![\"51.](\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/tarkovszkij.jpg\" "\\"51.")
Az egy\u00e9n, a filmsz\u00edn\u00e9szi j\u00e1t\u00e9kkal kifejezett l\u00e9lek\u00e1br\u00e1zol\u00e1s k\u00f6z\u00e9ppontba ker\u00fcl\u00e9se alapj\u00e1n nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy l\u00e9lektani filmekr\u0151l van sz\u00f3. Csak \u00e9ppen nem a tudatalattit vizsg\u00e1lj\u00e1k, hanem a tudatos l\u00e9tet. \u00cdgy jutunk el egy \u00fajabb saj\u00e1toss\u00e1ghoz, az individualit\u00e1s \u00e9s a t\u00e1rsadalmis\u00e1g egys\u00e9g\u00e9hez. A f\u0151h\u0151s\u00f6kben val\u00f3ban egym\u00e1sra tal\u00e1l a mag\u00e1npolg\u00e1r \u00e9s a k\u00f6zpolg\u00e1r, s ett\u0151l egy\u00e9nis\u00e9g\u00fck csak mark\u00e1nsabb\u00e1 v\u00e1lik. R\u00e9gi tapasztalat, hogy a t\u00e1rsadalom mindig azokat tartja a legnagyobb k\u00fcl\u00f6nc\u00f6knek, akik \u00e9rte is szeretn\u00e9nek tenni valamit, akik k\u00e9ptelenek j\u00f3l \u00e9rezni magukat, am\u00edg a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck \u00e9l\u0151k szenvednek. K\u00e9t hippit, az Iljics \u0151rcsapata \u201eindividualista\u201d \u00e9rtelmis\u00e9gijeit k\u00f6nny\u0171 \u00f6sszet\u00e9veszteni egym\u00e1ssal, de a h\u00e1rom bar\u00e1tot, A komissz\u00e1r h\u0151sn\u0151j\u00e9t \u00e9s A t\u0171z\u00f6n nincs \u00e1tkel\u00e9s komissz\u00e1rj\u00e1t, Az elektromoss\u00e1g haz\u00e1ja tan\u00e1csi \u00fcgyint\u00e9z\u0151j\u00e9t, Az els\u0151 tan\u00edt\u00f3 vagy a Ragyogj, ragyogj csillagom f\u0151h\u0151s\u00e9t lehetetlen. A R\u00f6vid tal\u00e1lkoz\u00e1sok Murtova \u00e9s Viszockij figur\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl ezt az egys\u00e9get is jelzi, m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, hogy a film t\u00e9m\u00e1ja \u2013 a szovjet filmben k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl rendhagy\u00f3 m\u00f3don \u2013 kifejezetten a mag\u00e1n\u00e9leti boldogs\u00e1g.<\/p>\n
M\u00e9g egy von\u00e1st tartok fontosnak kiemelni. A h\u0151s\u00f6k magatart\u00e1s\u00e1t, szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t a m\u00falt, a jelen \u00e9s a j\u00f6v\u0151 egy\u00fcttesen hat\u00e1rozza meg. A h\u00e1rom id\u0151s\u00edk l\u00e9lektani egys\u00e9gk\u00e9nt fejez\u0151dik ki a filmek eszt\u00e9tikum\u00e1ban. A szovjet kult\u00far\u00e1val kapcsolatban mindig a hangs\u00falyos j\u00f6v\u0151k\u00e9p okoz probl\u00e9m\u00e1t. Pedig a felsorolt m\u0171vek alapj\u00e1n is vil\u00e1gos, hogy itt egyszer\u0171en annak az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, hogy az ember teleologikus l\u00e9ny. E b\u00e1mulatos k\u00e9pess\u00e9g\u00fcnket nemcsak mindennapi sz\u00fcks\u00e9gleteink kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1ljuk. Addig pr\u00f3b\u00e1lunk el\u0151retekinteni vele, ameddig csak tudunk. S amit ilyenkor l\u00e1tni v\u00e9l\u00fcnk, az gyakran cselekedeteinkre is kihat.
\nMindezek ut\u00e1n persze jogosan vethetn\u00e9 fel valaki, hogy a realizmus, a klasszikus orosz irodalom n\u00e9h\u00e1ny \u00e1ltal\u00e1nos von\u00e1s\u00e1t ism\u00e9teltem el. Tagadhatatlan, hogy ennek az irodalmi \u00f6r\u00f6ks\u00e9gnek a hat\u00e1sa meghat\u00e1roz\u00f3, de ha belegondolunk, az a t\u00e9ny, hogy a film hasonl\u00f3 eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9keket tudott l\u00e9trehozni, m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban is \u00f3ri\u00e1si eredm\u00e9ny. M\u00e9gis \u00fagy gondolom, az \u00e1ltal\u00e1nos von\u00e1sokon bel\u00fcl kimutathat\u00f3k szovjet saj\u00e1toss\u00e1gok. Az orosz \u00e9s a szovjet kult\u00fara nehezen t\u00e9veszthet\u0151 \u00f6ssze.<\/p>\n
Pedig, mint l\u00e1ttuk, az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3d, a forma, a sz\u0171k \u00e9rtelemben vett eszt\u00e9tikai szeml\u00e9let szinte azonos. Mib\u0151l ad\u00f3dik h\u00e1t a nyilv\u00e1nval\u00f3 elt\u00e9r\u00e9s? Nincs m\u00e1s magyar\u00e1zat: k\u00fcls\u0151 t\u00e9nyez\u0151kb\u0151l. A forradalom megv\u00e1ltoztatta a t\u00e1rsadalmi k\u00f6zeget, hat\u00e1rozott filoz\u00f3fiai, ideol\u00f3giai form\u00e1t adott egy vil\u00e1gszeml\u00e9letnek. Nagyon fontos, hogy a t\u00e1rsadalom\u00e9p\u00edt\u00e9s programj\u00e1val a c\u00e9lt\u00e9telez\u00e9st, a m\u00falt-jelen-j\u00f6v\u0151 szeml\u00e9leti egys\u00e9g\u00e9t bevitte a t\u00e1rsadalmi tudatba. Egysz\u00f3val, egy olyan k\u00fclvil\u00e1got hozott l\u00e9tre, amely sz\u00fcntelen\u00fcl t\u00e1rsadalmi cselekv\u00e9sre sz\u00f3l\u00edtja fel az egy\u00e9nt. A humanizmus nem \u00e1llhat meg a filozof\u00e1l\u00e1sn\u00e1l, hiszen most lehet cselekedni, s\u0151t, cselekedni kell. R\u00e1ad\u00e1sul ez a vil\u00e1gmegv\u00e1lt\u00e1s mindenkinek k\u00f6teless\u00e9ge. Kor\u00e1bban az err\u0151l val\u00f3 t\u00f6preng\u00e9s is a nemesi \u00e9rtelmis\u00e9g vagy a raznocsinyecek kiv\u00e1lts\u00e1ga volt. Ez az \u00faj val\u00f3s\u00e1g, a t\u00e1rsadalmi cselekv\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek (k\u00e9nyszer)k\u00e9pzete \u00e9rthet\u0151en \u00faj mot\u00edvumokat, \u00faj \u00e9rt\u00e9keket hoz l\u00e9tre a kult\u00far\u00e1ban. Az emberi teljess\u00e9get k\u00e9pvisel\u0151 h\u0151s a tettek mezej\u00e9re l\u00e9p, megpr\u00f3b\u00e1lja form\u00e1lni a t\u00e1rsadalmi gyakorlatot, s ek\u00f6zben nem egyszer\u0171en ellen\u00e1ll\u00e1sba, elutas\u00edt\u00e1sba \u00fctk\u00f6zik, hanem ellentmond\u00e1sokba, a val\u00f3s\u00e1g s\u00falyos konfliktusaiba. Ezzel a szovjet kult\u00fara olyan h\u0151st termelt ki, akinek hol mindennapos, hol h\u0151si k\u00fczdelmein kereszt\u00fcl \u00faj min\u0151s\u00e9gben v\u00e1lt m\u0171v\u00e9szileg megragadhat\u00f3v\u00e1 a nembelis\u00e9g fogalma.<\/p>\n
A zsdanovi \u201eeszt\u00e9tika\u201d utas\u00edt\u00e1sv\u00e9grehajt\u00f3, jelszavakat harsog\u00f3 \u201epozit\u00edv h\u0151ss\u00e9\u201d fokozta le ezt a t\u00edpust, de a hatvanas \u00e9vekben – a t\u00e1rsadalmi cselekv\u00e9st \u00edg\u00e9r\u0151 \u201eolvad\u00e1s\u201d idej\u00e9n – ism\u00e9t eredeti szellemis\u00e9g\u00e9ben jelent meg, a filmm\u0171v\u00e9szetben \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa minden addigin\u00e1l \u00e1rnyaltabb\u00e1, \u00e9letszer\u0171bb\u00e9, \u00e9rt\u00e9kekben gazdagabb\u00e1 v\u00e1lt. Ez az emberi l\u00e9t teljess\u00e9g\u00e9t szintetiz\u00e1lni k\u00e9pes h\u0151s a szovjet kult\u00fara egyik legsaj\u00e1tosabb, s az egyetemes m\u0171v\u00e9szet egyik legjelent\u0151sebb teljes\u00edtm\u00e9nye. A m\u0171v\u00e9szeti hagyom\u00e1nyok miatt az orosz filmek tudj\u00e1k igaz\u00e1n hat\u00e1sosan megjelen\u00edteni, de \u00e9rdekes vari\u00e1ci\u00f3kban felbukkan minden szovjet rendszer\u0171 orsz\u00e1g filmgy\u00e1rt\u00e1s\u00e1ban, s t\u00f6bb m\u00e1s, a t\u00e9rs\u00e9gen k\u00edv\u00fcl l\u00e9trej\u00f6tt baloldali filmalkot\u00e1sban. A magyar filmben sz\u00e1momra a legszebb p\u00e9lda a P\u00e1rbesz\u00e9d (1963, r: Hersk\u00f3 J\u00e1nos) h\u0151sn\u0151je Semj\u00e9n Anita alak\u00edt\u00e1s\u00e1ban, de hogy ez az emberi teljess\u00e9gig\u00e9ny ekkoriban n\u00e1lunk is mennyire meghat\u00e1rozta a szeml\u00e9letet, arra p\u00e9lda m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny j\u00f3l ismert c\u00edm: Megsz\u00e1llottak, Sodr\u00e1sban, H\u00fasz \u00f3ra, \u00cdgy j\u00f6ttem, \u00c1lmodoz\u00e1sok kora, T\u00edzezer nap, Feldobott k\u0151.<\/p>\n
S hogy itt val\u00f3ban k\u00fcls\u0151 t\u00e9nyez\u0151k a d\u00f6nt\u0151ek, azt mindenn\u00e9l jobban bizony\u00edtja, hogy amikor a hatvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lik, hogy a t\u00e1rsadalmi cselekv\u00e9sre val\u00f3 \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s form\u00e1lis, nem szabad komolyan venni, tettekre legfeljebb egy sz\u0171k r\u00e9tegnek van lehet\u0151s\u00e9ge, a szovjet film visszaalakul klasszikus orosz realizmuss\u00e1. A cselekv\u00e9sben kiteljesedett h\u0151s megint a n\u00e9gy fal k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lja mag\u00e1t. \u00c9letre kelnek Csehov figur\u00e1i (V\u00e1nya b\u00e1csi, 1971, r: Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij; Et\u0171d\u00f6k g\u00e9pzongor\u00e1ra,1977, r: Nyikita Mihalkov), s a szovjet k\u00f6zegben egyszer csak megjelenik a \u201efelesleges ember\u201d (\u00c9lt egyszer egy \u00e9nekes rig\u00f3, 1971, r: Otar Joszeliani; Lebeg\u00e9s, 1982, r: Roman Balajan). Ekkor \u201elassul le\u201d, v\u00e1lik egyre ink\u00e1bb meditat\u00edvv\u00e1, el\u00e9gikuss\u00e1 a szovjet filmm\u0171v\u00e9szet. Tarkovszkij befel\u00e9 fordul\u00e1sa is a hetvenes \u00e9vekben, a Solarisszal kezd\u0151dik (1972). A \u201evisszal\u00e9p\u00e9s\u201d n\u00e1la egy eg\u00e9szen saj\u00e1tos eszt\u00e9tikumot eredm\u00e9nyezett, a t\u00f6bbiekn\u00e9l eredeti vizu\u00e1lis form\u00e1kban nagyon fontos \u00e9rt\u00e9keket konzerv\u00e1lt. \u00dagy t\u0171nt, ha a k\u00fcls\u0151 t\u00e9nyez\u0151k megint kedvez\u0151en alakulnak, a m\u0171v\u00e9szet ism\u00e9t megteremt egy katartikus erej\u0171 szovjet h\u0151st.<\/p>\n
(Forg\u00e1cs Iv\u00e1n: Hagyom\u00e1nyok felt\u00e1maszt\u00e1sa \u00e9s tagad\u00e1sa, In. Kritika, 1989\/4)<\/em><\/p>\n …N\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t sz\u00f3ln\u00e9k arr\u00f3l, hogyan igyekezt\u00fcnk Mihail Konsztantyinovics Kalatozovval maxim\u00e1lisan akt\u00edvv\u00e1, vizu\u00e1liss\u00e1 tenni a k\u00e9pi megold\u00e1sokat azokban a filmekben, amelyeket egy\u00fctt forgattunk. M\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, hogy siker\u00fclt-e az, amit csin\u00e1ltunk, eljut-e a n\u00e9z\u0151h\u00f6z. Ezt \u00edt\u00e9lj\u00e9k meg \u00d6n\u00f6k. A Sz\u00e1llnak a darvakban p\u00e9ld\u00e1ul, miut\u00e1n a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9sbe hajszolt Veronika kiszalad a k\u00f3rh\u00e1zb\u00f3l, v\u00e9gigrohantatjuk az utc\u00e1n, h\u00e1zak mellett, v\u00e9gig egy vas\u00fati h\u00edd ment\u00e9n. Fut, nem is tud mag\u00e1r\u00f3l, azt sem tudja, mit tesz, hova fut. Tudat\u00e1ban az \u00f6ngyilkoss\u00e1g gondolata mer\u00fcl fel.<\/p>\n Hogy ezt az \u00e1llapotot ki tudjuk fejezni, a felvev\u0151g\u00e9p vele egy\u00fctt futott, id\u0151nk\u00e9nt Tatyjana Szamojlova kez\u00e9ben volt, aki \u00f6nmag\u00e1t f\u00e9nyk\u00e9pezte. Azt\u00e1n a felvev\u0151g\u00e9p h\u00e1zak, f\u00e1k mellett rohant el, mind gyorsabb \u00e9s gyorsabb lett a mozg\u00e1sa, \u00e9s az epiz\u00f3d v\u00e9g\u00e9re a k\u00e9p eg\u00e9szen \u201eelkentt\u00e9\u201d v\u00e1lt, eljutott a teljes absztrakci\u00f3ig.<\/p>\n A jelenet ritmusa, amely a v\u00e1sznon eg\u00e9szen a t\u00e1rgyn\u00e9lk\u00fcli vill\u00f3dz\u00e1sig jutott el, egyfel\u0151l Veronika lelki\u00e1llapot\u00e1t volt hivatva visszaadni, m\u00e1sfel\u0151l be kellett hogy vonja a n\u00e9z\u0151t a cselekm\u00e9nybe, arra k\u00e9sztetve, hogy egy\u00fctt fusson \u00e9s egy\u00fctt \u00e9rezzen a h\u0151sn\u0151vel.<\/p>\n Ugyanezt az elvet alkalmaztuk az \u00c9n vagyok Kub\u00e1nak abban a jelenet\u00e9ben, ahol az \u00f6reg paraszt elkeseredetten v\u00e1gja a n\u00e1dat, amely m\u00e1r nem az \u00f6v\u00e9. Amikor az egyik h\u0151s pofont kap, a felvev\u0151g\u00e9p \u00e9leset z\u00f6kken, s ezzel mintegy az \u00fct\u00e9s fizikai \u00e9rzet\u00e9t kelti.<\/p>\n Mindezt csak k\u00e9zi kamer\u00e1val lehetett felvenni.<\/p>\n De ha csak egyszer\u0171en megfogjuk a felvev\u0151g\u00e9pet \u00e9s egy\u00fctt szaladunk a sz\u00edn\u00e9szekkel, ebb\u0151l m\u00e9g semmi sem lesz. Minden panor\u00e1m\u00e1z\u00e1snak sz\u00fcks\u00e9ge van k\u00e9pen bel\u00fcli mont\u00e1zsra, meghat\u00e1rozott ritmusra, a snittek v\u00e1ltakoz\u00e1s\u00e1ra, a pl\u00e1nok, a fahrtok \u00e9s egyebek v\u00e1lt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n Ritmusra van sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\n Term\u00e9szetes, hogy ha az operat\u0151r egy\u00fctt fut a h\u0151s\u00f6kkel, \u00e9s hol t\u00e1volodik t\u0151l\u00fck, hol k\u00f6zeledve belen\u00e9z egyik\u00fck-m\u00e1sikuk arc\u00e1ba, f\u00e1kkal \u00fctk\u00f6zik, egy\u00fctt esik el a h\u0151seivel, a panor\u00e1ma nem lehet sima \u00e9s nem is kell annak lennie. \u00cdgy a technikai \u201efogyat\u00e9koss\u00e1g\u201d az ilyen felv\u00e9telekn\u00e9l m\u0171v\u00e9szi \u00e9rdemm\u00e9 v\u00e1lik.<\/p>\n Hozz\u00e1 kell tennem, hogy b\u00e1rmilyen epiz\u00f3dot is forgassunk, b\u00e1rmilyen felvev\u0151g\u00e9pet is alkalmazzunk, elengedhetetlen felt\u00e9tel a bels\u0151 izgalom, az alkot\u00f3 fesz\u00fclts\u00e9g – nem f\u00e9lek kimondani: az ihlet a felv\u00e9tel alatt. Ha viszont ez az izgalom nem l\u00e9p fel a felv\u00e9tel folyam\u00e1n, ha a felv\u00e9telben nem vesz r\u00e9szt a sz\u00edv, b\u00e1rmilyen el\u0151zetes el\u0151k\u00e9sz\u00fcletek t\u00f6rt\u00e9ntek is, b\u00e1rmilyen pontosan kisz\u00e1m\u00edtott\u00e1k is el\u0151re \u00e9s megbesz\u00e9lt\u00e9k a pl\u00e1nok, a ritmus \u00e9s egyebek v\u00e1ltakoz\u00e1s\u00e1t – nem jelenik meg a v\u00e1sznon \u00e9l\u0151, remeg\u0151, emocion\u00e1lis k\u00e9pi megold\u00e1s.<\/p>\n Ezt saj\u00e1t tapasztalatomb\u00f3l tudom.<\/p>\n M\u00edg a Sz\u00e1llnak a darvakban \u00e9s Az el nem k\u00fcld\u00f6tt lev\u00e9lben csak az anyag egy r\u00e9sz\u00e9t forgattam k\u00e9zi kamer\u00e1val, az \u00c9n vagyok Kuba teljesen ezzel a m\u00f3dszerrel k\u00e9sz\u00fclt.<\/p>\n A k\u00e9zi kamera k\u00f6tetlen, bonyolult panor\u00e1m\u00e1kat tesz lehet\u0151v\u00e9, amelyek \u00e1llv\u00e1nyos g\u00e9ppel, a szok\u00e1sos, s\u00edneken fut\u00f3 kocsikkal nem lehets\u00e9gesek. Egy\u00e1ltal\u00e1n nem amellett akarok agit\u00e1lni, hogy minden filmet k\u00e9zi kamer\u00e1val forgassanak. De amikor az \u00c9n vagyok Kuba felv\u00e9tele k\u00f6zben megjelent a stat\u00edv \u00e9s az \u00e1llv\u00e1nyos g\u00e9p, lehanyatlott a kezem \u00e9s semmi sem siker\u00fclt. Mihelyt azonban k\u00e9zbe vett\u00fck a felvev\u0151g\u00e9pet, a k\u00e9pi \u00e1br\u00e1zol\u00e1s azonnal \u201el\u00e9legezni\u201d kezdett. Ez tiszt\u00e1n egy\u00e9ni \u00e9rz\u00e9sem. M\u00e9g egyszer megism\u00e9tlem: egy\u00e1ltal\u00e1n nem amellett sz\u00f3nokolok, hogy mindenki k\u00e9zi kamer\u00e1val forgasson. De nekem az volt az \u00e9rz\u00e9sem, hogy ha egy icipicit r\u00e1f\u00e1rtolok vagy elf\u00e1rtolok vagy megl\u00f3b\u00e1lom a kamer\u00e1t valamelyik ir\u00e1nyba, a k\u00e9pi megold\u00e1s \u00e9l\u0151v\u00e9, sokkal emocion\u00e1lisabb\u00e1 v\u00e1lik. En\u00e9lk\u00fcl m\u00e1r meg sem tudtunk mozdulni.<\/p>\n Szeretn\u00e9k m\u00e9g egy, Az el nem k\u00fcld\u00f6tt lev\u00e9lben alkalmazott fog\u00e1sunkr\u00f3l besz\u00e9lni.<\/p>\n …\u0150sz v\u00e9ge fel\u00e9 j\u00e1r. A t\u00e9l k\u00f6zeledte arra k\u00e9nyszer\u00edti a geol\u00f3gusokat, hogy hagyj\u00e1k abba a munk\u00e1t. \u00c9s \u00e9ppen ekkor lelnek gy\u00e9m\u00e1ntra. Az \u00f6r\u00f6mnek, a boldogs\u00e1gnak ezt a jelenet\u00e9t vir\u00e1gz\u00f3 f\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt, tavaszi hangulatban vett\u00fck fel.<\/p>\n Nyilv\u00e1n ezt a fog\u00e1st is helyesen alkalmaztuk, mert senki sem figyelt fel a logik\u00e1tlans\u00e1gra.<\/p>\n Az a v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcnk, hogy nem mindig kell a n\u00e9z\u0151nek bet\u0171 szerint mindent megmutatni a v\u00e1sznon. Ellenkez\u0151leg. Van, amit felt\u00e9tlen\u00fcl kimondatlanul kell hagyni. Lehet\u0151s\u00e9get kell adni a n\u00e9z\u0151nek, hogy akt\u00edvabb legyen, maga gondoljon ut\u00e1na a dolgoknak, rajzoljon hozz\u00e1 valamit…<\/p>\n Persze mindenki a maga m\u00f3dj\u00e1n fog \u201eut\u00e1nagondolni\u201d, de ann\u00e1l \u00e9rdekesebb, gazdagabb lesz a reag\u00e1l\u00e1sa. Csak l\u00f6k\u00e9st kell adni a n\u00e9z\u0151 k\u00e9pzelet\u00e9nek, fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1nak, \u00e9s m\u00e1ris mintegy szerz\u0151t\u00e1rsunkk\u00e1 v\u00e1lik.<\/p>\n A negyvenegyedikben sok\u00e1ig nem tudtuk kital\u00e1lni, hogyan vegy\u00fck fel azt az epiz\u00f3dot, ahol a f\u0151hadnagy Robinsonr\u00f3l mes\u00e9l Marjutk\u00e1nak. M\u00e1r kezdt\u00fcnk afel\u00e9 hajlani, hogy fel\u00e1ll\u00edtjuk a tr\u00f3pusok egzotikus t\u00e1jait. De r\u00e1j\u00f6tt\u00fcnk, hogy ez csak passz\u00edv illusztr\u00e1ci\u00f3 lenne. V\u00e9g\u00fcl is ezt az epiz\u00f3dot sz\u00f6veg n\u00e9lk\u00fcl, csak zen\u00e9vel vett\u00fck fel, a k\u00e9pi megold\u00e1s pedig az volt, hogy Marjutka \u00e9s a f\u0151hadnagy pl\u00e1nj\u00e1ban f\u00e9nyes csillagokra eml\u00e9keztet\u0151 felvillan\u00e1sok jelentek meg. Ez a megold\u00e1s egyfel\u0151l l\u00edrai, romantikus s\u00edkra terelte az epiz\u00f3dot (amelynek ez is volt az alapja), m\u00e1sfel\u0151l l\u00f6k\u00e9st adott a n\u00e9z\u0151 k\u00e9pzelet\u00e9nek.<\/p>\n (Uruszevszkij, Szergej: O forme, In. Iszkussztvo Kino, 1966\/2)<\/em><\/p>\n … Csuhrajnak j\u00f3 mesterei voltak: Jutkevics, Romm, Donszkoj. \u0150k alak\u00edtott\u00e1k ide\u00e1ljait. Egyik nyilatkozat\u00e1ban elmondotta, hogy mely filmek gyakorolt\u00e1k r\u00e1 a legmaradand\u00f3bb hat\u00e1st. \u00cdme a lista: Csapajev, A nagy hazafi, A korm\u00e1ny tagja, Vas\u00f6kl\u0171 Bogd\u00e1n, M\u00e1senyka. Ami pedig a m\u0171v\u00e9szeti-eszt\u00e9tikai elvek kikrist\u00e1lyosod\u00e1s\u00e1t illeti, err\u0151l a k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l \u00edgy sz\u00f3lt: \u201eM\u0171v\u00e9szeti elk\u00e9pel\u00e9seim abban az id\u0151szakban form\u00e1l\u00f3dtak ki, amikor m\u0171v\u00e9szet\u00fcnk a megtorpan\u00e1s \u00e9veit \u00e9lte. Ez a megtorpan\u00e1s, mint m\u00e1r mondottam, a szem\u00e9lyi kultusszal \u00e1llt kapcsolatban. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint a szem\u00e9lyi kultusz k\u00e1ros hat\u00e1sa er\u0151sen megmutatkozott a m\u0171v\u00e9szetekben.<\/p>\n Akkoriban rendk\u00edv\u00fcl kev\u00e9s film k\u00e9sz\u00fclt n\u00e1lunk – alig t\u00edz \u00e9vente. S mindezek a filmek valahogy egyform\u00e1k, hivatalosak, patetikusak voltak, mindegyik arra tan\u00edtott, hogyan kell viselkedn\u00fcnk az \u00e9let k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helyzeteiben. Sematikusak voltak \u00e9s nyugodtan mondhatom, \u00e9lettelenek, mert a filmv\u00e1szonr\u00f3l elhangz\u00f3 nagy szavak nem sz\u00f3ltak az emberek sz\u00edv\u00e9hez. Az egyetlen \u00e9rz\u00e9s, amely bel\u0151l\u00fck sug\u00e1rzott, az \u00f6nel\u00e9g\u00fclts\u00e9g volt, s ez mindig nagyon kellemetlen\u00fcl hatott r\u00e1m. \u00cdgy eszt\u00e9tikai n\u00e9zeteim e jelens\u00e9gek reakci\u00f3jak\u00e9nt fejl\u0151dtek ki bennem. Ez\u00e9rt vagyok ellens\u00e9ge minden merev, megingathatatlan m\u0171v\u00e9szeti \u00e1ll\u00e1spontnak: ez m\u0171v\u00e9szeti alapelvem. Az egyetlen \u00e1ll\u00e1spont, amelyb\u0151l kiindulhatunk, az az \u00e1ll\u00e1spont, hogy a m\u0171v\u00e9szetnek vezetnie kell, fel keli zaklatnia a n\u00e9z\u0151t; a m\u0171v\u00e9szetnek eszt\u00e9tikai \u00e9lvezetet kell hoznia, b\u00fcszk\u00e9nek kell lenn\u00fcnk emberi mivoltunkra, arra a tehets\u00e9gre, amely ilyen mag\u00e1valragad\u00f3, b\u00fcszke \u00e9s sz\u00e9p dolgokat teremt.\u201d<\/p>\n (Csuhraj-Bondarcsuk: M\u0171v\u00e9szi utunk. \u00daj ir\u00e1nyzatok a mai filmm\u0171v\u00e9szetben. Cikkgy\u0171jtem\u00e9ny 11, MFTI, 1962, 62-63.old.)<\/em><\/p>\n \u00dagy v\u00e9lem, a p\u00e1toszbeli meghat\u00e1roz\u00e1s kulcsszavai a k\u00f6vetkez\u0151k: a m\u0171v\u00e9szetnek vezetnie kell \u00e9s fel kell zaklatnia a n\u00e9z\u0151t. Csuhraj erre v\u00e1llalkozott, mikor filmnyelv\u00e9t kialak\u00edtotta. Zorkaja szavaival sz\u00f3lva: \u201eMeg akarja szabad\u00edtani a filmet az \u00e1lszent korl\u00e1tokt\u00f3l, a kincst\u00e1ri sz\u00e1razs\u00e1gt\u00f3l, a k\u00f6lts\u00e9ges monumentalizmust\u00f3l. Vissza akarja adni a filmnek az emberi \u00e9rz\u00e9seket, a j\u00f3s\u00e1got, a mosolyt, az \u00e9l\u0151 dr\u00e1m\u00e1kat, s\u0151t tal\u00e1n a k\u00f6nnyeket is. Harcol a szocialista realizmus\u00e9rt – ez sz\u00e1m\u00e1ra a hit megingathatatlan jelk\u00e9pe -, keresetlen \u00e9s bens\u0151s\u00e9ges szavakat akar tal\u00e1lni, \u00e9s ami a legf\u0151bb: az egyszer\u0171 embert szereti, nem pedig a csavarr\u00e1 degrad\u00e1lt embert. Csuhraj, ha nem is formul\u00e1zta meg, de ezt a programj\u00e1t \u00e1lmodta meg a szovjet film emberiv\u00e9 t\u00e9tel\u00e9nek, \u00e9s szent\u00fcl hitt benne. Ez a tendencia hat\u00e1rozta meg az 50-es \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9nek m\u0171v\u00e9szi \u00faj\u00edt\u00e1sait.\u201d<\/p>\n (N. Zorkaja: Arck\u00e9pek. Bp, Gondolat, 1967, 218.old.)<\/em><\/p>\n Szergej Uruszevszkij felv\u00e9telei adj\u00e1k meg A negyvenegyedik elbesz\u00e9l\u0151 strukt\u00far\u00e1j\u00e1nak alapt\u00f3nus\u00e1t: a sivatag kam\u00e9leonk\u00e9nt v\u00e1ltoztatja a sz\u00edneit – att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogyan \u201emozog\u201d, alakul, fejl\u0151dik, hull\u00e1mzik az emberi l\u00e9lek. Persze t\u00f6bbnyire a s\u00f6t\u00e9t sz\u00edn\u00e1rnyalatok domin\u00e1lnak. Marjutka rajong\u00e1s\u00e1t, \u00e1tszellem\u00fclts\u00e9g\u00e9t, odaad\u00e1s\u00e1t a tengerben t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u0151 csillagok \u00e9rz\u00e9keltetik. Hat\u00e1sosak a ritka kontrasztok: a term\u00e9szet komor fens\u00e9g\u00e9t \u00e9s roppant ar\u00e1nyait (A negyvenegyedik be\u00e1ll\u00edt\u00e1sainak j\u00f3 r\u00e9sze tot\u00e1l pl\u00e1n) n\u00e9ha megt\u00f6rik az oldotts\u00e1got \u00e1raszt\u00f3 kompoz\u00edci\u00f3k (a tenger, a sziget).<\/p>\n A negyvenegyedik nemcsak k\u00e9t ember, k\u00e9t \u00e9letforma, k\u00e9t vil\u00e1gn\u00e9zet, hanem k\u00e9t szeml\u00e9let k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00e9t is m\u0171v\u00e9szi er\u0151vel fogalmazza meg. Gondoljunk arra, hogy Marjutka \u00e9s foglya egyar\u00e1nt szomjazz\u00e1k a mes\u00e9t, hiszen olyan j\u00f3 messzire rep\u00fclni a k\u00e9pzelet tarka sziv\u00e1rv\u00e1ny\u00e1n… Az \u00e1br\u00e1ndok persze alapjaiban elt\u00e9r\u0151ek. Ezt a min\u0151s\u00e9gi differenci\u00e1t a m\u0171v\u00e9szi megjelen\u00edt\u00e9s \u00e9rz\u00e9kletesen tudtunkra adja. Nemes K\u00e1roly err\u0151l a rendez\u0151i-operat\u0151ri lelem\u00e9nyr\u0151l \u00edgy v\u00e9lekedik: \u201eA k\u00e9t k\u00f6lt\u0151is\u00e9g … nagym\u00e9rt\u00e9kben elt\u00e9r egym\u00e1st\u00f3l. Marjutka versei a forradalomr\u00f3l sz\u00f3lnak, \u00e1lmai a val\u00f3s\u00e1g megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyulnak. A tiszt elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9t a meseszer\u0171s\u00e9get kiemel\u0151 csill\u00e1ml\u00e1s k\u00eds\u00e9ri. Ez megfelel felfog\u00e1suk k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00e9nek is.<\/p>\n Marjutka emberek k\u00f6z\u00e9 v\u00e1gyik a szigetr\u0151l, hogy feladat\u00e1t teljes\u00edthesse. Otrok a term\u00e9szet\u00e9rt rajong, mert \u0151t m\u00e1r nem \u00e9rdekli az igazs\u00e1g sem, csak a maga b\u00e9kess\u00e9ge.\u201d (Nemes K\u00e1roly: A mai szovjet filmm\u0171v\u00e9szet. Bp.: Kossuht, 1969, 152.o1d.) Nagyon l\u00e9nyeges mozzanat \u2013 erre is utal a filmt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, hogy Marjutka csak a \u201erobinzon\u00e1d\u201d ut\u00e1n ker\u00fcl k\u00f6zel az ellens\u00e9ges tiszthez. Az\u00e9rt teremt\u0151dik meg a k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151, mert \u00e9rzelmeik hull\u00e1mhossza azonos. Nem \u00e9rtik: \u00e9rzik egym\u00e1st.<\/p>\n Az em\u00f3ci\u00f3k \u00e1rad\u00e1s\u00e1t a Ballad\u00e1ban sem fogja vissza az alkot\u00f3. Ott is viszonylag sz\u00e9les az \u00edv, hossz\u00fa az \u00fat, de v\u00e9g\u00fcl is teljesebb – \u00e9s tartalmasabb – az \u00e9rzelmi azonosul\u00e1s, mint az els\u0151 Csuhraj-filmben volt. A k\u00f6t\u0151anyag: az egyszer\u0171s\u00e9g. Minden spekulativit\u00e1st mell\u0151z\u00f6tt a rendez\u0151, mert az emberi kapcsolatok sz\u00f6vev\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t jellegzetesen h\u00e9tk\u00f6znapi szitu\u00e1ci\u00f3kkal k\u00edv\u00e1nta \u00e9rz\u00e9keltetni. Tal\u00e1lkoz\u00e1sok, viccel\u0151d\u00e9sek, csal\u00f3d\u00e1sok, rem\u00e9nyked\u00e9sek, vesz\u00e9lyek, \u00f6r\u00f6m\u00f6k; a cselekm\u00e9nyvonulat t\u00e9gl\u00e1i ennyib\u0151l \u00e1llnak \u00f6ssze. A kifejez\u0151 eszk\u00f6z\u00f6k sem rafin\u00e1ltak. M\u00e9g ism\u00e9tl\u0151d\u0151 k\u00e9psorokkal is tal\u00e1lkozunk: funkci\u00f3ja nem annyira a mont\u00e1zstechik\u00e1nak van, mint ink\u00e1bb a hangulati homogenit\u00e1snak.<\/p>\n Ezt szolg\u00e1lja a h\u00e1bor\u00fas atmoszf\u00e9ra rajza is. Sokan elmondt\u00e1k \u00e9s le\u00edrt\u00e1k – mindig dics\u00e9rettel – hogy a Ballada a katon\u00e1r\u00f3l element\u00e1ris hat\u00e1s\u00e1t nem a f\u00fcls\u00edket\u00edt\u0151 robban\u00e1s, az \u00e1gyuk \u00e9s rep\u00fcl\u0151g\u00e9pek t\u00f6meges felvonultat\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n \u00e9ri el, hanem – ellenkez\u0151leg: a cs\u00f6ndes visszafogotts\u00e1ggal, a l\u00e9lek rejtett zugainak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1val, a v\u00edz alatti \u00e1ramlatok \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1val. Ennek a szerelemnek nincs pr\u00f3bat\u00e9tele: egym\u00e1ssal soha nem ker\u00fclnek szembe a fiatalok. A t\u00e1rgyi vil\u00e1g megjelen\u00edt\u00e9se mindemellett izzadts\u00e1gszag\u00fa, f\u00f6ldh\u00f6z tapad\u00f3, nyersen realisztikus. Olyan nosztalgia sug\u00e1rzik a be\u00e1ll\u00edt\u00e1sokr\u00f3l, amelyre csak az \u00e1t\u00e9lt megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sokon \u00farr\u00e1 lett ember form\u00e1lhat jogot: j\u00f3 t\u00fal lenni a sz\u00f6rny\u0171s\u00e9geken, de az\u00e9rt beleborzongunk, ha ott j\u00e1runk k\u00e9pzelet\u00fcnkben az elillant \u00e9vek f\u00e1jdalmakat hoz\u00f3 orsz\u00e1g\u00fatjain…<\/p>\n Grigorij Csuhraj ritmusteremt\u0151 erej\u00e9t a Ballada a katon\u00e1r\u00f3l nyit\u00f3 k\u00e9psorainak \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sa kit\u0171n\u0151en dokument\u00e1lja. A film a keretj\u00e1t\u00e9kkal indul: az any\u00e1t l\u00e1tjuk – egy feket\u00e9be \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt asszonyt – a mez\u0151 fel\u00e9 vezet\u0151 \u00faton. Cs\u00f6ndes t\u00f3nus\u00fa, kiegyens\u00falyozotts\u00e1got \u00e1raszt\u00f3, harm\u00f3ni\u00e1t kifejez\u0151 k\u00e9pek ezek. Feket\u00e9be \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt n\u0151 \u00e9s v\u00e9gtelen t\u00e1j (\u00f6sv\u00e9ny, k\u00e9toldalt az \u00e9letet szimboliz\u00e1l\u00f3 term\u00e9ssel). Rezign\u00e1ci\u00f3 \u00e9s emelkedetts\u00e9g. A narr\u00e1tor azt mondja: \u201eEz az \u00fat vezet a v\u00e1rosba. Akik elmennek \u00e9s akik visszaj\u00f6nnek, mind ezen az \u00faton haladnak \u00e1t.\u201d Megtudjuk a szomor\u00faszem\u0171 asszonyr\u00f3l, hogy \u00e9vek \u00f3ta j\u00e1r errefel\u00e9. Nyilv\u00e1n az\u00e9rt, hogy eml\u00e9kezzen \u00e9s vigasztal\u00f3djon, hiszen a fia, Aljosa nem t\u00e9rt vissza a h\u00e1bor\u00fab\u00f3l. M\u00e1r nem v\u00e1rja, de sz\u00fcks\u00e9ge van az \u00f6r\u00f6kre elt\u00e1vozott t\u00e1voli fi\u00fa k\u00f6zels\u00e9g\u00e9re.<\/p>\n Az expoz\u00edci\u00f3 hangv\u00e9tele himnikus, \u00fcnnep\u00e9lyes. A falusi szekond pl\u00e1nok ut\u00e1n az anya mag\u00e1nyoss\u00e1g\u00e1t szugger\u00e1lja a be\u00e1ll\u00edt\u00e1s, amelyen a v\u00e9gtelen term\u00e9szetbe pici pontk\u00e9nt belevesz\u0151 emberi figur\u00e1t l\u00e1tjuk. A total pl\u00e1nt megint szekondok v\u00e1ltj\u00e1k fel: Aljosa anyja szinte besz\u00e9lget az \u00fattal \u00e9s a term\u00e9szettel, f\u00e1jdalm\u00e1nak tan\u00faival. Ezut\u00e1n k\u00f6zelk\u00e9p k\u00f6vetkezik: az asszony – fiatalon. S most egyszerre, hirtelen temp\u00f3v\u00e1lt\u00e1s emeli ki a filmet az epikus h\u00f6mp\u00f6lyg\u00e9sb\u0151l. A n\u0151 arc\u00e1ra tank cs\u00f6ve kop\u00edroz\u00f3dik \u00e9s megkezd\u0151dik a kiskatona t\u00f6rt\u00e9nete. Most m\u00e1r vibr\u00e1l\u00f3, szaggatott, lend\u00fcletes a be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok egym\u00e1sut\u00e1nja. A n\u00e1ci tank \u00fcld\u00f6zi a v\u00e9dtelen szovjet harcost. Minden fejetetej\u00e9re \u00e1ll: a felvev\u0151g\u00e9p is 180 fokos fordulatot \u00edr le. A trag\u00e9dia elker\u00fclhetetlennek l\u00e1tszik: a gyerekembernek \u00e9rtelmetlen hal\u00e1llal kell elpusztulnia. A folytat\u00e1st ismerj\u00fck. S \u00fajra ritmusv\u00e1lt\u00e1st alkalmaz a rendez\u0151.<\/p>\n A rekviem \u00e9s a nyugtalans\u00e1g ut\u00e1n eksztatikus felszabadults\u00e1g adja meg az alaphangot, amelyet cs\u00f6ppnyi – s pontosan funkcion\u00e1l\u00f3 – der\u0171 sz\u00ednez \u00e1t. AIjosa, mik\u00f6zben h\u0151stett\u00e9t jelenti, beleveri a fej\u00e9t a fedez\u00e9kbe. Hogy mi\u00e9rt van sz\u00fcks\u00e9g erre a jelenetre? Semmi m\u00e1s\u00e9rt, csak annak \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l, hogy nem gl\u00f3ri\u00e1s szent, hanem t\u00e9tov\u00e1z\u00f3-botork\u00e1l\u00f3 h\u0151s \u00e1ll el\u0151tt\u00fcnk.<\/p>\n Ezzel a figyelmeztet\u00e9ssel Csuhraj t\u00f6bbsz\u00f6r \u00e9l: akkor is, amikor Sura – els\u0151 tal\u00e1lkoz\u00e1sukkor – goromb\u00e1n r\u00e1t\u00e1mad vagy amikor k\u00e9shegyre men\u0151 vit\u00e1ja t\u00e1mad az \u0151rrel. Nem r\u00f3zs\u00e1kon l\u00e9pked a katona. N\u00e9ha rosszul l\u00e9p. Olykor hib\u00e1zik. Ett\u0151l h\u00fas-v\u00e9r figura. Ett\u0151l is.<\/p>\n A po\u00e9zis m\u00e1s term\u00e9szet\u0171, mint – mondjuk az Iv\u00e1n gyermekkora c\u00edm\u0171 Tarkovszkij-filmben. Ott a szenved\u00e9s mirtuszkoszor\u00faj\u00e1t fonja a kisgyerek feje k\u00f6r\u00e9 a rendez\u0151 – elsiratva a legszebb gyermeki \u00e9veket. Itt f\u00e9lszavakban, alig-s\u00f3hajokban, suta vallom\u00e1sokban bomlik ki a legtiszt\u00e1bb k\u00f6lt\u00e9szet.<\/p>\n Aljosa a b\u00facs\u00fa ut\u00e1n \u201elej\u00e1tssza\u201d mag\u00e1ban a t\u00f6rt\u00e9nteket, \u00fajra elk\u00e9pzeli az egy\u00fcttl\u00e9t felh\u0151tlen \u00f3r\u00e1it. Az eml\u00e9kk\u00e9pek sz\u00e1munkra, n\u00e9z\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra \u00faj ismereteket (\u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket) tartalmaznak. Borisz, mikor hal\u00e1lba zuhan, az elk\u00e9pzelt boldogs\u00e1got is megid\u00e9zi v\u00edzi\u00f3iban: v\u0151leg\u00e9nyk\u00e9nt l\u00e1tja mag\u00e1t a menyasszonyi ruh\u00e1ba \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Veronik\u00e1val az oldal\u00e1n, a Sz\u00e1llnak a darvakban.<\/p>\n Ezt a k\u00e9psort az el\u0151zm\u00e9nyekben nem l\u00e1ttuk, nem is l\u00e1thattuk, hiszen a soha be nem teljes\u00fcl\u0151 j\u00f6v\u0151t szimboliz\u00e1lja. Aljosa eml\u00e9kez\u00e9s\u00e9nek vet\u00edt\u0151v\u00e1szn\u00e1n a k\u00fatn\u00e1l l\u00e1bmos\u00e1s k\u00f6zben combj\u00e1t kac\u00e9ran kivillant\u00f3 Sura jelenik meg. Mindez nem \u00e1br\u00e1ndk\u00e9p, ilyesmi val\u00f3ban megt\u00f6rt\u00e9nhetett, csak \u00e9ppen a rendez\u0151 \u201eelfelejtette\u201d bev\u00e1gni a k\u00fatjelenetbe. Elhallgatta, hogy k\u00e9s\u0151bb \u00faj \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st teremtsen vele \u00e9s gazdag\u00edtsa a k\u00e9t ember k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat jellemz\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n A Tiszta \u00e9gbolt kritikusai \u00e9s magyar\u00e1z\u00f3i szinte hagyom\u00e1nyosan a vonatjelenetet szokt\u00e1k le\u00edrni, amikor a film eszt\u00e9tikai jellegzetess\u00e9geir\u0151l besz\u00e9lnek. A k\u00e9psor leny\u0171g\u00f6z\u0151 hat\u00e1s\u00fa, \u00e1m valljuk meg \u0151szint\u00e9n, nem kapcsol\u00f3dik szervesen a cselekm\u00e9nyhez \u00e9s a h\u0151s\u00f6k sors\u00e1hoz. Az ebben a mesterien megkompon\u00e1lt et\u0171dben – mert annak is tekinthetj\u00fck – element\u00e1ris, hogy a h\u00e1bor\u00fat a maga ijeszt\u0151 kontrasztjaival egy felnagy\u00edtott pillanatban l\u00e1ttatja s villan\u00e1sokkal, t\u00f6red\u00e9kekkel, hang- \u00e9s k\u00e9pfoszl\u00e1nyokkal adja vissza a szitu\u00e1ci\u00f3 kiv\u00e9dhetetlens\u00e9g\u00e9t. \u00cdgy \u00e9s ebb\u0151l az aspektusb\u00f3l a k\u00e9psor \u00f6sszer\u00edmel Asztahov sors\u00e1val, mert hiszen \u0151 is sodr\u00f3dik az esem\u00e9nyekkel, \u00e9pp\u00fagy nem tudja meg\u00e1ll\u00edtani a vonatot – k\u00e9pletesen sz\u00f3lva – , mint az asszonyok, akik pedig eksztatikus \u00f6r\u00f6mmel \u00e9s gyermeki rajong\u00e1ssal k\u00e9sz\u00fclnek a szeretteikkel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sra. Minden hi\u00e1ba. A szerelv\u00e9ny tov\u00e1bbrobog. Ugyancsak s\u0171r\u0171n emlegetett epiz\u00f3d a Szt\u00e1lin hatalmas szobra \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban folytatott besz\u00e9lget\u00e9s, amelyet nyugodt sz\u00edvvel kihallgat\u00e1snak is nevezhetn\u00e9nk. Ez a k\u00e9psor szerves r\u00e9sze a dr\u00e1mai folyamatnak, ugyanis a pil\u00f3ta sors\u00e1t ez az eszmecsere d\u00f6nt\u0151 m\u00f3don befoly\u00e1solja. Nem eredeti lelem\u00e9ny, Pudovkint\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt (az Any\u00e1ban l\u00e1tott) metafora az olvad\u00e1s term\u00e9szeti \u00e9s t\u00e1rsadalmi folyamat\u00e1nak egybekapcsol\u00e1sa: mot\u00edvumlez\u00e1r\u00e1snak, eszmei \u00f6sszefoglal\u00e1snak, \u00e9rtelmez\u0151 gondolatnak kiv\u00e1l\u00f3an megfelel.<\/p>\n A negyvenegyedik \u00e9s a Ballada a katon\u00e1r\u00f3l architektonik\u00e1ja szil\u00e1rdabb, kiegyens\u00falyozottabb, mint a Tiszta \u00e9gbolt\u00e9. Ut\u00f3bbi film-\u00e9p\u00edtm\u00e9ny\u00e9t az teszi problematikuss\u00e1, hogy a mag\u00e1ns\u00edk (szerelmi sz\u00e1l) \u00e9s a t\u00e1rsadalmi s\u00edk nem kapcsol\u00f3dik szervesen egym\u00e1shoz, nem er\u0151s\u00edti \u00e9s t\u00e1mogatja el\u00e9gg\u00e9 egym\u00e1st. Piscator a H\u00e1bor\u00fa \u00e9s b\u00e9k\u00e9t – mint ismeretes – t\u00f6bb szint\u00e9rre tagolta. K\u00e9pzelj\u00fck el, hogy a sors-sz\u00ednpadot \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelmi sz\u00ednpadot k\u00f6rf\u00fcgg\u00f6ny v\u00e1lasztja el egym\u00e1st\u00f3l. Ilyesmi k\u00f6vetkezett be Csuhraj \u201esz\u00ednpad\u00e1n\u201d. Persze egy\u00e9b kritikai fenntart\u00e1sokat is eml\u00edthetn\u00e9nk. A cselekm\u00e9nyvezet\u00e9s kiss\u00e9 cikkcakkos: a kontrapunktikus szerepet bet\u00f6lt\u0151 rossz h\u00e1zass\u00e1g (Sz\u00e1sa n\u00e9nje) mellett b\u0151ven vannak sztori ballasztok a filmben. Nagyon terjeng\u0151s az expoz\u00edci\u00f3. Hi\u00e1nyoznak a tabl\u00f3r\u00f3l a t\u00edpusok, amelyek a kort jellemzik: itt j\u00f3szerint csak der\u00e9k emberek \u00e9s gyanakv\u00f3 szemellenz\u0151s\u00f6k veszik k\u00f6r\u00fcl Asztahov\u00e9kat (f\u0151leg az ut\u00f3bbiak).<\/p>\n (Veress J\u00f3zsef: Grigorij Csuhraj, Budapest: MFTI)<\/em><\/p>\n L\u00e1tjuk, \u00e9s nagyra \u00e9rt\u00e9kelj\u00fck a j\u00e1t\u00e9kfilmgy\u00e1rt\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n el\u00e9rt eredm\u00e9nyeket. Ezzel egy\u00fctt \u00fagy v\u00e9lj\u00fck, ezek az eredm\u00e9nyek nem felelnek meg feladatainknak \u00e9s azoknak a lehet\u0151s\u00e9geknek, amelyekkel a filmm\u0171v\u00e9szek rendelkeznek. Sz\u00e1munkra nem lehet k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s, milyen a filmm\u0171v\u00e9szet eszmei ir\u00e1nyults\u00e1ga, \u00e9s a mozikba ker\u00fcl\u0151 filmek m\u0171v\u00e9szi sz\u00ednvonala. Ebben a vonatkoz\u00e1sban a film ter\u00fclet\u00e9n a helyzet t\u00e1volr\u00f3l sem olyan j\u00f3, amint ahogy azt a filmszakma sz\u00e1mos k\u00e9pvisel\u0151je gondolja. El\u0151zetesen bemutatt\u00e1k nek\u00fcnk egy film anyag\u00e1t, amelynek igen sokat \u00edg\u00e9r\u0151 c\u00edme van: Iljics \u0151rcsapata.\u00a0 A filmet M. Hucijev elvt\u00e1rs rendezi a Gorkij Filmst\u00fadi\u00f3ban az ismert filmrendez\u0151, Sz. Geraszimov elvt\u00e1rs m\u0171v\u00e9szi ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val. Ny\u00edltan meg kell mondanunk, hogy az anyagban vannak felkavar\u00f3 r\u00e9szek. \u00c1m ezek val\u00f3j\u00e1ban a film igazi mondanival\u00f3j\u00e1t leplezik, amely a t\u00e1rsadalmi \u00e9s mag\u00e1n\u00e9let olyan eszm\u00e9it \u00e9s norm\u00e1it igenli, amelyek elfogadhatatlanok \u00e9s idegenek a szovjet ember sz\u00e1m\u00e1ra. Ez\u00e9rt hat\u00e1rozottan fell\u00e9p\u00fcnk az ellen, hogy \u00edgy \u00e9rtelmezzenek egy ilyen nagy \u00e9s fontos t\u00e9m\u00e1t.<\/p>\n Minderr\u0151l hallgatni is lehetne, mivel a filmet m\u00e9g nem fejezt\u00e9k be. Mivel azonban a sajt\u00f3 munkat\u00e1rsai, az irodalm\u00e1rok \u00e9s a filmesek nyilv\u00e1nos fell\u00e9p\u00e9seikben mindenhol csak e film \u201ekiemelked\u0151 von\u00e1sait\u201d m\u00e9ltatj\u00e1k, el kell mondanunk a v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcnket.<\/p>\n A film c\u00edme \u2013 az Iljics-zasztava \u2013 allegorikus, hiszen ez a sz\u00f3 valamikor \u0151rcsapatot jelentett. \u00c9s ma is ezzel a sz\u00f3val jel\u00f6lj\u00fck az orsz\u00e1ghat\u00e1rainkn\u00e1l l\u00e9v\u0151, el\u0151retolt \u0151rhelyeket. Azt kell teh\u00e1t felt\u00e9telezn\u00fcnk, hogy a film f\u0151h\u0151sei a szovjet ifj\u00fas\u00e1g \u00e9lenj\u00e1r\u00f3 r\u00e9teg\u00e9t k\u00e9pviselik, amely rend\u00edthetetlen\u00fcl v\u00e9di a szovjet forradalom v\u00edvm\u00e1nyait, Iljics \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n De mindenki, aki megn\u00e9zi a filmet, azt mondja majd, hogy ez nem \u00edgy van. M\u00e9g a film legpozit\u00edvabb h\u0151sei – h\u00e1rom munk\u00e1sfi\u00fa – sem a mi csod\u00e1latos ifj\u00fas\u00e1gunkat testes\u00edtik meg. Olyanoknak vannak bemutatva, mint akik nem tudj\u00e1k, hogyan \u00e9ljenek, mire t\u00f6rekedjenek. \u00c9s mindez a mi id\u0151nkben, mikor kibontakoz\u00f3ban a kommunizmus \u00e9p\u00edt\u00e9se, amit a Kommunista P\u00e1rt eszm\u00e9i szentes\u00edtenek!<\/p>\n Ilyen fiatals\u00e1g \u00e9p\u00edten\u00e9 ma sz\u00fcleivel egy\u00fctt, a p\u00e1rt vezet\u00e9se alatt a kommunizmust?!… Vajon n\u00e9p\u00fcnk \u00f6sszek\u00f6theti-e a j\u00f6v\u0151j\u00e9t ilyen fiatalokkal, hihet-e benne, hogy folytatni tudj\u00e1k mindazt, amit az id\u0151sebb nemzed\u00e9kek el\u00e9rtek, akik v\u00e9gigcsin\u00e1lt\u00e1k a szocialista forradalmat, fel\u00e9p\u00edtett\u00e9k a szocializmust, fegyverrel v\u00e9dt\u00e9k meg a fasiszta hord\u00e1kkal v\u00edvott kegyetlen harcokban, \u00e9s l\u00e9trehozt\u00e1k a kommunista t\u00e1rsadalom \u00e1ltal\u00e1nosan kibontakoz\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek anyagi \u00e9s szellemi felt\u00e9teleit?!<\/p>\n Nem, ilyen emberekre nem sz\u00e1m\u00edthat a t\u00e1rsadalom. Ezek nem harcosok, nem a vil\u00e1g form\u00e1l\u00f3i. Ezek erk\u00f6lcsileg ny\u00e1pic, fiatalon meg\u00f6regedett emberek, magasztos eszm\u00e9k \u00e9s \u00e9letc\u00e9l n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n A film szerette volna negat\u00edvan \u00e1br\u00e1zolni, b\u00edr\u00e1lni a mi fiataljaink k\u00f6z\u00f6tt fellelhet\u0151 naplop\u00f3kat, f\u00e9lig z\u00fcll\u00f6tt alakokat, akik nem szeretnek, nem tisztelnek senkit. Az id\u0151sebbekben nemcsak nem b\u00edznak, hanem gy\u0171l\u00f6lik \u0151ket. Mindennel el\u00e9gedetlenek, mindenen zs\u00e9mbel\u0151dnek, mindent kinevetnek \u00e9s lek\u00f6pnek, napjaik tartalmatlanok, az est\u00e9ket pedig kev\u00e9s j\u00f3t \u00edg\u00e9r\u0151 mulats\u00e1gokkal t\u00f6ltik. Ezek az alakok nagyk\u00e9p\u0171 len\u00e9z\u00e9ssel besz\u00e9lnek a munk\u00e1r\u00f3l. Zab\u00e1lj\u00e1k a mindennapi kenyeret, \u00e9s m\u00e9g \u0151k g\u00fanyol\u00f3dnak azokon, akik neh\u00e9z munk\u00e1val el\u0151teremtik azt.<\/p>\n A film k\u00e9sz\u00edt\u0151i nem tudt\u00e1k megval\u00f3s\u00edtani elk\u00e9pzel\u00e9s\u00fcket, hogy el\u00edt\u00e9lj\u00e9k a henye, ingyen\u00e9l\u0151 embereket. Nem volt benn\u00fck el\u00e9g \u00e1llampolg\u00e1ri b\u00e1tors\u00e1g \u00e9s d\u00fch ahhoz, hogy megb\u00e9lyegezz\u00e9k, sz\u00e9gyenoszlophoz sz\u00f6gezz\u00e9k a hasonl\u00f3 torzsz\u00fcl\u00f6tteket \u00e9s reneg\u00e1tokat, megel\u00e9gedtek egy gyenge pofonnal. Csakhogy e a s\u00f6pred\u00e9k nem javul meg egy pofont\u00f3l.<\/p>\n A film alkot\u00f3i a fiatals\u00e1gnak nem a megfelel\u0151 r\u00e9teg\u00e9re ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k a n\u00e9z\u0151 figyelm\u00e9t. A mi szovjet ifj\u00fas\u00e1gunk \u00e9let\u00e9vel, munk\u00e1j\u00e1val, harc\u00e1val folytatja az el\u0151tte j\u00e1r\u00f3 nemzed\u00e9k h\u0151si trad\u00edci\u00f3it, azok\u00e9t, akik mind a b\u00e9k\u00e9s \u00e9p\u00edt\u0151munka \u00e9veiben, mind a honv\u00e9d\u0151 h\u00e1bor\u00fa frontjain bebizony\u00edtott\u00e1k elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00fcket a marxizmus-leninizmus eszm\u00e9i ir\u00e1nt. J\u00f3l \u00e1br\u00e1zolja ifj\u00fas\u00e1gunkat Fagyejev Ifj\u00fa g\u00e1rda c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye. Nagy k\u00e1r, hogy Sz. Geraszimov, aki filmet csin\u00e1lt ebb\u0151l a reg\u00e9nyb\u0151l, nem javasolta tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1nak, M. Hucijevnek, mutassa be a filmj\u00e9ben, hogyan \u00e9lnek, fejl\u0151dnek tov\u00e1bb fiatals\u00e1gunkban a csod\u00e1latos ifj\u00fag\u00e1rdista hagyom\u00e1nyok.<\/p>\n Tegnap m\u00e1r eml\u00edtettem, hogy komoly ellenvet\u00e9seket v\u00e1lt ki az az epiz\u00f3d, amelyben a h\u0151s fronton elesett apja szellem\u00e9vel tal\u00e1lkozik. Mikor a fi\u00fa megk\u00e9rdezi, hogyan kell \u00e9lni, az apa szelleme visszak\u00e9rdez: h\u00e1ny \u00e9ves vagy? \u00c9s mikor a fi\u00fa azt v\u00e1laszolja: huszonh\u00e1rom, az apa bejelenti: \u00e9n meg huszonegy… \u00c9s elt\u0171nik. \u00c9s \u00d6n\u00f6k azt akarj\u00e1k, hogy mi elhiggy\u00fck: a jelenet hiteles. Senki sem fogja elhinni! Mindenki tudja, hogy m\u00e9g az \u00e1llatok sem dobj\u00e1k el k\u00f6lykeiket. Ha egy kuty\u00e1t\u00f3l elveszik k\u00f6lyk\u00e9t, \u00e9s v\u00edzbe dobj\u00e1k, azonnal ut\u00e1na veti mag\u00e1t, \u00e9let\u00e9t is kock\u00e1ztatja, hogy megmentse.<\/p>\n Elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy az apa ne v\u00e1laszoljon fia k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re, ne seg\u00edtse tan\u00e1ccsal, hogyan is tal\u00e1lhatn\u00e1 meg a helyes utat az \u00e9letben?<\/p>\n A nem v\u00e9letlen, hogy a jelenetet \u00edgy csin\u00e1lt\u00e1k meg, mindennek megvan a maga rejtett \u00e9rtelme. A fi\u00faknak azt akarj\u00e1k sugallni, hogy ap\u00e1ik nem lehetnek tan\u00edt\u00f3ik az \u00e9letben, nem \u00e9rdemes tan\u00e1csok\u00e9rt fordulni hozz\u00e1juk. Az alkot\u00f3k v\u00e9lem\u00e9nye szerint a fiatals\u00e1gnak az id\u0151sebbek tan\u00e1csai \u00e9s seg\u00edts\u00e9ge n\u00e9lk\u00fcl, mag\u00e1nak kell eld\u00f6ntenie, hogyan \u00e9ljen.<\/p>\n Nos, itt el\u00e9g vil\u00e1gosan kider\u00fcl a film alkot\u00f3inak \u00e1ll\u00e1spontja. De nem mentek egy kicsit messzire? Mit jelentsen ez? \u00d6n\u00f6k az id\u0151sebb nemzed\u00e9k ellen akarj\u00e1k hangolni az ifj\u00fas\u00e1got, veszeked\u00e9st akarnak, visz\u00e1lyt az \u00f6sszetart\u00f3 szovjet csal\u00e1dban, ahol a fiatalok \u00e9s az id\u0151sebbek k\u00f6z\u00f6sen harcolnak a kommunizmus\u00e9rt? Felel\u0151ss\u00e9g\u00fcnk teljes tudat\u00e1ban kijelenthetj\u00fck ezeknek az embereknek: \u00d6n\u00f6knek ez nem fog siker\u00fclni! (Viharos taps)<\/p>\n Napjainkban az ap\u00e1k \u00e9s fi\u00fak kapcsolat\u00e1nak probl\u00e9m\u00e1ja nem l\u00e9tezik abban a form\u00e1ban, ahogy Turgenyev kor\u00e1ban, mivel eg\u00e9szen m\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nelmi id\u0151szakban \u00e9l\u00fcnk, amelyet m\u00e1sfajta emberi kapcsolatok jellemeznek. A szovjet szocialista t\u00e1rsadalomban nincs ellent\u00e9t a nemzed\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tt, a r\u00e9gi \u00e9rtelemben nem l\u00e9tezik az \u201eap\u00e1k \u00e9s fi\u00fak\u201d konfliktusa. Ezt a film alkot\u00f3i tal\u00e1lt\u00e1k ki, \u00e9s \u2013 nem a legjobb sz\u00e1nd\u00e9kokt\u00f3l vez\u00e9relve \u2013 mesters\u00e9gesen felf\u00fajt\u00e1k.<\/p>\n \u00cdgy l\u00e1tjuk az emberi viszonyokat t\u00e1rsadalmunkban, \u00e9s azt szeretn\u00e9nk, ha ezek a viszonyok igaz \u00e1br\u00e1zol\u00e1sra tal\u00e1ln\u00e1nak az irodalmi alkot\u00e1sokban, a sz\u00edndarabokban, a filmekben, a zen\u00e9ben, a fest\u00e9szetben, minden m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gban. Aki ezt nem \u00e9rti, az gondolkozzon el, mi seg\u00edteni fogunk a helyes \u00e1ll\u00e1spont kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n Engedj\u00e9k meg, hogy megk\u00e9rdezzem Hucijev elvt\u00e1rsat, a rendez\u0151t \u00e9s f\u0151n\u00f6k\u00e9t, Geraszimov elvt\u00e1rsat: hogyan sz\u00fcletett meg benn\u00fck ez a gondolat?<\/p>\n A film s\u00falyos hib\u00e1i olyan nyilv\u00e1nval\u00f3ak, hogy \u00fagy t\u0171nik, azoknak a filmeseknek, akik l\u00e1tt\u00e1k, ny\u00edltan \u00e9s egyenesen sz\u00f3lniuk kellett err\u0151l a rendez\u0151nek. De a film k\u00f6r\u00fcl valami hihetetlen dolog t\u00f6rt\u00e9nt. M\u00e9g senki sem l\u00e1tta, de m\u00e1ris nemzetk\u00f6zi m\u00e9ret\u0171 rekl\u00e1mhadj\u00e1rat bontakozott ki k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte, mint m\u0171v\u00e9szet\u00fcnk legkiv\u00e1l\u00f3bb, \u201ekimagasl\u00f3 jelens\u00e9ge\u201d k\u00f6r\u00fcl. Mi\u00e9rt van erre sz\u00fcks\u00e9g? Ilyet nem szabad csin\u00e1lni elvt\u00e1rsak, nem szabad!<\/p>\n (Hruscsov, Nyikita Szergejevics: Besz\u00e9d a p\u00e1rt- \u00e9s \u00e1llami vezet\u0151k<\/em> Tarkovszkij filmjei hemzsegnek a leghagyom\u00e1nyosabb \u00e9rtelemben vett szimb\u00f3lumokt\u00f3l, amelyek jelent\u00e9se adott kontextusban mindig t\u00f6bb-kevesebb pontoss\u00e1ggal megadhat\u00f3. Abban azonban, ahogyan Tarkovszkij l\u00e9trehozza bizonyos mot\u00edvumainak \u00e1tvitt, szimbolikus \u00e9rtelm\u00e9t, egy megeml\u00edtend\u0151 jellegzetess\u00e9get fedezhet\u00fcnk fel. An\u00e9lk\u00fcl, hogy a filmi szimb\u00f3lumok teljes tipol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t k\u00edv\u00e1nn\u00e1nk adni, megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u00fcnk h\u00e1rom szimb\u00f3lumk\u00e9pz\u00e9si t\u00edpust (megengedve, hogy ezek m\u00e9g tov\u00e1bb is bonthat\u00f3k) aszerint, hogy a mot\u00edvum \u00e1tvitt \u00e9rtelme hogyan viszonyul dramaturgiai jelent\u00e9s\u00e9hez (a konkr\u00e9t cselekm\u00e9nyben elfoglalt hely\u00e9hez): az ikonogr\u00e1fiai szimboliz\u00e1l\u00e1st, a metaforizmust \u00e9s a jelent\u00e9skonkretiz\u00e1l\u00e1st.<\/p>\n Ikonogr\u00e1fiai szimboliz\u00e1l\u00e1snak azt a elj\u00e1r\u00e1st nevezz\u00fck, ahol egy mot\u00edvum megjelen\u00e9s\u00e9ben az \u00e1tvitt \u00e9rtelem vagy kiz\u00e1r\u00f3lagos, vagy domin\u00e1ns a dramaturgiai \u00e9rtelemhez k\u00e9pest. Ez t\u00f6bbnyire egy \u00e1ltal\u00e1nos kultur\u00e1lis szimb\u00f3lum be\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9nik. A Jancs\u00f3 Szerelmem, Elektr\u00e1j\u00e1nak a v\u00e9g\u00e9n felsz\u00e1ll\u00f3 v\u00f6r\u00f6s helikoptert kiz\u00e1r\u00f3lag szimb\u00f3lumk\u00e9nt \u00e9rtelmezhetj\u00fck, k\u00fcl\u00f6nben megjelen\u00e9s\u00e9t anakronizmusnak kellene b\u00e9lyegezn\u00fcnk. A szimbolikus jelent\u00e9snek itt minden dramaturgiai jelent\u00e9st el kelt nyomnia, hogy a mot\u00edvum \u00e9rtelmes legyen. Tarkovszkijn\u00e1l ritk\u00e1n tal\u00e1lkozunk ezzel a fajta szimb\u00f3lummal. A T\u00fck\u00f6rben megjelen\u0151 tengelice madarat – mint a kisfi\u00fa fej\u00e9re sz\u00e1ll lass\u00edtott mozg\u00e1ssal – tekinthetj\u00fck ilyennek. B\u00e1r a dramaturgiai \u00e9rtelem – az, hogy a kisfi\u00fa fej\u00e9re sz\u00e1llt egy mad\u00e1r – itt nem annyira abszurd, mint az els\u0151 esetben, de olyan kev\u00e9s jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr, hogy a k\u00e9p szimbolikus \u00e9rtelme – a megv\u00e1lt\u00e1s h\u00edrn\u00f6k\u00e9nek elj\u00f6vetele – teljesen elnyomja, \u00e9s a k\u00e9pet ikonogr\u00e1fiai szimb\u00f3lumm\u00e1 v\u00e1ltoztatja.<\/p>\n A k\u00f6vetkez\u0151 m\u00f3dszer a metaforizmus. Ennek sor\u00e1n egy k\u00e9p \u00e1tvitt \u00e9telme a megel\u0151z\u0151 vagy ut\u00e1na k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9ppel val\u00f3 hasonl\u00edt\u00e1sban j\u00f6n l\u00e9tre. Ezzel az eszk\u00f6zzel m\u00e1r gyakrabban \u00e9l Tarkovszkij. A Rubljov elej\u00e9n a ballonj\u00e1val lezuhan\u00f3 muzsik jelenete ut\u00e1n egy r\u00f6vid k\u00e9pet l\u00e1tunk, ahol egy l\u00f3 haldoklik. A l\u00f3 mot\u00edvuma ebben a k\u00e9pben veszi f\u00f6l az \u00e9letszimb\u00f3lum jelent\u00e9s\u00e9t, amit a film a tov\u00e1bbiakban, amikor sz\u00fcks\u00e9ge van r\u00e1, mozg\u00f3s\u00edtani tud. De ez csak \u00fagy lehets\u00e9ges, ha a l\u00f3 el\u0151sz\u00f6r metafor\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik: a lezuhan\u00f3 muzsik \u00e9s a d\u00f6gl\u0151d\u0151 l\u00f3 k\u00e9p\u00e9b\u0151l absztrah\u00e1l\u00f3dik a k\u00f6z\u00f6s elem, a pusztul\u00f3 \u00e9let eleme, \u00e9s \u00edgy a pusztul\u00e1s vagy \u00e9letben marad\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t adott esetben – p\u00e9ld\u00e1ul a film legutols\u00f3 k\u00e9p\u00e9ben – a l\u00f3 mot\u00edvuma m\u00e1r egyed\u00fcl is k\u00e9pes kifejezni. Ebben az esetben a szimbolikus jelent\u00e9s nem sz\u00fcnteti meg t\u00f6k\u00e9letesen a dramaturgiai jelent\u00e9st, m\u00e9gis a kezdeti hangs\u00falyos metaforizmus miatt \u00e1lland\u00f3an jelen van, \u00e9s \u00edgy a lovakat \u201ejel\u00f6lt\u201d szerepl\u0151kk\u00e9 teszi a filmben annak ellen\u00e9re, hogy dramaturgiailag ez csak id\u0151nk\u00e9nt hangs\u00falyoz\u00f3dik.<\/p>\n A harmadik m\u00f3dszer a jelent\u00e9skonkretiz\u00e1l\u00e1s. Tarkovszkijra n\u00e9zve ezt tekinthetj\u00fck a legjellemz\u0151bb szimboliz\u00e1l\u00e1si elj\u00e1r\u00e1snak. Ez nem \u00e1ll m\u00e1sb\u00f3l, mint olyan mot\u00edvumsz\u00e9ri\u00e1k be\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9b\u0151l a dramaturgiai szerkezetbe, amelyekben a mot\u00edvumok dramaturgiai jelent\u00e9s\u00fcket sohasem vesztik el, m\u00e9gis az \u00e1lland\u00f3, jellegzetes kontextusokban val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s\u00fck fokozatosan szimbolikus jelent\u00e9ssel t\u00f6lti fel \u0151ket. Erre a legt\u00f6bb p\u00e9ld\u00e1t az Andrej Rubljovban tal\u00e1ljuk. Ezek k\u00f6z\u00f6tt is a legjellegzetesebb az es\u0151 mot\u00edvuma. Andrej megijed t\u0151le, el akar b\u00fajni. De nem sokkal k\u00e9s\u0151bb a kobzos ugyanebben az es\u0151ben felszabadultan \u00e1ztatja test\u00e9t. Az es\u0151 el\u00e1ll, \u00e9s nemsok\u00e1ra \u00fajra megered, mikor a kobzost l\u00f3ra k\u00f6t\u00f6zve elhurcolj\u00e1k; a foly\u00f3 m\u00e1sik partj\u00e1n, ugyanabban az ir\u00e1nyban Rubljov\u00e9k haladnak. Legk\u00f6zelebb akkor ered meg az es\u0151, amikor a n\u00e9ma l\u00e1ny bet\u00e9ved a templomba, megl\u00e1tja a falra kent m\u00e1zolm\u00e1nyt, \u00e9s s\u00edrva fakad. Rubljov itt egyszerre r\u00e1j\u00f6n valamire, ez az \u00e9lm\u00e9ny revel\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt \u00e9ri, \u00e9s most \u0151 megy ki az es\u0151be.<\/p>\n Ezut\u00e1n sok\u00e1ig nem esik az es\u0151. Legk\u00f6zelebb akkor, amikor Boriszka, a harang\u00f6nt\u0151 hirtelen megtal\u00e1lja a form\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges agyagot. Csak a v\u00e9g\u00e9n tudjuk meg: senki nem mondta el neki, milyen agyagra van sz\u00fcks\u00e9g. A film es\u0151ben-\u00e1lldog\u00e1l\u00f3 lovak k\u00e9p\u00e9vel fejez\u0151dik be. Az es\u0151 itt a filmnek olyan mot\u00edvuma, amelynek egyr\u00e9szt komoly dramaturgiai funkci\u00f3i vannak, m\u00e1sr\u00e9szt a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kontextusok hat\u00e1s\u00e1ra egyre er\u0151teljesebb szimbolikus jelent\u00e9st kap. El\u0151fordul\u00e1s\u00e1nak minden egyes helye er\u0151s\u00edt \u00e9s m\u00f3dos\u00edt is valamit szimbolikus \u00e9rtelm\u00e9n. Els\u0151 el\u0151fordul\u00e1sakor annyira be van \u00e1gyazva a dramaturgi\u00e1ba, hogy szimbolikus jelent\u00e9se akkor is csak halv\u00e1nyan dereng, ha a filmet az eg\u00e9sz mot\u00edvumsz\u00e9ria ismeret\u00e9ben n\u00e9zz\u00fck, j\u00f3llehet a dial\u00f3gus fel is h\u00edvja a figyelm\u00fcnket, hogy a term\u00e9szeti t\u00e1rgyaknak a tov\u00e1bbiakban jelent\u0151s\u00e9g\u00fck lesz. Tov\u00e1bb haladva a filmben az es\u0151 dramaturgiai szerepe egyre cs\u00f6kken \u2013 csak Boriszka jelenet\u00e9n\u00e9l er\u0151s\u00f6dik fel \u00fajra \u2013, \u00e9s a film v\u00e9g\u00e9n egy minden dramaturgiai kontextusb\u00f3l kiszak\u00edtott k\u00e9pben \u00f6n\u00e1ll\u00f3an is szimb\u00f3lumk\u00e9nt szerepel. Az utols\u00f3 k\u00e9p kiv\u00e9tel\u00e9vel az es\u0151 v\u00e9gig nem v\u00e1lik ki a dramaturgi\u00e1b\u00f3l, teh\u00e1t megtehetj\u00fck, hogy v\u00e9gig nem \u00e9rtelmezz\u00fck szimbolikusan, de az utols\u00f3 k\u00e9pet – a szigeten es\u0151ben \u00e1ll\u00f3 lovak k\u00e9p\u00e9t – m\u00e1r sehogy sem \u00e9rthetj\u00fck az es\u0151 szimbolikus \u00e9rtelme n\u00e9lk\u00fcl. A jelent\u00e9skonkretiz\u00e1l\u00f3 elj\u00e1r\u00e1s (de a metaforizmus is) v\u00e9gs\u0151 soron nem tesz m\u00e1st, mint hogy maga hoz l\u00e9tre olyan szimb\u00f3lumokat, amilyeneket az ikonogr\u00e1fiai szimboliz\u00e1l\u00e1s a filmen k\u00edv\u00fcli kultur\u00e1lis kontextusb\u00f3l vesz.<\/p>\n A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g azonban nemcsak ennyi. M\u00edg ak\u00e1r az ikonogr\u00e1fiai, ak\u00e1r a metaforak\u00e9nt l\u00e9trej\u00f6tt szimb\u00f3lum lez\u00e1rt jelent\u00e9ssel rendelkezik – az ikonogr\u00e1fiai szimb\u00f3lumot a k\u00fcls\u0151 kontextus hat\u00e1rozza meg, a metafor\u00e1t az egyszeri azonos\u00edt\u00e1s -, \u00e9s a filmi kontextus jelent\u00e9s\u00fcket nem vari\u00e1lja, csup\u00e1n felhaszn\u00e1lja, a mot\u00edvumsz\u00e9ri\u00e1ban l\u00e9trej\u00f6tt szimb\u00f3lum jelent\u00e9se egyre gazdagodik, \u00e1rnyal\u00f3dik, de sohasem \u00e1llapodik meg egyetlen meghat\u00e1rozott megfelel\u00e9sn\u00e9l. A ki\u00f6ml\u0151 tej mot\u00edvuma az Andrej Rubljovban csak \u00fagy v\u00e1lik a kioltott \u00e9let szimb\u00f3lum\u00e1v\u00e1, hogy t\u00f6bbsz\u00f6r jelenik meg hasonl\u00f3 szitu\u00e1ci\u00f3ban, teh\u00e1t mot\u00edvumk\u00e9nt kapcsol\u00f3dik egy szitu\u00e1ci\u00f3t\u00edpushoz, ez\u00e9rt jelent\u00e9se nem f\u00fcggetlenedik t\u0151le. Amikor harmad\u00edzben megjelenik, nem \u00e1ltal\u00e1ban a kioltott \u00e9letet jelk\u00e9pezi, hanem egyben fel is id\u00e9zi els\u0151 \u00e9s m\u00e1sodik megjelen\u00e9s\u00e9nek kontextus\u00e1t, \u00e9s \u00edgy a h\u00e1rom szitu\u00e1ci\u00f3t is \u00f6sszekapcsolja. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben jelent\u00e9se kib\u0151v\u00fcl: a tej nem \u00e1ltal\u00e1ban lesz az \u00e9let szimb\u00f3luma, hanem a m\u0171v\u00e9sz sors\u00e1nak \u00e9s a vil\u00e1gnak egy meghat\u00e1rozott viszonya foglal\u00f3dik \u00f6ssze benne jelk\u00e9pesen. A tej a T\u00fck\u00f6rben is az \u00e9let szimb\u00f3luma. De itt metaforak\u00e9nt jelenik meg – az \u00e9letben maradt kisfi\u00fa sz\u00edvdobog\u00e1s\u00e1nak ritmus\u00e1t veszi \u00e1t hull\u00e1mz\u00e1sa – , \u00e9s \u00edgy az \u00e9let \u00e1ltal\u00e1nos fogalm\u00e1n\u00e1l se t\u00f6bbet, se kevesebbet nem jelent. A mot\u00edvum jelent\u00e9se ebben az esetben z\u00e1rt.<\/p>\n A szimboliz\u00e1l\u00e1s ut\u00e1n n\u00e9zz\u00fck a mot\u00edvumok t\u00e9rbe \u00e9s id\u0151be val\u00f3 be\u00e1gyazotts\u00e1g\u00e1t (ami nem teljesen f\u00fcggetlen az el\u0151bbit\u0151l). Ahol a dramaturgiai szerkezet van, ott t\u00e9r-id\u0151 szerkezetnek is lennie kell, k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9pp a k\u00e9peknek ebbe a t\u00e9r id\u0151 szerkezetbe kell be\u00e1gyaz\u00f3dniuk. M\u00e1rpedig Tarkovszkij filmjeinek van dramaturgiai szerkezete, \u00edgy t\u00e9r-id\u0151 szerkezete is. De ennek is van egy saj\u00e1toss\u00e1ga: az a tendencia ugyanis, hogy k\u00e9pei f\u00fcggetlenedjenek ett\u0151l a t\u00e9r- id\u0151 szerkezett\u0151l. Ennek h\u00e1rom t\u00e9nyez\u0151j\u00e9t eml\u00edtem meg.<\/p>\n Az els\u0151 megint a szeri\u00e1lis mot\u00edvumszerkezet. Ha ugyanazon mot\u00edvum k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le helyzetekben jelenik meg, akkor egy id\u0151 ut\u00e1n kiv\u00e1lik a konkr\u00e9t szitu\u00e1ci\u00f3b\u00f3l, \u00e9s bizonyos \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1ghoz jut, t\u00e9rt\u0151l \u00e9s id\u0151t\u0151l val\u00f3 f\u00fcggetlens\u00e9get kap. Nyilv\u00e1nval\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben van ez szimbolikus jelent\u00e9s\u00e9nek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9vel. Amikor a T\u00fck\u00f6r elej\u00e9n az anya \u00e9s az orvos alatt leszakad a ker\u00edt\u00e9s r\u00fadja, \u00e9s \u0151k a f\u00f6ldre esnek, ennek az es\u00e9snek m\u00e9g nincs a szitu\u00e1ci\u00f3t\u00f3l f\u00fcggetlen \u00e9rtelme. De amikor minden m\u00e1sodik k\u00e9pben leesik valamilyen t\u00e1rgy a filmben, akkor a lees\u00e9s mot\u00edvumk\u00e9nt \u00f6n\u00e1ll\u00f3sul, \u00e9s m\u00e1r nemcsak egy adott szitu\u00e1ci\u00f3ban \u00e9rtelmezhet\u0151, j\u00f3llehet t\u00f6k\u00e9letesen elvontt\u00e1 sose v\u00e1lik. A harmadik megjelen\u00e9s\u00e9n\u00e9l m\u00e1r az es\u0151t sem tekintj\u00fck puszta meteorol\u00f3giai t\u00e9nynek, hanem \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck, felismerj\u00fck, hogy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pi mot\u00edvummal \u00e1llunk szemben. A dramaturgiai szerkezeten bel\u00fcl lev\u0151 szeri\u00e1lis mot\u00edvumszerkezet teh\u00e1t azt eredm\u00e9nyezi, hogy bizonyos k\u00e9pek egyszerre szerepelnek egy t\u00e9r-id\u0151 univerzumban, \u00e9s ugyanakkor ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl, egy absztrakt s\u00edkon is \u00e9rtelmezhet\u0151ek. Azt, hogy ez pontosan hogyan m\u0171k\u00f6dik, az Andrej Rubljov elemz\u00e9s\u00e9n\u00e9l mutatjuk be.<\/p>\n A m\u00e1sodik t\u00e9nyez\u0151 a dramaturgiai szerkezet milyens\u00e9ge. El\u0151legezve a fejezet v\u00e9g\u00e9n elmondand\u00f3kat: Tarkovszkij filmjeinek dramaturgiai fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben a t\u00e9r-id\u0151 szerkezet helyenk\u00e9nt igen jelent\u0151s folytonoss\u00e1gi hi\u00e1nyokat mutat. \u00cdgy a benne szerepl\u0151 k\u00e9pek t\u00e9r-id\u0151 f\u00fcgg\u00e9se is sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9pp meglazul. (\u2026)<\/p>\n A harmadik t\u00e9nyez\u0151 is az id\u0151vel f\u00fcgg \u00f6ssze, m\u00e9gpedig a jelenetek hossz\u00fas\u00e1g\u00e1val. Most ezt fogjuk kiss\u00e9 r\u00e9szletesebben megvizsg\u00e1lni.<\/p>\n Tarkovszkij filmr\u0151l val\u00f3 gondolkod\u00e1s\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a k\u00e9p mellett az id\u0151 \u00e1ll. Sz\u00e1m\u00e1ra az id\u0151 nem a film, hanem a k\u00e9p dimenzi\u00f3j\u00e1ban l\u00e9tezik. Az id\u0151 nem a k\u00e9pek egym\u00e1s mell\u00e9 helyez\u00e9se (a mont\u00e1zs) \u00e1ltal tagol\u00f3dik, hanem az id\u0151 \u201emegkompon\u00e1l\u00e1sa\u201d r\u00e9v\u00e9n. Az id\u0151 megkompon\u00e1l\u00e1sa az eizensteini mont\u00e1zsk\u00f6zpont\u00fa gondolkod\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9ppen a mont\u00e1zs feladata. Ez adja a film ritmus\u00e1t. Tarkovszkij felfog\u00e1s\u00e1ban ezzel szemben a ritmust nem az id\u0151 tartama, azaz hossza hat\u00e1rozza meg, hanem az eltelt id\u0151 \u201ekaraktere\u201d, azaz fesz\u00fclts\u00e9ge. Ez a fesz\u00fclts\u00e9g pedig Tarkovszkij szerint megintcsak nem abb\u00f3l sz\u00e1rmazik, hogy hogyan j\u00f6nnek egym\u00e1s ut\u00e1n a k\u00e9pek, hanem abb\u00f3l, hogy maga a k\u00e9p mint mont\u00e1zs, milyen fasz\u00fclts\u00e9get k\u00e9pes sug\u00e1rozni. Az id\u0151 teh\u00e1t maga is a filmk\u00e9p egy alkot\u00f3eleme. Tarkovszij id\u0151kezel\u00e9s\u00e9nek v\u00e9gs\u0151 elve az, hogy el\u0151seg\u00edtse a k\u00e9pek val\u00f3s\u00e1g\u00e9lm\u00e9nybe val\u00f3 \u00e1temel\u00e9s\u00e9t. \u201eIgyekszem felv\u00e9telkor figyelni a id\u0151 foly\u00e1s\u00e1t, \u00e9s ezt pr\u00f3b\u00e1lom \u00fajrateremteni\u201d – \u00edrja. Ez az \u00fajrateremt\u00e9s azt jelenti, hogy a t\u00e1rgyakat olyan id\u0151beli viszonyba akarja hozni egym\u00e1ssal, amely azokat nemcsak a filmi kontextusban teszi \u00e9rtelmess\u00e9 a n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, hanem minden, a dramaturgiai szerkezet \u00e1ltal l\u00e9trehozott \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sb\u0151l kiemelve, \u00f6nmagukban is \u00e9lm\u00e9nyszer\u0171v\u00e9 avatja \u0151ket. A hangs\u00faly itt a dramaturgiai k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s hi\u00e1ny\u00e1n van. Ezek szerint ugyanis Tarkovszkij \u00fagy akar hatni a n\u00e9z\u0151re, hogy ez a hat\u00e1s ne a dramaturgiai szerkezet ment\u00e9n, teh\u00e1t egy cselekm\u00e9ny kibont\u00e1s\u00e1nak vagy ak\u00e1r bizonyos k\u00e9pek egym\u00e1ssal l\u00e9tes\u00edtett viszony\u00e1nak sor\u00e1n j\u00f6jj\u00f6n l\u00e9tre, hanem a k\u00e9pekn\u00e9l, jelenetekn\u00e9l k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n, \u00fagy, hogy a k\u00e9p, jelenet vagy nagyobb r\u00e9szek \u00e1ltal keltett \u00e9lm\u00e9nyek egym\u00e1s mell\u00e9 helyez\u0151dve, egyszerre legyenek jelen – az egyik ne olvassza mag\u00e1ba a m\u00e1sikat -, \u00e9s \u00edgy alkoss\u00e1k a film teljes \u00e9lm\u00e9nyvil\u00e1g\u00e1t. Tal\u00e1n ez\u00e9rt nem besz\u00e9l sokat Tarkovszkij filmjei fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l. Mintha nem is gondolkodna dramaturgi\u00e1ban. Csakhogy,… \u00e9pp filmjeinek saj\u00e1tos fel\u00e9p\u00edt\u00e9se az, amib\u0151l meg\u00e9rthetj\u00fck azt a gondolkod\u00e1sm\u00f3dot, mely ekkora jelent\u0151s\u00e9get tulajdon\u00edt az egyes k\u00e9peknek.<\/p>\n Az ortodox \u00e9s a pravoszl\u00e1v liturgi\u00e1r\u00f3l \u00edr\u00f3 szerz\u0151k mindig meg\u00e1llap\u00edtj\u00e1k, mintegy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gk\u00e9nt a nyugati liturgi\u00e1hoz k\u00e9pest, hogy a szertart\u00e1sok id\u0151tartama, mely esetenk\u00e9nt a hat-nyolc \u00f3r\u00e1t is el\u00e9ri, szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben van a szertart\u00e1s aktusa \u00e9s a szertart\u00e1son r\u00e9sztvev\u0151k k\u00f6z\u00f6tti viszony l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9vel. Az ortodox szertart\u00e1s mindig k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi cselekedet, ahol a jelenlev\u0151k nem csup\u00e1n n\u00e9z\u0151i, hanem akt\u00edv r\u00e9sztvev\u0151i is a r\u00edtusnak. A szertart\u00e1snak azt az \u00e9lm\u00e9nyt kell \u00e1rasztania mag\u00e1b\u00f3l, hogy benne k\u00f6zvetlen\u00fcl a transzcendencia nyilatkozik meg, \u00e9s a r\u00e9sztvev\u0151knek \u00e1t kell \u00e9lni\u00fck, hogy mindaz, ami k\u00f6r\u00fclveszi \u0151ket, az ikonok, a szent t\u00e1rgyak, az eg\u00e9sz templom nem m\u00e1s, mint Isten f\u00f6ldi jelenl\u00e9te. A liturgia id\u0151tartama teh\u00e1t ezzel az \u00e9lm\u00e9nyszer\u0171s\u00e9ggel kapcsol\u00f3dik \u00f6ssze.<\/p>\n A dramaturgiai cselekm\u00e9ny t\u00e9r-id\u0151 szerkezet\u00e9nek fellaz\u00edt\u00e1s\u00e1ban szerepet j\u00e1tsz\u00f3 harmadik t\u00e9nyez\u0151, a hossz\u00fa be\u00e1ll\u00edt\u00e1s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9nek megfejt\u00e9se teh\u00e1t m\u00e1r filmen k\u00edv\u00fcli mot\u00edvumokhoz utas\u00edtja a n\u00e9z\u0151t. Ezek szerint kiz\u00e1r\u00f3lag a trad\u00edci\u00f3n kereszt\u00fcl juthatunk el Tarkovszkij filmjeinek megfejt\u00e9s\u00e9hez, szeml\u00e9let\u00e9be csak a trad\u00edci\u00f3 ismerete \u00e1ltal helyezkedhet\u00fcnk bele?<\/p>\n V\u00e1laszunk legal\u00e1bbis k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171: egyr\u00e9szt t\u00e9nyk\u00e9nt kell elfogadnunk, hogy Tarkovszkij id\u0151kezel\u00e9s\u00e9t \u00e9s t\u00e1rgyszeml\u00e9let\u00e9t els\u0151sorban egy meghat\u00e1rozott l\u00e1t\u00e1sm\u00f3db\u00f3l \u00e9rthetj\u00fck meg, \u00e9s hogy filmjeinek saj\u00e1tos \u00e9lm\u00e9nyszer\u0171s\u00e9ge e l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dra val\u00f3 r\u00e1hangol\u00f3d\u00e1s folyom\u00e1nya, m\u00e1sr\u00e9szt ez a r\u00e1hangol\u00f3d\u00e1s nem els\u0151sorban \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag kultur\u00e1lis ismeretek mozg\u00f3s\u00edt\u00e1sa folyt\u00e1n lehets\u00e9ges. \u00c9ppen azokat a eszk\u00f6z\u00f6ket keress\u00fck, amelyek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel Tarkvoszkij \u00e1t tudja tenni a trad\u00edci\u00f3t filmre, \u00e9s azok sz\u00e1m\u00e1ra is befogadhat\u00f3v\u00e1 tudja tenni filmjeit, akik egy\u00e9bk\u00e9nt nem r\u00e9szesei ennek a kult\u00far\u00e1nak.<\/p>\n A tarkovszkiji filmk\u00e9p egyik legfontosabb elem\u00e9nek a szeml\u00e9l\u0151d\u00e9st tartom. Sz\u00e1mtalan k\u00e9pet id\u00e9zhet\u00fcnk, amelyek esem\u00e9nytartalma nem t\u00f6bb bizonyos dolgoknak vagy dolgok szinte \u00e9szrevehetetlen mozg\u00e1s\u00e1nak a megmutat\u00e1s\u00e1n\u00e1l. Eml\u00e9kezz\u00fcnk a Solaris elej\u00e9n a kert hosszan tart\u00f3 k\u00e9p\u00e9re, vagy az Andrej Rubljovnak arra a jelenet\u00e9re, ahol az erd\u0151 apr\u00f3 \u00e9letjelens\u00e9geit figyelhetj\u00fck meg, vagy a Stalker elej\u00e9re, ahol hosszan figyelhetj\u00fck a Stalker reggeli felkel\u00e9s\u00e9t. Ezeknek a k\u00e9peknek egyike sem rendelkezik olyan fontos dramaturgiai funkci\u00f3val, amely jelenl\u00e9t\u00fcket k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen indokoln\u00e1. Legjobban \u00fagy \u00edrhatjuk le \u0151ket, mint megfigyel\u00e9seket, bizonyos dolgok jelenl\u00e9t\u00e9nek vagy \u201e\u00e9pp ilyens\u00e9g\u00e9nek\u201d meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1t. Ezek a k\u00e9pek azonban sohasem funkci\u00f3tlanok. Legt\u00f6bbsz\u00f6r vagy egy mot\u00edvumsz\u00e9ri\u00e1ba illeszkednek bele – \u00e9s \u00edgy a dramaturgiai kontextus jelent\u00e9s\u00e9t m\u00f3dos\u00edtj\u00e1k -, vagy metaforikus, n\u00e9ha metonimikus utal\u00e1sok egy elk\u00f6vetkezend\u0151 esem\u00e9nyre. A T\u00fck\u00f6r elej\u00e9n az erd\u0151 n\u00f6v\u00e9nyzet\u00e9re vetett fut\u00f3 pillant\u00e1s egy mot\u00edvumsz\u00e9ri\u00e1t ind\u00edt be, s a mot\u00edvumsz\u00e9ria jelent\u00e9se \u00e1ltal l\u00e1tv\u00e1nyban eg\u00e9sz\u00edti ki az alatta elhangz\u00f3 sz\u00f6veg jelent\u00e9s\u00e9t. A Rubijovban a lovak pat\u00e1i alatt megzavart \u00e9s felfr\u00f6ccsen\u0151 v\u00edz l\u00e1tv\u00e1nya metaforikusan utal el\u0151re, Vladimir feld\u00fal\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a kiontott v\u00e9r l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1ra.<\/p>\n Ezek a funkci\u00f3k r\u00e1vil\u00e1g\u00edtanak a Tarkovszkij-f\u00e9le szeml\u00e9l\u0151d\u00e9s jellegzetess\u00e9g\u00e9re. Arra, hogy a cselekm\u00e9nyben vagy sz\u00f6vegben kibonthat\u00f3 \u00e9s esetleg ki is bontott esem\u00e9nyeket egyetlen t\u00e1rgyi mot\u00edvumban – t\u00f6bbnyire term\u00e9szeti l\u00e1tv\u00e1nyban – akarja \u00f6sszefoglalja, \u00e9s \u00e1ltala \u00e9rz\u00e9keltetni azokat. Ezt a dramaturgiai utal\u00e1sm\u00f3dot az\u00e9rt nevezz\u00fck szeml\u00e9l\u0151d\u00e9snek, mert t\u00f6bbnyire \u00fagy jelenik meg, hogy a l\u00e1tv\u00e1nyt eltereli a l\u00e1tsz\u00f3lag fontosabb esem\u00e9nyekr\u0151l: ha ketten besz\u00e9lnek, nem \u0151ket l\u00e1tjuk, hanem p\u00e9ld\u00e1ul rothad\u00f3 gy\u00f6kereket, ha a lovasok \u00e1tkelnek a foly\u00f3n, nem \u0151ket l\u00e1tjuk, hanem a vizet stb., vagy pedig hosszan elid\u0151z egy l\u00e1tsz\u00f3lag \u00e9rdektelen l\u00e1tv\u00e1nyon, p\u00e9ld\u00e1ul egy reggeli k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00e9sen.<\/p>\n Befejez\u00e9s\u00fcl foglaljuk \u00f6ssze r\u00f6viden a fejezetben elmondottakat. Tarkovszkij filmjeivel kapcsolatban egyfajta \u00e9lm\u00e9nyszer\u0171s\u00e9g a legalapvet\u0151bb tapasztaltunk. Ennek jelent\u00e9s\u00e9t \u00e9s po\u00e9tikai megalapoz\u00e1s\u00e1t kutattuk. El\u0151sz\u00f6r azt vizsg\u00e1ltuk meg, mennyiben t\u00e1maszthat\u00f3 al\u00e1 Tarkovszkij filmk\u00e9p k\u00f6zpont\u00fa gondolkod\u00e1sa saj\u00e1t m\u0171veivel. Azt tal\u00e1ltuk, hogy val\u00f3ban l\u00e9tezik benn\u00fck az a tendencia, hogy az egyes k\u00e9pek f\u00fcggetlenedjenek a cselekm\u00e9ny t\u00e9r-id\u0151 szerkezet\u00e9t\u0151l. Ezut\u00e1n azt n\u00e9zt\u00fck meg, hogyan f\u00fcgg ez \u00f6ssze a filmek saj\u00e1tos id\u0151tagol\u00e1s\u00e1val, a hossz\u00fa be\u00e1ll\u00edt\u00e1sokkal. Kider\u00fclt, hogy Tarkovszkijn\u00e1l a hossz\u00fa be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez els\u0151sorban egy szeml\u00e9letm\u00f3dot kell magunk\u00e9v\u00e1 tenn\u00fcnk, ami – v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcnk szerint – a pravoszl\u00e1v-orosz kult\u00far\u00e1ban gy\u00f6kerezik.<\/p>\n Majd azt kerest\u00fck meg, vajon milyen eszk\u00f6z\u00f6kkel hangolja r\u00e1 Tarkovszkij a n\u00e9z\u0151t erre a szeml\u00e9letre. A hossz\u00fa be\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon k\u00edv\u00fcl ez volt a szeml\u00e9l\u0151d\u00e9s, bizonyos l\u00e1tv\u00e1nyok cselekm\u00e9nyt\u0151l f\u00fcggetlen kiemel\u00e9se, amely a l\u00e1tv\u00e1nyban val\u00f3 elm\u00e9ly\u00fcl\u00e9sre k\u00e9sztet, \u00e9s a n\u00e9z\u0151 bevon\u00e1sa a k\u00e9p vil\u00e1g\u00e1ba, amely a jelenl\u00e9t meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges. Ennek a saj\u00e1tos jelenl\u00e9tnek a meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t \u00edrhatjuk le a tarkovszkiji \u00e9lm\u00e9nyszer\u0171s\u00e9g kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1val. Felmer\u00fclt a k\u00e9rd\u00e9s, minek a jelenl\u00e9t\u00e9r\u0151l van sz\u00f3. A filmek dramaturgiai szerkezet\u00e9t megvizsg\u00e1lva \u00fagy\u00a0 tal\u00e1ltuk, hogy minden filmben k\u00e9t vil\u00e1g \u00e1ll szemben egym\u00e1ssal: az \u201eevil\u00e1g\u201d \u00e9s a \u201em\u00e1sik vil\u00e1g\u201d, amely az el\u0151bbihez k\u00e9pest transzcendens, \u00e9s csak k\u00f6zvetve jelenik meg, de a k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s m\u00f3dja \u00e9s m\u00e9rt\u00e9ke is filmenk\u00e9nt v\u00e1ltozik. V\u00e9g\u00fcl feltett\u00fck a k\u00e9rd\u00e9st, mit k\u00e9pviselnek ezek a nem evil\u00e1gi, de m\u00e9gis jelenl\u00e9v\u0151 \u201em\u00e1sik vil\u00e1gok\u201d. Megel\u0151legezve az elemz\u00e9sek t\u00e1rgy\u00e1t azt \u00e1ll\u00edtottuk, hogy olyan etikai dimenzi\u00f3t, amely hol az orosz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gis\u00e9gben, hol az individu\u00e1lis eur\u00f3pai kult\u00far\u00e1ban tal\u00e1lja meg forr\u00e1s\u00e1t. Ezt az etikai dimenzi\u00f3t \u00e1ll\u00edtja szembe Tarkovszkij az evil\u00e1ggal \u00fagy, hogy a filmek t\u00e9tje mindig a h\u00e1rom szimbi\u00f3zis\u00e1nak a lehet\u0151s\u00e9ge.<\/p>\n (Kov\u00e1cs Andr\u00e1s B\u00e1lint – Szil\u00e1gyi \u00c1kos: Andrej Tarkovszkij, az orosz filmm\u0171v\u00e9szet Stalkere, In. Medvet\u00e1nc, 1985\/4-1986\/1.sz. mell\u00e9klete.)<\/em><\/p>\n … A dovzsenk\u00f3i Zvenyigora \u00e9s A f\u00f6ld csod\u00e1latos l\u00e1tv\u00e1nyvil\u00e1ga egy\u00e1ltal\u00e1n nem abb\u00f3l sz\u00fcletett, hogy \u201ea figyelem a film l\u00e1tv\u00e1nyteremt\u0151 elemeire \u00f6sszpontosult\u201d. Ez csup\u00e1n a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s filmi metafor\u00e1k, az alkot\u00f3 saj\u00e1tos k\u00f6lt\u0151i gondolkoz\u00e1s\u00e1nak \u00e9s k\u00e9pzelet\u00e9nek k\u00f6vetkezm\u00e9nye. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen az Elfelejtett \u0151s\u00f6k \u00e1rnyai l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ga is a m\u0171v\u00e9szi k\u00e9pek rendszer\u00e9b\u0151l, t\u00e1rgyi \u00e9s sz\u00ednbeli tel\u00edtetts\u00e9g\u00fckb\u0151l ered, valamint az alkot\u00f3i szeml\u00e9let vizu\u00e1lis jelleg\u00e9b\u0151l, abb\u00f3l, hogy Paradzsanov a n\u00e9pi l\u00e9tet, mint a n\u00e9p t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek ritu\u00e1lis eszt\u00e9tikai kikrist\u00e1lyosod\u00e1s\u00e1t \u00e9rtelmezi, az egy\u00e9nt pedig mint ennek a ritualit\u00e1snak \u00e9s eszt\u00e9tikumnak a r\u00e9sz\u00e9t.<\/p>\n Ma, \u00f6t \u00e9v m\u00falt\u00e1n elmondhat\u00f3, hogy b\u00e1r az Elfelejtett \u0151s\u00f6k \u00e1rnyai kiv\u00e1l\u00f3 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9st \u00e9s magas elismer\u00e9st kapott, \u00e9s \u00faj st\u00edlusir\u00e1nyzatok alapjait rakta le, bizonyos \u00e9rtelemben a hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelmez\u00e9s, a merev norm\u00e1k \u00e9s sablonok sz\u00fclte felsz\u00ednes dics\u00e9retek \u00e1ldozat\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Sokan csak a \u201esz\u00e9p\u201d szerelmi legend\u00e1t l\u00e1tt\u00e1k benne, de nem vett\u00e9k \u00e9szre az \u00e9let \u00e9rtelm\u00e9r\u0151l val\u00f3 szenved\u00e9lyes t\u00f6preng\u00e9st. L\u00e1tv\u00e1nyos, n\u00e9prajzi filmnek kezelt\u00e9k, felfigyeltek fest\u0151is\u00e9g\u00e9re, fant\u00e1ziad\u00fas vil\u00e1g\u00e1ra, de nem vett\u00e9k \u00e9szre a filmi kifejez\u00e9sm\u00f3d elveit: az \u00e1tgondolt k\u00e9p- \u00e9s sz\u00ednkompoz\u00edci\u00f3t, amely \u00e1tfog\u00f3, \u201et\u00f6bbsz\u00f3lam\u00fa\u201d eszt\u00e9tikai hangz\u00e1st \u00e9s jelent\u00e9st eredm\u00e9nyezett; a metaforikuss\u00e1got, amely ez\u00fattal m\u00e1r nem csup\u00e1n holmi \u201et\u00f6ltel\u00e9k\u201d vagy f\u0171szer, hanem a filmnyelv alapsz\u00f6vete; az extenz\u00edv, natur\u00e1lis sz\u00edn-, k\u00e9p- \u00e9s hangdinamikai szerkezetet.<\/p>\n Ugyan\u00edgy k\u00fcls\u0151s\u00e9gesen k\u00f6zel\u00edtett\u00e9k meg az Elfelejtett \u0151s\u00f6k \u00e1rnyai nemzeti saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1t is, a szertart\u00e1sok fel\u0151l, s \u00edgy nem \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k kell\u0151en a film po\u00e9tik\u00e1j\u00e1t (pedig a k\u00e9pi vil\u00e1g a n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szet szimbolik\u00e1j\u00e1t bontja ki \u00e9s eleven\u00edti meg), nem \u00e9rtett\u00e9k meg nemzeti \u00fczenet\u00e9t: a film egy n\u00e9p sors\u00e1r\u00f3l t\u00f6preng, egy n\u00e9p k\u00fcl\u00f6n \u00e1g\u00e1nak a sors\u00e1r\u00f3l (amit Paradzsanov mindig kihangs\u00falyoz megnyilatkoz\u00e1saiban), s\u00f3v\u00e1rogva id\u00e9z meg egy szellemis\u00e9get, f\u00e1jdalommal mutatja be ennek a szellemis\u00e9gnek a m\u00e1r soha vissza nem t\u00e9r\u0151 form\u00e1it. A kritika m\u00e9g a film l\u00edrai t\u00e9m\u00e1j\u00e1t is figyelmetlen\u00fcl kezelte. A kritikusok k\u00f3rusban harsogt\u00e1k, hogy itt a \u201ehucul R\u00f3me\u00f3 \u00e9s J\u00fali\u00e1r\u00f3l\u201d van sz\u00f3, ami dics\u00e9retnek sz\u00e1m\u00edtott (a naiv meghat\u00f3d\u00e1s elker\u00fclhetetlen\u00fcl enyhe lekezel\u00e9ssel p\u00e1rosult). K\u00e9t m\u00e1sik mot\u00edvumr\u00f3l eml\u00edt\u00e9s sem esett. Az egyik a szerelem egyszeris\u00e9g\u00e9nek, megism\u00e9tl\u0151dhetetlens\u00e9g\u00e9nek, az elvesztett ide\u00e1l p\u00f3tolhatatlans\u00e1g\u00e1nak tragikus, f\u00e1jdalmasan kil\u00e1t\u00e1stalan mot\u00edvuma. M\u00e9g Maricska hal\u00e1la el\u0151tt megsz\u00fcletik, benne van Maricska \u00e9s Iv\u00e1n szerelm\u00e9nek apote\u00f3zis\u00e1ban, \u00e1thatja az eg\u00e9sz filmet. Iv\u00e1n k\u00f3borl\u00e1saiban bomlik ki, mikor a fi\u00fa megpr\u00f3b\u00e1l \u201emegszabadulni\u201d a halott Maricsk\u00e1t\u00f3l, a l\u00e1ny hal\u00e1lba vonz\u00f3 eml\u00e9k\u00e9t\u0151l, igazolni akarv\u00e1n, hogy n\u00e9lk\u00fcle is tud \u00e9lni. A megold\u00e1st m\u00e9gis a hal\u00e1l jelenti Iv\u00e1n sz\u00e1m\u00e1ra, aki meg\u00e9rzi, hogy Maricsk\u00e1val \u00f6nmag\u00e1t, a vil\u00e1got is elvesz\u00edtette. A m\u00e1sik mot\u00edvum, a m\u00e1sik t\u00e9ma – az eszmei, lelki \u00e9s a testi szerelem \u00fctk\u00f6z\u00e9se; az \u201e\u00e9gi\u201d \u00e9s \u201ef\u00f6ldi\u201d szerelem, az \u00e1tszellem\u00fclt \u00e9s a tiszt\u00e1n \u00e9rz\u00e9ki szenved\u00e9ly kett\u0151ss\u00e9ge: Maricska \u00e9s Palagna. \u00d6r\u00f6k t\u00e9ma ez bibliai M\u00e1ria \u00e9s M\u00e1rta \u00f3ta (maga Paradzsanov is elismer valami hasonl\u00f3t, mikor azt \u00e1ll\u00edtja, hogy az Elfelejtett \u0151s\u00f6k \u00e1rnyai l\u00edrai sz\u00e1l\u00e1t Tiziano K\u00e9t asszonya ihlette…). K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vari\u00e1ci\u00f3kban van jelen a vil\u00e1girodalom sok alkot\u00e1s\u00e1ban, ann\u00e1l az egyszer\u0171 okn\u00e1l fogva, hogy az emberi term\u00e9szet k\u00e9t \u0151serej\u00e9nek egym\u00e1ssal val\u00f3 k\u00fczdelme t\u00fckr\u00f6z\u0151dik benne. Az ukr\u00e1n irodalomban ez az ellent\u00e9t Leszja Ukraink\u00e1t foglalkoztatta k\u00fcl\u00f6n\u00f6s er\u0151vel, s ebb\u0151l sz\u00fcletett meg a dr\u00e1mairodalom egyik legeredetibb alkot\u00e1sa, az Erdei ballada c\u00edm\u0171 t\u00fcnd\u00e9rj\u00e1t\u00e9k. A benne tal\u00e1lhat\u00f3 Mavka – Kilina ellent\u00e9tp\u00e1rhoz \u00e1ll tal\u00e1n a legk\u00f6zelebb a paradzsanovi kett\u0151s: Maricska \u00e9s Palagna (amely hangs\u00falyos szerepet kap Kocjubinszkij reg\u00e9ny\u00e9ben is). Ha mindezt figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyjuk, alaposan besz\u0171k\u00fcl a film tartalma.<\/p>\n (Dzjuba, Ivan \/1970\/: Egy \u201eiskola\u201d megnyit\u00e1sa vagy bez\u00e1r\u00e1sa? In: Iszkussztvo Kino, 1989\/ 11)<\/em><\/p>\n Muratova egyszer \u201eprovinci\u00e1lis melodr\u00e1m\u00e1knak\u201d nevezte a filmjeit. Csapda lenne ez a meghat\u00e1roz\u00e1s? A melodr\u00e1m\u00e1ban megengedett a szenved\u00e9lyek zs\u00fafolt halmoz\u00e1sa: a szerelmesek meghalnak vagy megesk\u00fcsznek, az elveszett gyermekek megker\u00fclnek, a gonosz megb\u0171nh\u0151dik. Muratova filmjeiben semmi sem fejez\u0151dik be, minden megval\u00f3sulatlan, a szenved\u00e9lyek cseppenk\u00e9nt halmoz\u00f3dnak fel, de nem teljes\u00fclnek be, a konfliktusok kimer\u00edthetetlenek, mert a h\u0151s\u00f6k l\u00e9t\u00e9vel vannak kapcsolatban, az viszont megoldhatatlan, feltart\u00f3ztathatatlan, form\u00e1lhatatlan. Mindh\u00e1rom film t\u00f6rt\u00e9nte kifejezetten ban\u00e1lis. Trivi\u00e1lis. Feloldhatatlan h\u00e1romsz\u00f6g-t\u00f6rt\u00e9netek.<\/p>\n A R\u00f6vid tal\u00e1lkoz\u00e1sokban egy tet\u0151 alatt \u00e9l, egy f\u00e9rfit szeret \u00e9s v\u00e1r k\u00e9t n\u0151. A feles\u00e9g nem is sejti, hogy a h\u00e1ztart\u00e1si alkalmazottja a vet\u00e9lyt\u00e1rsa. A t\u00e1vol l\u00e9v\u0151 f\u00e9rj mit sem tud err\u0151l a \u201eszimbi\u00f3zisr\u00f3l\u201d. A Hossz\u00fa b\u00facs\u00faz\u00e1sokban a h\u00e1romsz\u00f6get egy sz\u00e9thullott csal\u00e1d k\u00e9pviseli. Az anya \u00e9s az apa elv\u00e1ltak, t\u00f6bb ezer kilom\u00e9teres t\u00e1vols\u00e1gban laknak egym\u00e1st\u00f3l, a tengerparti \u00e9s az Ural-menti v\u00e1rosban. A fi\u00fa az anyj\u00e1t\u00f3l az apj\u00e1hoz akar menni. \u00c9s nem tud elutazni. Nem siker\u00fcl sem az els\u0151 filmben meg\u00edg\u00e9rt tal\u00e1lkoz\u00e1s, sem a m\u00e1sodikban bejelentett b\u00facs\u00faz\u00e1s. Ez\u00e9rt a harmadikban, a Megismerve a nagyvil\u00e1gotban v\u00e9g\u00fcl klasszikus esk\u00fcv\u0151re ker\u00fcl sor: k\u00e9t sof\u0151r szereti ugyanazt a l\u00e1nyt, kis bizonytalankod\u00e1s ut\u00e1n a l\u00e1ny kiv\u00e1lasztja az egyiket, a m\u00e1sik elmegy. De vajon boldogok-e az egym\u00e1sra tal\u00e1ltak?<\/p>\n Mit lehet m\u00e9g elmondani a filmben ezekkel a t\u00f6rt\u00e9netekkel? Furcsa, hogy ilyen kev\u00e9s vagy sok kell ahhoz, hogy valakib\u0151l \u201ebetiltott rendez\u0151\u201d legyen.<\/p>\n Rejtett melodr\u00e1m\u00e1k. V\u00e1llaltan \u201eprovinci\u00e1lis\u201d film. Ez nem \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9let, hanem az alapvet\u0151 saj\u00e1toss\u00e1g keres\u00e9se. Muratova filmjei saj\u00e1tos alternat\u00edv m\u00f3don reag\u00e1lnak a hagyom\u00e1nyos szovjet filmre. Muratova azzal foglalkozik, amit a mozi \u201eelfelejtett\u201d. Muratova v\u00e9lem\u00e9nye szerint \u201eelfelejtette\u201d p\u00e9ld\u00e1ul egy \u00e1tlagos asszony jelent\u00e9ktelen, mindennapi \u00e9lm\u00e9nyeit. Szem\u00e9lyes l\u00e9t\u00fcnket.<\/p>\n Azt, ami bizonyos \u00e9rtelemben mindenn\u00e9l k\u00f6zelebb van hozz\u00e1nk. Ebbe az egy\u00e1ltal\u00e1n nem romantikus, nem egzotikus, nem eszt\u00e9tikus, nem h\u0151sies, nem \u201eszoci\u00e1lis\u201d, s mindezek k\u00f6vetkezt\u00e9ben teljesen k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges k\u00f6zegbe jutott el Kira Murtova. Nem tekintette eszk\u00f6znek ezt a k\u00f6zeget, a c\u00e9l adott neki hatalmas \u00e9rt\u00e9ket. \u00d6nmag\u00e1ban val\u00f3 \u00e9rt\u00e9ket. Amikor Muratova els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 filmj\u00e9t forgatta, a szovjet film sz\u00e1m\u00e1ra ez a k\u00f6zeg m\u00e9g t\u00e1voli provincia volt. Igaz, egy \u00e9vvel kor\u00e1bban Andrej Koncsalovszkij elindult a Volga menti kietlen vid\u00e9kre, hogy az \u00c1szja boldogs\u00e1ga k\u00fcls\u0151 jeleneteit leforgassa. A provinci\u00e1ra telep\u00edtette egykori pil\u00f3tan\u0151j\u00e9t Larisza Sepityko is (Sz\u00e1rnyak). De a kisszer\u0171 \u201eprovinci\u00e1lis\u201d jelens\u00e9ge m\u00f6g\u00f6tt mindketten valami \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f6vetkeztet\u00e9st kerestek. Muratov\u00e1t teljesen \u00e9rintetlen\u00fcl hagyta ez a b\u0171v\u00f6s formula, hogy ha m\u00e1r mag\u00e1njelleg\u0171, akkor legyen \u201e\u00e1ltal\u00e1nos modell\u201d. A kifejez\u00e9st, amit a m\u0171v\u00e9szet emelt t\u00f6rv\u00e9nyer\u0151re, a \u0151 filmjei elutas\u00edtj\u00e1k. A po\u00e9tik\u00e1val, a tematik\u00e1val, a kicsi \u00e9s a nagy egym\u00e1shoz val\u00f3 viszony\u00e1r\u00f3l felk\u00edn\u00e1lt koncepci\u00f3val. Hasonl\u00f3 v\u00e9lem\u00e9nyk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g figyelhet\u0151 meg Muratova filmhez, sz\u00e9lesebb \u00e9rtelemben a m\u0171v\u00e9szethez val\u00f3 viszony\u00e1ban. J\u00f3val a pr\u00f3za \u201emoszkvai iskol\u00e1ja\u201d el\u0151tt, j\u00f3val a dr\u00e1ma\u00edr\u00f3k – Ljudmila Petrusevszkaja, Alekszandr Galin, Vlagyimir Arro – \u201e\u00faj hull\u00e1ma\u201d el\u0151tt! Hiszen csak k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb jelent meg Jurij Trifonov els\u0151 \u201emoszkvai elbesz\u00e9l\u00e9se\u201d! Muratova t\u00fal kor\u00e1n \u00e9rkezett. T\u00fal messze volt Moszkv\u00e1t\u00f3l. \u00c9s t\u00fals\u00e1gosan egyed\u00fcl volt ahhoz, hogy \u201ekis\u201d filmjeiben \u201etendenci\u00e1kat\u201d lehessen felfedezni. Olyan tendenci\u00e1kat, amelyek a szovjet m\u0171v\u00e9szetben egy \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb jelentkeztek, v\u00e1ltak \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1, azaz csak a nyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9n lettek \u00e9szlelt \u00e9s vitatott jelens\u00e9gg\u00e9. K\u00e9rd\u00e9s, hogy az \u201e\u00faj hull\u00e1m\u201d szerz\u0151i, l\u00e9trehozva \u201ea h\u00e9tk\u00f6znapi keser\u0171s\u00e9gek \u00faj sz\u00ednh\u00e1z\u00e1t\u201d, be tudj\u00e1k-e bizony\u00edtani, hogy a mindennapi l\u00e9t \u201ek\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges\u201d – nem romantikus, nem h\u0151sies – k\u00f6zeg\u00e9ben a szem\u00e9lyis\u00e9g jobban form\u00e1l\u00f3dik (illetve deform\u00e1l\u00f3dik-e), mint egy \u00fczemben? Hogy egy teny\u00e9rnyi konyh\u00e1ban vagy egy l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zban olyan probl\u00e9m\u00e1k old\u00f3dnak meg, amelyek a szem\u00e9lyis\u00e9g kibontakoz\u00e1sa szempontj\u00e1b\u00f3l sokkal fontosabbak lehetnek, mit egy turbina \u00fczembe helyez\u00e9se? Negyven \u00e9vvel ezel\u0151tt ez m\u00e9g szents\u00e9gt\u00f6r\u00e9s lett volna. H\u00fasz \u00e9ve, amikor a R\u00f6vid tal\u00e1lkoz\u00e1sok megjelent, Kira Muratov\u00e1t – aki vil\u00e1g\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba helyezte ezeket a megvetett, elfelejtett, az \u00e9let perif\u00e9ri\u00e1j\u00e1ra tolt probl\u00e9m\u00e1kat – a szovjet filmszf\u00e9r\u00e1ban provinci\u00e1lisnak min\u0151s\u00edtett\u00e9k. A l\u00e9t betegs\u00e9gei \u00e9rdekelt\u00e9k, a szem\u00e9lyis\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tti \u00e9rintkez\u00e9s kataklizm\u00e1ja. Filmjeit be lehetne skatuly\u00e1zni a \u201en\u0151i film\u201d fogalm\u00e1ba. Csakhogy az \u0151 alapvet\u0151 probl\u00e9m\u00e1i miatt – a \u201enem norm\u00e1lis\u201d egy\u00e9ni \u00e9s a \u201enorm\u00e1lis\u201d t\u00e1rsadalmi szabv\u00e1ny k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00e9t\u0151l – f\u00e9rfiak \u00e9s n\u0151k, kamaszok, \u00e9s \u00f6regek egyar\u00e1nt szenvednek. (\u2026)<\/p>\n A vid\u00e9ki embert egykor gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en \u00edrta le Balzac: a vid\u00e9ki ember a legszesz\u00e9lyesebb \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat is megengedi az \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9sben – az archaikust\u00f3l a divatosig. A tehets\u00e9ges embern\u00e9l minden m\u00e1sk\u00e9nt fest. A tehets\u00e9gn\u00e9l saj\u00e1t nyelvv\u00e9 v\u00e1lik, mert elvb\u0151l cselekszik \u00edgy. Muratova szabadon engedi be filmj\u00e9be a modern filmm\u0171v\u00e9szet elemeit: a neoralizmus\u00e9t, az \u00faj hull\u00e1m\u00e9t. De stiliz\u00e1lja is ezt a \u201efilmi term\u00e9szetess\u00e9get\u201d, az amat\u0151rfilm \u00e9s a n\u00e9mafilm elemeivel. \u00cdgy j\u00f6n l\u00e9tre az a kett\u0151s, \u201eprimit\u00edv\u201d stiliz\u00e1l\u00e1s, amely st\u00edlus\u00e1nak \u201eprovinci\u00e1lis\u201d ig\u00e9nytelens\u00e9g\u00e9t alkotja.<\/p>\n Miut\u00e1n a szovjet filmek t\u00f6bbs\u00e9ge sz\u00ednes \u00e9s sz\u00e9lesv\u00e1szn\u00fa, Muratova fekete-feh\u00e9r filmjei k\u00fcl\u00f6n\u00f6snek hatnak. \u201eAmat\u0151rnek\u201d. De a stiliz\u00e1ci\u00f3ja alig \u00e9szrevehet\u0151. Sz\u00e1mos jelenetre a kamera primit\u00edv mozdulatlans\u00e1ga nyomja r\u00e1 a b\u00e9lyeg\u00e9t. Vagy a mozdulatlan kompoz\u00edci\u00f3k r\u00f6vid mont\u00e1zsa. A rendez\u0151n\u0151 sz\u00e1nd\u00e9kosan k\u00f6veti el az amat\u0151r\u00f6k \u201ebakl\u00f6v\u00e9seit\u201d, ez adja stilisztik\u00e1j\u00e1nak l\u00e9nyeg\u00e9t. Ilyen a \u201ekifacsart\u201d klasszikus forgat\u00f3k\u00f6nyv, a feloldhatatlan h\u00e1romsz\u00f6gek, a tal\u00e1lkoz\u00e1sok, b\u00facs\u00fak. A k\u00e9pkompoz\u00edci\u00f3 aszimmetrikus: a keret \u201eelv\u00e1gja\u201d az arcot, a figur\u00e1t. Mintha az amat\u0151r nem fogta volna be a filmezett objektumot a kamer\u00e1ba. A sz\u00edn\u00e9szek j\u00e1t\u00e9ka monoton, f\u00fcggetlen a partnert\u0151l \u00e9s a szitu\u00e1ci\u00f3t\u00f3l. Szavaik \u00e9rtelme \u00e9s az inton\u00e1ci\u00f3 nincsenek \u00f6sszhangban. A \u201ev\u00e9letlen\u201d szerepl\u0151k \u201ekett\u00e9szelik\u201d a f\u0151h\u0151s\u00f6k p\u00e1rbesz\u00e9deit, rosszkor avatkoznak be a cselekm\u00e9nybe. A rendez\u0151n\u0151 nincs hat\u00e1ssal r\u00e1juk, ink\u00e1bb \u0151k hatnak a rendez\u0151n\u0151re. J\u00f3l kibesz\u00e9lik magukat \u00e9s elt\u0171nnek.<\/p>\n Folyamatosak a mont\u00e1zs \u201ehib\u00e1i\u201d, mivel el\u0151k\u00e9sz\u00edtetlenek az ugr\u00e1sok a felv\u00e9teli pontok k\u00f6z\u00f6tt. Naivan ban\u00e1lis a szimbolika: \u00f6sszet\u00f6rt poharak, meg\u00f6lt mad\u00e1r, c\u00e9lt\u00e1bla, tengerrel a h\u00e1tt\u00e9rben. Mintha egy naiv amat\u0151rt\u0151l vett id\u00e9zetek lenn\u00e9nek. Egy naiv n\u00e9mafilmb\u0151l.<\/p>\n Muratova filmjeiben k\u00e9t \u0151selem \u00fctk\u00f6zik \u00f6ssze: a h\u00e1tt\u00e9r szokatlanul er\u0151s naturalizmusa (amat\u0151r\u00f6kkel, lim-lommal, agyonzs\u00fafolt lak\u00e1sokkal, n\u00e9pes p\u00e1lyaudvarral, post\u00e1val, villamossal vagy kies t\u00e1jjal, emberek n\u00e9lk\u00fcli vid\u00e9kkel, csupasz \u0151szi f\u00e1kkal, szezonv\u00e9gi \u00fcres stranddal) \u00e9s a be\u00e1ll\u00edtott csend\u00e9let barokk eszt\u00e9ticizmusa: vir\u00e1gok, ed\u00e9nyek, t\u00e1rgyak, t\u00fckr\u00f6k, diapozit\u00edvok. T\u00f6r\u00e9keny t\u00e1rgyak. Sz\u00e9ps\u00e9g\u00fck illan\u00f3, m\u00fal\u00e9kony. Egy \u00f6reg fajanszt\u00e1ny\u00e9r v\u00e1ratlanul k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nagys\u00e1g\u00fa darabra t\u00f6rik. Egy ceruza a csod\u00e1val hat\u00e1sos m\u00f3don tartja meg az egyens\u00faly\u00e1t. A git\u00e1ron elpattannak a h\u00farok.<\/p>\n Muratova eg\u00e9sz t\u00e1rh\u00e1z\u00e1t teremti meg a \u201emell\u00e9kes\u201d szerepl\u0151knek a strand\u0151r, a vaksi a post\u00e1n, a f\u00e9ln\u00f3t\u00e1s a k\u00e1v\u00e9h\u00e1zban, a villamos utasai, a frissen leteleped\u0151k. Rendk\u00edv\u00fcl naturalista portr\u00e9t kapunk r\u00f3luk. Szimbolikus l\u00e1ncolatt\u00e1 n\u0151nek. Szimbolikuss\u00e1 az emberek \u00e9s a t\u00e9nyek egyszer\u0171, de egyre nyomaszt\u00f3bb kontrasztja v\u00e1lik. A sz\u00e9p \u00faj h\u00e1zak a R\u00f6vid tal\u00e1lkoz\u00e1sokban szemben \u00e1llnak a visszatasz\u00edt\u00f3 emberekkel, a leend\u0151 lak\u00f3kkal. Az \u00fcgyetlen, h\u00e1tr\u00e1nyos k\u00fclsej\u0171 l\u00e1ny a b\u00fcf\u00e9b\u0151l egy sz\u00e9p \u00fcveged\u00e9nnyel foglalatoskodik. A sz\u00e9p csend\u00e9letet a R\u00f6vid tal\u00e1lkoz\u00e1sok v\u00e9g\u00e9n felv\u00e1ltja az \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00e1s. A falon f\u00fcgg\u0151 git\u00e1r a t\u00e1vol lev\u0151 h\u0151st jelk\u00e9pezi. A diapozit\u00edv a hi\u00e1nyz\u00f3 ap\u00e1t. A t\u00edpusok \u201eelt\u00e9rnek\u201d a norm\u00e1t\u00f3l. Ezek az elt\u00e9r\u00e9sek gyakran egy\u00e9rtelm\u0171ek – a figur\u00e1k rokkantnak vagy bolondoknak tekinthet\u0151k.<\/p>\n Sz\u00e9p, \u201eeg\u00e9szs\u00e9ges\u201d t\u00e1rgyak \u00e1llnak szemben cs\u00faf, beteg emberekkel. \u00cdgy val\u00f3sul meg a naturalisztikus \u00e9s a barokk szint\u00e9zise. A szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1s rejtett, ritk\u00e1k a durva ellent\u00e9tek. Tal\u00e1n ez: vir\u00e1gos mez\u0151 (t\u00e1jk\u00e9p az ablak m\u00f6g\u00f6tt), azt\u00e1n \u201eszoci\u00e1lis terep\u201d: utasok arca a villamoson. Ez a p\u00e1rhuzam kiv\u00e9tel. A t\u00e1rgyak \u00e9s az emberek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatok k\u00e9s\u0151bb, a megtekint\u00e9st k\u00f6vet\u0151en krist\u00e1lyosodnak ki.<\/p>\n Sem a naturalizmussal, sem a barokk eszt\u00e9ticizmussal, sem a naiv szimbolizmusal nem \u00e9rintkeznek a filmek l\u00e9nyegi von\u00e1sai. Kamarajelleg\u0171ek \u00e9s pszichol\u00f3giaiak. A hangulatok \u00e9s \u00e1llapotok filmjei; mikrojelens\u00e9gek mikroelemz\u00e9seivel. A h\u00e1tt\u00e9r nem egyszer\u0171en naturalista vagy szimbolikus. A h\u0151s pszichol\u00f3giai \u00e1llapot\u00e1t fejezi ki. A h\u00e1tt\u00e9r a lak\u00e1sban t\u00e1voli marad. Ott Muratova egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fesz\u00fclts\u00e9gteli pszichol\u00f3giai teret hoz l\u00e9tre, amely elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl a bels\u0151 vil\u00e1gt\u00f3l. Azt felnagy\u00edtja \u00e9s k\u00f6zel hozza hozz\u00e1nk. Second \u00e9s premier pl\u00e1nokkal. A lak\u00e1s t\u00f6k\u00e9letes cs\u00f6nddel k\u00fcl\u00f6n\u00fcl el a t\u00f6bbi vil\u00e1gt\u00f3l. K\u00fcl\u00f6nleges, majdnem mindig \u00e9jszakai vil\u00e1g\u00edt\u00e1ssal. M\u00e9g akkor is, ha a cselekm\u00e9ny nappal j\u00e1tsz\u00f3dik. A jeleneteknek ez m\u00e9g nagyobb intimit\u00e1st \u00e9s z\u00e1rts\u00e1got k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z. A lak\u00e1sban \u201egy\u00f6tr\u0151dnek\u201d a h\u0151s\u00f6k. A R\u00f6vid tal\u00e1lkoz\u00e1sok h\u0151sn\u0151j\u00e9nek \u00e9jszakai \u00f6nmarcangol\u00e1sa. K\u00e9sz\u00fcl egy besz\u00e9dre, amelyet abban a form\u00e1ban nem is fog elmondani. A Hossz\u00fa b\u00facs\u00faz\u00e1sokban a h\u0151s abszurd verseket k\u00f6lt, amelyeket sohasem r\u00f6gz\u00edt senki. R\u00f6gt\u00f6nz\u00e9s, amely nem \u00f6lt form\u00e1t. Itt a felvev\u0151g\u00e9p alig meg\u00f6r\u00f6k\u00edthet\u0151 mozdulatokat k\u00f6vet. Fejfordulat. L\u00e1br\u00f3l leesett cip\u0151. Ecsetmozg\u00e1s. Miniat\u0171r pszichol\u00f3giai taglejt\u00e9s.<\/p>\n A h\u00e1z \u00e9lesen elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl a munk\u00e1t\u00f3l. Mereven szemben \u00e1ll egym\u00e1ssal a t\u00e1rsadalmi l\u00e9t norm\u00e1ja \u00e9s mindaz, ami a norma megszeg\u00e9s\u00e9b\u0151l \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151. A szoci\u00e1lis jelens\u00e9get a h\u0151s \u00e1larck\u00e9nt fogadja el. A \u201enorm\u00e1lisnak\u201d az abnorm\u00e1list kell elfednie. A fi\u00fa boh\u00f3ckodik az utc\u00e1n, amikor a t\u00e1rsadalmi tiszts\u00e9gvisel\u0151vel besz\u00e9lget. A maszkot leveti a h\u0151sn\u0151 – a f\u0151n\u00f6kn\u0151 a R\u00f6vid tal\u00e1lkoz\u00e1sokban. \u00d6t \u00e9v m\u00falva Gleb Panfilov \u00e9s Inna Csurikova megk\u00eds\u00e9rlik felt\u00e1rni ezt az \u00e1larcos t\u00e1rsadalmi sz\u00ednpadiass\u00e1got – a Sz\u00f3t k\u00e9rek! sut\u00e1n groteszk st\u00edlus\u00e1ban. Muratova forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3ja – Natalija Rjazanceva – pedig meg\u00edrja az Idegen leveleket, ahol a n\u00e9z\u0151t zs\u00e1kutc\u00e1ba k\u00e9nyszer\u00edtik: mi ez, zseni\u00e1lisan elj\u00e1tszott \u201eszerep\u201d, amelyet a t\u00e1rsadalmi szf\u00e9r\u00e1b\u00f3l az intim szf\u00e9r\u00e1ba emeltek \u00e1t, avagy a maszk r\u00e9gen \u00f6sszen\u0151tt az arccal?<\/p>\n (Bulgakova, Okszana: Kira Muratova \u201eprovinci\u00e1lis mozija\u201d. In. Filmkult\u00fara, 1988\/1.)<\/em><\/p>\n Rendez\u0151, 1955-ben a Lomonoszov egyetem b\u00f6lcs\u00e9szkar\u00e1n szerzett diplom\u00e1t. Az Irodalomtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet aspir\u00e1nsa, sz\u00ednh\u00e1zi kritikus, filmdramaturg volt. 1966-ban v\u00e9gezte el a fels\u0151szint\u0171 rendez\u0151k\u00e9pz\u0151t. Egy \u00e9v m\u00falva k\u00e9sz\u00edtette el A komissz\u00e1r c\u00edm\u0171 filmj\u00e9t, amelyet a kult\u00farpolitika \u201eszovjetellenesnek\u201d b\u00e9lyegzett. A m\u0171 betilt\u00e1s\u00e1ban szerepe volt a szovjet-izraeli viszony megroml\u00e1s\u00e1nak is. Aszkoldov \u00e9vekig munka n\u00e9lk\u00fcl maradt, kiz\u00e1rt\u00e1k a p\u00e1rtb\u00f3l. A szervezet 1972-ben visszafogadta, de filmes p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t nem folytathatta. 1981 \u00e9s 1985 k\u00f6z\u00f6tt a Rosszija koncertterem igazgat\u00f3ja \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti vezet\u0151je volt. A Filmm\u0171v\u00e9szek Sz\u00f6vets\u00e9ge 1987-ben kezdem\u00e9nyezte A Komissz\u00e1r \u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t. A film leker\u00fclt a polcr\u00f3l, d\u00edjakat nyert az 1988-as nyugat-berlini fesztiv\u00e1lon, majd mint a szovjet filmm\u0171v\u00e9szet remekm\u0171ve alkot\u00f3j\u00e1val egy\u00fctt vil\u00e1gk\u00f6r\u00fcli \u00fatra indult.<\/p>\n Sz\u00edn\u00e9sz, rendez\u0151. 1950-ben v\u00e9gezte el a moszkvai M\u0171v\u00e9sz Sz\u00ednh\u00e1z st\u00fadi\u00f3j\u00e1t. Neve egybefon\u00f3dott a szovjet film m\u00e1sodik fellend\u00fcl\u00e9s\u00e9vel. J\u00e1t\u00e9kmodora k\u00f6zvetlen \u00e9s bens\u0151s\u00e9ges. Egy\u00e9nis\u00e9ge rendk\u00edv\u00fcl alkalmas pozit\u00edv \u00e9rt\u00e9kek megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9re. Ezt bizony\u00edtj\u00e1k Az any\u00e1ban (1956, r: Mark Donszkoj), a Sz\u00e1llnak a darvakban \u00e9s az Egy \u00e9v kilenc napj\u00e1ban ny\u00fajtott alak\u00edt\u00e1sai is. Szt\u00e1ralkat, akinek vonzerej\u00e9t kev\u00e9ss\u00e9 viselte meg az id\u0151. B\u00e1r a hetvenes \u00e9vek \u00f3ta ritk\u00e1n szerepel, m\u00e9g mindig szuggeszt\u00edv jelens\u00e9g, k\u00f6nnyen mag\u00e1val ragadja a n\u00e9z\u0151t. Komoly szerepe volt a Moszkva nem hisz a k\u00f6nnyeknek (1980, r: Vlagyimir Menysov) nemzetk\u00f6zi siker\u00e9ben. Rendez\u00e9sei irodalmi adapt\u00e1ci\u00f3k, melyek k\u00f6z\u00fcl A k\u00f6peny (1959) \u00e9s A h\u00e1rom k\u00f6v\u00e9r (1966) \u00e9rdemel eml\u00edt\u00e9st.<\/p>\n Rendez\u0151, sz\u00edn\u00e9sz. Rosztovban folytatott sz\u00edni tanulm\u00e1nyokat, majd a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Szergej Geraszimov tan\u00edtv\u00e1nyak\u00e9nt elv\u00e9gezte a moszkvai f\u0151iskol\u00e1t. Az \u00f6tvenes \u00e9vekben komoly szerepekben t\u0171nt f\u00f6l (Tarasz Sevcsenko, Othello), majd 1955-ben sikeres filmadapt\u00e1ci\u00f3t k\u00e9sz\u00edtett Solohov Emberi sors c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l. A hatvanas-hetvenes \u00e9vek t\u00e1mogatott rendez\u0151je, akinek p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n v\u00e9gig megfigyelhet\u0151 egyfajta fesz\u00fclts\u00e9g saj\u00e1t rendez\u0151i \u00e9s sz\u00edn\u00e9szi tehets\u00e9ge k\u00f6z\u00f6tt. Bondarcsuknak kiv\u00e1l\u00f3 \u00e9rz\u00e9ke van a l\u00e1tv\u00e1nyos, monument\u00e1lis jelenetek ir\u00e1nt, ugyanakkor l\u00e9lek\u00e1br\u00e1zol\u00e1sa illusztrat\u00edv, sz\u00edn\u00e9szegy\u00e9nis\u00e9ge pedig filmen nem igaz\u00e1n lebilincsel\u0151. Sz\u00edn\u00e9szi j\u00e1t\u00e9ka sokat halv\u00e1ny\u00edt alkot\u00e1sain. Ennek ellen\u00e9re a H\u00e1bor\u00fa \u00e9s b\u00e9ke n\u00e9gyr\u00e9szes adapt\u00e1ci\u00f3ja Oscar-d\u00edjat kapott. 1986-ban a Szovjet Filmm\u0171v\u00e9szek V. Kongresszus\u00e1n kem\u00e9ny, r\u00e9szben igazs\u00e1gtalan b\u00edr\u00e1latok \u00e9rt\u00e9k, s elmozd\u00edtott\u00e1k hatalmi poz\u00edci\u00f3j\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n Rendez\u0151. Szergej Jutkevics \u00e9s Mihail Romm oszt\u00e1ly\u00e1ban v\u00e9gezte el a f\u0151iskol\u00e1t 1953-ban. 1955-ben a Moszfilmhez ker\u00fclt. Az \u201eolvad\u00e1s\u201d politikai \u00e9s m\u0171v\u00e9szi szempontb\u00f3l egyar\u00e1nt legmark\u00e1nsabb egy\u00e9nis\u00e9ge a film\u00e9letben. Els\u0151 h\u00e1rom filmje: A negyvenegyedik (1956), a Ballada a katon\u00e1r\u00f3l (1959) \u00e9s a Tiszta \u00e9gbolt (1961) szellemi \u00e9s eszt\u00e9tikai fordulatot hirdetett a szovjet kult\u00far\u00e1ban, \u00e9s kiv\u00edvta az eg\u00e9sz vil\u00e1g elismer\u00e9s\u00e9t. A k\u00e9s\u0151bbiekben nem tudta feldolgozni a kor ellentmond\u00e1sos folyamatait, m\u0171v\u00e9szete elbizonytalanodik, keveset dolgozik. A hetvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n \u00fagy t\u0171nik, siker\u00fcl \u00fajb\u00f3l mag\u00e1ra tal\u00e1lnia, \u00e1m Ingov\u00e1ny (1978) c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t nem val\u00f3s\u00edthatja meg elk\u00e9pzel\u00e9sei szerint, s a v\u00e9g\u00fcl enged\u00e9lyezett v\u00e1ltozat sem ker\u00fclhetett sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 forgalmaz\u00e1sra. 1966 \u00e9s 1971 k\u00f6z\u00f6tt tan\u00edt a f\u0151iskol\u00e1n, 1965-t\u0151l, 10 \u00e9ven \u00e1t a Moszfilm kis\u00e9rleti alkot\u00f3m\u0171hely\u00e9nek vezet\u0151je volt.<\/p>\n Sz\u00edn\u00e9szn\u0151. Moszkv\u00e1ban a Kis Sz\u00ednh\u00e1z Scsepkinr\u0151l elnevezett sz\u00edniiskol\u00e1j\u00e1ban szerzett diplom\u00e1t 1968-ban. 1973-t\u00f3l a Moszkvai Komszomol Sz\u00ednh\u00e1z tagja, vezet\u0151 m\u0171v\u00e9sze. K\u00e9s\u0151bbi f\u00e9rje, Gleb Panfilov fedezte fel, hogy olyan izgalmas sz\u00edn\u00e9szegy\u00e9nis\u00e9g, aki egymaga k\u00e9pes filmi l\u00e1tv\u00e1nyt \u00e9s t\u00e9m\u00e1t teremteni. Tekintet\u00e9nek, emberi l\u00e9ny\u00e9nek sz\u00e9ps\u00e9ge kiv\u00e9teles hat\u00e1sfokon ellens\u00falyozza szab\u00e1lytalan, torzz\u00e1 is form\u00e1lhat\u00f3 arcvon\u00e1sait. Panfilov A t\u0171z\u00f6n nincs \u00e1tkel\u00e9st\u0151l (1967) a Kezdeten \u00e1t (1970) Az any\u00e1ig (1990) sok mindenr\u0151l csin\u00e1lt filmet, de l\u00e9nyeg\u00e9ben mindegyik a Csurikova l\u00e9ny\u00e9ben rejl\u0151 megfejthetetlen fesz\u00fclts\u00e9gr\u0151l sz\u00f3lt. A sz\u00edn\u00e9szn\u0151 haz\u00e1nkban is filmezett az \u00c9get\u0151 Eszter c\u00edmszerep\u00e9ben.<\/p>\n Rendez\u0151, forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3, sz\u00edn\u00e9sz. Leningr\u00e1dban tanult, diplom\u00e1j\u00e1t 1928-ban szerezte a Szcenikai F\u0151iskol\u00e1n. Sz\u00edn\u00e9sz volt Kozincev \u00e9s Trauberg FEKSZ-csoportj\u00e1ban. A harmincas \u00e9vekben kezdte rendez\u0151i p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t. Igyekezett term\u00e9szetes p\u00e1tosszal \u00e1br\u00e1zolni az emberi h\u0151siess\u00e9get kidombor\u00edt\u00f3 t\u00e9m\u00e1kat. Legsikeresebb filmjei a Heten a h\u00f3 ellen (1936) \u00e9s Az ifj\u00fa g\u00e1rda (1948). A kult\u00farpolitika magasra emelte, minden er\u0151vel t\u00e1mogatta, de filmjei nem v\u00e1ltottak ki komoly szakmai visszhangot. Tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t hiba lenne negat\u00edvan \u00e9rt\u00e9kelni. Igyekezett aktu\u00e1lis \u00e9s modern lenni, filmjeiben fontos t\u00e1rsadalmi \u00e9s erk\u00f6lcsi k\u00e9rd\u00e9seket vetett fel, de nem rendelkezett \u00e1t\u00fct\u0151 erej\u0171 rendez\u0151i tehets\u00e9ggel. Ugyanakkor felfigyelt az igazi tehets\u00e9gekre \u00e9s t\u00e1mogatta \u0151ket. Pedag\u00f3giai munk\u00e1ja vitathatatlanul jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott a szovjet film fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n Rendez\u0151. Tbiliszi filmgy\u00e1ri gyakorlat ut\u00e1n ker\u00fclt a moszkvai f\u0151iskol\u00e1ra, ahol Igor Szavcsenk\u00f3 tan\u00edtv\u00e1nyak\u00e9nt v\u00e9gzett 1952-ben. Feliksz Mironyerrel Ogyessz\u00e1ban k\u00e9sz\u00edtette el a Tavasz a kisv\u00e1rosban c. filmet (1956), melynek \u00e9letszer\u0171s\u00e9ge, oldotts\u00e1ga fontos szerepet j\u00e1tszott a szovjet film \u201eolvad\u00e1s\u00e1ban\u201d. Hucijev k\u00e9s\u0151bb a realizmus hagyom\u00e1nyait az \u00faj olasz film \u00e9s cin\u00e9ma v\u00e9rit\u00e9 hat\u00e1selemeivel friss\u00edtette f\u00f6l. A fiatal nemzed\u00e9k probl\u00e9m\u00e1in kereszt\u00fcl egyetemes szint\u0171 k\u00e9rd\u00e9seket vizsg\u00e1lt. Korszakos jelent\u0151s\u00e9g\u0171 filmje az Iljics-zasztava, mely 25 \u00e9vig csak egy r\u00f6vid\u00edtett v\u00e1ltozatban volt l\u00e1that\u00f3 (Mi, h\u00fasz\u00e9vesek, 1964). A film k\u00f6r\u00fcli vit\u00e1k megt\u00f6rt\u00e9k a rendez\u0151t. B\u00e1r J\u00faliusi es\u0151 (1967) c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja szint\u00e9n izgalmas, \u00e9s szem\u00e9lye napjainkig hat\u00e1ssal van a szovjet film\u00e9letre, Hucijev nem tudta megism\u00e9telni korai, a hatvanas \u00e9vek szellemis\u00e9g\u00e9ben fogant alkot\u00f3i teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t.<\/p>\n Ukr\u00e1n rendez\u0151, operat\u0151r, forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3. 1961-ben v\u00e9gzett a moszkvai f\u0151iskol\u00e1n. Operat\u0151ri munk\u00e1iban a kezdetekt\u0151l megfigyelhet\u0151 a b\u00e1tor formai k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s, amely a Parandzsanov rendezte Elfelejtett \u0151s\u00f6k \u00e1rnyaiban (1964) teljesedett ki. Az \u00fan. \u201eukr\u00e1n k\u00f6lt\u0151i iskola\u201d egyik legmark\u00e1nsabb k\u00e9pvisel\u0151je. Els\u0151 rendez\u00e9sei hivatalos ellen\u00e1ll\u00e1sba \u00fctk\u00f6ztek, a folklorisztikus Forr\u00e1s a szomjaz\u00f3knak (1966) dobozba kar\u00fclt. lljenko t\u00f6rekv\u00e9sei \u00e9s a kult\u00farpolitika elv\u00e1r\u00e1sai az 1971-ben k\u00e9sz\u00fclt, sodr\u00f3 lend\u00fclet\u0171 Fekete toll\u00fa feh\u00e9r mad\u00e1rban ker\u00fcltek \u00f6sszhangba agym\u00e1ssal. Dolgozott Jugoszl\u00e1vi\u00e1ban, otthon sikertelen\u00fcl pr\u00f3b\u00e1lkozott a jelen \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1val. A nyolcvanas \u00e9vekben visszat\u00e9rt a n\u00e9pi kult\u00fara, a n\u00e9pballad\u00e1k, nemzeti legend\u00e1k vil\u00e1g\u00e1hoz.<\/p>\n Gr\u00faz rendez\u0151. 1965-ben v\u00e9gzett a moszkvai f\u0151iskol\u00e1n Alekszandr Dovzsenko oszt\u00e1ly\u00e1ban. Sz\u0171kebb haz\u00e1ja kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nyait sikeresen \u00f6tv\u00f6zte a francia \u00e9s a cseh \u00faj hull\u00e1m \u00e9letk\u00f6zeli, j\u00e1t\u00e9kos, groteszk elemeivel. Nem z\u00e1rk\u00f3zott be a nemzeti kult\u00fara keretei k\u00f6z\u00e9, s \u00edgy a gr\u00faz filmgy\u00e1rt\u00e1s legjellegzetesebb, vil\u00e1gszerte elismert alkot\u00f3ja lett. Ak\u00e1rmilyen k\u00f6zeget \u00e1br\u00e1zol, mindig egyetemes szinten k\u00e9pes megragadni a jelens\u00e9geket. A filmjeiben megjelen\u0151 monoton, c\u00e9l n\u00e9lk\u00fcli \u00e9letnek kezdetben m\u00e9g t\u00e1rsadalomkritikai t\u00f6lt\u00e9se volt (Lombhull\u00e1s, 1968; \u00c9lt egyszer egy \u00e9nekes rig\u00f3, 1971), ezt k\u00e9s\u0151bb a l\u00e9t abszurdit\u00e1s\u00e1nak szomor\u00fa felismer\u00e9se v\u00e1ltotta fal (Pasztor\u00e1l, A hold kegyeltjei, 1984). Szeml\u00e9let\u00e9t otthon nehezen tudta elfogadtatni. A nyolcvanas \u00e9vek \u00f3ta k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n dolgozik.<\/p>\n \u00dczb\u00e9g rendez\u0151. 1967-ban v\u00e9gzett a moszkvai f\u0151iskol\u00e1n. Taskentben dolgozik. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s atmoszf\u00e9r\u00e1j\u00fa, l\u00edrai filmje, a Locarnoban d\u00edjat nyert Gy\u00f6ng\u00e9ds\u00e9g (1967) azonnal r\u00e1ir\u00e1ny\u00edtotta a kritikusok figyelm\u00e9t. M\u00e9g a Nagykor\u00fas\u00e1g (1969) ut\u00e1n is az \u00fczb\u00e9g \u201e\u00faj hull\u00e1m\u201d nagy \u00edg\u00e9ret\u00e9t l\u00e1tt\u00e1k benne. K\u00e9s\u0151bbi filmjei nem igazolt\u00e1k ezt a v\u00e1rakoz\u00e1st, b\u00e1r munk\u00e1i k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl hozz\u00e1j\u00e1rultak az \u00fczb\u00e9g filmm\u0171v\u00e9szet fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez. A politikai v\u00e1ltoz\u00e1sok hat\u00e1s\u00e1ra 1986-ban leleplez\u0151 erej\u0171, m\u0171v\u00e9szileg is jelent\u0151s filmet k\u00e9sz\u00edtett a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gban uralkod\u00f3 korrupci\u00f3r\u00f3l.<\/p>\n 1923-ban, Gr\u00fazf\u00e1ban kapcsol\u00f3dott be a film\u00e9letbe, s \u2013 v\u00e9gigj\u00e1rva a szakma szam\u00e1rl\u00e9tr\u00e1j\u00e1t \u2013 a harmincas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re a szovjet film egyik megb\u00edzhat\u00f3 mester\u00e9v\u00e9 n\u0151tte ki mag\u00e1t. \u00c9letm\u0171v\u00e9t a l\u00edrais\u00e1g, a romanticizmus jellemzi. 1936-ban a Tbiliszi Filmst\u00fadi\u00f3 igazgat\u00f3ja volt. \u0150 rendezte az \u00f6tvenes \u00e9vek egyik legn\u00e9pszer\u0171bb, korszakos jelent\u0151s\u00e9g\u0171 v\u00edgj\u00e1t\u00e9k\u00e1t a Luxustutajont (1954). A nemzetk\u00f6zi elismer\u00e9st a Cannes-ban (1958) nagyd\u00edjjal kit\u00fcntetett Sz\u00e1llnak a darvak (1957) hozta meg sz\u00e1m\u00e1ra, melynek siker\u00e9ben d\u00f6nt\u0151 szerepe volt Szergej Uruszevszkij operat\u0151ri munk\u00e1j\u00e1nak \u00e9s Tatyjana Szamoljova sz\u00edn\u00e9szegy\u00e9nis\u00e9g\u00e9nek. Kalatozov vel\u00fck dolgozott Az el nem k\u00fcld\u00f6tt lev\u00e9lben (1959) is, de a kor\u00e1bbi var\u00e1zslatos teljes\u00edtm\u00e9nyt nem tudt\u00e1k megism\u00e9telni. Felem\u00e1s eredm\u00e9nyt hozott az Uruszevszkijjel k\u00e9sz\u00edtett \u00c9n vagyok Kuba (1964) c\u00edm\u0171 v\u00e1llalkoz\u00e1s is.<\/p>\n Rendez\u0151. 1964-ben v\u00e9gzett a moszkvai f\u0151iskol\u00e1n Jefim Dzigan oszt\u00e1ly\u00e1ban. Ugyanebben az \u00e9vben forgatta nagyszer\u0171 szat\u00edr\u00e1j\u00e1t, a Hurr\u00e1, nyaralunk! c\u00edm\u0171 filmet, amely egy \u00fatt\u00f6r\u0151t\u00e1bor \u00e9let\u00e9n kereszt\u00fcl figur\u00e1zta ki a szovjet t\u00e1rsadalom dogmatizmus\u00e1t \u00e9s b\u00fcrokratizmus\u00e1t. Ezt az utat pr\u00f3b\u00e1lta folytatni az Egy fogorvos kalandjai is, kevesebb sikerrel, viszont t\u00f6bb konfliktussal az alkot\u00f3 \u00e9s a hivatalos vezet\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt. Klimov m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek ezt k\u00f6vet\u0151en egyre n\u0151tt a k\u00f6z\u00e9leti jelent\u0151s\u00e9ge, ugyanakkor megjelent benne egyfajta g\u00f6rcs\u00f6ss\u00e9g is, s ez rendre megakad\u00e1lyozta, hogy v\u00e1llalkoz\u00e1sai remekm\u0171v\u00e9 \u00e9rjenek. A kult\u00farpolitik\u00e1t azonban siker\u00fclt retteg\u00e9sben tartania. A hetvenes \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt Ag\u00f3nia c\u00edm\u0171 filmje, amely p\u00e1rhuzamot sugall a Romanov-h\u00e1z utols\u00f3 \u00e9vei \u00e9s a Brezsnyev-korszak k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9vekig dobozban pihent. 1982-ben befejezte tragikusan elhunyt feles\u00e9ge, Larisza Sepityko utols\u00f3 filmj\u00e9t, a B\u00facs\u00faz\u00e1st. A h\u00e1bor\u00far\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett, megr\u00e1z\u00f3 erej\u0171 J\u00f6jj \u00e9s l\u00e1sd (1985) \u2013 egybeesve a peresztrojka kezdet\u00e9vel \u2013 meghozta sz\u00e1m\u00e1ra a hivatalos elismer\u00e9st. Klimov \u00e9vekre a Filmm\u0171v\u00e9szek Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek vezet\u0151je lett, \u00e9s jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott a film\u00e9let \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ban, liberaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n Rendez\u0151, forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3. Apja, Szergej Mihalkov, a szovjet \u00edr\u00f3elit tagja, \u00f6ccse, Nyikita Mihalkov, h\u00edres sz\u00edn\u00e9sz \u00e9s rendez\u0151. 1965-ben v\u00e9gezte el a f\u0151iskol\u00e1t Mihail Romm oszt\u00e1ly\u00e1ban. Kirg\u00edzi\u00e1ban k\u00e9sz\u00edtette el Ajtmatov elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9b\u0151l els\u0151 filmj\u00e9t, Az els\u0151 tan\u00edt\u00f3t (1965), amellyel azonnal vezet\u0151 szerephez jutott a szovjet \u201e\u00faj hull\u00e1mban”. Az \u00c1szja Kljacsina t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel a cin\u00e9ma verit\u00e9 ir\u00e1ny\u00e1ba tett l\u00e9p\u00e9seket, de a filmet betiltott\u00e1k (1967). Tarkovszkijjal egy\u00fctt \u00edrta az Andrej Rubljov forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9t. A kult\u00farpolitik\u00e1val val\u00f3 csat\u00e1roz\u00e1sokba lassan belef\u00e1radt. Visszavonult az orosz klasszikusokhoz (Nemesi f\u00e9szek, 1969; V\u00e1nya b\u00e1csi, 1971), filmmusicallel k\u00eds\u00e9rletezett (Szerelmesek rom\u00e1nca, 1974), majd a Huszadik sz\u00e1zad hat\u00e1s\u00e1ra elk\u00e9sz\u00edtette a Szib\u00e9ri\u00e1da c\u00edm\u0171 filmeposzt (1979). M\u0171v\u00e9szete fokozatosan kommercia\u00acliz\u00e1l\u00f3dott. A nyolcvanas \u00e9vekt\u0151l az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban dolgozik.<\/p>\n Rendez\u0151. 1961-ben v\u00e9gezte el a f\u0151iskol\u00e1t Mihail Romm oszt\u00e1ly\u00e1ban. Alekszej Szaltikovval k\u00e9sz\u00edtett els\u0151 filmj\u00e9ben, a H\u00e1rmasok sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9ben (1961) kezdte el az ifj\u00fas\u00e1g nevel\u00e9s\u00e9nek kritikus \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1t, ami egy \u00e9vtizedig munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak k\u00f6zponti t\u00e9m\u00e1ja maradt. Ebb\u0151l a vonulatb\u00f3l kiemelkedik az 1965-\u00f6s, a velencei gyermekfilm fesztiv\u00e1lon nagyd\u00edjat nyert Csengetnek, nyiss ajt\u00f3t!, amely egy \u00fatt\u00f6r\u0151t\u00f6rt\u00e9neten kereszt\u00fcl gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en \u00e9rz\u00e9kelteti, mennyire form\u00e1lisan, k\u00fcls\u0151s\u00e9gesen vannak csak jelen a t\u00e1rsadalomban a forradalmi eszm\u00e9k. A szabads\u00e1gv\u00e1ggyal egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 forradalom ir\u00e1nti nosztalgi\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletett meg a Ragyogj, ragyogj, csillagom (1970) sz\u00e9ps\u00e9gesen naiv, emberi melegs\u00e9gt\u0151l f\u0171t\u00f6tt vil\u00e1ga. A hetvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l Mitta ig\u00e9nyes sz\u00f3rakoztat\u00f3 filmeket csin\u00e1lt. Legnagyobb siker\u00e9t Katasztr\u00f3fa f\u00f6ld\u00f6n-\u00e9gen (1980) c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1val \u00e9rte el.<\/p>\n Rendez\u0151. Mold\u00e1vi\u00e1ban sz\u00fcletett. A moszkvai f\u0151iskol\u00e1n tanult. 1959-ben v\u00e9gzett Szergej Geraszimov oszt\u00e1ly\u00e1ban. Ogyessz\u00e1ba ker\u00fclt, itt k\u00e9sz\u00edtette el f\u00e9rj\u00e9vel, Alekszandr Muratovval k\u00f6z\u00f6sen els\u0151 j\u00e1t\u00e9kfilmj\u00e9t (Tisztess\u00e9ges kenyer\u00fcnk, 1964). V\u00e1l\u00e1suk ut\u00e1n Muratova a kik\u00f6t\u0151v\u00e1rosban dolgozik tov\u00e1bb. \u201eDokumentarista\u201d pszichologizmus\u00e1val zavarba hozta a kultur\u00e1lis vezet\u00e9st, amely k\u00e9ptelen volt \u00e9rtelmezni \u00e9rz\u00e9kletesen \u00e1br\u00e1zolt h\u00e9tk\u00f6znapi h\u0151seinek bels\u0151 konfliktusait. A R\u00f6vid tal\u00e1lkoz\u00e1sok (1967) \u00e9s a Hossz\u00fa b\u00facsuz\u00e1sok (1971) 1987-ig dobozban maradt. A megalkuv\u00e1st nem ismer\u0151, individualista szeml\u00e9let\u0171 rendez\u0151n\u0151 csak ritk\u00e1n kapott munk\u00e1t. Korai filmjeinek rehabilit\u00e1ci\u00f3ja ut\u00e1n \u00faj hangot \u00fct\u00f6tt meg. Filmjeinek l\u00e1tv\u00e1nyvil\u00e1ga expressz\u00edvebb\u00e9, tel\u00edtettebb\u00e9, dramaturgi\u00e1ja agressz\u00edvebb\u00e9 v\u00e1lt. \u00cdgy jutott el a Sorsfordul\u00f3 (1987) fesz\u00fclt kamaradr\u00e1m\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl a V\u00e9gelgyeng\u00fcl\u00e9s (1989) t\u00e1rsadaloml\u00e9lektani \u00f6sszegz\u00e9s\u00e9ig.<\/p>\n Rendez\u0151, forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3. A Urali M\u0171szaki F\u0151iskola elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n \u00fczemben dolgozott, majd a szverdlovszki telev\u00edzi\u00f3n\u00e1l k\u00e9sz\u00edtett dokumentumfilmeket. 1960 \u00e9s 1963 k\u00f6z\u00f6tt a moszkvai f\u0151iskola operat\u0151r tanszak\u00e1n tanult, v\u00e9g\u00fcl a Fels\u0151fok\u00fa Rendez\u0151i Tanfolyamon szerzett diplom\u00e1t. A Lenfilmn\u00e9l helyezkedett el. Filmjei feles\u00e9ge Inna Csurikova rendk\u00edv\u00fcli sz\u00edn\u00e9szegy\u00e9nis\u00e9g\u00e9re \u00e9p\u00fclnek. A t\u0171z\u00f6n nincs \u00e1tkel\u00e9s (1967) \u00e9s a Kezdet (1970) sikere ut\u00e1n egyenetlenebb teljes\u00edtm\u00e9nyek k\u00f6vetkeztek. Az id\u0151k\u00f6zben a Moszfilmhez ker\u00fclt alkot\u00f3 Gorkijhoz val\u00f3 vonz\u00f3d\u00e1sa \u00e9rtetlens\u00e9get v\u00e1ltott ki, Az anya (1990) nemzetk\u00f6zi sikereivel azonban Panfilovnak siker\u00fclt megv\u00e9denie szakmai tekint\u00e9ly\u00e9t.<\/p>\n \u00d6rm\u00e9ny-gr\u00faz rendez\u0151. 1951-ben v\u00e9gzett a moszkvai f\u0151iskol\u00e1n Igor Szavcsenko oszt\u00e1ly\u00e1ban. K\u00e9s\u0151bb Kijevben telepedett le. 1964-ben Mihajlo Kocjubinszkij m\u0171ve alapj\u00e1n elk\u00e9sz\u00edtette az Elfefejtett \u0151s\u00f6k \u00e1rnyait, amellyel nemzeti iskol\u00e1t teremtett az ukr\u00e1n filmgy\u00e1rt\u00e1sban. Filmjeit rendk\u00edv\u00fcli k\u00e9pi tel\u00edtetts\u00e9g, gazdag folklorisztikus eszt\u00e9tiz\u00e1lts\u00e1g jellemzi A l\u00e1tv\u00e1nyteremt\u00e9s legvirtu\u00f3zabb mestere volt a modern szovjet filmben. Ukrajn\u00e1ban nem kapott t\u00f6bb lehet\u0151s\u00e9get. \u00d6rm\u00e9nyorsz\u00e1gban forgatta legeredetibb alkot\u00e1s\u00e1t, A gr\u00e1n\u00e1talma sz\u00edn\u00e9t (1969), a nagy \u00f6rm\u00e9ny k\u00f6lt\u0151, Szajat Nova m\u0171veinek ihlet\u00e9s\u00e9re. T\u00e1mad\u00e1sok \u00e9rt\u00e9k, homoszexualit\u00e1ssal v\u00e1dolt\u00e1k. A hetvenes \u00e9vekben b\u00f6rt\u00f6nbe ker\u00fclt. A nyolcvanas \u00e9vekben sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban Tbilisziben lelt otthonra. Ism\u00e9t dolgozhatott, de A szur\u00e1mi v\u00e1r legend\u00e1ja (1984) \u00e9s az Asik-Kerib (1988) minden k\u00fcls\u0151 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ga ellen\u00e9re sem \u00e9rte el a korai filmek szintj\u00e9t.<\/p>\n Rendez\u0151. 1963-ban v\u00e9gzett a moszkvai f\u0151iskol\u00e1n, mesterei Alekszandr Dovzsenko \u00e9s Mihail Romm voltak. M\u00e1r diplomamunk\u00e1j\u00e1val, a Csingiz Ajtmatov elbesz\u00e9l\u00e9se alapj\u00e1n Kirgizi\u00e1ban forgatott Forr\u00f3s\u00e1ggal (1963) felt\u00fcn\u00e9st keltett. Realizmusa k\u00e9s\u0151bb szak\u00edtott a l\u00edrai elemekkel, egyre szik\u00e1rabb\u00e1 v\u00e1lt, egyszerre \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt benne a klasszikus orosz \u00e9s a nyugati hat\u00e1s. Sz\u00e1rnyak (1966) c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja eredeti m\u00f3don jelen\u00edtette meg az elidegenedetts\u00e9get. \u00dajszer\u0171 m\u00f3don k\u00edv\u00e1nta bemutatni nemzed\u00e9ke elveszetts\u00e9g\u00e9t a Te \u00e9s \u00e9n (1972) kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1ban, mely azonban csak egy sz\u0171k k\u00f6r sz\u00e1m\u00e1ra volt k\u00f6vethet\u0151 \u00e9s izgalmas. A klasszikus orosz realizmusra t\u00e1maszkodva k\u00f6nnyebben teremtett egys\u00e9get m\u0171veiben (Az elektromoss\u00e1g haz\u00e1ja, 1967; K\u00e1lv\u00e1ria, 1977). 1979-ben \u00edg\u00e9retes v\u00e1llalkoz\u00e1sba kezdett Valenetyin Raszputyin: B\u00facsu Matyor\u00e1t\u00f3l c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye alapj\u00e1n, de a forgat\u00e1s idej\u00e9n hal\u00e1los kimenetel\u0171 aut\u00f3balesetet szenvedett. A filmet k\u00e9s\u0151bb f\u00e9rje Elem Klimov fejezte be.<\/p>\n Sz\u00edn\u00e9szn\u0151. 1956-ban, a Scsukin sz\u00edniiskol\u00e1n szerzett diplom\u00e1t. 1955 \u00f3ta filmezik. A Sz\u00e1llnak a darvakban (1957) ny\u00fajtott alak\u00edt\u00e1sa, a film sikere vil\u00e1gszerte ismertt\u00e9 tette nev\u00e9t. Ekkoriban Magyarorsz\u00e1gon is kamera el\u00e9 \u00e1llt: az Alba Regia (1961) felder\u00edt\u0151n\u0151j\u00e9t szem\u00e9lyes\u00edtette meg. Kiv\u00e9teles bels\u0151 \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get sug\u00e1rz\u00f3 sz\u00e9ps\u00e9ge azonban szinte teljesen \u00f6sszeforrt Veronika figur\u00e1j\u00e1val (Sz\u00e1llnak a darvak), sz\u00edn\u00e9szegy\u00e9nis\u00e9ge nem form\u00e1l\u00f3dott tov\u00e1bb. Utols\u00f3 jelent\u0151s filmszerepe az Anna Karenina volt (1967).<\/p>\n Sz\u00edn\u00e9sz. Orvosi tanulm\u00e1nyokat folytatott, majd 1945-46-ban elv\u00e9gezte a kresznojarszki Puskin Sz\u00ednh\u00e1z iskol\u00e1j\u00e1t. Az \u00f6tvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n ker\u00fclt Moszkv\u00e1ba, k\u00e9s\u0151bb Leningr\u00e1dba, ahol a Gorkij Sz\u00ednh\u00e1z F\u00e9lkegyelm\u0171j\u00e9nek c\u00edmszerep\u00e9ben \u00f3ri\u00e1si sikert aratott. Filmes p\u00e1lyafut\u00e1sa kev\u00e9sb\u00e9 volt szerencs\u00e9s. \u00c9rz\u00e9keny, m\u00e9lyen intellektu\u00e1lis alkata nem tal\u00e1lkozott hasonl\u00f3 fajs\u00faly\u00fa szerepekkel. Itt is az adapt\u00e1ci\u00f3k k\u00edn\u00e1ltak sz\u00e1m\u00e1ra olyan feladatot, amelyben tehets\u00e9ge \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclhetett. Egy eg\u00e9sz nemzed\u00e9k sz\u00e1m\u00e1ra volt meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9lm\u00e9ny f\u0151szerepl\u00e9s\u00e9vel Kozincev Hamlet-filmje (1964), m\u00e1sik k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen eml\u00e9kezetes alak\u00edt\u00e1sa a V\u00e1nya b\u00e1csi c\u00edmszerepe (1971, r: Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij). Egy\u00e9nis\u00e9ge hiteles\u00edtette az Egy \u00e9v kilenc napja (1961) kiss\u00e9 keresett moderns\u00e9g\u00e9t \u00e9s intellektualizmus\u00e1t, s ez m\u00e9ly\u00edtette el az Aut\u00f3t loptam (1966, r: Eldar Rjazanov) szatirikus anyag\u00e1t.<\/p>\n Sz\u00edn\u00e9sz. 1953-ban szerzett diplom\u00e1t a Scsukin sz\u00edniiskol\u00e1ban. Az \u00f6tvenes \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9nek rokonszenves, h\u00f3d\u00edt\u00f3 k\u00fclsej\u0171, n\u00e9pszer\u0171 szerelmes sz\u00edn\u00e9sze, akit a nyugati orsz\u00e1gok filmsajt\u00f3ja t\u00f6bb \u00edzben nevezett a \u201eszovjet G\u00e9rard Philipe\u201d-nek. H\u00edrnev\u00e9t A negyvenegyedik (1956) feh\u00e9rg\u00e1rdista tisztj\u00e9nek megform\u00e1l\u00e1sa alapozta meg. Vil\u00e1gszt\u00e1r lehetett volna, \u00e1m a szovjet filmgy\u00e1rt\u00e1sban a hatvanas \u00e9vekt\u0151l kev\u00e9s olyan m\u0171 k\u00e9sz\u00fclt, ahol kamatoztatni lehetett volna adotts\u00e1gait. Utols\u00f3 jelent\u0151sebb szerepe Volkonszkij herceg volt a dekabrist\u00e1kr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 Felragyog sz\u00e9p, tiszta f\u00e9ny\u0171 csillagban (1975, r: Vlagyimir Motil).<\/p>\n Rendez\u0151. Apja ismert k\u00f6lt\u0151. Az \u00f6tvenes \u00e9vekben a moszkvai Keleti Int\u00e9zetben tanult, majd n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vig geol\u00f3giai munk\u00e1t folytatott Szib\u00e9ri\u00e1ban. 1961-ben v\u00e9gezte el a f\u0151iskol\u00e1t Mihail Romm oszt\u00e1ly\u00e1ban, aki r\u00f6gt\u00f6n r\u00e1b\u00edzta egy siker\u00fcletlen Bogomolov-adapt\u00e1ci\u00f3 \u201ekorrig\u00e1l\u00e1s\u00e1t\u201d. Tarkovszkij velencei nagyd\u00edjas m\u0171v\u00e9 csiszolta az anyagot (Iv\u00e1n gyermekkora, 1962). 1966-ban forgatja az Andrej Rubljovot, melyet eredeti szeml\u00e9lete miatt a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb ir\u00e1nyokb\u00f3l \u00e9rtek t\u00e1mad\u00e1sok. A film csak 1969-es cannes-i sikere ut\u00e1n ker\u00fclhetett korl\u00e1tozott forgalmaz\u00e1sra. \u00c9rtetlens\u00e9get v\u00e1ltott ki m\u00e1sik remekm\u0171ve, a T\u00fck\u00f6r is (1974). A kult\u00farpolitik\u00e1val val\u00f3 konfliktusokat elker\u00fclend\u0151 Tarkovszkij sz\u00edvesen dolgozott fel sci-fi \u00edr\u00e1sokat. K\u00f6z\u0171l\u00fck az 1979-es Stalker v\u00e1ltott ki nagyobb nemzetk\u00f6zi elismer\u00e9st. A szovjet film\u00e9let nem tudta megbecs\u00fclni a m\u0171v\u00e9szetet egyetemes \u00e9rt\u00e9kekkel gazdag\u00edt\u00f3 rendez\u0151j\u00e9t. M\u00e1r Olaszorsz\u00e1gban k\u00e9sz\u00edtette 1982-ben a Nosztalgi\u00e1t, amely a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben d\u00edjat nyert Cannes-ban, majd hamarosan hivatalosan is elhagyta haz\u00e1j\u00e1t. Emigr\u00e1ci\u00f3ban forgatta utols\u00f3 alkot\u00e1s\u00e1t, Az \u00e1ldozathozatalt (1985)<\/p>\n Sz\u00edn\u00e9sz. A B\u00e1ny\u00e1szati F\u0151iskol\u00e1n kezdett tanulm\u00e1nyait abbahagyva 1957-ben elv\u00e9gezte a M\u0171v\u00e9sz Sz\u00ednh\u00e1z st\u00fadi\u00f3j\u00e1t. Filmbeli p\u00e1lyafut\u00e1sa f\u0151szereppel indult. Jurij Rajzman vele teremtett \u00faj kommunista h\u0151st az \u00c9letem \u00e1r\u00e1nban (1957). V\u00e9rbeli dr\u00e1mai tehets\u00e9g volt, kit\u0171n\u0151 jellem\u00e1br\u00e1zol\u00f3, \u00e9rdekes arc\u00fa, j\u00f3 megjelen\u00e9s\u0171 m\u0171v\u00e9sz. A Ballada a katon\u00e1r\u00f3l c. filmben egy rokkant katona epiz\u00f3dalakj\u00e1val remekelt. A Tiszta \u00e9gboltban eml\u00e9kezetesen form\u00e1lta meg az igazs\u00e1g\u00e9rt harcol\u00f3, elveiben a neh\u00e9zs\u00e9gek k\u00f6zepette is b\u00edz\u00f3 rep\u00fcl\u0151tisztet. Az igazgat\u00f3 c\u00edm\u0171 film forgat\u00e1sa k\u00f6zben, Kizil-Kumban, aut\u00f3baleset \u00e1ldozata lett.<\/p>\n Mint ismeretes, a szovjet film\u00e9letben a v\u00e1ltoz\u00e1sok \u2013 t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt \u2013 kor\u00e1bban betiltott filmek bemutat\u00e1s\u00e1val, illetve n\u00e9h\u00e1ny alkot\u00e1s szerz\u0151i v\u00e1ltozat\u00e1nak helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val kezd\u0151dtek. A \u201erehabilit\u00e1ci\u00f3\u201d a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb korszakokat \u00e9rintette, sz\u00e1munkra azonban most a hatvanas \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt filmek lesznek fontosak.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1413,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_jetpack_memberships_contains_paid_content":false,"footnotes":""},"categories":[12],"tags":[271,16,272,270,225,273],"class_list":["post-92","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-fejezetek-a-filmtoertenetbol","tag-andrej-tarkovszkij","tag-film","tag-grigorij-csuhraj","tag-kira-muratova","tag-szovjet","tag-uruszevszkij"],"yoast_head":"\n12.2. Uruszevszkij: A form\u00e1r\u00f3l<\/h1>\n
\nMindig arra t\u00f6rekedt\u00fcnk, hogy a n\u00e9z\u0151 ne passz\u00edv szeml\u00e9l\u0151je legyen a v\u00e1sznon lej\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 esem\u00e9nyeknek, hanem egy\u00fctt \u00e9ljen a sz\u00edn\u00e9sszel. Nekem, mint operat\u0151rnek sohasem az az \u00e9rdekes, hogy egyszer\u0171en azt r\u00f6gz\u00edtsem, ami a felvev\u0151g\u00e9p el\u0151tt t\u00f6rt\u00e9nik. Sz\u00e1momra az az \u00e9rdekes, ha a jelenet alapt\u00e9m\u00e1j\u00e1t, a szerelmet, a b\u00e1natot, az \u00f6r\u00f6met, a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9st vehetem fel…<\/p>\n
\nAz el nem k\u00fcld\u00f6tt lev\u00e9lben a felvev\u0151g\u00e9p a sz\u00edn\u00e9szekkel egy\u00fctt hatol be a tajg\u00e1ba. A h\u0151s\u00f6kkel \u00f6r\u00fcl, amikor gy\u00e9m\u00e1ntot lelnek. Vagy k\u00e9ts\u00e9gbe esik, amikor a helikopter \u00fagy h\u00faz el a f\u00e1k cs\u00facsa f\u00f6l\u00f6tt, hogy nem veszi \u00e9szre a geol\u00f3gusokat.<\/p>\n
\nHa megjelenik ez az izgalom, ha egy\u00fctt tudunk izgulni a sz\u00edn\u00e9sszel, akkor a felvev\u0151g\u00e9p intuit\u00edve sz\u00f6kken el\u0151re vagy nyugszik meg, k\u00f6zeledik a sz\u00edn\u00e9szhez vagy t\u00e1volodik t\u0151le, \u00e9s pontosan, emocion\u00e1lisan fejezi ki a felvett jelenet \u00e9rtelm\u00e9t.<\/p>\n12.3. Grigorij Csuhraj<\/h1>\n
12.4. Hruscsov besz\u00e9de az irodalmi, m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let k\u00e9pvisel\u0151inek tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1n<\/h1>\n
\nIgen aggaszt\u00f3 az a t\u00e9ny, hogy a mozikban t\u00f6bb k\u00f6zepes filmet j\u00e1tszanak, amelyek tartalma szeg\u00e9nyes, form\u00e1ja er\u0151tlen, s ezek ideges\u00edtik, untatj\u00e1k a n\u00e9z\u0151ket, \u00e1lmos, szomor\u00fa hangulatot v\u00e1ltanak ki.<\/p>\n
\n\u00a0\u00e9s az irodalmi, m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let k\u00e9pvisel\u0151inek tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1n, <\/em>
\n1963.II1.8. In. Izvesztyija, 1963.III.10.)<\/em><\/p>\n12.5. Andrej Tarkovszkij<\/h1>\n
12.6. Egy \u201eiskola\u201d megnyit\u00e1sa vagy bez\u00e1r\u00e1sa?<\/h1>\n
12.7. Kira Muratova \u201eprovinci\u00e1lis mozija\u201d<\/h1>\n
A korszak jelent\u0151s egy\u00e9nis\u00e9gei<\/h1>\n
Aszkoldov, Alekszandr (1932-2018)<\/h3>\n
Batalov, Alekszej Vlagyimirovics (1928-2017)<\/h3>\n
Bondarcsuk, Szergej Fjodorovics (1920-1994)<\/h3>\n
Csuhraj, Grigorij, Naumovics (1921-2001)<\/h3>\n
Csurikova, Inna Mihajlovna (1943-)<\/h3>\n
Geraszimov, Szergej Apollinarijevics (1906-1985)<\/h3>\n
Hucijev, Marlen Martinovics (1925-2019)<\/h3>\n
Iljenko, Jurij Geraszimovics (1936-2010)<\/h3>\n
Joszeliani, Otar Davidovics (1934-)<\/h3>\n
Ismuhamedov, Eljor Muhitdinovics (1942-)<\/h3>\n
Kalatozov, Mihail Konsztantyinovics (Kalatozisvili, 1903-1973)<\/h3>\n
Klimov, Elem Germanovics (1933-2003)<\/h3>\n
![\"52.](\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/Klimov.jpg\" "\\"52.")
Mihalkov-Koncsalovszkij, Andrej Szergejevics (1937-)<\/h3>\n
Mitta, Alekszandr Naumovics (1933-)<\/h3>\n
Muratova (Korotkova), Kira Georgijevna (1934-2018)<\/h3>\n
Panfilov, Gleb Anatoljevics (1934-)<\/h3>\n
Paradzsanov, Szergej Joszifovics (1924-1990)<\/h3>\n
Sepityko, Larissza Jefimova (1938-1979)<\/h3>\n
Szamoljova, Tatyjana Jevgenyejevna (1935-2014)<\/h3>\n
Szmoktunovszkij, Innokentyij Mihajlovics (1925-1994)<\/h3>\n
Sztrizsenov, Oleg Alekszandrovics (1929-)<\/h3>\n
Tarkovszkij, Andrej Arszenyevics (1932-1986)<\/h3>\n
Urbanszkij, Jevgenyij Jakovlev\u00edcs (1932-1965)<\/h3>\n
Aj\u00e1nlott irodalom<\/h1>\n
\n