{"id":93,"date":"2014-06-06T14:07:47","date_gmt":"2014-06-06T14:07:47","guid":{"rendered":"http:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/30\/13-a-lengyel-film\/"},"modified":"2020-02-04T14:29:10","modified_gmt":"2020-02-04T13:29:10","slug":"13-a-lengyel-film","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/","title":{"rendered":"13. A lengyel film"},"content":{"rendered":"

Csak a \u201elengyel iskola\u201d kialakul\u00e1sa nyit meg jelent\u0151s fejl\u0151d\u00e9si t\u00e1vlatot a lengyel filmm\u0171v\u00e9szet el\u0151tt. K\u00f6zelebbr\u0151l kell teh\u00e1t jellemezn\u00fcnk az iskola kialakul\u00e1s\u00e1t, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert Munk tov\u00e1bbi m\u0171v\u00e9szi p\u00e1ly\u00e1ja szoros kapcsolatban \u00e1ll vele.<\/p>\n

13.1. Munk \u00e9s a \u201elengyel iskola\u201d<\/h1>\n

13.1.1. Az Ember a v\u00e1g\u00e1nyon<\/h2>\n

Az Ember a v\u00e1g\u00e1nyon c. film forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9t Jerzy Stefan Stawinski \u00edrta. Ez a film ugyan\u00fagy az \u0151 alkot\u00e1sa is, mint ahogy Andrzej Munk\u00e9. Igaz ugyan, hogy itt a rendez\u0151r\u0151l \u00edrok, de ugyanitt kezd\u0151dik a forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3 probl\u00e9m\u00e1ja is, aki ugyanolyan jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott Munk munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban, mind az 1955-60-as \u00e9vek lengyel filmm\u0171v\u00e9szet\u00e9ben. \u00cdgy kezd\u0151d\u00f6tt kett\u0151j\u00fck t\u00f6bb\u00e9ves egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se.<\/p>\n

Az Ember a v\u00e1g\u00e1nyon ut\u00e1n Munk elk\u00e9sz\u00edtette az Eroica \u00e9s a Kancsal szerencse c. filmeket. Mindkett\u0151t Stawinski forgat\u00f3k\u00f6nyve alapj\u00e1n. Ezek legkiv\u00e1l\u00f3bb filmjei. Ritk\u00e1n fordul el\u0151, hogy a forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3 egy\u00e9nis\u00e9ge ennyire megegyezz\u00e9k a rendez\u0151 egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9vel A k\u00e9rd\u00e9s annyib\u00f3l is \u00e9rdekes, hogy Munk az \u00edr\u00f3nak csak egyes sz\u00f6vegeit dolgozta fel, mint pl. az Ember a v\u00e1g\u00e1nyon eset\u00e9ben. Mindazokat a sz\u00f6vegeit feldolgozta, amelyekben az \u00edr\u00f3 vitatkozik a megk\u00f6ves\u00fclt \u00e9s mitologiz\u00e1lt eszm\u00e9kkel. Tudjuk ugyanis, hogy Stawinski a Munkkal val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s idej\u00e9n \u00edrt olyan sz\u00f6vegeket is, amelyekben az eml\u00edtett kritika nem volt olyan er\u0151s, vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nem is l\u00e9tezett.
\nAz Ember a v\u00e1g\u00e1nyon ut\u00e1n Andrzej Wajd\u00e1val m\u0171k\u00f6d\u00f6tt egy\u00fctt. Ennek az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9snek volt az eredm\u00e9nye a Csatorna, amely nemcsak a rendez\u00e9s, hanem tartalma szempontj\u00e1b\u00f3l is igen elt\u00e9rt az eml\u00edtett\u0151l. A Csatorna \u2013 amint tudjuk \u2013 Wajda egyik kor\u00e1bbi filmj\u00e9vel, A mi nemzed\u00e9k\u00fcnkkel egy\u00fctt volt az \u00fan. \u201elengyel iskola\u201d elind\u00edt\u00f3ja.
\nMegk\u00e9rdezhetn\u00e9nk, hogy \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen utols\u00f3 alkot\u00e1sa ut\u00e1n \u2013 mit kereshetett volna Munk ebben az \u00faj ir\u00e1nyzatban, amelynek tematik\u00e1ja rendszerint hazafias, irodalmi \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi volt, er\u0151sen t\u00e1maszkodott a romantikus hagyom\u00e1nyokra. Hiszen Munk kezdett\u0151l fogva h\u0171 volt az aktu\u00e1lis esem\u00e9nyekkel kapcsolatos t\u00e9m\u00e1khoz, a termel\u00e9si t\u00e9m\u00e1khoz, a dokumentumfilm, vagy legal\u00e1bbis a val\u00f3s\u00e1got dokument\u00e1l\u00f3 film modellj\u00e9hez.<\/p>\n

13.1.2. Andrzej Munk \u00e9s a dokumentumfilm<\/h2>\n

Munk 1950 \u00e9s 1955 k\u00f6z\u00f6tti munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00edrva nem jellemeztem ezeknek az \u00e9veknek a lengyel filmm\u0171v\u00e9szet\u00e9t. Mint tudjuk, nem volt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben \u00e9rdekes. Jakubowska Utols\u00f3 \u00e1llom\u00e1s, Ford \u00c9g\u0151 v\u00e1ros \u00e9s Chopin ifj\u00fas\u00e1ga c. filmjein, valamint Kawalerowicz Cellul\u00f3za \u00e9s Frigiai csillag alatt c. alkot\u00e1sain k\u00edv\u00fcl j\u00e1t\u00e9kfilmgy\u00e1rt\u00e1sunkban eg\u00e9szen A mi nemzed\u00e9k\u00fcnkig nem tal\u00e1lkozunk semmi k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekessel. Azt sem szabad elfelejten\u00fcnk, hogy ezeknek a filmeknek egy r\u00e9sze m\u00e9g 1950 el\u0151tt j\u00f6tt l\u00e9tre. Valamivel jobb k\u00e9pet mutat a dokumentumfilm gy\u00e1rt\u00e1s. Itt Munk m\u0171vei ker\u00fcltek az \u00e9lre, s azokat jellemezve egy\u00fattal jellemezz\u00fck az eg\u00e9sz dokumentumfilm gy\u00e1rt\u00e1st.<\/p>\n

Csak a \u201elengyel iskola\u201d kialakul\u00e1sa nyit meg jelent\u0151s fejl\u0151d\u00e9si t\u00e1vlatot a lengyel filmm\u0171v\u00e9szet el\u0151tt. K\u00f6zelebbr\u0151l kell teh\u00e1t jellemezn\u00fcnk az iskola kialakul\u00e1s\u00e1t, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert Munk tov\u00e1bbi m\u0171v\u00e9szi p\u00e1ly\u00e1ja szoros kapcsolatban \u00e1ll vele.<\/p>\n

Munk p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n l\u00e1ttuk, hogy az el\u0151z\u0151 korszakban neh\u00e9z volt t\u00faljutni a tiszt\u00e1n termel\u00e9si, vagy sz\u0171ken vett t\u00e1rsadalmi, illetve politikai s\u00e9m\u00e1n, \u00e9s ezeket is mindig terhelt\u00e9k a propagandafeladatok. Csak amikor annak a m\u0171v\u00e9szi k\u00f3dexnek a t\u00f6rv\u00e9nyei kezdtek gyeng\u00fclni, akkor l\u00e1thattak hozz\u00e1 az alkot\u00f3k az addigi t\u00e9ma alaposabb feldolgoz\u00e1s\u00e1hoz, vagy kisz\u00e9les\u00edt\u00e9s\u00e9hez. Az Ember a v\u00e1g\u00e1nyon az els\u0151 lesz\u00e1mol\u00e1s p\u00e9ld\u00e1ja, az \u201eiskola\u201d sz\u00fclet\u00e9se – a m\u00e1sodik\u00e9. B\u00e1r az \u00faj ir\u00e1nyzat sokkal m\u00e9lyebb, az els\u0151vel kapcsolatban \u00e1ll\u00f3 lesz\u00e1mol\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3 (a \u201elengyel iskol\u00e1r\u00f3l\u201d besz\u00e9lve els\u0151sorban a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa t\u00e9m\u00e1j\u00e1val foglalkoz\u00f3 filmekre gondolok, persze nem kiz\u00e1r\u00f3lag, azok a filmek is ide tartoznak, amelyek a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti Lengyelorsz\u00e1ghoz, vagy a N\u00e9pi Lengyelorsz\u00e1g sz\u00fclet\u00e9s\u00e9hez val\u00f3 viszonyt fejezik ki).<\/p>\n

Az 1939-45-\u00f6s \u00e9vek, a h\u00e1bor\u00fa \u00e9s a megsz\u00e1ll\u00e1s Munk \u00e9s Wajda sz\u00e1m\u00e1ra a h\u00e1bor\u00fat k\u00f6zvetlen\u00fcl megel\u0151z\u0151 \u00e9vekkel egy\u00fctt az ifj\u00fas\u00e1g, vagy tal\u00e1n az eg\u00e9sz \u00e9let legm\u00e9lyebb \u00e9lm\u00e9nyeit jelentett\u00e9k. Egy\u00fattal az orsz\u00e1g r\u00e9szv\u00e9tele a II. Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban – k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen politikai szempontb\u00f3l – annyira bonyolult k\u00e9rd\u00e9s volt, hogy az el\u0151z\u0151 korszak vezet\u0151i alapj\u00e1ban v\u00e9ve nem l\u00e1tt\u00e1k sz\u00edvesen ennek a probl\u00e9m\u00e1nak a felvet\u00e9s\u00e9t. Jellemz\u0151, hogy a lengyel filmm\u0171v\u00e9szet h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek els\u0151 t\u00edz \u00e9v\u00e9ben csak k\u00e9t sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba vehet\u0151 h\u00e1bor\u00fas t\u00e9m\u00e1j\u00fa alkot\u00e1s j\u00f6tt l\u00e9tre: az Utols\u00f3 \u00e1llom\u00e1s \u00e9s Az \u00e9g\u0151 v\u00e1ros. Egy\u00e9bk\u00e9nt is mindk\u00e9t film – az els\u0151 az auschwitzi koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borr\u00f3l, a m\u00e1sodik a vars\u00f3i gett\u00f3felkel\u00e9sr\u0151l sz\u00f3lt – elker\u00fclte a lengyel problematik\u00e1t, legal\u00e1bbis annak k\u00f6zponti r\u00e9sz\u00e9t. Azt sem szabad elfelejten\u00fcnk, hogy ezek a m\u0171vek is a szocialista realizmus uralkod\u00e1s\u00e1t megel\u0151z\u0151 \u00e9vekben j\u00f6ttek l\u00e9tre. Az egyetlen olyan film pedig, amely ny\u00edltan foglalkozott m\u00faltunk probl\u00e9m\u00e1ival \u2013 a Chopin ifj\u00fas\u00e1ga \u2013 t\u00e1rgy\u00e1t r\u00e9gebbi t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnkb\u0151l mer\u00edtette.<\/p>\n

Nincs mit csod\u00e1lkoznunk teh\u00e1t azon, hogy a fiatal filmm\u0171v\u00e9szek, akiknek az el\u0151z\u0151 korszakban nem volt lehet\u0151s\u00e9g\u00fck arra, hogy kimondj\u00e1k tapasztalataikat \u00e9s lesz\u00e1moljanak vel\u00fck, amikor lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlt r\u00e1, azonnal ezekhez a probl\u00e9m\u00e1khoz ny\u00faltak. Ez volt a m\u00falt sz\u00e1zad nemzeti felszabad\u00edt\u00f3 harcait\u00f3l kezdve az els\u0151 olyan nemzed\u00e9k, amely \u00e1t\u00e9lt egy felkel\u00e9st, \u00e9s az orsz\u00e1g feloszt\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151 id\u0151szakn\u00e1l sokkal s\u00falyosabb rabs\u00e1got. Megint a harc probl\u00e9m\u00e1ja ker\u00fclt m\u0171veik k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba, a m\u00falt sz\u00e1zad m\u0171v\u00e9szet\u00e9hez hasonl\u00f3an. Ennek a m\u0171v\u00e9szetnek az eml\u00e9keihez, romantikus hagyom\u00e1nyaihoz ny\u00faltak vissza.<\/p>\n

Ezt a hagyom\u00e1nyt azonban jelent\u0151sen ki kellett igaz\u00edtani. A fiatal m\u0171v\u00e9szek a romantikus hagyom\u00e1nyokat az iskol\u00e1b\u00f3l hozt\u00e1k magukkal, amelyek nemcsak a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt, hanem a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n is rendk\u00edv\u00fcl elevenek voltak, \u00e9s a megsz\u00e1ll\u00e1s \u00e9vei is befoly\u00e1solt\u00e1k ezt, hiszen akkor a romantikus kor eml\u00e9ke \u00fajra igen eleven volt. Amikor azonban az \u00f6tvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n hozz\u00e1fogtak a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00far\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 filmek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9hez, m\u00e1r \u00faj tapasztalatokkal is rendelkeztek; a szocialista eszm\u00e9kben a szt\u00e1lini korszak \u00e1ltal okozott elferd\u00fcl\u00e9sek ellen\u00e9re is szert tettek a marxista, gyakorlatias gondolkod\u00e1s tapasztalataira. Ez adta az \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st a hagyom\u00e1nyos gondolkod\u00e1s fel\u00fclvizsg\u00e1lat\u00e1ra. Ez persze nem mindig volt \u00fajszer\u0171. Mert – mint tudjuk – haz\u00e1nkban a romantikus hagyom\u00e1nyokra a l\u00edrai elemeken k\u00edv\u00fcl a szkeptikus \u00e9s racionalista elemek is jellemz\u0151ek, vagy legal\u00e1bb is az irracion\u00e1lis lelkesed\u00e9s kritik\u00e1ja.<\/p>\n

A fegyveres harc, a h\u0151siess\u00e9g \u00e9s a h\u0151si hal\u00e1l mot\u00edvuma teh\u00e1t megint aktu\u00e1liss\u00e1 v\u00e1lt a \u201elengyel iskol\u00e1ban\u201d. S egy\u00fattal a m\u00falt sz\u00e1zadin\u00e1l er\u0151sebben sz\u00f3laltak meg a tett mitologiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t b\u00edr\u00e1l\u00f3 hangok is. A fiatal alkot\u00f3knak a nemzet sors\u00e1val szemben tan\u00fas\u00edtott, m\u00e1r el\u0151bb eml\u00edtett realisztikus magatart\u00e1s\u00e1t az az alapvet\u0151 t\u00e9ny indokolta, hogy a megsz\u00e1ll\u00e1s \u00e9veit egy szabad \u00e1llam szempontj\u00e1b\u00f3l vizsg\u00e1lt\u00e1k, olyan szempontb\u00f3l, amelyet nem a gyakorlatilag eredm\u00e9nytelen tettek k\u00e9sz\u00edtettek el\u0151.<\/p>\n

A jelens\u00e9g lefoly\u00e1s\u00e1t akkor is j\u00f3l \u00e9szrevehetj\u00fck, ha \u00f6sszehasonl\u00edtjuk az id\u0151sebb \u00e9s a fiatalabb nemzed\u00e9k alkot\u00e1sait, pl. az \u00c9g\u0151 v\u00e1rost \u00e9s a mi nemzed\u00e9k\u00fcnket. Ford filmj\u00e9ben m\u00e9g megtal\u00e1ljuk a rem\u00e9nytelen harc teljes elismer\u00e9s\u00e9t, mint az ember tiltakoz\u00e1s\u00e1t a rabs\u00e1gba, a k\u00fczdelem n\u00e9lk\u00fcli hal\u00e1lba val\u00f3 belenyugv\u00e1s ellen. Wajd\u00e1n\u00e1l viszont A mi nemzed\u00e9k\u00fcnk teljes romantikus kell\u00e9kt\u00e1ra ellen\u00e9re is, Jas Krone hal\u00e1la a filmben nemcsak eddigi passzivit\u00e1s\u00e1nak j\u00f3v\u00e1t\u00e9tele, hanem egy\u00fattal tudatos fizets\u00e9g is azok \u00e9let\u00e9\u00e9rt, akik tov\u00e1bb harcolnak.<\/p>\n

Igaz ugyan, hogy a Csatorn\u00e1ban is a hal\u00e1l c\u00e9ltalans\u00e1g\u00e1nak a k\u00e9p\u00e9vel tal\u00e1lkozunk, ennek \u00e9le azonban a felkel\u00e9s gyakorlati \u00e9rtelmetlens\u00e9ge ellen ir\u00e1nyul. Stawinski \u00e9s Wajda csaknem szarkazmussal mutatj\u00e1k be a film szerepl\u0151inek hal\u00e1l\u00e1t, ez azonban term\u00e9szetesen nem a felkel\u0151knek, hanem vezet\u0151iknek sz\u00f3l, akik \u0151ket ilyen sorsra k\u00e1rhoztatt\u00e1k.<\/p>\n

13.1.3. Vars\u00f3 sors\u00e1nak megv\u00e1ltoztat\u00e1sa<\/h2>\n

Ha azonban \u00f6sszevetj\u00fck azt a forgat\u00f3k\u00f6nyvet, amit Stawinski az Eroic\u00e1hoz \u00edrt a Csatorna bels\u0151 determinizmus\u00e1val, azt l\u00e1tjuk, hogy az \u00edr\u00f3 \u00faj k\u00e9rd\u00e9seket vetett fel, mintegy k\u00edv\u00fclr\u0151l keresve a megold\u00e1st. Felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s: vajon nem lehetett volna megford\u00edtani a felkel\u00e9s sors\u00e1t, azt, hogy a v\u00e1rost \u00e1ldozatul dobt\u00e1k a sokmilli\u00f3s hadseregnek \u2013 akkor, ha id\u0151ben megfelel\u0151 er\u0151s sz\u00f6vets\u00e9geseket biztos\u00edtanak maguknak, ha k\u00f6vetik a re\u00e1lis t\u00f6rt\u00e9nelmi gondolkod\u00e1s \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9g t\u00f6rv\u00e9nyeit? Ez az elk\u00e9pzel\u00e9s term\u00e9szetesen nem nagyon f\u00e9r bele a h\u0171 t\u00f6rt\u00e9nelem\u00e1br\u00e1zol\u00e1s fogalm\u00e1ba, a harcol\u00f3 Vars\u00f3 sors\u00e1nak megv\u00e1ltoztat\u00e1sa az akkori helyzetben m\u00e1r lehetetlen volt – amint err\u0151l az Eroica c. film is meggy\u0151z minket de m\u00e9g a romantikus modell\u0171 m\u0171v\u00e9szetben sem, amelyben a felkel\u00e9s kimenetele keser\u0171 pontoss\u00e1ggal v\u00e9gz\u0151dik.<\/p>\n

Ez a gondolat \u2013 ism\u00e9tlem \u2013 a film alkot\u00f3it\u00f3l sz\u00e1rmazik, akik a j\u00f3zan \u00e9sz szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l vit\u00e1ba sz\u00e1llnak a t\u00f6rt\u00e9nelmi val\u00f3s\u00e1ggal \u00e9s a hagyom\u00e1nyokkal. \u00dajdons\u00e1got jelentett ez nemcsak a romantikus hagyom\u00e1nyokkal, hanem azzal a modellel szemben is, amelyet a \u201elengyel iskola\u201d – Munk filmjein k\u00edv\u00fcl \u2013 kialak\u00edtott, s amely minden kriticizmusa ellen\u00e9re sem jutott t\u00fal ezen a romantikus modellen.<\/p>\n

\"53.
53. Krzysztof Kieslowski<\/figcaption><\/figure>\n

Az Eroica forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9ben, amely l\u00e1tsz\u00f3lag oly messze van az Ember a v\u00e1g\u00e1nyon-t\u00f3l, m\u00e9gis van valami, ami \u00f6sszek\u00f6ti ezzel a filmmel: a j\u00f3zan \u00e9sz m\u00e1r eml\u00edtett \u00e9rvei – \u00e9s el\u0151re ny\u00falva \u2013 az alapvet\u0151 emberi k\u00e9rd\u00e9sek vizsg\u00e1lata ezeknek az \u00e9rveknek a nev\u00e9ben, valamint a t\u00f6rt\u00e9nelemnek ezzel a m\u00e9rc\u00e9vel val\u00f3 m\u00e9r\u00e9se.<\/p>\n

Ezek miatt a szempontok miatt megint \u00fagy l\u00e1tom, hogy Munk k\u00f6vetkezetes volt, amikor ezt a forgat\u00f3k\u00f6nyvet kezdte rendezni. Term\u00e9szetesen azonban mindaz \u00e9rv\u00e9nyes Munkra is, amit nemzed\u00e9k\u00e9nek a \u201elengyel iskol\u00e1hoz\u201d vezet\u0151 \u00fatj\u00e1r\u00f3l \u00edrtam. Hozz\u00e1juk hasonl\u00f3an \u0151 is a romantikus hagyom\u00e1nyok szellem\u00e9ben nevelkedett, \u00e1t\u00e9lte a megsz\u00e1ll\u00e1s \u00e9veit, ugyanazokat a veres\u00e9geket \u00e9s rem\u00e9nys\u00e9geket a megsz\u00e1ll\u00f3k elleni harcban, mint \u0151k. Intellektu\u00e1lis alkata azonban m\u00e1s, mint nemzed\u00e9k\u00e9nek sok tagj\u00e1\u00e9. Kora ifj\u00fas\u00e1g\u00e1t\u00f3l kezdve kapcsolatban \u00e1llt a baloldali mozgalmakkal, \u00e9ppen ez\u00e9rt k\u00f6nnyen meg tudta tal\u00e1lni hely\u00e9t a \u00faj t\u00e1rsadalomban, valamennyi ideol\u00f3giai kin\u00f6v\u00e9s ellen\u00e9re is. Nagyon j\u00f3zan m\u0171v\u00e9sz volt, racion\u00e1lis \u00e9s baloldali minden adotts\u00e1ga megvolt teh\u00e1t ahhoz, hogy elfogulatlanul szembeforduljon a hagyom\u00e1nyokkal.<\/p>\n

Meg fogunk k\u00e9s\u0151bb gy\u0151z\u0151dni arr\u00f3l, hogy ez nem mindig siker\u00fclt neki. A romantikus hagyom\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra is t\u00fal er\u0151s volt tal\u00e1n, vagy Strawinski tematik\u00e1ja t\u00fal er\u0151sen kapcsol\u00f3dott hozz\u00e1. M\u00e9gis t\u00e1madta Munk a \u201elengyel sorsot\u201d minden rendelkez\u00e9s\u00e9re \u00e1ll\u00f3 eszk\u00f6zzel. Nemcsak eszmei oldalr\u00f3l, hanem olyan m\u0171v\u00e9szi eszk\u00f6z\u00f6kkel is, amelyeket m\u0171v\u00e9szet\u00fcnk nem t\u00fal sz\u00edvesen alkalmazott.
\nFord, Wajda A mi nemzed\u00e9k\u00fcnkt\u0151l a Lotn\u00e1ig, Lenartowicz a T\u00e9li alkonyban \u00e9s a Pirul\u00e1k Aur\u00e9li\u00e1nak c. filmben, Has a B\u00facs\u00fakban, Kawalerowicz az \u00c1rny\u00e9k \u00e9s a Hal\u00e1lt\u00e1nc c. filmj\u00e9ben – m\u00e9g ha nem is foglalkoztak a romantik\u00e1hoz k\u00f6zel\u00e1ll\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sekkel, szerett\u00e9k a romantik\u00e1ra jellemz\u0151 ny\u00edlt kompoz\u00edci\u00f3j\u00fa m\u0171veket, a meghasonlott h\u0151s\u00f6ket. Gyakran adtak m\u0171veiknek metafora-jelleget. Filmjeik hangulata mindig dr\u00e1mai, ha nem tragikus volt. Term\u00e9szetesen nem csak a r\u00e9gi, vagy azokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 p\u00e9ld\u00e1k ihlett\u00e9k \u0151ket. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a filmek stilisztik\u00e1j\u00e1ban gyakran sz\u00f3hoz jutott az expresszionizmus \u00e9s a sz\u00fcrrealizmus, v\u00e9gs\u0151 soron pedig az olasz neorealizmus, annak is els\u0151sorban az a v\u00e1ltozata, amely szokatlann\u00e1 tette a val\u00f3s\u00e1got.<\/p>\n

Eg\u00e9szen m\u00e1s a helyzet az Eroic\u00e1ban \u00e9s a Kancsal szerencs\u00e9ben. Stawinski forgat\u00f3k\u00f6nyveit felhaszn\u00e1lva \u2013 ne felejts\u00fck el, hogy \u0151 a Csatorna szerz\u0151je is \u2013 Munk azokat a sz\u00f6vegeket v\u00e1lasztotta ki, amelyek szerkezete z\u00e1rt, azt lehet mondani m\u00e9rtani \u00e9s kiegyens\u00falyozott volt, h\u0151sei, vagy legal\u00e1bbis f\u0151h\u0151sei \u2013 egy\u00e1ltal\u00e1n nem voltak meghasonlottak, s t\u00f3nusuk a groteszk, s\u0151t a tragikom\u00e9dia fel\u00e9 hajlott. Munk st\u00edlusa is jelent\u0151sen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt a csaknem az eg\u00e9sz \u201elengyel iskol\u00e1ra\u201d jellemz\u0151 l\u00edrais\u00e1gt\u00f3l. Filmjei m\u0171faji szempontb\u00f3l ink\u00e1bb a XVIII. sz\u00e1zadi filoz\u00f3fiai elbesz\u00e9l\u00e9sekre eml\u00e9keztetnek, nem pedig a k\u00f6ltem\u00e9nyekre, mint Wajda alkot\u00e1sai. Munk \u00faj filmjeinek v\u00e1za realisztikus volt, \u00e9s hajlamot mutatott paradokument\u00e1lis alakok szerepeltet\u00e9s\u00e9re, ami pedig az olasz neorealista iskol\u00e1t illeti (amelynek a hat\u00e1sa a \u0142\u00f3dzi f\u0151iskola hallgat\u00f3ira a negyvenes \u00e9s \u00f6tvenes \u00e9vek fordul\u00f3j\u00e1n rendk\u00edv\u00fcl er\u0151s volt), annak verisztikus \u00e1ramlataival mutatott hasonl\u00f3s\u00e1got. Ha pedig Munk m\u0171veiben megsz\u00f3lalt a metaforika, az ink\u00e1bb Chaplin kom\u00e9di\u00e1inak sz\u00fcrrealizmus\u00e1ra eml\u00e9keztetett, nem pedig Bu\u00f1uel\u00e9ra, mint Wajd\u00e1n\u00e1l.<\/p>\n

(Aleksander Jackiewicz)<\/em><\/p>\n

13.2. A lengyel film Mickiewicze?<\/h1>\n

\u201e\u00dagy gondolkozol, mint a tizenkilencedik sz\u00e1zad romantikus k\u00f6lt\u0151i. A lengyel film Mickiewicze lenn\u00e9l?\u201d ki\u00e1lt fel egyik besz\u00e9lget\u00e9s\u00fckben Bleslaw Michalek, lengyel kritikus, Wajda bar\u00e1tja. Furcsa. A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa, a \u201eszem\u00e9lyi kultusz\u201d korszaka ut\u00e1n egy m\u00falt sz\u00e1zadi romantikus k\u00f6lt\u0151k\u00e9nt gondolkod\u00f3 alkot\u00f3 fejezn\u00e9 ki a kelet-eur\u00f3pai szocialista orsz\u00e1gok sorsk\u00e9rd\u00e9seit a legki\u00e9lezettebb form\u00e1ban, magas szinten? Wajda maga k\u00f6zvetve \u00edgy felel erre a k\u00e9rd\u00e9sre: \u201eMiben is \u00e1ll romantikus irodalmunk igazi ereje? Miben van jellegzetess\u00e9ge? Nem a st\u00edlusban, sem az eszt\u00e9tik\u00e1ban, sem mag\u00e1ban az irodalmi anyagban. S \u00e9pp ez az oka, hogy irodalmunk k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n soha nem v\u00e1ltott ki hat\u00e1st. Sz\u00e1munkra Mickiewicz l\u00e1ng\u00e9sz; \u00e1m hi\u00e1ba \u00e9lt P\u00e1rizsban, \u00e9let\u00e9nek java r\u00e9sz\u00e9ben nem nagy \u00edr\u00f3k\u00e9nt, hanem csup\u00e1n leny\u0171g\u00f6z\u0151 lengyelk\u00e9nt v\u00e1lt ismertt\u00e9. Mert a tizenkilencedik sz\u00e1zadi Lengyelorsz\u00e1g sz\u00edve \u00e9s lelkiismerete volt. \u00c9s ez hat\u00e1rozta meg irodalmi hely\u00e9t, \u00e9pp \u00fagy, mint a t\u00f6bbieknek.\u201d<\/p>\n

A lengyel romantika egyik alkot\u00f3ja sem olyasvalaki, aki csup\u00e1n elk\u00e9pzel\u00e9seit val\u00f3s\u00edtja meg m\u0171v\u00e9szi form\u00e1ban, aki k\u00f6lt\u00e9szetet, fest\u00e9szetet vagy szobr\u00e1szatot \u201em\u0171vel\u201d. Mondhatjuk \u00fagy, hogy ez az alkot\u00f3 meghaladta \u00f6nmag\u00e1t, s ebben a t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzet seg\u00edtette. Mert sokkal t\u00f6bb, mint m\u0171v\u00e9sz, mint szerz\u0151: a lelkiismeretet jelenti, a nemzeti tudatot \u2013 pr\u00f3f\u00e9ta, vagyis nemzeti int\u00e9zm\u00e9nyk\u00e9nt szolg\u00e1l. A tizenkilencedik sz\u00e1zadi Lengyelorsz\u00e1gnak nem voltak leg\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyei \u2013 k\u00f6zhatalom, korm\u00e1ny, politikai \u00e9let, m\u00e9g k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny sem. A k\u00f6lt\u0151k teljes\u00edtett\u00e9k, t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k be mindezeknek a t\u00e1rsadalmi int\u00e9zm\u00e9nyeknek a feladat\u00e1t.<\/p>\n

M\u00e9g csak ahhoz sem lehet hasonl\u00edtani irodalmunk szerep\u00e9t, melyet p\u00e9ld\u00e1ul Zola v\u00e1llalt, amikor Dreyfust v\u00e9dte. Zola egy l\u00e9tez\u0151 hadsereg ellen v\u00e9dekezett, a t\u00f6rv\u00e9nyes jog ellen, egy val\u00f3s\u00e1gos \u00e9s egy megnyilatkoz\u00f3 k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny ellen. A romantika lengyel m\u0171v\u00e9szei, mintha egy k\u00e9pzelt vil\u00e1g fantoml\u00e9nyei lenn\u00e9nek; \u0151k a jogrend, \u0151k a hadsereg, a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny, a nemzeti tudat. Ez\u00e9rt azt\u00e1n eszm\u00e9ik, a haza, a szabads\u00e1g, a f\u00fcggetlens\u00e9g eszm\u00e9i k\u00f6lt\u0151i, mitikus tartalommal t\u00f6lt\u0151dtek, a k\u00f6lt\u00e9szet, a mitol\u00f3gia k\u00f6zeg\u00e9ben mozognak, nem pedig konkr\u00e9tan t\u00e1rgyszer\u0171 \u00e9s politikai k\u00f6zegben.
\nHogy filmjeim h\u0151seinek magatart\u00e1s\u00e1t meg lehessen k\u00f6zel\u00edteni, els\u0151sorban ezt a jelens\u00e9get kell meg\u00e9rteni. Ezek a h\u0151s\u00f6k a romantikus lengyel eszm\u00e9k k\u00f6zvetlen \u00f6r\u00f6k\u00f6sei. Sz\u00e1mukra a \u201ehaza, szabads\u00e1g, rend, \u00e1ldozat, \u00f6sszetart\u00e1s\u201d szavak m\u00f6g\u00f6tt hatalmas k\u00f6lt\u0151i hagyom\u00e1ny, hatalmas szellemi er\u0151 fesz\u00fcl. Ez\u00e9rt van, hogy mikor a t\u00f6rt\u00e9nelem konkr\u00e9t er\u0151ivel kell meg\u00fctk\u00f6zni\u00f6k, elbuknak, \u00e9s meghalnak.\u201d<\/p>\n

Romantika, h\u0151siess\u00e9g, \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00e1s, \u00f6sszecsap\u00e1s a t\u00f6rt\u00e9nelemmel, hamis \u00e9s nemes trad\u00edci\u00f3k, trag\u00e9dia, hal\u00e1l…<\/p>\n

A Wajda-filmek kulcsszavai ezek. Miel\u0151tt magukban a filmekben tal\u00e1lkozn\u00e1nk vel\u00fck \u00fajra, id\u0151zz\u00fcnk el, ha r\u00f6viden is, alkot\u00f3juk \u00e9let\u00e9n\u00e9l. Gyerekkor\u00e1t, neveltet\u00e9s\u00e9t, kamasz\u00e9veit a m\u00falt sz\u00e1zadi lengyel hagyom\u00e1nyok hat\u00e1rozt\u00e1k meg. S ehhez a huszadik sz\u00e1zad t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek imm\u00e1r nemcsak Lengyelorsz\u00e1got vagy Kelet-Eur\u00f3p\u00e1t, de az eg\u00e9sz emberis\u00e9get \u00e9rint\u0151 \u00e1ltal\u00e1nosabb \u00e9lm\u00e9nyei j\u00e1rultak.<\/p>\n

\u201e1926. m\u00e1rcius 6-\u00e1n sz\u00fclettem Suwalkiban. Ap\u00e1m hivat\u00e1sos tiszt volt. Tizenh\u00e1rom \u00e9ves voltam, amikor kit\u00f6rt a h\u00e1bor\u00fa, \u00e9s megg\u00e1tolt abban, hogy rendes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gezhessem tanulm\u00e1nyaimat. M\u00e1r nagyon fiatalon seg\u00e9dmunk\u00e1sk\u00e9nt dolgoztam egy k\u00e1d\u00e1rn\u00e1l, k\u00e9s\u0151bb egy lakatosn\u00e1l. Szabad id\u0151mben fest\u0151nek seg\u00e9dkeztem templomok kifest\u00e9s\u00e9ben, ez keltett bennem hivat\u00e1s\u00e9rz\u00e9st a fest\u0151i p\u00e1lya ir\u00e1nt 1942-t\u0151l a Honi Hadseregben szolg\u00e1ltam, amelyet Londonba menek\u00fclt katonai hat\u00f3s\u00e1gok ir\u00e1ny\u00edtottak. A felszabadul\u00e1s ut\u00e1n folytattam tanulm\u00e1nyaimat, beiratkoztam a Krakk\u00f3i K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1ra, ahol fest\u00e9szetet tanultam. Szinte v\u00e9letlen\u00fcl ker\u00fcltem a l\u00f3dzi filmf\u0151iskol\u00e1ra, ahol 1952-ben kaptam diplom\u00e1t.\u201d<\/p>\n

S egy m\u00e1sik nyilatkozat\u00e1ban \u00edgy eml\u00e9kezik:<\/p>\n

\u201eLovass\u00e1gi laktany\u00e1ban n\u0151ttem fel; gyakran l\u00e1ttam \u00e1gy\u00fakat, amelyeket hat v\u00e1gt\u00e1z\u00f3 l\u00f3 vontatott. Nem a Londonban l\u00e1that\u00f3 \u0151rs\u00e9gv\u00e1lt\u00e1skor par\u00e1d\u00e9z\u00f3 lovastisztek \u00e9ltek itt. Val\u00f3di lovass\u00e1g volt ez, amelynek h\u00e1bor\u00fat kellett viselnie \u00e9s az ellens\u00e9g megsemmis\u00edt\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt. \u00c9l\u0151 emberek voltak a sz\u00e1momra, akiket k\u00f6zelr\u0151l l\u00e1ttam, akiket szerettem \u00e9s ismertem, nem pedig marionettfigur\u00e1k. H\u00e1t hogy is ne fogadtam volna el \u0151ket val\u00f3s\u00e1gk\u00e9nt?\u201d<\/p>\n

A lovass\u00e1g elvesztette a h\u00e1bor\u00fat, a m\u00edtosz azonban, amely nem a husz\u00e1rtisztekt\u0151l megsz\u00e9d\u00fclt gyerek\u00e9 volt, hanem egy eg\u00e9sz n\u00e9p\u00e9, m\u00e9gsem oszlott. Az ellen\u00e1ll\u00e1st a n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00f3kkal szemben szovjet \u00e9s kommunistaellenes szervezet ir\u00e1ny\u00edtotta, \u00e9s a lengyel lakoss\u00e1g nagy r\u00e9sze ezt t\u00e1mogatta. Wajda a Honi Hadsereg, az Armia Krajowa utas\u00edt\u00e1sait k\u00f6veti, a hamis ill\u00fazi\u00f3kat saj\u00e1t b\u0151r\u00e9n tapasztalja. A tizenhat \u00e9ves fi\u00fa r\u00e9szv\u00e9tele az Armia Krajow\u00e1ban egy\u00e9bk\u00e9nt majdnem jelk\u00e9pes csup\u00e1n. Egy hely\u00fctt elmondja: jelent\u00e9ktelen konspir\u00e1ci\u00f3s feladatokat teljes\u00edtett.<\/p>\n

\u201eMagamr\u00f3l sz\u00f3lv\u00e1n, nos, alig-alig vettem r\u00e9szt a konspir\u00e1ci\u00f3ban. Viszonylag szer\u00e9nyek voltak a tapasztalataim. Tal\u00e1n \u00e9pp ez\u00e9rt kerestem k\u00e1rp\u00f3tl\u00e1st a filmben k\u00e9s\u0151bb… Igen… tal\u00e1n \u00edgy is magyar\u00e1zhatn\u00e1nk.\u201d<\/p>\n

1947. Krakk\u00f3, K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia. Ott t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9veir\u0151l egy fiatalon meghalt fest\u0151 eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak katal\u00f3gus\u00e1b\u00f3l tudjuk meg a legfontosabbat. Szoros bar\u00e1ts\u00e1got k\u00f6t\u00f6tt Andrzej Wr\u00f3blewskivel, az 1957-ben, harminc\u00e9vesen meghalt fest\u0151vel. Mindketten r\u00e9szt vettek az akad\u00e9mi\u00e1n m\u0171k\u00f6d\u0151 csoport tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben. \u201eAz olasz neorealista filmek \u00e9s festm\u00e9nyek, meg a mexik\u00f3i grafikai m\u0171vek hat\u00e1s\u00e1ra \u2013 olvassuk egy Wr\u00f3blewski-tanulm\u00e1nyban \u2013 ez a csoport a m\u0171v\u00e9szet k\u00f6zvetlen t\u00e1rsadalmi feladat\u00e1t \u00e9s hasznoss\u00e1g\u00e1t hirdette. Alkot\u00e1saik nyersek, szinte barb\u00e1r formavil\u00e1g\u00faak voltak.\u201d<\/p>\n

Wr\u00f3blewski kepeibe a lengyel kritika belel\u00e1tja, visszavet\u00edti a k\u00e9s\u0151bbi Wajd\u00e1t. A Kiv\u00e9gzettek kompoz\u00edci\u00f3ja A l\u00e9gi\u00f3 n\u00e9mely be\u00e1ll\u00edt\u00e1sait el\u0151legezi. \u201eSz\u00e1momra Wr\u00f3blewski a leg\u00e9rdekesebb lengyel fest\u0151. Korai hal\u00e1la miatt meg sem k\u00f6zel\u00edtette igazi k\u00e9pess\u00e9geit. Tragikus fest\u00e9szet az \u00f6v\u00e9\u201d \u2013 eml\u00e9kezik Wajda egykori bar\u00e1tj\u00e1ra. S n\u00e9h\u00e1ny filmj\u00e9ben hat\u00e1rozottan felfedezhet\u0151 az ifj\u00fakori fest\u0151 bar\u00e1t szelleme, hat\u00e1sa, eml\u00e9ke; A l\u00e9gi\u00f3n k\u00edv\u00fcl m\u00e9g el\u0151bb a Hamu \u00e9s gy\u00e9m\u00e1nt vagy a Lotna egy-egy l\u00edrai \u00e9s kegyetlen k\u00e9p\u00e9ben.<\/p>\n

\u201eMajdnem v\u00e9letlen\u00fcl\u201d ker\u00fclt a l\u00f3dzi filmf\u0151iskol\u00e1ra \u2013 egy hely\u00fctt n\u00e9mi \u00f6nir\u00f3ni\u00e1val azt mondja \u2013, mert Krakk\u00f3ban t\u00fal hossz\u00fa volt a tanulm\u00e1nyi id\u0151. Egy 1973-as interj\u00faban azt\u00e1n m\u00e9lyebb, eg\u00e9sz m\u0171v\u00e9szet\u00e9t jellemz\u0151 eml\u00e9kez\u00e9ssel szolg\u00e1l:<\/p>\n

\u201eNem tudn\u00e1m pontosan meghat\u00e1rozni, mi is vonzott a fest\u00e9szethez. Gyerekkori eml\u00e9kek j\u00e1tszottak k\u00f6zre, bizonyos hobby volt ez. Az\u00e9rt hagytam abba az akad\u00e9mi\u00e1t, mert \u00fagy \u00e9reztem, itt nem juthatok el\u0151re. Sz\u00e9p volt, de nem nekem val\u00f3. Nem izgatott igaz\u00e1n. M\u00e1s volt sz\u00e1momra sz\u00fcks\u00e9ges. Nem \u00e9reztem, hogy eredeti tudok lenni, neh\u00e9znek l\u00e1ttam az ehhez vezet\u0151 utat. A szem\u00e9lyis\u00e9gem sem volt erre val\u00f3, nem voltam el\u00e9g er\u0151s. T\u00fal nagy fegyelem kellett ehhez. A fest\u00e9szet rendk\u00edv\u00fcli mag\u00e1nyt \u00e9s \u00f6nmagunkban val\u00f3 felt\u00e9tlen hitet ig\u00e9nyel.<\/p>\n

Pontosan tudnunk kell, mit csin\u00e1lunk, ismern\u00fcnk kell lehet\u0151s\u00e9geinket. Bennem nem voltak meg ezek az adotts\u00e1gok.<\/p>\n

A filmben sohasem vagyok egyed\u00fcl. K\u00f6z\u00f6s munk\u00e1val k\u00e9sz\u00fcl. \u00c9s ha bebizony\u00edtottam, hogy k\u00e9pes vagyok filmet csin\u00e1lni, egyre halad el\u0151re a folyamat. A fest\u00e9szetben meg, ha valamit kital\u00e1l az ember, \u00e9ppens\u00e9ggel nem szabad tov\u00e1bbmenni, hanem szinte \u201ebeleragadva\u201d be kell \u00e1snia mag\u00e1t a dologba, egyre m\u00e9lyebben.<\/p>\n

Mint fest\u0151, sohasem \u00e9reztem, hogy olyasmit csin\u00e1lok, ami igaz\u00e1n az eny\u00e9m. Ha a filmben a n\u00e9z\u0151 a kompoz\u00edci\u00f3ra figyel, nem a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sre, azt a film gyenges\u00e9g\u00e9nek tekintem. Mihelyt valaki a kompoz\u00edci\u00f3t tudja vizsg\u00e1lgatni, m\u00e1r nem filmet n\u00e9z. A film akci\u00f3, mozg\u00e1s. A n\u00e9z\u0151 legyen ennek r\u00e9sze. Bel\u00fclr\u0151l l\u00e1ssa a mozg\u00e1st, a filmet, \u00e9s ne legyen ideje sz\u00e9p k\u00e9peket figyelni a v\u00e1sznon. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a fest\u00e9szetnek nagy hat\u00e1sa van filmjeimben, de sohasem tudatosan alkalmazok egy-egy fest\u0151i megold\u00e1st.\u201d<\/p>\n

Mindenesetre ut\u00f3lag \u00fagy t\u0171nik, a legszerencs\u00e9sebb id\u0151ben ker\u00fclt a \u0142\u00f3dzi filmf\u0151iskol\u00e1ra. Nem mintha 1948-49-ben a lengyel film m\u00e1r el\u0151revet\u00edtette volna a j\u00f6v\u0151 sikereit. A \u0142\u00f3dzi filmf\u0151iskola eredm\u00e9nyei 1954-ben \u00e9rtek be, amikor sz\u00ednre l\u00e9pett Munk \u00e9s Wajda, amikor az el\u0151tt\u00fck indul\u00f3 Kawalerowicz a k\u00e9tr\u00e9szes Cellul\u00f3zzal (n\u00e1lunk: Keresem az igazs\u00e1got; Fr\u00edgiai csillag alatt c\u00edmmel) els\u0151 k\u00eds\u00e9rleteit teszi. Persze mindebben a felvir\u00e1gz\u00e1sban t\u00f6rt\u00e9nelmi, kult\u00farpolitikai okok j\u00e1tszottak f\u0151szerepet, \u00e1m az alapokat Bohdziewicz professzor, Wajd\u00e1\u00e9k mestere s a \u0142\u00f3dzi f\u0151iskola szelleme adta.<\/p>\n

\u201eHogyan ismertem meg Wajd\u00e1t \u2013 eml\u00e9kezik Roman Polanski. Id\u0151sebb n\u00e1lam; akkor v\u00e9gzett, mikor \u00e9n els\u0151\u00e9ves voltam. \u00dagy eml\u00e9kszem, minden akkor kezd\u0151d\u00f6tt, mikor egy n\u00e9gy novell\u00e1b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 filmet kezdt\u00fcnk forgatni a f\u0151iskol\u00e1n. V\u00e9g\u00fcl is a film c\u00edme H\u00e1rom elbesz\u00e9l\u00e9s lett, \u00e9s a negyedik epiz\u00f3d, amelynek \u00e9pp Wajda lett volna a rendez\u0151je, kimaradt bel\u0151le. De nem szokv\u00e1nyos m\u00f3don k\u00e9sz\u00fclt ez a film, minden r\u00e9sztvev\u0151je k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt az alkot\u00e1sban. Bohdziewicz professzor fogta \u00f6ssze, mint m\u0171v\u00e9szeti vezet\u0151 az eg\u00e9sz produkci\u00f3t. Mindannyian nagyon sokat k\u00f6sz\u00f6nhet\u00fcnk neki.<\/p>\n

Azt a r\u00e9szt, amelyben j\u00e1tszottam, Konrad Nalecki rendezte, de mint mondtam, mindannyian egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dt\u00fcnk vele. Wajda mindv\u00e9gig r\u00e9szt vett a forgat\u00e1s munk\u00e1iban. Mindketten krakk\u00f3iak vagyunk, \u00e9s a krakk\u00f3iak egyform\u00e1n gondolkoznak, saj\u00e1tos szeml\u00e9letm\u00f3djuk van. Az epiz\u00f3d operat\u0151re Jerzy Lipman volt\u201d. Wajda h\u00e1rom r\u00f6vidfilmet rendezett a f\u0151iskol\u00e1n, majd 1953-ban Aleksander Ford, a legismertebb \u00e9s legtekint\u00e9lyesebb lengyel rendez\u0151 mellett volt asszisztens. V\u00e9g\u00fcl 1954-ben \u00f6n\u00e1ll\u00f3 nagyj\u00e1t\u00e9kfilmhez fog. A kamera m\u00f6g\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 kezd\u0151, huszonnyolc \u00e9ves rendez\u0151 bizony\u00e1ra nem gondol arra, hogy ezt a filmj\u00e9t k\u00e9s\u0151bb a lengyel \u201etril\u00f3gia\u201d els\u0151 darabjak\u00e9nt fogj\u00e1k eml\u00edteni \u00e9s elemezni, hogy innen sz\u00e1m\u00edtj\u00e1k majd a modern lengyel filmiskola megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9t.
\nTehets\u00e9gek nem a semmib\u0151l sz\u00fcletnek, s nem v\u00e9letlen\u00fcl bontakoznak ki. A k\u00f6rnyezet, a kor hat\u00e1s\u00e1t hib\u00e1s igyekezet lenne t\u00fal\u00e9rt\u00e9kelni, vagy egyenesen misztifik\u00e1lni, \u00e1m a d\u00e1tumok fontos p\u00e1rhuzamokra figyelmeztetnek: Wajda 1952-ben v\u00e9gez, \u00e9s \u00e9ppen a k\u00f6vetkez\u0151 egy-k\u00e9t \u00e9vben mozdul meg valami a kelet-eur\u00f3pai filmm\u0171v\u00e9szetben.<\/p>\n

A legvil\u00e1gosabb \u00faj jelek a magyar filmben mutatkoznak. C\u00edmekn\u00e9l kell maradnunk: M\u00e1ri\u00e1ssy F\u00e9lix Egy pikol\u00f3 vil\u00e1gos\u00e1t \u00e9s F\u00e1bri Zolt\u00e1n K\u00f6rhint\u00e1j\u00e1t eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ban egy \u00faj, friss szellem diadalak\u00e9nt \u00fcdv\u00f6z\u00f6lt\u00e9k.<\/p>\n

Lengyelorsz\u00e1gban a magyar hangv\u00e1lt\u00e1shoz hasonl\u00f3 \u00faj szeml\u00e9letm\u00f3dnak, a val\u00f3di realizmusnak els\u0151 cs\u00edr\u00e1i \u00e9pp abban a filmben mutatkoztak, amelyben Wajda asszisztens volt, Ford: \u00d6ten a Barska utc\u00e1b\u00f3l c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben. Ford ez id\u0151 t\u00e1jt a lengyel film legnagyobb tekint\u00e9lye: az \u00c9g\u0151 v\u00e1ros, a Chopin ifj\u00fas\u00e1ga n\u00e1lunk is n\u00e9pszer\u0171ek voltak. \u201eCs\u00edr\u00e1kr\u00f3l\u201d, halv\u00e1ny jelekr\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk csup\u00e1n: az \u00d6ten a Barska utc\u00e1b\u00f3l nemcsak mai szemmel naiv, sok hely\u00fctt primit\u00edven oktat\u00f3 jelleg\u0171: elk\u00e9sz\u00fcltekor is szembesz\u00f6k\u0151ek voltak gyenges\u00e9gei. A fejlettebb \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3d fel\u00e9 t\u00f6rekv\u00e9st, a realizmus halov\u00e1ny jelz\u00e9seit csup\u00e1n a filmt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz szeme veheti \u00e9szre – ma, 1975-ben. H\u00fasz \u00e9vvel ezel\u0151tt azonban a csup\u00e1n sz\u00f3rakozni v\u00e1gy\u00f3 n\u00e9z\u0151t is elkapta valami. El\u0151sz\u00f6r is, t\u00e9tov\u00e1z\u00f3, hely\u00fcket keres\u0151 fiatalok \u00e1lltak a t\u00f6rt\u00e9net k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban, s\u0151t, mintha m\u00e9g egy\u00e9n\u00edt\u00e9s\u00fckre is k\u00eds\u00e9rletet tenne a film: mindenesetre ink\u00e1bb hib\u00e1ikkal foglalkozik, mint kiagyalt \u00e9s pap\u00edr \u00edz\u0171 er\u00e9nyekkel. Igaz, a hagyom\u00e1nyos sematizmussal \u00e1br\u00e1zolt k\u00fclf\u00f6ldi \u00fcgyn\u00f6k is megjelenik, de – s ez is \u00e9rdekes – m\u00e1r egyetlen cinkosa sem \u201evakbuzg\u00f3, s\u00f6t\u00e9t ellens\u00e9g\u201d, hanem t\u00e9tov\u00e1z\u00f3, emberi gyeng\u00e9kkel megvert figura. S a l\u00e9nyeges \u00fajdons\u00e1g: az \u00f6t fi\u00fa \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ban olykor igazi humor is felcsillant.<\/p>\n

A Wajd\u00e1n\u00e1l n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel id\u0151sebb, \u00e9s p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t is el\u0151bb kezd\u0151 Jerzy Kawalerowicz \u00e9pp ezekben az \u00e9vekben rendezi nagyszab\u00e1s\u00fa k\u00e9tr\u00e9szes filmj\u00e9t. A Keresem az igazs\u00e1got, \u00e9s folytat\u00e1sa, a Fr\u00edgiai csillag alatt szint\u00e9n fuvallatnyi \u00fajat hozott, s \u00e9ppen a munk\u00e1s\u00e1br\u00e1zol\u00e1sban. Kawalerowicz az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, a hatvanas \u00e9vek elej\u00e9n Wajda mellett a lengyel iskola legismertebb reprezent\u00e1nsa lett. A Hal\u00e1lt\u00e1nc, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00c9jszakai vonat \u00e9s Mater Johanna c\u00edm\u0171 filmjei a l\u00e9lektani realizmus \u00fatj\u00e1n t\u00f6rtek \u00faj \u00f6sv\u00e9nyt a lengyel filmben. Kawalerowicz szeml\u00e9letm\u00f3dja d\u00f6nt\u0151en m\u00e1s volt, mint Wajd\u00e1\u00e9, k\u00eds\u00e9rletei, sikerei \u00e9rdekesen \u00e9s maradand\u00f3an p\u00e9ld\u00e1zt\u00e1k a lengyel film m\u00e1sik lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t – igazi k\u00e1r, hogy nem folytatta \u00fatj\u00e1t, hogy a Prus-reg\u00e9nyb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt A f\u00e1ra\u00f3 szupervil\u00e1g\u00e1ba, majd epigon \u00edz\u0171, ut\u00e1n\u00e9rz\u00e9sekkel terhes \u00e1ll\u00e9lektani k\u00eds\u00e9rletekbe menek\u00fclt.<\/p>\n

M\u00e9g nagyobb figyelmet \u00e9rdemel az a rendez\u0151, akinek indul\u00e1sa egybeesik Wajda p\u00e1lyakezd\u00e9s\u00e9vel. Andrzej Munk l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja k\u00f6z\u00f6s Wajd\u00e1\u00e9val, t\u00f6rekv\u00e9seiket legt\u00f6bbsz\u00f6r egy\u00fctt vizsg\u00e1lta a kritika, rokons\u00e1gukat a legt\u00f6bb filmbar\u00e1t hamar \u00e9szrevette. Munk Ember a v\u00e1g\u00e1nyon c\u00edm\u0171 alkot\u00e1sa el\u0151sz\u00f6r mutatott a filmv\u00e1sznon \u00e9l\u0151 kort\u00e1rsat, igazs\u00e1gtalans\u00e1g s\u00fajtotta, \u201ejelent\u00e9ktelen\u201d embert, lakkoz\u00e1st\u00f3l mentes val\u00f3s\u00e1gszeletet. Az Eroica pedig 1957-ben, egyenesen kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 p\u00e1rja, testv\u00e9rdarabja lett a Csatorn\u00e1nak; a lengyel heroizmus fon\u00e1kj\u00e1t t\u00e1rta a n\u00e9z\u0151 el\u00e9. Az Eroica ut\u00e1n \u00e9pp\u00fagy nem lehetett t\u00f6bb\u00e9 a r\u00e9gi szemmel n\u00e9zni az ellen\u00e1ll\u00e1st, a felkel\u00e9st, mint a Csatorna ut\u00e1n. Wajd\u00e1nak – f\u0151k\u00e9nt p\u00e1ly\u00e1ja els\u0151 fel\u00e9ben – igaz\u00e1n csak a tragikus l\u00e1ttat\u00e1shoz volt \u00e9rz\u00e9ke, \u00e9s f\u0151leg kedve. \u00c1m a lengyel iskola m\u00e1r indul\u00e1sakor is \u201ek\u00e9t fronton\u201d v\u00edvta harc\u00e1t, \u00e9s a szat\u00edra, a g\u00fany, az ill\u00fazi\u00f3rombol\u00e1s vill\u00e1mgyors \u201ek\u00f6nny\u0171 hadoszlop\u00e1t\u201d Munk vezette. 1961-es aut\u00f3balesete \u00e9s hal\u00e1la \u00e9ppen akkor t\u00f6rt\u00e9nt, amikor a lengyel film megtorpan\u00e1s\u00e1ra, kifullad\u00e1s\u00e1ra utal\u00f3 jelek egyre felt\u0171n\u0151bben mutatkoztak.<\/p>\n

Munk hal\u00e1la ut\u00e1n ez a visszaes\u00e9s nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 lett. A lengyel iskola addigra m\u00e1r t\u00falhaladt delel\u0151j\u00e9n. A lengyel iskola, amelynek megsz\u00fclet\u00e9se egybeesik Wajda p\u00e1lyakezd\u00e9s\u00e9vel…<\/p>\n

(Bik\u00e1csy Gergely: Andrzej Wajda. Budapest: Gondolat, 1975)<\/em><\/p>\n

\"54.
54. Andrzej Wajda<\/figcaption><\/figure>\n

13.3. Andrzej Wajda Menyegz\u0151je<\/h1>\n

Andrzej Wajda p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n jelent\u0151s \u00e1llom\u00e1s Stanislaw Wyspianski sz\u00ednpadi m\u0171v\u00e9nek filmre vitele. A Menyegz\u0151 filmv\u00e1ltozat\u00e1nak el\u0151zm\u00e9nyeit vizsg\u00e1lva a rendez\u0151 filmjeiben makacsul ism\u00e9tl\u0151d\u0151 \u00e9s egyre sz\u00e9lesebb perspekt\u00edv\u00e1kat kap\u00f3 – lengyel mot\u00edvumok- alkotj\u00e1k az egyik alappill\u00e9rt, a m\u00e1sikat pedig Wajda saj\u00e1tos, \u00e1lland\u00f3an meg\u00fajul\u00f3 eszt\u00e9tikai k\u00eds\u00e9rletei.<\/p>\n

Els\u0151sorban Wajda filmjeiben, azonk\u00edv\u00fcl Andrzej Munk alkot\u00e1saiban \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny kev\u00e9sb\u00e9 jelent\u0151s, de jellemz\u0151 filmben fogalmaz\u00f3dtak meg az \u00f6tvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a lengyeleket legm\u00e9lyebben \u00e9rint\u0151 probl\u00e9m\u00e1k. A k\u00f6zelm\u00falt tragikus esem\u00e9nyei azok szenved\u0151 alanyainak emberi szempontjait figyelembe v\u00e9ve ker\u00fcltek a legjobb filmek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba. A filmesek a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szeket megel\u0151zve – legal\u00e1bbis inspir\u00e1lva \u0151ket – elemezt\u00e9k a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa lengyelorsz\u00e1gi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit, \u00e9s sokszor meglep\u0151 eredm\u00e9nyre jutottak a lengyelek trag\u00e9di\u00e1i ok\u00e1nak, a lengyel sorsnak a vizsg\u00e1lat\u00e1ban. Gyakran olyan ellentmond\u00e1sos, a nemzet sors\u00e1ra nagy hat\u00e1ssal l\u00e9v\u0151 esem\u00e9nyeket, tetteket \u00e1br\u00e1zoltak, amelyek a filmek alkot\u00f3inak m\u00e9g a k\u00f6zelm\u00faltban szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nyei voltak. K\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck \u00e9ltek az esem\u00e9nyek t\u00fal\u00e9l\u0151i, egy r\u00e9sz\u00fcknek m\u00e9g hossz\u00fa ideig sok megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sban volt r\u00e9sze.<\/p>\n

A lengyel filmm\u0171v\u00e9szet k\u00e9t kiemelked\u0151 alakja, Wajda \u00e9s Munk nagy szenved\u00e9llyel besz\u00e9ltek ezekr\u0151l a k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l, a probl\u00e9m\u00e1k bonyolult politikai vet\u00fcleteit is pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k megfogalmazni, \u00edgy a val\u00f3s\u00e1got meglep\u0151en h\u0171en bemutat\u00f3 alkot\u00e1sok j\u00f6ttek l\u00e9tre. Az \u0151 filmjeik megjelen\u00e9se ut\u00e1n kezdtek besz\u00e9lni a \u201elengyel iskol\u00e1r\u00f3l\u201d, amely csakhamar kib\u0151v\u00fclt, j\u00f3 \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 siker\u00fclt filmeket soroltak hozz\u00e1.<\/p>\n

Wajda f\u0151iskol\u00e1s kor\u00e1ban k\u00e9sz\u00edtette el els\u0151 filmj\u00e9t, A mi nemzed\u00e9k\u00fcnket. Az olasz neorealizmus volt akkor a p\u00e9ldak\u00e9p, Rossellini az el\u00e9rhetetlennek t\u0171n\u0151 cs\u00facs. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9res lengyel val\u00f3s\u00e1g\u00e1t neorealista hat\u00e1sokat t\u00fckr\u00f6z\u0151, romantikus elemeket is tartalmaz\u00f3 st\u00edlusban mutatta be. A film fiatal k\u00fclv\u00e1rosi h\u0151sei a h\u00e1bor\u00fa pokl\u00e1ban v\u00e1lnak tudatos ellen\u00e1ll\u00f3kk\u00e1.
\nK\u00f6vetkez\u0151 filmj\u00e9ben az 1944-es vars\u00f3i felkel\u00e9s r\u00e9sztvev\u0151i mocskosan, elk\u00ednzottan b\u00fajnak el\u0151 a csatorn\u00e1b\u00f3l, hogy a n\u00e9metek sorra l\u0151j\u00e9k le \u0151ket. H\u0151s\u00f6k, akiknek emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1guk legminim\u00e1lisabb elismer\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl kell elpusztulniuk. A n\u00e9z\u0151 pedig a h\u00e1bor\u00fas h\u0151siess\u00e9g elk\u00e9pzelt k\u00fcls\u0151s\u00e9geinek nyom\u00e1t sem tudja felfedezni a filmben.<\/p>\n

Klasszikus alkot\u00e1s\u00e1nak, a Hamu \u00e9s gy\u00e9m\u00e1ntnak fiatal h\u0151se Maciek ugyancsak a h\u00e1bor\u00fa, \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 id\u0151szak tragikus bonyodalmainak az \u00e1ldozata. Megrend\u00edt\u0151 hal\u00e1la sok lengyel sors\u00e1t id\u00e9zte.
\nWajda a fiatalok hely\u00e9t vizsg\u00e1lva a mai vil\u00e1gban (\u00c1rtatlan var\u00e1zsl\u00f3k, L\u00e9gyvad\u00e1szat, H\u00fasz\u00e9vesek szerelme) kutatja a v\u00e1ltoz\u00e1sok okait, foglalkoztatja a h\u00e1bor\u00fas h\u0151s helye a mai fiatalok k\u00f6z\u00f6tt.
\nLotna c. filmj\u00e9nek h\u0151sei marionett-figur\u00e1kk\u00e9nt dob\u00e1l\u00f3dnak a hal\u00e1lt hoz\u00f3 h\u00e1bor\u00fa lengyelorsz\u00e1gi kell\u00e9kt\u00e1r\u00e1ban. A film ul\u00e1nusai egy esztelen \u00fctk\u00f6zetben lovakkal a tankok ellen rohanva pusztulnak el. Wajda k\u00e9ts\u00e9gbeesett, \u00f6nkritikus, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 sir\u00e1ma ez a film az oktalan pusztul\u00e1s miatt.<\/p>\n

Wajda k\u00e9s\u0151bb t\u00f6rt\u00e9nelmi szint\u00e9zis l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1val k\u00edv\u00e1nta bemutatni a lengyel sorsot. A t\u00e1voli m\u00faltba visszany\u00falva A l\u00e9gi\u00f3 c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben olyan momentumot ragadott meg, amikor kialszanak a szabads\u00e1g arany f\u00e9nyei a rabs\u00e1g k\u00f6zeled\u0151 \u00e9jszak\u00e1ja el\u0151tt, amikor m\u00e9g a rem\u00e9ny is csak az \u00e1br\u00e1ndoz\u00e1sok t\u00e9m\u00e1ja lehetett. A nagy mot\u00edvumok: hal\u00e1l \u00e9s \u00e9let, szerelem, \u00e9s katasztr\u00f3f\u00e1k \u00e9s a mindig tragikus dilemma: a v\u00e1laszt\u00e1s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge, amikor a v\u00e1gyak megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa lehetetlen. A felt\u00e9telek viszont mindig t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00e9ret\u0171ek. M\u00e9g az olyan szubjekt\u00edv \u00e9rzelem is, mint a szerelem, a nagy t\u00f6rt\u00e9nelem befoly\u00e1sa alatt \u00e1ll. A nap\u00f3leoni lengyel l\u00e9gi\u00f3t k\u00f6vetve idegenben pesszimista k\u00f6vetkeztet\u00e9sekre jut a pozit\u00edvnak \u00edt\u00e9lt h\u00e1bor\u00fa \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben. A nagy lengyel romantikusok \u00e1ltal sokra becs\u00fclt lengyel m\u00falttal tematikusan ez volt az els\u0151 olyan kapcsolata, amire Wyspianski is utal dr\u00e1m\u00e1iban. Wajda sok stilisztikai \u00e9s tartalmi mot\u00edvumot tal\u00e1l itt meg, amelyek \u00f6sszhangban vannak po\u00e9tik\u00e1j\u00e1val \u00e9s f\u0151 mot\u00edvum\u00e1val, a n\u00e9p sors\u00e1val.<\/p>\n

1967 elej\u00e9n tragikus szerencs\u00e9tlens\u00e9g \u00e1ldozata lett Cybulski, Maciek felejthetetlen alak\u00edt\u00f3ja, aki hal\u00e1la pillanat\u00e1t\u00f3l szimbolikus, szinte mitikus alakk\u00e1 v\u00e1lt a lengyelek sz\u00e1m\u00e1ra. A tragikus esem\u00e9ny Wajd\u00e1t m\u0171v\u00e9szi sz\u00e1mvet\u00e9sre k\u00e9sztette: mit \u00e9r a m\u0171v\u00e9szet, ki \u0151 \u00e9s mit csin\u00e1l. A trag\u00e9dia ut\u00e1n Wajda felm\u00e9rte a m\u0171v\u00e9szet \u00e9rt\u00e9keit, szerep\u00e9t egy \u201e\u00fcnnep\u201d, a filmforgat\u00e1s kavalk\u00e1dj\u00e1ban. A m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1nak hat\u00e1rait vizsg\u00e1lta, a m\u0171v\u00e9sz hely\u00e9t a t\u00e1rsadalomban, a Minden elad\u00f3 c. filmben. Ezzel a filmmel \u00e9s a Ny\u00edrfaligettel jelent\u0151sen k\u00f6zeledett Wajda Menyegz\u0151-korszak\u00e1hoz. Jaroslav Ivaszkiewicz novell\u00e1ja nyom\u00e1n a Ny\u00edrfafigetben elemzi egym\u00e1ssal olyan ellent\u00e9tes mot\u00edvumok hat\u00e1r\u00e9rintkez\u00e9seit, mint az elemi erej\u0171 erotika \u00e9s a hal\u00e1l, sz\u00e9thull\u00e1s. A Ny\u00edrfaliget egyik jelenet\u00e9ben Wajda a kamer\u00e1t Jacek Malczewski lengyel fest\u0151 nagy k\u00e9p\u00e9nek a reprodukci\u00f3j\u00e1ra ir\u00e1ny\u00edtja, amely egy n\u0151t \u00e1br\u00e1zol kasz\u00e1val, mint a hal\u00e1l istenn\u0151j\u00e9t. Ez m\u00e1r k\u00f6zvetlen jele annak az eszt\u00e9tikai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9snek, amely a Menyegz\u0151h\u00f6z vezetett. Ilyen jelz\u00e9sek Wajda kor\u00e1bbi filmjeiben is tal\u00e1lhat\u00f3k, pl. a Hamu \u00e9s gy\u00e9m\u00e1nt hajnali t\u00e1nca, vagy a Lotna befejez\u0151 jelenete. Wajda nagyon r\u00e9g\u00f3ta hangs\u00falyozza szoros \u00e9rzelmi \u00e9s eszt\u00e9tikai kapcsolat\u00e1t a Menyegz\u0151vel. \u00cdgy nyilatkozott err\u0151l: \u201eA Menyegz\u0151 az a m\u0171, amin mindannyian feln\u0151tt\u00fcnk: a \u201elengyel iskola\u201d legend\u00e1ja, \u00e9n magam, a Hamu \u00e9s gy\u00e9m\u00e1nt. M\u0171v\u00e9szi hagyom\u00e1nyaink k\u00f6z\u00fcl ez a legeredetibb darab. De ennek az alkot\u00e1snak a saj\u00e1toss\u00e1gait csak n\u00e1lunk \u00e9rtik meg. A filmet teh\u00e1t, l\u00e9v\u00e9n a legegyszer\u0171bb kapcsolatteremt\u0151 forma a vil\u00e1ggal, \u00e9rthet\u0151v\u00e9 lehet tenni megfelel\u0151 adapt\u00e1l\u00e1ssal m\u00e1s orsz\u00e1gok n\u00e9z\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra is… A filmben tal\u00e1n siker\u00fcl a szimb\u00f3lumok \u00e1ltal\u00e1nosabb \u00e9rv\u00e9ny\u0171 akcentusait kiemelni, ugyanakkor k\u00f6zel\u00edteni a n\u00e9z\u0151kh\u00f6z…\u201d A film bemutat\u00f3i ut\u00e1ni tal\u00e1lkoz\u00f3kon arra a k\u00e9rd\u00e9sekre, mi motiv\u00e1lta a v\u00e1laszt\u00e1st, azt felelte, hogy v\u00e9lem\u00e9nye szerint a Menyegz\u0151t filmre \u00edrt\u00e1k, csak t\u00e9ved\u00e9sb\u0151l j\u00e1tszott\u00e1k sz\u00ednh\u00e1zban.<\/p>\n

Wyspianski sokoldal\u00fa, egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 m\u0171v\u00e9szete nagy hat\u00e1st gyakorolt a XX. sz\u00e1zadi lengyel kult\u00fara fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re. Wajda p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r tal\u00e1lkozott a Menyegz\u0151 vil\u00e1g\u00e1val. A film elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se el\u0151tti agg\u00e1lyair\u00f3l a k\u00f6vetkez\u0151ket mondta: \u201eAtt\u00f3l f\u00e9lek legink\u00e1bb, hogy a Menyegz\u0151t val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r eladtam sok filmemben. Olbrychski azt mondta nekem: mi\u00e9rt foglalkozol a Menyegz\u0151vel, hiszen azt m\u00e1r r\u00e9g megcsin\u00e1ltad. \u201eLehet, hogy t\u00e9nyleg nem kellene hozz\u00e1fognom? Lehet, hogy ez olyan k\u00f6nyv, amit a p\u00e1rn\u00e1nk alatt kell tartani, \u00e1lland\u00f3an olvasni, eml\u00e9kezni r\u00e1, mag\u00e1nyunkban im\u00e1dni, de soha nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozni. Lehet, hogy az \u00e9n saj\u00e1t kiz\u00e1r\u00f3lagosan mag\u00e1n Menyegz\u0151m ezekben a r\u00e9szletekben vil\u00e1gosabban nyilv\u00e1noss\u00e1gra ker\u00fclne, ezekben a rongyokban, a filmjeimben felvetett gondolatokban, hangulatokban, mint az eredeti eg\u00e9sz filmben… M\u00e1sr\u00e9szt lehet, hogy ez a megfilmes\u00edt\u00e9s es\u00e9lyt ad nekem, tal\u00e1n lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy \u00e1tl\u00e9pjem a k\u00f6vetkez\u0151 korl\u00e1tot, lehet, hogy felemel, lehet, hogy a forr\u00e1sb\u00f3l val\u00f3 mer\u00edt\u00e9s felszabad\u00edt\u00f3an hat r\u00e1m, beteljes\u00fcl\u00e9st hoz?\u201d<\/p>\n

Ez a m\u0171, amely ennyire fontos volt Wajda sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s amely megfilmes\u00edt\u00e9s\u00e9nek h\u00edre nagy izgalmat v\u00e1ltott ki Lengyelorsz\u00e1gban, legendateremt\u0151 volt. 1900-ban egy akkor nem t\u00fal ismert szerz\u0151 \u00edrta, akit 1901-ben, n\u00e9h\u00e1ny nappal az \u0151sbemutat\u00f3 ut\u00e1n zseninek \u00e9s a nagy lengyel romantikusok ut\u00f3d\u00e1nak ki\u00e1ltottak ki.<\/p>\n

Egy szokatlan t\u00e1rsas\u00e1gi esem\u00e9ny ind\u00edtotta el a legend\u00e1t: Lucjan Rydl, Wyspianski bar\u00e1tja 1900. november 20-\u00e1n feles\u00e9g\u00fcl vett egy parasztl\u00e1nyt, Jadviga Mikolajczyk\u00f3wn\u00e1t a Krakk\u00f3 melletti Bronowice Male faluban. A falu egyh\u00e1zker\u00fcletileg a krakk\u00f3i M\u00e1ria templomhoz tartozott. Ez a t\u00e9ny az\u00e9rt volt jelent\u0151s, \u00edrja Boy Zelinski a Pletyk\u00e1k a menyegz\u0151r\u0151l (1924) c. munk\u00e1j\u00e1ban, mert a bronowiceiek naponta falujuk templom\u00e1ban im\u00e1dkoztak, de az esk\u00fcv\u0151ket Krakk\u00f3ban tartott\u00e1k. A krakk\u00f3i m\u0171v\u00e9szek, els\u0151sorban fest\u0151k, nem gy\u0151zt\u00e9k \u0151ket n\u00e9zni. A folkl\u00f3r, a \u201eterm\u00e9szetes\u201d \u0151si kult\u00fara divatja cs\u00e1b\u00edtotta \u0151ket.<\/p>\n

A forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3 Kijowski \u00e9s Wajda m\u00e1r az el\u0151k\u00e9sz\u00fcleti munk\u00e1k sor\u00e1n er\u0151sen hangs\u00falyozt\u00e1k a realizmust \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmis\u00e9get, amivel igyekeztek \u00e1titatni m\u0171v\u00fcket. \u201eIgyekeztem behatolni abba a szitu\u00e1ci\u00f3ba, amelyben a Menyegz\u0151 sz\u00fcletett. \u2013 mondja Kijowski. \u2013 A helyzet a k\u00f6vetkez\u0151 volt: \u00e9rtelmis\u00e9giek \u00e9s m\u0171v\u00e9szek egy csoportja kis faluba ker\u00fcl, amely n\u00e9h\u00e1ny kilom\u00e9terre van att\u00f3l a hat\u00e1rt\u00f3l, amely az orsz\u00e1gunkat megsz\u00e1ll\u00f3 k\u00e9t birodalmat v\u00e1lasztja el egym\u00e1st\u00f3l; mindez a nagy h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt t\u00f6rt\u00e9nik, amelyben a k\u00e9t nagyhatalom k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00f6tt egym\u00e1sra vetni mag\u00e1t, az orsz\u00e1g sors\u00e1nak pedig itt kellett eld\u0151lni. A menyegz\u0151 \u00e9jszak\u00e1j\u00e1n err\u0151l m\u00e9g senki sem tud. De az el\u0151\u00e9rzetek m\u00e1r gy\u00f6tr\u0151d\u00e9st okoznak, a m\u00falt szellemei hatalmukba ker\u00edtik a k\u00e9pzeletet, azonban mindenkit gy\u00f6t\u00f6r a tehetetlens\u00e9g \u00e9rz\u00e9se, amely onnan ered, hogy a nemzeti t\u00f6rt\u00e9nelem tov\u00e1bbi alakul\u00e1s\u00e1ra az akkori gondolkod\u00f3 \u00e9s cselekv\u0151 emberek k\u00f6z\u00fcl senkinek nem lehetett befoly\u00e1sa. Azokban a k\u00e9pekben, amelyeket \u00e9n javasolok, eml\u00e9keztetek a hat\u00e1r k\u00f6zels\u00e9g\u00e9re \u00e9s az elk\u00f6vetkezend\u0151 h\u00e1bor\u00fara, amelynek a vig\u00edli\u00e1j\u00e1n a menyegz\u0151 vend\u00e9gei el\u0151tt t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s irodalmi szellemek jelennek meg\u201d…<\/p>\n

(Pap P\u00e1l: Andrzej Wajda Menyegz\u0151je, In. \u00daj Symposion 1975\/3)<\/em><\/p>\n

13.4. Vars\u00f3i besz\u00e9lget\u00e9s Andrzej Wajd\u00e1val a M\u00e1rv\u00e1nyember magyarorsz\u00e1gi bemutat\u00f3ja el\u0151tt<\/h1>\n

Andrzej Wajd\u00e1t a M\u00e1rv\u00e1nyember \u00f3ta imm\u00e1r negyedik telev\u00edzi\u00f3s filmj\u00e9nek forgat\u00e1sa el\u0151tt, az \u00e1ltala vezetett X St\u00fadi\u00f3 irod\u00e1j\u00e1ban, a sok feladata okozta szor\u00edt\u00f3 id\u0151hi\u00e1ny miatt csak n\u00e9h\u00e1ny perces besz\u00e9lget\u00e9sre siker\u00fclt r\u00e1b\u00edrnunk, hiszen az elh\u00faz\u00f3dott st\u00fadi\u00f3\u00fcl\u00e9s ut\u00e1n m\u00e1r k\u00e9s\u00e9sben volt egy k\u00f6vetkez\u0151 hivatalos megbesz\u00e9l\u00e9sr\u0151l…<\/p>\n

– A M\u00e1rv\u00e1nyember lengyelorsz\u00e1gi bemutat\u00f3ja el\u0151tt, h\u00e1rom \u00e9ve folytatott besz\u00e9lget\u00e9s\u00fcnk sor\u00e1n \u00d6n t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt azt mondta: \u201eNem \u00e1ll sz\u00e1nd\u00e9komban, \u00e9s semmi esetre sem engedhetem meg magamnak, hogy egyfajta \u00e9l\u0151 klasszikuss\u00e1 v\u00e1ljak, mivel egy ilyen \u00e1llapot teljesen elszak\u00edtana engem az igazi mozi gy\u00f6kereit\u0151l… Sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 volt, hogy visszat\u00e9rjek a mozihoz, az igazi mozihoz. Amit legut\u00f3bb csin\u00e1ltam, a M\u00e1rv\u00e1nyember – mozi. Els\u0151 filmjeim pedig – filmek… Az \u00f6tvenes \u00e9vek az a korszak, amely \u00f3ri\u00e1si m\u00e9rt\u00e9kben hatott a mai val\u00f3s\u00e1gra. An\u00e9lk\u00fcl, hogy annak a kornak az igazs\u00e1g\u00e1t meg ne ismern\u00e9nk, meg ne \u00e9rten\u00e9nk, nem sokat tudunk mondani arr\u00f3l sem, hogy most mi t\u00f6rt\u00e9nik… Az \u00f6tvenes \u00e9vek \u00e9rdekes t\u00e9ma a ma sz\u00e1m\u00e1ra, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a fiatalok sz\u00e1m\u00e1ra…\u201d<\/p>\n

– Most, h\u00e1rom \u00e9v t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l hogyan l\u00e1tja ezt a filmj\u00e9t?<\/p>\n

– Amit akkor mondtam, beigazol\u00f3dott, be kellett, hogy igazol\u00f3djon, mert egyszer\u0171en ez az igazs\u00e1g. A M\u00e1rv\u00e1nyember lengyelorsz\u00e1gi fogadtat\u00e1sa is – ahol h\u00e1rom h\u00f3nap alatt k\u00e9tmilli\u00f3-nyolcsz\u00e1zezer n\u00e9z\u0151je volt -, a franciaorsz\u00e1gi, majd az olaszorsz\u00e1gi bemutat\u00f3, a film fogadtat\u00e1sa m\u00e1s orsz\u00e1gokban, a New York-i premier tapasztalatai mind azt mutatj\u00e1k, hogy igazam volt. Igazam volt egyr\u00e9szt, mert a fiatal nemzed\u00e9khez fordultam, hiszen pontosan a fiatal nemzed\u00e9k akarta ezt a filmet megn\u00e9zni. Lengyelorsz\u00e1gban is els\u0151sorban \u0151k voltak r\u00e1 k\u00edv\u00e1ncsiak, s azt hiszem, hogy m\u00e1s orsz\u00e1gokban is \u00edgy van ez. M\u00e1sr\u00e9szt \u00fagy \u00e9reztem, hogy \u00e9get\u0151en sz\u00fcks\u00e9g volt m\u00e1r egy ilyen jelleg\u0171 filmre. Be kell vallanom, hogy a Hamu \u00e9s gy\u00e9m\u00e1nt \u00f3ta, huszonegy \u00e9v eltelt\u00e9vel akkor \u00e9reztem \u00fajra igazi rendez\u0151nek magam, aki olyasmir\u0151l csin\u00e1l filmet, amir\u0151l mindenki besz\u00e9l, de amit m\u00e9g senki nem \u00e1br\u00e1zolt a filmv\u00e1sznon.<\/p>\n

– A lengyel n\u00e9z\u0151k hogyan fogadt\u00e1k a filmet?<\/p>\n

– K\u00e9t hull\u00e1ma volt a fogadtat\u00e1snak, hogy \u00fagy mondjam. El\u0151sz\u00f6r kev\u00e9s moziban j\u00e1tszott\u00e1k, ami bizonyos szenz\u00e1ci\u00f3t keltett a film k\u00f6r\u00fcl. Be kell vallanom, ez v\u00e9g\u00fcl is j\u00f3 rekl\u00e1mnak bizonyult, b\u00e1r azt hiszem, e n\u00e9lk\u00fcl is sokan megn\u00e9zt\u00e9k volna. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint sem a filmkritika, sem mindaz, amit filmrekl\u00e1mnak nevez\u00fcnk, Lengyelorsz\u00e1gban nem valami hat\u00e1sosan m\u0171k\u00f6dik. Egy-egy film sors\u00e1ra n\u00e9zve az a legfontosabb, amit egyik n\u00e9z\u0151 a m\u00e1siknak mond. Ez a sz\u00e1jpropaganda d\u00f6nt\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa. \u00c9ppen ez\u00e9rt olyan filmeket kell k\u00e9sz\u00edten\u00fcnk, amelyekre a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g igaz\u00e1n k\u00edv\u00e1ncsi. Olyan t\u00e9m\u00e1kr\u00f3l, amelyek val\u00f3ban l\u00e9nyegileg szenz\u00e1ci\u00f3sak: vagyis azokr\u00f3l a probl\u00e9m\u00e1kr\u00f3l sz\u00f3lnak, amelyek foglalkoztatj\u00e1k a n\u00e9z\u0151ket. Csak az ilyen filmeket n\u00e9zik meg sz\u00edvesen. Nos, k\u00e9s\u0151bb a M\u00e1rv\u00e1nyember, hogy \u00fagy mondjam, \u201esz\u00e1rnyat bontott\u201d, nagyon sok moziban bemutatt\u00e1k eg\u00e9sz Lengyelorsz\u00e1gban. Rendk\u00edv\u00fcl sok n\u00e9z\u0151t vonzott, s ez a t\u00e9ny, mint eml\u00edtettem, meger\u0151s\u00edtette azt a meggy\u0151z\u0151d\u00e9semet, hogy a film els\u0151sorban a fiatal n\u00e9z\u0151ket \u00e9rdekli. A fiatals\u00e1g meg akarja ismerni ap\u00e1i nemzed\u00e9k\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, s tudni akarja azt is, hogy ezek az ap\u00e1k ma mi\u00e9rt olyanok, amilyenek. Rossz \u00e9s j\u00f3 tulajdons\u00e1gaik kialakul\u00e1s\u00e1nak okaira, eredet\u00e9re, mot\u00edvumaira k\u00edv\u00e1ncsiak.<\/p>\n

– Min dolgozott a M\u00e1rv\u00e1nyember befejez\u00e9se \u00f3ta?<\/p>\n

– Az\u00f3ta h\u00e1rom \u00fajabb filmet k\u00e9sz\u00edtettem. Az \u00c9rz\u00e9stelen\u00edt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl meger\u0151s\u00edtett abban a meggy\u0151z\u0151d\u00e9semben, hogy sz\u00fcks\u00e9g van ilyen m\u00e9lys\u00e9g\u0171 vitafilmekre; filmre a s\u00e9relmekr\u0151l, filmre, amely megmutatja k\u00f6zelm\u00falt t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk f\u00e1jdalmas pontjait, gondolkod\u00e1sra serkent. Az azt k\u00f6vet\u0151 filmem azonban eg\u00e9szen m\u00e1s jelleg\u0171. A wilk\u00f3i kisasszonyok l\u00edrai alkot\u00e1s, nosztalgikus film a m\u00faltr\u00f3l. Azt hiszem ugyanis, hogy rosszul tenn\u00e9m, ha mintegy \u00f6nmagammal keln\u00e9k versenyre; azaz ha egyik politikai filmet k\u00e9sz\u00edten\u00e9m a m\u00e1sik ut\u00e1n. \u00dagy \u00e9reztem, tal\u00e1n \u00e9ppen annak j\u00f6tt el az ideje, hogy valamif\u00e9le nosztalgia fel\u00e9 forduljunk, olyasmihez, ami elm\u00falt; r\u00f6viden sz\u00f3lva egy m\u00e1sfajta filmm\u0171v\u00e9szethez. \u00cdgy is tettem. Az\u00f3ta elk\u00e9sz\u00fclt leg\u00fajabb filmem, A karmester, amit azonban m\u00e9g senki se l\u00e1tott, ez\u00e9rt nem is besz\u00e9lek r\u00f3la, mert am\u00edg a n\u00e9z\u0151k nem l\u00e1tnak egy filmet, addig az gyakorlatilag m\u00e9g nem is l\u00e9tezik.<\/p>\n

(Filmvil\u00e1g, 1979\/19)<\/em><\/p>\n

13.5. A Cybulski-legenda<\/h1>\n

A Hamu \u00e9s gy\u00e9m\u00e1nt hangos nemzetk\u00f6zi sikere ut\u00e1n Zbigniew Cybulskinak k\u00edn\u00e1ltak ugyan \u00faj filmszerepeket, de az\u00e9rt nem \u00e1rasztott\u00e1k el aj\u00e1nlatokkal, \u00e9s annak a n\u00e9h\u00e1ny szerepnek is vajmi kev\u00e9s k\u00f6ze volt a Wajda h\u00edres filmj\u00e9ben megform\u00e1lt t\u00edpushoz. 1959-ben Cybulski Kutz, Kit\u00fcntet\u00e9s c\u00edm\u0171 filmj\u00e9nek harmadik epiz\u00f3dj\u00e1ban Wiacek zootechnikus komikus szerep\u00e9t form\u00e1lta meg, Kawalerowicz \u00c9jszakai vonatj\u00e1ban egy mell\u00e9kfigur\u00e1t, Morgenstern Viszontl\u00e1t\u00e1sra holnap c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben egy nagyobb l\u00e9legzet\u0171 szerepet, \u00e9s Wajda \u00c1rtatlan var\u00e1zsl\u00f3kj\u00e1ban egy epiz\u00f3dfigur\u00e1t keltett \u00e9letre. 1960-ban a Cybulski n\u00e9v a rendez\u0151knek tulajdonk\u00e9ppen semmit sem mondott, egyed\u00fcl Has b\u00edzott r\u00e1 egy jelent\u00e9ktelen szerepet az Elv\u00e1l\u00e1sokban. 1961-ben Zbigniew Cybulski Franciaorsz\u00e1gban Jacques Baratier B\u00e1bu c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben j\u00e1tszott, \u00e9s a H\u00fasz\u00e9vesek szerelme c\u00edm\u0171 nemzetk\u00f6zi produkci\u00f3 lengyel epiz\u00f3dj\u00e1ban, amelyet Wajda rendezett. Csak a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben osztott r\u00e1 Wojciech Has az \u00datban P\u00e1rizs fef\u00e9 c\u00edm\u0171 filmben jelent\u0151s szerepet. Ez volt a Hamu \u00e9s gy\u00e9m\u00e1nt Maciek Chelmickije ut\u00e1n a m\u00e1sodik kiemelked\u0151 alak\u00edt\u00e1sa. A Wajda filmj\u00e9ben megform\u00e1lt figur\u00e1val teremtett m\u00edtoszt itt rombolta sz\u00e9t. A meglepett k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, amely Maciek tov\u00e1bb\u00e9l\u00e9s\u00e9re sz\u00e1m\u00edtott, r\u00e1j\u00f6tt, hogy a legend\u00e1s alak m\u00e1r nem l\u00e9tezik: hely\u00e9t egy id\u0151s\u00f6d\u0151 f\u00e9rfi foglalta el; gy\u00e1va, n\u0151k kitartottja, aki legend\u00e1kat k\u00f6lt mag\u00e1r\u00f3l, amelyekben senki sem akar hinni.<\/p>\n

\"55.
55. Zbigniew Cybulski<\/figcaption><\/figure>\n

Amikor 1963-ban Has \u00datban P\u00e1rizs fel\u00e9 c\u00edm\u0171 filmj\u00e9t bemutatt\u00e1k Cybulski 36 \u00e9ves. A Hamu \u00e9s gy\u00e9m\u00e1ntot az \u00datban P\u00e1rizs fel\u00e9 c\u00edm\u0171 filmt\u0151l elv\u00e1laszt\u00f3 hossz\u00fa, \u00f6t\u00e9ves id\u0151szaknak kellett volna lennie a legakt\u00edvabb, legink\u00e1bb alkot\u00f3 korszaknak \u00e9let\u00e9ben. Ehelyett epiz\u00f3dfigur\u00e1kat, m\u00e1sodrang\u00fa szerepeket j\u00e1tszott. A viszonylagos fellend\u00fcl\u00e9s id\u0151szaka k\u00e9s\u0151bb k\u00f6vetkezett be: Has filmj\u00e9nek bemutat\u00f3ja ut\u00e1n \u00f6z\u00f6n\u00acl\u00f6ttek az aj\u00e1nlatok a filmgy\u00e1rakt\u00f3l, t\u00e9v\u00e9t\u0151l, sz\u00ednh\u00e1zakt\u00f3l, Lengyelorsz\u00e1gb\u00f3l s k\u00fclf\u00f6ldr\u0151l. De m\u00e1r k\u00e9s\u0151 volt ahhoz, hogy Maciek Chelmicki figur\u00e1ja tov\u00e1bb \u00e9ljen, most m\u00e1r csak elt\u00e1volodni lehetett t\u0151le. Cybulski egyszer volt csak Maciek Chelmicki, \u00e9s igen sokszor anti-Chelmicki. \u00cdgy \u00e9rtelmezt\u00e9k a v\u00edgj\u00e1t\u00e9ki, groteszk vagy \u00e9ppen tragikus szerepeit, amelyek alapjaiban t\u00e9rtek el a Hamu \u00e9s gy\u00e9m\u00e1nt h\u0151s\u00e9nek bels\u0151 hangulat\u00e1t\u00f3l, pszichol\u00f3giai rajz\u00e1t\u00f3l. Att\u00f3l a figur\u00e1t\u00f3l, amelyet nem engedtek m\u00e1s filmekben tov\u00e1bb\u00e9lni, kiakn\u00e1zni \u00fagy, mint ahogy azt James Dean tette, h\u00e1romszor testes\u00edtve meg ugyanazt az alakot, vagy Humphrey Bogart, A M\u00e1ltai s\u00f3lyom feledhetetlen h\u0151se, aki sz\u00edn\u00e9szp\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak ehhez a modellfigur\u00e1j\u00e1hoz t\u00f6bb \u00edzben visszat\u00e9rt.<\/p>\n

Cybulski \u00e9veken kereszt\u00fcl k\u00fczd\u00f6tt annak a szerep\u00e9nek szellem\u00e9vel, amely megalapozta h\u00edrnev\u00e9t \u00e9s n\u00e9pszer\u0171s\u00e9get hozott sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s amely szerep ugyanakkor \u00e1lland\u00f3an figyelmeztette az elszalasztott lehet\u0151s\u00e9gekre, es\u00e9lyekre, \u00e9s tudatos\u00edtotta benne az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1nak megford\u00edthatatlans\u00e1g\u00e1t. \u00c9ppen ez\u00e9rt Cybulski \u00e9letrajz\u00e1nak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seiben, a d\u00e1tumokat vizsg\u00e1lva kell elemezn\u00fcnk \u201eid\u0151megsz\u00e1llotts\u00e1g\u00e1t\u201d. Nem bels\u0151 f\u00e9lelem volt ez, vagy valamif\u00e9le megmagyar\u00e1zhatatlan \u201erossz korszak\u201d, ink\u00e1bb a helyzet t\u00e1rgyilagos felm\u00e9r\u00e9se, a veszt\u00e9s meg\u00e9rz\u00e9se. Utols\u00f3 kit\u0171n\u0151 filmszerep\u00e9ben \u2013 Has Titkos\u00edr\u00e1sok c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben \u2013 d\u00f6bbenetes m\u00f3don rajzolta meg \u00f6narck\u00e9p\u00e9t. Mik\u00e9nt Van Gogh munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak utols\u00f3 szakasz\u00e1ban, \u00f6nmag\u00e1t festve k\u00e9pes volt v\u00e1szonra vinni bels\u0151 k\u00fczdelmeit, keser\u0171s\u00e9g\u00e9t, elvesztetts\u00e9g\u00e9t, \u00fagy alkotta meg Cybulski \u00f6narck\u00e9p\u00e9t a Titkos\u00edr\u00e1sokban: egy negyven\u00e9ves, megkeseredett f\u00e9rfit, aki nem hagyja el szob\u00e1j\u00e1t, ahol gyermekk\u00e9nt j\u00e1tszott, \u00e9s ahol \u00e1t\u00e9lte fiatals\u00e1g\u00e1nak lelkes\u00fclts\u00e9geit. M\u00e1s sz\u00f3val \u2013 Krzysztof Teodor Toeplitz megfogalmaz\u00e1s\u00e1ban: \u201eT\u00f6nkrement fiatalemberr\u00e9 v\u00e1lt, \u00e9s nem \u00e9rett f\u00e9rfiv\u00e9\u201d. Tal\u00e1n az\u00e9rt volt ez \u00edgy, mert nem kapott lehet\u0151s\u00e9get arra, hogy bizony\u00edtsa a fiatalember teljes \u00e9retts\u00e9g\u00e9t?<\/p>\n

Mindenesetre, ha Cybulski \u00e9letrajz\u00e1t a sorozatos k\u00e9s\u00e9sek t\u00f6ltik is ki, a Titkos\u00edr\u00e1sokban olyan figur\u00e1t alak\u00edtott, amilyen \u0151 akkor volt: negyven\u00e9veset, aki nem tudta igaz\u00e1n fiatals\u00e1g\u00e1nak teljess\u00e9g\u00e9ben megval\u00f3s\u00edtani mag\u00e1t. A gengszter alakja – akit Rodecki A gyilkos nyomot hagy c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben form\u00e1lt meg – lett volna az els\u0151 olyan szerep, amelyben az \u00e9rett f\u00e9rfi nem hivatkozik elm\u00falt ifj\u00fas\u00e1g\u00e1ra. Ezt a munk\u00e1t szak\u00edtotta f\u00e9lbe (m\u00e1r az utols\u00f3 f\u00e1zisban) a hal\u00e1l.<\/p>\n

A Cybulski \u00e9letrajza f\u00f6l\u00f6tti elm\u00e9lked\u00e9sek gyakran olyan helytelen k\u00f6vetkeztet\u00e9sekhez vezethetnek, hogy minden k\u00e9sedelm\u00e9\u00e9rt, \u00e9s elt\u00e9kozolt lehet\u0151s\u00e9g\u00e9\u00e9rt \u0151 maga a felel\u0151s, vagy olyan szem\u00e9lyek, akikkel f\u00fcgg\u0151s\u00e9gi viszonyban volt. Term\u00e9szetesen ez \u00edgy nem igaz. A k\u00e9rd\u00e9s vizsg\u00e1latakor nem elemezhetj\u00fck csak Cybulski \u00e9letrajz\u00e1t, a t\u00f6rt\u00e9nelmi korszakot is figyelembe kell venn\u00fcnk. Az az id\u0151szak pedig, mint egy v\u00e9gs\u0151, k\u00e9rlelhetetlen f\u00f3rum \u00e9rv\u00e9nytelen\u00edteni tudta m\u00e9g Fortuna szerencs\u00e9s d\u00f6nt\u00e9seit is. Cybulski \u00e9letrajz\u00e1t felid\u00e9zve \u00e9szrevehet\u0151, hogy a k\u00e9sedelmek eg\u00e9szen az elej\u00e9n kezd\u0151dtek – az els\u0151k oka a h\u00e1bor\u00fa volt. Az igaz, hogy Cybulski kor\u00e1bban v\u00e9gezhetett volna sz\u00edni tanulm\u00e1nyokat, hamarabb elkezdhette volna a szakm\u00e1t, de milyen szerepekre sz\u00e1m\u00edthatott volna akkoriban? Milyen m\u0171sorban? Az els\u0151 filmszerepre k\u00e9s\u0151n ker\u00fclt sor, de az a film, amelyikben el\u0151sz\u00f6r megjelent, t\u00f6rt\u00e9nelmi jelent\u0151s\u00e9g\u0171 volt, a lengyel filmm\u0171v\u00e9szet \u00faj fejezet\u00e9t nyitotta meg. A Hamu \u00e9s gy\u00e9m\u00e1ntban \u00f6nmag\u00e1n\u00e1l j\u00f3val fiatalabb figur\u00e1t alak\u00edtott – de ez a film kor\u00e1bban vajon elk\u00e9sz\u00fclhetett volna? T\u00e9ny az, hogy olyan hangos siker ut\u00e1n, amit Maciek Chelmicki alak\u00edt\u00e1sa hozott, bels\u0151 \u00e9s k\u00fcls\u0151 adotts\u00e1gainak sokkal ink\u00e1bb megfelel\u0151 szerepeket kellett volna j\u00e1tszania. Olyan szerepeket, amelyek a Hamu \u00e9s gy\u00e9m\u00e1nt figur\u00e1j\u00e1nak m\u00edtosz\u00e1t r\u00f6gz\u00edthett\u00e9k volna, s\u0151t olyan forgat\u00f3k\u00f6nyveknek kellett volna l\u00e9trej\u00f6nni, amelyek meg\u00edr\u00e1sa k\u00f6zben r\u00e1 gondolnak – de volt-e olyan b\u00e1zis, amelyre \u00e9p\u00fclhetett volna ilyen gyakorlat? A \u201eCybulski-jelens\u00e9g\u201d teljesen megh\u00f6kkent\u0151 dolog volt, senki, sem a gy\u00e1rt\u00e1si rendszer, sem a rendez\u0151k, sem a kritikusok nem voltak felk\u00e9sz\u00fclve r\u00e1. Ilyen m\u00e9g Lengyelorsz\u00e1gban nem volt. A sz\u00edn\u00e9szek \u201er\u00e9szt vettek\u201d a filmekben, jelent\u0151s n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gre tettek szert, de nem hoztak l\u00e9tre \u00f6n\u00e1ll\u00f3, eredeti, a filmen k\u00edv\u00fcl is l\u00e9tez\u0151 figur\u00e1kat. Igen, ilyen jelens\u00e9g l\u00e9tezett Franciaorsz\u00e1gban, az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, de \u0151k, a lengyel filmesek a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra \u201ek\u00fclf\u00f6ldiek voltak, nem is tudatosult, hogy nek\u00fcnk is lehetne Bogartunk, Dean-\u00fcnk, Philipe-\u00fcnk. \u00c9s sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 volt, hogy n\u00e1lunk is legyen hasonl\u00f3 jelens\u00e9g? T\u00e1rsadalmi egyenl\u0151s\u00e9get hirdet\u0151 \u00e9s megval\u00f3s\u00edt\u00f3 rendszerben t\u00f6megeket szolg\u00e1l\u00f3 sz\u00edn\u00e9sznek kell-e ekkora privil\u00e9giumot adni? Val\u00f3ban hozz\u00e1 kell igaz\u00edtani a gy\u00e1rt\u00e1si tervet, neki \u00edrni forgat\u00f3k\u00f6nyvet, kultusz\u00e1t rekl\u00e1meszk\u00f6z\u00f6kkel m\u00e9g fokozni is? \u00c9s az ilyen kultusz nem k\u00f6t\u0151dik-e kiz\u00e1r\u00f3lagosan a v\u00e9gleg legy\u0151z\u00f6tt t\u00e1rsadalmi rendszerhez?<\/p>\n

Az ilyenfajta m\u00e9rlegel\u00e9sek kritikusi megfogalmaz\u00e1sokban csak k\u00e9telyek maradn\u00e1nak. De amikor a filmm\u0171v\u00e9szet\u00e9rt felel\u0151s emberek eg\u00e9sz csoportj\u00e1n \u00farr\u00e1 lesznek – a k\u00e9telyek t\u00e9nyekk\u00e9 v\u00e1lnak. Ezek a t\u00e9nyek form\u00e1lt\u00e1k Cybulski paradox karrierj\u00e9t olyann\u00e1, amilyenn\u00e9 lett. M\u00e1sr\u00e9szt pedig ezek a k\u00e9ts\u00e9gek nem kiz\u00e1r\u00f3lag irigys\u00e9g, illet\u00e9ktelens\u00e9g, vagy rosszindulat eredm\u00e9nyei voltak, maga a t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzet sz\u00fclte \u0151ket. A m\u0171v\u00e9sz Cybulski sorsa sz\u00e9lesebb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekben form\u00e1l\u00f3dott: szakmai t\u00e1rsadalmi \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben; de nem ez minden m\u0171v\u00e9sz sorsa?
\n\u201eTerm\u00e9szetesen, vesz\u00edtek.\u201d – \u00edrta Cybulski J\u00f6rn Donner Szeretni c\u00edm\u0171 sv\u00e9d filmj\u00e9nek fot\u00f3j\u00e1ra. A \u201eterm\u00e9szetesen\u201d sz\u00f3nak f\u00e1tumszer\u0171 hangulata van, \u00e9s itt nem egyszer\u0171en arr\u00f3l a bizonyos meghat\u00e1rozhatatlan sorsr\u00f3l van sz\u00f3, amely az elveszett \u00e9s tudatlan egy\u00e9nre nehezedik; ennek a sorsnak t\u00f6rt\u00e9nelmi arca is van.<\/p>\n

(Konrad Eberhardt)<\/em><\/p>\n

13.6. Krzysztof Zanussi<\/h1>\n

A legt\u00f6bb filmalkot\u00f3 t\u00e9m\u00e1i az illet\u0151 kultur\u00e1lis eml\u00e9keib\u0151l fakadnak. Krzysztof Zanussi eset\u00e9ben azonban a t\u00e9m\u00e1k t\u00e9rk\u00e9p\u00e9t tudom\u00e1nyos kifejez\u00e9sek \u00e1llap\u00edtott\u00e1k meg. \u0150 maga egykor fizikus volt, \u00e9s olyasmit hoz mag\u00e1val a filmm\u0171v\u00e9szetbe, ami azt jelenti, hogy ritka m\u00f3don tudja megragadni azokat a probl\u00e9m\u00e1kat, amelyekkel a tud\u00f3soknak a h\u00e1\u00acbor\u00fa ut\u00e1ni Eur\u00f3p\u00e1ban kell szemben\u00e9zni\u00fck.
\nM\u00edg m\u00e1s rendez\u0151k alakokra, figur\u00e1kra koncentr\u00e1lnak, Zanussi az eszm\u00e9ken id\u0151zik el. M\u00edg m\u00e1sok, ak\u00e1r Wajda vagy Fellini e szenved\u00e9ly sz\u00fcl\u00f6ttei, Zanussi nem m\u00e1s, mint moralista. Ilyen szempontb\u00f3l egyetlen el\u0151dje Eric Rohmer, hab\u00e1r \u0151 az irodalomra hivatkozik, Zanussi pedig a geometri\u00e1ra.<\/p>\n

Krzysztof Zanussi 1939. j\u00falius 17-\u00e9n sz\u00fcletett Vars\u00f3ban. 1955-t\u0151l 1959-ig fizik\u00e1t tanult a vars\u00f3i egyetemen, 1956-57-ben pedig v\u00e9gigj\u00e1rt egy tanfolyamot, amelyet Aleksander Jackiewicz vezetett. Hamarosan a di\u00e1kegyes\u00fcletben amat\u0151r filmeket rendezett. Ugyanebben az id\u0151\u00acszakban filoz\u00f3fi\u00e1t is hallgatott Krakk\u00f3ban, \u00e9s kapcsolatba ker\u00fclt a sz\u00ednh\u00e1zzal is.<\/p>\n

M\u00e9ly hat\u00e1st gyakorolt r\u00e1, \u00e9s nagyon er\u0151sen \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte Ingmar Bergman sikere. \u00cdme egy ember, aki bebizony\u00edtotta, hogy a filmalkot\u00e1s lehet \u00e9letm\u00f3d, eszk\u00f6ze annak, hogy valaki kiteljes\u00edtse l\u00e1tom\u00e1sait.<\/p>\n

\u00cdgy azt\u00e1n 1960-ban Zanussi Lodz-ban a filmiskola rendez\u0151i fakult\u00e1s\u00e1hoz csatlakozott, \u00e9s 6 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb diplom\u00e1j\u00e1t azzal a filmmel nyerte el, amelyet Velenc\u00e9ben, Mannheimben, Vallodolidban \u00e9s Moszkv\u00e1ban is kit\u00fcntettek, \u00e9s amelynek c\u00edme Egy rendf\u0151n\u00f6k hal\u00e1la.<\/p>\n

Elt\u00e9r\u0151en a legt\u00f6bb ilyen iskolai m\u0171t\u0151l, ez a film m\u00e1r mutatja, hogy milyenek lesznek Zanussi k\u00e9s\u0151bbi filmjei. Rendszerint azzal foglalkozik, hogy k\u00e9t ember tal\u00e1lkozik, k\u00e9t \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s, k\u00e9t kor. Az \u00e9vszakok okozta k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek is nagyon \u00e9rdeklik, \u00edgy pl. az eml\u00edtett film, valamint a K\u00f6zj\u00e1t\u00e9k (A krist\u00e1lyok szerkezete) \u00e9s az Illumin\u00e1ci\u00f3 szinte tapinthat\u00f3 hidegs\u00e9gben j\u00e1tsz\u00f3dik, a h\u00f3 mindent k\u00f6r\u00fcl\u00f6lel\u0151 csendj\u00e9ben.<\/p>\n

Fiatalember \u00e9rkezik egy ap\u00e1ts\u00e1gba, hogy ott tanuljon. H\u0171v\u00f6s tart\u00f3zkod\u00e1ssal figyeli meg a ritu\u00e1lis szok\u00e1sokat \u00e9s kezdetben nem nagyon t\u00f6r\u0151dik semmivel. Egy \u00f6reg szerzetes azonban fokozatosan elb\u0171v\u00f6li, meghatja a fiatalembert annak v\u00edv\u00f3d\u00e1sa, bizonytalans\u00e1ga, \u00e9s hogy nem hajland\u00f3 beismerni a veres\u00e9get. Mintha csak egy l\u00e9lek ker\u00fclt volna elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9sre, \u00e9s anal\u00edzis al\u00e1, hogy m\u00e9g miel\u0151tt elt\u00e1vozna, tanulm\u00e1nyozni lehessen. Zanussi a lelki k\u00f6tel\u00e9ket, amely a k\u00e9t szerepl\u0151 k\u00f6z\u00f6tt fenn\u00e1ll, mer\u00e9sz fog\u00e1ssal juttatja kifejez\u00e9sre: egy doboz gyufa, amely ott van az ifj\u00fa cell\u00e1j\u00e1ban, hirtelen \u00f6nmag\u00e1t\u00f3l fellobban, mintha csak jelezn\u00e9 az \u00f6reg szerzetes hal\u00e1l\u00e1t. Az ifj\u00fa b\u00e1natosan megy a k\u00e1poln\u00e1ba, vadul j\u00e1tszani kezd az orgon\u00e1n, \u00e9s az \u00edgy felhangz\u00f3 hangok fogj\u00e1k \u00e1t vesztes\u00e9g\u00e9nek \u00e9s k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s\u00e9nek teljes \u00e9rz\u00e9ssk\u00e1l\u00e1j\u00e1t. A film hat\u00e1sa m\u00e9gsem nyomaszt\u00f3. Zanussi azt mondja: \u201eHiszem, hogy az ember nem \u00e9rt\u00e9kelheti az \u00e9letet, ha nem tudja \u00e9rt\u00e9kelni a hal\u00e1lt.\u201d<\/p>\n

A Szemt\u0151l szembe c\u00edm\u0171 r\u00f6vidfilmben ism\u00e9t a pszichol\u00f3gia ker\u00fcl el\u0151t\u00e9rbe. Ez a film a t\u00e9v\u00e9 sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt 1967-ben. Egy keser\u0171, hallgatag egy\u00e9n, akit reggel 6:45-kor \u00e9breszt az \u00e9breszt\u0151\u00f3ra, letargikusan fog hozz\u00e1 az \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9shez, a mosd\u00e1shoz, \u00edgy \u00fcl feles\u00e9g\u00e9vel a reggelihez. Egyszerre csak \u00e9szrevesz valamit, \u00e9s ez v\u00e9g\u00fcl felr\u00e1zza: egy idegen csupa v\u00e9letlens\u00e9gb\u0151l beleker\u00fclt az \u00e9let\u00e9be.<\/p>\n

Kin\u00e9z az ablakon \u00e9s l\u00e1tja, hogy a h\u00e1ztet\u0151n k\u00e9t f\u00e9rfi k\u00fczd egym\u00e1ssal. P\u00e1r perccel k\u00e9s\u0151bb azt \u00e9szleli, hogy az idegenek egyike vesz\u00e9lyes man\u0151verbe kezd, lefel\u00e9 m\u00e1szik a vil\u00e1g\u00edt\u00f3udvarban, de m\u00e9g ekkor sem nagyon \u00e9rdekl\u0151dik ir\u00e1nta. A menek\u00fcl\u0151 azonban k\u00e9ts\u00e9gbeesetten \u00e9s elker\u00fclhetetlen\u00fcl az \u0151 f\u00fcrd\u0151szobaablaka fel\u00e9 v\u00e1nszorog. A f\u00e9rfi \u00e9rzi, hogy valami megzavarhatja \u00f6nel\u00e9g\u00fclt \u00e9let\u00e9t, ez\u00e9rt hirtelen bez\u00e1rja az ablakot a nem sz\u00edvesen l\u00e1tott vend\u00e9g el\u0151tt. Olyan hat\u00e1rozottan teszi ezt, mint ahogy a h\u00f3h\u00e9r elv\u00e9gzi a v\u00e9gs\u0151 mozdulatot. Elny\u00fajtott sikoly hallatszik, puffan\u00e1s, a galambok \u00f6ssze-vissza repkednek \u00e9s sz\u00e9tsz\u00e9lednek. Megjelennek a szomsz\u00e9dok, hogy l\u00e1ss\u00e1k a trag\u00e9di\u00e1t. Mor\u00f3zus antih\u0151s\u00fcnk pedig ism\u00e9t elszenvedi feles\u00e9g\u00e9nek szekat\u00far\u00e1j\u00e1t, \u00e9s azt\u00e1n indul a munk\u00e1ba…<\/p>\n

Zanussi ez alkalommal nagyon szubjekt\u00edv m\u00f3don mutatta meg, hogy minden ember \u00f6n\u00e1ll\u00f3 sziget, ellens\u00e9ges a k\u00edv\u00fclr\u0151l behatol\u00f3kkal szemben. A kamera \u00fagy k\u00f6veti az esem\u00e9nyt, mint egy l\u00e1thatatlan fel\u00fcgyel\u0151, v\u00e9gign\u00e9zi a lak\u00e1st, odasiet az ablakp\u00e1rk\u00e1nyhoz, szinte v\u00e1rva, hogy a menek\u00fcl\u0151 hogy fog leesni. Azt\u00e1n pedig zavartan visszavonul a szob\u00e1ba. Ez a film csak 25 percig tart, m\u00e9gis igen m\u00e9lyrehat\u00f3 tanulm\u00e1ny az erk\u00f6lcsi gy\u00e1vas\u00e1gr\u00f3l.<\/p>\n

A K\u00f6zj\u00e1t\u00e9k Zanussi els\u0151 j\u00e1t\u00e9kfilmje, amely egy-kett\u0151re megalapozta h\u00edrnev\u00e9t \u00e9s \u00faj er\u0151t jelentett a lengyel filmm\u0171v\u00e9szetben.<\/p>\n

Jan \u00e9s Marek r\u00e9gi bar\u00e1tok m\u00e9g az iskol\u00e1b\u00f3l. Jan megh\u00e1zasodott, egy meteorol\u00f3giai megfigyel\u0151\u00e1llom\u00e1son dolgozik, valahol nagyon t\u00e1vol. Tal\u00e1lkoznak. Marek csupa amb\u00edci\u00f3 \u00e9s nagyv\u00e1rosi kifinomults\u00e1g. Jan nyugodt, el\u00e9gedett vid\u00e9ki. Az ellent\u00e9teket tudom\u00e1nyosan t\u00e1rja el\u00e9nk a film. Marek azt \u00e1ll\u00edtja egy el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban, amelyet a helyi tudom\u00e1nyos int\u00e9zetben tart, hogy \u201eaz ember lek\u00f6r\u00f6zte a term\u00e9szetet\u201d. Amint azonban ott hajt a h\u00f3f\u00f6dte mez\u0151k\u00f6n, kell hogy v\u00e9dje szem\u00e9t a reggeli nap sugarai el\u0151l, nem tud megbirk\u00f3zni azok intenzit\u00e1s\u00e1val. P\u00e1rhuzamos ezzel a szitu\u00e1ci\u00f3val \u00e9s a k\u00e9t bar\u00e1t vil\u00e1gn\u00e9zet\u00e9vel az, ahogy Marek el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban megt\u00e1rgyalja a term\u00e9szetes \u00e9s a mesters\u00e9ges krist\u00e1lyok k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. Tulajdonk\u00e9ppen Marek \u00e9lete hamis elgondol\u00e1sra \u00e9p\u00fclt a szabads\u00e1got illet\u0151en. T\u00fals\u00e1gosan r\u00f6geszmeszer\u0171en \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl n\u00e1la az elismer\u00e9s\u00e9rt folytatott k\u00fczdelem, ez az \u00e9leteleme, ez\u00e9rt nem tud elgondolkozni krist\u00e1lyszer\u0171 lelk\u00e9n. Jan viszont el\u00e9rkezett a beteljes\u00fcl\u00e9s egy bizonyos fok\u00e1ra.<\/p>\n

Zanussi alakjai rendszerint ugyanahhoz a gener\u00e1ci\u00f3hoz tartoznak, mint \u0151 maga. Jan \u00e9s Marek mindketten harmincegyn\u00e9h\u00e1ny \u00e9vesek, \u00e9s mindketten tudj\u00e1k, hogy \u00e9let\u00fck jelent\u0151s v\u00edzv\u00e1laszt\u00f3j\u00e1hoz \u00e9rkeztek. Anna, a feles\u00e9g ott lebeg a k\u00e9t f\u00e9rfi k\u00f6z\u00f6tt, mint egy r\u00e9szecske, amely hol az egyik, hol a m\u00e1sik m\u00e1gneses mez\u0151 hat\u00e1sa al\u00e1 ker\u00fcl. Sz\u00e1m\u00e1ra Marek jelenti a k\u00fcls\u0151 vil\u00e1g dinamizmus\u00e1t \u00e9s izgalm\u00e1t, ritmusa azonban v\u00e9g\u00fcl jobban tud alkalmazkodni Jan\u00e9hoz.<\/p>\n

A K\u00f6zj\u00e1t\u00e9k p\u00e1rbesz\u00e9dekre \u00e9p\u00fcl, \u00e9s azokra a sz\u00fcnetekre, amelyek ott vannak a mondatok k\u00f6z\u00f6tt. Itt a csehovi tart\u00f3zkod\u00e1s \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl. Az \u00e9rzelmek \u00e1raml\u00e1s\u00e1t \u00e9szlelj\u00fck a bar\u00e1tok tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1nak egyszer\u0171 felsz\u00edne alatt. Ha Astruc sz\u00e1m\u00e1ra a kamera csup\u00e1n t\u00f6lt\u0151toll, akkor Zanussi sz\u00e1m\u00e1ra mikroszk\u00f3p. Ebben a szersz\u00e1mban pedig furcsa er\u0151k t\u00fckr\u00f6z\u0151dnek, amelyek \u00e9let\u00fcnket alak\u00edtj\u00e1k.
\nAz el\u0151bbi film aszk\u00e9tizmus\u00e1val ellent\u00e9tben \u00edrta meg Zanussi sz\u00ednpadi form\u00e1ban a Ritka l\u00e1togat\u00f3 forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9t. \u201eAzt akartam, hogy ez a film hagyom\u00e1nyosabb legyen szerkeszt\u00e9sben, akad\u00e9mikusabb a maga form\u00e1j\u00e1ban.\u201d M\u00e9gis, amivel a rendez\u0151 legink\u00e1bb foglalkozik, az ugyanaz marad, mint el\u0151bb. Wit, fiatal ipari tervez\u0151, akit apja s\u00falyos betegs\u00e9ge miatt hazah\u00edvnak. V\u00e1rosi szok\u00e1sai megfosztott\u00e1k \u0151t az \u00f6nelemz\u00e9s luxus\u00e1t\u00f3l. Egyre ink\u00e1bb beadja derek\u00e1t azoknak a nyom\u00e1soknak, amelyek k\u00f6r\u00fclveszik csal\u00e1dtagjait, egyre ink\u00e1bb csal\u00f3d\u00e1st \u00e9rez, azt, hogy nem tud menek\u00fclni lelki \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t\u0151l. A tudom\u00e1nyos szocializmus ifj\u00fa h\u0151se len\u00e9zi isz\u00e1kos apj\u00e1t, nagyn\u00e9nj\u00e9t, bolondos h\u00fag\u00e1t, \u00e9s elveti azt az \u00f6tletet, hogy csatlakozzon a kis csal\u00e1di \u00fczlethez. Lassan azonban mark\u00e1ba szor\u00edtja \u0151t az omladoz\u00f3 h\u00e1z atmoszf\u00e9r\u00e1ja \u00e9s a borzongat\u00f3 eml\u00e9kek. T\u00e1vozik, majd egy vonat ablak\u00e1ban l\u00e1tjuk, \u00e9s hirtelen \u00e9szrevessz\u00fck, hogy r\u00e1ngat\u00f3dzik a bal szeme. Hirtelen tudja, \u00e9s mi is tudjuk, hogy ez a jel arra a betegs\u00e9gre utal, amelyben apja is szenvedett. Kezdetben f\u00e9lelemt\u0151l \u00e9s d\u00fcht\u0151l ny\u00fcsz\u00edt, de azut\u00e1n nevet, \u00e9s \u00f6nmag\u00e1val megb\u00e9k\u00e9lten fordul el, a film sor\u00e1n most el\u0151sz\u00f6r fogadja el sors\u00e1t. T\u00e1n esz\u00e9be jutottak apja szavai: \u201eMindenki sz\u00e1m\u00e1ra van egy m\u00e9rce. Az ember nem l\u00e9phet t\u00fal \u00f6nmag\u00e1n.\u201d<\/p>\n

A Ritka l\u00e1togat\u00f3 hat\u00e1rozott fejl\u0151d\u00e9st mutat Zanussi technikai k\u00e9pzeletgazdags\u00e1ga szempontj\u00e1b\u00f3l. Gazdas\u00e1gosan v\u00e1ltogatja az objekt\u00edv gy\u00fajt\u00f3t\u00e1vols\u00e1g\u00e1t, \u00e9rtelmesen haszn\u00e1lja fel a lehet\u0151s\u00e9get, gondosan ir\u00e1ny\u00edtja a megvil\u00e1g\u00edt\u00e1st, hogy megragadja az \u00f6reg h\u00e1z nyomaszt\u00f3 egykedv\u0171s\u00e9g\u00e9t. Az \u0151szi nap csak alig jut be az ablakokon, a p\u00f3kh\u00e1l\u00f3kat \u00e9s a r\u00e9gi csal\u00e1di f\u00e9nyk\u00e9peket alig-alig mutatja meg, \u00f3r\u00e1k \u00fctnek minden szob\u00e1ban, az apa csoszogva jelenik meg az ajt\u00f3ban, hatalmas teste mint egy fenyeget\u0151 sziluett, amelyet h\u00e1tulr\u00f3l valami rejtett f\u00e9ny vil\u00e1g\u00edt meg.<\/p>\n

A fal m\u00f6g\u00f6ttben, amelyet Zanussi a lengyel telev\u00edzi\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtett, \u2013 r\u00e1 jellemz\u0151 m\u00f3don \u2013 \u00e9pp\u00fagy megtal\u00e1ljuk k\u00e9t nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egy\u00e9nis\u00e9g \u00e9rintkez\u00e9s\u00e9t, \u00e9s azt az erk\u00f6lcsi kih\u00edv\u00e1st, amelyet egym\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra jelentenek.<\/p>\n

Egy kutat\u00f3 tud\u00f3st r\u00e1veszik felettesei, hogy besz\u00e9lgessen el egy fiatal neurotikus asszonnyal, aki \u00e1ll\u00e1st k\u00edv\u00e1n v\u00e1llalni a sz\u00f3ban forg\u00f3 biok\u00e9miai int\u00e9zetben. V\u00e9letlen\u00fcl mindketten ugyanabban a h\u00e1zban laknak, \u00e9s fokozatosan \u2013 a f\u00e9rfi r\u00e9sz\u00e9r\u0151l csak neh\u00e9zkesen \u00e9s er\u0151szakoltan, a n\u0151 r\u00e9sz\u00e9r\u0151l pedig moh\u00f3n \u2013 fellobban k\u00f6z\u00f6tt\u00fck lassan a kapcsolat t\u00fcze. Tea \u00e9s konyak mellett besz\u00e9lgetnek, esetlen, g\u00f6rcs\u00f6s m\u00f3don. Felfedezik, hogy mindketten \u00e9rdekl\u0151dnek a klasszikus zene ir\u00e1nt, de m\u00e9gis a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s bizalmatlans\u00e1g a v\u00e9gs\u0151 kicseng\u00e9s, amikor elv\u00e1lnak. M\u00e1snap reggel, amikor a f\u00e9rfi lust\u00e1lkodva borotv\u00e1lkozik \u00e9s reggelij\u00e9t issza, \u00e9rtes\u00fcl arr\u00f3l, hogy a n\u0151 \u00f6ngyilkoss\u00e1got k\u00eds\u00e9relt meg. Siet annak lak\u00e1s\u00e1ba, \u00e9s egy olyan jelenet folyik le ott az \u00e1gy mellett, amelyet Zanussi ragyog\u00f3 \u00e1rnyalts\u00e1ggal rendezett meg, \u00e9s amelyet a sz\u00edn\u00e9szek pomp\u00e1san j\u00e1tszottak el. Megt\u00f6rt\u00e9nik a szerepek cser\u00e9je: most a f\u00e9rfi az, aki szeretn\u00e9 a bar\u00e1ts\u00e1got, \u00e9s a n\u0151b\u0151l sug\u00e1rzik a nyugodt \u00e9s teljesen v\u00e1ratlan biztons\u00e1g.<\/p>\n

Zanussi sz\u00e1m\u00e1ra teh\u00e1t az \u00e9let legink\u00e1bb abb\u00f3l \u00e1ll, hogy a ember t\u00e1rsat keres, \u00e9s ez jelentkezik m\u00e9g az olyan vil\u00e1gias, detekt\u00edvt\u00f6rt\u00e9netekben is, mint A Catamount-gyilkoss\u00e1g, amely James Hadley Chase reg\u00e9ny\u00e9b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt, 1973-ban. A fiatal bankigazgat\u00f3 (Horst Buchholz) t\u00f6bbet t\u00f6r\u0151dik azzal, hogy mik\u00e9ppen ellen\u0151rizze cinkost\u00e1rs\u00e1t (Ann Wedgeworth) mint azzal, hogy megsz\u00f6kj\u00e9k a dolgoz\u00f3k 250.000 doll\u00e1rnyi fizet\u00e9s\u00e9vel. A filmet nem Zanussi megel\u00e9ged\u00e9s\u00e9re v\u00e1gt\u00e1k, sok benne a banalit\u00e1s \u00e9s gyeng\u00e9k a p\u00e1rbesz\u00e9dek. De vannak olyan pillanatai a m\u0171nek, amelyek megmutatj\u00e1k, hogy egy tehets\u00e9ges ember alkot\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. Ilyen pillanat az, amikor Buchholz pikniken vesz r\u00e9szt bar\u00e1tn\u0151j\u00e9vel, \u00e9s nyilv\u00e1nval\u00f3, elcs\u00e9pelt fr\u00e1zisokkal mondja neki, hogy mennyire meg\u00e9rdemli a n\u0151 a boldogs\u00e1got. Zanussi kamer\u00e1ja ekkor lefel\u00e9 fordul, \u00e9s megmutatja, hogy a n\u0151 keze zavar\u00e1ban mik\u00e9ppen morzsolgatja a fekete f\u00f6ldet.<\/p>\n

Az Illumin\u00e1ci\u00f3 c. film \u00fagy kezd\u0151dik, ahogy a Ritka l\u00e1togat\u00f3 befejez\u0151d\u00f6tt. Egy fiatalember tudat\u00e1ban van fizikai korl\u00e1tainak. \u00c9ppen felv\u00e9teli vizsg\u00e1t tesz, hogy beker\u00fclj\u00f6n a vars\u00f3i egyetemre medikusnak. Professzora azt mondja: \u201eB\u00f6lcsess\u00e9gre gondolataink megvil\u00e1gosod\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n tesz\u00fcnk szert.\u201d Ezzel defini\u00e1lja az illumin\u00e1ci\u00f3, a megvil\u00e1gosod\u00e1s Szent \u00c1goston-i koncepci\u00f3j\u00e1t. Zanussi azut\u00e1n t\u00f6m\u00f6ren bemutatja a fiatalember, Franciszek tov\u00e1bbi \u00e9let\u00fatj\u00e1t, mintegy t\u00edz \u00e9vet s\u0171r\u00edtve \u00f6ssze. Ez az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3d nem csup\u00e1n azt jelzi, hogy a rendez\u0151 mennyire egy\u00fctt \u00e9l alakjaival, hanem j\u00f3l l\u00e1ttatja m\u0171v\u00e9szi \u00e9retts\u00e9g\u00e9t is.<\/p>\n

Mint amikor egy orvos egy kardiogr\u00e1fiai leletet vizsg\u00e1l, Zanussi \u00fagy \u00f6sszpontos\u00edtja a figyelmet a cs\u00facsokra \u00e9s a v\u00f6lgyekre, amelyek ott vannak e fiatal h\u0151s fausti \u00e9lm\u00e9nyeiben. Ott van az egyetemi oktat\u00e1s izgalma \u00e9s az, hogy tal\u00e1lkozik egy \u00e9rett n\u0151vel. R\u00e9szt vesz egy hegyi exped\u00edci\u00f3ban, amikor k\u00f6zeli bar\u00e1tja meghal. Katonai kik\u00e9pz\u00e9sben r\u00e9szes\u00fcl, k\u00e9nyszer\u0171 esk\u00fcv\u0151 k\u00f6vetkezik, \u00e9s azut\u00e1n az a r\u00e9m\u00fclettel teli b\u0171v\u00f6let, ahogy els\u0151 gyermek\u00e9t v\u00e1rja. Nagy traum\u00e1t okoz sz\u00e1m\u00e1ra, amikor \u0151 az \u00fcgyeletes a k\u00f3rh\u00e1zban, \u00e9s r\u00e1j\u00f6n arra, hogy milyen k\u00f6nnyed\u00e9n k\u00f6vetnek el er\u0151szakot az emberi agyon, az emberi testen. Szak\u00edt feles\u00e9g\u00e9vel, de a h\u00e1zass\u00e1g hamarosan rendbe j\u00f6n, majd v\u00e9g\u00fcl sz\u00far\u00f3 f\u00e1jdalmat \u00e9rez a mellkas\u00e1ban, amely jelzi a k\u00f6zelg\u0151 sz\u00edvbetegs\u00e9get. Zanussi \u00fagy hagyja el szerepl\u0151j\u00e9t, amint az boldogan pihen csal\u00e1dj\u00e1val a t\u00f3parton \u2013 egy, a sok, f\u00fcrd\u0151ruh\u00e1s ember k\u00f6z\u00f6tt \u2013 \u2026 \u00e9s akiben m\u00e1r visszaford\u00edthatatlanul n\u00f6vekszik a hal\u00e1l…<\/p>\n

Esz\u00fcnkbe jutnak Franciszek bar\u00e1tn\u0151j\u00e9nek szavai: \u201eNem vagyunk mi olyan fontosak, mint amilyeneknek l\u00e1tszunk.\u201d<\/p>\n

Zanussi alakjai nem adj\u00e1k \u00e1t magukat az \u00f6nsajn\u00e1latnak, de v\u00e1gy\u00f3dnak egy kis sz\u00fcnetre, hogy felm\u00e9rhess\u00e9k halad\u00e1sukat, hogy k\u00e9rd\u00e9sess\u00e9 tehess\u00e9k az \u00e9rt\u00e9keket, amelyek szerint \u00e9lnek, \u00e9s megtal\u00e1lj\u00e1k magatart\u00e1sukhoz az erk\u00f6lcsi indokol\u00e1st.<\/p>\n

Zanussi a Negyed\u00e9vi m\u00e9rlegben is ezt a mot\u00edvumot j\u00e1rja k\u00f6r\u00fcl, az abszol\u00fat igazs\u00e1g keres\u00e9s\u00e9t. Ebben is a rendez\u0151 egyik kedvenc sz\u00edn\u00e9szn\u0151je a f\u0151szerepl\u0151, Maja Komorowska. A film ismer\u0151s t\u00e9m\u00e1n alapul: a feles\u00e9g, aki egy ideig f\u00e1jdalmasan elj\u00e1tszik az \u00f6nfelszabad\u00edt\u00e1s gondolat\u00e1val \u2013 ez az egyik mozzanat. A m\u00e1sik pedig egy szerelmi kapcsolat, amely k\u00edv\u00fcl esik szer\u00e9ny h\u00e1zi \u00e9s hivatali vil\u00e1g\u00e1n. Nagyszer\u0171 \u00e9rzelmi m\u00e9lys\u00e9gek vannak a filmben, de alakjai szokv\u00e1nyosak \u00e9s koncepci\u00f3jukat tekintve irodalmiak.<\/p>\n

Zanussi nem jellegzetes tagja sem a sz\u00f3rakoztat\u00f3 szakm\u00e1nak, sem pedig a maga gener\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak. Tart\u00f3zkod\u00f3, visszah\u00faz\u00f3d\u00f3, ped\u00e1nsan \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u0151 ember, aki rendk\u00edv\u00fcl vil\u00e1gosan besz\u00e9l filmjeir\u0151l.
\nM\u0171vei sohasem absztraktak vagy \u00e9rz\u00e9ketlenek. F\u0151bb alakjai sokkal t\u00f6bbet jelentenek milli\u00e1rdnyi sejt \u00f6sszess\u00e9g\u00e9n\u00e9l. Mindegyik\u00fck hordoz egy lelket, amely \u2013 mint a haldokl\u00f3 szerzetes eset\u00e9ben az Egy rendf\u0151n\u00f6k hal\u00e1la c\u00edm\u0171 film\u00acben \u2013 titokzatosan sz\u00f3l\u00edt meg minket, bar\u00e1ts\u00e1got \u00e9s v\u00e9delmet keresve.<\/p>\n

(Peter Cowie: Krzysztof Zanussi, In. Internat\u00edonal Film Guide.<\/em>
\nLondon: The Tantivy Press , 1976)<\/em><\/p>\n

A korszak jelent\u0151s egy\u00e9nis\u00e9gei<\/h1>\n

Buczkowski, Leonard (1900-1967)<\/h2>\n

Rendez\u0151. Sz\u00edn\u00e9szetet tanult Stanislaw Wysocki dr\u00e1ma st\u00fadi\u00f3j\u00e1ban \u00e9s Wiktor Bieganski filmint\u00e9zet\u00e9ben (1920-22). A h\u00faszas \u00e9vek elej\u00e9n n\u00e9h\u00e1ny filmben sz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt k\u00f6zre. 1928-ban mutatkozott be mint rendez\u0151. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n \u0151 k\u00e9sz\u00edtette el Lengyelorsz\u00e1gban az els\u0151 j\u00e1t\u00e9kfilmet \u00e9s az els\u0151 sz\u00ednes filmet. Jelent\u0151sebb filmjei: Megsz\u00e1llottak (1928), L. 23-as akna (1932) A h\u0171 foly\u00f3 (1936), Fl\u00f3ri\u00e1n (1938), Feh\u00e9r N\u00e9ger (1939), \u00c9nek a viharban (1946), Kincs (1948), Az els\u0151 start (1950), Mares pil\u00f3ta \u00fcgye (1955), A Sas tengeralattj\u00e1r\u00f3 (1958), Az elm\u00falt id\u0151 (1960), A bakfis (1963).<\/p>\n

Cybulski, Zbigniew (1927-1967)<\/h2>\n

Sz\u00edn\u00e9sz. H\u00e1rom \u00e9vig Krakk\u00f3ban kereskedelmi akad\u00e9mi\u00e1ra j\u00e1rt, majd \u00e1tiratkozott a sz\u00edniiskol\u00e1ba. 1953-ban Gdanskban l\u00e9pett sz\u00ednpadra. 1955-ben az egyetemi szatirikus Bim Bom Sz\u00ednh\u00e1z megalap\u00edt\u00f3ja, rendez\u0151je, sz\u00edn\u00e9sze. 1954-ben szerepelt el\u0151sz\u00f6r filmen. Modern fiatalembereket alak\u00edtott, Nyugaton gyakran nevezt\u00e9k a lengyel James Deannek. Kezdetben f\u0151k\u00e9nt szerelmes h\u0151sk\u00e9nt foglalkoztatt\u00e1k. A Hamu \u00e9s gy\u00e9m\u00e1nt utat t\u00e9vesztett Maciek di\u00e1kj\u00e1nak megszem\u00e9lyes\u00edt\u0151jek\u00e9nt figyelemre m\u00e9lt\u00f3 dr\u00e1mai alak\u00edt\u00e1st ny\u00fajtott. Jellem- \u00e9s l\u00e9lek\u00e1br\u00e1zol\u00f3 erej\u00e9t, k\u00f6nnyed, \u00e9letteljes j\u00e1t\u00e9kst\u00edlus\u00e1t Az \u00e9jszakai vonat szenved\u00e9lyes \u00e9s \u00f6nz\u0151, szerelmes Sztasekje is bizony\u00edtotta. Reperto\u00e1rja negat\u00edv figur\u00e1kkal, s\u0151t komikus szerepekkel is b\u0151v\u00fclt. Wroclavban vas\u00fati baleset \u00e1ldozata lett. Szem\u00e9ly\u00e9t id\u00e9zi Wajda Minden elad\u00f3 c. j\u00e1t\u00e9kfilmje \u00e9s a Zbyszek c. \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s. Ismertebb filmjei: Karrier (1954), A mi nemzed\u00e9k\u00fcnk (1955), H\u00e1rom start (1955), Az \u00e9jszaka v\u00e9ge (1957), Hamu \u00e9s gy\u00e9m\u00e1nt (1958), \u00c1rtatlan var\u00e1zsl\u00f3k (1959), Az \u00e9jszakai vonat (1959), Kit\u00fcntet\u00e9s (1959), Viszontl\u00e1t\u00e1sra, holnap! (1960, sz\u00edn\u00e9sz, t\u00e1rs\u00edr\u00f3), Elv\u00e1l\u00e1s (1961, francia), H\u00fasz\u00e9vesek szerelme (1962, francia-lengyel-jap\u00e1n-olasz-NSZK), \u00datban P\u00e1rizs fel\u00e9 (1963), A gyilkos \u00e9s a l\u00e1ny (1963), Egy olasz Vars\u00f3ban (1964), A megtal\u00e1lt saragossai k\u00e9zirat (1964), Szeretni (1964, sv\u00e9d), \u00c9s azt\u00e1n Mexik\u00f3! (1965), \u00dcnnep el\u0151tti est (1966), A gyilkos nyomot hagy! (1967), Jowita (1967), Zbyszek (1969).<\/p>\n

Falk, Feliks (1941-)<\/h2>\n

Forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3, rendez\u0151. Fest\u0151 szakon v\u00e9gzett a vars\u00f3i K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n, a filmm\u0171v\u00e9szeti f\u0151iskol\u00e1t 1974-ben fejezte be. F\u0151iskol\u00e1s filmjeivel d\u00edjakat nyert. Dr\u00e1m\u00e1it j\u00e1tszott\u00e1k sz\u00ednh\u00e1zakban \u00e9s a telev\u00edzi\u00f3ban. 1973-ban k\u00e9sz\u00edtette els\u0151 j\u00e1t\u00e9kfilmj\u00e9t. Jelent\u0151sebb filmjei: \u00c9letk\u00e9pek (1975), A ny\u00e1r k\u00f6zep\u00e9n (1976), A konferanszi\u00e9 (1977), Es\u00e9ly (1979), Volt egyszer a jazz (1981), Eszm\u00e9nyk\u00e9p (1984), Az \u00e9v h\u0151se (1985).<\/p>\n

Ford, Aleksander (1908-1980)<\/h2>\n

Rendez\u0151. M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netet tanult. 1928-ban k\u00e9sz\u00edtette els\u0151 dokumentumfilmj\u00e9t, 1930-ban pedig els\u0151 j\u00e1t\u00e9kfilmj\u00e9t. Alap\u00edt\u00f3 tagja a halad\u00f3 szellem\u0171 START kollekt\u00edv\u00e1nak. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n a Szovjetuni\u00f3ban k\u00e9sz\u00edtett katonai oktat\u00f3filmeket (1940-43). A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni lengyel filmgy\u00e1rt\u00e1s egyik \u00fajj\u00e1szervez\u0151je, a filmm\u0171v\u00e9szeti f\u0151iskola tan\u00e1ra, a Film Polski v\u00e1llalat els\u0151 igazgat\u00f3ja volt. 1969-ben emigr\u00e1lt, az NSZK-ban, D\u00e1ni\u00e1ban \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban dolgozott, Florid\u00e1ban hunyt el. Ford jelentette a folyamatoss\u00e1got a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni lengyel filmgy\u00e1rt\u00e1sban. A \u201elengyel iskola\u201d nagyjai mester\u00fcknek tekintett\u00e9k. Jelent\u0151sebb filmjei: Mascotte (1930), Az utca l\u00e9gi\u00f3ja (1932), \u00c9bred\u00e9s (1934), A Visztula emberei (1936), \u00c9g\u0151 v\u00e1ros (1948), Chopin ifj\u00fas\u00e1ga (1951), \u00d6ten a Barska utc\u00e1b\u00f3l (1953), A h\u00e9t nyolcadik napja (1958, NSZK-lengyel), Keresztesek (1960). A szabads\u00e1g els\u0151 napja (1964).<\/p>\n

Holland, Agnieszka (1948-)<\/h2>\n

Rendez\u0151, filmes tanulm\u00e1nyait a pr\u00e1gai filmm\u0171v\u00e9szeti f\u0151iskol\u00e1n v\u00e9gezte, 1971-ben kapott diplom\u00e1t. Filmes tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t rendez\u0151asszisztensk\u00e9nt kezdte, 1975-ben k\u00e9sz\u00edtette els\u0151 j\u00e1t\u00e9kfilmj\u00e9t. 1981 \u00f3ta k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n tart\u00f3zkodik. Jelent\u0151sebb rendez\u00e9sei: \u00c9letk\u00e9pek (1975), Vas\u00e1rnapi gyerekek (1976), Pr\u00f3bafelv\u00e9tel (1976), Valamit valami\u00e9rt (1977), Vid\u00e9ki sz\u00edn\u00e9szek (1978), Robban\u00e1svesz\u00e9ly (1980), Egy mag\u00e1nyos n\u0151 (1981), Meg\u00f6lni egy papot (1988, francia-angol), Eur\u00f3pa, Eur\u00f3pa (1990), Teljes napfogyatkoz\u00e1s (1995). Forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3: \u00c9rz\u00e9stelen\u00edt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl (1978), Felesleges f\u00e9rfi (1981), Danton (1982), H\u00e1rom sz\u00edn: k\u00e9k (1993).<\/p>\n

Jakubowska, Wanda (1907-1998)<\/h2>\n

Rendez\u0151. A START (M\u0171v\u00e9szfilmek Bar\u00e1tainak T\u00e1rsas\u00e1ga) alap\u00edt\u00f3 tagja (1930), ott k\u00e9sz\u00edtette els\u0151 dokumentumfilmj\u00e9t. A Filmszerz\u0151k Sz\u00f6vetkezet\u00e9nek (SAF) alap\u00edt\u00f3ja \u00e9s vezet\u0151s\u00e9gi tagja (1935). A Nyemann\u00e1l c. filmj\u00e9nek forgat\u00e1s\u00e1t a h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se szak\u00edtotta f\u00e9lbe. A h\u00e1bor\u00fa alatt az auschwitzi koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bor foglya volt. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n r\u00e9szt vett a lengyel filmgy\u00e1rt\u00e1s \u00fajj\u00e1szervez\u00e9s\u00e9ben, a st\u00fadi\u00f3rendszer kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Nemzetk\u00f6zi b\u00e9ked\u00edjas (1952). Jelent\u0151sebb j\u00e1t\u00e9kfilmjei: Az utols\u00f3 \u00e1llom\u00e1s (1947), A gy\u0151zelem katon\u00e1ja (1953), Atlanti t\u00f6rt\u00e9net (1954), Ki\u00e1br\u00e1ndul\u00e1s (1959), M\u00e9reg (1960), A mi vil\u00e1gunk v\u00e9ge (1963), Forr\u00f3 vonal (1965), Feh\u00e9r mazur (1978).<\/p>\n

Kawalerowicz, Jerzy (1922-2007)<\/h2>\n

Rendez\u0151. Tanulm\u00e1nyait a krakk\u00f3i K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n v\u00e9gezte, 1948-ban szerzett diplom\u00e1t. K\u00f6zben filmes el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 kurzust v\u00e9gzett. 1946-50 k\u00f6z\u00f6tt rendez\u0151asszisztens, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 rendez\u0151k\u00e9nt 1951-ben jelentkezett. A Lengyel Filmm\u0171v\u00e9sz Sz\u00f6vets\u00e9g els\u0151 eln\u00f6ke (1966- 1978), majd tiszteletbeli eln\u00f6ke, a filmm\u0171v\u00e9szeti f\u0151iskola tan\u00e1ra. Jelent\u0151sebb filmjei: Hal\u00e1lt\u00e1nc \u2013 A nagy h\u00e1bor\u00fa igazi v\u00e9ge (1957), Az \u00e9jszakai vonat (1959), M\u00e1ter Johanna (1961), A f\u00e1ra\u00f3 (1965), J\u00e1t\u00e9k (1969), Az eln\u00f6k hal\u00e1la (1977), Tal\u00e1lkoz\u00e1s az Atlanti-\u00f3ce\u00e1non (1980), A fogad\u00f3 (1982).<\/p>\n

Kie\u015blowski, Krzysztof (1941-1996)<\/h2>\n

Rendez\u0151, forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3. Rendez\u0151i tanulm\u00e1nyit \u0141\u00f3dzban folytatta, majd a vars\u00f3i Dokumentumfilm St\u00fadi\u00f3ban dokumentumfilmeket k\u00e9sz\u00edtett (1964-80). 1976-t\u00f3l rendez j\u00e1t\u00e9kfilmeket. 1979-es Az amat\u0151r c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben a mozg\u00f3k\u00e9p erej\u00e9r\u0151l vall az alkot\u00f3 szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l. Fontosabb filmjei: Az amat\u0151r (1979), T\u00edzparancsolat (1988-89, t\u00edzr\u00e9szes t\u00e9v\u00e9sorozat), R\u00f6vidfilm a gyilkol\u00e1sr\u00f3l (1987), R\u00f6vidfilm a szerelemr\u0151l (1988), Veronika kett\u0151s \u00e9lete (1991), H\u00e1rom sz\u00edn: k\u00e9k (1993), H\u00e1rom sz\u00edn: feh\u00e9r (1993), H\u00e1rom sz\u00edn: piros (1994).<\/p>\n

Munk, Andrzej (1921-1961)<\/h2>\n

Rendez\u0151, forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3. \u00c9p\u00edt\u00e9szetet, majd jogot tanult, v\u00e9g\u00fcl a filmm\u0171v\u00e9szeti f\u0151iskol\u00e1n szerzett operat\u0151ri \u00e9s rendez\u0151i diplom\u00e1t (1950). Koll\u00e9g\u00e1i f\u0151iskol\u00e1s filmjeit fotograf\u00e1lta. A vars\u00f3i Dokumentum Filmgy\u00e1rban dolgozott (1950-55) el\u0151sz\u00f6r a h\u00edrad\u00f3 operat\u0151rek\u00e9nt, majd rendez\u0151k\u00e9nt. 1955-ben rendezte els\u0151 j\u00e1t\u00e9kfilmj\u00e9t. 1957 \u00e9s 1961 k\u00f6z\u00f6tt a f\u0151iskola tan\u00e1ra volt. 1961-ben baleset \u00e1ldozata lett. Jelent\u0151sebb filmjei: K\u00e9k kereszt (1955), Ember a v\u00e1g\u00e1nyon (1956), Eroica (1957), Kancsal szerencse (1959), Egy n\u0151 a haj\u00f3n (1963), a rendez\u0151 hal\u00e1la miatt Witold Lesiewicz fejezte be).<\/p>\n

Olbrychski, Daniel (1945-)<\/h2>\n

Sz\u00edn\u00e9sz. Cybulski tragikus hal\u00e1la ut\u00e1n ker\u00fclt az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba; igyekezett bet\u00f6lteni az \u0171rt, amelyet a n\u00e9pszer\u0171 szt\u00e1r hagyott maga ut\u00e1n. Kitart\u00f3 munk\u00e1val \u00e9s tehets\u00e9g\u00e9vel a lengyel film egyik meghat\u00e1roz\u00f3 sz\u00edn\u00e9szegy\u00e9nis\u00e9g\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. A sz\u00fcks\u00e9g\u00e1llapot bevezet\u00e9se ut\u00e1n P\u00e1rizsban j\u00e1tszott sz\u00ednh\u00e1zban, \u00e9s sz\u00e1mos filmszerepet b\u00edztak r\u00e1 francia, olasz, n\u00e9met filmekben. Szerepelt Jancs\u00f3 Mikl\u00f3s filmj\u00e9ben is. Jelent\u0151sebb filmjei: L\u00e9gi\u00f3 (1965), Minden elad\u00f3 (1968), L\u00e9gyfog\u00f3 (1968), K\u00f6zj\u00e1t\u00e9k (1969), Ny\u00edrfaliget (1970), \u00c9gi b\u00e1r\u00e1ny (1970), T\u00e1jk\u00e9p csata ut\u00e1n (1970), A pacifista (1971), Ritka l\u00e1togat\u00f3 (1971), Menyegz\u0151 (1972), \u00d6z\u00f6nv\u00edz (1974), Roma Rivuole Caesar (1974), Az \u00edg\u00e9ret f\u00f6ldje (1975), A wilk\u00f3i kisasszonyok (1978), A b\u00e1dogdob (1979, NSZK-fr.), A lovag (1978}, A l\u00e9t elviselhetetlen k\u00f6nny\u0171s\u00e9ge (1987, USA), Pan Tadeusz (1999).<\/p>\n

Piwowski, Marek (1935-)<\/h2>\n

Rendez\u0151, sz\u00edn\u00e9sz. \u00dajs\u00e1g\u00edr\u00f3k\u00e9nt dolgozott, majd 1968-ban rendez\u0151i diplom\u00e1t szerzett. F\u0151iskolai et\u0171djeivel d\u00edjakat nyert. Els\u0151 dokumentumfilmj\u00e9t 1967-ben k\u00e9sz\u00edtette, els\u0151 j\u00e1t\u00e9kfilmj\u00e9t pedig 1970-ben. Rendezett telev\u00edzi\u00f3s darabokat, sz\u00e1mos filmben sz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt k\u00f6zre. Jelent\u0151sebb filmjei: Haj\u00f3kir\u00e1ndul\u00e1s (1970), Bocs\u00e1nat, itt vernek? (1976).<\/p>\n

Polanski, Roman (1935, P\u00e1rizs-)<\/h2>\n

Sz\u00edn\u00e9sz, rendez\u0151, forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3. Filmm\u0171v\u00e9szeti tanulm\u00e1nyit 1957-ben fejezte be \u0141\u00f3dzban, 1959-ben diplom\u00e1zott. F\u0151iskolai et\u0171djei\u00e9rt, vizsgafilmjei\u00e9rt sz\u00e1mos d\u00edjat kapott. 1956-t\u00f3l kezdve seg\u00e9drendez\u0151, rendez\u0151asszisztens. Els\u0151 j\u00e1t\u00e9kfilmj\u00e9t 1962-ben k\u00e9sz\u00edtette. 1963-ban emigr\u00e1lt, 1979-ben francia \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1got vett fel, az\u00f3ta Franciaorsz\u00e1gban, Angli\u00e1ban, az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban k\u00e9sz\u00edt filmeket, sz\u00ednh\u00e1zakban is rendez. Jelent\u0151sebb filmjei: K\u00e9s a v\u00edzben (1961), Ragadoz\u00f3madarak (1962), A vil\u00e1g legszebb sz\u00e9lh\u00e1moss\u00e1gai (1964), Iszonyat (1965), Zs\u00e1kutca (1966), V\u00e1mp\u00edrok b\u00e1lja (1967), Rosemary gyermeke (1968), Macbeth (1971), K\u00ednai negyed (1974), A \u00acb\u00e9rl\u0151 (1976), Egy tiszta n\u0151 (1979), Kal\u00f3zok (1981), \u0150r\u00fclet (1988), Keser\u0171 m\u00e9z (1992), A hal\u00e1l \u00e9s a l\u00e1nyka (1994), A zongorista (2002).<\/p>\n

Scibor-Rylski, Aleksander (1928-1983)<\/h2>\n

\u00cdr\u00f3, forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3, rendez\u0151. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n a f\u00f6ldalatti ellen\u00e1ll\u00e1si mozgalom katon\u00e1ja volt, r\u00e9szt vett a vars\u00f3i felkel\u00e9sben. Lengyel szakon v\u00e9gzett. 1946-ban jelent meg els\u0151 versesk\u00f6tete. 1950-ben a Sz\u00e9n c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9\u00e9rt \u00c1llami D\u00edjat kapott. T\u00f6bb mint h\u00fasz k\u00f6tetet publik\u00e1lt. 1951-t\u0151l foglalkozott forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00e1ssal. 1963-ban rendezte els\u0151 j\u00e1\u00act\u00e9kfilmj\u00e9t. A Pryzmar Filmst\u00fadi\u00f3 vezet\u0151je volt (1972-78). Ismertebb rendez\u00e9sei: Egy h\u00e1zass\u00e1g h\u00e9tk\u00f6znapjai (1963), K\u00e9s\u0151 d\u00e9lut\u00e1n (1964), \u00c9s azt\u00e1n Mexik\u00f3! (1965), A gyilkos nyomot hagy (1967), Farkas-visszhang (1967) Szomsz\u00e9dok (1969). Forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3: A l\u00e9gi\u00f3 (1965), M\u00e1rv\u00e1nyember (1976), Vasember (1981).<\/p>\n

Skolimowski, Jerzy (1938-)<\/h2>\n

Forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3, sz\u00edn\u00e9sz, rendez\u0151. N\u00e9prajz szakon v\u00e9gzett 1959-ben, majd a lengyel filmm\u0171v\u00e9szeti f\u0151iskol\u00e1n 1963-ban szerzett diplom\u00e1t. 1960 \u00f3ta \u00edr forgat\u00f3k\u00f6nyveket, els\u0151 j\u00e1t\u00e9kfilmj\u00e9t 1964-ben k\u00e9sz\u00edtette. 1970 \u00f3ta k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n tart\u00f3zkodik, filmekben is szerepel. Jelent\u0151sebb filmjei: Walkower (1965), Soromp\u00f3 (1966), Fel a kezekkel! (1967). Forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3: \u00c1rtatlan var\u00e1zsl\u00f3k (1960), K\u00e9s a v\u00edzben (1961).<\/p>\n

Wajda, Andrzej (1926-2016)<\/h2>\n

Rendez\u0151. Krakk\u00f3ban fest\u00e9szetet tanult, majd a \u0142\u00f3dzi filmm\u0171v\u00e9szeti f\u0151iskol\u00e1n 1952-ben szerzett diplom\u00e1t. 1955-ben k\u00e9sz\u00edtette els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 filmj\u00e9t, a korszakos jelent\u0151s\u00e9g\u0171 A mi nemzed\u00e9k\u00fcnket. A Csatorna \u00e9s a Hamu \u00e9s gy\u00e9m\u00e1nt c\u00edm\u0171 filmekkel egy\u00fctt tril\u00f3gi\u00e1v\u00e1 \u00f6ssze\u00e1ll\u00f3 h\u00e1rom film nemzetk\u00f6zi elismer\u00e9st hozott sz\u00e1m\u00e1ra. Saj\u00e1tos st\u00edlusa jelk\u00e9pekben, nagy erej\u0171, szeml\u00e9letes k\u00e9pi megold\u00e1sokban gazdag. Gyakran dolgoz fel irodalmi remekm\u0171veket (L\u00e9gi\u00f3, Ny\u00edrfaliget, Menyegz\u0151, Az \u00edg\u00e9ret f\u00f6ldje), rendszeresen rendez sz\u00ednh\u00e1zban is. Jelent\u0151sebb filmjei: A mi nemzed\u00e9k\u00fcnk (1955), Csatorna (1957), Hamu \u00e9s gy\u00e9m\u00e1nt (1958), Lotna (1959), A l\u00e9gi\u00f3 (1965), Minden elad\u00f3 (1968), T\u00e1jk\u00e9p csata ut\u00e1n (1970), Ny\u00edrfaliget (1971), Menyegz\u0151 (1972), Az \u00edg\u00e9ret f\u00f6ldje (1974), M\u00e1rv\u00e1nyember (1976), A wilk\u00f3i kisasszonyok (1978, francia-lengyel), Vasember (1981), Danton (francia-lengyel, 1982), \u00d6rd\u00f6g\u00f6k (francia, 1988).<\/p>\n

Zanussi, Krzysztof (1939-)<\/h2>\n

Rendez\u0151. Vars\u00f3ban fizikusnak tanult (1955-59), majd a krakk\u00f3i Jagell\u00f3 Egyetemen filoz\u00f3fi\u00e1t hallgatott (1959-62). Akt\u00edv amat\u0151rfilmes volt. A filmm\u0171v\u00e9szeti f\u0151iskol\u00e1t 1966-ban fejezte be, diplomafilmje sz\u00e1mos d\u00edjat kapott. Els\u0151 j\u00e1t\u00e9kfilmj\u00e9t 1967\u00ac-ben k\u00e9sz\u00edtette. 1980-t\u00f3l a \u201eTOR\u201d Filmst\u00fadi\u00f3 m\u0171v\u00e9szet vezet\u0151je. 1974-1983 k\u00f6z\u00f6tt a Lengyel Filmm\u0171v\u00e9sz Sz\u00f6vets\u00e9g eln\u00f6khelyettese. Sz\u00ednh\u00e1zban is rendezett. Sz\u00e1mos filmet k\u00e9sz\u00edtett k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n. Jelent\u0151sebb filmjei: Ritka l\u00e1togat\u00f3 (1971), Illumin\u00e1ci\u00f3 (1973), V\u00e9d\u0151sz\u00ednek (1976), Spir\u00e1l (1978), Constans (1980), Nyugodt nap \u00e9ve (1984, lengyel-NSZK-USA).<\/p>\n

Aj\u00e1nlott irodalom<\/h1>\n
    \n
  • Bik\u00e1csy Gergely: Andrzej Wajda. Budapest: Gondolat, 1975<\/li>\n
  • Gawrak, Zbigniew: Lengyel j\u00e1t\u00e9kfilmgy\u00e1rt\u00e1s (1945-60), In. Filmkult\u00fara 17, 1963<\/li>\n
  • Heged\u0171s Zolt\u00e1n: Vektoranal\u00edzis – Krzysztof Zanussi filmjei, In. Filmvil\u00e1g 1983\/10<\/li>\n
  • Kelecs\u00e9nyi L\u00e1szl\u00f3: Zbigniew Cybulski (Filmbar\u00e1tok Kisk\u00f6nyvt\u00e1ra)<\/li>\n
  • Kov\u00e1cs Istv\u00e1n: Lengyel legend\u00e1k, In. Filmvil\u00e1g, 1989\/9<\/li>\n
  • Kov\u00e1cs Istv\u00e1n: Az \u0151 nemzed\u00e9k\u00fck, In. Filmvil\u00e1g, 1986\/9<\/li>\n
  • Nemesk\u00fcrty Istv\u00e1n: A filmm\u0171v\u00e9szet \u00fatjai, Budapest: Magvet\u0151, 1986<\/li>\n
  • Scibor-Rylsk, Aleksander: M\u00e1rv\u00e1nyember. Budapest: Magvet\u0151, 1987<\/li>\n
  • Scibor-Rylski, Aleksander: Vasember. Magyar Filmint\u00e9zet, 1989<\/li>\n
  • Gregor, Ulrich\u2014Patalas, Enno: A film vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 1966<\/li>\n
  • Gy\u00fcrey Vera\u2014Honffy P\u00e1l: Mozg\u00f3f\u00e9nyk\u00e9p, Tank\u00f6nyvkiad\u00f3, 1989<\/li>\n
  • Plazewski, Jerzy: \u00daj korszak k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n a lengyel film, In. Filmkult\u00fara, 1962<\/li>\n
  • P\u00f6r\u00f6s G\u00e9za: Illumin\u00e1ci\u00f3k. Krzysztof Kanussi filmjeir\u0151l. Tatab\u00e1nya: J\u00f3zaef Attila Megyei K\u00f6nyvt\u00e1r \u2013 \u00daj forr\u00e1s, 1991<\/li>\n
  • Toeplitz, Jerzy: \u00c9szrev\u00e9telek a lengyel filmr\u0151l, In. Filmkult\u00fara, 1960\/4<\/li>\n
  • Veress J\u00f3zsef: 200 film. Budapest: Magvet\u0151, 1969<\/li>\n
  • Walasek,M.: A lengyel dokumentumfilmr\u0151l, In. Filmkult\u00fara, 1962\/11<\/li>\n
  • Michalek, Boleslaw: Az erk\u00f6lcsi nyugtalans\u00e1g mozija, In. Filmvil\u00e1g, 1980\/4<\/li>\n
  • Wajda, Andrzej: Sorsom a mozi (R\u00e9szletek Wajda visszaeml\u00e9kez\u00e9seib\u0151l), In. Filmvil\u00e1g, 1988\/5-6-7)<\/li>\n
  • Wajda, Andrzej: Visszaforgat\u00e1s. Kelenf\u00f6ld Kiad\u00f3, 1990<\/li>\n<\/ul>\n

    A FILMVIL\u00c1G \u00edr\u00e1sai n\u00e9h\u00e1ny lengyel filmr\u0151l:<\/h2>\n
      \n
    • Csatorna (1984\/18),<\/li>\n
    • A karmester (1984\/3),<\/li>\n
    • \u00c1ria egy atl\u00e9t\u00e1\u00e9rt (1983\/4),<\/li>\n
    • \u00c9rz\u00e9stelen\u00edt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl (1980\/1),<\/li>\n
    • Hideglel\u00e9s (1986\/2),<\/li>\n
    • Obi-oba (1989\/4),<\/li>\n
    • Szekercel\u00e1rma (1987\/2),<\/li>\n
    • Nincs v\u00e9ge (1988\/ 11),<\/li>\n
    • Vasember (1988\/12).<\/li>\n<\/ul>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

      Csak a \u201elengyel iskola\u201d kialakul\u00e1sa nyit meg jelent\u0151s fejl\u0151d\u00e9si t\u00e1vlatot a lengyel filmm\u0171v\u00e9szet el\u0151tt. K\u00f6zelebbr\u0151l kell teh\u00e1t jellemezn\u00fcnk az iskola kialakul\u00e1s\u00e1t, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert Munk tov\u00e1bbi m\u0171v\u00e9szi p\u00e1ly\u00e1ja szoros kapcsolatban \u00e1ll vele.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1581,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_jetpack_memberships_contains_paid_content":false,"footnotes":""},"categories":[12],"tags":[284,87,72,93,286,285,283,282,281],"class_list":["post-93","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-fejezetek-a-filmtoertenetbol","tag-cybulski","tag-dokumentumfilm","tag-filmtortenet","tag-francia","tag-lengyel-film","tag-lengyel-iskola","tag-munk","tag-roman-polanski","tag-wajda"],"yoast_head":"\n13. A lengyel film - MAFSZ<\/title>\n<meta name=\"description\" content=\"Csak a \u201elengyel iskola\u201d kialakul\u00e1sa nyit meg jelent\u0151s fejl\u0151d\u00e9si t\u00e1vlatot a lengyel filmm\u0171v\u00e9szet el\u0151tt.\" \/>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"13. A lengyel film - MAFSZ\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Csak a \u201elengyel iskola\u201d kialakul\u00e1sa nyit meg jelent\u0151s fejl\u0151d\u00e9si t\u00e1vlatot a lengyel filmm\u0171v\u00e9szet el\u0151tt.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"MAFSZ\" \/>\n<meta property=\"article:publisher\" content=\"https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2014-06-06T14:07:47+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2020-02-04T13:29:10+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/wajda.jpg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"624\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"351\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/jpeg\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"\u00c1d\u00e1m\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"\u00c1d\u00e1m\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"74 perc\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/\"},\"author\":{\"name\":\"\u00c1d\u00e1m\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6\"},\"headline\":\"13. A lengyel film\",\"datePublished\":\"2014-06-06T14:07:47+00:00\",\"dateModified\":\"2020-02-04T13:29:10+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/\"},\"wordCount\":14839,\"commentCount\":0,\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/wajda.jpg\",\"keywords\":[\"Cybulski\",\"dokumentumfilm\",\"filmt\u00f6rt\u00e9net\",\"francia\",\"lengyel film\",\"lengyel iskola\",\"Munk\",\"Roman Polanski\",\"Wajda\"],\"articleSection\":[\"Fejezetek a filmt\u00f6rt\u00e9netb\u0151l\"],\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"CommentAction\",\"name\":\"Comment\",\"target\":[\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/#respond\"]}]},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/\",\"name\":\"13. A lengyel film - MAFSZ\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/wajda.jpg\",\"datePublished\":\"2014-06-06T14:07:47+00:00\",\"dateModified\":\"2020-02-04T13:29:10+00:00\",\"description\":\"Csak a \u201elengyel iskola\u201d kialakul\u00e1sa nyit meg jelent\u0151s fejl\u0151d\u00e9si t\u00e1vlatot a lengyel filmm\u0171v\u00e9szet el\u0151tt.\",\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/wajda.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/wajda.jpg\",\"width\":624,\"height\":351,\"caption\":\"54. Andrzej Wajda\"},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"13. A lengyel film\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/\",\"name\":\"MAFSZ - Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Vide\u00f3 Sz\u00f6vets\u00e9g\",\"description\":\"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g\",\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization\"},\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Organization\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization\",\"name\":\"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/\",\"logo\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg\",\"width\":724,\"height\":705,\"caption\":\"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/\"},\"sameAs\":[\"https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/\",\"https:\/\/www.instagram.com\/mafsz31\",\"https:\/\/www.youtube.com\/channel\/UC0VaPk-iRomi0S1rTqAlFZg\"]},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6\",\"name\":\"\u00c1d\u00e1m\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g\",\"caption\":\"\u00c1d\u00e1m\"}}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"13. A lengyel film - MAFSZ","description":"Csak a \u201elengyel iskola\u201d kialakul\u00e1sa nyit meg jelent\u0151s fejl\u0151d\u00e9si t\u00e1vlatot a lengyel filmm\u0171v\u00e9szet el\u0151tt.","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"13. A lengyel film - MAFSZ","og_description":"Csak a \u201elengyel iskola\u201d kialakul\u00e1sa nyit meg jelent\u0151s fejl\u0151d\u00e9si t\u00e1vlatot a lengyel filmm\u0171v\u00e9szet el\u0151tt.","og_url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/","og_site_name":"MAFSZ","article_publisher":"https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/","article_published_time":"2014-06-06T14:07:47+00:00","article_modified_time":"2020-02-04T13:29:10+00:00","og_image":[{"width":624,"height":351,"url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/wajda.jpg","type":"image\/jpeg"}],"author":"\u00c1d\u00e1m","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"\u00c1d\u00e1m","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"74 perc"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/"},"author":{"name":"\u00c1d\u00e1m","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6"},"headline":"13. A lengyel film","datePublished":"2014-06-06T14:07:47+00:00","dateModified":"2020-02-04T13:29:10+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/"},"wordCount":14839,"commentCount":0,"publisher":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization"},"image":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/wajda.jpg","keywords":["Cybulski","dokumentumfilm","filmt\u00f6rt\u00e9net","francia","lengyel film","lengyel iskola","Munk","Roman Polanski","Wajda"],"articleSection":["Fejezetek a filmt\u00f6rt\u00e9netb\u0151l"],"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"CommentAction","name":"Comment","target":["https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/#respond"]}]},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/","name":"13. A lengyel film - MAFSZ","isPartOf":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/wajda.jpg","datePublished":"2014-06-06T14:07:47+00:00","dateModified":"2020-02-04T13:29:10+00:00","description":"Csak a \u201elengyel iskola\u201d kialakul\u00e1sa nyit meg jelent\u0151s fejl\u0151d\u00e9si t\u00e1vlatot a lengyel filmm\u0171v\u00e9szet el\u0151tt.","breadcrumb":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/#primaryimage","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/wajda.jpg","contentUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/wajda.jpg","width":624,"height":351,"caption":"54. Andrzej Wajda"},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/06\/13-a-lengyel-film\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/www.mafsz.hu\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"13. A lengyel film"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/","name":"MAFSZ - Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Vide\u00f3 Sz\u00f6vets\u00e9g","description":"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g","publisher":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization"},"potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/www.mafsz.hu\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Organization","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization","name":"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/","logo":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg","contentUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg","width":724,"height":705,"caption":"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g"},"image":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/"},"sameAs":["https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/","https:\/\/www.instagram.com\/mafsz31","https:\/\/www.youtube.com\/channel\/UC0VaPk-iRomi0S1rTqAlFZg"]},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6","name":"\u00c1d\u00e1m","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/image\/","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g","caption":"\u00c1d\u00e1m"}}]}},"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/wajda.jpg","jetpack_sharing_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/93","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=93"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/93\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1583,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/93\/revisions\/1583"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1581"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=93"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=93"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=93"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}