Magyar Független Film és Video Szövetség (MAFSZ)
1931-2024

Elnökség 2024-2028

Elnök: Czabán György

Arany Gold Zoltán
Dudás Miklós
Kronauer Ádám
Kapás Tibor Albert
Kapás Gábor
Csizmazia Tibor
Albert Virág
Tóth Anna Júlia
Béres Péter
Tóth Boglárka
Pánczér Eszter

Ügyvezető titkár: Győri Csilla
Kulturális szervező: Kapás Tibor Albert
Webmester: Kronauer Ádám

Kontakt: [email protected]
Info: www.mafsz.hu

A MAFSZ alapszabálya megtekinthető ITT!

A tagság

Azok között, akik a függetlenfilmes mozgalomból indultak, vagy azzal szoros kapcsolatot tartottak fenn, olyan neveket találhatunk, mint Bódy Gábor, Huszárik Zoltán, Herskó János, Péterffy András, Czakó Ferenc, Kardos Sándor, Gulyás János, Gulyás Gyula, Bucsek Tibor, Máthé Tibor, Vajda Béla, Mertz Lóránt, Xantus János, Ráday Mihály, Kern András, Jeles András, Simó Sándor, Péterffy, Matkócsik András, Rák József, Tímár Péter, és még sokan mások). A MAFSZ-nak jelenleg közel 700 tagja van, ennek a tagságnak kb. az 50%-a rendszeresen készít filmeket.

Előzmények (1931 – 1989)

1931 tavaszán budapesti alkotók álltak össze először, és megalakították a MAFSZ jogelődjét, az Amatőr Mozgófényképezők Egyesületét. Ezután minden gyorsan történt. Sikerrel szerepeltek nemzetközi fesztiválokon, memorandumuk nyomán a Vallás- és Közoktatási Minisztérium bevezette az oktatásban a keskenyfilm használatát (1932), s kezdeményezésük nyomán alakult meg a Nemzetközi Amatőrfilm Szövetség (UNICA – Union Internationale du Cinema d`Amateur) 1937-ben. Ekkor szervezték első országos fesztiváljukat Szent István kupa néven. Az egyesület szépen fejlődött, terjeszkedett, végül országos szervezetté nőtte ki magát, amiből 1938-ban megalakult a Magyar Amatőrfilm Szövetség.

1933-tól saját lappal rendelkeztek, ekkor alapították a Pergő Képeket, ami a mozgalom legfőbb szellemi háttere. Saját székházuk volt vetítőteremmel, klubbal és archívummal, rendszeresen tartottak szakmai előadásokat és vetítéseket egymás munkáiból. A háború alatt egy jelentős dokumentumfilmes irányzat is elindult. Persze egy-két kivételtől eltekintve passzióból, a szó legnemesebb értelmében vett kedvtelésből filmeztek, még akkor is, ha komoly igényeket támasztottak magukkal szemben. Éppen ez volt a háború után a legfőbb érv a mozgalom újjászervezése ellen. ”Polgári játékszernek” nemigen volt helye az ötvenes években a maga békebeli életszemléletével, világával és igényével. Hosszú halotti csend következett. A filmkészítési vágy azonban nem hagyott alább. Sok hivatalos akadály elhárítása után 1966. januárjában újraalakulhatott a Magyar Amatőrfilm Szövetség. Ezt az időszakot, a 60-as éveket ma már az amatőrfilmezés aranykorának hívják.

Az 1961-es fesztiváltól kezdődő 25 év felszabadult, gazdag időszak volt. Minden országos fesztivál eseménynek számított. Minden műfaj jelen volt, bár időszakonként hol az egyik, hol a másik kapott nagyobb hangsúlyt. A 60-as évek közepétől a dokumentum- és néprajzi filmek, a 70-es évek elejétől viszont a játék- és kísérleti, valamint az animációs filmek előre törése volt a jellemző. Az 1966-os újraalakulás után, annak ellenére, hogy soha nem kapott állami támogatást, a mozgalom szépen fejlődött. Újra megjelent a Pergő Képek, a televízió rendszeresen sugárzott műsort az amatőrfilmesek munkáiból. 1981-ben a Szövetség hatalmas sikerrel megrendezte az UNICA világfesztiválját Siófokon.

1989

1989-ben az országos közgyűlés határozott a Szövetség nevének megváltoztatásáról, az új név: MAGYAR FÜGGETLEN FILM ÉS VIDEO SZÖVETSÉG lett.

A MAFSZ jelenlegi tevékenysége (1989-től)

Összefogja, integrálja, informálja a magyarországi amatőr és független filmes alkotókat, fesztiváljain bemutatkozási és konzultációs lehetőséget biztosít számukra.

Hazai és nemzetközi fesztiválokat rendez, társszervezőként segít más fesztiválokat, mint pl. az ALTER-NATIVE (Marosvásárhely).

Alapítója és aktív tagja a nemzetközi szövetségnek (Union Internationale du Cinema d’Amateur), amely az UNESCO keretében működik.

Gondozza és fejleszti az egyetlen magyar Alternatív Film és Video Archívumot.

Kezdeményezőként közreműködik az iskolai filmesztétikai, filmtörténeti oktatásban, kísérleti tantervek, oktatási anyagok elkészítésében (filmtörténet sorozat, filmtörténet e-book).

Nyaranként hazai és nemzetközi alkotótáborokat szervez.

Honlapján informálja tagságát a fesztiválokról, díjakról, hirdetésekről (www.mafsz.hu ).

PR tevékenységet folytat a magyar független filmek terjesztésének érdekében.

Alapvető és legfontosabb feladatának tekinti, hogy minden lehetséges eszközzel támogassa a magyar amatőr és független filmek készítését.

A MAFSZ – megalakulása óta – különböző társakkal együttműködve 65 országos fesztivált rendezett. Szervezésében került sor 175 regionális, 115 tematikus (néprajzi-, természetfilm, mosolygó kamera, stb) és 46 életkori csoportok szerinti filmszemlére, valamint 18 nemzetközi fesztiválra, melyekre összesen több, mint 16 ezer filmet neveztek az alkotók. A MAFSZ 2021-ben ünnepli megalakulásának 90. évfordulóját.

Szervezeti forma

A szövetség legfőbb szerve a küldöttközgyűlés, amely a tagok összességét demokratikusan képviseli. Küldöttközgyűlést évenként egyszer tart, az Országos Fesztivál idején, melyek közül minden harmadik tisztújító közgyűlés is egyben. Ekkor választják meg a küldöttek az ügyvezető testületet és az elnökség tíz tagját négy évre. A szövetség tagja lehet minden 16. életévét betöltött magyar állampolgár (illetve 16 éven aluliak, akik klubban vagy szakkörben tevékenykednek), aki a szövetség Alapszabályát magára nézve kötelezőnek elfogadja, és a tagdíjat befizeti.

A MAFSZ napi ügyeit az ügyvezető Iroda intézi, az ügyvezető titkár: Győri Csilla vezetésével.
E-mail: [email protected]
honlap: www.mafsz.hu

Finanszírozás

A MAFSZ országos hatókörű tevékenysége évente 25-30 millió Ft-ba kerül. Ez az összeg tartalmazza a fesztiválok, alkotótáborok, az archívumgondozás, a működés és az alkotóműhelyben folyó munkával járó összes kiadás költségeit.

Országos NONPROFIT Egyesületként állami támogatásban közvetlenül nem részesül. A konkrét projektek (tájegységi és országos szemlék és fesztiválok, tanfolyamok, táborok, kiadványok stb… ) finanszírozását pályázatok útján oldjuk meg.

A független mozgalom számos alkotót adott a filmszakmának. Ezeket a filmeseket a 60-as, 70-es, sőt 90-es években is integrálta a filmgyár és a stúdiók. Még javában prosperált a magyar állami filmgyártás, amikor már megfigyelhetőek voltak a MAFSZ-on belül és kívül különböző függetlenfilmes mozgások, konkrét próbálkozások.

Nagy Gyula, Szirtes András, Kotnyek István, Szőke András, Ács Miklós, a Közgáz Vizuális Brigád, a Kőbányai Nonprofessional Stúdió, az ELTE Vízcsap, Káldy László, majd a Buharovok, Szolnoki József, Csáki László, Pölcz Róbert, Dyga Zsombor, Szirmai Márton, Zomborácz Virág filmjei egyre nagyobb szakmai feltűnést keltettek.

Ezek a nevek, csoportok (és a hozzájuk kapcsolódó produkciók műfaja, nyelvezete és elkészülésének körülményei) már akkor magukban hordoztak, illetve ma konkrétan felvetnek olyan kérdéseket, amelyeket most a MAFSZ jövője kapcsán megfogalmazunk. Hisz mára már többnyire saját filmjeik producereként is dolgoznak. Az általuk készített független produkciókkal ma már nem csak szűk körben, hanem a nemzetközi filmpiacon és a mozikban is találkozhatunk.

Korábbi elnökség (2017-2020)

Elnök: Czabán György
Főtitkár: Papp László
Elnökségi tagok:
Arany Gold Zoltán
Boros Ferenc
Cs. Nagy Sándor
Dudás Miklós
Fazekas Pamach Sándor
Horváth Zoltán
Pap Árpád
Szalay Kristóf

A kelet- és dél-magyarországi tájegység küldöttei

Balogh Ferenc
Bogdányi Ferenc
Borbás László
Daruka Mihály
Péter M. László

A dunántúli tájegység küldöttei

Arany Gold Zoltán
Boros Ferenc
Gerócs László
Horváth Zoltán
Kalász József
Kotnyek István

A budapesti tájegység küldöttei

Bakács Tibor
Dr. Buglya Sándor
Czabán György
Merza Gábor
Orosz Csilla
Papp László
Simonyi Balázs
Zomborácz Virág