

);
Mint tudjuk, a magyar filmhez három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Read more “Miért rosszak/jók a magyar filmek? (Revizor OFFline)” →
Vajon a századforduló idején hány ember számára jelentett elképzelhetetlen kiadást negyed dollár (egy mozijegy ára) az Egyesült Államokban? Read more “03. Az amerikai film kezdetei” →
Talán még a filmtörténetben tapasztalt szívós életerejénél is meglepőbb a western nemzetközi közkedveltsége. Miért érdekli az arab, indiai, román, germán és angolszász népeket, akiknél a western állandó népszerűségnek örvend, az amerikai történelem felidézése, Buffalo Bill harca az indiánokkal, a vasútépítés vagy az északi és déli államok polgárháborúja?
Szerintem egy musical, akár komoly a témája, akár nem, esztétikai szempontból ugyanolyan komoly, mint bármely más film. Talán azért is, mert mindenféle lehetséges technikát felhasznál, hogy a nézők minden rétegére hatást tudjon gyakorolni. Ez a ránk gyakorolt hatás kiszámíthatatlan, meghatározhatatlan és gyakran kétségtelenül alattomos.
Mint ismeretes, a szovjet filméletben a változások – többek között – korábban betiltott filmek bemutatásával, illetve néhány alkotás szerzői változatának helyreállításával kezdődtek. A „rehabilitáció” a legkülönbözőbb korszakokat érintette, számunkra azonban most a hatvanas években készült filmek lesznek fontosak. Read more “12. A szovjet film (1953-1970)” →
Budapesten még folytak a harcok, amikor 1945. január 30-án megjelent a székesfőváros polgármesterének, dr. Csorba Jánosnak rendelete a filmgyártás mielőbbi megindítása érdekében. Read more “17. A magyar film (1945-1957)” →
A fiatalok világszemléletének gerincét az önmeghatározás, vagy még inkább az elkülönülés határainak keresése alakította ki. „Ilyenek vagyunk; mások, mint az előttünk járó generáció”. Read more “18. A magyar film (1957-1970)” →