\nSzorosabb \u00e9rtelemben v\u00e9ve: az, ami az \u00faj hull\u00e1mban a legeredetibb \u00e9s a legjellegzetesebb, gyakorlatilag a fiatal kritikusok t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ra korl\u00e1toz\u00f3dik, s n\u00e9h\u00e1ny olyan m\u0171v\u00e9szre, mint Hanoun \u00e9s Pollet.<\/p>\n
![\"56.](\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/truffaut-1024x716.jpg\")
H\u00e1rom l\u00e9nyeges jellemvon\u00e1s<\/h3>\n
\u00cdme azok a k\u00f6z\u00f6s von\u00e1sok, amelyek felsz\u00ednre hozhat\u00f3k e kis rendez\u0151csoportot illet\u0151en:<\/p>\n
- \n
- Nincs semmi mondanival\u00f3juk; semmit nem akarnak \u201ekinyilatkoztatni\u201d kort\u00e1rsaik sz\u00e1m\u00e1ra. Filmjeikben nem foglalnak \u00e1ll\u00e1st, vil\u00e1guk konvencion\u00e1lis, absztrakt \u00e9s id\u0151tlen (fotoriporterek, nagy \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k, sz\u00e9p n\u0151k, gazdagok \u00e9s munkaker\u00fcl\u0151k, amerikai kocsik, luxuslak\u00e1sok, kast\u00e9lyok, stb.).
\nTart\u00f3zkodnak mindenf\u00e9le t\u00e1rsadalmi vagy politikai k\u00e9rd\u00e9sfeltev\u00e9st\u0151l; \u201e\u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1suk\u201d nem jut t\u00fal egy-egy \u2013 t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 cinikus \u2013 megjegyz\u00e9sen az alg\u00e9riai h\u00e1bor\u00far\u00f3l.
\nIlyen \u00e9rtelemben filmjeik nem \u00fctnek el alapvet\u0151en a francia filmgy\u00e1rt\u00e1s egy\u00e9b term\u00e9keit\u0151l, a legt\u00f6bbj\u00fck \u2013 el\u0151bb vagy ut\u00f3bb \u2013 \u201ebe\u00e1ll majd a sorba\u201d, ha ugyan m\u00e1r be nem \u00e1llt; filmm\u0171v\u00e9szet\u00fck \u2013 ak\u00e1rcsak a hagyom\u00e1nyos francia filmgy\u00e1rt\u00e1s \u2013 gy\u00f6k\u00e9rtelen, testetlen, bulv\u00e1r m\u0171v\u00e9szet entellekt\u00fcelek sz\u00e1m\u00e1ra. Az olasz neorealizmus jelleg\u0171 mozgalmak sz\u00f6ges ellent\u00e9t\u00e9hez \u00e9rkezt\u00fcnk. Azonban:<\/li>\n - Az \u00faj hull\u00e1m rendez\u0151i tan\u00fabizonys\u00e1got tesznek a jelenlegi vil\u00e1g \u00fatveszt\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e1ltal\u00e1ban \u00e9s a fiatals\u00e1g \u00fatveszt\u00e9s\u00e9r\u0151l k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen. Mint mondottam, \u2013 h\u00e1la feln\u0151tt \u00e9s j\u00f3zan hangv\u00e9tel\u00fcknek \u2013 \u00e9rt\u00e9kes \u00e9s fontos dokumentumok, amelyb\u0151l hi\u00e1nyzik az alantass\u00e1g \u00e9s a cinkoss\u00e1g.
\nA minden\u00e1ron val\u00f3 boldogs\u00e1gra t\u00f6rekv\u00e9sr\u0151l tan\u00faskodnak, ez pedig a jelenlegi fiatals\u00e1g egyik legmegr\u00e1z\u00f3bb r\u00f6geszm\u00e9je.
\n\u00c1m ezek a m\u0171v\u00e9szek l\u00e1zad\u00f3k \u00e9s nem forradalm\u00e1rok. Nem arra gondolnak, hogy megv\u00e1ltoztass\u00e1k a vil\u00e1got, hanem egyszer\u0171en arra, hogy k\u00f6ny\u00f6k\u00fckkel helyet csin\u00e1ljanak benne maguknak. Ilyen \u00e9rtelemben ott leskel\u0151dik r\u00e1juk a konformizmus: a p\u00e9nz \u00e9s a dics\u0151s\u00e9g majd lecsendes\u00edti \u0151ket.<\/li>\n - Szenved\u00e9lyesen szeretik a filmet, \u00e9s e minden k\u00e9p\u00fckb\u0151l kirobban\u00f3 rajong\u00e1s\u00e9rt sok mindent meg fognak bocs\u00e1tani nekik. Legt\u00f6bbj\u00fck m\u00f6g\u00f6tt ott van a filmarch\u00edvumok, filmm\u00fazeumok t\u00edzesztend\u0151s tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa, st\u00edlusuk az \u00e1ltaluk elismert rendez\u0151ket id\u00e9zi: Renoirt, Murnaut, Sternberget, Oph\u00fclst, Wellest, Bressont.<\/li>\n<\/ol>\n
![\"57.](\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/Orson-Welles.jpg\")
57. Orson Welles<\/figcaption><\/figure>\n Filmjeikb\u0151l hol \u00e9rtelmi (Hanoun, Rohmer), hol \u00e9rz\u00e9ki-\u00e9rzelmi (Chabrol, Godard, Doniol-Valcroze) var\u00e1zslat \u00e1rad, a finom \u00e9s k\u00fcl\u00f6nleges elemek sz\u00e9d\u00fclete: ami a nagy, az igazi filmm\u0171v\u00e9szet jellemz\u0151je. Az \u00faj \u00e9let\u00e9rz\u00e9s ut\u00e1n ez a szorosabb \u00e9rtelemben vett \u00faj hull\u00e1m m\u00e1sodik alapvet\u0151 von\u00e1sa.<\/p>\n
Rekl\u00e1m \u00e9s meggy\u0151z\u0151d\u00e9s<\/h3>\n
Az \u00faj hull\u00e1mot k\u00f6r\u00fclvev\u0151 rekl\u00e1m megnehez\u00edti, hogy e fiatal rendez\u0151ket nyugodt \u00e9s biztos \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9lettel illess\u00fck.<\/p>\n
K\u00f6z\u00fcl\u00fck a leg\u0151szint\u00e9bbek visszautas\u00edtj\u00e1k azt a v\u00e1s\u00e1ri kiki\u00e1lt\u00f3 hangnemet \u00e9s azt a cinkoss\u00e1got, amely egy\u00fctt j\u00e1r egy ilyen kereskedelmi \u00fcgylettel. B\u00e1r meg kell k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni az anyagias term\u00e9szet\u0171 rekl\u00e1mot az olyan j\u00f3hiszem\u0171 rekl\u00e1mt\u00f3l, amilyen Georges Sadoul lelkesed\u00e9se az \u201e1960-as nemzed\u00e9k\u201d ir\u00e1nt, vagy ak\u00e1r a mi\u00e9nk ebben a foly\u00f3iratban.<\/p>\n
Ez a lelkesed\u00e9s egy\u00e9bk\u00e9nt \u00e9rthet\u0151: a francia filmgy\u00e1rt\u00e1s \u00e1ltal\u00e1nos sz\u00ednvonaltalans\u00e1g\u00e1nak tenger\u00e9ben az \u00faj hull\u00e1m val\u00f3s\u00e1gos Eldor\u00e1d\u00f3nak t\u0171nik. (Egyetlen zseni\u00e1lis Szerelmem, Hirosim\u00e1val szemben azonban mennyi kudarc: Veszedelmes viszonyok, Reggeli a szabadban,, Zsebtolvaj… \u00e9s h\u00e1nyan hallgatnak: Carn\u00e9, Clair, Clouzot, Tati!).<\/p>\n
\u00daj ir\u00e1nyzatok<\/h3>\n
A vakok orsz\u00e1g\u00e1ban… \u2013 mondhatn\u00f3k, de \u00e9n nem hiszem, hogy \u00edgy \u00e1ll a dolog. Az \u00faj hull\u00e1m filmjei n\u00e9ha rosszak, \u00fcresek, unalmasak, de sosem k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gesek, megvetend\u0151k, aljasok. Szerz\u0151ik \u0151szintes\u00e9g\u00e9hez \u00e9s meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9hez nem f\u00e9r k\u00e9ts\u00e9g; \u00e1m \u0151k is \u00e1ldozatul esnek a francia filmgy\u00e1rt\u00e1s hagyom\u00e1nyos buktat\u00f3inak: entellekt\u00fcelesked\u0151 \u00e9s kispolg\u00e1ri filmm\u0171v\u00e9szetet csin\u00e1lnak \u0151k is, gy\u00f6k\u00e9rtelent \u00e9s perspekt\u00edv\u00e1tlant. Szeretik a filmm\u0171v\u00e9szetet, de t\u00fal gyakran megfeledkeznek az emberr\u0151l.<\/p>\n
A helyzet ismeret\u00e9ben, azon filmek alapj\u00e1n, amelyeket e sorok pap\u00edrra vet\u00e9s\u00e9ig l\u00e1ttam, vil\u00e1gosan kit\u0171nik sz\u00e1momra, hogy \u2013 n\u00e9h\u00e1ny m\u0171: a N\u00e9gysz\u00e1z csap\u00e1s, a Le Bel Age, a Kifullad\u00e1sig, az On n’enterre pas le dimanche \u00e9s term\u00e9szetesen a Szerel\u00acmem, Hirosima kiv\u00e9tel\u00e9vel, \u00e9s lesz\u00e1m\u00edtva egy el\u0151re nem l\u00e1that\u00f3, de nem is val\u00f3sz\u00edn\u0171 tov\u00e1bbfejl\u0151d\u00e9st \u2013, az \u00faj hull\u00e1m nem az a nagy meg\u00fajhod\u00e1s, amelyre v\u00e1rtunk.<\/p>\n
(Martin, Marcel: K\u00eds\u00e9rlet ideiglenes m\u00e9rleg k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re, In. CIN\u00c9MA 60, 1960. m\u00e1rcius)<\/em><\/p>\n
14.2. Az \u201e\u00faj hull\u00e1m\u201d alapelvei<\/h1>\n
- \n
- A vil\u00e1g, amelyben a jelens\u00e9gek egyform\u00e1n val\u00f3szer\u0171ek, \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9stelen. Az egy\u00e9ni esem\u00e9nyek sorozata minden l\u00e1that\u00f3 kapcsolatot n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z, az ember m\u00faltja \u00e9s j\u00f6v\u0151je cselekv\u00e9sek sorozata, jelene viszont \u00fcres, cselekv\u00e9ssel kell azt bet\u00f6ltenie. \u00cdgy az egy\u00e9n nem szil\u00e1rd t\u00f6bb\u00e9. Nincs bels\u0151 magva, nincs l\u00e9nyege.<\/li>\n
- A t\u00f6bbi ember is n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zi a bels\u0151 l\u00e9nyeget, s mivel hasonl\u00f3k\u00e9pp jelens\u00e9gek v\u00e9gtelen sorozata, megmagyar\u00e1zhatatlan sz\u00e1munkra. Csakis a t\u00e1rgyakban, vagyis a \u201edolgokban\u201d lelhet\u0151 fel l\u00e9nyegi \u00e9rtelem. Az ember rejt\u00e9ly marad.<\/li>\n
- Mivel nincs t\u00f6bb\u00e9 szil\u00e1rd val\u00f3s\u00e1g, a hagyom\u00e1nyos mor\u00e1l megb\u00edzhatatlannak bizonyul. S\u0171r\u00edteni \u00e9s rendezni pr\u00f3b\u00e1lja a jelens\u00e9geket, hogy azok megmagyar\u00e1zhat\u00f3ak legyenek, \u00edgy elfedi az ember el\u0151tt a sz\u00e9tszakadozott vil\u00e1gban elfoglalt helyzet\u00e9t: a teljes elszigetelts\u00e9get. A mor\u00e1lis parancsok r\u00f6gt\u00f6nz\u00e9s\u00e9\u00e9rt ki-ki maga felel: b\u00e1rmif\u00e9le szerep elfogad\u00e1sa (vagyis az azonosul\u00e1s olyasmivel, mint \u201ebandita\u201d, \u201ezongorista\u201d, \u201e\u00e9rtelmis\u00e9gi\u201d) a felel\u0151ss\u00e9g megker\u00fcl\u00e9se, \u201et\u00e9vhit\u201d lesz. Az ilyen t\u00e9vhit k\u00f6vetkezt\u00e9ben az ember embertelenn\u00e9, egyszer\u0171 t\u00e1rggy\u00e1 v\u00e1lik. Egzisztenci\u00e1lis \u00e9rtelemben megsz\u0171nik l\u00e9tezni.<\/li>\n
- Megford\u00edtva: a t\u00e9vhit elker\u00fcl\u00e9se a r\u00f6gt\u00f6nz\u00e9s v\u00e9gtelen, gy\u00f6tr\u0151 folyamat\u00e1t k\u00f6veteli meg. Az ember m\u00e1r nem az\u00e9rt cselekszik, mert olyan eszm\u00e9ket akar beteljes\u00edteni, mint j\u00f3s\u00e1g vagy tisztess\u00e9g, hanem hogy \u00f6nmag\u00e1t felfedezze. Az egyetlen megmaradt mor\u00e1lis c\u00e9l: \u00f6nmagunk. \u00cdgy a cselekm\u00e9ny sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen csak v\u00e9letlenszer\u0171 lehet.<\/li>\n
- K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9pp: minden tett egyedi. Nincs t\u00e1rsadalmi el\u0151zm\u00e9nye, mint\u00e1ja, \u00e9s \u00edgy a t\u00f6bbiek szem\u00e9ben is motiv\u00e1latlan, mivel nincsen m\u00e1r szil\u00e1rd \u00c9n, amelyre valamif\u00e9le motiv\u00e1ci\u00f3 \u00e9p\u00fclhetne. Innen ered az \u201e\u00f6nc\u00e9l\u00fa cselekedet\u201d (action gratuite) l\u00e1tsz\u00f3lagos \u00e9rtelmetlens\u00e9ge.<\/li>\n
- A minden cselekedetben megnyilv\u00e1nul\u00f3 folytonos \u00fajra-teremt\u00e9s: ez a mi szabads\u00e1gunk \u00e1llapota. De ez a szabads\u00e1g teljes felel\u0151ss\u00e9get k\u00f6vetel minden ir\u00e1nt, ami vagyunk, voltunk, vagy lenni akarunk. Ilyen szigor\u00fa eszm\u00e9nyek szerint \u00e9lni csak elm\u00e9letileg lehets\u00e9ges, ez\u00e9rt keress\u00fck a m\u00f3dj\u00e1t, hogy megszabaduljunk ezekt\u0151l, hogy visszaker\u00fclj\u00fcnk a passzivit\u00e1sba, a t\u00e1rgyszer\u0171 \u00e9letbe. Az ember mint t\u00e1rgy el\u0151tt a vil\u00e1g megsz\u0171nik jelens\u00e9gek v\u00e9gtelen sorozata lenni, \u00e9s v\u00e9letlenek v\u00e9gtelen sorozata lesz.<\/li>\n<\/ol>\n
Az egy\u00e9n: kit\u00f6ltetlen blanketta. M\u00faltja \u00e9s j\u00f6v\u0151je esem\u00e9nyek sorozata, amely kit\u00f6r\u00e9sre v\u00e1r. Azonoss\u00e1got v\u00e1llalni: a t\u00e9vhit cselekedete; t\u00e1rggy\u00e1 lesz\u00fcnk, amelyet m\u00e1sok haszn\u00e1lnak fel, egzisztenci\u00e1lis \u00e9rtelemben megsz\u0171n\u00fcnk l\u00e9tezni. A L\u0151j a zongorist\u00e1ra! h\u0151se rosszul \u00e9rzi mag\u00e1t ezekben az \u00f6nrombol\u00f3 szerepekben. V\u00e1lhat Charlie-v\u00e1, a b\u00e1tortalan szerelmess\u00e9, Edouard Saroyann\u00e1, a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 zongorist\u00e1v\u00e1 vagy d\u00fch\u00f6dt sz\u00f6rnyetegg\u00e9, mint a testv\u00e9rei. B\u00e1r tudja, hogy ezek a v\u00e1laszt\u00e1sok mind hamisak, k\u00e9ptelen r\u00e1j\u00f6nni a megold\u00e1sra. A Kifullad\u00e1sigban Michel hasonl\u00f3an ijeszt\u0151 lehet\u0151s\u00e9gek el\u0151tt \u00e1ll: a bandita, az \u00e9retlen szerelmes vagy a h\u00edres zen\u00e9sz fi\u00e1nak a szerepe k\u00f6z\u00fcl v\u00e1laszthat, de mindegyikb\u0151l megpr\u00f3b\u00e1l kit\u00f6rni. Az azonoss\u00e1g csapda, \u00e9s mivel a szerelem is azonoss\u00e1g, \u0151 \u00e9s Patr\u00edcia azzal \u00f3vj\u00e1k ett\u0151l magukat, hogy nem n\u00e9lk\u00fcliek maradnak. Az \u00c9n \u00fcres, minden azonoss\u00e1g \u00f6ncsal\u00e1s, \u00edgy semmire meg nem tan\u00edthat. Mind csak jelens\u00e9g: annyira \u201eval\u00f3s\u00e1gos\u201d, mint egy sz\u00edn\u00e9sz szerepe. Azt k\u00e9rdezni, hogy Michel apja val\u00f3ban h\u00edres klarin\u00e9tos-e, annyi, mint megk\u00e9rdezni egy sz\u00edn\u00e9szt: val\u00f3ban \u0151-e Lear kir\u00e1ly.<\/p>\n
Az is t\u00e9vhit, hogy a m\u00faltunkb\u00f3l tanulhatunk. Az eml\u00e9k \u00e9pp\u00fagy t\u00f6bb\u00e9rtelm\u0171 \u00e9s csal\u00f3ka, mint az azonoss\u00e1g. \u00cdgy Sandr\u00f3nak nincs mit tanulnia kor\u00e1bbi \u201ekalandj\u00e1b\u00f3l\u201d, \u00e9s Charlie sz\u00e1m\u00e1ra is \u00e9rtelmetlen a gyilkoss\u00e1g a h\u00f3ban. R\u00e9ml\u00e1tom\u00e1s volt-e, vagy val\u00f3ban megt\u00f6rt\u00e9nt? Az eff\u00e9le k\u00e9rd\u00e9sek \u00e9rtelmetlenek. Ha \u2013 tegy\u00fck fel a jobbik esetet \u2013 gy\u00e1szolni akarn\u00e1 a l\u00e1ny hal\u00e1l\u00e1t (\u00e9s ki tudja, hogy a l\u00e1ny, mint Sandro Ann\u00e1ja, val\u00f3ban l\u00e9tezett-e?), megint csak megcsalja mag\u00e1t: mert gy\u00e1szolni valakit megint csak azonoss\u00e1gv\u00e1llal\u00e1s.<\/p>\n
A jelens\u00e9gek vil\u00e1g\u00e1ban nem kifejez\u0151 arcokkal vagy \u00e9rtelmes t\u00e9nyekkel ker\u00fcl\u00fcnk szembe, hanem enigm\u00e1kkal \u00e9s megfejthetetlen k\u00e9pekkel. Az Kifullad\u00e1sigban az az \u00e9rz\u00e9s\u00fcnk, hogy Patr\u00edcia az \u00e9rzelmeit akarja elrejteni a s\u00f6t\u00e9t szem\u00fcveg m\u00f6g\u00f6tt, de amikor leveszi, az arca, a tekintete ism\u00e9t k\u00e9sz tal\u00e1ny.<\/p>\n
\u00c9s ugyanaz a rejt\u00e9lyes arc \u2013 egy sz\u00e9ps\u00e9ges szfinx \u2013 tekint r\u00e1nk a film v\u00e9g\u00e9n is. Valamennyi k\u00e9rd\u00e9s\u00fcnkre egyforma v\u00e1laszt ad: hideg tekintet\u00e9t, amelyb\u0151l semmit ki nem olvashatunk, illetve ak\u00e1r b\u00e1rmit kiolvashatunk. Charlie arca a L\u0151j a zongorist\u00e1ra! v\u00e9g\u00e9n ugyanez az arc \u2013 f\u00e9rfiban.<\/p>\n
Valamennyi tal\u00e1ny k\u00f6z\u00f6tt a legkider\u00edthetetlenebb az \u00f6ngyilkoss\u00e1g. Ez\u00e9rt, \u00e9s mert erre reag\u00e1lhatunk a legkev\u00e9sb\u00e9 megfelel\u0151en, az \u00f6ngyilkoss\u00e1g gyakorta jelentkezik olyan \u00edr\u00f3k m\u0171veiben, mint Pavese \u00e9s Fitzgerald, \u00e9s olyan filmrendez\u0151kn\u00e9l, mint Antonioni vagy Truffaut. Ha megrend\u00fcl\u00fcnk egy \u00f6ngyilkoss\u00e1gon, megint szerepet j\u00e1tszunk, teh\u00e1t megcsaljuk magunkat. A legjobb, amit tehet\u00fcnk, hogy haboz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl elfelejtj\u00fck, vagy pedig hogy a saj\u00e1t lelem\u00e9ny\u00fcnk szerint v\u00e1laszolunk r\u00e1. Amint az A ki\u00e1lt\u00e1s (Il grido, r: Michelangelo Antonioni) h\u0151se leveti mag\u00e1t a cukorgy\u00e1r torny\u00e1b\u00f3l, a feles\u00e9ge felsikolt. Mint Pirandello h\u0151sein\u00e9l, n\u00e1la is ez a sikolt\u00e1s az utols\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g, hogy kifejezze a maga embers\u00e9g\u00e9t a rejt\u00e9lyes miszt\u00e9riummal szemben. Azzal pr\u00f3b\u00e1lja a f\u00e9rfi tett\u00e9t \u00e9rtelmezni, hogy egyik rejt\u00e9lyhez m\u00e1sikat illeszt.<\/p>\n
A jelens\u00e9gek vil\u00e1g\u00e1ban az egy\u00e9n felel\u0151ss\u00e9ge abban \u00e1ll, hogy f\u00f6lfedezze a saj\u00e1t k\u00fcl\u00f6n mor\u00e1lj\u00e1t. Elk\u00e9pzel\u00e9seink r\u00f6gt\u00f6nz\u00f6ttek. Mivel a t\u00f6bbi ember is megmagyar\u00e1zhatatlan, egyetlen lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk az \u00e9letben marad\u00e1sra az, ha szerepj\u00e1tsz\u00e1sba fogunk. Ebben a j\u00e1t\u00e9kban csak abban rem\u00e9nykedhet\u00fcnk, hogy a szerepek r\u00f6gt\u00f6nz\u00e9s\u00e9ben f\u00f6l\u00e9b\u00fck kereked\u00fcnk. Legf\u0151bb fegyver\u00fcnk a gag lesz, a kibet\u0171zhetetlen szellemess\u00e9g vagy tett, amely megford\u00edtja a j\u00e1t\u00e9kot. Ez\u00e9rt rabolja ki Michel az embereket, ez\u00e9rt \u0171z tr\u00e9f\u00e1t bel\u0151l\u00fck s \u00fcti le \u0151ket, valah\u00e1nyszor t\u00e1rgyakk\u00e1 v\u00e1lnak vele szemben. \u201eVan benne valami szered az ifj\u00fas\u00e1g ellen?\u201d \u2013 k\u00e9rdi a l\u00e1ny, \u00e9s a Cahiers egy p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t lobogtatja. \u201eHogyne \u2013 v\u00e1gja r\u00e1 Michel. \u2013 Szeretem az \u00f6regeket.\u201d A nemzed\u00e9kek, oszt\u00e1lyok, eszm\u00e9k k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek jelent\u00e9ktelenn\u00e9 v\u00e1lnak: ezek is csapd\u00e1k, amelyeket csak r\u00f6gt\u00f6nz\u00f6tt szerepekkel lehet kiker\u00fclni.<\/p>\n
Ez az \u00e1rny\u00e9kbokszol\u00e1s Patr\u00edci\u00e1val szinte k\u00f6z\u00f6mb\u00f6sen folyik. \u201eGy\u00e1va az a l\u00e1ny, aki nem gy\u00fajt r\u00e1 mindj\u00e1rt a cigarett\u00e1ra\u201d \u2013 veti oda Michel, \u00e9s v\u00e1r a l\u00e1ny k\u00f6vetkez\u0151 mozdulat\u00e1ra. A l\u00e1ny pedig egy \u201eaction gratuite\u201d-tel ejti \u00e1t Michelt: vagyis olyan cselekedettel, amely a fi\u00fa sz\u00e1m\u00e1ra rejt\u00e9ly, de a l\u00e1ny szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l t\u00f6k\u00e9letesen megmagyar\u00e1zhat\u00f3. \u201eVeled maradtam, hogy l\u00e1ssam, szeretlek-e. Most m\u00e1r tudom, hogy nem, teh\u00e1t nem \u00e9rdekelsz t\u00f6bb\u00e9\u201d \u2013 mondja. A saj\u00e1t egy\u00e9ni szabads\u00e1ga \u00e9rdek\u00e9ben a f\u00e9rfinak tov\u00e1bb nem szabad l\u00e9teznie: logikus h\u00e1t, hogy l\u00e9pre csalja a fi\u00fat, r\u00e1szabad\u00edtja a rend\u0151rs\u00e9get, s \u00edgy k\u00f6zvetve \u0151 id\u00e9zi el\u0151 a hal\u00e1l\u00e1t. \u201eAz elef\u00e1ntok, ha boldogtalanok, elt\u0171nnek\u201d \u2013 mondja Patr\u00edcia. Nagy k\u00e1r, hogy a fi\u00fan\u00e1l van a v\u00e9gs\u0151 \u00fct\u0151k\u00e1rtya, a hal\u00e1l, \u00e9s az utols\u00f3, megfejthetetlen mondat: Tu es d\u00e9gueulasse!<\/p>\n
Az a mor\u00e1l, amely a folytonos szabads\u00e1got k\u00f6veteli t\u0151l\u00fcnk, \u00e9s azt, hogy ugyanakkor a teljes felel\u0151ss\u00e9get is v\u00e1llaljuk, lehetetlent k\u00f6vetel, \u00e9ppen ez\u00e9rt sokszor passzivit\u00e1sba h\u00faz\u00f3dunk, amelynek egyik form\u00e1ja a sztoicizmus. A vil\u00e1g ebben a helyzetben v\u00e9letlenek sorozata lesz, \u00e9s semmit nem tehet\u00fcnk ezek alak\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A L\u0151j a zongorist\u00e1ra! Charlie-ja el van sz\u00e1nva r\u00e1, hogy v\u00e1llalja testv\u00e9rei b\u0171n\u00e9t, s emiatt \u0151 maga is b\u0171n\u00f6z\u0151 lesz. B\u00e1r a b\u0171nnek ez az \u00e1tvitele titokzatos, Charlie k\u00eds\u00e9rletet sem tesz r\u00e1, hogy meg\u00e9rtse. \u00c9ppoly k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s ezzel kapcsolatban, mint ahogy az \u00e9let k\u00f6vetkezetlens\u00e9gei sem ind\u00edtj\u00e1k meg. A sz\u00e1nd\u00e9k \u00e9s cselekv\u00e9s sehogy sem tal\u00e1lkozik benne. Mik\u00f6zben megpr\u00f3b\u00e1l kedves lenni a k\u00e1v\u00e9h\u00e1z gazd\u00e1j\u00e1hoz, meg\u00f6li \u0151t; tiszteli a n\u0151ket, de meg\u00f6li \u00e9ppen azt a kett\u0151t, akit legjobban szeret. Mindk\u00e9t filmben hossz\u00fa jelenetek vannak g\u00e9pkocsib\u00f3l f\u00e9nyk\u00e9pezve. F\u00e9nyek \u00e9s k\u00e9pek z\u0171rzavara kavarog h\u00e1trafel\u00e9. A szerepl\u0151k kin\u00e9znek, de el vannak v\u00e1gva ett\u0151l a vil\u00e1gt\u00f3l, ett\u0151l az \u00e9rz\u00e9ketlen, \u00e9rtelmetlen, lelketlen sz\u00ednt\u00e9rt\u0151l. Mit is kezdhetn\u00e9nek vele? Semmit. Megvonj\u00e1k a v\u00e1llukat \u00e9s tov\u00e1bbhajtanak.<\/p>\n
(Pearson, Gabriel\u2014Rhode, Eric: A jelens\u00e9gek m\u0171v\u00e9szete, In.<\/em>
\n\u00daj ir\u00e1nyzatok a mai filmm\u0171v\u00e9szetben. Cikkgy\u0171jtem\u00e9ny,<\/em>
\nBudapest: Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet \u00e9s Filmarch\u00edvum, 1962)<\/em><\/p>\n14.3. Besz\u00e9lget\u00e9s Resnais-vel \u00e9s Robbe-Grillet-vel<\/h1>\n
A besz\u00e9lget\u00e9sen, amely csaknem kiz\u00e1r\u00f3lag Alain Resnais m\u00e1sodik j\u00e1t\u00e9kfilmje, a Tavaly Marienbadban k\u00f6r\u00fcl forog, a francia reg\u00e9nyirodalom \u00faj hull\u00e1m\u00e1hoz tartoz\u00f3 Robbe-Grillet, a film forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3ja is r\u00e9szt vett.<\/p>\n
Resnais vallom\u00e1sa szerint \u0151t legink\u00e1bb a p\u00e1rhuzamos vil\u00e1gk\u00e9pek \u00e9rdekelt\u00e9k ebben a filmben. Lehets\u00e9ges ugyanis, hogy valamennyi szerepl\u0151nek igaza van. Ez azonban nem sz\u00e1nd\u00e9kos, eleve eltervezett d\u00f6nt\u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nye. A forgat\u00f3k\u00f6nyvet \u00edr\u00f3 Robbe-Grillet munkam\u00f3dszere egy kiss\u00e9 a h\u00edres fest\u0151, Rousseau m\u00f3dszer\u00e9hez hasonl\u00edt, aki a v\u00e1szon bal oldal\u00e1n kezdett festeni, ott minden r\u00e9szletet alaposan kidolgozott, s csak azut\u00e1n t\u00e9rt \u00e1t a k\u00e9p jobb oldal\u00e1ra. Ebben a filmben \u00e9pp az volt az \u00e9rdekes, hogy csak \u00fagy \u201efrissiben\u201d csin\u00e1lt\u00e1k: a forgat\u00f3k\u00f6nyv utols\u00f3 oldalait m\u00e9g g\u00e9pelt\u00e9k, amikor m\u00e1r forgatni kezdt\u00e9k az elej\u00e9t. Az volt a sz\u00e1nd\u00e9kuk, hogy bizonyos m\u00e9rt\u00e9kben mindv\u00e9gig inspir\u00e1ci\u00f3 alapj\u00e1n dolgozzanak.<\/p>\n
Resnais: \u201eRobbe-Grillet is, j\u00f3magam is valamik\u00e9pp k\u00edv\u00fcl vagyunk ezen a filmen, \u00fagy tekint\u00fcnk r\u00e1, mint egy t\u00e1rgyra, egy dologra. Az volt a sz\u00e1nd\u00e9kunk, hogy a hagyom\u00e1nyost\u00f3l elt\u00e9r\u0151t alkossunk, olyan k\u00e9peket, amelyek kontempl\u00e1ci\u00f3t, medit\u00e1ci\u00f3t hordoznak. T\u00e1rgyunkat \u00e9pp ez\u00e9rt egyszerre a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb ir\u00e1nyokb\u00f3l akartuk megk\u00f6zel\u00edteni, valahogy \u00fagy, ahogy egy szobrot el\u0151bb k\u00f6zelr\u0151l, azut\u00e1n t\u00e1volr\u00f3l, majd ilyen vagy olyan sz\u00f6gb\u0151l n\u00e9z\u00fcnk meg. Sz\u00e1momra a film mindig valamilyen vizsg\u00e1lathoz hasonl\u00edt, azt vizsg\u00e1lom, hogy hol vannak a zs\u00e1kutc\u00e1k, az \u00fatkeresztez\u0151d\u00e9sek. Eg\u00e9szen bizonyos, hogy a mostani filmemben is akadnak ilyenek. Bevallom, hogy m\u00e9g t\u00fal k\u00f6zel vagyok hozz\u00e1 ahhoz, hogy ezt fel tudjam m\u00e9rni. Az egyik kritik\u00e1ban azt olvasom, hogy hideg, mallarm\u00e9-i m\u0171vet alkottam, m\u00e1sok szerint gyeng\u00e9det \u00e9s szenved\u00e9lyeset. A filmmel kapcsolatban l\u00e9nyeg\u00e9ben v\u00e9ve ez a k\u00e9t egym\u00e1ssal teljesen ellent\u00e9tes felfog\u00e1s alakult ki. Magam sem tudok t\u00f6bbet mondani. Val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy mind a k\u00e9t felfog\u00e1s igaz, \u00e9s egy kiss\u00e9 t\u00fck\u00f6r-filmr\u0151l van sz\u00f3. (…) K\u00e9rd\u00e9s azonban, hogy nincs e valamilyen csapda abban az elgondol\u00e1sban, amely a n\u00e9z\u0151t a jelenb\u0151l a m\u00faltba vagy a j\u00f6v\u0151be ir\u00e1ny\u00edtja? Akik m\u00e1sodszor n\u00e9zt\u00e9k meg, azoknak az volt a benyom\u00e1sa, hogy ink\u00e1bb a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s a k\u00e9pzelet, semmint az id\u0151 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seir\u0151l van benne sz\u00f3.\u201d<\/p>\n
![\"58.](\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/alain-robbe-grillet.jpg\")
58. Alain Robbe-Grillet<\/figcaption><\/figure>\n Val\u00f3j\u00e1ban az a helyzet, hogy ebben a filmben a realit\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fokozataival tal\u00e1lkozunk. Vannak pillanatok, amikor a val\u00f3s\u00e1g teljes m\u00e9rt\u00e9kben kital\u00e1lt vagy bels\u0151 jelleg\u0171, pl. amikor a k\u00e9p a besz\u00e9lget\u00e9st adja vissza. A bels\u0151 monol\u00f3g ugyanis sohasem a hangszalagon jelenik meg, hanem csaknem mindig mag\u00e1n a k\u00e9pen, amely m\u00e9g akkor is, ha az a m\u00falttal f\u00fcgg \u00f6ssze, az \u00e9rdekelt szem\u00e9ly sz\u00e1m\u00e1ra jelen id\u0151ben van. Ak\u00e1r jelent, ak\u00e1r m\u00faltat mutat be, v\u00e9geredm\u00e9nyben mindig olyan dologr\u00f3l van sz\u00f3, amely azalatt zajlik le, am\u00edg ez a szem\u00e9ly besz\u00e9l.<\/p>\n
Robbe-Grillet a tartalom l\u00e9nyeg\u00e9t abban foglalja \u00f6ssze, hogy egy f\u00e9rfi arr\u00f3l akar meggy\u0151zni egy n\u0151t, hogy m\u00faltja van. Resnais szerint ha elfogadjuk azt a felfog\u00e1st, hogy minden film tartalm\u00e1t el lehet mondani egy mondatban, akkor ennek a filmnek a Tavaly Marienbadban avagy a meggy\u0151z\u00e9s c\u00edmet adhatn\u00e1nk. Ez is egy lehets\u00e9ges \u00e9rtelmez\u00e9s. De m\u00e1s \u00e9rtelmez\u00e9sek is elk\u00e9pzelhet\u0151k.<\/p>\n
Egyesek szerint a film mintha azt mutatn\u00e1 meg, hogy a megid\u00e9zett m\u00falt tulajdonk\u00e9ppen a jelen, s hogy az asszony visszautas\u00edtja a m\u00faltat, m\u00edg a f\u00e9rfi pedig a pszichoanalitikus szerep\u00e9t j\u00e1tssza, aki arra k\u00e9nyszer\u00edti \u0151t, hogy \u00f6nk\u00e9nyes cenz\u00far\u00e1nak vesse al\u00e1 a m\u00faltj\u00e1t. Resnais maga is azt \u00e1ll\u00edtja, hogy valami ilyesmire t\u00f6rekedett. A pszichoanalitikus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d egy\u00e9bk\u00e9nt az eg\u00e9sz filmen kereszt\u00fcl \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl, a t\u00e1gas szob\u00e1k pl. n\u00e1rcizmusra vallanak, a f\u00e9rfi \u00e9s a n\u0151 k\u00f6z\u00f6tti fesz\u00fclts\u00e9g pedig a pszichoanalitikus kezel\u00e9sre jellemz\u0151 fesz\u00fclts\u00e9gnek felel meg.<\/p>\n
Egy tov\u00e1bbi \u00e9rdekes \u00e9rtelmez\u00e9s szerint Albertazzi tulajdonk\u00e9ppen a Hal\u00e1llal azonos, a filmen el\u0151ker\u00fcl\u0151 kert pedig mintha egy temet\u0151h\u00f6z hasonl\u00edtana Ezt a filmet Resnais szerint is joggal kapcsolatba lehet hozni azzal az \u0151sr\u00e9gi breton legend\u00e1val, amelyben a Hal\u00e1l elj\u0151 \u00e1ldozat\u00e1\u00e9rt, aki egy \u00e9v halad\u00e9kot kapott. Resnais ebben a vonatkoz\u00e1sban is hangs\u00falyozza azonban, hogy nem \u00e1llt sz\u00e1nd\u00e9kukban meghat\u00e1rozott jelent\u00e9st adni a t\u00f6rt\u00e9netnek, azt t\u00f6bbf\u00e9le \u00e9rtelmez\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1ban is nyitva hagyt\u00e1k.<\/p>\n
A Tavaly Marienbadban kock\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt nincs abszol\u00fat re\u00e1lis vagy abszol\u00fat k\u00e9pzeletbeli. M\u00e9gis, a film els\u0151 negyed\u00e9ben \u00e1br\u00e1zoltak a realit\u00e1snak ar\u00e1nylag magas fok\u00e1t \u00e9rik el, a film tov\u00e1bbi r\u00e9szei azonban fokr\u00f3l fokra t\u00e1volodnak ett\u0151l az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3dt\u00f3l. Az utols\u00f3 kock\u00e1kon azut\u00e1n \u00fajra visszat\u00e9r a re\u00e1lis szeml\u00e9let, s\u0151t lehets\u00e9ges, hogy \u00e9pp ez a r\u00e9sz a legre\u00e1lisabb. Amikor az asszony felismeri a szobrot, att\u00f3l kezdve a t\u00f6rt\u00e9net az eml\u00e9kez\u00e9s irracion\u00e1lis vil\u00e1g\u00e1ba csap \u00e1t, b\u00e1r az asszony sz\u00e1m\u00e1ra ez az ut\u00f3bbi is val\u00f3s\u00e1gos. A n\u00e9z\u0151 azonban sohasem tudhatja, hogy az el\u0151tte elvonul\u00f3 k\u00e9pek az asszony vagy a f\u00e9rfi fej\u00e9ben forognak-e. Tulajdonk\u00e9pp kettej\u00fck k\u00f6z\u00f6tt hull\u00e1mzanak. Alapj\u00e1ban v\u00e9ve azt is el lehet k\u00e9pzelni, hogy az eg\u00e9szet az asszony besz\u00e9li el. Voltak n\u00e9z\u0151k, akik mindezt \u00fagy \u00e9rtelmezt\u00e9k, hogy az asszony m\u00e1r r\u00e9g halott, hogy mindaz, amit l\u00e1tnak, a holtak birodalm\u00e1ban j\u00e1tsz\u00f3dik. Ez az \u00e9rtelmez\u00e9s azonban nem felel meg a rendez\u0151 sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1nak.<\/p>\n
Resnais: \u201eSz\u00e1momra minden film k\u00eds\u00e9rlet, egyel\u0151re m\u00e9g nagyon durva \u00e9s primit\u00edv k\u00eds\u00e9rlet, hogy megk\u00f6zel\u00edtsem a gondolkoz\u00e1s bonyolult mechanizmus\u00e1t. Egyel\u0151re m\u00e9g csak nagyon kis l\u00e9p\u00e9st tettem abba az ir\u00e1nyba, ahov\u00e1 bizonyosan eljutunk majd egy napon. Meg vagyok gy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy az \u00e9letben nem gondolkozunk kronologikusan, hogy elhat\u00e1roz\u00e1saink sohasem egy hat\u00e1rozott logika nyom\u00e1n sz\u00fcletnek. Sz\u00e1mtalan hom\u00e1lyos, a logika vil\u00e1g\u00e1n k\u00edv\u00fcl es\u0151 mozzanat befoly\u00e1solja tetteinket. Nagyon \u00e9rdekel ennek a saj\u00e1tos vil\u00e1gnak a felfedez\u00e9se az igazs\u00e1g, s\u0151t az erk\u00f6lcs \u00e9rdek\u00e9ben is. Ilyenkor azonban mindig fenyeget az a vesz\u00e9ly, hogy amit teljes szabads\u00e1gban, k\u00f6tetlens\u00e9gben gondolunk el, azt a m\u00e1sik teljesen mechanikusnak tekinti. Mindenfajta k\u00f6zl\u00e9s ezzel a vesz\u00e9llyel j\u00e1r.\u201d<\/p>\n
Resnais ezut\u00e1n arr\u00f3l besz\u00e9lt, hogy \u00fajszer\u0171 filmeket szeretne csin\u00e1lni, \u00e9s ennek \u00e9rdek\u00e9ben a film eddig megszokott eszk\u00f6zeit\u0151l elt\u00e9r\u0151 ir\u00e1nyban akar haladni. Mindez azonban nem valami sz\u00e9plelk\u0171 arisztokratizmusb\u00f3l sz\u00e1rmazik, \u00e9pp ellenkez\u0151leg, ellens\u00e9ge az elef\u00e1ntcsonttoronynak, \u00e9s minden olyan k\u00eds\u00e9rlet szenved\u00e9lyesen \u00e9rdekli, amely hozz\u00e1seg\u00edthetn\u00e9 az elef\u00e1ntcsonttorony falainak sz\u00e9trombol\u00e1s\u00e1hoz. A film egyik hivat\u00e1sa, hogy korunk modern vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9t n\u00e9pszer\u0171s\u00edtse.<\/p>\n
Egy\u00e9bk\u00e9nt arra t\u00f6rekszik, hogy minden k\u00e9p \u00e9l\u0151 legyen. Ha igaz az, hogy Pudovkin sz\u00e1m\u00e1ra egy-egy k\u00e9p olyan, mint egy sz\u00f3 a mondatban, Eizenstein viszont minden k\u00e9pet eleven val\u00f3s\u00e1gnak tekint, akkor Resnais k\u00e9pei eizensteini jelleg\u0171ek. M\u00e9g a d\u00edszleteket sem szereti a kamer\u00e1hoz alak\u00edtani, jobbnak tartja, ha a kamera keresi meg a d\u00edszleten bel\u00fcl azt, amire sz\u00fcks\u00e9ge van. A kamera alkalmazkodj\u00e9k ahhoz, amit felvesz. Ugyanez \u00e9rv\u00e9nyes a sz\u00edn\u00e9szek j\u00e1t\u00e9k\u00e1ra is.<\/p>\n
![\"59.](\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/pudovkin.jpg\")
59. Vsevolod Pudovkin<\/figcaption><\/figure>\n A besz\u00e9lget\u00e9sbe ezut\u00e1n a forgat\u00f3k\u00f6nyv \u00edr\u00f3ja, Robbe-Grillet is bekapcsol\u00f3dott. A Marienbad id\u0151-koncepci\u00f3j\u00e1r\u00f3l mondta: \u201eA film k\u00e9pei tulajdonk\u00e9ppen mindig jelen id\u0151ben vannak. Volt id\u0151, amikor azt, hogy a k\u00e9p a m\u00faltban j\u00e1tsz\u00f3dik, valamilyen technikai tr\u00fckkel, \u00e1ltal\u00e1ban elhom\u00e1lyos\u00edt\u00e1ssal jelezt\u00e9k, leg\u00fajabban azonban egyforma tisztas\u00e1g\u00fa k\u00e9peket haszn\u00e1lnak a jelen \u00e9s a m\u00falt \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9s\u00e9re. A m\u00faltnak \u00e9s a jelennek ezt az egym\u00e1sba-j\u00e1tsz\u00e1s\u00e1t legtiszt\u00e1bb form\u00e1j\u00e1ban Cocteau Orpheus\u00e1ban l\u00e1ttuk. Hasonl\u00f3 megold\u00e1st tal\u00e1lunk a Szerelmem, Hirosim\u00e1ban is, ott azonban a n\u00e9z\u0151 \u00e1ltal\u00e1ban tudja, mir\u0151l van sz\u00f3, s a k\u00e9peket minden neh\u00e9zs\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl el tudja helyezni a t\u00f6rt\u00e9net id\u0151rendj\u00e9ben. Term\u00e9szetesen vannak olyan k\u00e9pek, amelyekr\u0151l az els\u0151 pillanatban nem lehet tudni, hogy \u201ejelen id\u0151ben\u201d vagy \u201em\u00falt id\u0151ben\u201d vannak-e. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul az a k\u00e9p, amely a n\u00e9met katona k\u00e9p\u00e9t mutatja meg. Ez a k\u00e9p m\u00e1r az els\u0151 pillanatban megragad a n\u00e9z\u0151ben, de igazi \u00e9rtelme csak k\u00e9s\u0151bb bontakozik ki. A k\u00e9p elgondol\u00e1s\u00e1n\u00e1l egy bizonyos pszichol\u00f3giai realizmus vezette a rendez\u0151t: az asszony maga mellett l\u00e1tja a jap\u00e1n f\u00e9rfit, azut\u00e1n hirtelen halott szeret\u0151j\u00e9re gondol. K\u00e9t k\u00e9p van el\u0151tte, egy k\u00fcls\u0151 \u00e9s egy bels\u0151, de nyugodtan mondhatjuk, hogy abban a pillanatban egyforma er\u0151vel l\u00e1tja mind a kett\u0151t. Helyes teh\u00e1t, hogy a film a n\u00e9met katon\u00e1t teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171, re\u00e1lis k\u00e9ppel \u00e1br\u00e1zolja.<\/p>\n
A Marienbadban sz\u00e1mos ilyen megold\u00e1st tal\u00e1lunk. \u00c9s ez tulajdonk\u00e9ppen a realizmus diadala, hiszen aligha lehet k\u00e9ts\u00e9ges, hogy az a r\u00e9gi retorika, amelyik a m\u00falt id\u0151t egy bizonyos jellel szerette jel\u00f6lni, semmivel sem indokoltabb, mint egy m\u00e1sfajta. N\u00e9zz\u00fcnk egy p\u00e9l\u00acd\u00e1t. Valakivel besz\u00e9lget\u00fcnk egy negyed\u00f3r\u00e1t, azut\u00e1n hirtelen abbahagyjuk, \u00e9s azt mondjuk neki: \u201eL\u00e1tta, hogy most mi t\u00f6rt\u00e9nt. Itt vagyunk egy vend\u00e9gl\u0151ben, \u00e9s eb\u00e9del\u00fcnk. \u00c9n a ny\u00e1ri szabads\u00e1gr\u00f3l, a tengerr\u0151l besz\u00e9ltem. Vajon mindazt, ami ezalatt a negyed\u00f3ra alatt t\u00f6rt\u00e9nt vel\u00fcnk, akkor \u00edrom-e le a legrealisztikusabban, ha azt \u00edrom le, ahogy ketten itt \u00fcl\u00fcnk \u00e9s besz\u00e9lget\u00fcnk, vagy pedig akkor, ha a tengerpartot, a hull\u00e1mokat \u00e1br\u00e1zolom? Vagy az eg\u00e9szet tal\u00e1n \u00fagy lehetne a legjobban \u00e9rz\u00e9keltetni, hogyha azokat a k\u00e9peket id\u00e9zn\u00e9m fel, amelyek a besz\u00e9lget\u00e9s k\u00f6zben felmer\u00fcltek benn\u00fcnk, azt, ahogy v\u00e1laszoltunk vagy ellentmondtunk egym\u00e1snak? Egy ilyen megold\u00e1s k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl el\u00fct a szok\u00e1sost\u00f3l, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00e1ltal elfogadott k\u00f6zl\u00e9si m\u00f3dokt\u00f3l, amelyek azonban egy\u00e1ltal\u00e1n nem funkcion\u00e1lisan k\u00f6vetkeznek az em\u00acberi agy tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9b\u0151l. Csak egy bizonyos kialakult szok\u00e1sr\u00f3l, k\u00f6zhelyszer\u0171 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dr\u00f3l van sz\u00f3, nem pedig eleve sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 pszichikai megnyilatkoz\u00e1sr\u00f3l.\u201d<\/p>\n
A m\u00faltnak a szok\u00e1sost\u00f3l elt\u00e9r\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1val m\u00e1r r\u00e9gebben is tal\u00e1lkoztunk, de csak alkalomszer\u0171en, t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 szab\u00e1lys\u00e9rt\u0151 jelleggel. A Tavaly Marienbadban k\u00e9pei \u00e9pp az\u00e9rt hozz\u00e1k zavarba az \u00e1tlagos megold\u00e1sokhoz szokott n\u00e9z\u0151ket, mert k\u00f6vetkezetesen megval\u00f3s\u00edtj\u00e1k az el\u0151bbiekben jellemzett pszichol\u00f3giai realizmus szeml\u00e9let\u00e9t. Amikor a realit\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, term\u00e9szetesen nemcsak arra gondolunk, ami a szem\u00fcnk el\u0151tt van, ami a szem\u00fcnkkel l\u00e1that\u00f3, hanem arra is, ami a agyunkban lezajlik. Azt a jelenetet, amikor h\u00e1rom ember besz\u00e9lget a magnetofon el\u0151tt, hitelesen \u00fagy lehetne filmk\u00e9pekkel visszaadni, ha egyszerre l\u00e1tn\u00e1nk a magnetofon el\u0151tt \u00fcl\u0151 embereket, azt, amir\u0151l besz\u00e9lnek, tov\u00e1bb\u00e1 azokat a t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 \u00e1tmeneti jelleg\u0171 k\u00e9peket, amelyek ilyenkor a besz\u00e9l\u0151k agy\u00e1ban megfordulnak. Ezt a filmek \u00e1ltal\u00e1ban m\u00e9g nem csin\u00e1lj\u00e1k, de a Tavaly Marienbadban m\u00e1r valami ilyesmire tesz k\u00eds\u00e9rletet. Ha k\u00f6zelebbr\u0151l megn\u00e9zz\u00fck ennek a filmnek a k\u00e9peit, azt tapasztaljuk, hogy egyes k\u00e9pek k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171ek \u00e9s val\u00f3s\u00e1g\u00e9rt\u00e9k\u00fck meglehet\u0151sen k\u00e9tes. M\u00e1skor teljesen nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy hamis k\u00e9pekr\u0151l, a hazugs\u00e1g k\u00e9peir\u0151l van sz\u00f3.<\/p>\n
A d\u00edszletek alkalmaz\u00e1sa is meglehet\u0151sen jellemz\u0151. Amikor a h\u00e1l\u00f3szob\u00e1nak rendk\u00edv\u00fcli m\u00f3don komplik\u00e1lt, barokk jellege van, ahol a falak lehetetlen\u00fcl cikorny\u00e1s oszlopokkal vannak k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve, akkor alighanem egy k\u00e9tes val\u00f3s\u00e1g\u00e9rt\u00e9k\u0171, t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 hazug k\u00e9pr\u0151l van sz\u00f3. Vagy amikor pl. a h\u0151sn\u0151 ugyanazt a f\u00e9nyk\u00e9pet h\u00e1romsz\u00e1z p\u00e9ld\u00e1nyban veszi ki a fi\u00f3kj\u00e1b\u00f3l, egy er\u0151sen irracion\u00e1lis, ink\u00e1bb pszichol\u00f3giai, mint objekt\u00edv k\u00e9pet l\u00e1tunk, de ha ezt a jelenetet szigor\u00faan az objekt\u00edv realit\u00e1s jegy\u00e9ben akart\u00e1k volna \u00e1br\u00e1zolni, az asszony csak egy f\u00e9nyk\u00e9pet vett volna ki s ezt n\u00e9zte volna h\u00e1romsz\u00e1znak.<\/p>\n
A Tavaly Marienbadban k\u00e9pein\u00e9l el\u0151sz\u00f6r is az lep meg benn\u00fcnket, hogy ez a film teljes m\u00e9rt\u00e9kben ig\u00e9nybe veszi a n\u00e9z\u0151t, teljes odaad\u00e1st, figyelmet k\u00f6vetel, \u00e9s a mesesz\u00f6v\u00e9s alkot\u00f3 k\u00f6vet\u00e9s\u00e9t k\u00edv\u00e1nja t\u0151le. Olyan, mintha a val\u00f3s\u00e1g t\u00f6red\u00e9k\u00e9t l\u00e1tn\u00e1nk.<\/p>\n
Robbe-Grillet: \u201eA l\u00e9nyeges az, hogy vajon az a bizonytalans\u00e1g, amely film\u00fcnk k\u00e9peit k\u00eds\u00e9ri, felfokozottabb-e, mint azok\u00e9 a k\u00e9pek\u00e9, amelyek a mindennapi \u00e9letben vesznek k\u00f6r\u00fcl benn\u00fcnket, vagy pedig m\u00e1s term\u00e9szet\u0171. Nekem az a benyom\u00e1som, hogy a dolgok a mindennapi \u00e9letben is \u00e9pp \u00edgy zajlanak le. A szerepl\u0151k egy szenved\u00e9lyes kalandot \u00e9lnek \u00e1t, de \u00e9pp az ilyen kalandok tartalmazz\u00e1k a legt\u00f6bb k\u00e9ts\u00e9get, ellentmond\u00e1st \u00e9s meglepet\u00e9st. A film\u00fcnkben elmondott t\u00f6rt\u00e9net val\u00f3ban nem el\u00e9gg\u00e9 vil\u00e1gos, sok minden hom\u00e1lyban marad benne, vagyis \u00e9pp olyan, ahogy \u00e9rzelmi v\u00e1ls\u00e1gainkat, szerelmeinket, az eg\u00e9sz \u00e9rzelmi \u00e9let\u00fcnket \u00e1t\u00e9lj\u00fck. \u00c9pp ez\u00e9rt, ha ezt a filmet azzal v\u00e1dolj\u00e1k, hogy nem el\u00e9g vil\u00e1gos, az ugyanannyi, mintha \u00e9rzelmi \u00e9let\u00fcnket v\u00e1doln\u00e1nk meg azzal, hogy sok minden hom\u00e1lyos benne. Ebben a filmben olyan dolgokr\u00f3l van sz\u00f3, amelyeket nem lehet egyszer\u0171en magyar\u00e1zatokkal elint\u00e9zni. A k\u00fcl\u00f6n\u00f6s az, hogy az emberek eg\u00e9szen term\u00e9szetesnek tal\u00e1lj\u00e1k, ha a mindennapi \u00e9let\u00fckben egy sereg irracion\u00e1lis, vagy legal\u00e1bbis k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171 dologgal tal\u00e1lkoznak, ugyanakkor azonban mindj\u00e1rt panaszkodni kezdenek, mihelyt k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokban, reg\u00e9nyekben vagy filmekben tal\u00e1lkoznak hasonl\u00f3 megnyilatkoz\u00e1sokkal. Azt hiszik, hogy a m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1soknak a vil\u00e1g megmagyar\u00e1z\u00e1sa, az emberek megnyugtat\u00e1sa a feladatuk. Ez egy\u00e1ltal\u00e1n nem igaz. Ha a vil\u00e1g bonyolult, azt a maga bonyolults\u00e1g\u00e1ban kell megmutatni. M\u00e9gpedig \u00e9pp a realizmus \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\n
De m\u00e9g enn\u00e9l is tov\u00e1bb kell menn\u00fcnk. Sokan azt hiszik, hogy az a val\u00f3s\u00e1g, ami a m\u0171veken k\u00edv\u00fcl l\u00e9tezik, ez azonban egy\u00e1ltal\u00e1n nem bizonyos. Egy m\u0171alkot\u00e1s az emberi tudathoz hasonl\u00f3 valami. Az ember sz\u00e1m\u00e1ra a vil\u00e1g igaz\u00e1ban v\u00e9ve csak akkor tekinthet\u0151 l\u00e9tez\u0151nek, ha l\u00e9tezik olyan tudat, amely felfogja azt. A m\u0171alkot\u00e1sok eset\u00e9ben is hasonl\u00f3 a helyzet. A m\u0171alkot\u00e1sban elmondott dolgok igaz\u00e1ban csak a m\u0171alkot\u00e1son bel\u00fcl l\u00e9teznek.\u201d<\/p>\n
![\"60.](\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/resnais.jpg\")
60. Alain Resnais<\/figcaption><\/figure>\n A tov\u00e1bbiakban arr\u00f3l esett sz\u00f3, hogy a Marienbadot egyesek formalizmussal v\u00e1dolt\u00e1k. Ezt a v\u00e1dat Resnais is, Robbe-Grillet is hat\u00e1rozottan visszautas\u00edtja, \u00e9s egyenesen furcs\u00e1nak tal\u00e1lja, hogy \u00e9pp azok besz\u00e9lnek err\u0151l, akik egy\u00e9bk\u00e9nt nagyon is tiszteletben tartj\u00e1k az eleve meghat\u00e1rozott gy\u00e1rt\u00e1si szab\u00e1lyokat, a recepteket, norm\u00e1kat \u00e9s hasonl\u00f3kat. Ezek az emberek \u00fagy gondolkodnak, mintha l\u00e9tezne valamilyen, m\u00e1r a m\u0171 el\u0151tt l\u00e9tez\u0151 val\u00f3s\u00e1g s puszt\u00e1n arr\u00f3l lenne sz\u00f3, hogy a rendez\u0151nek meg kell tal\u00e1lnia azokat a formai megold\u00e1sokat, amelyek lehet\u0151v\u00e9 teszik, hogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g min\u00e9l jobban meg\u00e9rtse a t\u00f6rt\u00e9netet. \u0150k ketten viszont azt hangs\u00falyozz\u00e1k, hogy sz\u00e1mukra a film mes\u00e9j\u00e9nek \u00f6nmag\u00e1ban semmif\u00e9le jelent\u0151s\u00e9ge sincs, a feldolgo\u00acz\u00e1s m\u00f3dj\u00e1t, mag\u00e1t a megval\u00f3s\u00edt\u00e1st, a teljes filmet tartj\u00e1k l\u00e9nyegesnek.<\/p>\n
Tulajdonk\u00e9pp mennyi id\u0151 alatt j\u00e1tsz\u00f3dik le a filmen l\u00e1tott esem\u00e9ny? Robbe-Grillet szerint m\u00e1sf\u00e9l \u00f3ra alatt, ami azt jelenti, hogy a filmben elmondottak val\u00f3s\u00e1gos id\u0151tartama azonos a film vet\u00edt\u00e9s\u00e9nek id\u0151tartam\u00e1val. A Tavaly Marienbadban teh\u00e1t csak egyfajta id\u0151tartam \u00e1t\u00e9l\u00e9s\u00e9vel \u00e9rhet\u0151 el, s nem lehet azt mondani, hogy ez a m\u00e1sf\u00e9l \u00f3r\u00e1ig tart\u00f3 film k\u00e9t \u00f3ra, k\u00e9t nap vagy nyolc nap t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t s\u0171r\u00edti \u00f6ssze. Ennek ellen\u00e9re a Tavaly Marienbadban bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig \u00e1lomszer\u0171, m\u00e9gpedig \u00e9pp az \u201eelm\u00falt \u00e9v\u201d \u00e1lomszer\u0171 benne. Ami elm\u00falt, teh\u00e1t ami valamikor megt\u00f6rt\u00e9nt, az \u00e1lland\u00f3an ott lebeg az elbesz\u00e9l\u00e9sben, de tulajdonk\u00e9pp m\u00e9gis hi\u00e1nyzik bel\u0151le. El\u0151bb egyenesen azt hissz\u00fck, hogy nem is volt m\u00falt esztend\u0151, ez azonban k\u00e9s\u0151bb annyira jelenval\u00f3 lesz, hogy szinte mindent el\u00f6nt a filmben. Marienbadr\u00f3l kezdetben szint\u00e9n azt hissz\u00fck, hogy sohasem l\u00e9tezett, de azut\u00e1n kider\u00fcl, hogy az els\u0151 pillanatt\u00f3l kezdve ez is val\u00f3s\u00e1g, b\u00e1r ebben a filmben az igaz \u00e9s a hamis elv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak tulajdonk\u00e9pp semmi k\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelent\u0151s\u00e9ge sincs. A film csak mint film l\u00e9tezik, s mihelyt kock\u00e1i leperegnek a n\u00e9z\u0151 el\u0151tt, m\u00e1r meg is sz\u0171nik l\u00e9tezni. A film alkot\u00f3i sem t\u00f6bbet, sem kevesebbet nem akartak adni, mint amennyi t\u00e9nylegesen benne van.<\/p>\n
(Cahiers du Cin\u00e9ma, 1961. szeptember)<\/em><\/p>\n
A korszak jelent\u0151s egy\u00e9nis\u00e9gei<\/p>\n
Bazin, Andr\u00e9 (1918-1958)<\/h2>\n
Francia kritikus, eszt\u00e9ta. Az \u00faj hull\u00e1m fiatal rendez\u0151inek szellemi atyja. T\u00f6bb halad\u00f3 szellem\u0171 filmklubot alap\u00edtott. Doniol-Valcroze-zal \u00e9s Lo Duc\u00e1val alap\u00edtotta a Cahiers du Cin\u00e9ma c. filmszaklapot, amelyet hal\u00e1l\u00e1ig ir\u00e1ny\u00edtott.<\/p>\n
Belmondo, Jean-Paul (1933-)<\/h2>\n
Francia sz\u00edn\u00e9sz. Apja elismert szobr\u00e1sz, anyja fest\u0151m\u0171v\u00e9szn\u0151. A p\u00e1rizsi konzervat\u00f3riumban 1956-ban kapta meg diplom\u00e1j\u00e1t, k\u00f6zben versenyszer\u0171en bokszolt. Gyors felemelked\u00e9s\u00e9nek els\u0151 \u00e1llom\u00e1sa a Kifullad\u00e1sig f\u0151szerepe, amellyel egy \u00faj \u00e9letst\u00edlus \u00e9s forma szimb\u00f3lum\u00e1v\u00e1 (\u00e9s egy csap\u00e1sra szt\u00e1rr\u00e1) v\u00e1lt. A vil\u00e1g legismertebb rendez\u0151i b\u00edztak r\u00e1 f\u0151szerepet a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb m\u0171fajokban. Fontosabb filmjei: Kifullad\u00e1sig (1960), Egy asszony meg a l\u00e1nya (1960), Moderato cantabile (1960), Cartouche (1961) A ri\u00f3i kaland (1963), Bolond Pierrot (1965), A Mississippi szir\u00e9nje (1969), Borsalino (1970), Profi (1981), A nyomorultak (1995).<\/p>\n
Chabrol, Claude (1930-2010)<\/h2>\n
Francia filmkritikus, filmrendez\u0151. T\u00f6bb egyetemen folytatott tanulm\u00e1nyokat, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt gy\u00f3gyszer\u00e9szetet hallgatott. A Cahiers du Cin\u00e9m\u00e1n\u00e1l filmkritikusk\u00e9nt tev\u00e9kenykedett, majd egy csal\u00e1di \u00f6r\u00f6ks\u00e9gb\u0151l elk\u00e9sz\u00edtette els\u0151 filmj\u00e9t, A sz\u00e9p Serge-t, amely az \u00faj hull\u00e1m els\u0151 alkot\u00e1sa. Az igazi vil\u00e1gsikert m\u00e1sodik j\u00e1t\u00e9kfilmje, az Unokafiv\u00e9rek hozta meg sz\u00e1m\u00e1ra. 1974 ut\u00e1n egyre ink\u00e1bb beh\u00f3dolt a b\u0171n\u00fcgyi filmek ir\u00e1nti vonz\u00f3d\u00e1s\u00e1nak. Fontosabb filmjei: A sz\u00e9p Serge (1958), Unokafiv\u00e9rek (1959), Kulcsra z\u00e1rva (1959).<\/p>\n
Duras, Marguerite (1914-1996)<\/h2>\n
Francia \u00edr\u00f3- \u00e9s filmrendez\u0151. A mai Vietnam ter\u00fclet\u00e9n sz\u00fcletett, pedag\u00f3gus sz\u00fclei ott tan\u00edtottak. Eg\u00e9sz gyermek- \u00e9s kamaszkor\u00e1t Indok\u00edn\u00e1ban t\u00f6lt\u00f6tte, ottani \u00e9lm\u00e9nyeit t\u00f6bb \u00edr\u00e1s\u00e1ban is feldolgozta. \u0150 \u00edrta a Szerelmem, Hirosima (Alain Resnais) c\u00edm\u0171 film forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9t, tov\u00e1bbi forgat\u00f3k\u00f6nyveib\u0151l neves filmrendez\u0151k k\u00e9sz\u00edtettek filmet (pl. Henri Colpi, Ren\u00e9 Cl\u00e9ment, Tony Richardson, Jules Dassin, Peter Brook stb.). A francia \u201e\u00faj reg\u00e9ny\u201d egyik jeles k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt sz\u00e1mon tartott \u00edr\u00f3n\u0151 a \u201960-as \u00e9vek v\u00e9ge \u00f3ta saj\u00e1tos hangv\u00e9tel\u0171 filmek rendez\u0151jek\u00e9nt is rangot szerzett.<\/p>\n
Godard, Jean-Luc (1930-)<\/h2>\n
Francia filmrendez\u0151 \u00e9s kritikus. K\u00f6z\u00e9ppolg\u00e1r csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazik, apja orvos volt, anyja egy bank\u00e1r l\u00e1nya. Gyermekkor\u00e1t a sv\u00e1jci Nyonban t\u00f6lti, majd 1949-ben beiratkozik a p\u00e1rizsi Sorbonne egyetem etnol\u00f3gia szak\u00e1ra. Megismerkedik Andr\u00e9 Bazin-nel, Francois Truffaut-val, Jacques Rivette-tel \u00e9s \u00c9ric Rohmerrel. A Cahiers du Cin\u00e9m\u00e1ban, majd 1956-t\u00f3l az Arts-ban publik\u00e1l filmt\u00e1rgy\u00fa cikkeket. 1954-ben Sv\u00e1jcban dolgozik egy duzzaszt\u00f3g\u00e1ton. Az ottani kereset\u00e9b\u0151l k\u00e9sz\u00edti els\u0151 filmj\u00e9t, a 20 perces Op\u00e9ration b\u00e9ton-t (Beton m\u0171velet). 1955-58-ig n\u00e9gy r\u00f6vidfilmet k\u00e9sz\u00edt. Az igazi sikert az 1959-es Kifullad\u00e1sig c\u00edm\u0171 film hozta meg sz\u00e1m\u00e1ra, amelyet Fran\u00e7ois Truffaut \u00f6tlete alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00edtett. Az \u00faj hull\u00e1m legh\u00edresebb \u00e9s egy\u00fattal legt\u00f6bb botr\u00e1nyt kavar\u00f3 rendez\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. 1968 ut\u00e1n a maoista eszm\u00e9k hat\u00e1sa al\u00e1 ker\u00fclt. Megalap\u00edtja \u00e9s vezet\u0151je lett a Dziga Vertov nev\u0171 sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen anarchista csoportnak. Az eszmei \u00fatkeres\u00e9s \u00e9s egy s\u00falyos baleset csaknem t\u00edz \u00e9vre elt\u00e1vol\u00edtotta a j\u00e1t\u00e9kfilmgy\u00e1rt\u00e1st\u00f3l. 1979-ben t\u00e9rt vissza a j\u00e1t\u00e9kfilmgy\u00e1rt\u00e1shoz. Fontosabb filmjei: Kifullad\u00e1sig (1960), Az asszony, az asszony (1961), \u00c9li az \u00e9let\u00e9t (1962), Emberi viszonylatok (1962, a ROGOPAG egyik epiz\u00f3dja), Egy f\u00e9rjes asszony (1964), Alphaville (1965), Bolond Pierrot (1965), H\u00edmnem-n\u0151nem (1966), Week-end (1968), Mentse, aki tudja… (1979), Szenved\u00e9ly (1982), \u00dcdv\u00f6z l\u00e9gy, M\u00e1ria (1985), Keresztneve Carmen (1983), N\u00e9metorsz\u00e1g kilenc (\u00faj) nulla (1991).<\/p>\n
Karina, Anna (1940-2019)<\/h2>\n
D\u00e1n sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa francia sz\u00edn\u00e9szn\u0151. \u00c9retts\u00e9gi ut\u00e1n festeni, majd t\u00e1ncolni tanult. Divatlapok c\u00edmlapjain szerepelt fot\u00f3modellk\u00e9nt. 1960-ban szerepelt el\u0151sz\u00f6r Jean-Luc Godard A kis katona c. filmj\u00e9ben. 1961-ben ment feles\u00e9g\u00fcl a rendez\u0151h\u00f6z. Hat \u00e9vig tart\u00f3 h\u00e1zass\u00e1guk alatt h\u00e9t filmet forgatnak k\u00f6z\u00f6sen. Az \u00faj hull\u00e1m els\u0151 sz\u00e1m\u00fa n\u0151i szt\u00e1rja. Megpr\u00f3b\u00e1lkozott a rendez\u00e9ssel is, Egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s c. filmje (1973) nem aratott sikert. Fontosabb filmjei: A kis katona (1960), Cl\u00e9o 5-t\u0151l 7-ig (1961), Az asszony, az asszony, \u00c9li az \u00e9let\u00e9t (1962), Bolond Pierrot, Alphaville (1965), Az ap\u00e1ca, Made in USA (1966), K\u00f6z\u00f6ny, A vil\u00e1g legr\u00e9gibb mesters\u00e9ge (1967), Miel\u0151tt a t\u00e9l j\u00f6n (1968), Justine (1969), A h\u00e1zass\u00e1g (1971), K\u00ednai rulett (1976), Olyan, mint otthon (1978), Kincses sziget (1986).<\/p>\n
L\u00e9aud, Jean-Pierre (1944-)<\/h2>\n
Francia sz\u00edn\u00e9sz. Fran\u00e7ois Truffaut fedezte fel. Ezut\u00e1n \u00e9vekig Truffaut altereg\u00f3ja volt a filmekben. Az \u00faj hull\u00e1m egyik legh\u00edresebb sz\u00edn\u00e9sze. Tanulm\u00e1nyainak befejez\u00e9se ut\u00e1n seg\u00e9drendez\u0151k\u00e9nt is tev\u00e9kenykedett. Fontosabb filmjei: N\u00e9gysz\u00e1z csap\u00e1s (1959), H\u00fasz\u00e9vesek szerelme (1962), Bolond Pierrot (1965), H\u00edmnem n\u0151nem (1966), Week-end (1968), Csal\u00e1di f\u00e9szek (1970), A k\u00e9t angol l\u00e1ny \u00e9s a kontinens (1971), Utols\u00f3 tang\u00f3 P\u00e1rizsban (1972), Amerikai \u00e9jszaka (1973), Seg\u00edtsetek \u00e1lmodozni! (1980), Csak egy mozi (1984).<\/p>\n
Louis Malle (1932-1995)<\/h2>\n
Francia filmrendez\u0151. D\u00fasgazdag gy\u00e1ros csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott. M\u00e1r amat\u0151rfilmes m\u00falttal rendelkezett, amikor 1951-ben beker\u00fcl az IDHEC be (Filmm\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia). 1953-ban a telev\u00edzi\u00f3hoz ker\u00fclt. Munkat\u00e1rsk\u00e9nt r\u00e9szt vett Cousteau kapit\u00e1ny h\u00edres exped\u00edci\u00f3j\u00e1ban. Nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a Csend vil\u00e1ga c\u00edm\u0171 term\u00e9szetfilm. K\u00e9s\u0151bb Robert Bresson rendez\u0151asszisztense lett. 1957-ben mutatkozott be els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 j\u00e1t\u00e9kfilmj\u00e9vel. Az \u00faj hull\u00e1m egyik legeredetibb (k\u00eds\u00e9rletez\u0151 hajlam\u00fa) rendez\u0151je. M\u00e1sodik filmj\u00e9vel, a Szeret\u0151kkel aratta els\u0151, kiugr\u00f3 siker\u00e9t. A filmet az 1958-as Velencei Fesztiv\u00e1lon a zs\u0171ri k\u00fcl\u00f6nd\u00edj\u00e1val jutalmazt\u00e1k. Filmjei nemegyszer \u00e9l\u00e9nk vit\u00e1t kavartak. 1977-t\u0151l az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban filmezett 1980-ban, a Velencei Filmfesztiv\u00e1lon Arany Oroszl\u00e1nnal t\u00fcntett\u00e9k ki az Amerik\u00e1ban k\u00e9sz\u00fclt Atlantic City c\u00edm\u0171 filmj\u00e9t. Fontosabb filmjei: A csend vil\u00e1ga (1955, Costeau t\u00e1rsrendez\u0151je), Felvon\u00f3 a v\u00e9rpadra (1957), Szeret\u0151k (1958), Zazie a metr\u00f3n (1960), Mag\u00e1n\u00e9let (1961), Lid\u00e9rcf\u00e9ny (1963), Viva Mar\u00eda! (1965), Atlantic City (1980), Alamo Bay (1984), Viszontl\u00e1t\u00e1sra, gyerekek! (1987).<\/p>\n
Marker, Chris (1921-2012)<\/h2>\n
Ismert \u00edr\u00f3, az egyik legnagyobb p\u00e1rizsi k\u00f6nyvkiad\u00f3 v\u00e1llalat k\u00fcls\u0151 szerkeszt\u0151je, reg\u00e9nyek, essz\u00e9k, tanulm\u00e1nyok szerz\u0151je. Sokoldal\u00fa alkot\u00f3: \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, fot\u00f3riporter, filmrendez\u0151, operat\u0151r. Sok orsz\u00e1gban megfordult, forgatott K\u00edn\u00e1ban, a Szovjetuni\u00f3ban, Kub\u00e1ban, Izraelben, Jap\u00e1nban. 1968-ban a l\u00e1zad\u00f3 di\u00e1kok p\u00e1rtj\u00e1n \u00e1llt. Filmjei: Vas\u00e1rnap Pekingben (1955), Levelek Szib\u00e9ri\u00e1b\u00f3l (1959), Egy csata le\u00edr\u00e1sa (1969), Cuba si! (1961), A sz\u00e9p m\u00e1jus (1963), Arthur London m\u00e1sodik b\u0171npere (1969), A Lip-gy\u00e1ri munk\u00e1sok sztr\u00e1jkja (1974), V\u00f6r\u00f6s az \u00e9g alja (1977), A. K. (1984).<\/p>\n
Moreau, Jeanne (1928-)<\/h2>\n
Francia sz\u00edn\u00e9szn\u0151. A konzervat\u00f3riumban sz\u00edni tanulm\u00e1nyokat folytatott, 1948-1952 k\u00f6z\u00f6tt a Com\u00e9die Francaise, 1952-t\u0151l a Th\u00e9atre Nationa le Populaire tagja volt. Kiv\u00e1l\u00f3 dr\u00e1mai er\u0151vel rendelkezik. 1948-ban \u00e1llt el\u0151sz\u00f6r a kamer\u00e1k el\u00e9. K\u00e9pess\u00e9gei az \u00faj hull\u00e1m filmjeiben bontakoztak ki. H\u00edres rendez\u0151kkel (L. Bu\u00f1uel, F. Truffaut, L. Malle, P. Brook, R. Vadim, Antonioni, stb.) filmezett egy\u00fctt. Fontosabb filmjei: Utols\u00f3 szerelem (1948), Gyilkoss\u00e1gok (1950), Az \u00e9letem embere (1951), A cselsz\u00f6v\u0151k (1954), Emberek feh\u00e9rben (1955), A b\u0171n v\u00e9re (1956), A n\u0151st\u00e9ny farkasok, Felvon\u00f3 a v\u00e9rpadra, H\u00e1rom nap az \u00e9let (1957), Szeret\u0151k, H\u00e1ttal a falnak (1958), Veszedelmes viszonyok (1959), Az \u00e9jszaka, Moderato Cantabile (1960), Jules \u00e9s Jim (1961), A per, A gy\u0151ztesek (1962), Egy szobal\u00e1ny napl\u00f3ja, Mata Hari (1964), Viva Mar\u00eda! (1965), Falstaff, A halhatatlan t\u00f6rt\u00e9net (1966), A vil\u00e1g legr\u00e9gibb mesters\u00e9ge, A menyasszony feket\u00e9ben volt (1967), Diana teste (1968), Kedves Louise (1972), A francia Jeanne, A t\u00e1ncosn\u0151k, Lent; d\u00e9len (1981), Pisztr\u00e1ng (1982).<\/p>\n
![\"61.](\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/moreau.jpg\")
61. Jeanne Moreau<\/figcaption><\/figure>\n Resnais, Alain (1922-2014)<\/h2>\n
Francia filmrendez\u0151. El\u0151bb sz\u00ednpadi sz\u00edn\u00e9sz lett, majd beiratkozott az IDHEC-re (Filmm\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia). Tanulm\u00e1nyait megszak\u00edtva technikusi \u00e1ll\u00e1st v\u00e1llalt. Nev\u00e9t eleinte k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rgy\u00fa r\u00f6vidfilmjei tett\u00e9k h\u00edress\u00e9. Nagy vihart kavart az 1956-ban k\u00e9sz\u00fclt \u00c9jszaka \u00e9s k\u00f6d c. dokumentumfilmje, amely a koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borok sz\u00f6rny\u0171s\u00e9geit els\u0151k\u00e9nt t\u00e1rta a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9. Els\u0151 j\u00e1t\u00e9kfilmje, a virtu\u00f3z mont\u00e1zstechnik\u00e1j\u00fa Szerelmem, Hirosima. Az \u00faj hull\u00e1m egyik vez\u00e9regy\u00e9nis\u00e9ge. Fontosabb filmjei: Szerelmem, Hirosima (1959), Tavaly Marienbadban (1961), Muriel (1963), A h\u00e1bor\u00fanak v\u00e9ge (1965), T\u00e1vol Vietn\u00e1mt\u00f3l (1967, dok.), Szeretlek, szeretlek (1968), Gondvisel\u00e9s (1976), Amerikai nagyb\u00e1csi (1980), M\u00e9lo (1986).<\/p>\n
Robbe-Grillet, Alain (1922-2008)<\/h2>\n
Francia \u00edr\u00f3-rendez\u0151. Agr\u00e1rm\u00e9rn\u00f6ki diplom\u00e1j\u00e1nak megszerz\u00e9se ut\u00e1n a francia gyarmatbirodalom afrikai ter\u00fcletein dolgozott. 1953-ban jelent meg els\u0151 m\u0171ve, a Rad\u00edrgumik. Az \u00faj reg\u00e9nyr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 \u00edr\u00e1sainak gy\u0171jtem\u00e9nye Egy \u00faj reg\u00e9ny\u00e9rt c\u00edmmel jelent meg. A \u201enouveau roman\u201d legf\u0151bb teoretikusa. A film vil\u00e1g\u00e1ba Alain Resnais forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3jak\u00e9nt ker\u00fclt, k\u00e9s\u0151bb maga is megpr\u00f3b\u00e1lkozott a rendez\u00e9ssel. Fontosabb filmjei: Tavaly Marienbadban (1961, \u00edr\u00f3), A halhatatlan (1963), Transz-Eur\u00f3pa expressz (1966), Rad\u00edrgumik (1968, \u00edr\u00f3), \u00c9den, na \u00e9s? (1970), A gy\u00f6ny\u00f6r fokozatos cs\u00fasz\u00e1sai (1974), J\u00e1t\u00e9k a t\u0171zzel (1975), A sz\u00e9p fogolyn\u0151 (1984).<\/p>\n
Rouch, Jean (1917-2004)<\/h2>\n
Francia etnol\u00f3gus \u00e9s filmrendez\u0151. Irodalomtudom\u00e1nyi doktor\u00e1tust, illetve \u00fat- \u00e9s h\u00edd\u00e9p\u00edt\u0151 diplom\u00e1t szerzett, miel\u0151tt n\u00e9prajzzal \u00e9s filmez\u00e9ssel kezdett volna el foglalkozni. Afrik\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 dokumentumfilmjeivel sz\u00e1mos fesztiv\u00e1ld\u00edjat \u00e9s m\u00e1s jelleg\u0171 elismer\u00e9st szerzett. A cin\u00e9ma v\u00e9rit\u00e9 eszk\u00f6zeit is felhaszn\u00e1l\u00f3 dokumentum-j\u00e1t\u00e9kfilm egyik els\u0151 m\u0171vel\u0151je \u00e9s egyik legnagyobb mestere. Fontosabb filmjei: A fekete m\u00e1gusok f\u00f6ldj\u00e9n (1947), A bolond urak (1953), Jagu\u00e1r (1954), \u00c9n, a n\u00e9ger (1957), Egy ny\u00e1r t\u00f6rt\u00e9nete (1960), Sigui (1967-74), Lassan, lassacsk\u00e1n (1969), A h\u00e1rom j\u00f3tan\u00e1cs (1977), Dionysos (1984).<\/p>\n
Rozier, Jacques (1926-)<\/h2>\n
Filmrendez\u0151. Tanulm\u00e1nyait a p\u00e1rizsi Filmm\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n folytatta, majd rendez\u0151asszisztens lett a telev\u00edzi\u00f3n\u00e1l. 1960-61-ben k\u00e9sz\u00fclt filmje, az Adieu, Philippine a korszak egyik legfrissebb szellem\u0171, r\u00f6gt\u00f6nz\u00e9sekkel \u00e9s \u00faj\u00edt\u00e1sokkal teli alkot\u00e1sa. Fontosabb filmjei: Adieu Philippine (1962), Orouet partvid\u00e9k\u00e9n (1970), A tekn\u0151sb\u00e9ka sziget haj\u00f3t\u00f6r\u00f6ttei (1976), Mainer Ocean (1986).<\/p>\n
Truffaut, Fran\u00e7ois (1932-1984)<\/h2>\n
Francia kritikus \u00e9s filmrendez\u0151. Mag\u00e1nyos, szomor\u00fa gyermekkora volt. 13 \u00e9ves kor\u00e1ban jav\u00edt\u00f3int\u00e9zetbe ker\u00fclt. A Cahiers du Cin\u00e9ma f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9nek, Andr\u00e9 Bazinnek a t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val filmkritikus lett bel\u0151le. A francia film egy bizonyos tendenci\u00e1ja c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ban fogalmazta meg el\u0151sz\u00f6r a szerz\u0151i film fogalm\u00e1t. 1954-ben k\u00e9sz\u00edtette els\u0151, 16 mm-es amat\u0151rfilmj\u00e9t. Ek\u00f6zben rendszeresen l\u00e1togatta a filmklubok (els\u0151sorban a Langlois vezette Cin\u00e9matheque) vet\u00edt\u00e9seit. 1959-ben ap\u00f3s\u00e1nak anyagi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val elk\u00e9sz\u00edtette az \u00f6n\u00e9letrajzi mot\u00edvumokra \u00e9p\u00fcl\u0151 N\u00e9gysz\u00e1z csap\u00e1st. A L\u0151j a zongorist\u00e1ra! \u00e9s a Jules \u00e9s Jim c\u00edm\u0171 filmek ut\u00e1n egyre t\u00f6bbsz\u00f6r \u00e9rte az a v\u00e1d, hogy saj\u00e1t eszm\u00e9it\u0151l elt\u00e1volodva, \u0151 is az \u00e1ltala kritiz\u00e1lt hagyom\u00e1nyos st\u00edlus\u00fa, kommersz melodr\u00e1m\u00e1k k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9be fogott. Fontosabb filmjei: N\u00e9gysz\u00e1z csap\u00e1s (1959), L\u0151j a zongorist\u00e1ra! (1960), Jules \u00e9s Jim (1961), H\u00fasz\u00e9vesek szerelme (1962, a francia epiz\u00f3d), B\u00e1rsonyos b\u0151r (1964), 451 fok Fahrenheit (1966), A Mississippi szir\u00e9nje (196E), A vad k\u00f6ly\u00f6k (1970), Csal\u00e1di f\u00e9szek (1970), A k\u00e9t angol l\u00e1ny \u00e9s a kontinens (1971), Amerikai \u00e9jszaka (1973), Az utols\u00f3 metr\u00f3 (1980), Szomsz\u00e9d szeret\u0151k (1981), V\u00e9gre, vas\u00e1rnap! (1983).<\/p>\n
Varda, Agn\u00e8s (1928-2019)<\/h2>\n
Francia filmrendez\u0151n\u0151. Br\u00fcsszelben sz\u00fcletett 1928-ban. \u00c9desapja g\u00f6r\u00f6g, \u00e9desanyja francia volt. Irodalmat \u00e9s fot\u00f3z\u00e1st tanult. Neve fot\u00f3riporterk\u00e9nt is ismertt\u00e9 v\u00e1lt. \u00c9rdekl\u0151d\u00e9se az \u201950-es \u00e9vekt\u0151l kezdve fokozatosan a filmm\u0171v\u00e9szet fel\u00e9 fordult. P\u00e1ly\u00e1j\u00e1t r\u00f6vid \u00e9s dokumentumfilm-rendez\u0151k\u00e9nt kezdte. Fontosabb filmjei: La Pointe Courte (1954-56, r\u00f6vid j\u00e1t\u00e9k), Loire menti kast\u00e9lyok (1959), L\u2019Op\u00e9ra Mouffe (1960, r\u00f6vid), Cl\u00e9o 5-t\u0151l 7-ig (1961), Legyetek \u00fcdv\u00f6z\u00f6lve, kubaiak (1964, r\u00f6vid), T\u00e1vol Vietn\u00e1mt\u00f3l (1967, dok. – t\u00f6bbedmag\u00e1val), Oroszl\u00e1nszerelem (1969), Fekete p\u00e1rducok (1969, r\u00f6vid), Az asszonyok felelnek (1977), Szerelmi gy\u00f6ny\u00f6r Ir\u00e1nban (1980), Dokument\u00e1tor (1982), Ulysses (1983), A kariatid\u00e1k (1984), Sem fed\u00e9l, sem t\u00f6rv\u00e9ny (1985).<\/p>\n
Aj\u00e1nlott irodalom<\/h1>\n
- \n
- Armes, Roy: A francia film t\u00f6rt\u00e9nete 1946-t\u00f3l (Magyar Filmint\u00e9zet k\u00e9ziratt\u00e1ra)<\/li>\n
- Bik\u00e1csy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy. A francia film \u00f6tven \u00e9ve. Budapest: H\u00e9ttorony, 1992<\/li>\n
- Durgnat, Raymond: A franci\u00e1k \u00e9vtizede, In. Filmkult\u00fara, 1963\/1-2<\/li>\n
- Filmek K\u00f6nyve. Budapest: Magvet\u0151, 1967<\/li>\n
- Gregor, Ulrich\u2014Patalas, Enno: A film vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 1966<\/li>\n
- Gy\u00fcrey Vera\u2014Honffy P\u00e1l: Chaplint\u0151l Mihalkovig. Budapest: Tank\u00f6nyvkiad\u00f3, 1988<\/li>\n
- Hamar P\u00e9ter: … tavaly Marienbadban… Egy filmtitok nyom\u00e1ban. Feh\u00e9rgyarmat: K\u00f6lcsey T\u00e1rsas\u00e1g, 2000<\/li>\n
- Ma\u00e1r Gyula: Kilenc este a Filmm\u00fazeumban. Budapest: Magvet\u0151, 1964<\/li>\n
- Nemesk\u00fcrty Istv\u00e1n: A filmm\u0171v\u00e9szet nagykor\u00fas\u00e1ga. Budapest: Gondolat, 1966<\/li>\n
- Sadoul, Georges: \u00daj francia rendez\u0151k, \u00faj filmek, In. Filmkult\u00fara 1, 1960<\/li>\n
- \u00daj ir\u00e1nyzatok a mai filmm\u0171v\u00e9szetben. Cikkgy\u0171jtem\u00e9ny. Budapest: Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet \u00e9s Filmarch\u00edvum, 1962<\/li>\n
- Veres J\u00f3zsef: 200 film. Budapest: Magvet\u0151, 1969<\/li>\n<\/ul>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Abban a szenved\u00e9lyes l\u00e9gk\u00f6rben, amely az \u00faj hull\u00e1mot [nouvelle vague] veszi k\u00f6r\u00fcl, \u00e9s mindazzal kapcsolatban, ami r\u00e1 vonatkozik, egyre nehezebb higgadt meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokat tenni.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1585,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_jetpack_memberships_contains_paid_content":false,"footnotes":""},"categories":[12],"tags":[293,292,93,290,289,291,288,31,287],"class_list":["post-94","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-fejezetek-a-filmtoertenetbol","tag-belmondo","tag-fiatal","tag-francia","tag-francois-truffaut","tag-jean-luc-godard","tag-jeanne-moreau","tag-nouvelle-vague","tag-rendezo","tag-uj-hullam"],"yoast_head":"\n
14. A francia \u00faj hull\u00e1m - MAFSZ<\/title>\n<meta name=\"description\" content=\"Abban a szenved\u00e9lyes l\u00e9gk\u00f6rben, amely az \u00faj hull\u00e1mot [nouvelle vague] veszi k\u00f6r\u00fcl, \u00e9s mindazzal kapcsolatban, ami r\u00e1 vonatkozik, egyre nehezebb higgadt meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokat tenni.\" \/>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"14. A francia \u00faj hull\u00e1m - MAFSZ\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Abban a szenved\u00e9lyes l\u00e9gk\u00f6rben, amely az \u00faj hull\u00e1mot [nouvelle vague] veszi k\u00f6r\u00fcl, \u00e9s mindazzal kapcsolatban, ami r\u00e1 vonatkozik, egyre nehezebb higgadt meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokat tenni.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"MAFSZ\" \/>\n<meta property=\"article:publisher\" content=\"https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2014-06-05T14:08:12+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2020-02-04T14:02:04+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/truffaut.jpg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"1212\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"848\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/jpeg\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"\u00c1d\u00e1m\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"\u00c1d\u00e1m\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"49 perc\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/\"},\"author\":{\"name\":\"\u00c1d\u00e1m\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6\"},\"headline\":\"14. A francia \u00faj hull\u00e1m\",\"datePublished\":\"2014-06-05T14:08:12+00:00\",\"dateModified\":\"2020-02-04T14:02:04+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/\"},\"wordCount\":9731,\"commentCount\":0,\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/truffaut.jpg\",\"keywords\":[\"Belmondo\",\"fiatal\",\"francia\",\"Fran\u00e7ois Truffaut\",\"Jean Luc Godard\",\"Jeanne Moreau\",\"nouvelle vague\",\"rendez\u0151\",\"\u00faj hull\u00e1m\"],\"articleSection\":[\"Fejezetek a filmt\u00f6rt\u00e9netb\u0151l\"],\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"CommentAction\",\"name\":\"Comment\",\"target\":[\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/#respond\"]}]},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/\",\"name\":\"14. A francia \u00faj hull\u00e1m - MAFSZ\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/truffaut.jpg\",\"datePublished\":\"2014-06-05T14:08:12+00:00\",\"dateModified\":\"2020-02-04T14:02:04+00:00\",\"description\":\"Abban a szenved\u00e9lyes l\u00e9gk\u00f6rben, amely az \u00faj hull\u00e1mot [nouvelle vague] veszi k\u00f6r\u00fcl, \u00e9s mindazzal kapcsolatban, ami r\u00e1 vonatkozik, egyre nehezebb higgadt meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokat tenni.\",\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/truffaut.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/truffaut.jpg\",\"width\":1212,\"height\":848,\"caption\":\"56. Fran\u00e7ois Truffaut\"},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"14. A francia \u00faj hull\u00e1m\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/\",\"name\":\"MAFSZ - Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Vide\u00f3 Sz\u00f6vets\u00e9g\",\"description\":\"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g\",\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization\"},\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Organization\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization\",\"name\":\"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/\",\"logo\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg\",\"width\":724,\"height\":705,\"caption\":\"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/\"},\"sameAs\":[\"https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/\",\"https:\/\/www.instagram.com\/mafsz31\",\"https:\/\/www.youtube.com\/channel\/UC0VaPk-iRomi0S1rTqAlFZg\"]},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6\",\"name\":\"\u00c1d\u00e1m\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g\",\"caption\":\"\u00c1d\u00e1m\"}}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"14. A francia \u00faj hull\u00e1m - MAFSZ","description":"Abban a szenved\u00e9lyes l\u00e9gk\u00f6rben, amely az \u00faj hull\u00e1mot [nouvelle vague] veszi k\u00f6r\u00fcl, \u00e9s mindazzal kapcsolatban, ami r\u00e1 vonatkozik, egyre nehezebb higgadt meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokat tenni.","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"14. A francia \u00faj hull\u00e1m - MAFSZ","og_description":"Abban a szenved\u00e9lyes l\u00e9gk\u00f6rben, amely az \u00faj hull\u00e1mot [nouvelle vague] veszi k\u00f6r\u00fcl, \u00e9s mindazzal kapcsolatban, ami r\u00e1 vonatkozik, egyre nehezebb higgadt meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokat tenni.","og_url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/","og_site_name":"MAFSZ","article_publisher":"https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/","article_published_time":"2014-06-05T14:08:12+00:00","article_modified_time":"2020-02-04T14:02:04+00:00","og_image":[{"width":1212,"height":848,"url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/truffaut.jpg","type":"image\/jpeg"}],"author":"\u00c1d\u00e1m","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"\u00c1d\u00e1m","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"49 perc"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/"},"author":{"name":"\u00c1d\u00e1m","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6"},"headline":"14. A francia \u00faj hull\u00e1m","datePublished":"2014-06-05T14:08:12+00:00","dateModified":"2020-02-04T14:02:04+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/"},"wordCount":9731,"commentCount":0,"publisher":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization"},"image":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/truffaut.jpg","keywords":["Belmondo","fiatal","francia","Fran\u00e7ois Truffaut","Jean Luc Godard","Jeanne Moreau","nouvelle vague","rendez\u0151","\u00faj hull\u00e1m"],"articleSection":["Fejezetek a filmt\u00f6rt\u00e9netb\u0151l"],"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"CommentAction","name":"Comment","target":["https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/#respond"]}]},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/","name":"14. A francia \u00faj hull\u00e1m - MAFSZ","isPartOf":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/truffaut.jpg","datePublished":"2014-06-05T14:08:12+00:00","dateModified":"2020-02-04T14:02:04+00:00","description":"Abban a szenved\u00e9lyes l\u00e9gk\u00f6rben, amely az \u00faj hull\u00e1mot [nouvelle vague] veszi k\u00f6r\u00fcl, \u00e9s mindazzal kapcsolatban, ami r\u00e1 vonatkozik, egyre nehezebb higgadt meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokat tenni.","breadcrumb":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/#primaryimage","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/truffaut.jpg","contentUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/truffaut.jpg","width":1212,"height":848,"caption":"56. Fran\u00e7ois Truffaut"},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/2014\/06\/05\/14-a-francia-uj-hullam\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/www.mafsz.hu\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"14. A francia \u00faj hull\u00e1m"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#website","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/","name":"MAFSZ - Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Vide\u00f3 Sz\u00f6vets\u00e9g","description":"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g","publisher":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization"},"potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/www.mafsz.hu\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Organization","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#organization","name":"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/","logo":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/","url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg","contentUrl":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/01\/Mafszlogo_ff_72dpi_2018.jpg","width":724,"height":705,"caption":"Magyar F\u00fcggetlen Film \u00e9s Video Sz\u00f6vets\u00e9g"},"image":{"@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/logo\/image\/"},"sameAs":["https:\/\/www.facebook.com\/MAFSZ\/","https:\/\/www.instagram.com\/mafsz31","https:\/\/www.youtube.com\/channel\/UC0VaPk-iRomi0S1rTqAlFZg"]},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/549621f00f612642da9d7614098127b6","name":"\u00c1d\u00e1m","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/www.mafsz.hu\/#\/schema\/person\/image\/","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/11851bdb003bd7ae9fda99bf3c88a91b2b9b3e4daf19e1eecae1145adbc699f6?s=96&d=identicon&r=g","caption":"\u00c1d\u00e1m"}}]}},"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/www.mafsz.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/06\/truffaut.jpg","jetpack_sharing_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/94","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=94"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/94\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1593,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/94\/revisions\/1593"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1585"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=94"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=94"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.mafsz.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=94"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}