen elk\u00f6vetett b\u0171neit, ily m\u00f3don jogot szerzett mag\u00e1nak ahhoz, hogy szil\u00e1rd hittel \u00e9s meg\u00fajult bizalommal n\u00e9zzen a j\u00f6v\u0151 el\u00e9…<\/p>\n Term\u00e9szetesen sok zavar, ellent\u00e9t, kisikl\u00e1s is jellemezte ezt az id\u0151szakot: olyan t\u00e9nyez\u0151k, amelyek \u00e1ltal\u00e1ban jellemzik a h\u00e1bor\u00fak ut\u00e1ni z\u0171rzavart… Az orsz\u00e1g \u00e1ltal\u00e1nos k\u00e9pe azonban pozit\u00edv volt. Megbukott a kir\u00e1lys\u00e1g, kiki\u00e1ltott\u00e1k a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1got, rendk\u00edv\u00fcl modern \u00e9s halad\u00f3 szellem\u0171 alkotm\u00e1nyt vezettek be. Megkezd\u0151dtek a helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1si munk\u00e1latok. Ezekben az \u00e9vekben nyerte vissza l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t sok olyan eszme \u00e9s kultur\u00e1lis elk\u00e9pzel\u00e9s, amelyt\u0151l a fasizmus konzervat\u00edv, kiz\u00e1r\u00e1sos l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben m\u00e9g az \u00e9rtelmis\u00e9gi k\u00f6r\u00f6k is el voltak tiltva…<\/p>\n Gy\u00fajt\u00f3 hat\u00e1s\u00fa, humorral \u00e1tsz\u0151tt, e l\u00e1zas id\u0151szak minden probl\u00e9m\u00e1j\u00e1ra \u00e9rz\u00e9kenyen reag\u00e1l az els\u0151 film, amelyet 1945-ben m\u00e1r a szabad Olaszorsz\u00e1gban forgattak: Roberto Rossellini R\u00f3ma ny\u0171t v\u00e1rosa. A film a val\u00f3s\u00e1got a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb, ideol\u00f3giai \u00e9s erk\u00f6lcsi, k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151, kollekt\u00edv \u00e9s egy\u00e9ni \u00f6sszetev\u0151iben mutatja be. Cselekm\u00e9nye a n\u00e9met csapatokt\u00f3l megsz\u00e1llt v\u00e1rosban j\u00e1tsz\u00f3dik. F\u0151szerepl\u0151je R\u00f3ma legszeg\u00e9nyebb, legv\u00e9dtelenebb n\u00e9pe, amely azonban t\u00f6bb em\u00acbers\u00e9get, a l\u00e1zad\u00e1sra t\u00f6bb spont\u00e1n k\u00e9pess\u00e9get tan\u00fas\u00edt, mint a t\u00f6bbi polg\u00e1r. A k\u00fclv\u00e1ros z\u00e1rt vil\u00e1ga ez. A rendez\u0151 r\u00e9szv\u00e9ttel n\u00e9zi \u00e9s mes\u00e9li el az egyszer\u0171 emberek mindennapi gondjait, a b\u00e9ke \u00e9s a felszabadul\u00e1s ut\u00e1ni v\u00e1gy\u00e1t. Ez a vil\u00e1g m\u00e9g m\u00e9lyebb \u00e9rtelmet kap egy h\u00fasv\u00e9r, egyben szimbolikus egyszer\u0171 asszony szerepeltet\u00e9s\u00e9vel. Hozz\u00e1 hasonl\u00f3 val\u00f3s\u00e1ger\u0151vel mutat be a film k\u00e9t, szint\u00e9n szimbolikus alakot, egy papot \u00e9s egy kommunist\u00e1t, mindketten a fasizmus ellen harcolnak. B\u00e1r hit\u00fck, ideol\u00f3gi\u00e1juk k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, abban a t\u00f6rt\u00e9nelmi korszakban a mor\u00e1lis elutas\u00edt\u00e1st \u00e9s a politikai d\u00f6nt\u00e9st illet\u0151en m\u00e9gis hasonl\u00f3 utat j\u00e1rtak be. A h\u00e1rom f\u0151szerepl\u0151 hal\u00e1la azonban m\u00e9gsem tragikus \u00e9s pesszimista l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dr\u00f3l tan\u00faskodik: Rossellini azt hirdeti, hogy minden k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt van lehet\u0151s\u00e9g a gonosz elleni harcra…<\/p>\n A R\u00f3ma ny\u00edlt v\u00e1ros \u00e9rdemei \u00e9s \u00fatmutat\u00e1sai mindenekel\u0151tt a st\u00edlusban gy\u00f6kereznek, amelyet Rossellini \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen tal\u00e1lt meg, \u00e9s amely harmonikusan egyes\u00edti mag\u00e1ban az arcj\u00e1t\u00e9kkal \u00e9s gesztusokkal kifejezett realista \u201etartalmat\u201d \u00e9s az elbesz\u00e9l\u00e9s l\u00edrais\u00e1g\u00e1t. Ez abb\u00f3l fakad, hogy a rendez\u0151 val\u00f3s\u00e1gos helyzeteket \u00e9s val\u00f3di \u00e9rz\u00e9seket kapcsol \u00f6ssze, eltekintve n\u00e9h\u00e1ny terjeng\u0151s jelenett\u0151l, amelyben t\u00fal nagy hangs\u00falyt kap a pszichologiz\u00e1l\u00e1s… A film \u2013 r\u00e9szben a rendez\u0151 sz\u00e1nd\u00e9ka, r\u00e9szben objekt\u00edv k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek miatt (a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n valamennyi filmst\u00fadi\u00f3 romokban hevert) \u2013 szak\u00edt a filmes elbesz\u00e9l\u00e9s konvencion\u00e1lis m\u00f3djaival, s \u00faj kifejez\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geket is felfedez. Els\u0151sorban az utca \u00e9let\u00e9vel val\u00f3 k\u00f6zvetlen kapcsolatot, ennek az \u00e9letnek a lehet\u0151 legteljesebb visszaad\u00e1s\u00e1t. A filmen teh\u00e1t a mindennapi \u00e9let k\u00e9pei jelennek meg, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy sz\u00e9pek-e vagy cs\u00fany\u00e1k. Szemben a fasiszta korszak filmjeivel, amelyek megg\u00e1tolt\u00e1k a n\u00e9z\u0151t abban, hogy a val\u00f3s\u00e1gos t\u00e9nyeket megismerje… A neorealizmus azonban nemcsak egy rendez\u0151i csoport \u00e1ltal megval\u00f3s\u00edtott, szabadon v\u00e1lasztott kifejez\u00e9si forma volt, hanem kultur\u00e1lis \u00e9s erk\u00f6lcsi \u201esz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g\u201d is, amely abb\u00f3l a k\u00fcl\u00f6nleges t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzetb\u0151l \u00e9s abb\u00f3l a k\u00fcl\u00f6nleges politikai l\u00e9gk\u00f6rb\u0151l fakadt, amelyet az antifasizmus teremtett meg a h\u00e1bor\u00fa alatt \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n. Fel\u00e9bresztette n\u00e9h\u00e1ny fog\u00e9konyabb m\u0171v\u00e9sz (rendez\u0151, \u00edr\u00f3, fest\u0151, stb.) lelkiismeret\u00e9t, \u00e9s arra k\u00e9sztette \u0151ket, hogy megfigyeljenek, d\u00f6ntsenek, b\u00edr\u00e1ljanak, r\u00e9szt vegyenek egy \u00faj t\u00e1rsadalom, \u00e9s t\u00e1gabb \u00e9rtelemben egy \u00faj kult\u00fara megteremt\u00e9s\u00e9ben, amely sok neh\u00e9zs\u00e9g k\u00f6zepette a r\u00e9gi t\u00e1rsadalom romjain sz\u00fcletett meg. Csak k\u00f6zvetlen\u00fcl a h\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 id\u0151szakban \u00e9rnek meg azonban azok az – objekt\u00edv \u00e9s szubjekt\u00edv – felt\u00e9telek, amelyek a neorealista ars poetica (ma m\u00e1r azt is mondhatn\u00e1nk: etika) teljes kibontakoz\u00e1s\u00e1hoz vezetnek.<\/p>\n Rossellini 1946-ban egy m\u00e1sik filmmel, a Pais\u00e1val is gazdag\u00edtotta az olasz filmm\u0171v\u00e9szetet. Ez a film m\u0171v\u00e9szi szempontb\u00f3l magasabb sz\u00ednvonal\u00fa a R\u00f3ma ny\u00edlt v\u00e1rosn\u00e1l, \u00e9s Rossellini nemcsak m\u00e9ly\u00edti \u00e9s pontosabb\u00e1 teszi a neorealista szeml\u00e9letm\u00f3dot, hanem a megismer\u00e9s \u00e9s a kifejez\u00e9s magasabb szintj\u00e9re is eljut vele. (A nem sokkal k\u00e9s\u0151bb k\u00e9sz\u00fclt Vihar el\u0151tt c\u00edm\u0171 Visconti-filmmel egy\u00fctt, amely azonban mind strukt\u00far\u00e1j\u00e1t, mind ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t tekintve nagym\u00e9rt\u00e9kben elt\u00e9r Rossellini filmj\u00e9t\u0151l.)<\/p>\n A Pais\u00e1 Olaszorsz\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletein j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 hat epiz\u00f3db\u00f3l \u00e1ll. A sz\u00f6vets\u00e9ges hadsereg el\u0151renyomul\u00e1s\u00e1nak \u00e1llom\u00e1sait k\u00f6veti v\u00e9gig Szic\u00edli\u00e1t\u00f3l \u00c9szakig. Az elbesz\u00e9l\u00e9sek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba az eg\u00e9sz n\u00e9pet \u00e1ll\u00edtja, szenved\u00e9seivel, visszaszerzett emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1val. A t\u00f6bbnyire nem hivat\u00e1sos sz\u00edn\u00e9szek alkalmaz\u00e1sa, az elbesz\u00e9l\u00e9s dokumentarizmusa, a k\u00eds\u00e9r\u0151 sz\u00f6veg egyszer\u0171 \u00e9s l\u00e9nyegret\u00f6r\u0151 mivolta, Rossellini szeml\u00e9let\u00e9nek tisztess\u00e9ge kiemelked\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171v\u00e9 teszik a filmet…<\/p>\n Ugyanabban az \u00e9vben, amikor Rossellini remekm\u0171ve megsz\u00fcletett, n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1s rendez\u0151 is az ellen\u00e1ll\u00e1si mozgalom tematik\u00e1j\u00e1hoz fordult, s b\u00e1r filmjeik messze elmaradnak a Pais\u00e1 m\u00f6g\u00f6tt, m\u00e9gis \u00e9rz\u00e9keltetni tudj\u00e1k, hogy az olasz n\u00e9p t\u00f6bbs\u00e9ge mennyire fontosnak tartotta a partiz\u00e1n-harcokat – m\u00e1r a katonai \u00e9s politikai fordulat el\u0151tt is. Ezek k\u00f6z\u00fcl a rendez\u0151k k\u00f6z\u00fcl meg kell eml\u00edten\u00fcnk Aldo Vergano nev\u00e9t, aki legjobb filmj\u00e9ben, a M\u00e9gis felkel a napban megpr\u00f3b\u00e1lta \u2013 ha nem is mindig a legteljesebb sikerrel \u2013 bemutatni a megsz\u00e1llt Olaszorsz\u00e1g t\u00e1rsadalmi \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t, a legals\u00f3bb n\u00e9pr\u00e9tegekt\u0151l a fels\u0151bb oszt\u00e1lyokig…<\/p>\n A neorealista k\u00e1nonok szerint sok olyan film is k\u00e9sz\u00fclt, amely az \u00faj olasz t\u00e1rsadalom felfedez\u00e9s\u00e9t t\u0171zte ki c\u00e9lul, b\u00e1tors\u00e1gt\u00f3l \u00e9s humanizmust\u00f3l \u00e1thatva vetette fel a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni helyzet sz\u00e1mtalan probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t. 48. Vittorio de Sica<\/p>\n A Fi\u00fak a r\u00e1cs m\u00f6g\u00f6tt elhagyott gyerekekr\u0151l sz\u00f3l, akik k\u00e9nytelenek lemondani a gyermekkor \u00e1lmair\u00f3l, az ellens\u00e9ges k\u00f6rnyezet hat\u00e1s\u00e1ra k\u00e9nytelenek \u00f6nz\u0151v\u00e9, kegyetlenn\u00e9 v\u00e1lni. A dr\u00e1mai mag \u00e9ppen abban a kib\u00e9k\u00edthetetlen ellent\u00e9tben rejlik, hogy az \u00e9letkorukban term\u00e9szetes \u00e9let\u00f6r\u00f6m helyett szembes\u00fclni\u00fck kell a kegyetlen val\u00f3s\u00e1ggal: a romok, a z\u0171rzavar, a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni olasz t\u00e1rsadalom a k\u00fcls\u0151 megjelen\u00e9si form\u00e1ja annak a rombol\u00e1snak, amelyet a h\u00e1bor\u00fa \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 helyzet az \u201eutcak\u00f6lyk\u00f6k\u201d lelk\u00e9ben okozott. A t\u00e9m\u00e1hoz adekv\u00e1t kifejez\u00e9si forma t\u00e1rsul. De Sica hiteles k\u00e9pet ad egyfel\u0151l a t\u00e1rsadalomr\u00f3l, m\u00e1sfel\u0151l szerepl\u0151i l\u00e9lektani \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l, a film hangneme el\u00e9gikus, olykor ironikus, \u00e1m a szentimentalizmus hib\u00e1j\u00e1ba csak nagyon ritk\u00e1n esik…<\/p>\n Ahhoz azonban, hogy teljesen meggy\u0151z\u0151 eredm\u00e9nyt kapjunk, el kell \u00e9rkezn\u00fcnk Luchino Viscontihoz, aki hossz\u00fa, sz\u00ednh\u00e1zi rendez\u00e9ssel t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151 ut\u00e1n t\u00e9rt vissza a filmrendez\u00e9shez a Vihar el\u0151tt c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9vel (1948) Ez a kiemelked\u0151 film nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 teszi a rendez\u0151nek azt a sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t, hogy a neorealizmust er\u0151teljesebb\u00e9 tegye, egyr\u00e9szt azzal, hogy a kult\u00fara k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lja fel, m\u00e1sr\u00e9szt azzal, hogy hat\u00e1rozott szoci\u00e1lpolitikai elemz\u00e9st ad a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. A film nemcsak filmm\u0171v\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9kei miatt jelent\u0151s, hanem az\u00e9rt is, mert \u00faj utat nyit a neorealizmusban. Visconti eszt\u00e9tikailag \u00e9s ideol\u00f3giailag egyar\u00e1nt m\u00e1sokn\u00e1l nagyobb \u00f6ntudatoss\u00e1ggal k\u00e9sz\u00edti filmjeit. Jelen esetben t\u00e9m\u00e1j\u00e1t egy XIX. sz\u00e1zadi verista reg\u00e9nyb\u0151l, Giovanni Verga A Malavoglia csal\u00e1d c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9b\u0151l mer\u00edti. A Vihar el\u0151tt azoknak a harcoknak \u00e9s veres\u00e9geknek a \u201ereg\u00e9nye\u201d, amelyeket egy szeg\u00e9ny szic\u00edliai hal\u00e1szcsal\u00e1d v\u00e1llal az\u00e9rt, hogy megszabaduljon a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1st\u00f3l…<\/p>\n Az \u201eideol\u00f3gia\u201d \u00e9s a film \u201enyelvezete\u201d k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen kieg\u00e9sz\u00edti egym\u00e1st. Ebben az egys\u00e9gben, amely kifejez\u00e9sbeli \u00e9retts\u00e9g \u00e9s kultur\u00e1lis felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g gy\u00fcm\u00f6lcse, keresend\u0151k a film legl\u00e9nyegesebb, \u00faj\u00edt\u00f3 saj\u00e1toss\u00e1gai…<\/p>\n De Sica (\u00e9s Zavattini) az ugyancsak 1948-as Biciklitolvajokkal ism\u00e9t bizonys\u00e1got tesz arr\u00f3l, milyen szerencs\u00e9s k\u00e9zzel tud be\u00e1gyazni egy egy\u00e9ni sorsot a t\u00e1rsadalom sz\u00f6vet\u00e9be, s hogy milyen remek\u00fcl kiv\u00e1lasztott jelenetekkel tudja jellemezni az adott t\u00e1rsadalmat, mik\u00f6zben filmst\u00edlusa saj\u00e1t v\u00e9rm\u00e9rs\u00e9klet\u00e9t \u00e9s lelki\u00e1llapot\u00e1t is h\u0171en t\u00fckr\u00f6zi.<\/p>\n De Sica mondanival\u00f3j\u00e1t egyszer\u0171en, k\u00f6zvetlen\u00fcl, de mindig m\u00e9lys\u00e9ges emberi egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9ssel fejezi ki. A szerepl\u0151k \u00e9s a k\u00f6rnyezet, a szerepl\u0151k egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatainak bemutat\u00e1sa \u2013 b\u00e1r a rendez\u0151 n\u00e9ha t\u00falzott apr\u00f3l\u00e9koss\u00e1ggal dolgoz ki egy-egy kev\u00e9sb\u00e9 l\u00e9nyeges epiz\u00f3dot \u2013 rendk\u00edv\u00fcl pontos \u00e9s k\u00f6zvetlen, \u00edgy a bemutatott dr\u00e1ma \u201ekomment\u00e1r\u201d n\u00e9lk\u00fcl is pontosan jelenik meg. Ez a dr\u00e1ma a munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g trag\u00e9di\u00e1ja, amit m\u00e9g keservesebb\u00e9 tesz az elidegened\u00e9s, amiben a f\u0151szerepl\u0151 a t\u00e1rsadalom k\u00f6z\u00f6nye k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u00e9lni k\u00e9nyszer\u00fcl. A filmben nincsenek m\u00e1sodlagos jelent\u00e9sek, mindent kimond, mindent premier pl\u00e1nba \u00e1ll\u00edt…<\/p>\n Rossellini is 1948-ban k\u00e9sz\u00edti el N\u00e9metorsz\u00e1g nulla \u00e9v c\u00edm\u0171 filmj\u00e9t, amely els\u0151 pillant\u00e1sra mintha nem a R\u00f3ma ny\u00edlt v\u00e1ros vagy a Pais\u00e1 m\u00f3dszereit k\u00f6vetn\u00e9, pedig l\u00e9nyeg\u00e9ben ugyanazt az utat j\u00e1rja. A film h\u0171en ad vissza egy, az olasz \u00e9lett\u0151l annyira t\u00e1vol es\u0151 val\u00f3s\u00e1got, a legy\u0151z\u00f6tt, feld\u00falt, megal\u00e1zott N\u00e9metorsz\u00e1g val\u00f3s\u00e1g\u00e1t. Ahol csak annak volt joga a norm\u00e1lis \u00e9lethez, aki a h\u00e1bor\u00fat\u00f3l \u00e9s a n\u00e1cizmust\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00fcl kapott \u00e1llati szintre s\u00fcllyedt \u00e9s a mindent \u00e1that\u00f3 korrupci\u00f3hoz alkalmazkodott… A N\u00e9metorsz\u00e1g nulla \u00e9v a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s filmje, tiszta, fesz\u00fclts\u00e9gt\u0151l vibr\u00e1l\u00f3 m\u0171, \u00e9s szinte el\u0151re jelzi Rossellini eszt\u00e9tikai \u00e9s mindenekel\u0151tt mor\u00e1lis – \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek ir\u00e1nyv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t. A rendez\u0151 ett\u0151l a filmt\u0151l kezdve m\u00f3dos\u00edtja kutat\u00e1sai ir\u00e1ny\u00e1t, \u00e9s a l\u00e9lek bels\u0151 vil\u00e1g\u00e1nak, a mag\u00e1n\u00e9let szf\u00e9r\u00e1inak \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ban ism\u00e9t el\u0151fut\u00e1rr\u00e1 v\u00e1lik. Mindink\u00e1bb arra t\u00f6rekszik, hogy a gesztusok, apr\u00f3 kis mozdulatok, a k\u00f6zbeiktatott csend r\u00e9v\u00e9n \u201evizualiz\u00e1lja\u201d az emberi l\u00e9lek bels\u0151 \u00e9s legtitkosabb r\u00e9tegeit, valamint azokat a v\u00e1ltoz\u00e1sokat, amelyeket a k\u00f6rnyezettel val\u00f3 kapcsolat megv\u00e1ltoz\u00e1sa az ember lelke m\u00e9ly\u00e9ben el\u0151id\u00e9zett…<\/p>\n 1948-ban tet\u0151 al\u00e1 ker\u00fcl az el\u0151z\u0151 \u00e9vben m\u00e1r elind\u00edtott politikai terv, amely az olasz k\u00f6z\u00e9letben d\u00f6nt\u0151 l\u00e9p\u00e9st vagy pontosabban megh\u00e1tr\u00e1l\u00e1st jelent, \u00e9s r\u00e1nyomja a b\u00e9lyeg\u00e9t az elk\u00f6vetkez\u0151 t\u00edz \u00e9vre: ez a \u201ecentrist\u00e1k\u201d gy\u0151zelme, amit a v\u00e1laszt\u00e1si eredm\u00e9nyek hoztak azut\u00e1n, hogy a kereszt\u00e9nydemokrat\u00e1k kiz\u00e1rt\u00e1k a korm\u00e1nyb\u00f3l a baloldali p\u00e1rtokat. Az olasz t\u00e1rsadalomban ez az \u00faj konszolid\u00e1lt \u00fat mag\u00e1val hozza az antifasiszta front sz\u00e9thull\u00e1s\u00e1t (\u00e9s ezzel egy\u00fctt a neorealizmus f\u0151 ideol\u00f3giai forr\u00e1s\u00e1nak a meggyeng\u00fcl\u00e9s\u00e9t), a \u201enemzeti egys\u00e9g\u201d poli\u00actik\u00e1j\u00e1nak terv\u00e9vel val\u00f3 v\u00e9gleges szak\u00edt\u00e1st. Az orsz\u00e1g k\u00e9t szemben\u00e1ll\u00f3 t\u00e1borra szakad.<\/p>\n Mindebb\u0151l term\u00e9szetesen az k\u00f6vetkezik, hogy megn\u0151 a t\u00e1rsadalmi \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9sek sz\u00e1ma, \u00e9s \u00e9rezhet\u0151en megv\u00e1ltozik az a bizalmat sug\u00e1rz\u00f3 l\u00e9gk\u00f6r, amely a h\u00e1bor\u00fa befejez\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151 id\u0151szakot jellemezte.<\/p>\n Az \u00f6tvenes \u00e9vekben Olaszorsz\u00e1g, amely eddig t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9szben mez\u0151gazdas\u00e1gi orsz\u00e1g volt, \u00e1talakul ipari orsz\u00e1gg\u00e1, az eddig is l\u00e9tez\u0151 egyenetlens\u00e9gek azonban nem sz\u0171nnek meg: \u00c9szak (amely egyre jobban gazdagodik) \u00e9s D\u00e9l k\u00f6z\u00f6tt (amely egyre jobban a szeg\u00e9nys\u00e9gbe s\u00fcllyed), v\u00e1ros \u00e9s falu k\u00f6z\u00f6tt, a vagyonos kevesek \u00e9s a nincstelen t\u00f6bbs\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt. A demokratikus t\u00f6rv\u00e9nyeket az uralomra ker\u00fclt centrist\u00e1k ink\u00e1bb alibik\u00e9nt haszn\u00e1lj\u00e1k (ha el nem \u00e1rulj\u00e1k), nem pedig arra, hogy a k\u00f6zj\u00f3l\u00e9tet fejlessz\u00e9k.<\/p>\n Az \u00f6tvenes \u00e9vek m\u00e9g fel\u00e9p\u00edtm\u00e9nyi szinten is csupa negat\u00edv von\u00e1st mutat, mozdulatlans\u00e1got, sz\u0171k l\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u0171 klerikalizmust, sz\u00fcrkes\u00e9get, r\u00f6vidl\u00e1t\u00e1st. Ezek az \u00e9vek majdnem elveszett \u00e9vek az olasz t\u00e1rsadalom eg\u00e9sze sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n Ha automatikusan k\u00f6zvetlen kapcsolatot \u00e1llap\u00edtan\u00e1nk meg az olasz t\u00e1rsadalom visszafejl\u0151d\u00e9se \u00e9s a neorealizmus hanyatl\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt – ami \u00e9ppen ebben az id\u0151szakban v\u00e1lik egyre nyilv\u00e1nval\u00f3bb\u00e1 -, a mechanikus determinizmus, a vulg\u00e1rszociol\u00f3gia hib\u00e1j\u00e1ba esn\u00e9nk. De ha dialektikusan n\u00e9zz\u00fck a dolgokat, k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy az alap \u00e9s fel\u00e9p\u00edtm\u00e9ny kapcsolat\u00e1t a filmek rendszerint jobban \u00e9rz\u00e9keltetik a politikailag merevebb id\u0151kben, mint m\u00e1s m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gak, mert a filmgy\u00e1rt\u00e1s ipar is (\u00e9s mint ilyen, az alap \u00e9s a fel\u00e9p\u00edtm\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tt foglal helyet). Meg azt\u00e1n az\u00e9rt is, mert a politikai hatalom a filmeket, \u00e9ppen nagy t\u00e1rsadalmi hat\u00e1suk miatt, jobban ellen\u0151rz\u00e9se alatt tartja, fejl\u0151d\u00e9s\u00fcket el\u0151mozd\u00edthatja vagy elfojthatja. A neorealizmus, \u00e9ppen azon er\u0151fesz\u00edt\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben, hogy az olasz t\u00e1rsadalomban t\u00f6rt\u00e9ntekkel szinkronban maradjon, ha nem is \u00e1llt kimondottan a sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban, egyre ink\u00e1bb politikai arculatot \u00f6lt\u00f6tt. \u00c9s ez majdnem mindig progressz\u00edv volt, \u00e9ppen az\u00e9rt, mert a rendez\u0151k akt\u00edvan fordultak a t\u00e1rsadalmi tematika fel\u00e9, ezzel egyre t\u00f6bb kellemetlen percet szereztek azoknak, akiket m\u00e1s, s\u0151t ezekkel ellent\u00e9tes sz\u00e1nd\u00e9kok vezettek. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a neorealizmus v\u00e9delmez\u0151i \u00e9s ellenfelei k\u00f6z\u00f6tt fell\u00e1ngolt kultur\u00e1lis harcban t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9szben ideol\u00f3giai-politikai indokok \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcltek a m\u0171v\u00e9szi \u00e9s kifejez\u0151 eszk\u00f6z\u00f6k rov\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n Mindez, b\u00e1r sz\u00fcks\u00e9ges \u00e9s elker\u00fclhetetlen volt, m\u00e9gis g\u00e1tolta a neorealizmus rendez\u0151it \u00e9s teoretikusait abban, hogy megfelel\u0151 komolys\u00e1ggal hozz\u00e1fogjanak az imm\u00e1r halaszthatatlan \u00f6nkritik\u00e1hoz, rev\u00edzi\u00f3 al\u00e1 vegy\u00e9k saj\u00e1t kifejez\u0151 eszk\u00f6zeiket, kultur\u00e1lis koordin\u00e1t\u00e1ikat \u00e9s t\u00e1rsadalmi szerep\u00fcket. A neorealizmus v\u00e1ls\u00e1g\u00e1t ez az elmaradt szembes\u00fcl\u00e9s is el\u0151id\u00e9zte, de m\u00e1s k\u00fcls\u0151 okok is, amelyek a neorealist\u00e1kat arra k\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k, hogy a kult\u00farpolitik\u00e1jukat v\u00e9d\u0151 poz\u00edci\u00f3kat tarts\u00e1k fontosabbaknak. Er\u0151s volt a cenz\u00fara is. Egyre t\u00f6bb olyan terv volt, amelyet nem lehetett megval\u00f3s\u00edtani.<\/p>\n Mindez egyre jobban n\u00f6velte a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gt\u0151l val\u00f3 elt\u00e1volod\u00e1st, \u00e9s egyre jobban behatolt a filmekbe. A n\u00e9z\u0151k m\u00e1r nem a probl\u00e9m\u00e1k \u201e\u00fajb\u00f3li felfedez\u00e9s\u00e9re\u201d t\u00f6rekedtek, ink\u00e1bb a probl\u00e9m\u00e1kt\u00f3l val\u00f3 \u201emenek\u00fcl\u00e9st\u201d v\u00e1lasztott\u00e1k. (Ennek a felfog\u00e1snak kedvezett az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny is, hogy az olasz filmpiacon \u00f3ri\u00e1si sz\u00e1mban jelentek meg a hollywoodi filmek). \u00cdgy a h\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 \u201ekiv\u00e9teles\u201d id\u0151szak ut\u00e1n fokozatosan visszat\u00e9rnek a \u201enorm\u00e1lis \u00e9lethez\u201d.<\/p>\n Ezek a k\u00fcls\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek is hozz\u00e1j\u00e1rultak a neorealizmus v\u00e1ls\u00e1g\u00e1hoz \u00e9s hanyatl\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n De a mozgalom hanyatl\u00e1sa bels\u0151 okokb\u00f3l is fakadt. Nem volt megfelel\u0151 a kultur\u00e1lis h\u00e1tt\u00e9r, az ideol\u00f3giai alapok gyeng\u00e9k voltak, a neorealist\u00e1kban nem volt meg az a k\u00e9pess\u00e9g, hogy b\u0151v\u00edts\u00e9k \u201enyelvi, kifejez\u00e9sbeli\u201d kutat\u00e1saikat. A neorealizmusb\u00f3l hi\u00e1nyzott az akarat vagy a k\u00e9pess\u00e9g, hogy a saj\u00e1t kultur\u00e1lis \u00e9s ideol\u00f3giai felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g\u00fcket \u00faj szellemi \u00e1ramlatokkal is al\u00e1t\u00e1massz\u00e1k, ahogyan erre sz\u00fcks\u00e9g lett volna. Lehet\u0151s\u00e9g is volt r\u00e1, hiszen az olasz kult\u00far\u00e1ban akkor m\u00e1r \u00faj \u201eeszm\u00e9k\u201d is \u201epolg\u00e1rjogot\u201d nyertek, \u00e9s beleker\u00fcltek a kultur\u00e1lis \u00e9let v\u00e9rkering\u00e9s\u00e9be. (Gondoljunk csak arra, hogy szabad utat kapott mindenekel\u0151tt a marxizmus, de az egzisztencializmus, a szociol\u00f3giai \u00e9s pszichoanal\u00edzis is) Ezenk\u00edv\u00fcl a neorealizmus nem annyira lustas\u00e1gb\u00f3l, mint ink\u00e1bb \u00f6nel\u00e9g\u00fclts\u00e9gb\u0151l lemondott arr\u00f3l, hogy tudatosabb kifejez\u00e9sm\u00f3dra t\u00f6rekedj\u00e9k az\u00e1ltal, hogy elgondolkozik st\u00edlus\u00e1nak, \u201enyelvezet\u00e9nek\u201d saj\u00e1toss\u00e1gain \u00e9s korl\u00e1tain. Nemcsak az\u00e9rt, hogy ezt a nyelvezetet min\u0151s\u00e9gileg jobb\u00e1 tegye \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3s fok\u00e1t n\u00f6velje, hanem az\u00e9rt is, hogy megszabaduljon azokt\u00f3l a puszt\u00edt\u00f3 bacilusokt\u00f3l, amelyek egyr\u00e9szt poetic\u00e1j\u00e1ban, m\u00e1sr\u00e9szt \u201est\u00edlus\u00e1ban\u201d rejlettek.<\/p>\n Teh\u00e1t bels\u0151 oka is volt annak, hogy a neorealizmus hanyatl\u00e1snak indult, \u00e9s \u00e1tadta a hely\u00e9t m\u00e1s filmst\u00edlusoknak, m\u00e1s filmfelfog\u00e1soknak, maga pedig egyfajta \u00f6npuszt\u00edt\u00e1si folyamat k\u00f6vetkezt\u00e9ben visszafejl\u0151d\u00f6tt. Ekkor m\u00e1r igen gyakran v\u00e1lik modoross\u00e1, sztereotip formul\u00e1kat k\u00f6vet, \u00e9s ami m\u00e9g s\u00falyosabb hiba, egyre nagyobb teret enged a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 izmusoknak: a populizmusnak, a kr\u00f3nikizmusnak (az esem\u00e9nyek t\u00e9nyszer\u0171 elbesz\u00e9l\u00e9se), a provincializmusnak, a dialektizmusnak (nyelvj\u00e1r\u00e1si saj\u00e1toss\u00e1gok), a szentimentalizmusnak, teh\u00e1t mindazon \u201ehullad\u00e9knak\u201d, amit megtal\u00e1lhatunk az \u00fan. \u201ekis\u201d neorealizmus filmjeiben, \u00e9s aminek nyomai olykor fellelhet\u0151k az el\u0151z\u0151 korszak legjobban siker\u00fclt \u00e9s legreprezentat\u00edvabb filmjeiben is, amikor a neorealizmus az olasz filmm\u0171v\u00e9szetben m\u00e9g d\u00f6nt\u0151en pozit\u00edv \u00e9s b\u0151 term\u00e9st hoz\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s kultur\u00e1lis t\u00e9nyez\u0151k\u00e9nt szerepelt.<\/p>\n \u00c9s ha most visszat\u00e9r\u00fcnk arra, amit Rossellinir\u0151l kor\u00e1bban mondtunk, jobban meg\u00e9rtj\u00fck Rossellini t\u00fcrelmetlens\u00e9g\u00e9t \u00e9s (m\u0171v\u00e9szi szempontb\u00f3l) t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171 elt\u00e1volod\u00e1s\u00e1t egy olyan ars poetic\u00e1t\u00f3l, vagy jobban mondva egy olyan ars poetica mindig ism\u00e9tl\u0151d\u0151 t\u00e9m\u00e1it\u00f3l \u00e9s m\u00f3dszereit\u0151l, amely hanyatl\u00e1sakor m\u00e1r csak klis\u00e9ket haszn\u00e1lt fel (noha az \u0151 sz\u00e1m\u00e1ra is k\u00e9nyelmesebb lett volna tov\u00e1bb haladni a j\u00e1rt \u00faton, mint kil\u00e9pni a sorb\u00f3l). \u00c9s nemcsak ez volt az egyetlen ok: a megv\u00e1ltozott t\u00e1rsadalmi helyzet, a m\u00e1sfajta kultur\u00e1lis \u00e9s ideol\u00f3giai l\u00e9gk\u00f6r, az embereket s\u00fajt\u00f3 v\u00e1ls\u00e1gos \u00e9s elt\u00e9velyed\u00e9sre k\u00e9sztet\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, amelyek egyform\u00e1n \u00e9rintett\u00e9k mint egy\u00e9nt \u00e9s mint a t\u00e1rsadalom tagj\u00e1t, \u00faj probl\u00e9m\u00e1kat vetettek fel. Ezek \u00f6szt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k arra Rossellinit, hogy fel\u00fclvizsg\u00e1lja a val\u00f3s\u00e1gr\u00f3l alkotott v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t, az\u00e9rt, hogy mind az \u201eemberi\u201d, mind a \u201et\u00e1rsadalmi\u201d val\u00f3s\u00e1g rejtettebb, kev\u00e9sb\u00e9 ismert ter\u00fcleteit felt\u00e1rhassa.<\/p>\n Rossellini teh\u00e1t l\u00e9nyeg\u00e9ben h\u0171 maradt saj\u00e1t realista elhivatotts\u00e1g\u00e1hoz, \u00e9s csak az\u00e9rt hagyta ott a k\u00fczd\u0151teret, hogy \u00faj tartalmak \u00e9s kifejez\u0151 form\u00e1k ter\u00fclet\u00e9n v\u00edvja meg a maga harc\u00e1t. Visconti m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vig k\u00f6veti a neorealista ir\u00e1nyzatot, de egyre jobban t\u00e1g\u00edtja hat\u00e1rait, m\u00e1s m\u0171v\u00e9szi \u00e9s kultur\u00e1lis tapasztalatokkal kieg\u00e9sz\u00edtve azt. Ezzel szemben De Sica \u00e9s Zavattini a mozgalom legh\u0171s\u00e9gesebb k\u00f6vet\u0151i lesznek, s\u0151t preszt\u00edzs\u00fckn\u00e9l \u00e9s \u201etekint\u00e9ly\u00fckn\u00e9l\u201d fogva annak legjelent\u0151sebb k\u00e9pvisel\u0151iv\u00e9, a neorealizmus j\u00f3- \u00e9s balsors\u00e1nak legf\u0151bb felel\u0151seiv\u00e9 v\u00e1lnak. A t\u00f6bbi rendez\u0151 filmjei tov\u00e1bbra is arr\u00f3l \u00e1rulkodnak, hogy kisebb vagy nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben ad\u00f3sai a neorealizmusnak.<\/p>\n A neorealizmus hanyatl\u00e1sa nem mutatkozik meg azonnal. Term\u00e9szetes, hogy sem a szerz\u0151k, sem a kritikusok nem vesznek r\u00f3la azonnal tudom\u00e1st. M\u00e9g j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vig felv\u00e1ltva sz\u00fcletnek j\u00f3 filmek (egyre ritk\u00e1bban), \u00e9s (egyre gyakrabban) k\u00f6zepes szint\u0171 filmek, de a mozgalom tov\u00e1bbra is az olasz filmgy\u00e1rt\u00e1s kultur\u00e1lis jellemz\u0151je marad. M\u00e9g azok a rendez\u0151k is, akik majd jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben m\u00e1s utakat k\u00f6vetnek, a neorealizmus keret\u00e9ben helyezhet\u0151k el. A legt\u00f6bb film, amely az 1948-t\u00f3l 1952-ig tart\u00f3 id\u0151szakban k\u00e9sz\u00fclt, vagy besorolhat\u00f3 a neorealizmusba, vagy kapcsolatban \u00e1ll a neorealizmussal vagy a neorealista \u201est\u00edlussal\u201d. Az el\u0151bbi r\u00e9sz-id\u0151szakot a konvenci\u00f3nak megfelel\u0151en vett\u00fck fel, ami egy\u00e9bk\u00e9nt teljes m\u00e9rt\u00e9kben igazolhat\u00f3. A legt\u00f6bb film k\u00f6zepes sz\u00ednvonal\u00fa, \u00e9s az olasz filmm\u0171v\u00e9szet a filmgy\u00e1rt\u00e1s mennyis\u00e9gi emelked\u00e9s\u00e9vel, a r\u00e9gi \u00e9s az \u00faj \u201ekommersz\u201d m\u0171fajok alapos kiakn\u00e1z\u00e1s\u00e1val egyre m\u00e9lyebbre s\u00fcllyed. Olyan m\u0171vekr\u0151l van sz\u00f3, amelyek az \u00faj eszt\u00e9tikai \u00e9s kultur\u00e1lis v\u00edvm\u00e1nyokhoz k\u00e9pest nagy r\u00e9szben elk\u00e9sett kifejez\u00e9sbeli ig\u00e9nyekkel sz\u00fcletnek, \u00e9s nem fordulnak az \u00faj vagy a szokatlan fel\u00e9. Ezek a m\u0171vek egy visszafejl\u0151d\u00e9si folyamatnak a t\u00fcnetjelz\u0151i is. Ezt a folyamatot sokan t\u00e9vesen \u00e1tmeneti id\u0151szaknak v\u00e9lik, \u00e9s nem veszik \u00e9szre benne a lemarad\u00e1s \u00e9s a f\u00e1radts\u00e1g jeleit.<\/p>\n 49. Renato Castellani<\/p>\n Azok k\u00f6z\u00fcl a rendez\u0151k k\u00f6z\u00fcl, akik m\u00e9g megmaradnak az \u00fan. neorealista hagyom\u00e1ny keret\u00e9ben, Giuseppe De Santis \u00e9s Pietro Germi azzal pr\u00f3b\u00e1lkoznak, hogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel m\u00e1s \u00e9s hathat\u00f3sabb kapcsolatot teremtsenek. Mindk\u00e9t rendez\u0151 sok szempontb\u00f3l jelk\u00e9pes helyet foglal el, mert filmjeik sok engedm\u00e9nyt t\u00e9ve a l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gnak, a mozgalomb\u00f3l fakad\u00f3 tov\u00e1bbi elszeg\u00e9nyed\u00e9st, visszal\u00e9p\u00e9st jelzik az\u00e9rt is, mert filmjeikben az el\u0151bb el\u0151adott negat\u00edv t\u00e9nyez\u0151k k\u00f6z\u00fcl sok megtal\u00e1lhat\u00f3. Mindez nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik azonnal, ha Giuseppe De Santis k\u00e9t filmj\u00e9t, a Keser\u0171 rizs (1948) \u00e9s a Nincs b\u00e9ke az olajf\u00e1k alatt (1950) c\u00edm\u0171 filmeket vizsg\u00e1ljuk. De Santis arra t\u00f6rekszik, hogy komoly t\u00e1rsadalmi k\u00e9rd\u00e9seket l\u00e1tsz\u00f3lag igen \u00fcgyes vita form\u00e1j\u00e1ban vessen fel – ehhez k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl \u00e9rt is -, de a k\u00e9rd\u00e9sek t\u00e1rgyal\u00e1sa fel\u00fcletes, ez\u00e9rt a filmek eleve kudarcra vannak \u00edt\u00e9lve. De Santis olcs\u00f3, hat\u00e1svad\u00e1sz eszk\u00f6z\u00f6kkel dolgozik, ett\u0151l m\u00e9g egy\u00e9bk\u00e9nt j\u00f3 \u00edzl\u00e9se sem tartja vissza. Fel\u00fcletesen \u00e9s megk\u00f6zel\u00edt\u0151en veti fel a mondanival\u00f3t, \u00e9s mindv\u00e9gig ezen a szinten marad. Filmje a \u201ek\u00e9preg\u00e9ny\u201d hat\u00e1r\u00e1t s\u00farolja. Sohasem siker\u00fcl pozit\u00edv \u00e9rtelemben n\u00e9pi filmet csin\u00e1lnia, filmjei mindig durv\u00e1n n\u00e9piesked\u0151k…<\/p>\n M\u00e1r p\u00e1lyakezd\u00e9s\u00fckkor sem sorolhat\u00f3k az \u00e1tlagos, a \u201emened\u00e9ket\u201d ny\u00fajt\u00f3, az olasz filmm\u0171v\u00e9szet t\u00f6bb-kevesebb dicsf\u00e9nnyel \u00f6vezett \u201ek\u00f6z\u00e9pszer\u0171\u201d k\u00e9pvisel\u0151it mag\u00e1ban foglal\u00f3 csoportba Federico Fellini \u00e9s Michelangelo Antonioni. 1950-ben forgatj\u00e1k els\u0151 j\u00e1t\u00e9kfilmj\u00fcket, \u00e9s att\u00f3l kezdve \u00e1lland\u00f3an kiemelked\u0151 szerepet j\u00e1tszanak. Fellini (Lattuad\u00e1val egy\u00fctt) elk\u00e9sz\u00edti A variet\u00e9 f\u00e9nyeit, m\u00edg Antonioni az Egy szerelem t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t rendezi. Mindk\u00e9t film tehets\u00e9get, eredetis\u00e9get \u00e9s alkot\u00f3er\u0151t \u00e1rul el, de ezeket az els\u0151 filmeket nem lehet m\u00e9g a k\u00e9s\u0151bbi kifejez\u0151k\u00e9szs\u00e9g gy\u00fcm\u00f6lcseinek tekinteni. Ezt a k\u00e9t kiv\u00e9teles tehets\u00e9g\u0171 rendez\u0151t csak az\u00e9rt \u00e1ll\u00edtjuk egym\u00e1s mell\u00e9, mert m\u0171v\u00e9szi egy\u00e9nis\u00e9g\u00fck mindenki \u00e1ltal elismert. Ehhez csak azt f\u0171zhetj\u00fck, hogy mindketten, b\u00e1r m\u00e1s-m\u00e1s utakat k\u00f6vetve, fokozatosan szakadnak el az agyoncs\u00e9pelt, elny\u0171tt neorealista k\u00e1nonokt\u00f3l, ha nem is volt els\u0151dleges sz\u00e1nd\u00e9kuk (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Antonioni eset\u00e9ben), hogy teljesen szak\u00edtsanak a neorealizmussal, hiszen el\u0151z\u0151leg akt\u00edvan k\u00f6zrem\u0171k\u00f6dtek benne, Fellini mint filmsz\u00f6veg- \u00e9s forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3, Antonioni mint dokumentumfilmes.<\/p>\n K\u00fcl\u00f6n\u00f6s, legt\u00f6bbsz\u00f6r nem is k\u00fcls\u0151 vagy v\u00e9letlen egyez\u00e9sek k\u00f6tik \u00f6ssze Antonioni filmjeit Rossellini sz\u00e1mos filmj\u00e9vel. Rossellini ezeket a filmeket egym\u00e1s ut\u00e1n, szinte cs\u00f6k\u00f6ny\u00f6sen forgatja, m\u00e1r Antonioni els\u0151 filmj\u00e9t megel\u0151z\u0151en vagy ugyanazokban az \u00e9vekben. M\u0171v\u00e9szi \u00e9s intellektu\u00e1lis mag\u00e1nyban dolgozik, sokan nem \u00e9rtik meg, \u00e1lland\u00f3an t\u00e1madj\u00e1k. Ferenc, Isten lantosa c. filmj\u00e9t 1949-ben k\u00e9sz\u00edtette el. Ez a film epiz\u00f3dokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 k\u00f6lt\u0151i pikareszk elbesz\u00e9l\u00e9s. Annak a vall\u00e1si (\u00e9s vil\u00e1gi) forradalomnak a sz\u00fclet\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l, amelyet a ferences mozgalom id\u00e9zett el\u0151. A film a mozgalomnak \u201e\u0151r\u00fclten\u201d vid\u00e1m oldal\u00e1t emeli ki a k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9nekmond\u00f3k hangj\u00e1n…<\/p>\n Ezut\u00e1n a film ut\u00e1n Rossellini eg\u00e9sz filmsorozatot k\u00e9sz\u00edt: Stromboli (1949), Eur\u00f3pa ’51 (1952) \u00e9s a kit\u0171n\u0151 Utaz\u00e1s Olaszorsz\u00e1gban (1953). Mindegyikben v\u00e1ls\u00e1gban l\u00e9v\u0151 polg\u00e1ri asszonyok arck\u00e9p\u00e9t rajzolja meg. Halv\u00e1ny, ink\u00e1bb fel\u00fcleti miszticizmusnak a nyomaival tal\u00e1lkozunk benn\u00fck. A szerepl\u0151k \u00e9s az elbesz\u00e9lt esem\u00e9nyek be\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l is hi\u00e1nyzik az ideol\u00f3giai \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s. Rossellininek azonban az a leggyakoribb hib\u00e1ja, hogy t\u00fals\u00e1gosan elv\u00e9sz az epiz\u00f3dokban (ezt tapasztalhatjuk, ha filmjeinek szerkezet\u00e9t vizsg\u00e1ljuk). Mindezek a hib\u00e1k azonban nem cs\u00f6kkentik Rossellini filmjeinek \u00e9rt\u00e9keit: a tartalmi \u00fajszer\u0171s\u00e9get, egyedi st\u00edlust.<\/p>\n A neorealizmus f\u0151 szerz\u0151i k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bben is megpr\u00f3b\u00e1lkoznak azzal, hogy \u2013 ha csak r\u00e9szben is \u2013 megszabaduljanak a mozgalom leggyakrabban visszat\u00e9r\u0151 \u201em\u00f3dszereit\u0151l\u201d. A Csoda Mil\u00e1n\u00f3ban c. filmmel De Sica \u00e9s Zavattini szerepl\u0151iket (a szeg\u00e9ny embereket, a kivetetteket, a t\u00f6bb sz\u00e1nalmat \u00e9rdeml\u0151 \u00e1ldozatokat, a nagyobb embers\u00e9get hordoz\u00f3kat) \u00e9s \u201eideol\u00f3gi\u00e1jukat\u201d egy \u00faj, l\u00e1tsz\u00f3lag irre\u00e1lis \u201em\u0171fajba\u201d, filmmes\u00e9be viszik be, amelyben a p\u00e1tosz al\u00e1rendelt szerepet kap, a f\u0151szerepet a komikum j\u00e1tssza.<\/p>\n Ezzel szemben Visconti az a rendez\u0151, aki az ugyanebben az \u00e9vben k\u00e9sz\u00fclt Az \u00e9n l\u00e1nyom nagyon sz\u00e9p c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben sz\u00e1nd\u00e9k \u00e9s eredm\u00e9ny szempontj\u00e1b\u00f3l megtal\u00e1lta a t\u00f6k\u00e9letes egyens\u00falyt. Filmje t\u00e1rsadalomkritika.<\/p>\n K\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban egy egyszer\u0171, n\u00e9pi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa asszony \u00e1ll, aki \u00fagy keres k\u00e1rp\u00f3tl\u00e1st csal\u00f3d\u00e1sai\u00e9rt, hogy l\u00e1ny\u00e1n kereszt\u00fcl akarja el\u00e9rni mindazt, amir\u0151l neki le kellett mondania…<\/p>\n 50. Cesare Zavattini<\/p>\n Visconti, \u00e9s teljesen m\u00e1s utakon Rossellini, filmjeikkel azt sugallj\u00e1k, hogy t\u00fal kell \u00e9s lehet l\u00e9pni a neorealizmuson, amely m\u0171v\u00e9szi \u00e9s kultur\u00e1lis t\u00e9ren m\u00e1r egyar\u00e1nt kimer\u00fclt…<\/p>\n 1952 ut\u00e1n nem sok \u00e9rtelme van annak, hogy neorealizmusr\u00f3l besz\u00e9lj\u00fcnk, hacsak nem a m\u00falttal vagy n\u00e9h\u00e1ny epigonnal kapcsolatban. Az olasz filmm\u0171v\u00e9szet arculata egyre nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben v\u00e1ltozik meg. T\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem tud egys\u00e9ges kult\u00farak\u00e9nt jelentkezni. Nincs t\u00f6bb\u00e9 k\u00f6z\u00f6s talaj, amelyre t\u00e1maszkodva a filmipart\u00f3l f\u00fcggetlen filmesek dolgozhatnak \u00e9s \u201e\u00f6nmagukra tal\u00e1lhatnak\u201d. 1952 ut\u00e1n az olasz filmm\u0171v\u00e9szet semmi olyat nem mutat fel, ami k\u00f6z\u00f6s mozgalomra, kollekt\u00edv iskol\u00e1ra, ir\u00e1nyzatra hasonl\u00edtana. \u00c9s \u00e9ppen emiatt a \u201enegat\u00edvum\u201d, szellemi \u0171r miatt jut oda, hogy \u00e9les k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g keletkezik k\u00f6zte \u00e9s m\u00e1s nemzetek filmm\u0171v\u00e9szete k\u00f6z\u00f6tt, amely rendez\u0151i csoportosul\u00e1sai r\u00e9v\u00e9n hat\u00e1rozott jelleget \u00f6lt\u00f6tt. Ezek a rendez\u0151k hajland\u00f3k voltak a k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1ra, k\u00e9szek voltak arra, hogy ugyanazokat az ir\u00e1nyvonalakat k\u00f6vess\u00e9k, \u00e9s hogy elm\u00e9letben \u00e9s gyakorlatban megteremts\u00e9k a filmm\u0171v\u00e9szet \u00faj koncepci\u00f3it, amelyek gyakran egy\u00fctt j\u00e1rtak \u00faj t\u00e1rsadalmi koncepci\u00f3kkal is. Ilyen Angli\u00e1ban a \u201efree cinema\u201d, az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban az \u201eunderground\u201d, Franciaorsz\u00e1gban a \u201enouvelle vague\u201d, Braz\u00edli\u00e1ban az \u201e\u00faj film\u201d, Csehszlov\u00e1ki\u00e1ban az \u201e\u00faj hull\u00e1m\u201d. Ezek olyan jelens\u00e9gek, amelyek teljes elismer\u00e9sre \u00e9rdemesek, ak\u00e1r \u00f6sszess\u00e9g\u00fckben n\u00e9zz\u00fck, ak\u00e1r a szerz\u0151ikr\u0151l mondunk k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n v\u00e9lem\u00e9nyt. \u00c9rdem\u00fck az, hogy az egyes orsz\u00e1gokon bel\u00fcl, esetenk\u00e9nt m\u00e9g nemzetk\u00f6zi szinten is m\u00f3dos\u00edtott\u00e1k \u00e9s gazdag\u00edtott\u00e1k. a filmm\u0171v\u00e9szet kifejez\u0151 k\u00e9pess\u00e9geit. Tov\u00e1bb\u00e1 felszabad\u00edtott\u00e1k a filmm\u0171v\u00e9szetet az \u00fczleti jelleg\u0171 felt\u00e9telek al\u00f3l. N\u00e9ha m\u00e9g a t\u00e1rsadalmi harcokban is r\u00e9szt vettek, m\u00e1s szellemi \u00e1ramlatokhoz vagy m\u00e1s kifejez\u0151 form\u00e1khoz csatlakozva, \u00e9ppen \u00fagy, ahogyan az a neorealizmus eset\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nt. Mert a neorealizmusn\u00e1l is ki lehetne mutatni hasonl\u00f3s\u00e1gokat vagy k\u00f6zeled\u00e9seket m\u00e1s, jelent\u0151s, h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni kultur\u00e1lis \u00e1ramlatokhoz. Ilyen volt p\u00e9ld\u00e1ul Vittorini Politecnicoja. \u00c9s nem v\u00e9letlen, hogy amikor a neorealizmus lemond arr\u00f3l, hogy hasson a filmm\u0171v\u00e9szeti \u00e9s t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1gra, \u00e9s lemond arr\u00f3l, hogy egy \u00faj kult\u00fara (Gramsci meghat\u00e1roz\u00e1sa szerint) megteremt\u00e9s\u00e9hez hozz\u00e1j\u00e1ruljon, akkor az olasz filmm\u0171v\u00e9szet f\u0151k\u00e9ppen mint filmipar kezd jelentkezni, amely csak a gazdas\u00e1gilag c\u00e9lszer\u0171 von\u00e1sait fejleszti, \u00e9s \u00edgy rombol\u00f3 hat\u00e1st gyakorol azon kevesekre, akikben m\u00e9g volt n\u00e9mi akarat \u00e9s tehets\u00e9g m\u0171v\u00e9szileg \u00e9s politikailag \u00e9rt\u00e9kes m\u0171vek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra. (Torri, Bruno: Cinema italiano: dalla realt\u00e1 alle metafore. Palumbo, 1973)<\/em><\/p>\n A torin\u00f3i Fiatal Filmesek Nemzetk\u00f6zi Fesztiv\u00e1lja 1989-ben k\u00e9rd\u00e9st int\u00e9zett neves olasz \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi filmesekhez arr\u00f3l, milyen neorealista filmek hatottak r\u00e1juk, \u00e9s hogy \u00e1ltal\u00e1ban mi a v\u00e9lem\u00e9ny\u00fck az olasz neorealizmusr\u00f3l. A v\u00e1laszok k\u00f6z\u00fcl id\u00e9z\u00fcnk n\u00e9h\u00e1nyat.<\/p>\n Peter Bogdanovich:<\/em> \u00a0\u00a0\u00a0 \u201eA legnagyobb szeretettel Rossellini Pais\u00e1 \u00e9s R\u00f3ma ny\u00edlt v\u00e1ros, valamint De Sica Fi\u00fak a r\u00e1cs m\u00f6g\u00f6tt \u00e9s Biciklitolvajok c\u00edm\u0171 filmjeire eml\u00e9kszem vissza. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen ezek, de sok m\u00e1s film is meg\u0151rizte sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t az az\u00f3ta eltelt id\u0151 alatt. A neorealizmusnak le\u00edrhatatlanul nagy hat\u00e1sa volt a vil\u00e1g filmm\u0171v\u00e9szet\u00e9re. Sok jelent\u0151s filmes els\u0151dleges t\u00f6rekv\u00e9se az\u00f3ta is annak a fajta l\u00edrai realizmusnak az elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa, amit a neorealizmus honos\u00edtott meg a filmben.\u201d<\/p>\n Michael Cimino:<\/em> \u00a0\u00a0\u00a0 \u201eA legnagyobb hat\u00e1ssal a R\u00f3ma ny\u00edlt v\u00e1ros volt r\u00e1m. Eml\u00e9kezetemben \u00fagy \u00e9l, mint az emberi szenved\u00e9s \u00e9s a m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g hatalmas szimf\u00f3ni\u00e1ja.\u201d<\/p>\n Milos Forman:<\/em> \u00a0\u00a0\u00a0 \u201eA neorealista filmek k\u00f6z\u00fcl mindenekel\u0151tt a K\u00e9t krajc\u00e1r rem\u00e9nys\u00e9gre, a Csoda Mil\u00e1n\u00f3banra eml\u00e9kszem. Az amerikai n\u00e9mafilm, az olasz neorealizmus \u00e9s a francia \u00faj hull\u00e1m a filmm\u0171v\u00e9szet eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek legkimagasl\u00f3bb cs\u00facsai.\u201d<\/p>\n Alexander Kluge:<\/em> \u00a0\u00a0\u00a0 \u201eA legmegr\u00e1z\u00f3bb hat\u00e1ssal a Pais\u00e1 \u00e9s a R\u00f3ma ny\u00edlt v\u00e1ros volt r\u00e1m. Vagyis Rossellini, aki eg\u00e9szen addig a legizgalmasabb rendez\u0151 volt, m\u00edg Ingrid Bergman meg nem fert\u0151zte. A neorealizmus t\u00f6rt\u00e9nelmi ir\u00e1nyzat, \u00e1m ma is ugyanolyan szellemis\u00e9g\u0171 \u00e9s t\u00f6lt\u00e9s\u0171 filmeket lehet, s\u0151t kell csin\u00e1lni, mint a neorealista filmek.\u201d<\/p>\n Alain Tanner:<\/em>\u00a0\u00a0\u00a0 \u00a0\u00a0\u00a0 \u201eA filmmel \u2013 \u00e9s egy kicsit az \u00e9lettel is \u2013 tizenh\u00e9t \u00e9ves koromban, a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n tal\u00e1lkoztam el\u0151sz\u00f6r, akkor \u00e9rkezett meg hozz\u00e1nk a neorealizmus. Rossellini, Lattuada, De Santis valamennyi filmj\u00e9t megn\u00e9ztem. Ugyanakkor fedeztem fel az eszm\u00e9ket, a politik\u00e1t is. A neorealizmus seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel teh\u00e1t nagyon sok mindent megismertem: a val\u00f3s\u00e1got, azt, hogy a film nem csak sz\u00f3rakoz\u00e1sra szolg\u00e1l, megtudtam, mi a h\u00e1bor\u00fa, hisz mi, sv\u00e1jciak nem ismert\u00fck. Egysz\u00f3val az igaz, er\u0151s, gyakran sok-sok szenved\u00e9ssel \u00e1titatott filmek embers\u00e9ge t\u0171nt fel nekem els\u0151k\u00e9nt. \u00c9s mindez teljes m\u00e9rt\u00e9kben kihatott valamennyi tov\u00e1bbi d\u00f6nt\u00e9semre. 1951-ben egy \u00e9vig Genov\u00e1ban \u00e9ltem, de Olaszorsz\u00e1got mindenekel\u0151tt a filmjein kereszt\u00fcl \u00e9rz\u00e9keltem.\u201d<\/p>\n Andrzej Wajda:<\/em> \u00a0\u00a0\u00a0 \u201eA leger\u0151sebb nyomot Rossellini Pais\u00e1ja hagyta bennem az olasz neorealista filmek k\u00f6z\u00fcl. 1952-ben l\u00e1ttam el\u0151sz\u00f6r, akkor m\u00e9g a l\u00f3dzi filmf\u0151iskol\u00e1n tanultam. A Pais\u00e1 meghat\u00e1roz\u00f3 hat\u00e1ssal volt els\u0151 filmemre, a Csatorn\u00e1ra. Term\u00e9szetesen m\u00e1st is l\u00e1ttam. S\u0151t, azt hiszem, minden jelent\u0151s neorealista filmet megn\u00e9ztem. A lengyel rendez\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra az olasz neorealizmus azt mutatta meg, hogyan lehet a filmm\u0171v\u00e9szettel a t\u00e1rsadalmat szolg\u00e1lni. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l az\u00f3ta sem t\u00f6rt\u00e9nt nagy v\u00e1ltoz\u00e1s, hacsak az nem, hogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem hajland\u00f3 megn\u00e9zni az ilyen filmeket.\u201d<\/p>\n Cesare Zavattini:\u00a0<\/em>\u00a0\u00a0 \u201eA neorealizmus a t\u00f6rt\u00e9nelmet, mint mozg\u00e1st fogja fel. Ez az alapvet\u0151 kiindul\u00f3pontja. Semmi sem mozdulatlan: sem mi magunk, sem pedig a t\u00e9nyek. De a t\u00e9nyekkel szembeni kritikai magatart\u00e1sunknak \u00e1lland\u00f3nak kell maradnia. Ez biztos\u00edtja az emberi mor\u00e1lra alapul\u00f3 neorealizmus folytonoss\u00e1g\u00e1t. A neorealizmus az embert mindig ebbe az \u00e1lland\u00f3an mozg\u00e1sban l\u00e9v\u0151 \u00e1ltal\u00e1nos l\u00e1tk\u00e9pbe helyezi, \u00e9s az \u00e9let minden szektor\u00e1ban megmutatja egy\u00e9ni felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t.\u201d<\/p>\n \u00c9p\u00edt\u00e9szetet tanult Mil\u00e1n\u00f3ban, azt\u00e1n a r\u00e1di\u00f3n\u00e1l dolgozott, majd a Cinema c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat munkat\u00e1rsa volt. A h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti id\u0151szak legjelent\u0151sebb rendez\u0151je, Alessandro Blasetti asszisztense volt a Vaskorona (1940) c\u00edm\u0171 filmben. Az \u00fan. \u201er\u00f3zsasz\u00edn neorealizmus\u201d, majd a hatvanas \u00e9vekben r\u00e9szben az olasz kom\u00e9di\u00e1k, r\u00e9szben pedig a t\u00e1rsadalmi krimik mestere lett. Fontosabb filmjei: Fiam, a tan\u00e1r \u00far (1946), R\u00f3ma napja alatt (1948), Tavasz van! (1950), K\u00e9t krajc\u00e1r rem\u00e9nys\u00e9g (1952), R\u00f3me\u00f3 \u00e9s J\u00falia (1954), Pokol a v\u00e1rosban (1958), A csillagos \u00e9g alatt (1966), R\u00f6vid \u00e9vad (1969).<\/p>\n Rendez\u0151, forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3. 1940-t\u0151l a Cinema c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat munkat\u00e1rsa volt, a neorealizmus egyik elm\u00e9leti megalap\u00edt\u00f3ja, \u00e9lharcosa, m\u00e9g ha filmjeiben nem is siker\u00fclt elveit megval\u00f3s\u00edtania, l\u00e9v\u00e9n, hogy a h\u0171 val\u00f3s\u00e1g\u00e1br\u00e1zol\u00e1s k\u00e1r\u00e1ra mindig t\u00fal sok engedm\u00e9nyt tett a l\u00e1tv\u00e1nyos, melodramatikus elemek fel\u00e9. Fontosabb filmjei: Tragikus hajsza (1946), Keser\u0171 rizs (1949), Nincs b\u00e9ke az olajf\u00e1k alatt (1950), R\u00f3ma 11 \u00f3ra (1952), Egy sz\u00e9pl\u00e1ny f\u00e9rjet keres, (1953), Emberek \u00e9s farkasok (1957), Egy \u00e9vig tart\u00f3 \u00fat (1960), Azok a der\u00e9k olaszok (1964).<\/p>\n Rendez\u0151, sz\u00edn\u00e9sz, \u0151 is a sz\u00ednh\u00e1zt\u00f3l \u00e9rkezett a filmhez. Minden ter\u00fcleten rendk\u00edv\u00fcl term\u00e9keny volt. Csaknem sz\u00e1z filmben szerepelt sz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt, harmincnak \u0151 a rendez\u0151je. A harmincas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l \u00fagynevezett \u201efeh\u00e9r telefonos\u201d filmekben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt k\u00f6zre el\u0151bb sz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt, majd rendez\u0151k\u00e9nt. E hazug \u00e9s felsz\u00ednes filmekkel szak\u00edtva, t\u00edz esztend\u0151re az olasz neorealizmus kiemelked\u0151 mestere lett. A neorealizmus hanyatl\u00e1sa ut\u00e1n neve sz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt ism\u00e9t a k\u00f6nnyebb m\u0171fajjal, a \u201er\u00f3zsasz\u00edn\u201d, populista neorealizmussal forrt \u00f6ssze, rendez\u0151k\u00e9nt pedig a hatvanas \u00e9vekben nagy sikert arat\u00f3 \u201eolasz kom\u00e9di\u00e1kkal\u201d (Tegnap, ma, holnap; H\u00e1zass\u00e1g olasz m\u00f3dra stb.). Fontosabb rendez\u00e9sei: A gyermekek figyelnek benn\u00fcnket (1942), Fi\u00fak a r\u00e1cs m\u00f6g\u00f6tt (1946), Biciklitolvajok (1948), Csoda Mil\u00e1n\u00f3ban (1951), A soromp\u00f3k lez\u00e1rulnak (1952), A tet\u0151 (1956), Egy asszony meg a l\u00e1nya (1960), Tegnap, ma, holnap (1963), H\u00e1zass\u00e1g olasz m\u00f3dra (1964), Napraforg\u00f3k (1970), Finzi Contini\u00e9k kertje, (1970.)<\/p>\n Az irodalomt\u00f3l \u00e9rkezett a filmhez. A harmincas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l a neorealizmus egyik \u00e9lharcosa, filmjei azonban \u2013 komoly atmoszf\u00e9rateremt\u0151 erej\u00fck \u00e9s t\u00e1rsadalmi elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00fck ellen\u00e9re \u2013 az olasz filmm\u0171v\u00e9szet m\u00e1sodvonal\u00e1ba tartoznak. Kiemelked\u0151 filmje Gogol K\u00f6peny c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9nek eredeti szeml\u00e9let\u0171 adapt\u00e1ci\u00f3ja. Fontosabb filmjei: A bandita (1946), Nincs kegyelem (1948), Malom a P\u00f3 viz\u00e9n (1949), A k\u00f6peny (1952), Egy nov\u00edcia levelei (1960), Mandrag\u00f3ra (1965), Kutyasz\u00edv (1976), Oh, Serafina (1976).<\/p>\n \u00dajs\u00e1g\u00edr\u00f3, filmrendez\u0151. A negyvenes \u00e9vek elej\u00e9n, igen fiatalon ker\u00fclt a Cinema \u00e9s a Bianco e nero c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratok k\u00f6r\u00fcl csoportosult baloldali antifasiszta \u00e9rtelmis\u00e9g hat\u00e1sa al\u00e1. Rossellini, De Santis \u00e9s m\u00e1sok asszisztensek\u00e9nt \u00e9lte \u00e1t a neorealizmus legdics\u0151bb \u00e9veit. Els\u0151 filmje egy 1950-ben k\u00e9sz\u00fclt dokumentumfilm volt. Els\u0151 j\u00e1t\u00e9kfilmje a kommunista ellen\u00e1ll\u00f3k k\u00f6zponti szerep\u00e9t hangs\u00falyozta, k\u00e9s\u0151bb az olasz kommunista filmesek egyik vez\u00e9ralakj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Filmt\u00f6rt\u00e9netet is \u00edrt, 1979-82-ig pedig a Velencei Filmfesztiv\u00e1l igazgat\u00f3ja volt. Fontosabb filmjei: A b\u00e1trak csapata (1951), Szeg\u00e9ny szerelmesek kr\u00f3nik\u00e1ja (1954), A p\u00fapos (1960), R\u00f3ma aranya (1961), A veronai per (1963), Bandit\u00e1k Mil\u00e1n\u00f3ban (1968), Mussolini v\u00e9gnapjai (1974), Fontamara (1979).<\/p>\n J\u00f3m\u00f3d\u00fa, kultur\u00e1lt, nagypolg\u00e1ri csal\u00e1dban sz\u00fcletett. M\u00e1r eg\u00e9szen fiatalon k\u00e9sz\u00edtett n\u00e9h\u00e1ny amat\u0151rfilmet. Eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben mag\u00e1nyos k\u00eds\u00e9rletez\u0151 volt, sok dics\u0151s\u00e9g, \u00e1m m\u00e9g t\u00f6bb meg nem \u00e9rt\u00e9s jutott oszt\u00e1lyr\u00e9sz\u00e9\u00fcl. 1945 el\u0151tt rendezett h\u00e1rom \u00fan. \u201eh\u00e1bor\u00fas propagandafilmet\u201d, \u00e1m az ebbe a csoportba tartoz\u00f3 filmekt\u0151l elt\u00e9r\u0151en Rossellini sokkal nagyobb hangs\u00falyt fektetett az emberi szenved\u00e9snek, a h\u00e1bor\u00fa \u00e9rtelmetlen puszt\u00edt\u00e1sainak dokumentarista bemutat\u00e1s\u00e1ra, mint a hazafias \u00e9rzelmek felkelt\u00e9s\u00e9re. A politikai hovatartoz\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen, \u00e1ltal\u00e1nos emberi l\u00e9tk\u00e9rd\u00e9sek foglalkoztatt\u00e1k mind neorealista remekm\u0171veiben, mind k\u00e9s\u0151bbi, a l\u00e9lek neorealista pontoss\u00e1g\u00fa felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t c\u00e9lz\u00f3 filmjeiben. Fontosabb filmjei: A feh\u00e9r nasz\u00e1d (1941), R\u00f3ma ny\u00edlt v\u00e1ros (1945), Pais\u00e1 (1946), N\u00e9metorsz\u00e1g nulla \u00e9v (1947), Szerelem (1948), Ferenc, Isten lantosa (1950), Stromboli (1949), Europa ’51 (1952), Utaz\u00e1s Olaszorsz\u00e1gban (1953), Szent Johanna a m\u00e1gly\u00e1n (1954), A f\u00e9lelem (1954), India (1958) (dokumentumfilm), Della Rovere t\u00e1bornok (1959), Viva It\u00e1lia! (1960), Vanina Vanini (1961), Els\u0151 \u00e9v (1974), A Messi\u00e1s (1975).<\/p>\n Arisztokrata csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott. Apja a zene, a sz\u00ednh\u00e1z \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a m\u0171v\u00e9szet szeretet\u00e9re nevelte h\u00e9t gyermek\u00e9t. Visconti sokat utazott, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen P\u00e1rizs lelkes\u00edtette. Itt ismerkedett meg 1936-ban Jean Renoir filmrendez\u0151vel, aki kiemelked\u0151 hat\u00e1st gyakorolt r\u00e1. A harmincas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n csatlakozott az antifasiszta olasz baloldali \u00e9rtelmis\u00e9ghez. R\u00e9szt vesz a Cinema c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat munk\u00e1j\u00e1ban, halad\u00f3 szellem\u0171 darabokat rendezett, \u00e9s 1942-ben elk\u00e9sz\u00edtette az olasz neorealizmus els\u0151 jelent\u0151s filmj\u00e9t, a Megsz\u00e1llotts\u00e1got. M\u0171v\u00e9szi \u00e9s politikai eszm\u00e9ihez \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig h\u0171 maradt. Visconti filmjei epikus sodr\u00e1s\u00fa, a filmm\u0171v\u00e9szet valamennyi st\u00edluseszk\u00f6z\u00e9t kiv\u00e9teles eleganci\u00e1val, tudatoss\u00e1ggal felhaszn\u00e1l\u00f3, gondolatgazdag alkot\u00e1sok. A sz\u00ednh\u00e1zhoz \u00e9s az oper\u00e1hoz sem lett h\u0171tlen: sok pr\u00f3zai \u00e9s zen\u00e9s m\u0171vet \u00e1ll\u00edtott sz\u00ednpadra. Legfontosabb filmjei: Megsz\u00e1llotts\u00e1g (1943), Vihar el\u0151tt (1948), A sz\u00e9pek sz\u00e9pe (1951), \u00c9rzelem (1954), Feh\u00e9r \u00e9jszak\u00e1k (1957), Rocco \u00e9s fiv\u00e9rei (1960), A p\u00e1rduc (1963), El\u00e1tkozottak (1969), Hal\u00e1l Velenc\u00e9ben (1971), Ludwig (1973), Meghitt csal\u00e1di k\u00f6r (1974).<\/p>\n A neorealizmus m\u00e1sodvonal\u00e1ba tartozik. 1941-ben szerzett rendez\u0151i diplom\u00e1t. Neorealista filmjei a jelent\u0151sebb m\u0171vekhez k\u00e9pest anekdotikusak, felsz\u00ednesek, gyakran \u00e9rz\u0151dik rajtuk a n\u00e9pies sz\u00ednj\u00e1t\u00e9kok hat\u00e1sa. A Neh\u00e9z \u00e9vek (1948), a K\u00f6nny\u0171 \u00e9vek (1953) \u00e9s Az el\u0151rejut\u00e1s m\u0171v\u00e9szete (1954) c\u00edm\u0171 filmekben az olasz kisemberek \u00e9let\u00e9t mutatja be a k\u00e9t \u00e9vtizedes fasiszta uralom \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa alatt, valamint a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n. Az olasz v\u00edgj\u00e1t\u00e9k \u00e9s a politikai film ter\u00fclet\u00e9n is dolgozott. Fontosabb filmjei (az eml\u00edtetteken k\u00edv\u00fcl): B\u00e9k\u00e9ben \u00e9lni (1946), A b\u00edr\u00f3s\u00e1g (1959), A rend\u0151r (1962), J\u00f3 megjelen\u00e9s\u0171 ausztr\u00e1l feles\u00e9get keres (1962), Per a v\u00e1ros ellen (1952), A r\u00f3mai l\u00e1ny (1954), A sz\u00f6rnyeteg (1977).<\/p>\n \u00dajs\u00e1g\u00edr\u00f3nak, reg\u00e9ny\u00edr\u00f3nak k\u00e9sz\u00fclt. Vonz\u00f3dott a sz\u00ednh\u00e1zhoz \u00e9s a filmhez is. Els\u0151 forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9t 1934-ben \u00edrta. Vittorio De Sic\u00e1val val\u00f3 bar\u00e1ts\u00e1ga \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se a harmincas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l v\u00e1lt egyre m\u00e9lyebb\u00e9. Huszonhat forgat\u00f3k\u00f6nyvet \u00edrt a rendez\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, valamennyit az egyszer\u0171 emberek sorsa ir\u00e1nti felel\u0151ss\u00e9g, a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let legapr\u00f3bb esem\u00e9nyeinek, az emberi l\u00e9lek m\u00e9lys\u00e9geinek pontos ismerete \u00e9s \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa jellemzi. Zavattini eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben akt\u00edv k\u00f6z\u00e9leti ember volt, a 20. sz\u00e1zadi olasz baloldali \u00e9rtelmis\u00e9g egyik jellegzetes k\u00e9pvisel\u0151je. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a De Sic\u00e1n\u00e1l felsorolt filmek forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3ja (a Finzi Contini\u00e9k kertje kiv\u00e9tel\u00e9vel).<\/p>\n De Santis, Giuseppe: Az \u00e9n \u201emegsz\u00e1llotts\u00e1gom\u201d<\/strong>, In. Filmvil\u00e1g, 1986\/7<\/p>\n Filmkult\u00fara 1990\/1<\/strong> (Nemesk\u00fcrty Istv\u00e1n k\u00e9t tanulm\u00e1nya, Roberto Rossellini \u00edr\u00e1sai)<\/p>\n Gregor, Ulrich\u2014Patalas, Enno: A film vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nete.<\/strong> Budapest: Gondolat, 1966<\/p>\n Lizzani, Carlo: Az olasz film t\u00f6rt\u00e9nete.<\/strong> Budapest: Gondolat, 1981 Sadoul, Georges: A filmm\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nete.<\/strong> Budapest: Gondolat, 1959 Az olasz film saj\u00e1t st\u00edlus\u00e1t keresi, vizsg\u00e1ljuk meg teh\u00e1t k\u00f6zelebbr\u0151l, milyen ez az olasz film, milyen ez a st\u00edlus.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1405,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_jetpack_memberships_contains_paid_content":false,"footnotes":""},"categories":[12],"tags":[265,72,268,264,266,269,267],"class_list":["post-91","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-fejezetek-a-filmtoertenetbol","tag-cesare-zavattini","tag-filmtortenet","tag-luchino-visconti","tag-neorealizmus","tag-renato-castellani","tag-szots-istvan","tag-vittorio-de-sica"],"yoast_head":"\n11.2. Olasz filmm\u0171v\u00e9szet: a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l a metafor\u00e1ig<\/h1>\n
\nA R\u00f3ma ny\u00edlt v\u00e1rosban teh\u00e1t m\u00e1r k\u00f6rvonalaz\u00f3dnak egy \u00faj ars poetica saj\u00e1tos von\u00e1sai (\u00e9s vele egy\u00fctt a korl\u00e1tai is). A neorealista ir\u00e1nyzat t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9szben ezt vallja majd a mag\u00e1\u00e9nak…<\/p>\n
\nKiemelked\u0151 hely illeti meg e filmek k\u00f6z\u00f6tt a Cesare Zavattini forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l Vittorio de Sica rendez\u00e9s\u00e9ben 1946-ban k\u00e9sz\u00fclt Fi\u00fak a r\u00e1cs m\u00f6g\u00f6ttet. A De Sica \u00e9s Zavattini k\u00f6z\u00f6tt kialakult t\u00f6k\u00e9letes egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s m\u00e9g sok jelent\u0151s filmet eredm\u00e9nyezett. Egy\u00e9ni, auton\u00f3m k\u00f6lt\u0151t vil\u00e1guk miatt \u00e9rdemesek arra, hogy Luchino Viscontival \u00e9s Roberto Rossellinivel egy\u00fctt a neorealizmus \u201emestereinek\u201d nevezz\u00fck \u0151ket, ha hi\u00e1nyzik is bel\u0151l\u00fck Rossellini alkot\u00f3 k\u00e9pzelete \u00e9s ereje vagy Visconti kultur\u00e1lis ihletetts\u00e9ge.<\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/de-sica-vittorio.jpg\")
<\/p>\n11.2.1. A restaur\u00e1ci\u00f3 fel\u00e9<\/h2>\n
\nA kezdet kezdet\u00e9n a neorealizmus a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyben, a m\u00e9g tendenci\u00f3zusan egys\u00e9ges kollekt\u00edv tudatban az\u00e9rt tal\u00e1lt visszhangra, mert olyan j\u00f6v\u0151 k\u00e9p\u00e9t rajzolta meg, amelyben a m\u00falt bajai orvosoltatnak. Most viszont a neorealist\u00e1k sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en csak azt tehett\u00e9k, hogy hangs\u00falyozt\u00e1k \u201ep\u00e1rtos\u201d, ink\u00e1bb \u00e9rzelmi, mint ideol\u00f3giai \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sukat, azaz a t\u00e1rsadalom azon tagjai mellett sorakoztak fel, akik most al\u00e1rendelt helyzetbe ker\u00fcltek, \u00e9s akiknek a v\u00e1rakoz\u00e1sai ism\u00e9t meghi\u00fasultak. A neorealizmus teh\u00e1t ellenz\u00e9ki m\u0171v\u00e9szet \u00e9s kult\u00fara lett…<\/p>\n11.2.2. Az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e1ls\u00e1ga<\/h2>\n
![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/renato_castellani.jpg\")
<\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/zavattini.jpg\")
<\/p>\n
\nEnnek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a neorealizmus v\u00e1ls\u00e1g\u00e1nak \u00e9veiben a kommersz filmek \u00e9s a m\u0171v\u00e9szfilmek sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1sa egyre er\u0151teljesebb lesz, \u00e9s a k\u00f6zt\u00fck l\u00e9v\u0151 t\u00e1vols\u00e1g m\u00e1r soha nem cs\u00f6kken.<\/p>\n11.3. K\u00f6rk\u00e9rd\u00e9s<\/h1>\n
A korszak jelent\u0151s egy\u00e9nis\u00e9gei<\/h1>\n
Castellani, Renato (1913-1985)<\/h2>\n
De Santis, Giuseppe (1917-1997)<\/h2>\n
De Sica, Vittorio (1901-1974)<\/h2>\n
Lattuada, Alberto (1914-2005)<\/h2>\n
Lizzani, Carlo (1922 – 2013)<\/h2>\n
Rossellini, Roberto (1906-1977)<\/h2>\n
Visconti, Luchino (1906-1976)<\/h2>\n
Zampa, Luigi (1905-1991)<\/h2>\n
Zavattini, Cesare (1902-1989)<\/h2>\n
Aj\u00e1nlott irodalom<\/h1>\n
\nMarx J\u00f3zsef: Az ellopott bicikli. Jegyzetek a neorealizmusr\u00f3l, In. Filmvil\u00e1g, 1986\/7<\/p>\n
\nZavattini, a m\u00e1gus \u00e9s mesterember, In. Filmvil\u00e1g, 1990\/3<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"