Nehéz megkerülni egy ilyen mondatot, annak ellenére, hogy ki vannak lúgozva az évfordulók. Valaki 150 éve született, valakit 100 éve végeztek ki, de minimum 35 éve érettségiztünk. Ezek kiváló alkalmak arra, hogy valami másról beszéljünk, hogy magunkat nyomassuk, hogy kitüntessünk, vagy zászlókat adjunk át. Az évfordulók – az emlékezetpolitika szolgálólányai – szükségszerűen vezetnek a hamissághoz, a megcélzott ügy olyan lesz, mint egy pillangó gombostűre szúrva, és bekeretezve a falon. Halott.

Én most mégis leírom újra, hogy kilencven éves a MAFSZ! 1931-ben alakult, aztán mindenféle történt, kis és nagy gazemberek randalíroztak ezen a tájon, rendszerek, hadseregek, vonatok jöttek mentek, dühöngött a kultúrpolitika, meg a társadalmi mobilitás, de mindig voltak, akik filmeztek. Nem az iparra gondolunk, hanem a csak úgy, maguknak, egymásnak filmezőkre. Öngyógyítottak, dokumentáltak, játszottak, de majdnem saját erőből.

Az önmagukért való dolgok mindig szépek. Persze sokan továbbléptek, megélhetési filmesekké avanzsáltak, belefulladtak az alkoholba, híresek lettek, de vannak, akik maradtak. Aztán mindig jöttek újak is, akiktől más lett a dolog, és ez így van jól. Változik a motiváció, más, és máshoz képest fontos, de az érdek nélküliség, és a mozgóképek szeretete örök.

Nehéz lenne definiálni, hogy mi a MAFSZ. Mozgalom, szellemiség, mindazon képek elég nagy halmaza, ami ebben a közegben exponálódott, vetítődött, megbeszélődött, történetek, barátságok, szeszek, indulatok, de az tudható, hogy jelenleg országos egyesületként működik. Civil önszerveződés, ami mindig is volt. Volt folyóirata, van felújítandó archívuma, vannak fesztiváljai, és számos tagja: fiatalok, idősek, férfiak, nők, határon túliak, vidékiek és fővárosiak. Vannak feszültségek, megoldatlanságok, és van remény, szóval: élő organizmus.

Lehetne egy lexikon mindazokról, akik valaha itt megfordultak, a filmekről, amiknek a zöme elkallódott, lehetne írni egy nagydoktorit a tagság összetételének korszakonkénti változásáról, a függetlenség esztétikájáról, a besúgókról, a kultúrházmozgalomról, vagy digitális forradalom nyújtotta új perspektívákról.

Tisztelegjünk hát mindazok előtt, akik valaha keresztbe raktak egy szalmaszálat is az ügyért, a magyar amatőr, vagy független filmezésért.

És kövessük őket!

Czabán György Kolbász

U.I. : Ja, és Jean-Luc Godard is nemrég töltötte be a 90-et. Jó kis társaság, nem mondom.